Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-01 / 25. szám
tér. acg.ki jjdnlmi Dr. Illés Gyula a nemzeti együttműködés elnöke Dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán javaslatára megválasztották a nemzeti együttműködés tisztikarát. Elnök dr. Illés Gyula, tankerületi főigazgató, az intézőbizottság tagjai: Balázs István, gróf Bethlen Györgyné, Demeter Ferenc, dr. György Lajos, dr. Mikó Lőrincné, Lehöcz József, báró Mannsberg Margit, Vásárhelyi Jánosné, dr. Puskás Lajos, a vármegye részről: Ady Elemér, vitéz Köblös István és dr. Nagy Miklós. Ügyvezető titkár: Ungváry Sándor. Dr. Illés Gyula személyében az erdélyi magyar élet kipróbált régi harcosa vállalta a nemzeti együttműködés irányítását, személye feltétlen biztosíték arra, hogy a szombati alakuló gyűlésen kimondott határozatok a gyakorlatban is maradéktalanul diadalra jutnak. Dr. Schitz János egyetemi tanár sz világpolitikai helyzetről tájékoztatta a közönséget. Rendkívül érdekes és értékes előadásával bebizonyította, hogy világviszonylatban is rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk és becsülettel végig kell küzdenünk boldogabb jövendőnk érdekében a vállalt küzdelmet. 99fi magyar sorskozösség parancsa ebben az országban sem vonhatja ki magát senki sem!" Antal István nimzatvétiami propaganda miniszter a nemiati együttműkddés alakuló gyűlésén és a muntásig narzeína^e’ölőadásán nagy beszédet mondott . A kojoisvári és kotfiPCltrailmi Egyasüisták kimondottak a teljes együttműködést nagy nemeti céljai... érdekében KOLOZSVÁR, február. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter szombaton és vasárnap Kolozsváron tartózkodott. Szombaton délután részt vett a kolozsvári és kolozsvármegyei társadalmi egyesületek nemzeti együttműködésének alakuló gyűlésén. Vasárnap délelőtt a magyar munkássághoz szólott a miniszter, aki mindkét alkalommal arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai történelmi jelentőségű időkben a magyarságnak töretlen egységre van szüksége, hogy felkészülhessen a jövő építőmunkájára. Magyar életünknek egyik legsúlyosabb hibája az erők szétforgácsolódása volt. Egész magyar társadalmunk érezte, hogy ezen a helyzeten segíteni kell. Meg kell szüntetni a túlméretezett egyesületi életet, amely a legjobb szándékok mellett is gyakran az egységes munka útjában állott. Ez a felismerés vezette arra Erdély fővárosának és Kolozs megyének egyesültelt, hogy a nagy magyar egység jegyében kimondják a nemzeti együttműködést és olyan alakulatot hívjanak életre, amely magyar társadalmunknak irányadó szerve lesz. Magyar öntudatból és szinte lelkesedésről tett tanúságot ez az alakuló gyűlés, amely közérdekű és hasznos megvalósítások kiinduló állomása volt, amely ellenállás rendületlenül helyt áll a háború utolsó pillanatáig, sőt azután is, megtartva a sorssal való szembeszállás erényét, megőrizve nemzetünket. A miniszter ezután arra emlékeztette hallgatóságát, hogy iaIá-ban egy magyar hadosztály erélyes fellépése megmenthette volna az egész országot attól a szörnyű katasztrófától, amely bekövetkezett és mindattól, amit ez a katasztrófa maga után vont, olyan alávaló, zilál» h erőtlen volt mirpia, ami akkor elvonunk »árraci n áru «dien a*kor már nem egy világháborút, hanem kizárólagodin csek mogytr háborút kicllett volna viselnünk. Ezek ellen a bomlasztó és esüggexzt£ törekvések etán folytatta a miniszter, tehát úgy kell küzdeni, amint azt a társadalmi egyesületek közötti együttműködés kívánja. Sem politikai, sem vállán, sem társadalmi elímink nem állhatnak ihletk az együttműködésben tovább közöttünk. Az működés