Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

1­941 janu­ár 1­7. ADÓÜGYI TANÁCSADÓT KÜLD AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI TANÁCS. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács kiadásában és a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara összeállításában megjelent az egye­nes adókról, forgalmi adókról és illetékek­ről szóló „Tájékoztató“. A 121 oldalas könyv célja az, hogy a hazatért részek adózó polgáraival megismertesse a ma­gyar adórendszert, annak minden részle­tét, kezdve a kivetéstől a behajtásig. Tar­talmazza a Tájékoztató az összes adókul­csokat, adókedvezményeket, adóelengedé­seket, jogorvoslati eljárásokat, a hazatért részekre vonatkozó külön rendelkezéseket s általában mindazt, amit a hazatért ré­szek adózóinak tudniuk kell. A könyv használatát nagymértékben megkönnyíti az, hogy a legegyszerűbb ember számára is érthető fogalmazásban adták ki. A Tá­jékoztatóban a földműves, kisiparos, vál­lalkozó, ügyvéd, stb. egyaránt felvilágo­sítást kaphat az adózással kapcsolatos teendőiről. Az Erdélyrészi Gazdasági Ta­nács (Kolozsvár Kosuth Lajos­ utca 6—3.) bárkinek ingyen megküldi a Tájékozta­tót, ha ezt egyszerű levelezőlapon, vagy személyesen igényli. U­gyancsak teljesen költségmentesen beszerezhető a Tájékoz­tató a kereskedelmi és iparkamaránál is. SZÓJABABTERMELŐ SZÖVETKEZET ALAKUL ERDÉLYBEN. Marosvásárhelyt a minap megalakult a Szójatermelők Szö­vetkezete, gróf dr. Toldalagi Mihály, Ma­­ros-Torda megye főispánjának az elnökle­sével. Erdélyi Elemért választották ü­gy­­vezető alelnökké, Orbán Károly földbir­tokos lett a szövetkezet társelnöke. Tol­dalagi gróf maga is termel szóját a bir­tokán. A szövetkezet megalakulását elő­mozdította a Futura is, amely foglalko­zik a termelés és az értékesítés fejlesz­tésével. NAPONTA 300 TONNA ÁRUT SZÁL­LÍTHAT AZ ÚJ SZÉKELYFÖLDI VAS­ÚT. A székelyföldi körvasút elvágása az ország szíve felé vezető fővonaltól az er­délyi gazdasági életben nagy kiesést je­lentett, mert napi 3200 tonna áru szállítá­sa rekedt meg. A MÁV gyors vasútépí­tése Szászlekence és Kolozsnagyida állo­mások között olyan keskenyvágányú új vasúti vonalat teremtett, amely a Maros­ludas—Sajómagyaros teljes nyomtávú he­lyiérdekű vasút és a marosvásárhelyi— kolozsnagyidai keskenyvágányu vonalakat köti össze. Ezzel­­a vasúti szállítmányok átrakodással a Székelyföldről az anyaor­szágba irányít­hatók. Az új keskenyvágá­nyu vasút teljes szállítási kapacitása napi 800 tonna s így máris az eddigi körvasút teljes szállítási szükségletének egynegyed­részét ki lehet elégíteni. A forgalom to­vábbi megjavítását a kormány új vasút­építési tervei fogják szolgálni. ÚJABB ADÓÜGYI TÁJÉKOZTATÓT ADOTT KI A BUDAPESTI IPARKA­MARA. A visszatért részeken életbe lép­tek az anyyországi adóügyi jogszabályok. Minthogy az adózási kérdésekben való tá­jékozódás elsőrendű fontossággal bír min­denkire, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Erdélyrészi Gazdasági Ta­nács felkérésére a visszatért erdélyi la­kosság tájékoztatásának céljára adóügyi tájékoztatót adott ki, amely könnyen ért­hető népszerű nyelven nyújt tájékoztatást mindazok számára, akik a visszacsatolt területre most kiterjesztett adóügyi jog­szabályokról tájékozódni kívánnak. A Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezt az adóügyi tájékoztatót az egész erdélyi országrész területére eljuttatni kívánja, valamennyi hatóságnak és érdekképvise­letnek megküldi, valamint az érdeklődő vállalatoknak és magánosoknak is ellen­érték nélkül rendelkezésre bocsátani kí­vánja. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, a budapesti és erdélyi kereskedelmi és ipar­kamarák mindenki számára, akit a mun­ka érdekel, hozzájuk juttatott kérésre szí­vesen megküldik a tájékoztatót. ÚJ TISZTIKART VÁLASZTOTT A DÉSI KERESKEDŐ TÁRSULAT. Dési tu­dósítónk jelenti: A dési Kereskedő Tár­sulat, amely a román megszállás alatt mű­ködését kénytelen volt megszüntetni, a napokban közgyűlést tartott és elhatá­rozta, hogy működését ismét megkezdi. A mintegy negyven évvel ezelőtt alakult társulat egyhangúlag elnökké ifj. Szabó Lajost, alelnökké Gombár Sándort és Ber­­nád Samut, titkárrá Etédi Jenőt, pénz­tárnokká Molnár Bélát választotta meg. Örökös díszelnökké Váradi Károlyt, tisz­teletbeli titkárrá pedig Sztojka Lászlót. ELLENZÉK Rf©gSsextíő«l©tf «a remolitizált válla­­latok magyarosítása KOLOZSVÁR, január 17. Románia gaz­dasági életének vezetői tudták, hogy a magyarság ellenálló erejét a leggyorsab­ban úgy tudják megtörni, ha gazdasági­lag legyengítik. Felhasználtak tehát min­den eszközt arra, hogy a céljukat keresz­tülvigyék. Mindjárt a leghatásosabb esz­közhöz folyamodtak, ráfeküdtek az ipari és kereskedelmi vállalatokra és romanizál­­ták azokat. Működésük folytatását csak úgy engedték meg, ha igazgatóságukba és felügyelőbizottságukba fölös számmal vá­lasztottak be románokat. Nem volt a meg­szállott területen egyetlen vállalat sem amelynek „vezetésében“ ne vettek volna részt románok s nem is számított román közéleti embernek az, aki legalább négy­et kisebbségi pénzintézetnek vagy válla­latnak igazgatóságában ne foglalt volna helyet. Előljártak ebben példával a mi­niszter urak, különösképpen pedig Vaida­ Voevod miniszter, aki kisajátította magá­nak majdnem az összes erdélyi bankokat és vállalatokat, amelyek a miniszter ered­ményes közgazdasági tevékenységéért ter­­­mészetesen busás tanü­emeket fizettek. A bécsi döntés a kiszipolyozott erdélyi magyar vállalatokat is megszabadította a reájuk kényszerített igazgatósági tagok súlyos terheitől. A közgazdasági élet te­rén is ügyesen evickélő román politikusok közgazdasági életük színteréről sietve el­ , távoztak s most a visszatért területen lé­­­­vő vállalatoknál megürültek a helyek. A magyar vállalatok igyekeznek most a ro­mán igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoktól formailag is megszabadulni. Gyors egymásutánban tartják igazgató­­sági üléseiket és a kiválasztott román igazgatósági tagok helyébe magyar embe­reket választanak be. Az új igazgatósági tagok az erdélyi magyar közélet vezető tagjaiból kerülnek ki, de több az anya­országgal kapcsolatban levő intézet igaz­gatóságába az anyaországbeli közgazda­­sági élet vezető egyéniségeit választotta be. A közgyűlési jegyzőkönyveket prost terjesztik fel az új céghivatalhoz, ahol az új igazgatósági tagok beválasztását fel­jegyzik. S­P»@HT . A marosvásárhielyi USE nyerte Székelyföld jégkorongbajnokságát. MAROSVÁSÁRHELY. A székelyföldi ke­rület jégkorongbajnokságát lejátszták­ A baj­nokságért mindössze két csapat, az MSE és a CITE Csíkszereda küzdöttek, melyek két mérkőzést játsztak egymás ellen. Marosvásárhelyen az MSE 5:0 (2:0, 1:0. A FRANCIA AMATŐR TENISZEZŐK LEGYŐZTÉK A PROFIKAT PARIS. Az amatőr és hivatásos teniszezők Parisban versenyt rendeztek, melyen az ama­tőrök az egyes után párosban is jobbnak bi­zonyultak a hivatásos teniszezőknél A férfi­­páros döntőjében a Boussus-Renault kettős 7:5, 6:4 arányban győzött a Cochet—Plaa­­pur ellen. A férfi egyes döntőjének eredmé­nye: Boussus—Férel 12:10, 6:4. JANUÁR 28-ig kell benyújtani az MLSz­­hez azoknak a hivatásos játékosoknak a