Előre, 1919. június (15. évfolyam, 2286-2315. szám)

1919-06-27 / 2312. szám

Négyezer kalapos nevében tárgyal a union Beszámolnak a munkások megbízottai a buszokkal folytatott tárgyalások eredményeiről. A kalaposok és sapkakészítő szervezetek vezetői több nap óta tárgyalásokat folytatnak a kalapgyárosok szövetségével a new yorki Central Hotelben. Ez idő szerint a tárgyalások eredményei ismeretlenek, bizonyos azonban az, hogy ha a buszok és a 4000 főnyi szakmamunkást képviselő union vezetők nem jutnak kielégítő megállapodásra, a sztrájk menthetetlenül kezdetét veszi. A union legfontosabb követelései : 44 órás munkaidő, heti munkarendszer bevezetése és a minimum bér megállapítása ugyanazon az alapon, ahogy az a szabóiparban meg van állapítva. A munkáltatók, bár kijelentik, hogy mindent elkövetnek a sztrájk elhárítására, sehogy sem képesek belenyugodni abba, hogy a union más most álljon elő a munkások követelésével. Szerintük a unionnak még két hónapig nincsen jogában követeléseket beterjeszteni, egy bizonyos, korábban megtörtént megállapodás értelmében. A union azonban azt hangoztatja, hogy a megállapodás, amelyre a buszok hivatkoznak, már lejárt. Különösen az "egész évi garantált" munka ellen tiltakoznak minden erejükből a munkáltatók. —• Ez azt jelenti, —– mondotta az egyik union-képviselő, — hogy úgy a kalap-, mint a sapkakészítők legalább is olyan átlagos fizetést nyerjenek, amely 35 dollár heti keresetet biztosítson az év minden hetére. Győzelemmel biztat a szivarkészítők sztrájkja A szivarkészítők immár hosszú idő óta folyó sztrájkjában a mai, nappal sem történt változás. Megállapítható azonban, hogy a sztrájk nemcsak hogy csökkenést nem mutat, de napról-napra szaporodik a sztrájkoló munkások szánta. A legújabb jelentések szerint a következő gyárak munkásai hagy-ták abba a munkát: General Cigar Co., Bayuk Bros. és Ganz Cigar Co. Régebben sztrájkban állanak Chrome, N. J., Perth Amboy, N. J. és So. Bethlehem, Pa., munkásai. A sztrájk győzelmes befejezésének jelei mindenütt mutatkoznak. Szrájktörök nem kiatlanak és bár a hosszas munkátlanság anyagilag erősen meggyötörte a sztrájkolókat, bizalommal tekintenek a közel jövőbe, amikor megjavult viszonyok között ismét felveszik a munkát. Az általános együttműködésből csak a ‘‘44 Cigar Co.” munkásai vonták ki magukat, akik valószínűleg túlságosan rózsásnak találták a szivarkészítő iparban uralkodó kétségtelenül szorfioró viszonyokat — nem hajlandók a munka abbahagyására. A sztrájkoló szivargyári munkások ismételten felszólítják öszszes magyar munkástársukat, hogy egyetlen nő vagy férfi munkás se adja el magát osztálysorsosai ellenségévé. Ne vállaljon senki se munkát olyan gyártelepen, amely nem hajlandó a munkást megillető tisztességes bér megadására. Az összes magyar szakmabeli munkásoktól elvárják ,a legmesszebbmenő szolidaritást. —----------------— ------—--—----A könyvtári alkalmazottak fizetése A Library Employes' Union a tegnapi nap folyamán nyilatkozatot bocsátott közre, amelyben megcáfolja a brooklyni Public Library jelentését, mely szerint a könyvtárnokok minden esztendőben 60 dollár fizetésemelést nyernek. Ezen cáfolat azért volt szükséges, mert a brooklyni Public Library fennállásának 21-ik