Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-01 / 222. szám
o Az ttf városháza IRTA: IMI. IVAGINA(()\I Wii\ I VJ OS tHiVVI:», TISZTI LÖVÉSZ Szeptember :...ki törvényhatósigi bizott mr, közgyűlés határozata az it| városháza helyének kijelölési kérdésében újabb fordulatot hozott. Amint már ismeretes, a Magyar Mérnök és Építész Egylet kolozsvári osztatya e célból megtartott vitaülésein arra a végső eredményre jutott, hogy az új városháza felépítésére a régi hely nem alkalmas. Elgondolásuk szerint vagy a Széchenyi-tér, vagy a malom utcai rész jöhet számításba. Végül is, mint konkrét elgondolást, a polgámestrhoz benyújtott előterjesztésben a Széchenyi-teret javasolták. Ezt az álláspontot a városi mérnöki hivatal is magáévá tette, vagyis megállapította, hogy bármilyen szempontot veszünk is figyelembe, az új városházát semmiesetre sem lehet a jelenlegi helyén felépíteni. A mérnöki hivatal vezetője a közgyűlésen is a Széchenyi-teret javasolta. A törvényhatósági bizottsági közgyűlést megelőzés kisgyűlés nem döntött véglegesen, hanem úgy határozott, hogy tervpályázat útján részletesen ki kell dolgoztatni a szóbanforgó javaslatokat és azok alapján kell véglegesen kijelölni a helyet. A közgyűlés a kisgyűlés határozatot részben elfogadta és kimondta, hogy úgy a Mátyás király, mint a Széchenyi-téri helyeket alkalmasnak találja az új városháza felépítésére és a hely kiválasztását, a részletesen elkészített tervpályázat alapján, a polgármester döntésére bízza. A polgármester mindezideig nem akart véleményt nyilvánítani egyik irányban sem. A közgyűlés határozata csak megnyugtató lehet, mivel a polgármester döntését, egészen biztos, a várospolitikai, városgazdasági, ipari és kereskedelmi, városszépészeti és műépítészeti, valamint az összes városfejlesztési és rendezési szempontok, városunk messzi jövőjét látó, egyes magánérdekeken felülemelkedő, tárgyilagos mérlegelése alapján fogja meghozni. A két elgondolás közül — amint e napilap hasábjain már régebb megjelent cikkemben i s állást foglaltam —, a városházának jelenlegi helyén való felépítését nem a legszerencsésebb megoldásnak találom. Különböző szakülésekeken, cikkekben, közgyűlési beszédekben elhangzott hozzászólások a Széchenyi-téri megoldás lehetőségét, alkalmas voltát és szükségszerűségét az összes figyelembevehető és számottevő érvek (várospolitikai, városfejlesztési, stb.) szemszögéből már részletesen megvitatták, megvizsgálták és ezt az elgondolást a többség helyesnek is találta. Úgy, hogy ezen érvek mellett itten még csak egy olyan szempont elbírálására szeretném felhívni az érdekeltek és érdeklődők figyelmét, melyet eddig még mások nem vetettek fel — ellenben döntő fontossággal bír a hely megválasztásánál. Már régebbi cikkemben is hangsúlyoztam egyéb érveim mellett, hogy az új városházát csakis magyar műépítészeti stílusban kell felépteni, mert „az idegeneknek magunkat mutassuk, ne az ő rossz kópiájukat. Az idegen is ezt keresi nálunk.