Előre, 1919. május (15. évfolyam, 2255-2285. szám)
1919-05-01 / 2255. szám
Le a szerszámmal! Szüneteljen minden munka május 1-én! ' ” fi* ML -----------------------------------------------------------------A SZOCIALISTA-AKT ELŐFIZETÉSI ÁRAK _______ ajkorhuu maotab . .. . . ... .... . ....... _______ munkásság sapilalja " raaomaij, vor?esgr,oje MAGYAR SZÖVETS Art* rendkívüli postauállitási H költséggel együtt: SSM ÜHI JHEI «ÜB M&B . IOYES SZU!ÁRA . .» . _ HIVATALO* agiin |HeS 4 o • I ag J * • viztouvi Miévre \$C0O Bgj |E| HBj'A. ■T’ l C. MOslOljiJa. — ---------------—----' M—_• x ■ % a ——-------——----——^ *i írd str«-* Nrw York Telephon'' Orchard *ioo JHL CITY FD1TION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 2205. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, T.TIEILSDAY (CSÜTÖRTÖK), MAY 1, 1910. MEGJELENIK NAPONTA AMERIKA ÖNTUDATOS MUNKÁSSÁGA MEGÜNNEPLI MÁJUS ELSEJÉT TÖBB, MINT 5000 NÉPGYÜLÉST TARTANAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. ORSZÁGOS TILTAKOZÁS A POLITIKAI FOGLYOK KISZABADÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. LE A SZERSZÁMMAL ÁLLJANAK MEG A GÉPEK A GYÁRAKBAN. Harmincöt millió bérrabszolga teszi le a szerszámotaz Egyesült Államokban május elsején. Az Atlanti-óceántól a C Csendes-tengerig, az északi natív tavaktól a déliyapotmen ekig? mel mozdul az osztálytudatra ébredt proletariátus, a bányáknak, gyáraknak, műhelyeknek népe, hogy fölemelje a forradalom vörös lobogóját a kapitalizmus ellen, a bérrabszolgaság ellen, a kizsákmányolás ellen. A kapitalizmus szembeállította a világ népét egymással egy irtózatos, pusztító hadjáratban; a szocializmus egyesíti a munka nemzetét egy alkotó hadjáratra, új világot teremt. forradalomra. Hosszú évtizedeken át viselte türelemmel a bérrabszolgaság láncait az amerikai munkás, akinek szemét elkápráztatta a politikai demokrácia illúziója Azonban hatalmas tanítómester volt a háború. Megtanította a munkást arra, hogy a kapitalizmus nem enyhíthet ipari szolgaságán. Megtanította arra, hogy politikai szabadsága és joga csak szemfényvesztés. Megtanította arra, hogy csak saját magától várhat mindent, hogy jólétét, szabadságát ezre a saját erejével küzdheti ki. És megtanította arra, hogy végtelen ereje van. És a szocialista köztársaságok a bizonyságai, hogy a kapitalizmust elsöpri ez az erő, ha a munkásnak bátorsága van. “You can not fool all the people all the time” — mondotta Lincoln. Amerika munkásosztályát nem lehet többé elámítani. Amikor a háború nyomán jön az igazi válság, jön a munkanélküliség, jön ismét a kínzó gond és a nyomor, — a munkás, nem hiszi el, hogy a kapitalista rendszer a legjobb a világon. Amikor a “demokrácia” győztes háborúja után a munkásosztály legjobbjai börtönben ülnek és a munkás-ság szólásszabadsága, sajtószabadsága, gyülekezési szabadsága az ipari cárok talpai alá került, a munkás nem , hiszi el, hogy a kapitalista rendszer demokratikus lehet.-Amerika munkásosztálya megtanult nemzetközileg gondolkodni, osztálytudatosan érezni és ez a május elseje a tanúja, hogy megtanult követelőzni is.. Az Egyesült Államokban széltében-hosszában ötezer gyűlésen és tüntető felvonuláson fogja a munkásosztály követelni a politikai foglyok börtönajtóinak a felnyitását. A szocialista szervezetek és a gazdasági szervezetek rendezik a munkásosztálynak ezt a hatalmas tiltakozását, melyhez hasonlót nem ismer Amerika munkásmozgalmanak története. És ha a kaptalisták nem nyitják fel azokat az ajtó-kat? A munkásosztálynak lesz ereje arra is, hogy a kapitalistákat félrelökje vs