évfordulója alkalmával egy jelentést bocsátott közre, amely valótlanul azt tartalmazza, hogy" a könyvtárosok minden esztendőben megkapják a fentnevezett fizetésemelést. Egyszersmind felhasználjaa az alkalmat a szervezet, hogy felhívja a közönség figyelmét azokra az éhbérekre, illmelyekettel melyeket a könyvtárosok kapnak. ÉRTESÍTÉS. „ UKríitom iL ** Vigasztalás” című könyvem iránt érdeklődőkkel, hogy bár annaak a kézirata régen készen van, de azt, asajtócenzúra miatt kinyomatni nem lehet. A mostani háborús őrület, mely minden bukásban bolshevityit lát, státulja, hogy a forradalmi viti, amiből félév alatt 10.000 példányt könnyen eladhatnék, megjelenjen. Ha azt kinyomatnám, megsemmisítenék s engem internálnának. Ettől ugyan nem ijednék meg, mert a munkás vezérek csak addig lesznek a rácsok mögött, amíg a munkásoknak mindinkább erősödő önérzete onnét ki nem hozza őket. Ám annak nem lenne semmi értelme, ha a könyvem megsemmisítve, engem anyagilag tönkretennének. Azért is Karácsonyra halasztom e művem kinyomatását, mikorra tan a normáim viszonyok visszatérnek. És akik féltik a hozzám küldött, dollárjaikat, írjanak értek: rögtön megkapják. De a lonvillei telekkönyv sek kutya ám, amely igazolja, hogy 3000 holdnyi birtok áll a nevemen, s adósságaimat a kint levő követeléseim bőven fedezik. Héj, soha annyi farmot nem adtam el, mint a■ évben ha a jövő bábán megje- levő félévi, telepítési jelentésemből bámulattal olvasandja a páratlan eredményt. Mostanság egész népvándorlást mutat Glenfield környéke. Már a greigi malmot s kovácsmühelyt is eladtam, s e Greigen már a molnár és kovács mellett van magyar cipészünk, szabónk, 2 asztalosunk, egy gépészünk, s nemsokára magyar lesz a szalonos és borbély is ottan. írjon a legújabb farmjegyzékemért s mappámért- ill. Mihályi, Gleofield, Nerw York State. jun. 0, 12, 16, 20 és 27-én közi. v vwwwwwwvwwir.'vvrfwwwww^ ELADÓ. * Négy szoba bátor jutányos árban eladó. Anna Gyurica, bee East 83rd St. 25—27 KIADÓ LAKÁS Csinosan bútorozott kisebb-nagyobb szobák olcsón kiadók. 204 3rd Ave., a 19-ik utca közelében. 26—jul. 2. MUNKÁT NYER — FÉRFI hw WAivinio — mau. Cti^rtlNZtilő Uíller-féH: treeing gépen W. D. Kannab, 132 Duane Üt. 26— 28 Fiatal ember csomagolásra, takarításra és általános munkára. Nyolc óra munkaidő. Jelentkezzék: Előre, 5 East 3a rd Street, háruldv navy-n, áll Telefonmunkások rokonszenvi sztrájkja SAN FRANCISCO, jun. 26. — Ha ma estig nem fejeződik be az ország széltében-hosszában folyó sztrájk, akkor, a union-vezetők kijelentése szerint, a Pacific-telefon vonalak alkalmazottait is sztrájkba szólítják és minden további tárgyalást beszüntetnek a társaságokkal. A távirdászok 6,40 dolláros naipi bér követelésével szemben a munkaadók már hajlandóknak mutatkoztak 6 dollár napibér megadására. Ezt az ajánlatot a legtöbb union-tag elfogadhatónak találja. Minthogy azonban a női alkalmazottak követelését nem hajlandók teljesíteni, a munkások továbbra is sztrájkban állanak. A textil finisherek béremelése Edward Finntore, a textilgyárosok egyesületének alelnöke azt a jelentést tette közzé, hogy az általa képviselt szervezet a szakmában dolgozó szakmunkásoknak 10 dollár heti béremelést adott. A munkások 44 órás munkahetet kértek, azonban