Előre, 1919. november (15. évfolyam, 2430-2459. szám)
1919-11-01 / 2430. szám
nhf^S7Äfl<yX50(-ÄOCX3Ötid086?)äOCX!X50CX5CCiOOOOCXXXXX)ÖOOOO - ^OOÓCCtíOÖCCCOCOOOÖOOOOOCOOCPÖOOOOOOOOOOOOOÖ&Óflb-i Q „ , - Q X AX A1ÍHKJKAI VAGYAK _____________. O § AZ AMERIKAI ELŐFIZETÉSI ÁRAS g X munkásság fegyvere. A kommunízs X I MAGYAR SZOCIÁLIS- WM 7 8 EGTKS 8ZAMARA TÁRSADALOM ELŐ- | | TÁK NAPILAPJA* JgMj» ............||” | Ilii | 2C HÍRNÖKE. || ti East .3r«l Street, New York. Telephone: Orchard 8390. ......... ....||<m......EDITION _* ~\rOL. xv. ÉVFOLYAM. 2430. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT^ DETRQITTgA^RDAY^^ZQM^jA,^OV^, 1919.~ MEGJELENIK NAPONTA FÉLMILLIÓ SZÉNBÁNYÁSZ SZTRÁJKBA LEP NINCS REMÉNY A KIKÖTŐSZTRÁJK AZONNALI MEGSZÜNTETÉSÉRE A KIKÖTŐMUNKÁSOK UNIÓJÁNAK ELNÖKE ÁRULKODIK A RENDŐRSÉGNÉL. A SZTRÁJKOLÓK NEM TÉRNEK VISSZA A MUNKÁRA. A NAJÓTÁRSULATOK MÁR HAJLANDÓK A KOMPROMISSZUMRA. T. V. O’Connor, az International Longshoremen's Union elnöke bejelentette a rendőrségnél, hogy a sztrájkoló kikötőmunkások radikális elemei bántalmazni akarják azokat a munkásokat, akik állítólag vissza akarnak térni a kikötőkbe. A rendőrség komolyan vette a reakciós union vezér besúgását és őrséget küldött azokra az állomásokra, ahonnan a munkásoknak el kell indulniuk, hogy a brooklyni kikötőkbe jussanak. A rendőrségnek sehol sem akadt munkája, minthogy a sztrájkoló kikötőmunkások nem is gondoltak rendbontásra. A mai napon sem történt változás a sztrájkban, legfeljebb csak újabb csalódást hozott a nap azok számára, akik a sztrájkolók munkábaállását remélték. A chelseai kikötőkben még mindig szünetel a munka. Ezek a legfontosabb kikötőpartok. A különböző nyilatkozatok azt mutatják, hogy a kikötőmunkások ma is teljes számban sztrájkban állanak. Csak igen jelentéktelen azoknak a száma, akik tényleg visszatértek a munkába. Nincs is kilátás a megegyezésre, minthogy a sztrájkolók semmi szín alatt sem fogadják el a felajánlott 70 centes órabért. O’Connor, konzervatív union elnök úgy látszik szívesen látná, ha a kikötőmunkások elfogadnák a 85 centes kompromisszumos órabért és 1 dollár 25 centes különórabért. Nyilatkozatot is bocsájtott ki, mely szerint a kikötőmunkások mindkét árnyalata, állítólag hajlandó, a fenti órabér megadása esetén, visszatérni a munkába. A tény az, hogy legfeljebb csak O’Connor követői hajlandók erre a kompromiszszumra. Egyelőre nagy nehézségekbe kerül az is, hogy a sztrájkolókat és a munkáltatókat egyeztető bizottságot ismét tárgyalásra hozzák össze. ÁLTALÁNOS SZTRÁJKOT TERVEZNEK A FRANCIA SZINDIKALISTÁK NOVEMBER 7-ÉKÉRE FORRADALMI MUNKABESZÜNTETÉST RENDEZNEK. True translation filed with the Post- master of New York on October 31. 1119, as required by the Act of October ft. 1917. PARIS, október 31. A vasutasok szindikalista gondolkodású vezetiőre nagy nyomást gyakoroltak, hogy november 7-én sikerrel csatlakozhassanak a vasutasok az általános sztrájkhoz. A szindikalista szövetség gyűlésén a szónokok felszólították a vasutasokat, hogy nyújtsanak be 1000 frankos béremelési követelést. Állítólag Skrolla azt mondotta volna, hogy ne azért álljanak elő ily nagy követeléssel, mintha arra számítanának, hogy azt meg is kapják, hanem csak abból a célból, hogy a követelés nemteljesítésével zavart támasszanak. A vasúti fékezők és switchmenek 3800 frankos fizetést kértek és a jelek arra mutatnak, hogy meg is kapják. Strolle azt ajánlotta, hogy 4800 frank fizetést kérjenek, mert“a politikai hatalommal rendelkező elvtársakat munkában kell tartani a magasabb béremelési kérésekkel.” Strolle megemlítette, mint tényt, hogy az orosz forradalmat 100 tengerész csinálta, akik elfoglalták a parlament épületét és