“ Itt megjegyzendő, hogy egyes szakemberek és műkedvelők egyáltalában vitatják a magyar műépítészeti stílus létjogosultságát, mások pedig éppen az ellenkezőjét állítják, azután olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy igenis, van magyar műépítészeti stílus, csak még nincsen teljesen kiforrva, kialakulva. Ügyvéd létemre nem akarok érdemlegesen hozzászólni ehhez a vitához, eldöntését hagyjuk a hivatott szakemberekre és a történeti fejlődésre, az időre. De egy bizonyos, amit nem nagy művészi ízléssel és meglátással rendelkező egyén is megállapíthat, vannak olyan magyar építészeti sajátosságok, népművészeti és általában képzőművészeti motívumok és történeti jellegzetességek, melyeknek művészi és összhangzatos alkalmazásával tiszta művészi magyar jelleget lehet adni még egy korszerűen, épített épületnek is. Mégpedig olyan művészi jelleget, külsőt, mely mindig azt a benyomást kelti bennünk, hogy ilyen alkotás, csak egy magyar művész lelkében születhetett meg, — mely épületre örömmel, művészi élvezettel tekint a magyar ember, mivel sajátos lelkét, népét, történetét látja visszatükröződni benne. Megnyugtatóan magára talál benne, — érzi, hogy lelkének, szellemének egy része. Természetes, csakis művészi értékű alkotásnál lehet erről szó. Ily értelemben a magyar műépítészetnek már vannak, hol jobban, hol roszszabbul sikerült példái is. Reméljük, mire az új városháza végleges tervének felépítésére sor kerül, addig a szerkezeti formák és magyar műépítészeti motívumok tisztultabb öszszehangolását is megtalálják az arra hivatottak, úgy, hogy a magyar műépítészti tilosnak tökéletesebb formájában épülhet fel. A hadtestparancsnokság főbejáratánál levő két kőbefaragott ősmagyar alakja döbbenetes erővel idézi azt a magyar kitartást, akaratot, sajátos magyar szellemet, erőt, mely minket itt ezer esztendőn keresztül megtartott. A két alakról lesugárzó őserő biztonságot, megnyugvást kölcsönöz minden áthaladó magyarnak. A bejárat művészi és magyar. Az épület egészében is ugyanezt a hatást kelti, annyi különbséggel, hogy művészi kivitelezés szempontjából egyes helyeken kissé kifogásolható, így példa a sok közül, amit követni kell, hogy még tökéletesebb új alkotással zolgáljuk a célt. Erdély fővárosának székháza, hozzá méltóan, irányító példaadással szolgálna másoknak és legjobb hozzájárulás volna a magyar műépítészeti stílus tökéletesítéséhez. Ha mi magyarok ezt nem tesszük, akkor az idegenektől várjuk!? Hiába hirdetjük, hogy „magyar világnézetet, magyar műveltséget kell adni az embereknek“, ha éppen mi magyarok ellenkezően cselekszünk és nem ragadunk meg minden alkalmat ennek keresztül- vitelére. A történeti műépítészeti stílusokat is középületek építkezései fejlesztették ki és tökéletesítettek. É s amíg megkapták tisztult formáikat, addig sokévtizedes fejlődésen men- tek keresztül. A magyar műépítészeti stílus fejlődésit is a történeti távlat mércéjével mérjük. . Különösen az első világháborút követő ütőben közhelly vált már annak hangoztatása, hogy minden nemzet, faj annyival érté- s kesebb és annál nagyobb tekintélynek örvend az európai és a világegyetem nemzetei között, ha sajátos adottságai, minél számosab-bak és minél nélkülözhetetlenebbek az egyetemes fejlődés és műveltség számára. Így nagyon helyesen,, hivatottak és kevésbé azok között népszerűvé vált az a célkitűzése és törekvés, hogy ezen sajátos magyar szellemi és gazdasági erőket, kezdve az összes sportoktól, művészetektől, s magyar népi erőkönkeresztül, a különféle tudományokig felszínre hozzák, kiműveljék és ezáltal az államot alkotó magyar népnek az európai nemzetek kultúrfejlődésében megfelelő helyet biztosítsanak. Hiszen az ilyen irányú munkától, a magyar értékek, adottságok tökéletesebb öszszegyűjtésétől és célirányú felhaszálásától függ magyarságunk, függetlenségünk megtartása a Jilliamnetinkében. Országos problémáink megoldásánál, sem szorulunk arra, hogy szolgamódra lemásoljuk az idegen nemzetek elgondolásait, mindezekre megtaláltuk és megtaláljuk a történeti magyar alapot. Az idegenektől átvett rész legfennebb az európaiságba való bekapcsolódást jelentheti. Ugyanígy a jelen kérdés megoldása nem képezhet kivételt. Ezen nemzeti elsőbbségi harcunknak, valamint saját létünkért és európai kitűnésért folytatott ezeréves küzdelmünknek apró kis láncszemét kell képezze az uj városházának magyar stílusban való felépítése is. Ha az új városháza felépítésénél a magyar műépítéseti stílus mellett foglalunk állást, akkor ez a tény már véglegesen eldöntötte a vitát, mivel ezen stílusban épített hatalmas, korszerű épületet lehetetlenség volna elképzelni a Mátyás király tér történeti stílusú, patinás értékű műemlékei között Magyar műépítészeti stílusban tervezett épületet így csakis a Széchenyi-téren lehetne felépíteni, mivel műépítészeti szempontból semmi jellegzetességgel nem rendelkező, rendezetlen városnegyednek példaszerűen megadná a kiinduló pontot a magyar érzést, gondolkozást visszatükröződő, modern városegyed kifejlődéséhez. A Tervpályázat keresztülvitelezésénél a megbízottakat csakis ez a szellem, ez az elgondolés kell hogy vezesse. Mert nemcsak ezen, hanem minden magán és közérdekű ténykedveinknél azt a vezérgondolatot kell szem előtt tartsuk, melyet gr. Teleki Pál így fejezett ki: „Minden rajunk a akkor a legtökéletesebb, ha az, aki végzi, abba a saját lelkét egészen beleadja. A m lelkünk magyar, tehát ha ezt a magyar lelket visszük be munkánkba, akkor lesz a legjobb és legtökélesebb.‘ Ha ez az érzés lelkűsét hatja át a munkaasztal fölé hajoló lényünket, akkor az eredmény nem lehet kétséges: örök magyar értékek felszínre hozása, kifejlesztése és a nemzetünk győzelmes harcinak szolgálatába állítása. ELLENZÉK Módosították a védet birtokok teherrendezését BUDAPEST, október 1. (MTI.) A hivatalos lap szeptember 30-i számában jelent meg a védett birtokok teherrendezésének módosításáról és: a védettséggel kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló rendelet, amely a védettséget kívánja minél rövidebb idő alatt megszüntetni. A rendelet lényeges rendelkezései a következők: Teherrendezésnek a jövőben csak azoknál a védett adósoknál lesz helye, akiknek tartozása a kataszteri tisztajövedelem hatvanszorosát meghaladja. A hatvanszoroson felüli tartozások csökkentése az eddigi szabályok szerint történik. Az adós és a hitelező közötti jogviszony azoknál, akiknél a rendezés azután történik, fennmarad, vagyis a hitelező és az adós közé nem lép be a kincstár. A könyvadósságvállalás és a telekadósság bekebelezése útján a tartozás hosszúlejáratúvá való átalakítása szintén elmarad és a teherrendezés, illetve a védettség megszüntetése után a fennmaradó rövidlejáratú tartozásokat 10 félévig egyenlő részletben, rendes kamatláb mellet kell törleszteni. Amíg a védettség még fennáll, lényegileg ugyanannyit kell fizetni, azzal az eltéréssel, hogy a negyvenszeresen felüli tartozásokra, amelyeknek egyrésze csökkentés alá esik, csak évi 5 százalék tőketörlesztőt kell fizetni. Azoknak, akiknek ügyét az új rendelet alapján fogják elbírálni, kimondja a rendelet, hogy a korábbi rendelkezések szerint megállapított telekadósságot évi 6 százalékos kamat mellett ugyancsak 