a 46 és fél óra munkahétben egyeztek meg. Természetes, hogy a gyárosok egyesületének az alelnöke azt is kijelentette, hogy a gyárosok nem a saját zsebükből fogják a béremelést fizetni, hanem felemelik árucikkeik árát úgy, hogy végeredményben a közönség lesz az, amely ezt a béremelést megfizeti. Dr. Flexner óva int a béke betegségei ellen SARA TOGA SPRINGS, N. Y„ (június 25. ) Dr. Flexner Simon azt állítja, hogy az amerikai hadsereg demobilizása a ragályos betegségek terjesztésének új módját idézi fel. Dr. Flexner a Rockefeller-alapítvány orvosa, aki a New York állami egészségügyi tisztviselők mai gyűlésén beszélt. Azt mondotta, hogy bármelyik katona, aki az agyhártyagyulla-dás járványos betegségén keresztülment, esetleg magában hordozhatja e betegség csiráit és hazatértekor egy új járványnak lehet a terjesztője Azt tanácsolta, hogy a betegségnek e hordozói el legyen nek különítve. Biggs M. Hermann , egészségügyi biztos elnökölt a gyülekezetben és ő tartotta a megnyitóbeszédet. A szónokok1 legtöbbjének az volt a nézett, hogy a fehér fajnak nehéz feladata ma a tuberkulózis és a nemi- betegségek elleni háború TÁRCA A ROSSZ SZÍNÉSZNŐ — írta: KÓBOR TAMÁS. — Kis Béla, akinek tizenöt esztendeje áll az üzlete a Koronautcában, három gyermek boldog apja, szelídlelkű, nagyon erkölcsös férje egy egyszerű, szerény és szép asszonynak, ennek az unszolására egyszer rászánta magát, hogy elmegy vele a Nemzeti Színházba. Kezdődő gyomorkatanikus bántotta, de az asszony kedvéért megváltotta a jegyeket, földszinten darabját egy forint ötven krajcárjával. Egy új színésznő játszott, akinek dicséretével tele volt a Kis Béla újságja, melynek ugyancsak tizenöt esztendeje volt .hűséges és hivő előfizetője. jAinjjkotta-i művésznő, a * szinnadbál ilépett®,* j&dfgő ■imndesi i fiel vonás te vegén, 1 $öt!' n VHt szHieu is . ismétlődőtt Y' ‘ (ffwHj V'fiuY ír ' i. r :-rr'. Hjii 1»(firrte’jszpft. odais. Kié-. ifcrist' fétebé^éhelfc'i Lt;,vagy éli vagyok .l^ólöi UKvpgíf jéáek' az teímbíijátsáik, mintha r -fáből i f i. V sip. Lei 1W f ti Ti f -1 Ft;! * * irtósa óhftei í—finágvöif svzepués ®wo!nn*!»bb' , kajdt k i. ai h ec 3 ti ! eteé a fb ni b c f' é S ’. ktezével nyomogatta ^á'jö gyönfrát !■— ide nem szépség kell ,hanem művészet. Nem értem az embere■kíjt^ha' tífifli haljaifáiu tett nyüt tapsot, azt hinnénk, hogy ma véletlenül nincs .diszponálva. Egész este, az ágyban is, erről morfondírozott és beszélgetett a feleségével. Mikor éjfél felé prisznitz-borogatást kért a gyomrára, akkor is, a nedves vászon érintésétől a fogát sziva, azt dadogta: — Kár volt a pénzért, bizony kár volt a pénzért. Reggelre, mintha elfelejtette volna, jókedvvel játszott a gyermekekkel s kávézás közben újságjához nyúlt. Figyelmesen átnézte a közgazdasági rovatot s helyeslően bólogatott a fejével: faggyú, petróleum, gépolaj árfolyama mind pontosan a valósághoz híven föl volt jegyezve. De ekkor eszébe jutott a tegnapi színházi este és sebtiben a színházi rovatot lapozta föl, hogy megnézze, mit szól ez a faggyúban, petróleumban annyira megbízható újság az új művésznő tegnapi játékához. Nem akart hinni a szemének, amikor végigolvasta az előadásról szóló hatvan sort. Abban a többi szereplőről, aki mind tetszett neki. két sor katalógus volt, a többi ötvennyolc sor az uj művésznő dicséretétől áradozott. Hogy ez a jelenet milyen fenséges .Alt, hogy abban miben megtzó alakítást nyíljtott, hogy 'vagyar szülészetié ni h-n...1 !:a:o-u!i llOtTv » \ * »'..f o- mo- • m?S 2 1 J * 1- 3 . .