Szabadság, 1937 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1937-01-03 / 1. szám
ne tessék sohasem olyan nagyon büszkének lenni azért, mert jól megy a sora. De nem ám! Mert hiszen éppen az az élet egyik legszebb oldala, hogy semmi sem végleges. A „jól menés" sem és a„rosszul menés" sem. .Nem kell, hogy a sikeres ember feje megdagadjon a sikertől és hogy a sikertelen ember feje lekukkadjon a sikertelenségtől. .. tehetség, tudás, szorgalom még korántsem siker és a sikertelenség még egyáltalán nem jelent tehetségtelenséget, tudatlanságot vagy lustaságot. Minden, amit az ember tehet egyik, vagy másik érdekében, hogy becsülettel és értelmes kitartással tartja a hátát- állja a sarut. Nagyon szép, szeretem látni, hogyha valaki sikeres, duzzad az erőtől és azt hiszi, hogy mindent a zsenialitásának köszönhet és hogy ő — hiti — milyen „valaki" és elfelejti, hogy mindez csak ma van és hogy lehet máskép is. Széf a látvány határozottan, de milyen szörnyű, mikor aztán jobhű a kocka és minden zseniális nagyszerű képesség, tudás és szorgalom ellenére, kezd minden görbén szaladni. .. sikeres ember- szép, okos, bölcs és mindenki lesve hallgatja a szavát. Kérdésekkel, kérésekkel, ajánlatokkal ostromolják, alig győz válogatni az emberekben, üzletekben és széptevésekben. De egy pár nagy balsiker és baj után már ostoba, buta, a kutya sem figyel arra, amit mond s az ostoba sikerei előtt mindig több érthetetlen csoda jelenik megaz emberek minden átmenet nélkül kezdenek olyan szórakozottak lenni, hogy még őt sem veszik észre. Elfelejti, hogy nem is vehetik már észre, mert ő már másvalaki . Sikertelenség és pech ruhájában nem is ismerhetik meg — mert minek! Eddig tőle akart mindenki valamit, ma pedig ő akar mindenkitől valamit. Bölcsességeire és tanácsaira fütyülnek az emberek, mert az okosságából és tehetségéből elszállott a lélek, az élet, a siker. Hamarosan rájön, hogy az embereknek mennyi a dolguk, hogy milyen elfoglaltak. Hogy nem lehet őket sem telefonon, sem személyesen megtalálni, hogy soha ’sincsenek otthon, de a hivatalukba sem járnak, mert ott sincsenek soha. De arra is hamar rájön, hogy a posta milyen rossz. Részben az ő leveleit nem kapják meg, részben ő nem kapja meg a neki „elküldött“ válaszokat. Az ostoba sikertelen — sikeres nem látja, hogy csak neki nincsenek otthon és csak neki romlott el a postája — és kétségbeesik. De nagyon érdekes az is, hogy a viszonyok folyton romlanak ilyenkor, mert mindenki, akivel találkozik — még az is, akinek pedig mindig nagyon jól ment eddig — tele van panasszal és hajjal. Ezek a panaszok t. i. az u. n. preventív, vagyis „megelőző" panaszok. Bajmegelőzőek. Ezek a panaszok, amikkel minden gondos és előrelátó gazdag ember felszereli magát, mielőtt bárhová is elmenne, ahol letört vagy bajbacsúszott emberekkel találkozhatna. A sikeres embereknek ezek a panaszai olyanok, mint az egészséges embernek a malária, tífusz és egyéb betegségek elleni védőoltásai, mikor a trópusra utazik. Sakkjáték ez. A gazdag ember, mikor messziről megpillantja a letört volt gazdagot, már elváltozik az arca. Ez a gazdagság intuitív, ösztönszerű védekezése az esetleges megpumpoltatás ellen .A rendkívül szívélyes kézszorítás után pedig az alig várt kérdésre, hogy „hogy van", mint egy elszakadt zsilipből■ elkezdenek zuhogni avégtelen bajok és panaszok, melyek körülbelül az elszegényedett gazdagnak összes jól ismert bajait romjukban foglalják. Az igazán bölcs sikertelen sikeres azonban nevet az emberek ilyen kicsinyességén és megmarad, aminek minden embernek lennie és maradnia