Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-01 / 222. szám

o Az ttf városháza IRTA: IMI. IVAGIN­A(()\I Wii\ I VJ OS tHiVVI:», TISZTI LÖVÉSZ Szeptember :...ki törvényhatósigi bizott mr, közgyűlés határozata az it| városháza helyének kijelölési kérdésében újabb fordula­tot hozott. Amint már ismeretes, a Magyar Mérnök és Építész Egylet kolozsvári osztatya e célból megtartott vitaülésein arra a végső eredmény­re jutott, hogy az új városháza felépítésére a régi hely nem alkalmas. Elgondolásuk szerint vagy a Széchenyi-tér, vagy a malom utcai rész jöhet számításba. Végül is, mint konkrét el­gondolást, a polgámestrhoz benyújtott elő­terjesztésben a Széchenyi-teret javasolták. E­zt az álláspontot a városi mérnöki hivatal is magáévá tette, vagyis megállapította, hogy bármilyen szempontot veszünk is figyelembe, az új városházát semmiesetre sem lehet a je­lenlegi helyén felépíteni. A mérnöki hivatal vezetője a köz­gy­űlésen is a Széchenyi-teret javasolta. A törvényhatósági bizottsági közgyűlést megelőzés kisgyűlés nem döntött véglegesen, hanem úgy határozott, hogy tervpályázat út­ján részletesen ki kell dolgoztatni a szóban­­forgó javaslatokat és azok alapján kell vég­legesen kijelölni a helyet. A közgyűlés a kis­­gyűlés határozatot részben elfogadta és ki­mondta, hogy úgy a Mátyás király, mint a Széchenyi-téri helyeket alkalmasnak találja az új városháza felépítésére és a hely kivá­lasztását, a részletesen elkészített tervpályázat alapján, a polgármester döntésére bízza. A polgármester mindezideig nem akart véleményt nyilvánítani egyik irányban sem. A közgyűlés határozata csak megnyugtató le­het, mivel a polgármester döntését, egészen biztos, a várospolitikai, városgazdasági, ipari és kereskedelmi, városszépészeti és műépíté­­szeti, valamint az összes városfejlesztési és rendezési szempontok, városunk messzi jövő­jét látó, egyes magánérdekeken felülemel­kedő, tárgyilagos mérlegelése alapján fogja meghozni. A két elgondolás közül — amint e napilap hasábjain már régebb megjelent cikkemben i s állást foglaltam —, a városházának jelenlegi helyén való felépítését nem a legszerencsésebb megoldásnak találom. Különböző szakü­léseke­­ken, cikkekben, közgyűlési beszédekben el­hangzott hozzászólások a Széchenyi-téri meg­oldás lehetőségét, alkalmas voltát és szükség­szerűségét az összes figyelembevehető és szá­mottevő érvek (várospolitikai, városfejlesz­tési, stb.) szemszögéből már részletesen meg­vitatták, megvizsgálták és ezt az elgondolást a többség helyesnek is találta. Úgy, hogy ezen érvek mellett itten még csak egy olyan szempont elbírálására szeretném felhívni az érdekeltek és érdeklődők figyelmét, melyet eddig még mások nem vetettek fel — ellen­ben döntő fontossággal bír a hely megválasz­tásánál. Már régebbi cikkemben is hangsúlyoztam egyéb érveim mellett, hogy az új városházát csakis magyar műépítészeti stílusban kell fel­­épteni, mert „az idegeneknek magunkat mu­tassuk, ne az ő rossz kópiájukat. Az idegen is ezt keresi nálunk.