Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-02 / 1. szám

Ujevi üdvözlések K­olozsváron KOLOZS­­ÁR. január 2. ( l-­l­enzék munkatársait»L) \ v;irm«*g\t'li;i/.an p'tit«' kon iléloloU volt a/, ujoviijipi ü­nnepe­lyes jogaihi'«. A várm­ogyt­i közigazgatás tiszt­­vivoliikaranak krP' ist’Ut«‘li«'ii a/ ügy oszta­lok Nt'JK'loi S'a'.'r /• t'rfné ill. alispán ve­zetéséről folkrn‘›l‚ k k­i\ ala alán Inczed­y Joksindn Ödön dr. főispánt s az «‘g«’sz‹ tiszt« is‚‘loi kar nevében i­tl­ özölek s az nj­­o\ alkalmából k­i­fejezték jókívánságukat- Az üdvözlést a főispán meleg szavakkal köszönte meg, majd­ hosszasabban elhe­­szegetet­t S.K.: ten­ne dr. u ix[m­ini d­. I­­­r­­gács József dr. vármegyei főjegyzővel és az ügyosztályok vezetőivel. A vármegye tisztviselőkarának tisztelgé­se u­tán­­nczésty-Joksm­an Ödön dr. főis­pánt egymásután keresték fel a különböző városi testületek és intézne­nyek küldött­ségei, akiknek tisztelgését a főispán a h­'g­­szisér­yesi'lx'n fogadta és meleg szavakkal viszonozta az ujé­vi jókívánságokat. Az ünnepélyes fogadások a vármegyeházán csaknem déli egy óráig is eltartottak, ele­g mt ezután is számosan keresték fel a fő­ispánt újévi köszöntésre a magánlaká­sán­ál. A PLÉBÁNIÁN A főtéri plébánián is ünnepélyes foga­dás volt újév napjának délelőttjén. A bel­városi róm. kat. egyházközség képviselő­testülete Óvári Elemér dr. főügyész és az egyházközség főgondnokának vezetésével kü­ldöttségileg megjelent Barédh Béla dr. kanonok-plébánosnál, akinek kifejezték újévi jókívánságaikat, biztosították a plé­bánost arró, hogy munkájában a jövőben is a legodaadóbban támogatják hívei. A Baráth Béla kanonok-plébános az üdvözlő Szavakért szívélyes hangon mondott kö­szönetet. A REFORMÁTUSOKNÁL A református püspöki palotában a­ dél­előtti ünnepi­­istentisztelet után fogadta V­ás­ár­helyi János református püspök a ko­lozsvári református egyház lelkészi és pres­biteri karát. A lelkészek egyenként fejez­ték ki jókívánságaikat az egyházfőnek, majd Vásárhelyi János meleghangú be­szédben megköszönte az újévi jókívánsá­gokat és békességet, boldog újesztendőt kívánt az egyetemes református egyház valamennyi tagjának és az egész magyar­ságnak. AZ UNITÁRIUSOKNÁL Ugyancsak bensőséges újévi fogadás volt Józan Miklós dr. unitárius püspök­nél is. A feleidig betegállományban lévő Püspököt K@ss Lkli dr. püspökit d V‘l l«*s rs delei József dr. professzor legondnok ve /.«*tés«‘vel klinikai betegszobájában keresi«’ fel az unitárius egyház küldöttsége, hogy ki|«‘j«‘/z.e uj"'\ i jók i v ti i­ «­ igáit- A szeret«’! teljes ü­dvöz.l«"» szavakén­t Jetzun Miklós püspök in­flesz hangon mondott szívből jü­­v­ti köszönetét. A TÖRVÉNYSZÉKEN ÉS ÍTÉ­LŐTÁBLÁN A királyi törvény­széken a betegszabad­ságon lev­ő )Kik­és Imre dr. törvényszéki «• - nek Jm'I ¡ «dtrsité’v v ‹•! megbízóit Csipkés Ödön dr. déli 12 órakor fogadta a­z ü­«­­­­vözlésér­e felvonult törvényszéki bírói é­s ügyészi kart, valamint a járásbirtság el­­nökét és tagjait, a bánffyhutiyadi járás­báróság képvis«’letéb«Mi megjelent Kerti­rs Ernő dr. járásbirósági elnö­­köt és a Sn­y­­beti járásbíróság e- törvényszék foglama­­zói és tisztviselői karát. A megjelentek ne­vében C sepreghy I­ászlót dr. törvényszéki tanácselnök köszöntötte a helyettes tör­vény­széki e­lnök i­t. Csipkés Ödön válasza után az egy­negy­edék csatlakozva az Ítélő­tábla bírói és ü­gyészi karához, Vékás Jrá­­sos dr. táblai elnök fogadószobájába vo­n­­ultak. A tábla elnökének Farsang Endre dr. táblai tanácselnök fejezte ki a megjelentek jókívánságait, am­elyre I­ókás l­ajos dr. meleghangú köszönetet mondott­. A RENDŐRSÉGEN ténte­k men­­d­­elütt 12 órakor voltak fiz újévi üdvük.E­sek a kolozsvári terulőrkapi­­tan­ys,i®On is, almi a reinlőrtivztek (,sutik Béla dr. főtanácsossal és Had­­iéd­y Gyula I«îlel'n­gy«döv«’­ az élén n­dvö/.ü b’k Hollóssy K­ath v l.a/ns I c ndorf ok api I all) Ind y«-t t­est és kifejezték jókívánságaikat az újév al­kalmából. A fökapitány li»’ly«-ttes az i­d­v­­ízléseket megköszönve, viszonozva az új­évi j­o­g­i v­a­n­­s­á­gok­a­t, majd hosszabb i­d­ig elbeszélgetett a rendőrség ti­sztikarával. A BAROSS SZÖVETSÉGNÉL Péntek délel­őtt 1­1 órakor ünnepélyes fogadás volt a Baross Szöveetségnél is. A té­rést Károly főtitkár, az iparosság részéről nak vezető­ év ?*l hatalmas számú küldött­ség jelent mi meg Lerincz József elnöknél, akit a Szövetség szem­élyzete művében de­rék Károly főtitkár az iparosság részéről Papszl Gyuri, a ki­nskedák r­­széről Tóth Kálmán, a fürdészék részéről Kilin György és a nyílttéri C­i­marha társulat nevében Székely Jó­zsef és Szakét Béri üdvözölt szí­­v elyes, meleg szavakkal. Az üdvözlésekre Lehöcz József elnök meghatott hangon mondott köszönetet. A fogadlás után a Baross Szövetség kü­­­löttsége az elnök ve­zetésével testületileg tett tisztelgő láto­gatást a főispánnál, valamint Beretzky Ernő kk­. miniszteri biztosnál, a Kereske­delmi és Iparkamara főtitkáránál. A harctéren a katona sokszor jö­het o­lyan helyzetbe, hogy a legna­gyobb testi ereje és lelki akarata mellett is bajtársai segítsége nélkül megsemmisül. De a harcos tudja azt, hogy a küzdelemben soha sincsen egyedül, mert vele vannak baj­társai. Együtt harcolnak s ha bajba jutnak, egymáson mindig segítenek. Az orosz harctérről néhány tettet mondunk el melyekből az igazi har­cos, a hős egyik szép tulajdonsága, a bajtársiasság sugárzik. * Páncélos csapataink erős harcban állottak az oroszokkal. Vörös László őrvezető megsebesült, saját lábán nem tudott a kötözőhelyre menni és tehetetlenül feküdt a csatatéren. Ekkor odaugrott Csizmadia tizedes, aki maga is lövést kapott, de járni tudott s hátára emelve az őrvezetőt, a kötözőhelyre vitte. Itt mindketten gyors kezelésben részesültek a többi sebesülttel együtt. Az orosz tüzérség azonban nem kímélte a vöröskereszt­tel jelölt segélyhelyet és erős tűz alatt tartotta. A várakozó sebesültek veszélyes helyzetben vannak. Ekkor egy maga is megsebesült páncélos gépkocsivezető, a legrosszabb álla­potban lévő utam Tulchinba vezeti sebesült bajtársaival a gépkocsit. A megerőltető gépkocsivezetés sebei­nek nem tett jót, de ő igaz bajtársi érzéssel nem magára gondol először, hanem a vörösök tüzéből kivitte a sebesült honvédeket, így megakadá­lyozta, hogy a vörösök barbár csele­kedetének halálos áldozatai legye­nek. A honvéd egészségét, életét is fel­áldozza bajtársaiért. Egy légvédelmi gépágyús üteghez tartozó Pillay Tivadar karpaszomá­­nyos szakaszvezető és egy beosztott gépkocsivezető honvéd tehergépko­csin igyekeztek a hadtestparancs­­nokságra a Donecsmedence térségé­ben. Útközben egy bőrig ázott és térdig