hangsúlyozta, hogy a vasutasoknak hasonló módon kell cselekedniük. “Az én száz emberem már készen áll”, mondotta Strolle. Az előkészítő tervek értelmében november 7-én délután 3 órakor a vasutakon minden munkát megszüntetnek. “Ha nem tesszük meg mi”, mondotta Strolle, “a többség sohasem fog megvalósítani semmit. Nekünk meg kell adni a jelt és megkísérelni, hogy egy kisebbséget szerezzünk, mely a többséget vezetheti.” (B) HARC A SPANYOL KIZÁRÁS ELLEN A SZENDIKALISTÁK KIJELENTIK, HOGY SZERVEZETÜK TÖRVÉNYES. A MUNKÁLTATÓK FOLYTATJÁK A MEGTORLÁST. MADRID, október 31. A szindikalisták Barcelonában kiáltványt bocsátottak ki, melyben kijelentik, hogy a munkáltatók által néhány nappal ezelőtt elhatározott kizárás csak arra szolgál, hogy sikerrel járjon a munkásság szervezeteinek megtörése. A szindikalisták hangsúlyozzák, hogy a munkásságnak teljes joga van szervezetei fentartására, amint azt bizonyítja az a körülmény, hogy maga a kormány is pártolja a szervezetek társadalompolitikáját és megígérte, hogy a kizárás folytán keletkező zavarokban gondoskodik a rend fentartásáról. Az “A B. C.” című lap, mely egyike annak az alig egy-két lapnak, mely a kizárást helyesli, mindenáron megcáfolni igyekszik, mintha a munkáltatók között nem volna teljes az összetartás és sikert jósol a kizárásnak. A munkáltatók nem hajlandók várni a kizárással addig, amíg Alfonzo spanyol király visszaérkezik angliai látogatásáról. A munkáltatók is kibocsátottak egy kiáltványt, bejelentvén benne, hogy a kizárás hétfőn veszi kezdetét Barcelonában és fokozatosan kiterjesztik a többi provinciákra is. Barcelonát folyton nagyob tömegekben hagyják el, attól való félelmükben, hogy a hétfőn kezdődő kizárások naiv zavarokat támasztanak. A szállodák egyre elhagyatottabbak lesznek A közönség tartózkodik a szórakozóhelyek látogatásától is.' ■ ' »miss A nők egyenlő jogokat követelnek a munkáskonferencián WASHINGTON, októ. 31. — A munkásnők nemzetközi kongresszusán az a követelés hangzott el tegnap, hogy a versaillesi szerződés alapján, a jövőben öszszehívandó nemzetközi munkáskonferenciákon, a nők egyenlő számú képviselettel bírjanak a férfiakkal. Jeanne Bouvier francia delegátus és a nemzetközi munkáskonferencia technikai tanácsadója, azt indítványozta, hogy a következő nemzetközi gyűlésre, minden nemzet hat delegátust küldjön. Kettő képviselje a munkásokat, kettő a munkáltatókat és kettő a kormányt. De a kettő közül minden csoportban nő legyen az egyik. A kongresszus végrehajtó testülete bizottsághoz utalta az indítványt és azt javasolta, hogy holnap válasszanak elnököt, titkárt, három alelnököt, egy rezoluciós és egy igazoló bizottságot. A nyolc órás munkanap törvényhozási intézkedéseiről tettek jelentést. Svédország, Norvégia, Olaszország, Franciaország és Belgium delegátusai. Mollie Steimnert elítélték A forradalmi röpiratok szétosztásával vádolt leányt hat hónapi dologházra ítélték. George Simpson rendőrbíró hat hónapi dologházi fogságra ítélte tegnap a Tombs Courton Mollie Sthimert, akit a kémkedési törvények alapján 15 évre ítélt a szövetségi bíróság és a fellebbezés eldöntéséig 10.000 dollár hail alatt van. A napokban újra elfogták és 15.000 dollár hail mellett tartották fogva Ellis Islandon, ahol éhségsztrájkot kezdett, mert nem engedték meg neki, hogy a fogolytársaihoz beszélhessen. Ezúttal tisztességtelen viselkedésért ítélték el, az volt ellene a vád, hogy röpiratokat dobott le a 245 Canal Street alatti épületről melyben ellentállásra buzdította a munkásságot a kormánynyal szemben. Harry Weinberger védőügyvéd Wilson elnök szavait idézte a tárgyaláson, aki azt mondotta: ‘az amerikaiaknak az a hibája, hogy kevés közöttük a kritizáló.” “Sajnálom, hogy