“ Itt megjegyzendő, hogy egyes szakemberek és műkedvelők egy­általában vitatják a magyar műépítészeti stí­lus létjogosultságát, mások pedig éppen az ellenkezőjét állítják, azután olyanok is van­nak, akik azt mondják, hogy igenis, van ma­gyar műépítészeti stílus, csak még nincsen tel­jesen kiforrva, kialakulva. Ügyvéd létemre nem akarok érdemlegesen hozzászólni ehhez a vitához, eldöntését hagyjuk a hivatott szak­emberekre és a történeti fejlődésre, az időre. De egy bizonyos, amit nem nagy művészi ízléssel és meglátással rendelkező egyén is megállapíthat, vannak olyan magyar építé­szeti sajátosságok, népművészeti és általában képzőművészeti motívumok és történeti jelleg­zetességek, melyeknek művészi és összhangza­­tos alkalmazásával tiszta művészi magyar jelleget lehet adni még egy korszerűen, épí­tett épületnek is. Mégpedig olyan művészi jelleget, külsőt, mely mindig azt a benyomást kelti bennünk, hogy ilyen alkotás, csak egy magyar művész lelkében születhetett meg, — mely épületre örömmel, művészi élvezettel tekint a magyar ember, mivel sajátos lelkét, népét, történetét látja visszatükröződni benne. Megnyugtatóan magára talál benne,­ — érzi, hogy lelkének, szellemének egy része. Termé­szetes, csakis művészi értékű alkotásnál lehet erről szó. Ily értelemben a magyar műépíté­­szetnek már vannak, hol jobban, hol rosz­­szabbul sikerült példái is. Reméljük, mire az új városháza végleges tervének felépítésére sor kerül, addig a szerkezeti formák és ma­gyar műépítészeti motívumok tisztultabb ösz­­szehangolását is megtalálják az arra hivatot­tak, úgy, hogy a magyar műépítészti tilos­nak tökéletesebb formájában épülhet fel. A hadtestparancsnokság főbejáratánál levő két kőbefaragott ősmagyar alakja döbbenetes erővel idézi azt a magyar kitartást, akaratot, sajátos magyar szellemet, erőt, mely minket itt ezer esztendőn keresztül megtartott. A két alakról lesugárzó őserő biztonságot, megnyug­vást kölcsönöz minden áthaladó magyarnak. A bejárat művészi és magyar. Az épület egé­szében is ugyanezt a hatást kelti, annyi kü­lönbséggel, hogy művészi kivitelezés szem­pontjából egyes helyeken kissé kifogásolható, í­gy példa a sok közül, amit követni kell, hogy még tökéletesebb új alkotással z­olgáljuk a célt. Erdély fővárosának székháza, hozzá méltóan, irányító példaadással szolgálna má­soknak és legjobb hozzájárulás volna a ma­gyar műépítészeti stílus tökéletesítés­éhez. Ha mi magyarok ezt nem tesszük, akkor az ide­genektől várjuk!? Hi­ába hirdetjük, hogy „magyar világnézetet, magyar műveltséget kell adni az embereknek“, ha éppen mi ma­gyarok ellenkezően cselekszünk és nem raga­dunk meg minden alkalmat ennek keresztül-­­ vitelére. A történeti műépítészeti stílusokat­­ is középületek építkezései fejlesztették ki és­­ tökéletesítettek. É s amíg megkapták tisztult formáikat, addig sokévtizedes fejlődésen men-­­ tek keresztül. A magyar műépítészeti stílus­­ fejlődésit is a történeti távlat mércéjével­­ mérjük. . Különösen az első világháborút követő ütőben­ közhelly vált már annak hangozta­tása, h­ogy minden nemzet, faj annyival érté- s kesebb és annál nagyobb tekintélynek örvend­­ az európai és a világegyetem nemzetei kö­­­­zött, ha sajátos adottságai, minél számosab-­­­bak és minél nélkülözhetetlenebbek az egyete­mes fejlődés és műveltség számára. Így nagyon helyesen,, hivatottak és kevésbé azok kö­zött népszerűvé vált az a célkitűzése és törek­vés, hogy ezen sajátos magyar szellemi és gazdasági erőket, kezdve az összes sportoktól, művészetektől, s magyar népi erőkön­­ke­resztül, a különféle tudományokig felszínre hozzák, kiműveljék és ezáltal az­ államot al­kotó magyar népnek az európai nemzetek kultúrfejlődésében megfelelő helyet biztosít­sanak. Hiszen az ilyen irányú munkától, a magyar értékek, adottságok tökéletesebb ösz­­szegyűjtésétől és célirányú felhaszálásától függ magyarságunk, függetlenségünk