visszatartási vagy szabaddátételi névjegyzékét, akiknek szerződése február 15-ig szól. 3:0) arányban győzött Incze (3), Kulcsár 03 Veress góljaival. Csíkszeredán 1:1 (0:0, 0:1, 1:0) volt az eredmény és így a Székelyföld bajnoka az MSE lett és mint ilyen, Erdély bajnokával fogja összemérni erejét az orszá­gos bajnokságért folyó küzdelemben. EGY BAJNOKI ÉS EGY KUPAMÉRKŐZÉSBŐL ÁLL AZ ERDÉLY-KUPA DÖNTŐJE BUDAPEST. Az Erdély-Kupa döntőjének ügyében végleges megegyezés jött létre. Gi­­dófalvy Pál dr. hozzájárult ahhoz, hogy a kupa sorsát a február 16-án Csepelen WMFC —Ferenc EK-mérkőzés és a március végére az Üllői-túra kisorsolt Ferencváros—WMFC bajnoki mérkőzés egyesített eredménye dönti el. A kupáért tehát a kiírásnak megfelelően kettős döntő lesz, melyet most igen sport­szerű módon, mindkét fél megelégedésére ol­dottak meg. A BUDAPESTI MAC Margit-szigeti klub­házát lebontották és helyébe teljesen korszerű klubházat építenek. ..GENOVAI DÍJ“ AZ ÉV LEGNAGYOBB NEMZETKÖZI SPORTKIÍRÁSA RÓMA. Az olasz Testnevelési Tanács elha­tározta, hogy egy új, nemzetközi sportdíjat alapít, melyért évenként a három barátnem­zet: Németország, Olaszország és Magyaror­szág fog küzdeni és am­elynek valamennyi versenyét Genovában rendezik meg. A díj neve ezért „Genovai Díj“ lesz, melyért a három nemzet válogatott labdarúgói, úszói, atlétái és országúti kerékpárosai fognak küz­deni. Az első ilynemű, igen érdekes kiírású versenyt már tavaszkor megrendezik. Budapesti jelentés szerint a magyar sport­körök örömmel vesznek tudomást a kiírás­ról, részleteket azonban még nem kaptak az olaszoktól. . A MAGYAR SÍBAJNOKSÁGOK Magyarország 1941. évi síbajnok­ságait szombaton és vasárnap rendezi meg a síszö­­vetség a Mátrában, melyre 18 egyesület 16 versenyzőt nevezett be. A versenyeken három német versenyző: Russ Kari, Heli Gregor és Mayer Gusti is indulni fog. BUDAPEST asztali­teniszbajnokságát nagy­számú résztvevővel m­a kezdik meg. A BUDAPESTI WMTK szombaton és va­sárnap országos műkorcsolyázó versenyt ren­dez. A „nyeretlenek“ részére kiírt verseny­ben résztvesz dr. Hollay Béla, a kolozsvári KKE tagja is. téjedek, talán hogy kevés olyan bravúros beugrás történt a­­ kolozsvári színháznál, mint az Elnémult ha- 1 rangok premierjén. Még a főpróbán is V. He­­­­gyi Lili játszotta Todorescu papné szerepét —­­ 39 fokos lázzal. Színészi lelkiismeretességé-­­ ben titkolta, hogy mennyire beteg, nehogy­­ zavart okozzon a bemutatón. Estére aztán még feljebb szökött a láza és így veszélyben forgott az előadás megtartása. H­úsz perccel a premier előtt kapta kézhez Kőszegi Margit, a szerepét, aki páratlan bravúrral és intelligen­ciával oldotta meg ezt a feladatot, egyetlen próba nélkül — olyan jól, hogy a közönség semmit sem vett észre; hogy Budapest legdivatosabb színésznője és filmsztárja, Karády Katalin vendégszerepel legközelebb a kolozsvári színházban; hogy az egész város ismerte Takáts Bertát, a napokban elhunyt műhimzőnőt és iparmű­­­vésznőt. Előkelő családból származott a szor­galmas, kedves Takáts Berta s alig volt olyan család Kolozsváron, amelynek­ ne dolgozott, volna. Csodaszép munkák kerültek ki soha nem pihenő dolgos kezei alól s ott érte a halál munkaasztalánál Nagy családján kívül legjobb barlánöje, Gyulai Ámnás iparművésznő siratja Takáts Bertát, aki legszebb tollvirágait ttete Tak­áts Berta koporsójába; hogy a bécsi állami operaház fiatal magyar tagja, Piliti Lea, legközelebb a budapesti operáiban vendégszerepel; hogy ötvenedszer került szilire a budapesti Madách-színházban Bókay János új vigjátéka, a Négy asszonyt szeretek. 