Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-03 / 1. szám

i Chopin magyar t­nitványa jzemréi elmondtam egyetmást azokról a zenetörténeti feljegyzésekről, amel­yeket é’Ki­­i/ii I hírt.­­ rendelkezésemre bocsát Ki­­­lön közlemény anyagául hagy­tam­ azoktó a - /jegyzéseket, amelyek Chopin magyar tud­í.1 ványtíra vonatkoznak. i h­ifitettem­, hogy akitől ezek az avatok ,cár,'latnak, maga is magyar szárma­zásít: Xeuzeboren Lujza nagyszebeni hölgy. lí ő nag ..írjanak a múlt század első évtizedeiben ezt Szászsebesen egy unokafivére, az e tani Iutei ária, lelkész, Filtsch nevezetű. Ennek a 'Filtsch te­­stnek volt a fia az a Chopin­­t,’nitrát v. . r jl most módomban van a vsa d bi »/. ( in lévő, nagyobbani kiaditlan irtuk, eii■ idani. t­ik I',i­sznek egész sor gyereke volt. .. (..-ve és legkisebbik között tetemes x­­ a ab. g. A legnagyobbik, Filtsch Jó­zsid. . .. técsi külügyminisztériumban .■Ige kezdő diplomata, mikor a leg­kise­bb­ Károly, még otthon tapos­ta a erekcipőt. Az egész csilládban erős­ zenei hajlam­, valamennyi gyer­mek .. o orázni, mind jól is játszot­­t­ák. u t le*. sei bik meglepő tehetségről tett ta.­nt. Itt out korára már zongora­­műtét )­hetett nevezni. Ab fos.?/z­ongo-ozó gyerekre figyel­met­ez­ik­olányt­ gróf, ő figyelmeztet­te­­. A tehetségre egyik rokonát, a Bécs­ben ír,­ azt a Emffy grófnőt, aki, mint szintén ,­­í­ram, később Vrabély Szerafint is taníttatta. Mivel a csotagyermek testvér­­bátyja úgyis Bécsben lako­t, nem vot na­gyon körül r­emes felt­inni a kisfiát . 'sbc. Bánffy grófné meghallgatta játékát és u . . el volt tőle rag­adint­a, hogy a syycket azon­nal magánál érto­ .. Mi -V u j. elra­gad la. nemes.’ a songot . ,s. kis Filtsch hát oly, mint úgy bi­ ufómban lévő arcmás is mutatja, csodaszép gyerek v­olt. Tökéletesen rajzolt orrocskájában akkor fekete szem néz gyermeki bajjal, de a lángért,e csillogá­sával a világra, hogy szemléletétől ne­m lehet megválni Kevés ilyen szép gyermekarcot lát­tam életemben.­­ A fiúcska egy évben született Fe­renc Jó­­zseffel, tehát 1837-ben költözött Bécsr­e, mint hétéves gyermek. Részint Bái­­f* gróf­né, részint a diplomata testvérbnty ■ ka bt­i­­form­ára a* udvarnál is bemutat­ták, aki • csak hetven évvel előbb a kis Moz­art • v. - vezetés dolog feljegyezni, hogy F­iia Ká­roly több ízben vendége volt a szí­nen ■ éves Ferenc József gyerekszobáján, ő a­­ herceg és a szászsebesi pap fia többizi? szogattak együtt. Nem a zongoráéi, háti' , nyilván ólomk­atonákkal. A gyermek négy évig tanult bélcsi n.e te­­g rektől. Ezek négy év múltán azt ' moniyát. 2 Bánffy grófnénak, hogy többre ak m r t ? gyermeket nem taníthatják; ha még te áll* *j akar haladni, csak a Pázisban élő lengy** f zongoraművész, Chopin Frigyes, tanít • . , Ij nánffyné ekkor már annyira szerette a I.­s­ a fiút, hogy egy percig sem habozott: védence­i kedvéért kiköltözött Pakisba, sőt kijárta,­­ hogy Filtsch Józsefet a külügyminiszt­rm bál áthelyezzék a monarchia párisi nagykö­­vetségéhez. Chopin meghallgatta a tizenegy éves kis művészt és azonnal vállal­t 'ifiál­lottá játszani a gyereket Liszt Fe­­c is, aki a magyar származású fiúcska iránt külö­nösen érdeklődött és bemutató D'Agloult grófnénak. A grófné kikötötte, hogy a ldeke­­órákat ő fizeti. Chopin húsz f­ankot kapott óránként. Ez történt 1841-ben. Chopin keze alatt