Szabadság, 1937 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1937-01-03 / 1. szám

ne tessék sohasem olyan nagyon büszké­nek lenni azért, mert jól megy a sora. De nem ám! Mert hiszen éppen az az élet egyik legszebb oldala, hogy semmi sem végleges. A „jól menés" sem és a­„rosszul menés" sem. .Nem kell, hogy a sikeres ember feje megdagad­jon a sikertől és hogy a siker­telen ember feje lekukkadjon a siker­telenségtől. .. tehetség, tudás, szorgalom még ko­rántsem siker és a sikertelenség még egy­általán nem jelent tehetségtelenséget, tu­datlanságot vagy lustaságot. Minden, amit az ember tehet egyik, vagy másik érdekében, hogy becsülettel és értelmes kitartással tartja a hátát- állja a sarut. Nagyon szép, szeretem látni, hogyha va­laki sikeres, duzzad az erőtől és azt hiszi, hogy mindent a zsenialitásának köszönhet és hogy ő — hiti — milyen „valaki" és elfelejti, hogy mindez csak ma van és hogy lehet máskép is. Széf a látvány hatá­rozottan, de­ milyen szörnyű, mikor aztán job­hű a kocka és minden zseniális nagy­szerű képesség, tudás és szorgalom elle­nére, kezd minden görbén szaladni. .. sikeres ember- szép, okos, bölcs és mindenki lesve hallgatja a szavát. Kérdé­sekkel, kérésekkel, ajánlatokkal ostromol­ják, alig győz válogatni az emberekben, üzletekben és széptevésekben. De egy pár nagy balsiker és baj után már ostoba, buta, a kutya sem figyel arra, amit mond s az ostoba sikerei előtt min­dig több érthetetlen csoda jelenik meg­­az emberek minden átmenet nélkül kez­denek olyan szórakozottak lenni, hogy még őt sem veszik észre. Elfelejti, hogy nem is vehetik már észre, mert ő már másvalaki . Sikertelenség és pech ruhá­jában nem is ismerhetik meg — mert minek! Eddig tőle akart mindenki vala­mit, ma pedig ő akar mindenkitől vala­mit. Bölcsességeire és tanácsaira fütyülnek az emberek, mert az okosságából és te­hetségéből elszállott a lélek, az élet, a siker. Hamarosan rájön, hogy az embereknek mennyi a dolguk, hogy milyen elfoglal­tak. Hogy nem lehet őket sem telefonon, sem személyesen megtalálni, hogy soha ’sincsenek otthon, de a hivatalukba sem járnak, mert ott sincsenek soha. De arra is hamar rájön, hogy a posta milyen rossz. Részben az ő leveleit nem kapják meg, részben ő nem kapja meg a neki „elküldött“ válaszokat. Az ostoba sikertelen — sikeres nem látja, hogy csak neki nincsenek otthon és csak neki romlott el a postája — és kétségbeesik. De nagyon érdekes­­ az is, hogy a viszonyok folyton romlanak ilyen­kor, mert mindenki, akivel találkozik — még az is, akinek pedig mindig nagyon jól ment eddig — tele van panasszal és hajjal. Ezek a panaszok t. i. az u. n. preventív, vagyis „megelőző" panaszok. Bajmegelőzőek. Ezek a panaszok, amik­kel minden gondos és előrelátó gazdag ember fel­szereli magát, mielőtt bárhová is elmenne, ahol letört vagy bajbacsú­­szott emberekkel találkozhatna. A sikeres embereknek ezek a panaszai olyanok, mint az egészséges embernek a malária, tífusz és egyéb betegségek elleni védő­oltásai, mikor a trópusra utazik. Sakk­játék ez. A gazdag ember, mikor messziről meg­pillantja a letört volt gazdagot, már elvál­tozik az arca. Ez a gazdagság intuitív, ösztönszerű védekezése az esetleges meg­­pumpoltatás ellen .A rendkívül szívélyes kézszorítás után pedig az alig várt kér­désre, hogy „hogy van", mint egy elsza­kadt zsilipből■ elkezdenek zuhogni a­­vég­telen bajok és panaszok, melyek körül­belül az elszegényedett gazdagnak összes jól ismert bajait romjukban foglalják. Az igazán bölcs sikertelen sikeres azon­ban nevet az emberek ilyen kicsinyessé­gén és megmarad, aminek minden ember­nek lennie és maradnia kell: keményen verekedő, de józan reménykedő ember­nek. A sikertelenség tehát csak átmeneti állomás. Minden ember, ország, nép, világ élete változhat és változik, csak azé nem, aki a bajban elveszti a fejét és a bajba bele­nyugszik. Ki az ördög higyien bennünk, ha mi nem hiszünk magunkban?! Ki bíz­zon a mi jobb jövőnkben, ha mi magunk sem bízunk a magunkéban!