Élő Sziget, 2022 (1-12. szám)
2022-01-01 / 1. szám
56 Élő Sziget XV 1. szám Segítő építészek tanácsai alapján előkészítettem az élvédőket, mind a nyolc sarokhoz. Megvettem a szükséges hosszúságú és teherbírású spanifereket. Schlosser Attila kölcsönzi a drótkötelet a hozzá való csavaros feszítővel. A szükséges egyéb „apróságokkal” előre felszállítottam mindent a kápolnához. Január 5-én Attila hozta embereit (Fa-Míves Kft.), meg egy hosszú létrát az enyém mellé. Az ő felügyeletével, szakmai irányításával felraktuk az élvédő sarkokat, majd a spanifert, végül a drótkötelet. Egy biztos, az épület további szétnyílását ezzel megakadályoztuk. De a torony továbbra is kérdéses... Mivel a közeljövőben nem látszik esély a lebontására, így újabb „akciót” tervezünk a segítőimmel: a torony kikötését, lehorgonyozását a felrakott pánthoz. Mivel a torony megközelítése életveszélyes, valószínűleg csak az emelőkosaras megközelítés jöhet szóba, még precízebben átgondolt előkészítés után. Természetesen ez már nem megy önkéntes munkával, ennek komolyabb költségei lesznek. Újságunkat rendszeresen támogatják néhányan, amiből az eddigi kiadást, kb. 50.000 Ft, fedezni tudtuk. Köszönet az adakozóknak! Néhányan tettek szóbeli felajánlást, amikor aktuálissá válik, segítik mentési akciónkat. (Ez még nem az a 2-3 millió forintos célgyűjtés, amihez majd a Főegyházmegye engedélye lesz szükséges.) Ha sikerül ezt is megoldanunk, a bontásig és a bontás munkálatai alatt is nagy biztonságot jelent ez a kikötés, lehorgonyozás. Köszönöm mindenki támogatását, pozitív hozzáállását, segítségét! Egy régi mondás szerint: Lehetetlen nincs, csak tehetetlen... Ha valamit nagyon akarunk, és teszünk is érte, akkor előbbre jutunk. Ehhez kérem híveink és minden jó szándékú lokálpatrióta támogatását, imáját! Legközelebbi keresztutunk - szokás szerint - első vasárnap, február 6-án 15 órakor lesz. Nagyböjti vasárnapokon ugyanígy. Imádkozzunk, hogy sikerüljön megtartani ezt a kápolnát, és visszahozni a keresztútjárás szép hagyományát. Ez utóbbi csak rajtunk múlik. Ünnepre készültünk... Nyitrai László 2021 decemberében az adventi imaórán a Mindszenty iskola színjátszói mondhatták az adventi verseket, énekkarosai vállalták a zenei szolgálatot. Mivel a diákok számára szervezett versenyek, szereplési lehetőségek a vírushelyzet miatt sokszor elmaradtak, ezért is örültünk a lehetőségnek, mely célt adott az énekkaros és színjátszós gyerekek számára. A gyerekek, a családok közül kevesen járnak imaórára, így előtte elmeséltem nekik mi is az az imaóra, miért jön össze hónapról hónapra egy kis közösség, hogy a bölcs írók, költők gondolataival és a zeneszerzők dalainak segítségével rácsodálkozzunk az Isten kegyelmére, szeretetére. Nagyon fegyelmezetten és lelkiismeretesen készültek a gyerekek. Néhányan érzéseiket is megosztották velünk: Sanyi: Örültem, hogy a színjátszók szerepelhettek ezen az imaórán. Én verset mondtam. Luca: Én is verset mondtam. Sokat kellett gyakorolni, de megérte. Sok szülő és tanár is hallotta. Nagyon megdicsértek minket. Flóra: Mi a kicsi Grétivel mondtunk egy párbeszédes verset, ahol egy felnőtt és egy gyermek gondolatait kellett megszólaltatni. Jó volt együtt mondani. Grétinek nagyon aranyos hangja volt. Gréta: Most először vettem részt imaórán. Egy iskolás társammal mondtunk párbeszédet, amiben egy gyermek az édesapjának tárja fel, hogy mi minden szépség van egy-egy apróságban. Nagyon tetszett a sok ének is, meg az, hogy közösen énekelhettünk, készülhettünk karácsonyra az idősekkel. Az én nagymamám is ott volt köztük! Énekkarosok: A kedvenc dalunk a Gyere el a jászolhoz. Nagyon szívhez szóló és jó a hangulata, a dallama. Ezt lehetett a legjobban fújni. Hunor: Az imaórán Alföldi Géza: Ha nálunk született volna című versét mondtuk párbeszédes formában. Nagyon örülök, hogy itt lehettünk. Ez az imaóra is adott egy kis lendületet a karácsonyi várakozáshoz, könnyebb volt felkészülni Jézus születésére. A gyerekek nevében is köszönjük a sok dicséretet, mely reméljük, motiválni fogja őket máskor is részt venni ilyen alkalmakon. Az oktatási célt elértük, és bízunk benne, hogy keresztény nevelési célunk magja is jó talajba hullott. Bégányiné Maya A karitász irodánk már hosszú ideje nem működik, részben a járvány miatt. Hivatalosan már átköltöztünk a Deák Ferenc utca 12. sz. alá, de a nekünk kijelölt helyiséget még nem tudjuk használni, a laminált padló cseréjére várunk. A körülményekhez képest próbáltunk segíteni a rászoruló családoknak és idős, beteg egyedülállóknak. A járványra való tekintettel élelmiszer-gyűjtést nem szerveztünk, ennek ellenére kaptunk néhány csomagot és pénzbeli adományt is. A fiatalok karácsonyi árusításából származó 60 ezer forintot is felhasználtuk a csomagok készítéséhez. Az előírások betartásával - tekintettel egymásra is -, osztottunk 40 db csomagot (150 ezer forint összegben) karácsony előtt. Karitász csoport Terveink - a családosok hírei Örömmel vettem Kopányiné Mónika levelét, amiben - publikálásra szánva - értesített Családos közösségük „mozgolódásáról”. Eszerint: • Január 28-án 15.30-tól 18 óráig felolvasások délutánját tartunk a Kerektemplomban. Előre kinyomtatott szentírási szakaszokkal várunk minden kedves érdeklődőt. A felolvasó által kiválasztott szöveggel előtte meg lehet ismerkedni. A felolvasás az ambónál történik, felkészülési, érkezési sorrendben. A program alatt gyónási lehetőség is lesz, melyet Andor atya biztosít. A felolvasások délutánját azzal a céllal találtuk ki, hogy kedvet csináljunk akár a fiatalok körében is a felolvasáshoz. Természetesen mindenki annyi időt tölt a templomban, amennyit az ideje enged. Sütizést is tervezünk. • Kezdjük szervezni a kupola (kilátó) nyári nyitva tartását, ill. őrzését, amibe középiskolás gyermekeinket szeretnénk belevonni. Ez beszámítható a kötelező 50 órás közösségiközérdekű munkavégzésbe, amiről László atya igazolást ad.