nem veti alá magát az Egyesült Államok alkotmányának — mondotta a bíró a vádlottnak. — Ön nem képviseli ennek az országnak a munkásságát. Ez a nemzet nem élhet alkotmány nélkül.” Az acélbárók napról-napra bizonyítják, hogy az alkotmány csak papír-rongy, amelyet gondolkozás nélkül felrúgnak, amikor az igában tartott bérrabszolgák helyzetük javítása érdekében sztrájkba mennek. Erőhatalommal nyomják el a szólás- és gyülekezési szabadságot, az alkotmány sarkalatos pontjait. —---------------Olaszország ellenzi a háborús felelősség kutatását RÓMA. okt. 31. — Nitti miniszterelnök beszédet mondott itt ma, melyben kijelentette, hogy az olasz kormány ellenez minden olyan vizsgálatot, mely a háborúért való felelősség megállapítására irányul. -------------------■ KORONA ÁRAK: Október 11, péntek. Száz koronánként. Magyar ................... .1.36 Osztrák ........................ $1.26 Csehszlovák ............... $2.82 Jugoszláv...................... $1.78 Román lei ................. $4.72 A POLITIKUSOK FELÁLDOZZÁK A KATONÁKAT Egy angol alezredes azt állítja, hogy Oroszországban csak a politikusok kedvéért áldozzák fel az angol katonák életét. True translation filed with the Postmaster of New York on October 31. 1919. as required by the Act of October fi, 1917. LONDON, okt. 31. — Az angol hadsereg egyik alezredese, Lieut, Col. Sherwood Kelly, nyilvánosan azt a kijelentést tette, hogy Oroszországban könnyelműen feláldozzák az angol katonák életét oly háborúban, amelyet politikai célokért folytatnak. Sherwood alezredes számos kitüntetésnek a tulajdonosa. E kijelentésért haditörvényszék elé vitték, ahol inkább bűnösnek mondotta magát engedetlenségért, mintsem kijelentését visszavonta volna. Sherwood Kelly az ideális katonák mintaképe volt. Amint a tárgyalóterembe lépett, meglepetéssel látták mellén a Viktória keresztet és mellette a “ Distinguished Service’ érmet. De ezeken kívül kitűzte még a Sz. Mihály és a St. György vitézségi érmekét is. A tárgyaló teremben egyetlen személy sem volt, aki a rendkívüli magasfokú kitüntetésekkel rendelkezett volna. — Ha bűnösnek vallja magát, ezredes — szólt hozzá a hadbíróság elnöke, — akkor el kell önt ítélnünk s a büntetést végre kell hajtanunk. — Jól tudom ezt, uram, — válaszolta Kelly — és én még mindig azt mondom, hogy az angol politikusokat terheli a felelősség azért, hogy Észak-Oroszországban vér- és pénzáldozatot hozunk. Ezeket törvényszék elé kellene állítani. Senkinek nem engedek abban, ami az én nézetem szerint szent kötelességem királyommal és hazámmal szemben. Sherwood önként jelentkezett az orosz hadjáratra, azonban a helyszínen meggyőződött arról, hogy az orosz hadjárat tisztán csak politikai hajsza. Ekkor levelet írt Angliába, amelyben kritika tárgyává tette a hadvezetőséget, amiért részt vett ebben a hadjáratban. A levél a cenzor kezébe jutott, Kelly azonban már előzőleg számított erre. Alkalmat adtak neki arra, hogy visszavonja az állítását. Kelly visszautasította az ajánlatot. Ekkor a parancsnoka, Lord Lawlinson, tekintettel Kelly nagyszerű rekordjára, nem volt hajlandó arra, hogy az ezredest haditörvényszék elé állítsa ,hanem hazaküldje. Amint Angliába megérkezett, itt ismételten megtette kijelentését, sőt mi több, még egy újságban is közzétette. Sherwood Kelly így készakarva inkább a katonai “gyalázatot” választja, mintsem meggyőződés sugarra állítását visszavonja. Bűnössége kimondása esetén nemcsak a hadsereg köréből bocsátják el, de megfosztják rangjától, kitüntetéseitől és azonkívül büntetéssel sújtják. (3) Steinway pianogyáros meghalt A Sherman Square hotelben csütörtökön délelőtt meghalt a 62 éves Charles Herman Steinway, a Steinway & Sons