■ i .'..öj. n«'k ■ ■ i 11 • ank 1 csak tí n 'li ((.1- ; . 'cl. ' gyelinéból - ab ■ n. ii. 1 •' A'4 1 ■ ..le ge in lecsapta az újságot, i-;; . ' ..»♦ a b ?«-gmnek, aki i-i' Jf;-;- ijedt m .inak 1 soha nem lit.H indulata miatt. - (a lv -1 1 — fé-i -i '.b rá a szegens a s ot mondd meg, en vagyok ■ -A z aw my jl.aita, ai.h a 1 k - b jíp k- Je, éért íc'l 1 i s\Ř J , bek ntí. .! ( A''V !;) • h had uj- v:A: Iy . y i. .......... 1 - e i, - 1 Ezzel ■ Afe-J-......... te.A.ó ha, . - 1, is válni,.. a . .41 11 j.- . 1.....1 :I Iliita soha, fogta img . oldiatta az üzletet és elment a szerkesztőségbe, egyenesen a szerkesztőhöz. — Szerkesztő úr. — szólt — tizenöt esztendeje járatom becses lapjukat, de most már elvesztettem bizalmamat. Azért jöttem, hogy világosítson föl, ha esetleg igazságtalan vagyok. A szerkesztő, egy vörösszakállú, zordnézésű, de igen vidámlelkű úr, érdeklődve nézett a fölindultságtól lyukogó emberre. — (Csak, tessék megmondani, mi a kifogása?' — A faggyú, a petróleum, a kenőolaj — fakad ki ez — rendben van,le a színház, uram, a színház . .. volt ön tegnap a színházban ? —■ Nem én.— Nuhát én ott voltam, láttam azt az új művésznőt, akiről annyi dicséretet írnak. Én mondom önnek, uram, aki nem értek hozzá, hogy nem tud semmit. A szerkesztő helyeslően bólingatott a fejével. —Úgy van, önnek teljesen igaza van, — szólt — nem tud semmit. — De akkor miért dicsérik úgy meg? Miért tartanak olyan kritikust, aki nem érti a dolgát? — Azért, — felelt komolyan a szerkesztő !— mert nem találok olyat, aki értene hozzá. Ha esetleg ön hajlandó volna . . . — Én ! —– kiáltott föl Kis Béla. •— Én becsületes, egyszerű kereskedő vagyok, de ha értenék a túlforgatáshoz, bizony, megmondanám az uraknak az igazságot. — De kedves uram, — szólt, a szerkesztő — ön okos ember, józan ember, szolid kereskedő, ismerem a cégét, hát mondja csak, oly nagy dolog magának ez a komédia, meg az a művésznő? Lássa, én újságíró vagyok, inakig vagyok a nyilvánosságban, mégis ezekkel a dolgokkal suksé foglalkozom. Forduljon föl az egész komédiás világ, mi közöm hozzá ? — Nem a komédiás világról van szó, — felelt komolyan Kis úr — hanem az igazságról s ha a színházról nem találok igazságot a, újságomban, a többiben sem hihetek. — Vagy úgy ? Maga igazságot keres, kedves uram? Hja, az már más. Igazsággal, uram, csak a faggyúnál szolgálhat az újság, de a színháznál? — Ugyan menjen. — Hogy értsem ezt? — Megmondhatom, mert rajta kivit úgyis mindenki tudja. Ez a szülésznő nagyon szép és fölötte engedelmes, ezért van sikere, noha ügyetlen, mint a liba. Aztán én, mint igazságos ember, csak, nem megyek neki az igazgatónak, aki áthallan, mivel a miniszterrotezsálta be ezt a hölgyet és mint kormánypárti lap szerkesztője, egy ilyen lappália miatt csak nem veszek össze a miniszterrel! Kis ur tágra meresztett szemmel bámult a szerkesztőre. — A miniszter? — dadogta. — Ugye, tán rosszul hallottam? — Igen, a miniszter; nem csodálom, én az ő helyében