megtartása a­­ Jilliamnetink­ében. Országos problémáink meg­oldásánál, sem szorulunk arra, hogy szolga­módra lemásoljuk az idegen nemzetek elgon­dolásait, mindezekre megtaláltuk és meg­találjuk a történeti magyar alapot. Az idege­nektől átvett rész legfennebb az európaiságba való bekapcsolódást jelentheti. Ugyanígy a jelen kérdés megoldása nem képezhet kivételt. Ezen nemzeti elsőbbségi harcunknak, valamint saját létünkért és európai kitűnésért folytatott ezeréves küzdelmünknek apró kis láncszemét kell képezze az­ uj városházának magyar stí­lusban való felépítése is. Ha az új városháza felépítésénél a magyar mű­építés­eti stílus mellett foglalunk állást, akkor ez a tény már véglegesen eldöntötte a vitát, mivel ezen stílusban épített hatalmas, korszerű épületet lehetetlenség volna elképzel­ni a Mátyás király­ tér történeti stílusú, pati­nás értékű műemlékei között Magyar mű­­­építészeti stílusban tervezett épületet így csakis a Széchenyi-téren lehetne felépíteni, mivel műépítészeti szempontból semmi jelleg­zetességgel nem rendelkező, rendezetlen város­negyednek példaszerűen megadná a kiinduló pontot a magyar érzést, gondolkozást vissza­tükröződő, modern várose­gyed kifejlődésé­hez. A Tervpályázat keresztülvitelezésénél a megbízottakat csakis ez a szellem, ez az elgon­dolés­ kell hogy vezesse. Mert nemcsak ezen, hanem minden magán és közérdekű tényke­­d­veinknél azt a vezérgondolatot kell szem előtt tartsuk, melyet gr. Teleki Pál így feje­zett ki: „Minden rajunk a akkor a legtökélete­sebb, ha az, aki végzi, abba a saját lelkét egészen beleadja. A m­ lelkünk magyar, te­hát ha ezt a magyar lelket visszük be mun­kánkba, akkor lesz a legjobb és legtökéle­­se­bb.‘ Ha ez az érzés lelkűsét hatja át a munkaasztal fölé hajoló lényünket, akkor az eredmény nem lehet kétséges: örök magyar értékek felszínre hozása, kifejlesztése és a­ nem­zetünk győzelmes harcinak szolgálatába állí­tása. ELLENZÉK Módosították a védet birtokok teher­­rendezését BUDAPEST, október 1. (MTI.) A hiva­talos lap szeptember 30-i számában je­lent meg a védett birtokok teherrendezésé­­nek módosításáról és: a védettséggel kap­csolatos egyéb intézkedésekről szóló ren­delet, amely a védettséget kívánja minél rövidebb idő alatt megszüntetni. A ren­delet lényeges rendelkezései a követke­zők: Teherrendezésnek a jövőben csak azok­nál a védett adósoknál lesz helye, akik­nek tartozása a kataszteri tisztajövede­lem hatvanszorosát meghaladja. A hat­­vanszoroson felüli tartozások csökkentése az eddigi szabályok szerint történik. Az adós és a hitelező közötti jogviszony azoknál, akiknél a rendezés azután tör­ténik, fennmarad, vagyis a hitelező és az adós közé nem lép be a kincstár. A könyvadósságvállalás és a telekadósság­­ bekebelezése útján a tartozás hosszúlejá­ratúvá való átalakítása szintén elmarad és a teherrendezés, illetve a védettség megszüntetése után a fennmaradó rövid­­lejáratú tartozásokat 10 félévig egyenlő részletben, rendes kamatláb mellet kell törleszteni. Amíg a védettség még fenn­áll, lényegileg ugyanannyit kell fizetni, azzal az eltéréssel, hogy a negyvenszere­sen felüli tartozásokra, amelyeknek egy­­része csökkentés alá esik, csak évi 5 szá­zalék tőketörlesztő­t kell fizetni. Azok­nak, akiknek ügyét az új rendelet alap­ján fogják elbírálni, kimondja a rende­let, hogy a korábbi rendelkezések szerint megállapított telekadósságot évi 6 szá­zalékos kamat mellett ugyancsak 10 