a fiú bámulatosan haladt. Olyan jól játszot már, hogy a fentmaradt hagyomány sze­rint Chopin, mikor egy nagy estélyen vett részt, saját maga helyett játszatta Fillsch Károlyt. A társaságnak azt v­ádolta, hogy ő fog játszani, de csak a szomszéd te­­rr­­ől hallgathatják. Leültette zongorához maga helyett a gyereket s csak mikor A, rn­­gózhatva megtapsolták a szen szed terembeid, akk­or mondta meg, hogy nem ő játszo­tt, ha­nem tanítványa. Ez azonban alighanem csati ,, legenda. A zenetörténet ennek az álka­d­alm­as­­ cselnek több változatát ismeri. Egyik változ - zat szerint Liszt és Chopin sötét szobában­­ játszottak egymás helyett s a jelenlevők nem tudták megmondani, mikor melyik játszót Akármin­t volt, kétségtelen, hogy Fü­­tl Károly tizenegy éves korában világrész- ígéretet jelentett. Chopin saját gyermeke­­ gyanánt szerette a kisfiút és elég érettnek látta arra, hogy szereplés dől­óban saját szár­nyaira ló­i­sássa. A fiú töl­ hangver­ere­­t adott, többek között London­nan is, 1843-ban. Id­a,„r jó összeköttetései is voltak, mert ,lipit,mata bátyja közben feleségül vett egy előkelő angol hölgyet. De ekkor már a gyermek nem volt égés sértés Törékeny szervezetét a tuberkulózis tám­adta meg. Ak­i Jeim Chopintől kapta. A szemlátomást fogyatkozó és köhérselé­gy racket Em­ffyné odaadóan ápolta és nem engedte tukokat szerepelni. Az orvosok ten­geri levegőt érintettek. A belgyógyászat kezdetleges fokon állott még akkor tem történt, hogy Bánffyné a tüdő­vészes gyere­k­ EJ LENZfiK !«p.Tg5yy"^uaA:n'.—i&«­j A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyeztetek tehát hadseregfel­­­szerelés! pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos fa alatt a nagybanko­knál, valamint a pánzü­g­yigazgat­óságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4,5 ízé­­zsírkkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú hon, ahogyan a jegyzőjét akarja. Hat hónap múlva a 10 állam a jegyzett összeg egyötödét (5 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. . Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ösz­­szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a franca Nat fonalától a nev­elték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. , , Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szben viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozs megye prefektusa: MANO­LE ENESCU ezredes. .1­.■ « ..».imr mmm Magyar orvosok a bukaresti szegényekért BUKAREST, január 2. A Magyar Népközösség bukaresti ta­gozatának ú­jabb eredményéről számo­lunk be. Ingyenes orvosi rendelőt állí­tottak fel a bukaresti magyar evangé­likus egyház védnökségével, a szegény­sorsi betegek számára. Ezt a jóléti in­tézmé­nyt ma nyitották meg a Str. General Angelescu 41. szám alatti nép­­hinességi otthon egyik helyiségében, tizenegy helybeli orvos felváltott ren­delés mellett-A rendelőbe bejáró orvosok mind­egyikének kiterjedt orvosi gyakorlata is van a fővárosban és ciki­k dienere on- , Ő­k­at és díjtalanul vállalták azt a jóté­­­k­ny cselekedetet, hogy tudásukat­ és m­r­unkaidejüket minden délelőtt 9—I­­­­­óráig a szegények rendelkezésére bo­rítják. Bukaresti orvosink eddig is­ámos bizonyítékát adták annak, hogy hatások magaslatán állanak, mert va­lahányszor az egyházak szegénysorsú betegeket küldtek hozzájuk, díjmente­sen vizsgálták és