­ Ne sirassuk hát azt, ami volt, hanem bízzunk, reménykedjünk, örüljünk annak, ami lesz. Mert lesz! Egészen biztos, hogy lesz! De lesz ám! Ha jajai, de lesz! Huszár Károly. Sí Svájci karórák / Ilj óragyár, Kossuth Vár­ Lajos­ u. 5. Még egyszer a­z árvapénz­bol irány Országos visszhangot keltett a Szabadság karácsonyi cikke Egy kiváló szakember az árvapénzkezelés előírásairól A „Szabadság“ karácsonyi számának fényképekkel illusztrált cikke, amely megdöbbentő adatokat tartalmazott az árvaszéknél a múltban dívó vagyonkeze­lésről, országos feltűnést keltett. Minden­felől kapjuk a hozzászólásokat,­ a meg­döbbent véleménynyilvánításokat, ami érthető, mert Magyarországon az összes árvaszékek által kezelt, a kiskorúakat és gondnokoltakat illető követelés közel 3-5 millió pengőre rúg, amiből a vármegyei árvaszékeknél majdnem 14 millió pengőt, a törvényhozási városok árvaszékeinél 1S 5 milliót, a megyei városok árvaszékeinél ötödfélmilliót, a községek árvaszékeinél másfél milliót kezelnek. Budapest székes­­főváros árvaszékénél ~, ahol az évekkel ezelőtt folyó kihitelezések szomorú és megdöbbentő adatai felmerültek. — 1934- ben 12 millió pengő árvavagyont kezel­tek, amelyből körülbelül 6 millió volt a készpénz, több mint 4 millió pengőt he­­­lyeztek ki jelzálogbiztosít­ék mellett kölö­­csönök formájában. A budapesti árvaszék jelentése szerint ma 11.000 árva és 1227 gondnokolt vagyonát ügyelik fel s a ki­pattant ,szörnyű és megdöbbentő esemé­nyek remélhetőleg lehetővé teszik, hogy megvalósuljanak azok az ellenőrzési mó­dok, amelyek az árvák vagyonkezelésénél pepi várathatnak magukra. Rekapituláljuk itt újból azokat az árva­széki kölcsönöket, amelyeknek fedezetlen. Illetve valótlan értékbecslés alapján fede­zett volta eddig már kiderült. íme, így fest az­ erre vonatkozó nagyon szomorú statisz­tikai táblázat az egyes ingatlanok alábbi felsorolása alapján­ is ki kell terjeszkednie. Ha az illetékes ügyész ellenezte a kölcsönök kiadását, meg kell állapítani, hogy erre vonatkozó állás­foglalását az árvaszék miért nem tudta ma­gáévá tenni.­­— Még fontosabb azonban az ilyen kölc­csönműveleteknél az árvaszék vagyonf­elü­gye­­lési joga Az arvaszék köteles volt arra, hogy időközönként a kölcsön ellenértékéül szol­gáló ingatlanokat a helyszínen megvizsgálja s meggyőződjék arról, hogy az ingatlanok romlás vagy avulás folytán nem vesz­tettek-e értékükből? 11a ilyet tapasztalt, köteles volt késedelem nélkül megtenni a szükséges biz­tosítási intézkedéseket s esetleg a végső kon­zekvenciákat is levonni a kölcsön felmondá­sával és behajtásával. Kötelesége volt az ár­vaszéknek évente szigorúan ellenőrizni, hogy a köznyék, valamint a tűzkárbiztosítás fize­­tése rendben történik-e s ha nem, akkor köteles volt felelőség terhe mellett azonnal intézkedni. A ..hites“ szak­ÁrverésiA" főváros értő becslése" érték­­veszteségé­rt?Izgy pengő pengő Klapka-íj. 1­. 100.000 16.893 38.942 Szég&ríj-n. 18. 104.000 ru.oop 73.000 Törok f­álint-u.0. 