fél­évi egyenlő részletben kell a kincstárral szemben megfizetniük. Ugyancsak 10 fél­év alatt kell törleszteni a korábbi jog­szabályok alapján a hosszúlejáratúvá át­alakított tartozásokat. Lopásért két hónapi fogházra ítéltek egy színházi szabót KOLOZSVÁR, október 1. A Nemzeti Színháznál hónapok óta sorozatos lopási ese­tek fordultak elő, amelyekre soha nem tudtak fényt deríteni. Legutóbb szeptember 12-én, a Nyári Színkör férfiöltözőjéből tűnt el egy fekete férficsizma.. A nyomozást végző de­tektívek néhány napon belül leleplezték, hogy a csizmát Marosi János szabósegéd lopta el és az ószeren eladta 140 pengőért egy Szabó Jánosáé nevű asszonynak. Marosi Jánost azonnal letartóztatták és előállították az ügyészségen. Kihallgatása alkalmával beis­merte, hogy szeptember 12-én ellopta a csiz­mát, begyömöszölte aktatáskájába és haza­vitte. Azonkívül még három karika cérna el­tulajdonítását is beismerte. Más lopási esetről nem akart tudni. A törvényszék egyes büntetőbírája, Lehner Richard dr. tanácselnök gyorsított eljárással tárgyalta Marosi János bűnperét. Kihallgatása alkalmával elmondotta a szabósegéd, hogy nagyon csekély volt a keresete, hetenként mindössze 45,45 pengőt keresett a Nemzet Színháznál, nem tudta házbérét rendesen fi­zet­ni, már két hónapi házbértartozása volt és adósságai egyre súlyosodtak. A csizma árából adósságait fizette ki. A színház képviseletében kihallgatták Nagy Imre dr. gazdasági hivatali főnököt, aki ki­jelentette, hogy a Nemzeti Színház, tekintet­tel arra, hogy állami intézmény, nem vonhatja vissza feljelentését és kérte a vádlott megbün­tetését. A törvényszék Marosi Jánost két hó­napi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉK! játék: kezdődik október 16-án ! Szerencsés sorsjegyet „Ellenzék“ könyvesboltban, Mátyás király­ tér ». vehet! Sorsjegyárak : Egész — — — 40 pengő. Fél — — — — 70 pengő. Negyed — — — 10 pengő Nyolcad-------— 5 pengő, mellyel szerencsés esetben 1.000.000 pengőt nyerhet!! 1943 október 1. ZSIMM­I V­IS­IM­« NYILATKOZATA A/. „IJIHAl“-HA­ SZÓFIA,­október 1. (MTI ) /..--.indoly Ferenc kereskedelemügyi mini­s­ter nyi­latkozott az ,,Utra“-be»n a magyar bol­gár kereskedelmi kapcsolatokról. A mi­niszter nyilatkozatában kifejezte le­m­.ebb reményeit a jövőre, amit annál i­s indo­koltabbnak tart, mert a kereskedelmi kapcsolatok is végeredményben a két nép között kölcsönös megbecsülésen alapsza­nak. Az árucsereforgalom máris tekinté­lyes. Magyarország ipara sokféle bolgár nyersanyagot tud feldolgozni, elsősorban dohányt, míg Bulgária főként vegyészeti cikkeket, gépeket, villamossági árukat ,s­ kötött-szövött árut vásárol Magyarorszá­gon. A kilátások megjavultak a háború utánra — hangsúlyozta a miniszter —, amidőn ledőlnek az akadályok és korlá­tozások, hogy előtérbe lépjenek a termé­szetes összekötő kapcsolatok, elsősorban a dunai kereskedelmi út. A Wesselényi Lövész­­egyesület „Hírverő ver­senye 46 kezdő lövészek részére Szept­ 26-án a Kolozsvári Egyetemi Atlé­­tik­i Club főpályáján igen nagy érdeklődd mellett zajlott le a Wesselényi Lövészegye­­sü­et rendezésében kezdő lövészek részére megtartott „Zárt hírverő verseny’.­1. Egységes kispuska igazolt kezdő verseny­­ben 30 főnyi induló vett részt a kötelező há­rom testhelyzetet lőve: 1­ Kovács László WLE Széke­yhadosztály 250, 2. Bucsi Ferenc WLE Gázgyár 253, 3. Tövissy Dezső WLE Székely hadosztály 239, 4 Kádár Ferenc WLE­­láz­­gyár 234, 5 Juksits József WLE 226, 6. Sza­bó Attita WLE Székelyho. 