Ellenzék, 1928. április (49. évfolyam, 75-97. szám)

1928-04-16 / 87. szám

40. évi 87. szám. штат­­ELLENZÉK ÉS­IÉ !-$ Éppen most jelent meg egy fel­­világositó irat. Ebben meg van tár­gyalva számos hosszú évekre ter­jedő tapasztalatok az idegbajok okai, keletkezése és gyógyítása. - Mindenkinek Ingyen küldöm az egészségnek ezen evangéliumát, ha az alanti címre ezért ír. A kiiszínő levelek ezzel bizonyít­ják a szenvedő emberiség javát szolgáló szüntelen lelkiismeretes munkának páratlan eredményét. Aki az idegbetegek nagy táborához tar­tozik, aki szórakozottságban, szív­­szorongásban, gyenge emlékezd te­hetségben, ideges fejfájásban, álmat­lanságban, gyomorzavarban, túl­érzékenységben, a tagokban való fájdalomban, általános vagy részle­ges testi gyengeségben, vagy egyéb számtalan tünetben szenved, meg kell hozassa az én vigaszt nyújtó könyvecskémet. Aki figyelemmel elolvasta, azon megnyugtató meggyőződést szerzi, hogy egyszerű út vezet az egész­séghez és életörömhöz. Ne várjon és írjon még ma Ernst Pasternack Berlin.S.O. MichaelKirchplatz 13 AM. s 34. NÉMET GYÁRTMÁNYU GYERMEKKOCSI KÜLONLEDESSIK­ER A R -J ° PHONOI-1*^ 192& évi modellA6* KIZÁRÓLAGOSAN A HERCULES ÁRUHÁZBAN CUM, CAL. REG. FERD. 1*. Képes árjegyzék díj­talan 1 FIGYELJEN A CÍMRE Kedvező fizetési felté­telek ! Viszonteladóknak nagy árkedmmény ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ |М!Н0БНШ vehet RR3IÚT | ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Hitelképes egyéneknek kedvező részletfizetés. Ké­szülékeinket bárki kíván­ságára kipróbáljuk. Alkat­részek a legjobb minőség­ben. Meglepő olcsó árak. Érdeklődjön áraink iránt. ♦ ELECTRICA | S till]. Központi­ szálló épület. ♦ ♦♦♦♦♦ Ha eredményt akar, hirdessen az Ellenzékben. 13. olda­l. Vágó szélesség 3*75 fa. Teljesítmény 10—15 hektár naponta. A kombinált arató- és cséplőgép a legnagyobb haladás a mezőgazdasági üzem olcsóvá tételében az önkötő és a fű­kaszáló bevezetése óta. A kombinált arató- és cséplőgép fokozott alkalmazása szakértők véleménye szerint már néhány év múlva a búzatermesztés módszerét a maga egészében meg kell változtassa. Rajta egyszer és minden bajon túl vagyunk. INTERNATIONAL HARVESTER CORPORATION (MNC. CORMICK-DEERING) Bucuresti, Bulevardul Carol No. 4. ЯШШШШЯаШШШШШШШШШ | un I II ||ш»|цииим^иииииими^иии1и|иии|я1|и1ииишииаигвпрм A Z­­O A I AF^IUS 192S Gazdaságos aratáshoz használjátok a Harvester Th­resh­er Me. Cormick No. 10. kombinált kaszáló- és cséplőgépet. Az új magyar líra Eoitru­s Aladár könyve Az új magyar líráról, amely száza­dunk első felében a magyar irodalom lendületének élén állt, még nem adott senki komoly összefoglaló képet. Éppen ezért jelentős és az irodalmi napi termelés fölé emelkedő Komlós Aladár könyve, amely az új magyar líráról, ennek különböző egyéniségeiről, vas­kos kötetben próbál összefoglaló ké­pet adni. Ezzel a kérdéssel ugyan foglalkoz­­tak vagy legalább foglalkozni akartak mások is. Végeredményében azonban csupán az új magyar líra egy-egy fázisáról, vagy egyéniségéről szóltak. Átfogó szempontból, egy élet- és fej­lődésmenetbe illesztve mondanivalóju­kat, próbáltak a kérdéssel foglalkozni Schöpflin Aladár és Dóczy Jenő is, eltekintve azoktól, akik már egy elő­zetes elfogultsággal próbálták felmérni a modern magyar líra értékét. De ezek a megnyilatkozások töredékeket adtak, részleteket a nagy egészhez képest. De nem is könnyű feladat ez ma, amikor még befejezetlenek a költők teremtő és életcéljai. És sokféle a hang. Hogy hallana jól mindeniket a fül. Hisz egyszerre szólnak és egy lármás, hullámos, kavargó jelenben. Hátha nem is hallik az az angyali hang, amelyik a jelen mögött magá­nosan dalol s csak akkor hallani majd, amikor a mai lárma fáradtan a csendbe hull... Egy ilyen könyvnél ma a fontos az, hogy őszintén próbálja messziről nézni azt, ami még a közelben van. Vala­hogy hátra kell lépni figyelmesen, ahogy egy képet néz valaki. Mert így beszélhet valaki már most is sok esetben az örök élet nevében és így tévedhet szépen és becsületesen. Al Komlós Aladár könyve ilyen őszinte próbálkozás. Legfennebb nem nézi mindig ugyanarról a távolságról azt, ami előtte áll. Talán előtérbe kerül­nek­ nála olyan egyéniségek, akik visszaesnek majd és örök álmot alusznak a kor lelke mögött, anélkül, hogy feltámadnának valaha, és helyü­kön olyan arcok szélesednek majd el, amelyek most a Komlós könyvében kimért szűk jelentőséggel vagy szinte csak nevekkel állanak. Ma még érde­kesek a szemnek és talán csak viszony­lagosan mosolyognak a kor arcába, anélkül, hogy egyúttal az örök­ élet edényébe hullatnák életük vérét. Ne­héz, de rendkívül érdekes még téve­déseiben is az ilyen kollektív ítélet­nyújtás, ha friss és első, mint a Kom­lós Aladáré.