7 év alatt több mint kéts­zá­z tolatyfyon, Aésoul­t BUDAPEST, január 17. Összeállították az elmúlt tíz esztendő magyar filmterme­lésének a statisztikáját. A kimutatás sze­rint 10 esztendő alatt összesen 219 magyar filmet készítettek és ezek közül eddig 199-et mutattak be. A Dankó Pista című film lesz tehát a két­század­ik bemutatásra kerülő magyar já­tékfilm. A magyar filmek közül a legtöbbet a Hunnia-filmgyár készített, összesen 162 játékfilmet. Az MFI, a Magyar Filmiroda műtermei­ben 57 játékfilm készült. A magyar film­gyártás csecsemőkora 1931-re esik, am­i-­­kor csupán három filmet készítettek. A legtöbb film, összesen 41 drb., 1937- ben készült. Tavaly 35 magyar filmet állítottak elő. Hír szerint 1941-ben erő­sebb ütemben indul meg a filmgyár­tás és ebben az évben sokkal több já­tékfilmet készítenek el, mint az 1937-es rekord esztendőben. Ezt az erősebb iramot elsősorban a ma­gyar filmek növekvő erkölcsi és anyagi sikere indokolja. Ezt a sikert ma már nemcsak belföldön lehet tapasztalni, h­a­nem­ külföldi országokban is. Ebben az évben például Jugoszláviában a magyar filmek roppant nagy teret hódítottak és a leghízelgőbb bírálatokat kapták. Német­országban is több magyar film futott si­keresen. Ez a siker anyagi téren is nagyon fontos a magyar filmgyártás szempontjá­ból, mert a filmgyártás ma már Magyar­­országon is olyan fejlett eszközökkel és anyagi befektetéssel dolgozik, hogy pél­dául a Magyar Filmirodában készülő „A ke­gyelmes úr rokona“ című film felvéte­leinek Mezey Mária betegsége miatt közbejött kétnapi szünetelése 7500 pengő különkiadást okozott. Érdekes végigtekinteni azon is, hogy az elkészített 200 magyar film közül, mi­lyen daraboknak volt a legnagyobb si­kere. Már első tekintetre is megállapítható, hogy a társadalmi fil­mek, különösen a tá­rsadalmi vígjáté­kok értek el jelentős sikereket. Az el­készített magyar filmek kétharmada társadalmi vígjáték volt. Ezeknek a társadalmi vígjátékoknak kö­szönheti a magyar filmgyártás a legtöbb sikerét. A múltak sikerein felbuzdulva a magyar filmesek most is több ilyen víg­játékon dolgoznak. Az újonnan elkészí­tett filmek közül „Az egy csók és más semmi“­ számíthat jelentősebb sikerre. Ezt a remek vígjátékot, Tolnay Klári és Jávor Pál pompás művészi teljesítményét, most mutatták be Budapesten. Az ,,egy 4 csók körül keletkezett bonyodalmakat olyan brilliánsan oldja meg a film, hogy bizonyára egyike lesz az idény legsikere­sebb könnyű fajsúlyú darabjainak. PETAIN TÁBORNAGY NYILATKO­ZOTT FRANCIAORSZÁG ÚJ FELADA­TAIRÓL. Vichyből jelenti a Tass-ügy­­nökség. Petain tábornagy tegnap nyilat­kozott az amerikai újságíróknak. Meg kell újítanunk a társadalmi fegyelmet és is­mét fel kell ébresztenünk a család és a hazaszeretet érzését — mondotta. Ezek az új feladatok a francia forradalom fő­céljai. Ezeken kívül azonban meg kell őriznünk az 1789. évi francia forradalom eredményeit is. (MTI.) BENZINT KAPNAK A VÍZVEZETÉK­­SZERELŐ IPAROSOK. Kolozsváron a vízvezetékszerelő iparosok, az eddigi tél folyamán nehezen végezték munkájukat, mert nem kaptak megfelelő mennyiségű benzint. Az iparfelügyelőséghez fordul­tak panaszukkal, a­mi kérésüket teljesí­tették és szükségletüknek megfelelő ben­zint utaltak ki részükre. Unttá ! Rádiósok ! Új kiadásban jelent meg MOLNÁR lOVITZa: Rádiósok könyve Elméleti és gyakorlati kézikönyv. Harmadik át­dolgozott és bővített 1941. évi kiadás. 460 oldal, 449 ábra. — Ara 7.— pengő. — Kapható az E­lenzék kö­zvasbilijában Kolo­svár. Mátyás király-tér 9 szám. — Telefon : 11—99. Vidékre után,éttel is azonnal szállítjuk.

Next