100.000 •20.000 80.000 Az elavult paragrafusok Az árvapénzeket még mindig az elavult paragrafusok alapján kezelik és gyümöl­­csöztetik, ugyanazoknak a paragrafusok­nak az alapján, amelyek oly súlyos káro­kat okoztak a devalvációs időkben az ár­váknak. A legutóbbi devalváció (1923) óta azonban már több mint 10 év telt el, de még semmi nyomát nem látjuk annak, hogy az árvavagyon kezelésére hivatott szervek valami javaslattal álltak volna elő arra nézve, hogy ezen a­ téren mi volna a teendő. Borzasztó elgondolni, hány csa­lád gyermekei vesztették el a legutóbbi devalvációban árvavagyonukat, mert azok kihelyezése nem volt megfelelő. Úri csa­ládok leszármazottai­ züllöttek le ,cseléd­­sorivá a családi vagyon megfelelő konzer­válásának hiánya folytán. Befolyásos hitel keresői? és kijárók .. . A most kipattant mulasztások s talán még egyről is súlyosabb hibák olyan köl­csönök körül forognak, amelyeket 1920 előtt adtak ki, úgy látszik ,befolyásos hi­telkeresőknek. A Szabadság bemutatta azokat a rozzant viskókat és félszereket, amelyeket 100—160.000 pengőre becsül­tek a hites árvaszéki becslők. Az érték túlbecslése azért történt mert az árva­pénzek kihelyezésénél a háromszoros fe­dezet az irányadó s így történt, hogy há­romszorosan túlbecsülték az ingatlanokat s az árvaszéknek eddig kimutatott kára 75.000 pengő. ■ Megnyugvással olvashatta a főváros kö­zönsége azokat a kijelentéseket, amelyek a vizsgálat megindítását ígérték meg ezek­ben­ a megdöbbentő kérdésekben. Remél­hető, hogy a vizsgálat már meg is indult s annak jegyzőkönyvi megállapítása is napok, de­ legalább is hetek alatt nyilvá­nosság elé fog kerülni. Ebből az alkalom­ból napirendre kellene tűzni nemcsak az árvgpénzek kezelésének, hanem a gyám­ügy vitelének a reformját is. Nemcsak a hiteleket közvetítő és a főváros vagyonát megcsonkító kijárók személyét kell kér­lelhetetlenül megállapítani ezeknél a sú­lyos visszaéléseknél, hanem ki kellene ter­jeszteni a vizsgálatot azokra és ki­járókra is, akik a gyámhatósági munkák és sz ál­lamok szétosztásánál valóságos terror alatt tartják a fővárost s ezen a réren egyes befolyásos ügyvédeknek és mások­nak hatalmas vagyonkezelési költség fel­számítására nyílik alkalmuk. Beavatott körökből halljuk, hogy milyen nehéz helyzetben van ezen a téren a városi ár­vaszék. Néhányan, akik ezen a téren óri­ási jövedelmeket élveznek, úgyszólván ki­sajátítják a vagyoni felügyeletet, míg akadnak igazi szakemberek, akiknek kis­­ujjukban van a gyámhatósági törvény minden jogi vonatkozása, de ezek csak a teljesen vagyontalan gondnokoltakat kap­ják, mert a ki­járók maffiája az eseteknek több, mint felében magához ragadja a vagyonosabb ügyfelek vagyonfelügyeletét. Az árvaszék köteles ellenőrizni a becsérték megállapítását Egy­ kiváló szakember, aki­­az árva­széki pénzkezelés minden, csínját-binját ismeri, a következőket írja nekünk: „ A Szabadság cikke nagy szolgálatot tett nemcsak a budapesti, hanem a vidéki árvaszékeknek is, mert módot nyújt rá, hogy egy csomó köztisztviselőt fel lehessen­­ sza­badítani az illetéktelenek nyomása alól. A kipattant botránynak ez lesz az üdvös kö­vetkezménye. Az árvák pénzkezeléséről a törvény úgy rendelkezik, hogy a kiskorúak és gondnokoltak pénzei kölcsönök vagy pénzintézeti elhelyezés útján gyürmölcsözte­­tem­tek. Kölcsönöket a törvény intenciói szerint földbirtokra és házakra a becsérték egyharmad részéig lehet adni. Az árvaszé­keknek kötelességük ellenőrizni, hogy reáli­san állapít­ott­ak-e­ meg ti becsértékeket s ez a feladat­­évről évre el lett volna intézendő. (Sajnos, megtörtént, mint a főváros pénz­ügyi bizottságában szóvátették, hogy az árva­­szék csak évek múlva értesült­­­rről, hogy olyan épületeké­, amelyekre, pénzt adott köl­csön, időközben lebontottak, padlójukat, kerítésüket elégették, ablakukat leszedték, tehát az „ingatlanokat“ értéktelenné tették. A szerk.) Kötelesek az árvaszékek ellen­őrizni, hogy