* Komlós Aladár a modern magyar líra nagy lelki problémájának körül­belül azt látja, mint menekülnek, vagy hova rejtőzködnek el a lelkek a racionalizmus teremtette szürke és dermesztő világkép elöl... Ez a szemszög feltétlenül gazdag és érdekes perspektívákra nyit. És cso­portok adódnak, hiszen a menekülés többféle lehet. Ha ezek a csoportok erőszakosan adódnak is, de mégis egy­séges szempontba fognak egy nagy, szétszórt anyagot. „A szépség költői, „A törvény költői“, „A valóság költői“, „A valóság gyűlölői ilyen fejezetek­ben kapnak helyet a legkülönbözőbb egyéniségek. De éppen ez a szempont az, ami érdekessége mellett egyúttal a könyv alaphibáját rejti. Mert ez a szempont nem tisztán irodalmi. Így nyerhetnek jelentőséget olyan költők, akik már évről-évre és napról-napra mind jobban belevesztek a kor el­szürkülő szögleteibe. Azok, akik nem beszéltek az évek felett. Akik nem tud­tak koruk követei lenni távolabbi idők számára. S akiknek az ajkán nem úgy született a szó, hogy a szülés fájdal­mát és örömét milliók érzik a saját fájdalmuknak és örömüknek. Az érde­kesség nem az örök idők vessző­pa­ripája. Bármennyire paradoxnak hangzik is, de mégis valahogy úgy van, hogy a kritikus nem bíró, csupán egy kész ítéletnek, az olvasók öntudatlan ítéle­tének tudatra emelője. A kritikus nem mentheti meg azt, akit az olvasók a feledésnek adtak át és nem is ítélheti el­­ azt, akit egy tömeg fölemel. A kritikus talán csak az, aki egy sajátos fogalom­­nyelven megmagyarázza egy műalko­tásról, hogy miért tetszik, vagy miért nem. Ebből a szempontból nézve azo­kat a költőket, akikről Komlós oldala­kon át beszél, meg kell állapítani, hogy bizony vannak közöttük, akiknek a neve alig lép át a következő nemzedék tu­datába. És vannak viszont, akikről csak egy mondat vagy egy szó beszél a könyvben, s a nevük csengeni fog a jövendőben ... Igaz, ma érdekesek még a kor lelki problémája szempont­jából, érdekes az a forma, amellyel menekültek a kor sivársága elől, de menekülésüknek a formája nem az, amin milliók menekülhettek. Képeik nem voltak azok a képek, amelyeket sok-sok lélek akaszt lelke falára, mint saját látomását; szavaik nem azok a szók, amelyekről sokan úgy érzik, mintha az ő ajkukról tépték volna le. Kitűnőek a könyvnek azok a részei, amelyek az új magyar líra előtérben álló egyéniségeiről szólnak. Azokról a költőkről, akik fellépésüktől máig nem veszítették el kapcsolatukat az olvasó­val. Azokról, akiknek költészete tova szivárog és nem marad csupán re­­dakciók vagy szűk körök érdeklődésé­ben, mert már látható részei lettek a mi lelkünk életének. Ilyen az Adyról szóló fejezet. Vagy a Babitsról szóló, amely különösen érdekes a Babits költőarcának új, friss és plasztikus rajzával. A Kosztolányiról, Tóth Árpád­ról, Füst Milánról, Juhász Gyuláról szóló fejezet. Bár a Juhász Gyuláról szóló rész kissé talán szegényes. Ezek a részek nyilvánvalóan azokról a köl­tőkről szólnak, akiknek alakja Komlós Aladár előtt is plasztikusabban áll. A Komlós könyvének aztán vannak vitatható fejezetei is. ilyen vitatható fejezet, hogy épen csak kettőt említ­sek: a Bodor Aladárról és a Peterdi Istvánról szóló. Nagyon érdekes Komlós könyvének a legújabb líráról, még­pedig éppen Kassák verseiről szóló fejezete ... Komlós az Ady-generáció lelkivilágá­ban él és vitába száll Kassákkal. Kon­zervatív. Már őriz, megtart, a zajló életből az irodalomtörténetbe viszi az új magyar líra alakjait. Elzárja a for­radalmár ifjúságot. A könyvnek sok fejezete megkívánná a részletes ismertetést; vitakeltően, él­vezetesen gazdag. Megállapításain az eljövendő értékelés csak csiszolhat, arányokat változtathat, de figyelmen kívül nem hagyhatja. Első, komoly könyv, amely az új magyar líra széles területét összefogja. A témáról való megnyilatkozásoknak már könnyű lesz a dolga, már csak vele kell vitatkoz­zanak vagy neki helyeseljenek, hogy tovább formálják az irodalomtörténet­nek az új magyar íra képét. Kovács László. :шNo | IBS­ -re gigyitjo S Mos befogjá||Ket!|

Next