Ellenzék, 1929. december (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-08 / 281. szám

IVäsk­h­afl, 1929 december 8. ттхЕтж lekezdi a köhögést, rhenmát, köszvényt, farzsábát, stb. A „Tüzet okádó Pierott“ képe minden doboz hátán rajta kell le­gyen. Vezérképviselet Románia részére: I. DILLAN, Bucuresti, Str. Pita Mosu4. A nanyváradi Báró Incicolts-család magva-szattadása Petőfi írja: Múlandóság a királyok királya. Ez a világ az ő nagy palotája. Sétál fel és le benne, S nincs hely, hova ne menne. S hova belép, mire hág, Minden pusztul . . . körülé fekszenek Szétszórva: eltört koronák, Hervadt virágok, megrepedt szivek. Íme, a rettenetes király reálépett az Inczédy bárói család utolsó sarjára. Míg az emberiség Ádámmal kezdődött, ez a bárói nemeziség, sajnos, végződött Ádám nevű tagjával, aki után, mert így a csa­ládnak magvaszakadt, ősi szokás szerint a címerét kriptáján megfordíthatták a kozár­­vári temetésen. Inczédy Ádám, kedves, légy­nek se vétő jó ember volt, 1864-ben született Kozárváron, az ősi birtokon. Családjáról azt jegyezte föl az egyetlen életrajz, melyet róla is­merek, hogy rokonságban volt az­ angol Teck hercegi családdal s e réven az uralkodóházzal. Ugyanis, egyik őse, Inczédy Ágnes bárónő, fe­lesége volt Rhédey Lászlónak, Rhédey Claudia édesatyjának. Rhédey Claudia pedig a később Teck herceggé lett würtembergi herceg felesége volt és ennek a házasságnak leszármazottja VII-ik Edvárd angol király utódjának, V­ ik György an­gol királynak (1910.) felesége. Ádám báró középiskolai tanulmányait a ko­lozsvári református kollégiumban végezte. Darab ideig osztálytársak voltunk s ezen a réven mind­végig jóbarátok. Ő aztán külföldi útra ment és átvette ősi birtokát, melyen gazdálkodott. Tevé­keny munkát folytatott megyéjének, Szolnokdo­­bokának gazdasági egyleteiben és szerepe volt a református egyházban is. Az 1910-iki képviselő­választáson, munkapárti programmal, mint Szék­városa képviselője, bejutott a magyar parlament­be. Még annyit tudok róla, hogy később is szíve­sen utazgatott külföldön és családi életét illető­leg, azt, hogy 39 évig élt boldog házaséletet Só­falvi Illyés Nelly úrhölggyel, aki most gyászoló özvegye. Gyermekük nem lévén, a család ezen a néven immár véget ért. Illő tehát, hogy az Inczédy bárói családról né­hány adatot jegyezzünk fel e család kihaltának szomorú alkalmából. A család, hagyományai sze­rint Dalmácziából származott be Magyarországba, állítólag I. Mátyás királyunk idejében és eredeti neve Icsevics volt, melyet ők, a legendájuk sze­rint Ince dalmáciai faluról, származásuk helyé­ről, változtattak Inczédire. Teljesen megbízható adatok azonban a családnak Erdélybe való be­jövetele óta tudhatók, mely a 17-ik században történt. Apafi udvarához Nagyváradról jöttek, miután a török eddigi lakóhelyüket elfoglalta. A család több tagja nevezetes szerepet játszott. Inczédi Pál a fiskális javak direktora. Apafi alatt a német udvarhoz többször ment követségbe, majd az osztrák ház alatt ülnökké és a fiskális adták. Ennek a naplóirónak fia, József, (1688— 1697-ig Erdélyben történt dolgok feljegyzéseit tartalmazza, 1860-ban Pesten nyomtatásban ki­adták. Ennek a naplóirónak fia József, (1688— 1730) 1736-tól itélőmester. Ő szerezte meg a báróságra való rangemelést családjának, József­nek és vejének és Mihálynak 1749-ben. Két fia: József és Mihály, anyjuknak, Jósika Juditnak és saját nevüknek kombinációjából nevüket Josin­­tzy-re változtatták. A családnak e külön ága 1901-ben halt ki. Inczédy Józsefnek több mun­kája jelent meg. Ő a híres, nekünk is oly ked­ves nagyenyedi kollégiumban tanult, később pe­dig a ref. főkonzisztórium főjegyzője és a kollé­gium