diadalmasan hozza ki a börtönökből a munka szabadságának és a jövő civilizációjának elitharcosait! Ki hát a műhelyekből, munkások, ki az utcára, május elsején. Adjátok tudtára az osztály-kormánynak, az osztály-biráknak, a kizsákmányolóknak és bérenceiknek, hogy ti vagytok az erő, ti vagytok a hatalom és elfogyott már a türelmetek. ♦ •* New York városának munkásai több, mint száz gyű-! léssel és tüntető felvonulással adnak kifejezést osztálytudatosságuknak. A gyűlések láncolata kora délutáni kezdődik. A délutáni gyűlések legnagyobbikát az Amali gamated Clothing Workers of America rendezi a Madison Square Gardenben. Este a város különböző részeiről huszonöt menetben vonul fel a new yorki munkásság a Madison Square (jar- delibe, ahol Rena Mooney adja át a politikai foglyok üzenetét New York munkásainak. New York magyar munkásai! Hallgassátok meg itt is ezt az üzenetet. És adjátok meg a választ ti is erre az üzenetre, Amerika osztálytudatos proletariátusának válaszát. Nem lesznek sokáig zárva azok a börtönajtók! Közeleg a szabadulás napja!” New York magyar munkásai! Tüntessetek ti is május elsején a politikai foglyok szabadságáért, a munkásosztályfelszabadulásáért, a munkások testvériességéért, a szocializmusért! A románok Budapesttől száz mértföldnyire vannak anasiarlnn fiiért w'th the Post- master of New York on April 30, 1919. a® 7h. • BUDAPEST, április 30. Magyar szovjet csapatok kiürítették a nyíregyházai hídfőt az előnyomuló románok előtt. A '.'.arc közben Pogány hadügyi népbiztos kétszer vezette rohamora a csapatokat. (F) | Bombamerénylet egy volt szenátor ellen ATLANTA, Ga., április 30. — Egy pokolgép, melyet New Yorkból Thos W. Hardwicknak küldtek, ma délután fölrobbant és az azt fölbontó néger cselédnek karjait leszakította. Mrs. Hardwick, aki éppen a közelben volt, arcán súlyos égési sebeket szenvedett, és orvosa szerint, fölépülése bősz- szádul inas lesz. Hardwick szenátor azt mondta, hogy a csomag ceruzának nézett ki és olyan nagyságú is volt. A csomag burkolatán “Gimbel Brothers New York” és “Sample” szövegű felirat volt látható. “Olyan hihetetlen bűntény ez, amelyre képtelen vagyok magya-rázatot adni — mondá Hardwick szenátor. — Fogalmam sincs, hogy a bűnös ki lehet, vagy hogy miért akart elpusztítani. Ez a bűntény egyike azoknak a gyalázatossá- goknak, amelyeket alig lehet eléggé elítélni.” Hardwick szenátor csak nemrégen költözött Atlantába, hogy ott ügyvédi gyakorlatot folytasson. A csomagon, amely mintegy hat incs hosszú és három incs széles volt, “Senator Thomas W. Hardwick” címzés volt és eredetileg Sanderville-be. Ga., a szenátor volt lakóhelyére, küldték. A név és a címzés gépírva van, de az Atlanta szót kézzel írták oda. A rendőrség,V. Paul ügyész és a postahatóságok részéről Tomlinson inspektor azonnal tüzetes vizsgálatot indítottak és a new yorki rendőrséggel érintkezésbe léptek. A rendőrség és a szövetségi hatóságok, Ole Hanson, a saettle-i polgármester elleni merényletről ítélve, úgy vélekednek, hogy a halálos csomagot anarkisták küldték. Tizenötezer rakodómunkás sztrájkba ment 52 vasúti kikötőállomáson szüntették be a munkát. Magasabb fizetést követelnek. Az International Longshoremen Union helyiségeiben, a brooklyni 331 West 25-ik utcában, kedden este mintegy 3000 rakodó munkás elhatározta a sztrájkot. Ennek értelmében tegnap reggel beszüntették a munkát. Csupán a vasúti adminisztráció ellenőrzése alatt álló 52 kikötő van érintve, amelyeken mintegy 15 ezer rakodómunkás dolgozik. Paul Vacarelli, a union elnöke, jelent meg a gyűlésen és össze- tartásra