szintén nem a csúnyákat pártolnám. — A miniszter? — kiáltotta most már magánkívül Kis úr. — Az, akiért tűzbe mentem volna, aki maga a becsület és az igazság, aki elcsapott egy főispánt, mert személyes bosszúból visszaélt hivatalos hatalmával, aki mindenütt azt mondja, hogy a nép barátja ? — Az, az igen kiváló ember. — És az ország első műintézetébe világ csúfjára beteszi a szeretőjét? Ú, hogy ezt meg kellett érnem. Uram, — fordult izgatottan a szerkesztőhöz — most már nem a lapjától fordulok el, hanem a kormánytól is. Magamat ajánlom. — Szolgája, uram, szolgája. szólt a szerkesztő és melegen s megrázta a kezét — lássa, ilyen jellemek kellenek az országnak, ha sok ilyen volna, nem ülne dia-’dalt a korrupció. — Ha inni tudnék, — sóhajtozott Kis ur —■ majd fölvilágosítanám az országot, hogy micsoda emberek állanak az élén. Ebben a pillanatban egy cilinderes ur lépett be, aki le sem vette a kalapját, nem is köszönt s igy szólt a szerkesztőhöz: Kedves barátom, ma beszélt az a marha, mondhatom, vadakat mondott, kár a helyért, de mégse szabad meghuzogatni a beszédét. Részvényes, elvtárs, vagy mi, a vmenykő csapjon bele az ilyen részvényesekbe és elvtársakba. — Tudom, — felelt a szerkesztő — a barom itt is járt, nagyobb biztonság okáért ideadta a beszéde másolatát. Kis úr nem igen vetett erre ügyet, de utasnap mégis belepik,lantott -e utoljára — az újságba és ámulva olvasta a vezércikket,mely egy képviselő mai beszédét a politikai éleslátás klasszikus megnyilatkozásának mondotta. 1 . — Ez hát a marha, a barom — gondolta szörnyüködve. — Hát ilyen ez a világ? Nagy elkeseredésében nem bírta tovább az üzletben, diment a kávéházba, ahol kollegákat talált, — évek óta nem volt kávéházban — s azok előtt fejtette ki nézeteit a rossz színésznőről, a korrupt miniszterről, meg a szolgai sajtóról. Óriási sikert aratott. Lelkesedéssel vették be az ellenzéki sorba, melybe tartoztak, sőt rögtön aláíratták vele a belépőnyilatkozatot a kerületi ellenzéki klubba. Szegény felesége nem tudta, mi lelte az urát. Hogy a színésznő rossz, nem olyan baj, sokkal nagyobb baj, hogy urának rossz gyomra van. — Nem értesz ahhoz, — förmedt rá Kis ur, aki eddig szelíd volt, mint a bárány - - te azt hiszed, hogy az ember borogatást tesz a gyomrára és minden rendben van. Semmi sincs rendben ! — kiáltotta és az asztalra csapott. De majd megmutatom neki, hogy nem fognak többé bolondítani. És Kis úr azóta szenvedélyesen politizált. Végig olvasta az öszszes újságokat és mérgelődött. Megfoghatatlan szenvedélye támadt a színház iránt, magával hurcolta a feleségét is és elkeserítette a szegény asszonynak az élvezetét örökös epés megjegyzésekkel. Másnap aztán kritizálta a kritikákat. Ez is hazudik, az is ostoba. Este sohasem volt otthon, a klubba ment és politizált. Nagyon okos embernek tartották mindenütt és lelkes hazafinak. Nyáron nem bírta tovább, Karlsbadba kellett mennie. Megvizsgáltatta magát, engedelmesen fogadta az orvos rendelkezéseit és elment a Sprudelre. Ott összeismerkedett néhány vendéggel, természetesen a bajukról beszéltek. Ahogy egymásnak elmondták kúrájukat, kisült, hogy különböző' betegségüknek ugyanaz az orvos' ugyanazt a gyógyitómódot rendelte. —■ Gazság! — dühöngött Kis ur. — Egyikünket