a házak biztosítva vannak-e tűzkár ellen, stb. —­ Az ilyen kölcsönök törlesztési határideje is szigorúan körül van írva a törvényben. Az ingatlanon netalán bekövetkezett előző ter­heket háromszoros összeggel kell leszámí­ta­ni a becsértékből. A kölcsönök, utalványo­zása ... csak­ a­ telekkönyvi.. bekebelezés­ után történhetik. A kamatokat félévenként előre kell kifizetni. A kölcsönadás további módo­zatait (a kamatláb, a kölcsönösszeg maxi­mumát, stb.) külön szabályrendelet állapítja meg. ..Már most mit ír elő a törvény az árva­székely felügyeleti kötelezettsége tárgyában? Érdekteleneknek kell lenniök a becsüsöknek . Először azt, hogy­ a kihelyezésnél szi­gorúan be kell tartani a törvény és a sza­bályrendelet rendelkezéseit. Vigyázni kell arra, hogy a gyámpénzt­ári tömegből csak ann­yit helyezzenek ki kölcsönbe, amennyit a szabályrendelet megenged. Esküt tett be­csüsöknek kell az ingatlanok értékét meg­­állapítaniok. E becslésekről szakszerű, rész­letes és pontos jelentést kell készíteni. (Vaj­jon mit tartalmaznak a kipattant árvaszéki hitelek hites becslőinek jelentései? A szerk.) — Kimondja a törvény, hogy a becslők­nek érdekteleneknek kell lenniük s a kölcsön­tőke törlesztése, valamint a kamatok fizetése szempontjából figyelembe veendő az ingat­lanok fekvése, forgalmi értéke, a helyi vi­szonyok és az évi tiszta jövedelem. A köl­csöntőke megszavazásáról szóló árvaszéki határozatot ki kell kézbesíteni az árvaszéki ügyésznek s az ügyész köteles megfellebbezni az olyan kölcsönök kiadatását, amelyek a jogszabályoknak nem felelnek meg. A fő­városnál­­megindult vizsgálatnak most erre Milyen külső erők akadályozták meg a vizsgálat megindítását ? Miután a kipattant fedezetlen kölcsönök még évekkel ezelőtt keletkeztek, bizonyára vannak az iratok közt olyan bizalmas jelen­tések, amelyekben a mai árvaszéki rezsim rájött arra, hogy az ingatlanokat értékükön túl becsülték s a főváros vagyona veszélyben forog. Ha ezt megállapították és jegyző­könyvbe foglalták, vajjon milyen külső erők akadályozhatták meg, hogy a vizsgálat erra nézve meginduljon­ és a behajtásra nézve azonnal megtörténjenek az intézkedések? — Szóvá kell még tennem az árvaszéki gyámok és gondnokok kirendelésének jogát s ezek jutalmazását is, bár ez szorosan véve nem tartozik a fen­te műt tett és a Szabadság által részletesen is kimutatott anyagi káro­sodásokhoz. Miután azonban nyilvánvaló a kipattant ügyekből, hogy a fővárosi árvaszék kiváló tisztviselői kara bizonyos illetéktelen befolyásokkal szemben nem tudott kellő­képpen védekezni, a most megindult vizs­gálatnak ki kell terjeszkednie arra is, ho­gyan történik a gyámok és vagyoni felügye­lők kirendelése. Az erre vonatkozó intézke­déseket az árvaszék csakis ülésben rendel­heti el s az árvaszéki elnöknek a hatáskörét e tekintetben is szigorúan körülírja a tör­vény. Ez azért helyes így, mert ezen a mó­don akarja a törvény biztosítani, hogy a kiskorúak és gondnokoltak érdekeinek meg­óvása a legalkalmasabb módon történhessék. A kirendeltek névjegyzékét, valamint a ne­kik juttatott díjazásokat időről-időre be kell jelenteni a közigazgatási bizottságnak, mivel az ilyen kirendelések nyilvános ellenőrzés alá tartoznak. Annál is inkább, mert a va­gyonkezelés a kiskorúak és gondnokoltak jövedelmei terhére történik. Eddig szól a hozzánk küldött kitűnő jogászi szakvélemény. A magunk részé­­ről csak azt teh­etjük ehhez hozzá, hogy a kipattant ügyek a leggyorsabb elinté­zést kívánják, mert óráról-órára nőhet az a veszély, hogy a mai vagyonkezelők mellett a fővárost az eddigi m­értéket is túlhaladó és egyre fokozódó károk ér­hetik.

Next