buzdította a munkásokat. A követelések 50 cent órabér a mai 45 cent helyett és másfélszeres fizetés a reggel 8 óra előtt és a délután 5 óra utáni munkáért. Az 500 West’ 30-ik utcában lesz a sztrájktanya. Már a múlt kedden is javaslatot terjesztettek elő a union gyűlésén, amely az általános sztrájkot ajánlotta, de Vacarelli elnök kiválására elhalasztották az akciót, mert érintkezésbe akart lépni a vasúti adminisztrációval. A. H. Smith, New York kerületi vasútigazgató, elutasító álláspontra helyezkedett és az egyezményre hivatkozva, sajnálatát fejezte ki, hogy a követeléseket nem teljesítheti. A legutóbbi jelentések szerint, egyes vasúti kikötők munkásai nem tettek eleget a sztrájkrendeletnek és a kilátások olyanok, hogy a munkásokat ismét el fogják árulni a “vezérek”, akik a különböző lokálokban csoportosult embereket egymás ellen uszítják ahelyett, hogy egy nagy unionba szerveznék őket. 17 POKOLGÉPET KÜLDTEK SZÉT AZ ORSZÁGBAN A prominens kormánytisztviselők és milliomosok címére bombákat küldtek New Yorkból. WASHINGTON, ápr. 30. — A new yorki postahivatal inspektorai nyilvánosságra hozták tegnap, hogy a kabinet tagjai és más prominens emberek élete ellen összeesküvés történt. A new yorki postahivatalban, elégtelen bélyegzés miatt, tizenhét csomagot tartottak vissza, amelyekben bombát találtak. Hogy ezenkívül hány csomag ment már el, azt nem tudták megállapítani. A felfedezés annak a vizsgálatnak a folyamán történt, amelyet a Hardwick szenátor címére küldött pokolgép ügyében indítottak. A csomagokon a Gimbels Brother’s cég szerepelt mint feladó. A következők címére küldtek többek között bombát: Burleson postaminiszter, Caminetti bevándorlási biztos, Palmer főügyész, Lamar postaügyész, Hylan polgármester New York, Enright rendőrfőnök New York, Wilson munkaügyi miniszter, John D. Rockefeller és más tekintélyes emberek. A NEW YORKI TILTAKOZÓ GYŰLÉSEK New Yorkban és Brooklynban több mint top gyűlést tartanak a szervezett munkások. Csatlakozzunk a tiltakozók tömegéhez és tegyük sikeressé a gyűléseket. Május elsején, a proletariátus mai nemzetközi ünnepén, a szocialista pártszervezet az alábbi helyeken tart tiltakozó gyűléseket: Délután 2 órakor: Rutgers Square, Houston St. és Second avenue, Ave C. és 7-ik utca, Second ave. és 10-ik utca, Third ave. és 86-ik utca, Fifth ave. és no-ik utca, People’s House 7th East 15-ik street. Délután 3 órakor. Harlem River Casino, 127-ik utca és Second avenue. Este 8 órakor. . .Finnish Hall, 127-ik utca és Second avenue, 7—9 és 11-ik assembly district pártszervezet, 254.1 Broadway, 15—16-ik assembly district. 227 East 84-ik street. BRONXI GYŰLÉSEK. Este 8 órakor. . . Prosnect és I.ongwood ave.. McKinley Square. Wilkins és Intervale ave.. Washington és Tremont ave. Este 10 órakor. Bergen avenue és 149-ik utca. BROOKLYNI GYŰLÉSEK. A brooklyni munkások nyolc különböző helyen tartanak gyűlést. Ezek között a legfontosabb a Brooklyn Labor Lyceumban, 949 Willoughby avenue alatt, este fél 10 órakor tartandó gyűlés, amelyet a szocialista párt közösen rendez a radikális unionokkal. Az Amalgamated Clothing Wor A kémkedési törvények visszavonását követeli . Ezt éppen olyan fontosnak tartja Borah szenátor, mint Burleson postaminiszter elcsapását. WASHINGTON, ápr. 30. — Borah szenátor, aki a Burleson rezsimért a kongresszust is hibáztatja, kijelentette tegnap, hogy a kivételes autokrata törvények megsemmisítése éppen olyan fontos, mint Burlesonnak az elmozdítása, hogy a népjogok visszaél-1 ! iktassanak. A kororesszus korlátlan, megint határozott és önkényes