meg akar ölni. Tehét a tudomány is! Úristen, hát csupa zsebmetsző az égés világ! S nyomban abbahagyta a farát és jött haza. Nem tudói megnyugodni. Mindenáron azo volt, hogy a világon minden gazságot leleplezzen. Könyvein,e vezetése, levelezésének végzés helyett le-leült és újságcikke dolgozott. Nem adták ki, — temészetes, csak nem vágják maguk alatt a fát! De mégsem hagyja! Majd adott egy külön újságot, az már szemébe vágja a gazoknak a igazságot. Egy ágról szakad s elzüllött skribler is akadt, az se Igitett neki. Megjelent az első szám az Igazság című folyóiratból és érthető szenzációt kelte családi körben. Kis úr diadalutasan járta végig a trafikokat , mindenütt ott találta az Igazságot. Senki sen vásárolta. Emiatt aztán a közönségre haragudott. Az is gaz. Feleség sírt és könyörgött, hiába. Kis állapota mind rosszabbra fordul , de nem ment orvoshoz, mert ki meg akarja ölni, az üzletét teljesen elhanyagolta, mert az orszá dolgaival kelett foglalkoznia. A egészsége is, az üzlete is régi csütörtököt mondott. Fizetéskot telek lett és ágynak esett. De azért az összes újságokat kellett hozni és a végigmérgelt dőlt: valamennyin. Klubbeli társai arra a megismerésre jutottak, hogy bolond nunta tönkrement, nem is érdemes vele barátságot tartani. E végképpen elkeserített . Nagysokára talpra állt, a család valamiiképen rendezte anyag dolgait is, a Kis Béla cégbe volt mentve. Gyönge, sárga enberke lett belőle, fizikuma nem bírta már a nagy indulatoka Egy vasárnap elment a színházba, ismét a rossz színésznő játszott. Vagy három és múlt azóta, hogy először látta, a ross szinésznő azalatt nagyot haladt Kis úr nézte, izgott, mozgott, aztán elgondolkodva fordult a feleségéhez : ,, ■' - - Nem is olyan rossz, hát miért nem mondták nekem,. Itog’ nem is olyan rossz? ELŐRE ............. ... ........ “HELP WANTED!” --------------------... i m Ezért vágtuk sutba az egy oldalt kitevő “MUNKÁT NYER” hirdetéseket is. A “Népszaváéból tegnap két hasábon keresztül beszélt a sárga irigység. Irigyelte az Előrétől a “HELP WANTED” hirdetéseket. Ez fájt neki, semmi más. Most már szabad az út. Az Előre eldobta a szennyes üzletet, a “Népszava” felveheti. Kár volt irigykedni, kár volt félni. Tudhatta volna úgy is, hogy ami szemét, ami gyalázat Amerikában van, annak magyarokat illető része előbbutóbb Berkó úr üzletébe fog kerülni. A hirdetési ügynökségnek hátat fordítottunk és Amerika öntudatos magyar munkásaihoz fordulunk. Most mi tesszük közzé az alanti “HELP WANTED” hirdetést: "Kerestetik Amerikában egy olyan öntudatos magyar munkástömeg, amely rövid időn belül olyan helyzetbe fogja juttatni az ELŐRÉT, hogy az kidobhassa nemcsak a “‘munkát nyer’, hanem az összes többi hirdetéseket is.” Ez az, amit mi az öntudatos amerikai magyar munkásoktól várunk. A mindennap hatoldalas Előrét a “HELP WANTED” hirdetések révén csinálhattuk meg. A hirdetéseket kidobtuk, de azért a hatoldalas Előrét megtartjuk, mert tudjuk, hogy ehhez módot fog nekünk nyújtani az az öntudatos tábor, amely jó és rossz időben mindenkor ott állott az egyetlen amerikai magyar szocialista napilap: AZ ELŐRE MELLETT. FEL AZ AGITÁCIÓVAL AZ ELŐRE ÉRDEKÉBEN! TERJESSZÜK EZRÉVEL AZ ELŐRÉT, EGÉSZEN ADDIG, AMÍG MINDENÜTT KISZORÍTJA