10 félévi egyenlő részletben kell a kincstárral szemben megfizetniük. Ugyancsak 10 félév alatt kell törleszteni a korábbi jogszabályok alapján a hosszúlejáratúvá átalakított tartozásokat. Lopásért két hónapi fogházra ítéltek egy színházi szabót KOLOZSVÁR, október 1. A Nemzeti Színháznál hónapok óta sorozatos lopási esetek fordultak elő, amelyekre soha nem tudtak fényt deríteni. Legutóbb szeptember 12-én, a Nyári Színkör férfiöltözőjéből tűnt el egy fekete férficsizma.. A nyomozást végző detektívek néhány napon belül leleplezték, hogy a csizmát Marosi János szabósegéd lopta el és az ószeren eladta 140 pengőért egy Szabó Jánosáé nevű asszonynak. Marosi Jánost azonnal letartóztatták és előállították az ügyészségen. Kihallgatása alkalmával beismerte, hogy szeptember 12-én ellopta a csizmát, begyömöszölte aktatáskájába és hazavitte. Azonkívül még három karika cérna eltulajdonítását is beismerte. Más lopási esetről nem akart tudni. A törvényszék egyes büntetőbírája, Lehner Richard dr. tanácselnök gyorsított eljárással tárgyalta Marosi János bűnperét. Kihallgatása alkalmával elmondotta a szabósegéd, hogy nagyon csekély volt a keresete, hetenként mindössze 45,45 pengőt keresett a Nemzet Színháznál, nem tudta házbérét rendesen fizetni, már két hónapi házbértartozása volt és adósságai egyre súlyosodtak. A csizma árából adósságait fizette ki. A színház képviseletében kihallgatták Nagy Imre dr. gazdasági hivatali főnököt, aki kijelentette, hogy a Nemzeti Színház, tekintettel arra, hogy állami intézmény, nem vonhatja vissza feljelentését és kérte a vádlott megbüntetését. A törvényszék Marosi Jánost két hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉK! játék: kezdődik október 16-án ! Szerencsés sorsjegyet „Ellenzék“ könyvesboltban, Mátyás király tér ». vehet! Sorsjegyárak : Egész — — — 40 pengő. Fél — — — — 70 pengő. Negyed — — — 10 pengő Nyolcad-------— 5 pengő, mellyel szerencsés esetben 1.000.000 pengőt nyerhet!! 1943 október 1. ZSIMMI VISIM« NYILATKOZATA A/. „IJIHAl“-HA SZÓFIA,október 1. (MTI ) /..--.indoly Ferenc kereskedelemügyi minister nyilatkozott az ,,Utra“-be»n a magyar bolgár kereskedelmi kapcsolatokról. A miniszter nyilatkozatában kifejezte lem.ebb reményeit a jövőre, amit annál is indokoltabbnak tart, mert a kereskedelmi kapcsolatok is végeredményben a két nép között kölcsönös megbecsülésen alapszanak. Az árucsereforgalom máris tekintélyes. Magyarország ipara sokféle bolgár nyersanyagot tud feldolgozni, elsősorban dohányt, míg Bulgária főként vegyészeti cikkeket, gépeket, villamossági árukat ,s kötött-szövött árut vásárol Magyarországon. A kilátások megjavultak a háború utánra — hangsúlyozta a miniszter —, amidőn ledőlnek az akadályok és korlátozások, hogy előtérbe lépjenek a természetes összekötő kapcsolatok, elsősorban a dunai kereskedelmi út. A Wesselényi Lövészegyesület „Hírverő versenye 46 kezdő lövészek részére Szept 26-án a Kolozsvári Egyetemi Atlétiki Club főpályáján igen nagy érdeklődd mellett zajlott le a Wesselényi Lövészegyesüet rendezésében kezdő lövészek részére megtartott „Zárt hírverő verseny’.1. Egységes kispuska igazolt kezdő versenyben 30 főnyi induló vett részt a kötelező három testhelyzetet lőve: 1 Kovács László WLE Székeyhadosztály 250, 2. Bucsi Ferenc WLE Gázgyár 253, 3. Tövissy Dezső WLE Székely hadosztály 239, 4 Kádár Ferenc WLElázgyár 234, 5 Juksits József WLE 226, 6. Szabó Attita WLE Székelyho. 225, 7. Szántó András Dr. Katona Lajos l.E Egeres 223 8. H. Barra Sándor WLE Székelyho. 215, 9. Molnár Jakab WLE Gázgyár 213, 10 Cseh Ferenc WLE Székesho. 209, 11. Gerendi S. István WLE Szövetség 208, 12. Csomafáji István WLE Szövetség 202, 13. Imre László WLE Szősveny 200. II Egységes kispuska csapaatverseny: 1. SLE Székelyhadosztály Kovács László 250, Tövissy Deező 239 Szabó Attila 225, Barta Sándor 215, Cseh Ferenc 249, összesen 1138 pont. 2. WLE Gázgyári csoport Bucsi Ferenc 243 Kádár Ferenc 234, Molnár Jakab 213, Feneri István 195, Nagy Sándor 186, összesen 1071 pont. 3. Dr. Katona Lajos SE Egeres 1000 pont. 4. WLE Szövetség 961 ponttal III. Egységes kispuska verseny egyéni eredményei: Igazo a'lni kezdő versenyzők fekve ’'romszor tíz lövés, 85 induló. 1. Grünwald József WLE temesvári csoport 277, 2. Márkus János WLE Vezetőség 258, 3. vitéz Koroknay Lajos WLE Vezetőség 248, 4- Balázs Géza Bő-rbála bányász LE Ferencbánya 239, 5. Adorján Ferenc WLF Lövészkötelezett 238, 6. Bak Albert WLE Tizesszervezet 236, 7. Hosszú Ferenc WLE Tizesszervezet 236, 8. Briza Endre WLE Temesvár 234, 9. Wéber Oszkár WLE Vezetőség 232, 10 Kiss Mihály WLE lk 231, 11. Gróza István Borbála bányász LE 225 12. Bartunek József WLE Vezetőség 222, 13. Horváth Albert WLE T. Sz. 221, 14. Enyedi István WLE T. Sz. 221, 15. Vincze Elek WLE T. Cs. 219, 16. Balázs József WLE Lk 217, 17 Papp Béla WLE T. Sz. 216, 18. Szinyi Jenő WLE Lk. 216, 19. Vass József WLE T. Sz. 215, 20. Balogh József WLE T. Sz. 214, 21. Bartha István WLE T- Sz. 214, 22. Vasas Mihály WLE Gyergyfalvi csoport 212, 23. Vidor Mihály Borbály 211, 24. Schneider Lajos WLE T. Cs. 211 25- Keresztes Károly WLE T. Sz. 210, 26, Eszenyi Sándor WLE Vezetőség 203, 27, Zsigó Ferenc Dr. Katona Lajos LE 207, 28 Ráksi Rezső WLE T. Sz. 202, 29, Héja Béla WLE T. Sz. 202, IV. Egységes kispuska csapat verseny igazolatlan kezdő lövészek részére: 1. WLE Vezetősége Márkus János 258, vitéz Koroknay Lajos 248, Tamás Katalin 243, Wéber Oszkár 232, Bartunek József 222, összesen 1203 pont. 2. WLE Nemesvári csoportja 1100 ponttal. 3. WLE Tizes Szervezet 1084 ponttal. 4. Borbála Bányász LE 1062. 5. WLE Tizes Szervezet 1030. 6. WLE Lövészkötelezett csoport II- 1005. 7. WLE Györgyfalvi csoport 964 8. WLE Lövészköteleztt I. 893. 9. Dr. Katona Lajos LE Egeres 862 10. WLE Lövészkötelezettrek III- 689 ponttal. V. Egységes kispuska verseny igazolatlan kezdő hölgy versenyzők részére, fekvő háromszor tíz lövés: 1. Tamás Katalin WLE Vezetőség 243, 2. Schneider Lajosné WLE Temesvári csoport 223, 3. Szekér Ilona WLE Tizes Szervezet 215, 4. Briza Endréné WLE Temesvári csoport 189, 5. özv. Leitner Sámdorné WLE T. Sz. 180, 6 Szabó Mártonná WLE Györgyfalvi csoport 179, 7. Karácsonyi Edit WLE T. Sz. 146, 8. Zattler Ernőné WLE T. Szervezet 131 ponttal, VI. Egységes kispuska verseny kezdő hölgycsapat részére: 1. WLE Tizes Szervezet Szekér Ilona 215, özv. Leitner Sándorné 180, Karácsonyi Edit 146, összesen 546 ponttal. GAZDANAPOT RENDEZ A MAGYARLÓNAIEMGE GAZDAKÖR. Október hó 3-án, vasárnap gazdanapot rendez a magyarlónai EMGE gazdakör. A gazdanap reggel 9 órkor istentisztelettel kezdődik. A gazdanapon Bene István, vitéz Biró Gyula dr., Krasznay György és Máriássy Béla dr. előadásokkal szerepelnek. Délután termény, állat és háziipari kiállítás lesz, amelyet a díjak kiosztása követ.