Élő Sziget, 2021 (1-12. szám)

2021-01-01 / 1. szám

Élő Sziget XIV/I. szánt Az első rovátén Dr. Kajtár Edvárd plébános elmondta, hogy a szentbeszéd mindig Pál apostol Rómaiakhoz írt levelének 12. részéből választott egy-egy gondolat értelmezése lesz. Nekem már ez is csoda. Kedvenc apostolom, kedvenc leveleiből fogok hallani. A miséző papok különböző egyénisége, köztük Udvardy György püspök úr is, minden napnak új színt adott. Pál apostol levelének elhangzott részleteiből az alábbiakat emelem ki: „mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves neki és mi a tökéletes.” „Senki se becsülje magát a kelleténél többre.” „Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz.” „Amennyiben rajtatok múlik, lehetőleg éljetek minden emberrel békességben.” „Ne győzzön rajtad a rossz, te győzd le jóval a rosszat.” Minden nap nagy élmény volt a miséken felhangzó énekek tiszta, szép tolmácsolását hallani. Látni a sok fiatalt és minden korosztályt. A Pécsi Egyházmegye eddigi püspöke, Udvardy György, a negyedik héten, az egyik rovátén jelentette be, hogy Veszprémbe történt kinevezése miatt az utolsó miséjét tarja ebben a Székesegyházban. (Azóta Pécsett már be is iktatták az új püspököt.) Ezek a misék lehetővé tették, hogy lelkemben megszülessen a Kisjézus, és Szentestén tiszta szívvel énekeljem: „Az Ige meg­testesült Názáretben / Kit Mária szűzen szült Betlehemben.” Pazsiczky Mariann A Szent Vince Otthon lakói rendszeres olvasói újságunknak, lelkileg közénk tartoznak. Példát mutatnak nekünk, hogyan lehet derűsen élni, hálatelt szívvel ünnepelni! (Szerk.) Hogyan éltük-éljük meg a karantént? Bezártság 2020. március 9-től... Először talán nem is vettük olyan komolyan a karantént, hiszen minden évben szokott lenni bezárás különböző betegsé­gek miatt. De miután egyre több lett a probléma, egyre nagyobb lett a szigorúság is, az egész helyzet megváltozott, súlyosabban nehezedett ránk. Szeretteinket, barátainkat nem fogadhattuk, nem ölelhettük meg — ez volt a legnehezebb. Aggodalommal hallgattuk a híreket, hogy a vírus elsősorban a mi korosztályun­kat veszélyezteti, ezért hangulatunkat nagyban befolyásolta, meghatározta a félelem. Tavasszal, az első hullámban hálásak voltunk a vezetőség­nek és a dolgozóknak, hogy nagyon vigyáztak ránk. Minden nap közösen imádkoztunk és imádkozunk most is - Szent Pio atya kilencedét mondjuk-a lakók és a dolgozók testi­lelki egészségéért, a betegek gyógyulásáért és azért, hogy a járvány kerülje el otthonunkat. Bekapcsolódtunk a Mária Rá­dió és a 777 blog imaláncába is. A nyári kis enyhülést igyekeztünk kihasználni, többet talá­lkoztunk a családunkkal, de akkor is betartottuk a szabályokat. Az iskolakezdéssel azonban sajnos újra felerősödött a vírus, ezért még szigorúbb rendelkezéseket hoztak. Tudomásul kell vennünk, el kell fogadnunk, hogy minden szigorítás a mi érde­künkben történik. Szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy gyönyö­rű kertünk van. Korábban is ott találkozhattunk a látogatókkal, oda menekülhettünk, amikor áprilisban a katonaság nagy fer­tőtlenítést végzett. Munkájukat vidám dalokkal és tapssal kö­szöntük meg. Sokszor tartottunk a kertben közös éneklést, imádságot, ün­nepi alkalmakat a mentálos nővér vezetésével. Gyönyörköd­tünk az általunk ültetett és gondozott virágokban, tavasszal a csodálatos nárciszokban, jácintokban, nyáron a rózsákban és a muskátlikban. Még szép, új kerti bútorokat is kaptunk! Egy percre sem lehet megfeledkezni a főnővér, az ápolók és az összes dolgozó féltő gondoskodásáról, arról, amit 24 órában, éjt nappallá téve, értünk tettek. Főnővérünk folyamatosan a maszk, a kézfertőtlenítő használatára buzdít minket, amit igyekszünk betartani. A legnagyobb köszönet az intézmény vezetőjének szól, aki vállalta a népszerűtlen és szigorú intéz­kedések bevezetését és betartatását. Reméljük, hogy a Jóisten és az Otthon dolgozóinak segítségével sikerül egészségesen túl­élni a Covid-19 alattomos támadását. Rövidesen itt a karácsony, amire lelkünk és második ottho­nunk ünneplőbe öltöztetésével­­ nagy izgalommal készülünk. Ezúton is kívánunk áldott, békés karácsonyt és boldog, egész­ségben gazdag 2021-es új esztendőt! A Palkovics utcai Szent Vince Otthon lakói Karácsony járvány idején a Palkovics utcában A Covid miatt sokkal nehezebb volt a mostani készülődés, mivel nagyon hiányzott a személyes kapcsolat szeretteinkkel. A bezártság, a család nélküli ünneplés gondolata szomorúságot töltött el bennünket. A mentálos nővér segített oldani ezt a szomorúságot: rend­szeresen összejöttünk a társalgóban, karácsonyi zenéket hall­gattunk, sokat énekeltünk, beszélgettünk. Mindenki elmond­hatta, hogy mit kér a Jézuskától, s a kívánságokat felírtuk egy nagy táblára. Volt olyan is, aki új frizurát kért ajándékba, mivel a járvány miatt egyeseknek már „boszorkányos” volt a haja. Megbeszél­tük, hogy ajándék lehet egy jó szó, egy kedves mosoly, hogy szeretettel és türelemmel vesszük körül társainkat. A táblára ezeket az „adventi jótetteket” is felírtuk, így az ünnep múlásá­val vissza tudjuk idézni az elhangzottakat. Közösen dekoráltuk a társalgót, az Otthon dolgozóinak pedig saját kezűleg egy kis meglepetés-ajándékot készítettünk, ami számunkra nem is volt olyan kis munka. Hála az intézmény vezetőinek, még az ünnepek előtt kiala­kítottak egy látogatói folyosót, ahol találkozhattunk családtag­jainkkal. Pontosan be kellett jelentkezni, fél órát kaptunk, hogy láthassuk és beszélhessünk egymással. Nagy öröm volt hosszú idő után újra látni szeretteinket, még akkor is, ha nem ölel­hettük, nem puszilhattuk meg gyermekeinket, unokáinkat, déd­unokáinkat. December 21-én megérkezett a hatalmas, gyönyörű nord­­mann­ fenyőfa. Minden évben - lakók és dolgozók­­ közösen szoktuk feldíszíteni, finom, fehér, a lakók által horgolt, apró kézimunkákkal és arany díszekkel. Mindig a mi karácsonyfánk a legcsodálatosabb! Másnap már mindenki ünnepi díszbe öltözve vett rész a szentmisén, amit Hetves Béla atya tartott. Boldogan énekeltük szép karácsonyi énekeinket. Az ünnepségen a lakók és a dolgozók egyaránt szerepeltek, nagyon meghitt és családias délután volt. Még ajándékokat is kaptunk, amit az igazgatónő személyesen adott át. Az intéz­mény jóvoltából egy gyönyörű esztergomi naptárat, egy kézzel készített kis tartót, sok szaloncukrot, társasjátékot, a Jókenyér Kft-től pedig finom mézeskalácsot. Nehéz év áll mögöttünk, de úgy érezzük, hogy az ünnepen mindenki hálatelt szívvel énekelte a Mennyből az angyalt. És talán úgy is volt, mert valóban békesség szállt az otthonra... Hálásak vagyunk, hogy vigyáznak ránk, hogy lehetőség szerint mindent megtesznek értünk! Ezek után már csak annyit mondhatunk: BÚÉK, azaz Bízzuk Újra Életünket Krisztusra! a- • -a A következő két beszámoló a Szent Vince Otthon Pázmány Péter utcai részlegéből érkezett. 3 4

Next