Előre, 1917. január (13. évfolyam, 1525-1550. szám)
1917-01-01 / 1525. szám
■---------------------------------- ** -wmmmmmm. A JÖVŐ CIVILIZA- ** SRE5SI«' AAI. a r W MINDENT LAT! I CIÓ HIRDETŐJE ÉS ^ 1 .. „o. ipH Él WhoF* i XX MINDENT TUD! ; H A R C I ESZKÖZE Egy honapra . . ..v.:«« | g|| !*§! 11! Pl ^ ij I HU' mindent megirt jj Mam Office: 5 Bast 3rd Öt., New York. Tel.: Orchard 8391 JSL ÜL SKKBRtBMBf MEGJELENIK NAPONT/, <TP\T EDITION g| - ■ ■ ** 1 ■«'■■( • ■ — ■ ~ zrzrr... . — • *•* 1 "1 *~""■■■ ■■—■ ■■" ■ * ■*■ ■*■ ■'■■■;■ ■ .■ ■ ■■ ■ ■ ■■ ■■■ ■ ■1 ■ * 1 — -' - — ^_ _ ~i. — ... '*,\%7irüjr^38S5MKSSBSBS5LmiuSBLTS^í^^*^^111' 1 ... VOL. XIII. KV LOPVA M. No. 1525. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. MONDAY (HÉTFŐ), JANUARY 1, 1917. EGYES S/,.\.J ÁRA 2 CENT... —— ' " .................................................. .......................... ~~ V " ' ■ - ■ V (Tmiu-) ä mm _______________ LONDON NEM BEKÜL WILSON ISMERI A NÉMET FELTÉTELEKET ZIMMERMANN NÉMET KÜLÜGYMINISZTER KÖZÖLTE GERARD NAGYKÖVETTEL A NÉMET BÉKEFELTÉTELEKET, AKI AZOKAT TITKOSAN MEGTÁVIRATOZTA WASHINGTONBA. BÉKE MINDEN ÁRON. MIT MOND KÁROLY KIRÁLY. A FRANCIA VÁLASZ ÉLES, DE NEM ELUTASÍTÓ. Washingtonból jelentik, hogy a külgyi hivatal tegnapelőtt, pénteken, Gerard berlini amerikai nagykövettől egy terjedelmes titkosjegyű táviratot kapott. A táviratot Gerard nagykövet közvetlenül azután a hosszú tanácskozás után adta föl, amelyet Zimmermann német külügyminiszterrel és ugyanazon a napon magával a császárral folytatott. Gerard nagykövet titkosjelentésének tartalma felől a washingtoni külügyi hivatalból természetszerűleg nem adtak ki információkat, mert az amerikai kormány a békére vonatkozó összes értesüléseit a legszigorúbb diszkréóval kezdi. Bernstorff német nagykövet tegnapi kijelentése után azonban teljes határozottsággal föl lehet tételezni, hogy Gerard nagykövet jelentése a részletes német békeföltételeket tartalmazza A washingtoni német nagykövet ugyanis, mint már azt tegnapi tudósításunkban közöltük, kijelentette a sajtó képviselői előtt hogy a részletes német békeföltételek immár Wilson elnök birtokában vannak. Szigorú titoktartás. A német békeföltételeket azonban az amerikai kormány, mint föntebb már említettük, a legszigorúbb titokként közett és azokra nézve a szövetséges hatalmaknak sem fog adni semmi tájékoztatást mindaddig, míg hasonló részletességgel az entente feltételeit hivatalosan nem ismeri. Erre a jövő hét közepe előtt nem igen van kilátás. A szövetségesek válaszjegyzéke készen van ugyanmár, de annak elküldését az egyes kormányok fogják végezni az amerikai vagy a többi semleges követségek révén. Ebbe pedig még egy pár nap föltétlenül beletelik. Az összes válaszjegyzékek beérkezte előtt tehát az amerikai kormány a legszigorúbb titoktarjtást fogja megőrizni a német föltételek, tárgyában, nehogy alkalmat adjon a szövetségeseknek válaszukat a német feltételek hatása alatt, szabni meg. Az amerikai kormány tudniillik a hadviselő felek teljesen befolyásolatlan, objektív véleményét akarja megismerni, hogy további lépéseit ezek szerint irányítsa. Az entente válasza. Londoni jelentések szerint a szövetséges hatalmak válasza nagyon hosszú lesz, mert föl lesznek sorolva bennük mindazok a bűnök ,amelyekkel Németorszg s a központi hatalmak az entente véleménye szerint, az európai háborút fölidézték. Az orosz és a francia kormány ugyan azt kiívánta, hogy a válaszjegyzék röviden elutasító