hata■ lommal ruházta föl Mr. Burlesont és ezzel megsértette a szabad kormányzás legértékesebb és legtöbbre becsült elveit, — mondotta Borah. — Ha az autoritását önkényesen gyakorolja, hogyan várhatja a kongresszus, hogy az önkényes és despota törvényeket más módon hajtsa végre? Hal Burlesont elmozdítanák és e tör- vényeket érintetlenül hagynák, az valóban az igazság arculcsapása lenne. “Egyedül a kongresszus lesz felelős a mai szituáció fenmaradásáért, ha a törvények visszavoná-sával még tovább, késik. Ha nem akarjuk látni az önkényes hatalom gyakorlását, akkor nem a végrehajtó közeghez kell fordul-s nunk, hanem a törvényhozáshoz. “A kémkedési törvényekben olyan szakaszok vannak, hogy mér a legutolsó brutális és zsarnoki kormányoknál sem találunk olyan törvényeket, amelyek eny- nyire veszélyeztetnék a szólás-, gyülekezési és sajtószabadságot és az ország szabad intézniennyeit.” ------—O--T-------- Sztrájkolnak a Steinway zongoragyár munkásai A Stenway-féle pianógyárban kedden sztrájkba mentek az asztalosok és tegnap szerdán, az összes , departmentek munkásai magukévá tették az asztalosok sérelmét. A munkások három ízben kértek bérjavítást s alkalmat adtak a vezetőségnek, hogy a mai megélhetési viszonyokkal arányban álló fizetést adjon, de a gyár még válaszra sem méltatta a kizsákmányolt munkások jogos követelését. Legutóbb tetőpontra hágott az elégedetlenség, mert a cég még a tíz százalékos bérjavítási követelést is kereken visszautasította. A munkások erre egyhangúlag elhatározták a sztrájkot s el vannak, szánva arra, hogy ezúttal a vég- sokig kitartanak követeléseik tvel, lett. 1 A 23 departmentben mintegy 700 ember szüntette be a munkát.. ! Fölszólítjuk a magyar munkásokat, hogy kerüljék a Steinway- gyárat és az ismerőseik figyelmét őr hívják föl az ott folyó bérharcra. Kers of America délután 1 órakora Madison Square Gardenben rendezi a legnagyobb tiltakozó gyűlést. Ugyanott lesz este 8 órakor a Mooney-gyűlés, amelyen Thomas Mooney felesége, Rena Mooney fog beszélni. A többi szónokok Izrael Weinberg, Dudley Field Malone és dr. Judah L. Magnes. A Manhattan kerületben beszélni fognak többek között: Scott Nearing. Jacob Pauken, Algernon Lee, Abraham Beckerman. Adolf Held, William Karlin, Elmer Rosenberg, Marie McDonald, S. P. Kramer, M. S. Caiman. David Berenbertr. Tacob Axel rad, Mary McV'Vker, Ida Crouch-Hazlett, Nicholas Aleinikoff, M. Eastman, , I. Phillips, Henry Jager, Sam. Re! gensberg, G. Steinhardt, Theresa S. Mailnél. Abraham Tuvim, G. R. Kirckpatrick, A. Trachtenberg, L. Lore és mások. I A MAGYAR TANÁCSKORMÁNY LETARTÓZTAT 600 POLITIKUST AZ ÖSSZES NAGY PÉNZEMBEREKET, ÍRÓKAT ÉS VOLT MINISZTEREKET LETARTÓZTATTÁK. mi* :r&u»K&uo.n wUb the Post master of New York on April 30, Hfi ar faquir-®«? bv lb* Act of October % BUDAPEST, április 30. Elkésett távirat. A szovjet kormány 600 embert tartóztatott le, közöttük majdnem minden egyes pénzügyi szaktekintélyt, lapszerkesztőt s írót és volt minisztert. Több, mint 30 szerkesztőt és laptulajdonost s riportert is letartóztattak. A letartóztatottak között vannak: Apponyi Albert, Hadik volt élelmezési miniszter, báró Hatvani és neje, Nákó gróf, a kereskedelmi és iparkamara teljes taglészáma, sok bankár. Mindezeket a magyar szovjet kormány túszul tartja. Letartóztatták Légrádi Imrét, a Pesti Hírlap szerkesztőjét és Herceg Ferenc regényírót is. Steusse (?) ügyvédet kivégeztették és 10 más ügyvéd életfogytiglaniegyházat kapott. PARIS, április 29. Csicserin orosz külügyminiszter arról értesítette Kun Bélát, hogy nem képes a bajor