225, 7. Szántó András Dr. Katona­ Lajos l.E Egeres 223 8. H. Barra Sándor WLE Székelyho. 215, 9. Mol­nár Jakab WLE Gázgyár 213, 10 Cseh Ferenc WLE Széke­sho. 209, 11. Gerendi S. István WLE Szövetség 208, 12. Csomafáji István WLE Szövetség 202, 13. Imre László WLE Sző­­sven­y 200. II Egységes kispuska csapaatverseny: 1. SLE Székelyhadosztály Kovács László 250, Tövissy Deező 239 Szabó Attila 225, Barta Sándor 215, Cseh Ferenc 249, összesen 1138 pont. 2. WLE Gázgyári csoport Bucsi Ferenc 243 Kádár Ferenc 234, Molnár Jakab 213, Feneri István 195, Nagy Sándor 186, összesen 1071 pont. 3. Dr. Katona Lajos SE Egeres 1000 pont. 4. WLE Szövetség 961 ponttal III. Egységes kispuska verseny egyéni ered­ményei: Igazo a'lni kezdő versenyzők fekve ’'r­omszor tíz lövés, 85 induló. 1. Grünwald József WLE temesvári csoport 277, 2. Márkus János WLE Vezetőség 258, 3. vitéz Koroknay Lajos WLE Vezetőség 248, 4- Balázs Géza Bő-r­bála bányász LE Ferencbánya 239, 5. Adorján Ferenc WLF Lövészkötelezett 238, 6. Bak Al­bert WLE Tizesszervezet 236, 7. Hosszú Fe­renc WLE Tizess­zervezet 236, 8. Briza Endre WLE Temesvár 234, 9. Wéber Oszkár WLE Vezetőség 232, 10 Kiss Mihály WLE lk 231, 11. Gróza István Borbála bányász LE 225 12. Bartunek József WLE Vezetőség 222, 13. Hor­váth Albert WLE T. Sz. 221, 14. Enyedi Ist­ván WLE T. Sz. 221, 15. Vincze Elek WLE T. Cs. 219, 16. Balázs József WLE Lk 217, 17 Papp Béla WLE T. Sz. 216, 18. Szinyi Jenő WLE Lk. 216, 19. Vass József WLE T. Sz. 215, 20. Ba­logh József WLE T. Sz. 214, 21. Bartha István WLE T- Sz. 214, 22. Vasas Mi­hály WLE Gyergyfalvi csoport 212, 23. Vidor Mihály Borbály 211, 24. Schneider Lajos WLE T. Cs. 211 25- Keresztes Károly WLE T. Sz. 210, 26, Eszenyi Sándor WLE Vezetőség 203, 27, Zsigó Ferenc Dr. Katona Lajos LE 207, 28 Rák­­si Rezső WLE T. Sz. 202, 29, Héja Béla WLE T. Sz. 202, IV. Egységes kispuska csapat verseny igazo­latlan kezdő lövészek részére: 1. WLE Vezető­sége Márkus János 258, vitéz Koroknay Lajos 248, Tamás Katalin 243, Wéber Oszkár 232, Bartunek József 222, összesen 1203 pont. 2. WLE Nemesvári csoportja 1100 ponttal. 3. WLE Tizes Szervezet 1084 ponttal. 4. Borbála Bányász LE 1062. 5. WLE Tizes Szervezet 1030. 6. WLE Lövészkötelezett csoport II- 1005. 7. WLE Györgyfalvi csoport 964 8. WLE Lövészköteleztt I. 893. 9. Dr. Ka­tona Lajos LE Egeres 862 10. WLE Lövészkötelezettrek III- 689 ponttal. V. Egységes kispuska verseny igazolatlan kezdő hölgy versenyzők részére, fekvő három­szor tíz lövés: 1. Tamás Katalin WLE Vezető­ség 243, 2. Schneider Lajosné WLE Temes­vári csoport 223, 3. Szekér Ilona WLE Tizes Szervezet 215, 4. Briza Endréné WLE Temes­vári csoport 189, 5. özv. Leitner Sámdorné WLE T. Sz. 180, 6 Szabó Mártonná WLE Györgyfa­lvi csoport 179, 7. Karácsonyi Edit WLE T. Sz. 146, 8. Zattler Ernőné WLE T. Szervezet 131 ponttal, VI. Egységes kispuska verseny kezdő hölgy­csapat részére: 1. WLE Tizes Szervezet Sze­kér Ilona 215, özv. Leitner Sándorné 180, Karácsonyi Edit 146, összesen 546 ponttal. GAZDANAPOT RENDEZ A MAGYAR­­LÓNAI­­EMGE GAZDAKÖR. Október hó 3-án, vasárnap gazdanapot rendez a magyar­­lónai EMGE gazdakör. A gazdanap reggel 9 órkor istentisztelettel kezdődik. A gazda­napon Bene István, vitéz Biró Gyula dr., Kr­asznay György és Máriássy Béla dr. elő­adásokkal szerepelnek. Délután termény, állat és háziipari kiállítás lesz, amelyet a díjak kiosztása követ.

Next