pianográf beltagja. A megelőző estén egy vacsorán vett részt és utána megbetegedett. A munkásai néhány hét óta sztrájkban állnak. Hoan szocialista polgármester New Yorkban Daniel W. Hoan, a milwaukeei szocialista polgármester New Yorkba érkezett, hogy a szocialista pártszervezetnek segítséget nyújtson a választási kampányban. Az újságírók kikérték a véleményét Berger kongresszusi képviselő kizárásáról,amire azt felelte, hogy “a kormány eljárása despotizmus volt, mert Berger nemcsak nem ellenezte a sorozást, hanem tevékenyen támogatta azt és a sorozó bizottságba kinevezett szocialistáknak azt mondotta, hogy hűen teljesítsék szolgálatukat.” Hoan kijelentette, hogy Milwaukee-ban minden oldalról támadják a szocialista pártszervezetet, a többi pártok non-partisian név alatt egyesültek a szocializmus elpusztítására. A kormány el van tökélve arra, hogy a pártot megsemmisítse, dacára annak, hogy Wisconsinban, ahol a szocializmus nagyon erős, kevesebb munkászavargás és lázongás volt, mint bármely államban. Ezernyolcszáz acélgyári sztrájkoló van Milwaukee-ban és nincs még egy város, ahol kevesebb rendetlenség lett volna a sztrájkkal kapcsolatban. Hivatkozva arra az akciójára, amikor megtagadta a belga király fogadását, Hoan így szólt: “Az újságok helyesen jelentették az álláspontomat eben a kérdésben. Úgy éreztem, hogy a király meghívása, ha mindjárt a belga királyról van is szó, megsértené a pártomnak az elveit, a királyok öröklött isteni jogairól és más hasonló dolgokról.” Hoan a leghatározottabban elítélte a kongresszus ama kísérleteit, hogy a munkás unionok jogait törvény útján korlátozza. Nézete szerint az elnyomó intézkedések csak kristályosítani fogják a legradikálisabb tendenciákat. Megjegyezte, hogy ő ellenzi a bolsevizmust, de kijelentette, hogy a munkások joggal törekednek nagyobb hatalomért és várja azt az időt, amikor a munkásoknak sikerülni fog a saját képviselőiket megválasztani a törvényhozásokba. Elmondta, hogy a wisconsini szocialistáknak öt képviselőjük van az állami szenátusban és tizenhat a képviselőházban. Megjósolta, hogy 1920-ban erősen meg fog szaporodni a számuk. A csalódott szerelmes bosszúja A 43 éves Adolph Davis villanyszerelő, a bronxi 935 Longwood Ave. előtt egy tömeg közé lőtt tegnap este és megsebesítette a volt szerelmesét és egy másik nőt és egy férfit. A Simpson St.-i rendőrállomáson elmondta, hogy a 814 Fox St. alatt lakó 28 éves Miss Rose Davist feleségül akarta venni, de néhány héttel ezelőtt összekülönböztek. Legutóbb írt a leánynak, hogy béküljenek ki és állítsák vissza az ismeretséget, de a leány ezt megtagadta. Davis, aki nem rokona a leánynak, meghallotta, hogy az más férfiakkal jár ki és fenyegető levelet irt neki, hogy hagyja abba. Tegnap este megleste a leányt, amikor lejött a lakásából és Miss Rose Wernerrel és David Milliannal találkozott. Megközelítette őket és azt követelte, hogy Miss Davis menjen vele. A leány mérgesen elfordult tőle. Davis előrántotta a revolvert és a szétszaladt emberek közé lőtt. Miss Weiner a fején, a Davis leány a nyakán és Millman a vállán sebesült meg. A Lincoln Hospitalba szállították őket. Miss Weiner aligha marad életben. SZÖVETSÉGI CSAPATOK SZÁLLJAK MEG A SZÉNBÁNYÁK VIDÉKEIT SEM A KORMÁNY FENYEGETÉSEI, SEM A HADI KÉSZÜLŐDÉSEK, SEM A TÖRVÉNYSZÉKI INTÉZKEDÉSEK NEM VOLTAK KÉPESEK ÚTJÁT ÁLLNI A SZTRÁJKNAK. A nagy ipari telepeknek nincs elegendő szenük egy hónapra sem. A szénbányászok sztrájkját nem volt képes megakadályozni az állam szervezett hatalma. A bányászok kijelentették még az utolsó órában is, hogy bármikor tárgyalás alá bocsátják követeléseiket, azonban, amíg az összes kérdések elintézve nincsenek, sztrájkolnak. A sztrájk