meg fog tanítani bennünket arra a példára, amit én feláldozásban, egymás iránti hűségben és a nemzeli megbecsülésben Sztálingrád német védőt napjainkban adnak. — De — mondotta a miniszter — ezeknek az erényeknek a példázásában nekünk magyaroknak és elsősorban nekem, azokra a hősi küzdelmekre kell hivatkoznunk, amelyeket a magyar honvéd hatszoros túlerővel szemben harcol végig méltóan a magyar katona és a magyar virtus ragyogó történelméhez. ,Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter beszédét itt percekig tartó taps ■szakitütta lésbe. is nemzeti együttműkkódás legyében... Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter szombaton délben érkezett Kolozsvárra. Kíséretében voltak dr. Eszterhás István miniszteri titkár, sajtóelőadó, dr. Alföldi Lajos, a Nemzetpolitikai Szolgálat igazgatója, dr. [réter Ernő és Schilz János dr. egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. A miniszter és kísérete szombaton délután, öt órakor részt vett a vármegyeház dísztermében tartott alakuló gyűlésen. A Vármegyeház dísztermét zsúfolásig megtöltötték a különböző egyesületek kiküldöttei és a meghívott előkelőségek. A gyűlést Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy csak úgy lehetünk méltóak vitéz honvédeinkhez, ha a belső fronton is egységben és fegyelemben állunk őrhelyünkön. Ezután dr. Péter Ernő kizolta a nemzeti együttműkdés céljait, majd dr. György Lajos egyetemi tanár a társadalmi egyesületek nevében bejelentette, hogy együttesen akarnak résztvenni a nemzeti együttműködés munkájában, a nemzetvédelmi propagandaügyi minisztérium irányítása mellett. A közgyűlés általános lelkesedéssel fogadta az indítványt, dr. Szathmáry Lajos, az EMKE ügyvezető alelnöke ismertette az együttműködés szervezeti szabályait, amelyet egyhangúlag elfogadtak. flata! Itt?dn nerazstvédelmi propagandaügy! miniszter beszéde Ezután általános figyelem közepette Antall István nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszédének bevezzetőjében hangoztatta, hogy a túlméretezett társadalmi szervezettség sok-szor több kárt okoz, mint akár a társadalom szervezetlensége. A társadalmi egyesületek közötti együttműködés alapja az ősi magyar szervezési forma; az autonómia, amely az erők kifejlesztésének sajátos magyar formája. Az autonóm társadalmi egyesületek közötti együttműködésnek avagy magyar problémákban kell megtalálni az együvé forrást, az eggyéválást, ország igazságos és tápláló hazája mindez, itt élő népnek. De, hogy az lehessen, kell, hogy elsősorban a magyarság hazája legyen és a magyarság politikai államvezetői bölcsessége teremtse meg a benne élők békéjét és biztonságát biztosító ősi magyar igazságos rendet. Végül akarni kell a nemzet boldogabb jövendőjének szociális újjászervezését, azokon az alapokon, amelyek évezredes állami létünket és független társadalmunk életét betöltik, a nemzeti és keresztény szellemiség és erkölcs alapján. „Ötiralatos nemzeti szatlera. n12. tapossak sí a fecmilasztás törekvései*" 1 — Erre az egységes magyar szellemiségre nemcsak azért van szükség, hogy a magyar állam ideálját a társadalmi munka segítségével minél szélesebb népi rétegek bevonásával továbbépítsük a jövő számára —— mondotta a miniszter —, hanem azért is, hogy ezzel az egységi, öntudatos nemzeti szellemmel tapsuk el a bomlasztás és az elcsüggesztés ellenünk irányított és alattomban működő törekvéseit és olyan végső ellenállásig erősítsük társadalmunkat. A mi magyar ember iníikallása A miniszter beszédének további részében hangoztatta, hogy ma minden magyarnak három elvet kell alapvető gondolatként elfogadna. Az