Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-01 / 252. szám
1935 november 12_______________ MIT IK A ROMÁN SAJÓ Clashalitozáv. Dráma. •— Anghc* lese». 1 UPI A. \. egyik Bucutomi ap tiltakozást jelent be az ellen, hogy protekciós orvosi ne* »wirk k. a CER-be. .1 napokban. Különös dolog 'm ebben! Nem tártunk mit. ilyen csodát az országban? Igen uro, — ura a bp. — de más •ilUcui is vannak ennek a orvosnak és gyes/v.esen icc e.er es fizetése van havonta. Ig' aztán a helv.-et megváltozik. Mindig voltak írvit’k, akik C'a'ad vagy politikai értekeztetés Lb \ an mm „II.Et halmoztak fel, hogy külön titkak ra toltak a fizetések felvételére és ny 1- \ antar'.mra. 1gy röpiratban olvastuk, hogy .egyesek 18 ,1 állassal is rendelkeztek anélkül, hogy Yarfinit is dolgoztak volna. Itt sem lehet képzelni, hogy egy mérnök, vagy orvos 15—20 helyen dolgoznék naponta. Ilyen arcátlanul sehol a világon nem halmoztak állásokat. S ily körülmények között in nációnálita parádékat rendezünk, ires szavakat mondunk, mert ezer, vagy kétezer embernek nincs állása. Nálunk ugyanis mrindenk állami hivatalt akar. Ha nem falmoznik fel egyesek a fizetéseket, akkor mindenkinek jutna. Okos dolog szónokolni egy népgyűlésen és megvédeni az álláshalmozókat. PREZENTUL: Számosan vannak, akik a nevelés és civilizáció terjesztésének beszüntetését kinvinják, hogy így segítsenek az állástalan munkanélküli fiatalokon. Ez a felfogás tarthatatlan. Nem választhatjuk művelt és műveletlen részre kékosságot. Nemcsak a diplomások küzdenek ez orszgban- A vállalatok leépítenek s az állam ..egyszerűsíteni" akarja a hivatalokat- Közben a szép sziporoóik s az iskolák ezerszámra dobják a végzett embereket az utcára. ..Nincs szükség több végzett emberrel" mondják erre némelyek hibás álláspontból kiindulva. Igen, — ha nem volnának tudóbajosok, vérbajosok, lepráik az országban, ha minden országút már rendben volna. Itt minden faluban rendes világ más lenne s ha az ország munkül szolgálhatna, — akkor az ilyet meg sem őri jó rendelkezés helyt foghatna. Azt a tanácsot adjuk a kételkedőknek, keressük fel a külvárosokat és falukat. Meglátják majd, mily tragédiát jelent az a jelszó, mely ki akarja szorítani az iskolákból az íjakat és visszakükrené őket falaikba. Az egyetemi végzettséggel rendelkező ifjak országos kongresszusin némelyek észrevették hogy szociális téren kell keresni a bajt , nem lehet hinni a túlzó, sovinszta szólamokban. Trascu Jászból, Tudor Bugnariu, Camil Suciu és Mrcea Bijiciujról a nacionasta szólamokkal szemben szociális téren való segítséget kértek, hogy véget vessenek a szemünk előtt lefolyó drámának. PAMANTUL NOSTRU: (Argetoianu lapja): Úgy Látszik, tréfás ember Anghelescu közokta- tásügyi miniszter. Elrendelte, hogy pedagógiailapokat áltsanak össze minden skólában. Kevesen tudják, mit jelentenek ezek a pedagógiai pek, melyeket ezerszámra küldtek szét az iskolákhoz. A lap elárulja a legbizalmasabb csa- I Vádi bonyodalmakat.* Lelki, műveltségi szem-pontból a tanuló és szülő képét adja. Két részből áll s 123 kérdést tartalmaz. Az első részben a szülők kötelesek gyermekük nevelésére nézve felelni. Mikor kezdett járni a gyerek s mikor kapta az első fogat. Aztán a „szülők műveltségére" vonatkozó kérdések következnek, melyek között humoros kérdések is vannak: — Milyen iskolát végeztek és mennyire becsülik tudásukat? Majd a tanerők következnek, kiknek [ 70 kérdésre kell felelni. Milyen érzéssel vannak eltelve a különböző nemű gyerekek egymással szemben? Indiszkrét ember Anghelescu. A gyermekistok érzékenységét kutatja, holott ez a kérdés orvos-specialstáknak van fenntartva S ezek is csak hosszas tanulmány és vizsgálat után tudnak válaszolni. Mit tud erre egy tanító, vagy tanár felein ? A válasz nem lesz komoly. Érdekes, hogyan lehet hőt tölteni ilyesmivel egy minisztériumban. Nem lesz ennek semmi haszna és elfelejtik majd az adatokat. A rendelet elénk fényt vet Anghelescura Minden versesben felülálló valódi HOMESPIN uri és női divatszöveteket készít és önköltségi áron elad a ni