szovjet kormánnyal érintkezésbe lépni. Kun Bélát az orosz külügyi népbiztos arra kéri, hogy küldjön értesítést Münchenbe és utasítsa a szovjet kormányt, hogy miképp kell a kormányt szervezni. Csicserin a magyar külügyminiszterhez a következő kérdéseket intézte: Lefoglalta-e ön az összes ruházati cikkeket, gyárakat, bankokat, papírkészletet és nyomdákat, hogy a munkások részére lapokat adhassanak ki? Idevezették-e önök a hatórás munkaidőt? Letartóztatták és túszul tartják-e a burzsoákat és kevesebb élelmet adnak-e nekik, mint a munkásoknak? Kényszerítették-e önök a burzsoáziát, hogy lakásait ossza meg új munkásokkal és megkettőzték, illetve megsokszorosították-e a munkások bérét? (ÉV AZ OROSZ MUNKÁSOK ÜZENETE AZ AMERIKAI MUNKÁSSÁGHOZ L. MAUTENS, OSUKSZ KÖVET A KÖVETKEZŐ SOROKBAN ÜDVÖZLI AMERIKA MUNKÁSSÁGÁT. Az Előre szerkesztőségének: Ma, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepén, az önök hasábjait használom fel arra, hogy az orosz munkások és a szovjet köztársaságnak üdvözletét átadjam az egész világ munkásságának. Az orosz munkások köztársaságát a világ többi részétől gyalázás, előítélet falai és fizikai határzár választja el, amelyet abból a célból emeltek, hogy az orosz munkásságot újból visszadobják abba a gazdasági és politikai rabszolgaságba, amelyet 1918 november 6-án magáról lerázott. “Nincsenek olyan korlátok, amelyek a világ különböző részeinek munkásait megakadályozhatják egymás megértésében. Semmi és soha nem bizonyította jobban a munkásosztály szolidaritását, mint az a teljes rokonszenv, amelyet a világ munkásai az orosz szovjetekkel szemben tanúsítottak. Semmiféle korlátok nem voltak képesek megakadályozni a világ munkásságát abban, hogy megértse azt, hogy amiért Oroszország munkásai küzdenek, az a legmagasabb ideál és a munkásosztálynak a kizsákmányolás alól való felszabadítása. A múlt esztendő sötét óráiban az orosz munkások köztársaságát a munkások szabadságáért való harcában az a rokonszenv támogatta, amelyet a világ munkásai vele szemben tanúsítottak. Ma, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepnapján azt érezzük hogy az éj múltban van és hogy közeledik a hajnal. A világ munkásságának az orosz munkásokkal szem-mben tanúsított magatartása azt bizonyította be, hogy a munkások nemzetközi szolidaritásának szelleme nem halt meg. Azt is bizonyította ez, hogy az Internationale nem halt meg, hanem új dicsőségre születik az új harmadik Internationale-ben. Sokáig éljen a harmadik Internationale! Az Orosz Szovjet Köztársaság képviselője.” L. MARTENS, A párisi május elsejei munkaszünet a lapokra is kiterjed True translation filed with the Post-master of New York on April 30, Via i-«1 da ». Ari of ’ »J'tobe f>, 1917. PARIS, április 29. A lapok tulajdonosai ma ülést tartottak és kimondták, hogy csütörtökön nem jelenhetik meg egyetlen egy lap sem. Szerda este héttől csütörtök este 7-ig semmiféle munkát nem fognak a nyomdákban végezni. A nyomdász-union referendum-szavazással azt határozta, hogy május elsején a lapoknak telepeit le kell zárni. A papírtermelés korlátozását ellenőrző országos központ azt a reményét fejezi ki, hogy a vidéki sajtó Páris példáját fogja követni. HAVANNA, április 30. Az összes szervezett munkások május elsejét úgy fogják megünnepelni, hogy 24 órára minden iparág, ahol szervezett munkás dolgozik, meg fog állni. 24 órára meg fognak állni a közúti villamosok is, egy bizonyos pilanatban negyedórára megállanak a városokat összekötő villamosok és vonatok és ugyanennyi időre a vllamos telepeken is meg fog állni a munka. ,(B)!