kurátora volt. Följegyezte róla Bod Péter, hogy mily józanéletű ember volt, bert — nagy­­ dolog volt ez akkor — sohase ivott és ezért, halála előtti két évig egészséges ember volt. Meg­jelent tőle nyomtatásban egy latin nyelvig filo­zófiai mű Kolozsvárt 1726-ban; továbbá Lilio­mok völgye cím alatt 1745-ben Nagyszebenben ötven vallásos elmélkedés, melyet Gerhárd János után fordított. A vallásos elmélkedések tetszettek, mert 1754-ben Nagyenyeden második kiadásban ismét megjelent a könyv. Ugyancsak Nagyenye­den jelent meg egy kis dissertációja 1750-ben, latinul. Kéziratban maradt tőle Jurista Transyl­­vanus cím alatt az erdélyi nemes ifjúság számá­ra írt jogi gyűjtemény. Nevezetes kiadatlan kéz­­irati munkájára figyelmeztetett Kelemen Lajos barátom, ez a kiváló szakember. Inczédy József­nek szintén naplójegyzetei maradtak fenn és ezeket a becses történelmi adatokat az erdélyi múzeumegylet kézirattára őrzi, a levéltárban pe­dig megvan az eredeti bárói diploma is, melyet bölcs előrelátással, az elhunyt Ádám báró évek­kel ezelőtt deponált oda. Tudtommal kihalt a család köznemesi ága is. Már pedig az Inczédy nevet ennek egyik tagja föntartja mindig a történelemben. " Nagyváradi Inczédy Sámuelt értem, aki I. László erdélyi kormányszéki tanácsos és báró Kemény Katalin fia volt. 1811-ben született Kolozsvárt, mely any­­agi fiára lehet büszke. Samut — ahogy mindvé­gig nevezték — szülei katonai pályára adták. 1851-ben tiszt lett, 1839-ben főhadnagy, ekkor Kolozsvárra jött, nőül vette Mohai Katalint, 1e-­t mondva tiszti állásáról. A szabadságharc kezdetén A NÉMET BIRODALOM AJÁNDÉKÁT ÁTADJÁK A PÁPÁNAK Jelentettük, hogy a német birodalmi kormány XI. Pilist pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmával gyönyörű ajándékkal lepte meg. Elkészítette számára Nagy Fri­­gyes híres vörös porce­lánkészletének másolatai. Képünk a német ajándék átadását ábrázolja. A­zonnali könnyebbülés migrén Ideges fájdalmak neuralgia Derékfájás Fájdalmas mens­truáció esetében ALGOCKATINE a 4-ik honvéd zászlóaljhoz századosnak nevezték ki. Zászlóaljával Komáromba, majd Eszékre ment, részt vett a szent­tamási ütközetben, majd Er­délybe helyeztette át magát. Itt a 11-ik zászlóalj őrnagya, később alezredese. Mindjárt a csúcsai szorost védelmezte, majd részt vett zászlóaljának minden erdélyi hadi mozgalmában. Zászlóalja hő­siességéért a veres sapka viselését nyerte, ő pe­dig­ annak Bánffy János báró után parancsnoka lett. Legendás hősi tetteket mivelt. A piskii csata hőse. Szerencsés voltam tőle a piskii csata történetét hallani. Részletes elbeszélése után köz­readtam ezt a csata-feirást, mely megjelent Gracza György­nek A magyar szabadságharc története c. művében egész terjedelmében. Ám­de a mindnyájunk által szeretett és tisztelt hős, az Inczédy család e legenevezetesebb tagjának egyéniségéről és hadi tetteiről nem kisebb tanú emlékszik meg művében, mint Czetz János tá­bornok, Bem erdélyi hadseregének vezérkari fő­nöke. („Bem hadjárata Erdélyben 1848—9-ben“, megjelent elsőbben németül 1850-ben Hamburg­ban.) Csupán egypár részletet közölhetek itt Czetz tábornoknak Inczédy Samu alezredesről írott jellemzéséből: „Elszántsága és bátorsága ál­tal hős, aki méltó volt arra, hogy vezetője le­gyen a honvédhősökből álló zászlóaljnak. Ő és zászlóalja minden csatában a döntést képezték, és mintái voltak egy hősi csapatnak, mely sza­badságért és igazságért lelkesedik. Medgyesen megsebesült, de csak erőszakkal lehetett rábírni, hogy Marosvásárhelyre távozzék gyógyulni. Ott alig gyógyult meg, ismét lovon volt és Szász- Régennél egy hadosztályt vezetett az oroszok el­len. Szerette a bort és a vidám életet és soha sem érezte