első: vallani kell, hogy a Szent István-birodalom ezeréves történelme arra kötelez, hogy akarjuk az abban rejlő európai hivatásunkat, valljuk ezt az európai hivatást mnden konzekvenciájával és az érte isozandó áldozatokkal egyetemben. Másodszor: vallani kell azt, hogy Magyar- ELLI. NZK ŰRPÁD FILMEZŐHÁZ: 4 napig vetítjük a meg-A közönség általános kérésére visszahoztuk és szebb francia filmet. Főszerepben MX a tündöklő szép francia filmcsillag. Ezen műsorral is egyidejűleg bemutatásra kerül SÁRDY JÁNOS TÁBORI MUZSIKASZÓ című énekes rövid katonafilmje. — Holnap, február 2-án délelőtt fél 12 órakor MATINÉ számozott helyekkel. — Ma utoljára: TÓPARTI LÁTOMÁS- 1942 február 1. Ez a bábom a mi magyar háborúnk!"s. A miniszter hangoztatta, hogy ebből a hősi példából erőnk tanulságát olvassuk ki. A nemzetnek a doni csatatéren és a belső fronton egyaránt tanúságot kell tenni arról, hogy erőinek politikai, katonai és hitbeli erőinek legjava birtokában van, hisz a győzelemben és eléri az áldozatokkal kiérdemelt jövendőt. — Hirdetem, hogy nehéz esztendő jár fölöttünk. De látom azt is, hogy megvan bennünk a történelmi nemzetek ereje és ezzel az erővel az utolsó töltényig ragaszkodunk erkölcsi igazságainkhoz, mindahhoz, amit mi jónak és helyesnek látunk. Nagyon csalódnak azok, akik abban bíznak, mi magyarok elhisszük, hogy nem a magunk háborúját vívjuk. Ez a háorú a mi magyar háborúnk, mert minden honvéd azért hozza meg a legnagyobb áldozatot, hogy a magyarság a háború utáni Európában múltjához illő helyet, szerepet és életet nyerjen. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy hidegvérrel, nyugalommal, egymás iránti hűséggel és a vezetés iránti hallgatag bizalommal mindent el fogunk érni, amit célként magunk elé tűzünk s minden nemzeti kérdést s reményséet valóra fogunk váltani. — Erdély ebben a küzdelemben adja a legtöbbet, amit adhat, adja őszintén és igazán önmagát, azt, amit minden magyarnak jelent Erdély. Adjon példát a társadalmi válaszfalak eltüntetésére, adjon példát a felekezeti együttműködés magasztos kötelességére, adjon példát arról az erdélyi egységről, amelyet az Erdély felett járó nehéz idők alakítottak ki, mert ez jó példa és mert most nemcsak Erdély, hanem az egész Magyarország és benne Erdély is, olyan időket él, amelyek súlyukkal ugyanazt az egységet és együttműködést kell hogy kialakítsák benne. Erdély — fejezte be a miniszter szavait — alkalmas arra, hogy ilyen példakép legyen a társadalmi együttműködés meginduló munkámban mert nekünk ez a szó, Erdély, egy egész világot jelent. A nemzetvédelmi propagandaminiszter besode lelkesedést, erőt és hitet öntött hallgatóságba, amely mélyen átevezte mindazokat az igazságokat, amelyeket a min.sz.ter beszédében ismertetett. A szívből jövő, percekig tartó ünneplés azt bizonyította, hogy Kolozsvár városának és a megyének egész magyar társadalma teljes munkaerejével vállalkozik a nemzeti együttműködés szolgálatára. A miniszter ezután különböző küldöttségeket fogadott,majd este egytálételes szűkkörű vacsorán vett részt kíséretével. fi manádsság körében Vasárnap délelőtt Antal István miniszter részt vett a Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi csoportja és a Dermata Művek Szabadidő szervezetének előadásán. A közönség zsúfolásig megtöltötte a Színkör hatalmas nézőterét s a padsorokban és páholyokban a vitézi rend kolozsvári Zrínyi-csoport s a tűzharcosok egyesületének tagjain kívül túlnyomórészben a munkásság foglalt helyet. A műsor a Szózattal kezdődött, amelyet Kárpáthy Emil vezényletével a Dermata gyár kitűnő dalkara adott elő, majd vitéz