legyen, de végeredményben győzött az angol álláspont, amely az volt, hogy nem szabad a semleges államok rokonszenvét merev elutasítással kockáztatni. A válaszjegyzék tehát kimerítően preeszírozni fogja az entente követeléseit és nagyon keserű kritikában fogja részesíteni Németországot. Emellett azonban meg lesz az a kívánatos tulajdonsága a válasznak, hogy a további eszmecserék útját nem vágja el. Az angol kormány köreiben az a meggyőződés, hogy a válaszjegyzék Washingtonban megelégedést fog kelteni. A német válasz elküldését rögtön nyomon követi a Wilson elnök béketelyzékére adandó válasz elküldése is, amelyik terjedelemben sokkal rövidebb lesz az előző jegyzéknél, hangjában azonban annál udvariasabb. Béketárgyalás minden áron. A Wilson elnöknek adandó entente-válasz természetesen szintén nem fogja útját vágni a további kísérleteknek, mert az logikai ellentéteket jelentene az előző jegyzékkel szemben. Washingtonban tehát a legbiztatóbb reményekkel várják az entente jegyzékeinek beérkeztét. Erre a reménységre pedig annál komolyabb alap van, mert a washingtoni külügyi hivatal bizalmas értesülései szerint Németország a szövetségeseknek bármily feltételeit kész megfontolás alá venni és arra egy formális béketárgyaláson ellen javaslatokat tenni. Németország szándéka ugyanis a békekonferencia kiküldetését minden áron lehetővé tenni, mert a konferencia szövetséges megbízottai elé olyan javaslatokat terjeszthet, amelyek a német kormány véleménye szerint, föltétenül alanyai lehetnek az entente által is követelt tartós békének. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Németország kész egy megalázó békét is elfogadni. E tekintetben ma nagyon világos félhivatalos tájékoztatások jönnek Berlinből, válaszul azokra a túlzó követelésekre, melyeket londoni lapok kolportáltak. Amiről nem lehet beszélni. Ezek a félhivatalos berlini jelentések kategorikusan ,megmondják ugyanis, hogy Elsass-Lotharingia kiadatásáról és a német gyarmatok elvételéről éppen oly kevéssé lehet, majd beszélni a béketárgyalásokon, mint arról, hogy Erdély a románoké, Konstantinápoly pedig az oroszoké legyen. Ha pedig Angliának eszébe jutna német belügyekbe ártania magát, akkor a szövetségesek is előhozakodnak majd India, Írország és Egyiptom függetlenségének kérdésével. Nem hivatalos közlemények ellenben jólértesültnek látszó német források úgy is emlegetik már, hogy Egyiptom birtoklását a török porta föltétlenül, szóvá fogja tenni a békeértekezleten, a Szuez-csatorna nemzetközi jellegével együtt. Ezeknek a híreknek a közzétételében félre nem ismerhető az a szándék, hogy az entente hatalmakat követeléseik megfogalmazásában józan mérséklésre intsék. Ezt a célt szolgálja, úgy látszik, az a nyilatkozat is, amelyet Károly magyar király és osztrákcsászár Andrássy Gyulával való beszélgetésének során ugyan, de határozottan a nagy nyilvánosság számára tett. Budapestem. Mit mond Károly király. Az osztrák-magyar monarchia új uralkodója ugyanis a követke(Folytatás a 3-ik oldalon.) IV. KÁROLYT MEGKORONÁZTÁK Nagy fénnyel és óriási tömegek jelenlétében megtörtént Budán a koronázás. Tisza István, és Csernoch János prímás végezték a koronázás aktusát. Nagyon szűkszavú rövid táviratok jelentik Budapestről, hogy tegnap, november hamincadikán reggel kilenc órakor, a budavári Mátyás templomban megtörtént IV. Károlymagyar király koronázási szertartása. A koronázási aktus, ragyogó udvari pompa és fényes felvonulások közepette