magát boldogabbnak, mint mikor a csata forgatagában lehetett . . . Válasza, mely« Schlick tábornoknak adott Aradon, midőn In­­czédyt Kazinczy fegyverletétele után eléjevitték, jobban jellemzi őt minden leírásnál. Schlick a fogoly törzstisztnek nevét és rangját megkér­dezte. Mikor a sor reá került, igy szólt: — »Én Inczédy alezredes vagyok, aki a nagy Bem alatt a 11-ik hős­ zászlóaljat vezettem. Schlick, becsülése jeléül, vállát megveregette, de nem akadályozta meg, hogy az osztrák hadi­­törvényszék őt 12 évi fogságra ne ítélje, így Czetz tábornok, Inczédy alezredest azonban aztán besorozták és Csernovitzba, majd Brünnbe szállították. Jó embereinek sikerült őt kiszaba­dítani , úgy hogy 1850-ben hazajött és előbb Kolozsvárt, majd falusi jószágán élt visszavo­nulva. 1867-ben Alsófehérmegyében főbiróvá választották, majd a honvédség ujjáalkotá­­sa után a honvédparancsnok adlátusa lett. 1869-ben Kolozsvárra, az erdélyi honvéd kerü­leti parancsnoksághoz nevezte ki a­ király. In­czédy itt élte utolsó éveit Kolozsvárt, ezredesi rangban. Elnöke volt a honvédegyletnek 9 évig és a szabadságharc ereklyemúzeumának tisztelet­beli elnöke. 1893 dec. 3-án halt meg Kolozsvárt. Az Inczédy-családnak úgy köznemesi, mint bá­rói ága, férfiágon kihalhattak. Ámde a bárói csa­ládnak irodalmi munkái megőrzik szerzőik ne­vét. Úgy a Pál, mint József naplójegyzeteit a csa­lád hátramaradt tagjai, hiszem, hogy nyomta­tásban mielőbb kiadják, mert a Pál kinyomtatott műve már csak nagy ritkaság, Józsefé pedig a nyilvánosság elé hozandó becsessége miatt. Inczédy Samu ezredes pedig halhatatlanná tet­te magát és családját azáltal, hogy nemzete 1848—9-iki szabadságharcának egyik hőse lett. Nincs tehát múlandóság egészen és a magva­szakadt családok mindenike tovább élhet példáik által, hazaszeretetük, munkásságuk és irodalmi téren, vagy a tudomány művelése és pártfogása által szerzett valódi érdemeik által. Gyalul Farkas laborato­res. E.Lancosme. fiAver.ueVIolOf tmeionnel Щ. PaOIS Kapható gyógyszertárakban кз drogériákban: Béta az ezoterikus könyvkereskedésben Boldogság-parfüm mágikus alapon — Sziderikus illatok — Okkult gőzösök -- „A biológiai életóra“ — „Skriptoskop“, palatábla szellemek számára Berlin, november hó. Nemrégiben méltó feltűnést keltett Berlinben egy mérgezési eset, amelynek következményeképen vizsgálatot indítottak egy „Ezoterikus kutatótársaság“ vezetője, egy Eugen Grosche nevű úr ellen. A mérgezés áldozata Elga Brink filmszí­­nésznő és Georg Jakoby rezsiszer voltak, akik, úgy látszik jobban bízván az ezoterikus tudományokban, mint Steinachban, Grosche­­tól „szerelemport“ vásároltak. S úgy látszik nagyon erős adagokat vettek be belőle, hogy mérgezés állott be a várt hatás helyett. A meglepő az esetben az volt, hogy arány­­i­lag ilyen művelt emberek is felülnek közön-­­­séges csalók üzelmeinek. Azt hittük, a ,,sze­­­relemital“ már legfeljebb félreeső falukban divatos s az esettel kapcsolatban kitűnt, hogy a hasonló dolgokkal való svind­i Berlinben éppen olyan jól meg van szervezve, mint a kenyérrel való ellátás. Hogy a mai városi ember könnyen beug­rik az ilyennek, tulajdonképen nem meglepő: megszokta a tudomány és a technika csodái által, hogy semmi se lehetetlen, egyik nap­ról a másikra kell megváltoztatnia „tudomá­nyos meggyőződéseit“ s így lassan elvesztette kritikáját, ma már többnyire nem tudja el­választani a valódit a hamisítottól. S a modern üzleti technika kitűnően ért az ilyen svindlik áltudományos felszervírozása- A NÉMET BIRODALMI KORMÁNY AJÁNDÉKA A PÁPÁNAK Néhány darab Nagy Frigyes asztalkészletéről készült másolatból Kubákat színtelent, fest, tisztít 24 óra alatt GZIRK,­­Huj.

Next