Huszár Endre református tábori főesperes vioecett bevezető beszédet. Ezután a Dermata gyár dalárdája nagy hatással énekelte el a Székely Himnuszt, majd néhány magyar dalt Kárpáthy Emil vezényletével. Utána Bíró Sándor dr. tanár tartott hazafias előadást. Utána a Dermata gyár munkásleányaiból alakult „Koszorú'' tánccsoport mutatott be nagy sikerrel finom, szép magyar táncokat, majd Vass Magda tanítónőképzői növendék szavalata aratott sikert A földi Lajos miniszteri igazgató nagyhatású előadása következett ezután, aki a nemzetnevelő előadások fontosságát fejtegette. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter jelent meg a színpadon, akit már belépésekor is hatalmas lelkesetéssel és tapsviharral fogadott a zsúfolt ház közönsége. Halas István miniszter a magyar mániás feladatairól Antal István miniszter azzal kezdte beszédét, hogy a most elhangzott történelmi előadás egy nagy tanulságnak levonása a feladata. Ez pedig az, hogy a nemzeti sorsközösség parancsa alól ebben az országban nem vonhatja ki magát senki sem, legkevésbé pedig a magyar munkásság. A történelem azt bizonyítja, hogy ezzel a nemzettel bármi történik, annak következései végig vonulnak az összes társadalmi osztályok életén és eljutnak mind a grófi kastélyokba, mind pedig a legegyszerűbb bányászkunyhókba. Ebből viszont az következik, hogy a nemzet helytállása, kitartása egyszóval nemzetünknek a mai világkrízisből való megmentése és fenntartása ugyancsak egyformán érdeke minden egyes társadalmi rétegnek, de ha különbséget egyáltalán lehetne tenni is, elsősorban és legfontosabb érdeke a magyar munkásságnak. Mert az 1518-as háború tapasztaltai azt bizonyítják, hogy a nemzeti csapások következményei alól talán van lehetőség egyeseknek, vagy lehetséges kisebb rétegeknek magukat mentesíteni, csak egyetlen réteg nem tudja magát ez alól kivonni és ez a munkásság. Az összes nemzeti csapások és katasztrófák ostorcsapásai leginkább a munkásság hátán csattannak. Ennélfogva, a munkásságnak a legfőbb érdeke az, hogy a nemzet ebben a háborúban helytálljon, abból épen kerüljön ki, sőt lehetőleg erkölcsi és anyagi javainak teljességében, mert ez egyben a magyar munkásság jövőbeli anyagi és erkölcsi javainak meggyarapodását és jövendő helyzetének kibontakozását fogja eredményezni. Ezért a háborúért lehet, hogy egyszer meg fogják a felelősséget állapítani a történelem lapjain, azonban bizonyos, hogy ezt a nemzetet sem közvetlenül, sem közvetve a háború kitöréséért semmi felelősség nem terheli, sőt ez a nemzet mindent elkövetett a háború katasztrófájának feltartóztatására. Ennélfogva olyan háborúban vesz részt, amely reá van ugyan kényszerülve és amelyben azért kell helytállnia, mert különben nemcsak állami létében és nemzeti egységében, de népi exisztenciájában semmisülne meg. Európai szilvasain ssocísítsa:&9tfS3feat luttam létre Korunk uralkodó alapgondolata és világnézete a szociális gondolat. A szociális gondolat érdekében ez a nemzet az elmúlt két évtized soráneurópai színvonalú alkotásokat hozott létre és amit ma az angolok, mint az új Anglia szociális újjáépítésének bibliáját tárnak a világ elé a Beveridge-tervben, arról megállapítható, hogy az ebben a tervben foglalt szocális reformok 80 százalékát a magyar nemzet már évtizedekkel ezelőtt megvvalósította. Ne feledjük azonban — folytatta a miniszter szavait —, hogy a szociális kérdéseknek nem csupán az igények oldalán van jelentősége, de talán a mai körülmények között nagyobb jelentősége van a kötelességek oldalán. A szociális gondolat nemcsak szociális igényeket, de nemzeti kötelességteljesítéseket is je