Ugyanide emberszerető család kölcsönös kisegítésre kerestetik Egyedüli elárusító hely: CLUJ, STR. BR All ANU No. 51 ELLENZÉK Valutáris kérdések a román—magyar áruforgalomban A deviza forgalom felszabadtásr, állandósítani lehetne a lej magas árfolyamát BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Erdélyi pénzügyi körökben sokat foglalkoznak most a lej budapesti árfolyamának számottevő emelkedésével, amiről a magyarországi napilapok is több cikkben számoltak fee. Köztudomású, hogy Magyarország igen nagy mennyiségben vásárol nálunk petróleumot, fát, újabban pedig több ezer vagon kukoricát vett, amelyet most szállítanak exportőrseink. Ennek a sok árucikknek árát a magyarországi vevők természetesen lejjel fizetik és ezért keresik annyira Budapesten a lejt, hogy az, a hivatalos árfolyam fölötti 20 százalék felárat ért el. Ezelőtt csak 19 százalék volt a lej felára, amely a nagy kukoricaexport miatt most 29 százalékra emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank és a Banca Naţionala között létrejött klíring-egyezményben az árucsere alapján szállított árucikkek vételárát hivatalosan úgy számolják el, hogy 1 pengő: 1 25 lej. A mi exportőrjeink az áruk vételárának 40 százalékát ilyen árfolyamon kötelesek leadni a Banca Naţionala számára, a fenmaradó 10 százalékot pedig a két ország között fennálló szerződés szerinti magánárukompenzáció céljaira kell átadni. Ennek a magánkompenzációs pengőnek árfolyama a múlt hetekben 25 és fél lej volt nálunk, de ez a napokban 2,3 és fél lejre esett, mert itt kevés az olyan áruadós, aki magyarországi eladóknak tartozik ,de viszont Magyarországon sok olyan adós van, aki az általunk exportált vagy ezután szállítandó áruk vételárával adósunk. Ezeknek sok lejre van szükségük és ezért emelkedett most Budapesten a lej magánkompenzációs árfolyamának felára 29 százalékra. A tájékozatlanok előtt esetleg hihetetlen ez, mert a laikusok abból indulnak ki, hogy nálunk a pengő a feketetőzsdén Bucurestiben 36 —38 lej. Ez igaz, de ez csak a tényleges pengő pénz zugárfolyama. Ugyanis, aki külföldre utazik és feltétlenül szüksége van idegen valutára — amiből nagyon kevés áll rendelkezésre a belföldön — az minden árat megad érte a Bucuresti-i zugvalutásoknak. Ezek a külföldi pénzek árának erőszakos felhajtásából aránylag kis munkával sokat keresnek, de kiszámíthatatlan károkat okoznak az egész országnak. Miért? Mert állandóan rontják a lejt, lecsökkentik vásárló erejét és ezzel közvetve előidézik az összes életszükségleti cikkek drágulását. A külföldi zugkifizetések üzéreinek kártékony munkáját — a legkiválóbb pénzügyi szakértők szerint —■ azzal lehetne kiszorítani, ha ismét felszabadítanák a devizaforgalmat, amely eltüntetné a fekete tőzsdék lovagjait. Pop Valér igazságügyminiszter beszéde a konkordátumról Onisifor Ghibu és Lapedatu miniszter vitája az Universulban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Most tartották meg az erdélyi görög katolikus román hívők Pop Valér dr. igazságügyminiszter, az AGRU elnöke s Ferentiu Oradea-i, valamint Mossa Cluj-i görög katolikus püspökök részvételével tanácskozásaikat, melynek során Pop Valér miniszter hosszabb beszédet mondott és a várakozásoknak megfelelően a Rómával kötött konkordátummal is foglalkozott. Pop Valér igazságügy miniszter beszéde — A görög katolikus egyház — mondotta — elválaszthatatlanul hozzátartozik Rómához és ugyanakkor a monarchista gondolatot ápolja. A katolikus egyház fennállása óta mindig ezt az eszmét szolgálta, mert az egyház létét a monarchikus államforma biztosította. A görög katolikus egyház, román egyház. A Rómával történt évszázados egyesülés nem akadályozott meg bennünket abban, hogy annak a népnek érdekeit szolgáljuk, melynek fiai vagyunk. Ellenkezőleg, ez az egyesülés biztosította, hogy teljesedésbe mentek kívánságaink s megvalósíthattuk nemzeti egybeolvadásunkat. Nem is lehetett ■másként. A katolikus egyház, melynek tagjai vagyunk, nem nemzetközi egyház — ezt egyszers mindenkorra értsék meg! — hanem a világ egyháza. Ez a