A KÁROS POLGÁRI LAPOKAT. Erősítsük meg sajtónkat annyira, hogy továbbra is mindennap hat oldalon jelentessük meg lapunkat. Hogy rövidesen minden nap 8 oldalon jelentessük meg és minél előbb elérkezzék az az idő, amikor az öntudatos amerikai magyar munkások napilapja HIRDETÉSEK NÉLKÜL jelenhessék meg, minden incsnyi helyet a felvilágosításnak, a tanításnak szánva. Ez az, amit tőletek várunk, magyar munkások! Ez az, aminek teljesítése kötelessége az öntudatos amerikai magyar munkások folyton növekvő, folyton erősödő táborának! Ez az, ami a megalkuvást soha nem ismerő Előrét véglegesen függetleníteni fogja a kapitalista világtól, hogy azután még elszántabban vívhassa a munkásosztály nagy felszabadítási harcát. Ez az, amire választ várunk! Az Előrében ezen a helyen heteken keresztül ’’HELP WANTED” hirdetések jelentek meg, amelyek meglehetős anyagi előnyöket biztosítottak számunkra és lehetővé tették, hogy az Előrét minden nap hat oldalon jelentessük meg. Amidőn e “MUNKÁT NYER” hirdetések között az első sztrájktörő hirdetés csúszott be lapunkba, erélyesen felszólítottuk a velünk szerződéses viszonyban levő ügynökséget, gondoskodjék arról, hogy hasonló eset elő ne forduljon. Amidőn az eset megismétlődött, újra figyelmeztettük az ügynökséget arra, hogy az Előre munkáslap, amely hasonló eseteket meg nem tűrhet és amidőn ez nem használt, megírtuk azt a levelet, amelyet lapunk szerdai számában közöltünk. Ebben a levélben kijelentettük, hogy ha még egy sztrájktörő hirdetést küldenek nekünk, akkor az összes hirdetéseket kidobjuk. Lapunk tegnapi számába újra két sztrájktörő hirdetést csempésztek be, amiért is helytállottunk az előző levélben mondottaknak és az ELŐRÉBŐL KIDOBTUK AZ ÖSSZES “MUNKÁT NYER” hirdetéseket. Ez eljárásunk ellen a hirdetési ügynökség kézzel-lábbal tiltakozott. Hivatkozott a szerződésre, amelynek értelmében — a cég szerint — mi nem dobhatjuk ki a hirdetéseket. Perrel és egyebekkel fenyegetőzött, azonban ez bennünket meg nem ingatott elhatározásunkban. A HIRDETÉSEKET KIDOBTUK, A SZERZŐDÉST SEMMISNEK TEKINTJÜK, MERT AZ ELŐRE MEGMARAD ANNAK, AMI VOLT: MEGALKUVÁST NEM ISMERŐ, ANYAGI ELŐNYÖKRE NEM TEKINTŐ, SZOCIALISTA NAPILAPNAK. Az Amerikai Magyar Népszava éppen 24 órával késett a “leleplezéssel”, hogy “sztrájktörőket keres a bol- Eheviki Előre”. Az Előre nem keres, nem keresett és nem is fog keresni sztrájktörőket. CSAK ARRA SZERETTÉK VOLNA FELHASZNÁLNI, AMIRE BERKÓ ÉS SZENNYLAPJA MINDENKOR KÖNNYEN VOLT KAPHATÓ: SZTRÁJKTÖRŐ HIRDETÉSEK ELHELYEZÉSÉRE. Nem sikerült! Nem sikerült a “leleplezés” és nem tudták az Előrét arra felhasználni, amire szerették volna, amire a Népszava jó pénzért mindenkor kapható: sztrájk- török kerítésére. A nagy “leleplezés” előtt éppen 24 órával bejelentettük, hogy kidobjuk az összes hirdetéseket, ha még egyetlen egy sztrájktörő hirdetést küldenek hozzánk és szavunknak helyt állottunk: az összes “MUNKÁT NYER” hirdetéseket kidobtuk. Az Előre minden kapitalista céggel, minden üzlettel gyorsan és könnyen végez, mert maga mögött érzi az öntudatos magyar munkások ezreit és tízezreit. Nincsen olyan előnyös üzlet, amelyet sutba ne vágnánk abba a percben, amikor rájövünk, hogy az munkásérdekeket sért. AZ “ELŐRE” ÜZLETVEZETŐSÉGE.