súlyos csapás az Egyesült Államok iparáraés kereskedelmére. A bányatulajdonosok huzamos idő óta szándékosan megakasztották a széntermelést. Hetenként három-egy napot dolgoztattak a bányászokkal, hog a szénkészletet csökkentsék és a szénszükséglet folytán az árakat emeljék. Ennek a manipulációnak a következtében a szénkészlet rendkívül csekély és nem fedezi az országnak a szükségleteit harminc napra sem. Az ország legnagyobb ipari tetepeinek, melyek legjobban el vannak látván szénnel, harminc napra sem elegendő a szenük. A kisebb ipari telepek, melyek csak hétről-hétre szerzik be szükségleteiket, sokkal előbb lesznek kénytelenek vagy teljesen beszüntetni, vagy legalább is jelentékenyen redukálni az üzemüket, ha a sztrájk egy hétig húzódik. A kormány, mely úgy a bányákban levő, mint a vasaltak által szállításban levő szénkészletet lefoglalta, a szénkészlet kiosztásánál elsőbbségben részesíti a vasutakat. A vasutak szükségleteinek kielégítése után következnek a lakások, a kórházak, a nyilvános intézetek, az élelmezési iparágak, az országos és az állami adminisztrációk, az áramfejlesztő telepek és alapvállalatok. Azután következnek a többi iparágak. A HADSEREG AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTER RENDELKEZÉSÉRE ÁLL. Baker hadügyminiszter és Daniels tengerészetügyi miniszter kijelentették, hogy a hadsereg és a haditengerészet az igazságügyminiszter rendelkezésére áll. Tegnap délután már útban voltak a csapatok a bányavidékek felé. A kormány kétszázezer főnyi csapatot rendel ki s ha ez nem elég, a haditengerészeket is kirendeli szolgálatra. A csapatok az igazságügyminiszter rendelkezésére fognak állni s az egyes államok kormányzóinak kérelmére ez rendeli ki az ipari bányavidékekre a csapatokat. BÍRÓI LETILTÓ RENDELET a UNITED MINE WORKERS ELLEN. INDIANAPOLIS, október 31. Az Egyesült Államok kormányának kérelmére az itteni szövetségi bíróság ideiglenes bírói letiltó rendeletet bocsátott ki, mely a United Mine Workers of America szervezetet eltiltja minden sztrájk-aktivitástól. A letiltó rendeletet A. B. Anderson bíró írta alá, miután meghallgatta C.B. Ames helyettes államügyészt, aki kijelentette, hogy a sztrájk nemzeti veszedelmet jelent és általánosságban véve hangsúlyozta, hogy a kormánynak jogában áll a törvények betartását kényszeríteni és a népet a katasztrófától megmenteni. A letiltó rendelet Frank J. Hayes, a union jelenleg betegeskedő elnöke, John L. Lewis, ügyvezető elnök, William Green, pénzügyi titkár és a szervezet összes többi tisztviselői ellen szól. A kézbesítés percétől lépett életbe és november 8-ig érvényes, mely napon Anderson biró az érdekelt feleket kihallgatja. JAPÁN JÓVÁHAGYTA A SZERZŐDÉST True translation fiiad with the Poat- ^'fer of New York on October 31. 1919. as required bv the Act of October ft. 1917. TOKIO, október 31. Japán jóváhagyta a versaillesi békeszerződést. A békeszerződést már a múlt hétfőn, a titkos tanács ülésén elfogadták. Ezen az ülésen maga a császár elnökölt. A tanács bizottsága, mely a békeszerződéssel foglalkozik, jelentésében beszámol arról, hogy a nemzetek ligájának terve nem ütközik össze a császár előjogaival és összeegyeztethető az Angliával való szövetséggel is, mely nem támadó, hanem ,védelmi szövetség. A bizottság ajánlotta a kormánynak, hogy a Shantung kérdést rendezze Japánra nézve a legelőnyösebb módon. A békeszerződést egyhangúlag és minden feltétel nélkül elfogadták és ezután a császár elé terjesztették. Japán a negyedik szövetséges nagyhatalom, mely a békeszerződést jóváhagyta. A megállapított feltételek értelmében a békeszerződés három jóváhagyást kíván a szövetségesek részéről ahhoz, hogy életbeléptethető legyen. (A)