jellege a nacionalizmust nem tagadja. Róma sohasem állt a nemzeti fejlődés útjába s elősegítette, hogy a tehetségek a nemzet keretei között kikristályosodjanak s hasznára legyenek fajuknak. Sok nép tartozik ezért hálával Rómának és el kell ismerjük, hogy e téren nekünk, románoknak is nagy tartozásunk van. A román görög katolikus egyház torlasz volt, melyen megtört ellenségeink minden törekvése és ez marad a jövőbven is minden oly törekvés ellen, mely területi és erkölcsi épségünket támadja. A pápa elleni támadások — Azt állítják — folytatja Pop Valér miniszter —, hogy románellenes érdeket segít a pápa. Mivel tudják ezt bizonyítani? Jól ismerem ennek a tendenciózus állításnak hátterét. Ki kell azonban jelentenem — ami egyébként minden román megállapíthat, ha pápával beszél —, hogy a Szentatya nemcsak a görög katolikus egyházzal szemben, de általában a románsággal szemben különös szeretettel van eltelve. Blaj-i és Cluj-i és egyéb milliós ajándékai ezt bizonyítják. A konkordátum — Ki tudná ennek jelentőségét tagadni? A konkordátum nem ismeri el, hogy Besszarábia Romániához tartozik? Vagy egyébként az ország érdekeit csorbítja? Hallatlan ferdítés! Eljött az ideje, hogy véget vessüm ennek. Besszarábia egyesülése nem igényel semmiféle különös intézkedést Rómától a déli megyékben élő katolikus hívekre vonatkozóan. Róma még a konkordátum megkötése előtt elválasztotta ezeket az egyházakat az oroszországi Tiraspoltól és a Jasi-i egyházmegyébe osztotta. Ion C. Bratianu, Averescu, Goga, Angelescu, Titulescu, mind tárgyaltak Rómával, valótlan tehát, hogy a megegyezés ellentétben állna az ország érdekeivel. Nincs helye annak, hogy itt válaszoljak a támadásokra, erre majd megfelelő időt és helyet fogok keresni. Vagy rosszhiszeműek azok, akik a konkordátum miatt támadnak, vagy nem ismerik a kérdést, az alkotmányt s a tényeket, ami nélkül nem lehet a kérdéshez hozzászólni. A jóérzékkel rendelkező román katolikusokat meglepte az a fényűzés, hogyan támadják némelyek a konkordátumot. Elég, ha annyit mondok, hogy ellenségeink érdekeit szolgálná a konkordátum felmondása. Ghibu tanár éles támadása Az AGRU kongresszusával egyidejűleg a kisebbségellenes mozgalomból jól ismert Onisifor Ghibu tanár „A kocka el van vetve" címmel hosszú cikket írt az Universulba. — A görög katolikusok kongresszusát — írja Ghibu tanár — abban a hónapban tartják, mikor a görög keleti ortodox egyház , gyűlt össze a kongresszusra, melyen a jelenlévő Lapedatu kultuszminiszter is jelen volt. A Caransebes-i kongresszuson Lapedatu miniszter kijelentette, hogy: „Románia kezdettől fogva ortodox volt és örökre az is marad. Politikai élete, népi és egyházi jellege, történelmi tradíciója folytán Románia ortodox nemzeti állam. Az országhatárok kiterjesztésével nyert kisebbségek jelenléte ezt a tényt nem változtatta meg és nem is fogja megváltoztatni. Lapedatu miniszter folytatólag még a következőket mondta: ,,Az ortodox egyház nem lehet egy kórusban a többi vallásokkal, mert ezeknek nemzetközi vagy soviniszta jellege ellentétben áll az állam érdekeivel, míg ezzel szemben az ortodox egyház az országot szolgálja“. A kultuszminiszternek ez a kijelentése — írja Ghibu tanár az Universulban — határkövet jelent egyházi életünkben, így még egyetlen kultuszminiszter sem beszélt Romániában. Csodálatos, hogy nem volt kellő visszhangja Lapedatu miniszter szavainak a görög katolikusoknál és a kisebbségi egyházakban, melyeket sovinisztának és államelleneseknek nevezett. A kijelentés folytán azonban a vita nem fog elmaradni s a harc csak az állam érdekeit fogja szolgálni. Pop Valér miniszter és az általa vezetett AGRU sohasem ismerheti el ilyen formában, hogy Románia ortodox nemzeti állam Azt sem ismerheti el, hogy a kisebbségi vallások államellenesek és soviniszták. A várható konfliktus nem véletlen. Évszázados erők harcának szüleménye, mely a románság életérdekeivel van egybekapcsolva és elintézésre vár régi idő óta. Ezt nem lehet elintézni sem ünnepi szónoklatokkal, sem túlságosan bátor és szerencsés emberek