ment végbe. A színes látványosságot százezernyi tömegek nézték végig, mert a tiszta téli idő is kedvezett az ünnepségeknek. Magát a koronázás tényét, semmi incidens nem zavarta. Tisza István miniszterelnök és Csernoch János hercegprímás a régi ceremóniák betartásával a királynő vállához érintették a koronát, azutánpedig a király fejére tették a régi aranyékszert, akinek a nehéz diadémot csaknem egész nap viselnie kellett. A koronázási szertartás után, IV. Károly király teljes uralkodói díszben lóhátra ült, és hófehér paripáján fellovagolt az előre elkészített koronázási dombra, ahol kivonta nehéz, régi pallosát, és a hagyományos eskilminta elmondása mellett, megtette kardjával a négy vágást, annak jeléül, hogy az ország területét minden kívülről jövő ellenséggel szembenmeg fogja védelmezni. Ez a formaság a koronázási szértartás befejezése. Ennek megtörténte után a király visszalovagolt a várba, ahol nagy udvari fogadás és ünnepély volt. A koronázási ünnepségen az összes szövetséges uralkodók hivatalosan képviseltették magukat, Bécsből pedig leutaztak Budapestre, az összes semleges államok diplomáciai képviselői, hogy kormányaik nevében, a koronázási szertartáson jelen legyenek. A budapesti lapokkülön kiadásokban jelentek meg tegnap, az ünnepség összes legapróbb részleteit közölve. E részletek felől azonban, lapunk zártáig nem érkezett az amerikai sajtó számára semmi. Még IV. Károly trónfoglaló beszédjének kivonata sem. --------------------~ A hirdető sohasem tudhatja meg hogy van-e eredménye az Előr-' ben 'elhelyezett hirdetésének, ha olvasóink bevásárlásaik alkalmával nem hivatkoznak az Előrére. WILSON A VASUTASOK SZTRÁJKJA ELLEN Wilson elnök fölkérte Newlands szenátort, hogy a vasúti alkalmazottak sztrájkjának megakadályozására sürgős törvényjavaslatot hozzanak. WASHINGTON, dec. Dl. Wilson elnök tegnap délután váratlanul fölkereste Newlands szenátort a szenátus irodájában és fölhívta, hogy sürgősen szavazzák meg azt a törvényjavaslatot, amely a vasúti alkalmazottak részére kötelezővé teszi az egyeztetést, mielőtt sztrájkba mennének .Beavatott körök állítása szerint ennek a törvénynek a szöve-'•ge már készen van és csak am vártak, hogy a vasúti brother homlok milyen lépésre határozzák el magukat a vasúttársaságokkal folytatott eredménytelen tárgyalásaik után. Wilsois elnököt, erte a hirtelen lépésre azt késztette, hogy a brotherhoodok tegnap ismét a szervezeteik tagsága elé vitték a dolgot. A pénteki eredménytelen tárgyalások után ugyanis a brother homlok vezetői a vasúti alkalmazottakat felhívták, hogy ismét szavazatukkal döntsék el az általános sztrájk kérdését. A munkásbarát álcája alá bújtatott Wilson elnököt annyira megijesztette az általános sztrájkra való szavazás, hogy a rendesi formák megkerülésével, a sztrájkot eltiltó törvény meghozását kérte. Az elnök e lépéséről senki sem tudott. Még Tumultyt, az elnöki titkárt, sem avatta bele a dologba. Egyedül telefonált Newlands szenátornak, akivel a találkozásra vonatkozólag állapodott meg Az államközi közlekedésre vonatkozólag már van egy törvény, amelyet Welands-féle törvénynek neveznek. Wilson most azt akarja, hogy ehhez a törvényhez csatolják hozzá a sztrájkot eltiltó szakaszt. Ennek a törvénynek a tervezetét a szövetségi kormány három megbízottja készítette. Leglényegesebb része az, amelyben bűncselekménynek minősíti a sztrájkot, ha azt az egyeztetés ideje vagy annak befejezésétől számított harminc napon belül mondják ki. A törvény ugyanis harminc napot szab az egyeztető bíróságnak arra, hogy ítéletet mondjanak a tárgyalások befeje-' j zése után. ------------------AZ ÉLELMISZEREK DRÁGASÁGÁNAK OKAI. WASHINGTON, dec. 31. Akik az élelmiszerek árainak rohamos emelkedésén csodálkoznak, azok jól teszik, ha figyelemmel kísérik az exportálásról szóló hivatalos jelentéseket. A Bureau of Foreigne and Demostiee Commerce ■mostkiadott jelentése szerint november hóban annyi búzát és lisztet szállítottak ki az Egyesült Államokból, amennyiből 1261 millió kenyeret lehetett volna sütni. Ez a kenyér — mennyire elég lett volna az Egyesült Államok összes népének egy hónapra. Redfield kereskedelemügyi miniszter azonban beismeri, hogy ez a jelentés nem teljes, mert csak a legfontosabb helyekről szól. Ez a szám jóval meg fog nőni, mikorra az összes jelentések beérkeznek. November hónapban a háborús országok részére 11.208.038 bushel huzat vásároltak. Emellett azonban még 1.030.131 hordó lisztet is exportáltak, minden hordóban 196 font lisztet kell értenünk. H Ha a búzát is lisztté számítjuk át, akkor a novemberi kivitel nem kevesebb, mint 824.203.000 font lisztet tett ki. Mialatt a háborús országok részére ezt a nagymenynyiségű búzát és lisztet összevásárolták, a kenyér árai országszerte emelkedtek. i-----—o——-— TISZA MÉGIS MENNI FOG ______ . A budapesti lapok ismét Tisza István közeli távozását jósolják. Apponyi, Andrássy és Khuen-Héderváry kihallgatáson a királynál. Tisza utódja állítólag Zichy János gróf lesz. Berlinből jelentik, hogy a ma megjelent budapesti lapok ismét Tisza István gróf magyar miniszterelnök távozásának kérdésével foglalkoznak, s a lapok legnagyobb része egészen küszöbön álló dolognak mondja Tisza gróf távozását. Pár nappal ezelőtt már fölmerült Tisza közeli távozásának hire a magyar sajtó ellenzéki részében, de a hirt akkor kormánypárti részről hivatalosan megcáfolták. Most újra jelentkezik a hir, de ezúttal sokkal konkrétebb formában. Okoz rá az a körülmény szolgáltatott, hogy IV. Károly király, budapesti tartózkodásának legelső napján, gróf Apponyit, gróf Andrássy Gyulát, és gróf Kilmen-léderváryt magánkihallgatáson fogadta a budavári palotában. Ebből a budapesti sajtó azt következteti, hogy Tisza István hatalmas befolyása az új uralkodó trónraléptével megingott, s Ká-roly király bizalma az ellenzéki politikusok felé fordult. A hírt közlő lapok befejezett dolognak jelentik, hogy Károly király koalíciós kabinet alakítására ad megbízatást valamelyik ellenzéki államférfiunak. Tisza István legvalószínűbb utódjaként, gróf Zichy Jánost emlegetik. Zichy gróf nem tartozik ugyan ma már a néppárt kötelékébe, de személyével kétségtelenül, az ultramontán elemek kerülnek hatalomra Magyarországon,, mert a Zichy család tagjai, mindig legfőbb fejei voltak az egyházi reakciónak. In tehát igaz a budapesti újságok hite, akkor ez a királyi választás aligha nagyon szerencsés ötlet. Magyarországnak éppen csak arra van szüksége még, hogy a háborúnkívül, az ultramontán uralommal is megajándékozzák Bécsből. Régi dolog hogy az olvasóközönség nem tudja megfizetni a lap előállítási költségeinek az árát, ha csak előfizeti, vagy megveszi a lapot. Az újságok főjövedelmét a hirdetések teszik, lapját, tehát csak akkor részesíti hathatós támogatásban, ha hirdetőinél vásárol és megemlíti a lap nevét. A KÖZPONTI HATALMAK CSAPATAI TOVÁBB FOLYTATJÁK GYŐZELMES ELŐNYOMULÁSUKAT ROMÁNIÁBAN. Az oroszok lépésről-lépésre visszavonulnak. A központi hatalmak hadereje 200 mérföldnyire van Odeszától, a fontos feketengeri orosz kikötőtől. Újabb 4400 oroszromán fogoly. OSZTRÁK MAGYAR HIVATALOS JELENTÉS A ROMÁN HARCTÉRRŐL. A monarchia hadvezetősége a román harctérről hivatalosan ezeket jelenti: BÉCS, december 30. “ Rimáik Saraitól északra és északkeletre Falkenhayn tábornok seregei a lehető legnagyobb gyorsasággal nyomulnak előre. Az ellenség megerősített állásait, egyiket a másik után rohammal veszik be. Az ellenséges hadak nem képesek eredményes ellenállást tanúsítani előnyomuló csapatainkkal szemben s habár itt-ott szívósan védelmezik állásaikat s gyakori ellentámadásokba mennek át, az egész vonalon visszavonulásra kényszerítjük őket. Delmensingen tábornok osztrák-magyar és bajor seregei megütköztek az ellenséggel és erős harc után súlyos veszteséget okozva, visszavonulásra kényszerítették. Ludwig Goldinger altábornagy Bedülései előtt megütközött azellenséggel. József főherceg frontja: ‘‘Csapataink a felső Zabala, Narava és Futna völgyében Sarva körül és Sósmezőtől északnyugatra, megtámadták az ellenséget és több hadállást rohammal vettek be. A tegnapi ütközetben Oláhországban és a Fokshanitól nyugatra eső hegyekben több mint 3000 foglyot ejtettünk, hat ágyút és busz gépfegyvert zsákmányoltunk. Az osztrák-magyar repülőosztag december 27-én Onesci vasútállomást bombázta, ahol nagyszámú ellenséges haderő volt összevonva. A repülők bombái számos épületet felgyújtottak. Az orosz hadsereg zöme a Serdli folyó irányában vonul vissza. Egymás után adják fel rendkívüli módon megerősített állásaikat s nyomukban az elesett orosz katonák tetemei borítják a harcmezőket és sáncárkaikat.” A TENGERHÁBORÚRÓL NÉMET HIVATALOS JELENTÉS, BERLIN, december 31. A német szubmarinok november hónapban 191 hajót sülyesztettek el. Ezek között 138 ellenséges és 53 semleges hajó volt. BERLIN, december 31. (Sayvillei szikra.) Szubmarinjaink november hónap folyamán 191 kereskedelmi szállító hajót sülyesztettek, összesen 408 ezer tonnatartalommal. Ezek közül 244 ezer tonnatartalom angol hajókra esik, azonkívül elsülyesztettünk 53 semleges hajót is, melyek az ellenség számára hadisugárut szállítottak. Ezek tonnartalma 94 ezer tonnára tehető. A többi 70 ezer tonnatartalomra becsült kereskedelmi hajókat az angolok szövetséges államai veszítették el. “A háború kezdete óta szubmarinjaink 3.636.500 tonna súlyú kereskedelmi hajót sülyesztettek el; ezekből az angolokra 794.500 tonna súly esett. E NÉMET HIVATALOS JELENTÉS A ROMÁN HARCTÉRRŐL. A legfelsőbb német hadvezetőség a románok elleni harcokról hivatalosan a következőket jelenti: BERLIN, december 30. (Sarvillei szikra.) József főherceg frontja: “A hóval borított Erdős-Kárpátokban a német lövészezred kitűnő felderítő munkát végzett. Az erdélyi határon a hegyek közt tovább folytat előnyi mintájunkat. Német és osztrák csapatok is megtámadták a jól megerősített ellenséges hadállás, melyeket az ellenség szívós védelmezése és számtalan ellentámadása dacára is hatalmunkba kerítettük. Azok folyamán150 orosz foglyot és 7 gépfegyvert zsúl nyeltünk.” Mackensen tábornok hadseregcsoportja: „Mi mes csapataink az egész fronton üldözik az ellensé mely az erdélyi hegyektől a Dunáig terjedő egész von vissza vonulásban van. Viriul és Sutesti városai északeletre nagy csata van folyamatban,melynek voma egészen Bazany és Sloboziáig terjed, amely körülbelül félúton van Rimnik Sarat és Plavnechti között.