sáros, gyaloglástól elfáradt német katonával találkoztak, aki ugyanabban az irányban igyekezett előrejutni. Pillau szakaszvezető fel­vette a szövetséges bajtársat és vitte a gépkocsin. Haladtak előre s hama­rább közeledtek a cél felé és nem volt olyan fárasztó az út, mint gya­log. A német bajtárs ezt kifejezésre is juttatta. Már esteledett, amikor a nyílt sáros után géphibát kapott a kocsi. Pillau szakaszvezető és hon­védje elkezdte javítani a motort. A német katona kiszállott, megköszön­te a helyet és gyalog tovább ment a legközelebbi község felé. Szakadó esőben, teljes sötétségben javították honvédeink a kocsit. Nehezen, tapo­gatva ment a munka. Már egy órája küzködtek minden remény nélkül, amikor az ut sarában cuppogó né­met katonákat láttak odaérkezni. Kézi villanylámpával honvédeinkre világítottak. Pillau szakaszvezető kérdezte, kik azok é­s mit akarnak? Ekkor, délután a gépkocsira felvett német katona jelentkezett, hogy azért jött vissza a községben talált néhány katonával, hogy a tehergép­kocsit betolják és ott megjavítsák. Hálával köszönte meg Pillau sza­­kaszvezető a bajtársi szívességet. Tudta azt, hogy az átázott, sáros né­met bajtárs, a gyaloglástól kifáradt, elcsigázott ember, mégis vissza­gya­logolt a német katonákkal értük és a gépkocsiért. Jó háromnegyed óra hosszat tolták a gépkocsit, míg a községbe értek. Ott a német, bajtárs megmutatta a házat, hová tolják a gépkocsit és hol készíttetett szállást honvédeinknek. Meleg, sűtött szobával és forró teá­val várták őket, mert, mint mondta, az egész napi ázás, fáradtság után jól fog esni. Pillau szakasz­vezető és honvédje meghatott örömmel köszönte meg a gondoskodást, a német katona igaz bajtársi együttérzését. * Egy elfoglalt orosz falu szegélyét Mód­os Andor őrvezető figyelő és hi­telbiztosi­tó feladattal egy sövényké­nt és mellett feküdt. Mögötte az ud­varban nyitott félszerben 1­8 bajtársa és egy löveg volt. Egyszer csak egy kö­zeledői orosz páncélgépkocsi tűz alá vette a falu szegélyét. Módos élve­zető kiáltással jelezte a páncélos kö­zeledését és ekkor parancsot kap, hogy rohanjon ő is az épületbe hát­ra. De Módos őrvezető gondolkodik, ha ő most felugrik és az orosz pán­célos észreveszi őt, akkor elárulja baj­társai rejtekhelyét és a löveget is. Tehát kint marad rejtve a sövény­ben. Ha pusztulni kell, akkor in­kább ő egyedül, mint az elárulás folytán 18 bajtársa és a löveg. Lélek­­zetét is visszatartja. A vörös páncé­los 20 méterre megközelíti, majd megáll. A sövényt, ahol sejti hon­­vád­einket, végiglövi. A­ lövedékek Modos őrvezető körül csapódnak be és robbannak. Majd, amikor moz­gást nem lát az orosz páncélos, to­­vábbszáguld. Az őrvezető az ellensé­ges tűzben a helyén maradt bátran s inkább saját magát tette ki élet­veszélynek, mintsem elárulja bajtár­sait és lövegét. A felsorolt személyek élnek. Az el­mondott történetek igaz események. Ezekhez hasonló számos példa bizo­nyítja, hogy a magyar honvéd és a szövetséges német katona bajtársias-o­staga a lélekben él és azonnal cselek­szik, ha a harcban segítésre szükség van. (Kern.) Mai hősök A bajtársiasság 40.603 emiatt psz­latt el, kétmilliót tett hajlékttalanná a ciklon Bengáiiában BUENOS-AYRES, január 2. (MTI­) A Stefani-iroda közli: Bombayből érkezett jelentés szerint dec. végén hatalmas ciklon pusztított Bengá­­liában, amelynek 40.003 ember áldozata volt. Több mint kétmillió sze­mély hajléktalanná vált. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Hémeth Antal nyilatkozata „lemondása“ ügyében BUDAPEST, január 2- Azokkal a hírek­kel kapcsolatban, hogy a Nemzeti Színház igazgatója lemondásra készül, mert az utóbbi hetekben támadások érték, Né­meth Antal dr. a következőket közli: ,.Az a beállítás, hogy én sem felsőházi beszédre, sem az azt követő sajtótámadá­sokra nem válaszoltam és ebből arra kö­vetkeztetni, hogy lemondásra készülök, nem felel meg a valóságnak. Szerződésem 1945 június 30 ig érvényes. A felsőházi beszéd minden egyes állítását statisztikai­­ adatokkal és az igazságnak megfelelően tényekkel cáfoló feliratom fele­ttes ható­ságom előtt fekszik. A támadások hátte­rét részletesen megvilágító elaborátum­ minden adata természetesen nem tartozik a nagy nyilvánosság elé és hogy mindeb­ből felettes hatóságom mennyit közöl — nem védelmemre, hanem a közvélemény fel­­virágosítása céljából — azt az iletékesek határozzák meg. Sajtótám­adásokra csak akkor reagálok, ha emberi, vagy művészi becsületemben sért­nek és akkor is bíró­ság előtt". ELLENZÉK 1­8 * j j­a­n­u­á­r 2. ) ERDÉLY MOZGO Prolonáglyan! Fekete I tv,In magyar filmtáska : Dr. KOVÁCS ISTVÁN Főszerepben : Pn­­er Antal, Sim­or Erzsébet, T­óth Júlia, R­ajnay Gá­bor, Mihályi// é­s Vasz­ary Piri. Előadások kezdete 3,5és 7-kor. Jön! 1941 janu­­ár 5-től! Jön! HALÁLOS TAVASZ Karády Katalinnal. Kétévi börtönre ítélték az okmányh­amisitó bűnszövet­­kezet fővezérét KOLOZSVÁR, január 2. Részet­esen beszáll­«-» tin»k arról a nagyarányú közok­­irathami­sítás­ról, amellynek vádlottjai Ro­mániából beszivárgott zsidók részére pró­báltak h­amsis illetőségű bizonyítványokat szerezni, hogy azok segítségével a magyar állampolgárságot e nyerjék. A hosszadalmas bűnügyet szerdán egész nap tárgyalta a törvényszék hármas bü­n­­tetőtanácsa, m­ajd­ csütörtökön délelőtt folytatták a tárgyalást.­­ Azután folytatták a perbeszédeket- Dr. Gyenge László védence, Gencsi Béla vád­lott érdekében kifejtette, hogy a volt rendőrségi bijnok nem követett el semmi­féle bű­n­cselekményt, amikor az úgyneve­zett ,,Menekült igazolványokat“ kiá­lltotta a zsidók számára, mert nem vol utasítása, h­ogy kinek a részére lehet kiállítani ilyen igazolványokat, amelyek tulajdonképpen semmiféle hivatalos jeléggel nem bírtak. Még­­­­asznosnak lehet ezt a munkát mi­nősíteni — mondotta az ügyvéd —, mert legalább ezekről a zsidókról nyilvántartást vezettek és később meg lehetett állapítani szükség esetén, hogy az illetők Romániá­ból szivárogtak be. A perbesz­é­lek után a bíróság tanács­kozásra vonult vissza, majd a délutáni órákban kihirdették az ítéletet-Hartm­ann András elsőrendű vádlottat kétévi börtönre és tízévi jogvesztésre, fe­leségét egyhónapi elzárásra és háromévi jogvesztésre, László (Weisz) Gyulát öt hó­napi fogházra és ötévi jogvesztésre, Cser­gő (Friedmann) Mórt kéthónapi fogházra és háromévi jogvesztésre, Pál Rezsőt öt­­hónapi elzárásra és ötévi jogvesztésre, Izsák Mórt kéthónapi elzárásra és ötévi jogvesztésre, Messzer Istvánt ejrohónapi elzárásra és­ háromévi jogvesztésre, Ba­dó Dezsőt hathónapi börtönre ítéte. Polák Jenőt és Gencsi Bélát bűncselekmény hiá­­nyában felmentette a törvényszék.

Next