kezelték őket Most néhány hét alatt részben kölcsönadás, részben ajándékozás formájában rönt­gennel, diatermia, kvarc, fogorvosi, stb. ambulatóriumi szükségletekkel szerelték fel a népjóléti rendelet. Meg­valósították azt, amit — tudomásunk szerint — még erdélyi városokban sem sikerült valóra váltani. Milyen felmérhetetlen hordereje lenne annak, ha minden foglalkozási ágban levő ember ennyi felelősségér­zettel hordaná számtalan megvalósí­­tásra varó szociális kérdé­sünket. A fennebb említett épületben kaszinójel­­legű­ oltasóterem és ingyenes tudakozó iroda áll a Népközösség tagjainak ren­delkezésére. Mindenesetre ez a szociá­lis megmozdulás méltó arra, hogy ne csupán felfigyeljü­nk rá, hanem hasonló munkára buzdítson. Jlért­esen­ átozaio­­ci „Grál Spee a kisebb angol hajók iácnatásának A nemes zsebpáncélos felszerel­ése, építési centi szerén­ek elvnyei és h 'i'rányii» —* Na^yobb gyorsasad, nagyobb tá­­madá erőt de kisebb ellenálló képesség é­s tengeri csata, mely az „Admi­ral H­af von Spee“ zsebpáncélos elsü­lye­z­ésével végződött­, a jelenlegi há­ború első nagyobbszabású tengeri üt­közete volt, melynek lefolyása méltán vonta magára az egész világ közvéle­ményének érdeklődését. A ZSEBPÁNCÉLOS EREJE Még két olyan t­ipusú hadihajója van Németországnak, mint az „Admiral­u i­ von Spee*', melyeknek építését r­ier uralomrajutása után kezdték e­ meg: a „Deutschland“ és aiz ,Admiral beer“. E eknek a „zsebpáncélo-?ok jellemz*,­egyverzete a hat, egyen­­‘1­0 m­­. Tréieres nehéz ás­yu, me* i 310 k ’és lövedékei háromszor ín nehezek, mir a hasonló tonna rt.al.mu cirkáló­s­oknak, például a „Blücher“ va­­y a „Pronce Eugen“, vagy a francia h //"tengerészet „Foch“, vagy­­,A"/gérie“ ,evei elsőosztályú cirkáló lí­iói . Ezeknél az í­gynevezett „zs­hpá­c­­soknál“ a fölzírt elsősor­ban a s­e'b­ségre, valan­int a tüzérségi­­ felszerelésre fektették. A „zsebpáncé­­­­los“ nemcsak óriási sebessége, hanem hatalmas ágyúi miatt is nagy fölény­ben van a hasonló nagyságú cirkálóha­jókkal szemben. Nemcsak hathatósan v­édekezhetik, hanem a túlerő elől igen könnyen meg is menekülhet. Termé­szetesen a franciák is igyekeztek meg­felelő típusú hajókat építeni, ilyen a nyolc darab, egyenként 330 milliméte­res ágyúval és 35 tengeri csomó sebes­séggel bíró „Dunkerque“ és a „Strass­­bourg“. A NAGY TÁVOLSÁGOK HADI­­HAJÓJA­I Viszont nagy hajóegységekkel való harc felvételeire a zsebpáncélos nem nagyon alkalmas. Ilyen nehezebb ba­­jokk­a­l azonban Németország egyelőre nem rendelkezik. Óriási jelentőséget nyernek azonban a zsebpáncélosok a nyílt óceánon való portyázás és nagy távolságon való mozgás szempontjá­­ból. Az említett 230 milliméteres ágyu­­kon kívül minden német zsebpáncélos orvosi ...norsra Velencébe vitte. Filtsch Ká­roly ott be­t meg alig tizenöt éves korában, ott is ter­ít­ék­el Sir­ja ma is megvár. N né­­met nyelvi feliratot véstek rá. Szövegét leír­tam. Máj­­arul így szól: „A művész alszik,­­ nyugszanak a drága kezek, amelyek valaha a hangok tengerén uralkodtak, de az Örökké éber és mély vágyódás fenntartja nevét, meg­áldja és„ megsirat­ja“. Harsányi Zsolt. 7­940 Január 1. még nyolc, egyenként 150 milliméteres ágyúval és hat domb 88 milliméteres légvédelmi ágyúval van felmerülve. Ezentkívül még két repülőgép is helyet foglal a fedélzetén. Ezeknek a német hajóknak a „mi­. J kőd­éli körzete“ roppant nagy­ körül­belül 10 ezer tengeri mérföld, azaz 18.500 kilométer, tehát a föld kerületé­nek majdnem fele. Hallatlan előnyt jelent ez. Az angol és francia haditen­gerészet nem rendelkezik ilyen nagy területen mozgó könnyebb hajókkal, viszont meg kell figyelni, hogy talán nincs is szüksége rá, hiszen a világ minden sarkában vannak tengeri tá­maszpont­jai, melyek a hadihajókat el­láthatják üzemanyaggal. Ezzel szem­ben, ha a német zsebpáncélos kifutott a kikötőből, attól a pereitől fogva telje­sen saját erejére van átfitva. Azonkívül ennek a hajótípusnak megvan az a hátránya is, hogy a hatalmas, 54 ezer lóerős Diesel-motorok működését az egész hajótest megérzi és annál inkább szenved emiatt a legénység. Harc ese­tén pedig ennek a hátránya különösen érzik a célzás bizonytalanságában. HIÁNYOS VÉDELEM Legnagyobb hátránya azonban ezek­nek a hajóknak a csekély ellenállóké­pesség, ezért tudták harcképtelenné tenni a montevideoi csatában a „Graf.­­ on Spee“ t nála sokkal kisebb méretű ágyúkkal rendelkező angol hajók is. A „Graf v. Spee“ előnyei a következők voltak: nagy támadóképesség és óriási sebesség. Ellenállóképessége és védőbe­­rendezése azonban gyenge volt. A támadó angol hajók legnagyobbi­ka az „Exeter“ volt, mely 203 m­illimé­­­teres ágyukkal rendelkezett, a másik két angol hajó, az „Ajax“ és „Achilles“ úgynevezett könnyű cirkáló (light cruisers), melyeknek ágyúi csak 152, illetőleg 102 milliméteresek. Az angol hajók egyszerre három különböző irányból támadtak.­­ * Érdekes, hogy a montevideoi csatá­hoz teljesen hasonló ütközet folyt le 1014 december 8-án, a világháború 128. napján amikor a Délatlanti-óceánon a F­alkland szigetek közelében egy óriási számbeli fölényben levő angol hajóraj megtámadott egy kisebb német hajó­rajt, melynek parancsnoka éppen az a Graf von Spee tengernagy volt, akiről a montevideoi csatában áldozatul esett zsebpáncélost elnevezték. És hogy a hasonlatosság teljes legyen, a világhá­borúnak ez a tengeri csatája is a szám­belileg gyengébb német tengeri erő elpusztulásával végződött. Tito­zi!í ismertszéss­el,ésn n­yomoztak az aradi­ba:ósá£oü ARAD, január 2. Titokzatos mérgezési ügyben folytat vizsgálatot az aradi vizsgálóbíróság. Múlt év novemberében az aradi köz­­kórházban hosszas szenvedés után el­hunyt Bodosi I­ajosné 50 éves nyugal­mazott óvónő, egy aradi szabóiparos felesége, Bodosinét halála előtt két héttel ételmérgezés tüneteivel szállí­tották a kórházba. Az óvónő, hozzátar­tozóinak állítása szerint, csokoládés sü­teményt evett, amit az egyik aradi cukrászdából hozatott. A sütemény el­fogyasztása után rosszul lett, elájult, úgy, hogy a mentők kellett leszállít­­sák a közkórhzába. Halála okának pon­tos megállapítására az ügyészség el­rendelte a boncolást és Bodosiné belső szerveit a bukaresti orvostani intézet­hez kü­ldték vegyelemzés végett. Az orvosi szakvélemény még ismeretlen, de az aradi vizsgálóbíróság már meg­indította a vizsgálatot és az ügyben több kihallgatás is történt. Az áldozat férje, aki a tragédia idején Székelyud­varhelyen tartózkodott, kétmillió tejes kártérítésre tan igényt. A hatóságok feltevése szerint a cukrászsütemény szíridinint tartalmazott, ami úgy ke­rülhetett a­ tésztába, hogy a cukrászda külső helyiségeiben sztrichnines rovar­port hintettek el* ....................

Next