kell: keményen verekedő, de józan reménykedő embernek. A sikertelenség tehát csak átmeneti állomás. Minden ember, ország, nép, világ élete változhat és változik, csak azé nem, aki a bajban elveszti a fejét és a bajba belenyugszik. Ki az ördög higyien bennünk, ha mi nem hiszünk magunkban?! Ki bízzon a mi jobb jövőnkben, ha mi magunk sem bízunk a magunkéban! Ne sirassuk hát azt, ami volt, hanem bízzunk, reménykedjünk, örüljünk annak, ami lesz. Mert lesz! Egészen biztos, hogy lesz! De lesz ám! Ha jajai, de lesz! Huszár Károly. Sí Svájci karórák / Ilj óragyár, Kossuth Vár Lajos u. 5. Még egyszer az árvapénzbol irány Országos visszhangot keltett a Szabadság karácsonyi cikke Egy kiváló szakember az árvapénzkezelés előírásairól A „Szabadság“ karácsonyi számának fényképekkel illusztrált cikke, amely megdöbbentő adatokat tartalmazott az árvaszéknél a múltban dívó vagyonkezelésről, országos feltűnést keltett. Mindenfelől kapjuk a hozzászólásokat, a megdöbbent véleménynyilvánításokat, ami érthető, mert Magyarországon az összes árvaszékek által kezelt, a kiskorúakat és gondnokoltakat illető követelés közel 3-5 millió pengőre rúg, amiből a vármegyei árvaszékeknél majdnem 14 millió pengőt, a törvényhozási városok árvaszékeinél 1S 5 milliót, a megyei városok árvaszékeinél ötödfélmilliót, a községek árvaszékeinél másfél milliót kezelnek. Budapest székesfőváros árvaszékénél ~, ahol az évekkel ezelőtt folyó kihitelezések szomorú és megdöbbentő adatai felmerültek. — 1934- ben 12 millió pengő árvavagyont kezeltek, amelyből körülbelül 6 millió volt a készpénz, több mint 4 millió pengőt helyeztek ki jelzálogbiztosíték mellett kölöcsönök formájában. A budapesti árvaszék jelentése szerint ma 11.000 árva és 1227 gondnokolt vagyonát ügyelik fel s a kipattant ,szörnyű és megdöbbentő események remélhetőleg lehetővé teszik, hogy megvalósuljanak azok az ellenőrzési módok, amelyek az árvák vagyonkezelésénél pepi várathatnak magukra. Rekapituláljuk itt újból azokat az árvaszéki kölcsönöket, amelyeknek fedezetlen. Illetve valótlan értékbecslés alapján fedezett volta eddig már kiderült. íme, így fest az erre vonatkozó nagyon szomorú statisztikai táblázat az egyes ingatlanok alábbi felsorolása alapján is ki kell terjeszkednie. Ha az illetékes ügyész ellenezte a kölcsönök kiadását, meg kell állapítani, hogy erre vonatkozó állásfoglalását az árvaszék miért nem tudta magáévá tenni.— Még fontosabb azonban az ilyen kölccsönműveleteknél az árvaszék vagyonfelügyelési joga Az arvaszék köteles volt arra, hogy időközönként a kölcsön ellenértékéül szolgáló ingatlanokat a helyszínen megvizsgálja s meggyőződjék arról, hogy az ingatlanok romlás vagy avulás folytán nem vesztettek-e értékükből? 11a ilyet tapasztalt, köteles volt késedelem nélkül megtenni a szükséges biztosítási intézkedéseket s esetleg a végső konzekvenciákat is levonni a kölcsön felmondásával és behajtásával. Kötelesége volt az árvaszéknek évente szigorúan ellenőrizni, hogy a köznyék, valamint a tűzkárbiztosítás fizetése rendben történik-e s ha nem, akkor köteles volt felelőség terhe mellett azonnal intézkedni. A ..hites“ szakÁrverésiA" főváros értő becslése" értékveszteségért?Izgy pengő pengő Klapka-íj. 1. 100.000 16.893 38.942 Szég&ríj-n. 18. 104.000 ru.oop 73.000 Törok fálint-u.0. 100.000 •20.000 80.000 Az elavult paragrafusok Az árvapénzeket még mindig az elavult paragrafusok alapján kezelik és gyümölcsöztetik, ugyanazoknak a paragrafusoknak az alapján, amelyek oly súlyos károkat okoztak a devalvációs időkben az árváknak. A legutóbbi devalváció (1923) óta azonban már több mint 10 év telt el, de még semmi nyomát nem látjuk annak, hogy az árvavagyon kezelésére hivatott szervek valami javaslattal álltak volna elő arra nézve, hogy ezen a téren mi volna a teendő. Borzasztó elgondolni, hány család gyermekei vesztették el a legutóbbi devalvációban árvavagyonukat, mert azok kihelyezése nem volt megfelelő. Úri családok leszármazottai züllöttek le ,cselédsorivá a családi vagyon megfelelő konzerválásának hiánya folytán. Befolyásos hitel keresői? és kijárók .. . A most kipattant mulasztások s talán még egyről is súlyosabb hibák olyan kölcsönök körül forognak, amelyeket 1920 előtt adtak ki, úgy látszik ,befolyásos hitelkeresőknek. A Szabadság bemutatta azokat a rozzant viskókat és félszereket, amelyeket 100—160.000 pengőre becsültek a hites árvaszéki becslők. Az érték túlbecslése azért történt mert az árvapénzek kihelyezésénél a háromszoros fedezet az irányadó s így történt, hogy háromszorosan túlbecsülték az ingatlanokat s az árvaszéknek eddig kimutatott kára 75.000 pengő. ■ Megnyugvással olvashatta a főváros közönsége azokat a kijelentéseket, amelyek a vizsgálat megindítását ígérték meg ezekben a megdöbbentő kérdésekben. Remélhető, hogy a vizsgálat már meg is indult s annak jegyzőkönyvi megállapítása is napok, de legalább is hetek alatt nyilvánosság elé fog kerülni. Ebből az alkalomból napirendre kellene tűzni nemcsak az árvgpénzek kezelésének, hanem a gyámügy vitelének a reformját is. Nemcsak a hiteleket közvetítő és a főváros vagyonát megcsonkító kijárók személyét kell kérlelhetetlenül megállapítani ezeknél a súlyos visszaéléseknél, hanem ki kellene terjeszteni a vizsgálatot azokra és kijárókra is, akik a gyámhatósági munkák és sz államok szétosztásánál valóságos terror alatt tartják a fővárost s ezen a réren egyes befolyásos ügyvédeknek és másoknak hatalmas vagyonkezelési költség felszámítására nyílik alkalmuk. Beavatott körökből halljuk, hogy milyen nehéz helyzetben van ezen a téren a városi árvaszék. Néhányan, akik ezen a téren óriási jövedelmeket élveznek, úgyszólván kisajátítják a vagyoni felügyeletet, míg akadnak igazi szakemberek, akiknek kisujjukban van a gyámhatósági törvény minden jogi vonatkozása, de ezek csak a teljesen vagyontalan gondnokoltakat kapják, mert a kijárók maffiája az eseteknek több, mint felében magához ragadja a vagyonosabb ügyfelek vagyonfelügyeletét. Az árvaszék köteles ellenőrizni a becsérték megállapítását Egy kiváló szakember, akiaz árvaszéki pénzkezelés minden, csínját-binját ismeri, a következőket írja nekünk: „ A Szabadság cikke nagy szolgálatot tett nemcsak a budapesti, hanem a vidéki árvaszékeknek is, mert módot nyújt rá, hogy egy csomó köztisztviselőt fel lehessen szabadítani az illetéktelenek nyomása alól. A kipattant botránynak ez lesz az üdvös következménye. Az árvák pénzkezeléséről a törvény úgy rendelkezik, hogy a kiskorúak és gondnokoltak pénzei kölcsönök vagy pénzintézeti elhelyezés útján gyürmölcsöztetemtek. Kölcsönöket a törvény intenciói szerint földbirtokra és házakra a becsérték egyharmad részéig lehet adni. Az árvaszékeknek kötelességük ellenőrizni, hogy reálisan állapítottak-e meg ti becsértékeket s ez a feladatévről évre el lett volna intézendő. (Sajnos, megtörtént, mint a főváros pénzügyi bizottságában szóvátették, hogy az árvaszék csak évek múlva értesültrről, hogy olyan épületeké, amelyekre, pénzt adott kölcsön, időközben lebontottak, padlójukat, kerítésüket elégették, ablakukat leszedték, tehát az „ingatlanokat“ értéktelenné tették. A szerk.) Kötelesek az árvaszékek ellenőrizni, hogy a házak biztosítva vannak-e tűzkár ellen, stb. — Az ilyen kölcsönök törlesztési határideje is szigorúan körül van írva a törvényben. Az ingatlanon netalán bekövetkezett előző terheket háromszoros összeggel kell leszámítani a becsértékből. A kölcsönök, utalványozása ... csak a telekkönyvi.. bekebelezés után történhetik. A kamatokat félévenként előre kell kifizetni. A kölcsönadás további módozatait (a kamatláb, a kölcsönösszeg maximumát, stb.) külön szabályrendelet állapítja meg. ..Már most mit ír elő a törvény az árvaszékely felügyeleti kötelezettsége tárgyában? Érdekteleneknek kell lenniök a becsüsöknek . Először azt, hogy a kihelyezésnél szigorúan be kell tartani a törvény és a szabályrendelet rendelkezéseit. Vigyázni kell arra, hogy a gyámpénztári tömegből csak annyit helyezzenek ki kölcsönbe, amennyit a szabályrendelet megenged. Esküt tett becsüsöknek kell az ingatlanok értékét megállapítaniok. E becslésekről szakszerű, részletes és pontos jelentést kell készíteni. (Vajjon mit tartalmaznak a kipattant árvaszéki hitelek hites becslőinek jelentései? A szerk.) — Kimondja a törvény, hogy a becslőknek érdekteleneknek kell lenniük s a kölcsöntőke törlesztése, valamint a kamatok fizetése szempontjából figyelembe veendő az ingatlanok fekvése, forgalmi értéke, a helyi viszonyok és az évi tiszta jövedelem. A kölcsöntőke megszavazásáról szóló árvaszéki határozatot ki kell kézbesíteni az árvaszéki ügyésznek s az ügyész köteles megfellebbezni az olyan kölcsönök kiadatását, amelyek a jogszabályoknak nem felelnek meg. A fővárosnálmegindult vizsgálatnak most erre Milyen külső erők akadályozták meg a vizsgálat megindítását ? Miután a kipattant fedezetlen kölcsönök még évekkel ezelőtt keletkeztek, bizonyára vannak az iratok közt olyan bizalmas jelentések, amelyekben a mai árvaszéki rezsim rájött arra, hogy az ingatlanokat értékükön túl becsülték s a főváros vagyona veszélyben forog. Ha ezt megállapították és jegyzőkönyvbe foglalták, vajjon milyen külső erők akadályozhatták meg, hogy a vizsgálat erra nézve meginduljon és a behajtásra nézve azonnal megtörténjenek az intézkedések? — Szóvá kell még tennem az árvaszéki gyámok és gondnokok kirendelésének jogát s ezek jutalmazását is, bár ez szorosan véve nem tartozik a fente műt tett és a Szabadság által részletesen is kimutatott anyagi károsodásokhoz. Miután azonban nyilvánvaló a kipattant ügyekből, hogy a fővárosi árvaszék kiváló tisztviselői kara bizonyos illetéktelen befolyásokkal szemben nem tudott kellőképpen védekezni, a most megindult vizsgálatnak ki kell terjeszkednie arra is, hogyan történik a gyámok és vagyoni felügyelők kirendelése. Az erre vonatkozó intézkedéseket az árvaszék csakis ülésben rendelheti el s az árvaszéki elnöknek a hatáskörét e tekintetben is szigorúan körülírja a törvény. Ez azért helyes így, mert ezen a módon akarja a törvény biztosítani, hogy a kiskorúak és gondnokoltak érdekeinek megóvása a legalkalmasabb módon történhessék. A kirendeltek névjegyzékét, valamint a nekik juttatott díjazásokat időről-időre be kell jelenteni a közigazgatási bizottságnak, mivel az ilyen kirendelések nyilvános ellenőrzés alá tartoznak. Annál is inkább, mert a vagyonkezelés a kiskorúak és gondnokoltak jövedelmei terhére történik. Eddig szól a hozzánk küldött kitűnő jogászi szakvélemény. A magunk részéről csak azt tehetjük ehhez hozzá, hogy a kipattant ügyek a leggyorsabb elintézést kívánják, mert óráról-órára nőhet az a veszély, hogy a mai vagyonkezelők mellett a fővárost az eddigi mértéket is túlhaladó és egyre fokozódó károk érhetik.