kulisszák mögötti munkájával, sem diplomáciai intrikákkal, amibe a magyar revizionista katolikusok is gyakran beleavatkoznak a pápánál, ki a Romániai elleni revíziós törekvéseket támogatja. — Lapedatu miniszter nyilatkozata a Románia felszabadításáért elindult harcot jelenti a valóságban azok ellen a bűnök ellen, melyeknek maga Lapedatu miniszter is részese volt bizonyos tekintetben 1919 óta. Le kell fegyverezni azokat a vallásokat, melyekről Lapedatu beszélt az ortodox kongresszuson! — végzi cikkét Ghibu tanár. Lapedatu miniszter válasza Ghibu tanár cikkére Lapedatu miniszter nyomban válaszolt az Universulban. Tiltakozik az ellen, hogy félremagyarázzák szavait és kijelenti, hogy az alkotmány értelmében az ortodox egyház oldalán a görög katolikus egyházat is román egyháznak tartja s sohasem fogja a kisebbségi egyházakkal összetéveszteni, melyeknek más a helyzetük az alkotmány értelmében az országban. — Úgyis, mint politikus, úgyis, mint történetíró, ellmezem a görög katolikus egyház érdemeit, mert a Kárpátokon tail sokat tett kulurális és történelmi szemponttól. Aki tudja, mennyi tal származott a nemzet fiai között kirobbant vallási harcokból, előre láthatja a veszélyt, melyet egy ilyen harc elindítása okozhat. Ne szaporítsuk azokat az okokat, melyek szétválasztanak. Lapedatu végüs rámutat arra, hogy pártja és miniszteri jellege sem engedheti meg, hogy a görök katolikus egyházat támadja. Az Universul rövid megjegyzésben behódol Lapedatunak. Kijelenti, hogy el kell tekinteni a harctól, ha ez nem a románság, de mások érdekét szolgálja. ( sz.) .Vrínícj/»»Igy a hullámok megtörnek a sziklás partokon . . . nagyon gyáván épp úgy melfTönk a szenvedők minden egógyulási törekvése bricgvé?. makacs ellenállá'.In. Napi gondjaink napjaink gyor»ircma bajtzol: életformája legyengíti megrend•/.dtünket «•■* ellenállóképességünket, így ideges gyomorbajok, savtunlingék, fekélyek és mii gyomor- és bélbetegvégek ellen nem tudunk.•értekezni. Iejjjlábban eddig nem tudtunk édekezn., — azonban .. . nagyhírű amerikai tudósok nemrégiben felfedeztek Amerikában egy gyógynövényt, melynek kivonatából Gastro I)“ nevű gyógyszert készitk. I / a gyógyszer megmenti a szenvedőket, visszaadja életerejüket és életkedvüket, mert a legmakacsabb gyomor- és bélbetegségeket, epe, vese, májd." jókat rövid kezdés alatt tökéletesen meggyógyítja, az idegeket megnyugtatja és az emésztőszervek belső kiválasztását egyensúlyba hozza. A vezérképviseőhöz az ország minden részéből naponta százszámra érkeznek a köszönő levelek azoktól, akiket a „Gastro D“ kezelés meggyógyított. A hálálkodó levelek épp úgy érkeznek földmeséktől, munkásoktól, mint intellektuális foglalkozás, űző uraktól és hölgyektől. íme, mit ír G. V. Gheorghe CFR inspektor Bucureşti, Pangul Román, 7-ik lépcső, 1. cm.: „Nagyon meg vagyok elégedve a „Gastor D“ kezdés eredményével, a gyógyulás szemmel látható.“ Ehhez nem kell kommentár. Le. 130.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógyszertár, Bucureşti, Cales Victoriei 124. A HAL GYAKORI TELTSÉGE, a rekesz erősebb feltolódása, májtájék, fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhuruc és sárgásáé a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvíz használata által megszürtethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértódulások ellensúlyozhatók. Az orvosok ajánlják. Mozgószínházak műsora : CSÜTÖRTÖK—PÉNTEK : CAPITOL-MOZGÓ: A KERESZTES HADJÁRAT. Minden idők legcsodálatosabb filmje. Ehhez hasonlót a filmtechnika eddig nem produkált. A film előtt: Világhíradó. EDISON-MOZGÓ: I. TONG. A szezon legizgalmasabb drámája. Robinson Eduard Lorette Joung. II. SCHENKE. A RENDŐR: Gustav Fröhlichel. III. OH ZÚZ ANNA. Vígjáték. MUNKÁS-MOZGÓ: TARZAN II. Főszerepben: Johnny Weissmüller és Maurien O'Sulivan. Műsor előtt a legújabb Híradó ésMicky Maus. Előadások: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Premier világsláger: A VASGYÁROS. Ohner György közismert regénye nyomán. Új Journal. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor.