Előre, 1920. október (16. évfolyam, 2949-2985. szám)
1920-10-18 / 2967. szám
Brifö3£~ X S% -'s V, ." HUXíSARIAN DAILY NEWSPAPER " • Published DAILY including SUNDAY . f ’Sunday issue includes Magazine section Publianed by the American Hungarian Workingmen Federation Secretary CH. VARGA f ;■ • * • 'HARRY H KLEIN. Business Manager. ENTERED AS THIRD CLASS MAIL THROUGH TH POST OFFICE AT NEW YORK. N. T. _ ADMISSION FOR SECOND CLASS APPLIED FOI S3 East 1st Street -aätSäLi'1 Telephones: .o» New York, N. Y. ORCHARD 492.. 49. SUBSCRIPTION RATES:* United States and Canada: on year: $8.—; 6 months: $4.—; 3 months: $2.—. Foreig * Countries: one year $12.—; 6 months $6.—; 3 months ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egyesült Államokban és Kanadában, egy évre: $8.—; félévre: $4.—; negyedévre külföldre: 1 évre: $12.—; félévre: $6.—; negyedévre $. A lap hasábja közérdekű ügyekben mindenki számár MNDEN CSEK és MONEY ORDER az ELŐRE , , HUNGARIAN DAILY NÉVRE ÁLLÍTANDÓ KI. SOKAT MONDÓ HÍREK Három nappal ezelőtt megint világgá röpítették azt a hírt, hogy Moszkvában fellázadt a nép. A hírt nagy betűkkel, minden lap azt első oldalon közli. Éppen úgy, mint néhány nappal előbb azt a hírt, hogy Kínában monarchista forradadalom kergette el a köztársasági kormányt. A világ imperialistái és kapitalistái szívből óhajtják mind a kettőt a moszkvai lázongást, a kínai forradalmat is Moszkvában ismét cárt, Pekingben ismét császárt szeretnének látni. Ezért kerülnek ezek a hírek a polgári lapok első oldalára. Az a hír, amely Pekingből érkezett és megcáfolja a forradalmi kacsát, már csak a lapok belsejében jelenik meg, egészen kis betűkkel. A moszkvai lázongás cáfolata is ilyen helyen így fog megjelenni. Vagy talán meg sem fog jelenni. Az orosz szovjet kormány már régen megunta a folytonosan felbukkanó kacsái cáfolatát. A legjobb cáfolat az, hogy háron év után szilárdabban áll a helyén, mint valaha. * p]~ . » . LENGYELORSZÁG súlyos helyzetét mivel mutatja az a hír, hogy Pilsudski tábornok, köztársasági elnök benyújtotta lemondása és csak a kormány hosszas rábeszélése után vona vissza a lemondását. Pilsudski menekülni akar. A patkányok is menekülnek a sülyedő hajóról. . De van egy másik hír is, amely élénk fényt vet a lengyel helyzetre. A lengyel vasutasok áltaános sztrájkot hirdettek és a sztrájk els méretű lett, hogy a személyforgalom az égész országban szünetel és beszűnt az élelmiszer szállítás is. Lengyelország számos részén éhínség fenyegeti az amúgy is kiéhezett lakosságot. A lengyel vasutasok nem engedik tovább puszta ígérettel betömni a szájukat. És a tetejébe mindennek jön a harmadik hír: a Nemzetközi Munkás Szervezet bojkotra készül Lengyelország ellen. Nyáron megállt minden vonat, minden hajó, levél és sürgöny, amely Magyarország felé indult. Most a lengyel imperialisták megbüntetésére készül a nemzetközi munkásszervezet. Az osztálytudatos munkások gazdasági szervezetei egyre erősebben hallatják hangjukat ott ahol országok sorsát intézik a politikában. * ANGLIÁBAN minden erőlködés ellenére is kezdetét vette a bányászsztrájk, amelytől hónapok óta reszket az angol kormány. Egyelőre még beláthatatlanok e sztrájk következményei, amelyben rögtön a kezdetkor egy millió munkás vett részt, azonban ez a számrövidesen a kétszeresére emelkedhet, ha a vasutasok és a szállítómunkások rokonszenvi sztrájk kimondására szánják rá magukat. Ezzel egyidőben jött a híre annak, hogy Belgiumban november elsején valószínűleg kezdetét veszi az általános bányászsztrájk. Egyre nő, egyre szaporodik azoknak az országoknak a száma, ahol a munkások többé nem akarják a bérrabszolgaság igáját húzni. Szabad emberek akarnak lenni, egy szabad ipari köztársaságban, ahol a föld a földművesé, a bánya a bányászé, a gyár pedig a munkásé. Rohamlépésben közeledünk egy ilyen társadalmi rendszer felé. ÉS MIND E HÍREK nyomában jön annak a híre, hogy Románia békét szeretne kötni a szovjetekkel. A román miniszterelnök jegyzéket küldött Csicserinhez, az orosz külügyi népbiztoshoz, és abban azt kérdezi, hogy melyek azok a feltételek, amelyek alapján Szovjet-Oroszország békét kötne Romániával. Románia érzi azt, amit a szövetséges nagyhatalmak még nem éreznek, vagy éreznek, de nem merik beismerni. Románia érzi, hogy jó lesz békében élni a hatalmas északi szomszéd mellett, amelynek élén többé nem idegen kormányok szövetségét kereső cár, hanem a világ proletariátusának a felszabadításáér harcoló munkáskormány áll. Románia érzi, amit a felsorolt hírek mutatnak, hogy a nemzetközi Tőke két malomkő között őrlődik: minden ország saját munkássága és a külfödi proletáriátus az a két malomkő, amely a profitra alapított társadalmi rendszernek véget fog vetni. E két malomkő közül nincs menekülés! vk ■ * EZT IS BRISBANE MONDJA Az amerikai magyar polgári lapok az utóbbi időben nagy előszeretettel fordítgatják Arthur Brisbane, a kiváló amerikai újságíró írásait. Amit Brisbane mond, az szentírásszámba megy. Ami itt következik, azt Brisbane mondja: “Nagyon nehéz dolog ennek az országnak a kedvében járni. Oroszország, ennek az országnak a példájára, azt jnomiova jvinanajv, hogy a poxer-karerités összegét nem kell tovább fizetnie Oroszoszágnak. Ez azonban alkalmas arra, hogy Kínát és Oroszországot barátságos viszonyba hozza, tehát ez az ország Kínánál tiltakozását jelentette be. Oroszországgal senki sem lehet barátságos viszonyban, ha arra Washingtonból külön akáz formájában nem kap engedélyt. . Egyébként a mi kormányunk Lengyelországot is értesítette arról, hogy 28 az Oroszország és Lengyelország közötti ne éppen most megkötött békeszerződéshez nem adhatjuk hozzájárulásunkat, mert a Lenin kormányának a bukása után az ús oroszoknak talán nem fog tetszeni az a szerződés. Honnan tudjuk mi, hogy Lenin kormánya meg fog bukni? És ki nevezett bennünket Oroszország gyámjává? Mi közünk van nekünk ahhoz, hogy mit csinál s milyen szerződést köt Oroszország !" és Lengyelország?” . Ezt is Brisbane mondja. Mert Brisbane ugyan szintén polgári újságíró, mint a Népi szava vagy a Szabadság tinta fogyasztói, de ő nem dugja strucc módjára a homokba a fetejét. Benne legalább annyi tisztesség van, hogy néha megírja az igazat. Az amerikai polgári magyar lapok soha, a EZ AMERIKA! 1- Washingtonból jelentették, hogy 1919-ben az Egyesült Államok asszonyai 750 millió 1, dollárt költöttek arcfestékre, illatszerre, rizsgporra és ajakfestékre. Ugyancsak ,1919-ben , az Egyesült Államok féfiai és asszonyaik 2,700 millió dollárt költöttek adózás alá a kerülő fényűzési cikkekre. Mialatt Amerika L- asszonyai a szépítőszerek számláit fizetgetik, addig Amerika férfiai — az asszonyok segítségével — 1,310 millió dollárt füstölnek el. Talán mondanunk is felesleges, hogy ezeket az elképzelhetetlenül nagy összegeket a legnagyobb részben nem az Egyesült Államok 106 millió főnyi lakossága költi el, hanynem az a néhány ezer ember, akiket a nagy dolgozó tömegek tartanak el. Ezt bizonyítja az, hogy kétezer millió dollárt automobilra, 500 millió dollárt ékszerre, 300 millió dollárt szőrmére és 250 millió dollárt hangszerrekre költöttek el. Ez Amerika! De nemcsak ez Amerika. Amikor Washingtonból a fenti jelentést közzé adták, a DJ“Save a Life League” egyik tisztviselője jelentette azt, hogy a múlt hét egyik napján 115 ember lett öngyilkos az Egyesült Államok területén. Abban az országban, amelyben 2 ezer millió dollárnál többet költenek ' fényűzési'cikkekre és 750 millió dollárt költenek szépítő szerekre, ott egyetlen egy nap alatt 115 ember dobja el magától az életet. Azzal már kérkedhetünk, hogy ha a fényűzési cikkek vásárlói között nem is, de az öngyilkosok között annál több képviselője van a bérrabszolgák nagy tömegének. Ez is Amerika! De nemcsak Amerikába® ez a helyzet. Az egész világon, ahol a Tőke ostorozza az emebermilliókat, fényűzésben élnek a herék, ai kizsákmányolok és nyomorúságban a dolgozók, akik számára a nyomorúság elöl csak egy menekülés van: az öngyilkosság vagy az osztályharc. A gyengék és kishitűek az előbbit választanák. Mi az utóbbir,a a " LÉTRE JÖTT végre az orosz-lengyel béke , és az egész világon úgy írnak róla a polgári lapok, mint a lengyelek nagy győzelméről. Nem ez a fontos. A fő, hogy létrejött a bézke és a lengyel fronton felszabadult orosz tömegek hozzáláthatnak az elvégzendő munka hátra levő részéhez: megsemmisíthetik Wrangel tábornok ellenforradalmi hordáit , és tovább folytathatják Szovjet-Oroszország kommunista rendszerének az építését. A lengyel győzelem nem fog gyümölcsöket hozni. És ha fog, azt is a világ proletariátusa fogja leszedni! * ■ fl a I . I A KAPITALISTA lapokat felháborította az a jelentés, hogy Haitiban az Egyesült Államok tengerészei több ezer embert gyilkoltak le. Követelik a legszigorúbb vizsgálatot és a közigazgatás reformját. Csak egyet nem követelnek: azt, hogy az amerikai kapitalisták érdekeit védelmező hadsereg hivassák vissza. n ■ A HAZUGSÁG csalás és ebben a csalásban a kormányoknak van a legnagyobb részük. Tolstojin ■ ’ MIVEL a társadalom igazságtalanságra le van építve, a törvénynek az a hivatása, hogy védje és föntartsa ezt az igazságtalanságot. Anatole Finance. B fl AZ ERŐSZAK és a hazugság védelmezői- vel együtt haladni annyi, mint hátat fordítani a szociális forradalomnak. Jaurés. Bál AZ OSZTÁLYURALOM merénylet az emberiség ellen. A szocializmus tehát, mely előtörli az osztályokat, az emberiség visszaállítása. Ezért mindenkinek kötelessége, hogy " szocialista legyen. A szocializmus nem valami önkényes és utópikus kitalálás; indul és fejlődik teljes realitásban; az élet nagy ereje, mely átjárja is egész életet és nemsokára képes lesz átvenni az élet vezetését. Jaurés. . j » fii B * ELŐRE' HORTHYÉK MAGYARORSZÁGA ÚTNAK INDULT A KONSZOLIDÁCIÓ FELÉ A MAGYAR BETYÁRURALOM KÜLFÖLDI PROPAGANDÁJA Miként akarják Horthyék kiterjeszteni rémuralmukat Középeurópára? A fehér terror propagandájának az aktái. Tíz milliárd a magyar állami költségvetés deficitje. — Az Osztenburg-különítmény le akarta szerelni a főkapitányságot. — A fehér terror merényletet tervez a pécsi munkásság ellen. (Az Előre tudósitójától.) WIEN, 1920 szept. 21. A fehér terror hadvezérei már hó- napok hosszú sora óta konszolidá-ciósdit játszanak. Horthy konszolidációról beszél, Apponyi konszolidációról szaval, Teleki még éjszaka is a konszolidációról álmodik. És mindezeket a konszolidációs beszédeket, szavalatokat és álmokat kiszínezve, bő lére eresztve, megfelelő görögtüzes világítással újból és újból föltálalja a fehér terror bel- és külföldi sajtója. A magyar propaganda a konszolidáció állandó és gyors előrehaladását kiáltja világgá. Hasznos és szükséges munkát végzünk tehát, ha a legújabb magyarországi híreink nyomán iparkodunk magunk is behatolni a fehér terror konszolidációjának titkaiba. A gazdasági konszolidáció, Magyarország gazdsági konszolidációjáról eleget tudunk, ha tudomásunk van arról, hogy Korányi pénzügyminiszter úr közlése szerint a fehér magyar állam bevétele az 1920—21-ik ébven tíz milliárd korona, kiadása pedig húsz milliárd korona, vagyis a deficitje egy esztendőben éppen potom tíz milliárd. A deficit fedezésére a “báró’ az új adók behozatalával kecsegteti a magyar népet, ami annyit jelent, hogy a húsz milliárd álllami kiadásteherből a hét és fél milliós népességű ország minden lakosa ( a ma született csecsemőt is beleértve)is mintegy 2667 koronát kénytelen köz- vetett vagy egyenes adók alakjában megtéríteni. Erről a tiz millárdos deficitről Korányi úr úgy szónokol, mintha leg- lalább is a magyar állam évi fölös- lege volna tiz milliárd korona. ’ Biz- tos és szilárd alap”-ról és hasonló jókról beszél és a dugóhúzó-logiká-val elszószátyárkodott beszéd azt a látszatot igyekszik kelteni a könnyen hivő emberekben, hogy a tíz milliárdos deficit az első lépés az ország konszolidációja felé. .. A húsz milliárd évi kiadásokból 28 milliót emészt meg a kormányzó ura és ’’udvartartása”, nyilván azért, hogy az adófizető alanyok visszaem- lékezzenek a királyság régi, szép , esztendőire és már csak azért is jó ,várogják vissza a Habsburgokat, mert azok sem kerültek sokkal többe. A nemzeti hadseregre négy milliárd koronát irányoznak elő a fehér terror politikusai, amiből 1200 milliót a karhatalom él föl. A háború alatt a több millió osztrák-magyar hadsereg havi háborús költsége 40 , 500 millió koronát tett ki, vagyis a..- s egész régi monarchia öt-hat milliár-dot költött évente a háborúra, míg Horthyék a béke katonai kiadásairal pazarolnak el négy milliárdot akkor, amikor a mai Magyarország lakosainak száma a hetedrésze az isten-ben boldogult osztrák-magyar monarchia lakosai számának. A külügyminisztérium 1100 millió koronát emészt föl set a kémek, beugratók, megvásárolt hírlapok és hírlapírók fizetésére, no meg a külföldi monarchista propagandára kell. A költségvetés persze arról nem számol be, hogy a külföldi propagandára egyes prostituált lapok tulajdonosai mekkora summákat zsebelnek be. Pedig milyen érdekes vol-na tudni például, hogy egyes ameri-kai magyar lapok kikeresztelkedett, * avagy fajkeresztény lovagjai mek- - nagyságú gombostűpénzt vágnak zsebre Horthyéktól annak fejében, hogy olyan megható cikkeket zokog- rak el a magyarországi konszolidá- ' cióról. " Népjóléti célokra .100 millió koro-nát költ a magyar állam, amely ősz- 5 szeg rendeltetése egyenesen rejtély, mert hiszen a munkásbiztosítás költ-ségei felerészben a munkásoktól és a ‘ a munkáltatók fele része címén is- 1 mét a profitot termelő munkásoktól ■’ kerül ki, másmilyen szociálpolitikai * kiadása pedig a fehér terror orszásgának nincs. Ha ugyan nem ebből jutalmazzák a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár kéretlen látogatóit, akik — a kereszt jegyében ! — az utolsó hetekben ismételten be- törtek az élelmező csoport raktárába, s avagy a pénztárnak azokat az új, abszolut keresztény és tetőtől-talpig magyar alkalmazottait, akiket a hét napokkal ezelőtt tucatszámra elbocsátott szocialista alkalmazottak helyére ültettek és akik ez utóbbi néhány hónap alatt annyit tudtak sik- kasztani, mint amennyit a pénztár negyven és egynéhány éves fennállása alatt sem sikerült pénztár valamennyi sikksztójának, táppénzcsa-lójának és betörő kasszafutójának együttvéve sem eltulajdonítani. Ez a keresztény kurzus csodákat mivel.i Közoktatásügy rimént a hadseregre fordított milliárdokhoz képest e nevetségesen csekély összeget — 600 millió koronát ad ki a mai magyar fehér terror kormánya azért, hogy már az elemista csöppségek is megtanulják az “Erger-Berger” kezdetű nemzeti indulót; hogy a középiskola tanítványait bevezessék a kongregációk titkaiba, hogy az egyetemre beiratkozzék néhány ezer hallgató, akit a beiratkozás és igazoló eljárás néhány hónapos fáradalmai aztán képtelenné tesznek arra, hogy tanuljon is — nos, mindezért az a 600 millió korona is sok. Meg aztán az Ébredő Magyarok is belekerülnek évente négy milliárd koronába. A magyar állam ugyanis kétszázötvenezer tisztviselőt — családtagjaikkal együttt hétszázötvenezer semmittevőt és ingyenélőt — tart el, akiknek egy tekintélyes része még csak nem is mímelheti a munkát, mert íróasztal és hivatali helyiség sem jutott nekik. A hivatalos beosztás nélkül maradtak aztán egyebet sem csinálnak, mint egész nap “ébred”-nek, mig a hivatalokba bedugott kollégáik csak a nap egy részén át “ébred”-nek, mig a nap másik részét hivatali helyiségükben alusszák át. Ez a két , ak mai fehér terror-korrmány szem-pontjából egyaránt fontos — tevé- kenység kerül potom négy milliárd koronába. Ahány számadás, annyi megdönthetetlen adata a fehér Magyarország konszolidációjának. A gazdasági konszoldáció állásé- nak másik bizonyítéka a magyar korona kurzusa, amely állandóan rosszabb, mint az osztrák koronáé, bár Német-Ausztriában nem volt pénzlebélyegzés és ez az ország igen kis hányadát termi meg a maga élelmiszerszükségletének. A külföld kapitalistáit ugyanis azzal nem lehet becsapni, hogy a magyar állam a papírpénzben való bőség miatt a forgalomban levő papírpénzt lebélyegzi és a lebélyegzésnél zsebrevágott ötven százalékos kényszerkölcsönt elkölti a folyó kiadásaira. És az is aligha javítja meg a raaryar pénz értékét, hogy a koronát rövidesen becserélik “tunír”-okra, amely ünnepélyes alkalommal ismét megvágják a népet néhány százalékig. Úgy nagyjában ennyit jelent ma Magyarországon az, hogy: gazdasági konszolidáció. De a belpolitikai konszolidáció nem különb a gazdaságinál. Talánmindennél jellemzőbb tünete az Osenburg-különítmény legutolsó harci talalkozása, amelyet a pécsi Munkás szeptemberig-iki száma ismertet. A pécsi pártlap közlése szerint ma egy tető az Ostenburg-különítmény géppuskákkal fölszerelve kivonult a busapesti rendőrfőkapitányság Zriny utcai épülete elé azzal a szándékkal, hogy a rendőrséget leszereli. A terrorcsapat szokásához képest, állig fölfegyverkezve — kisullogta a főkapitányság hatalmas, légy utcára nyíló épületét, aztán behatott a helyiségekbe és a rendőrséget megadásra szólította föl. Az utcán csődület támadt és rövidesen megérkezett Sréter hadügyminiszter, akinek hosszas tárgyalás után sikerült az Ostenburg-daliákat távozásra bírni. (Folytatás.) II. Jelentés. Boríték: Magyar királyi követség Bécsben Legation royale de Hongrie à Vienne 250 520. D.S. Szig. biz. Kivül: Bécsi Magyar Követség Sajtóosztálya • Érkezett 1920. évi aug. hó 23. D. 200 S. szám 1520' Hivatalból. Szigorúan bizalmas 1 920. IIIJ22. R. I-áttam: 920—VIII[26. Dr. Belül: Szigorúan bizalmas! I. Nemzeti kisebbségek minisztériumának. II. Külügyi sajtóosztály főnökének. 250.d. S. 1920. szám. Azon kedvező fordulat, melyet a legutóbbi párisi, majd a Budapesten lefolytatott tárgyalások számunkra eredményeztek, nagy kihatással van a propaganda működésére és irányítására is, mert egyrészről sokkal nagyobb mozgási szabadságot biztosít a mi számunkra, másrészről pedig ennek bizonyos külpolitikai színezetet is lehet adni. A francia hivatalos körök az ottani pénzemberek hatása alatt a mi politikánkat ma már nyilvánosan is támogatják és ennek az új hangulatnak irányítására a párisi hivatalos és félhivatalos lapok és más sajtóorgánumok is utasítást kaptak. Sikereinket csak fokozza ezzel szemben, hogy az entente ma már teljesen elfordul kedvencétől, Csehországtól s amint az entente szim-,pátiája Csehországot létesítette, úgy fogja megszüntetni ezt az országot az entente szimpátiájának elvesztése. Csehországban nagyon jólismerik ezt a hangulatváltozást és ennek a hangulatváltozásnak az eredménye ma Benes politikájának irányváltozása. Benes a cseheknek a mi és Ausztria testéből megszerzett koncnak az elvesztésétől méltán tart s mert régi protektorát elvesztette ezzel ma természetszerüleg uj protektor után kell néznie, így önmagától adódik az a gondolat, hogy a pánszláv gondolatot újra fölfedezte s a szláv rokonsági kapcsolat révén akar ma egy új politikai blokkot teremteni. A tescheni kérdésnek a csehekre nézve kedvezőtlen elintézése folytán Benesnek a tekintélye nagyon csökkent és sikereit ez a nagy balsiker feledésbe vonta, amit ma föltétlenül reparálni akar s erre nagyon kedvező politikai fogásnak tekinti a Belgráddal, Bécscsel való szövetséget. Csehország élén Benes bizonytalanságában és félelmében annyira megy, hogy ma már keresi az összeköttetést ősrégi ellenségével, a németekkel is, csak azért, hogy a talaj végképen ki ne csússzon a lába alól. Renner Benesnek a politikáját a maga részéről a leghathatósabban támogatja, természetesen azzal nem törődik, hogy mit szól ehhez a politikához Ausztriának lakossága és mit felel erre a mi politikánk. Mi ezeket a dolgokat a kellő időben Parisban fölfedtük s ezek a legnagyobb ellenszenvvel találkoztak a párisi politikusok részéről, akiknek a „zaját mandátummal nem lehet betapasztani, s akiknek a bőrére megy a dolog, készülődnek, s szedegetik elő tavaly ilyenkor a szelemenfa mellé, kukoricagóréba elrejtett fegyvereket, Mannlichereket. Előre meg lehet jósolni, hogy a rendelet végrehajtása után néhány pár renitens kisgazda aluról szagolja az ibolyát, avagy lehetséges, hogy éppen ez aljas rendelet az a gyufaszál, amely lángra lobbantja a parasztságban amúgy is felgyülemlett forradalmi keserűséget. Ez sem baj — gondolják a haramiák — legalább lóháton menekülhetnek, kik Renner politikáját az utóbbi időben nem tekintik jó szemmel. Párisban biztatnak benőnket, sőt quasi politikai feladatunk egyik súlyos pontjának tekintik Fner politikájának ellenőrzését és ellensúlyozását, amelyre a franciáknaknemzeti politikai okokból szükségük van. Halmos már hetek óta kint időzik Párisban és jelentéseket küldött, hogy nemcsak pénzügyi, hanem ezzel összekapcsolt politikai tárgyalásai is a legszebb eredménnyel járnak. Nekünk ugyan a francia szimpátiát elég súlyos áldozatokkal kell megfizetni, ezeket az áldozatokat azonban majd másrészről be tudjuk hozni. Jó lenne, ha az eddig elmondottakat, amelyek a mai külpolitikának legutóbbi eseményeinek súlypontját képezik, a sajtóosztály valamilyen formában feldolgozva egyik keresztény lap rendelkezésére bocsátaná, hogy ebből egy vezércikket kerekítsenek, amely a kormány félhivatalos expozéja legyen. . Halmos a gazadsági kérdések elintézése után a melléje beosztott politikai személyivel (Cs. a külügyből) és Burján őrnagy tanácsaira támaszkodva megkezdi további tárgyalásait is, amelyeknek külső jellege csak magándolog lenne, valójában azonban ez lenne a hivatalos megnyitója annak a politikának, amelyet nekünk a franciák a csehekkel szemben engedélyeznének. Ebbe mindenesetre beletartozik az is, hogy a csehek bizonyos diplo-lomáciai lépésére való elkészüléssel parírozni lehessen. (Erre vonatkozólag a franciák semmiféle hivatalos formában nem akarnak belemenni, másrészről azonban határozottan barátságos magatartást tanúsítanak s acsehek ellenmozgalma és párisi ellenagitációja reánk nézve teljesen eredménytelen fog maradni.) A szlovák minisztériumnak tizenhét darab akta másolatát juttatta D. (az idősebbik) a kezünkre, s kilátásban van, hogy a jövő hét valamelyik napján Prágából is kapunk akta másolatokat, vagy legalább is kivonatokat azokra a bizalmas tárgyalásokra vonatkozólag, amelyeket Renner Benessel folytatott. Gondolhatod, hogy milyen nagy fontossággal bírnak ezek ránk nézve, amikor az a dolog tulajdonképen mi ellenünk irányul, illetőleg annak a politikának a megakadályozására, amelytől a csehek annyira félnek, de amelyet már megakadályozni nem tudnak, mert minden tekintetben kereszteződnek Párisban a számításaik. A propaganda gombját különösen most fogjuk megnyomni, hogy az itt elérendő sikerek mindenben támogassák a diplomáciai terén elért sikereinket. Hogyan készül az új magyar paraszt-forradalom ? A magyar hivatalos lap rendeletet idözöl, amely szerint .... a nemzeti hadsereg felszerelése, a mai, lóállo-ány, illetve lóárak mellett szinte elüzdhetetlen akadályokba ütközik. A kormány tehát elrendeli, hogy mindazok a lovak, amelyek akár magyarországi, akár külföldi kincstári eredetűek, átadandók a magyar álam katonai tulajdonába. Kincstártulajdonnak tekintendők: a német hadsereg (Mackensen), a vörös hadsereg és a megszálló hadsereg alakuataiból hátramarad lövek, stb. Tehát nincs pénz, hogy a fősorozás utján alkalmasnak talált lovak árát a paasztnak kifizessék. A ló pedig kell. \ '‘vitézi” kozákság — csak nem a Ludenny-féle lovasságra gondoltak vizfejűek? — pedig elméletben már megvan, csak ló kell alája. Egy kaonai szolgálatra alkalmas lónak az irata 15—7o ezer korona. Ők a teeményességben kifogyhatatlanok. Nincs, ló, nincs pénz: el kell venni ji parasztot — ingyen. Nem fontosnekik, hogy a “kincstári eredetű ló-t ■akat” a parasztság annak idején pénzért vásárolta meg, sőt azon sem akadnak meg, hogy a “vörös hadseregéről bírói ítélettel állapították meg, mikor vörös katonákat kellett pilóra juttatni, hogy az nem volt hadsereg, hanem összeverődött rabóbanda, azért ha e rablóbanda lovaira van szükség, kimondják, hogy írni a vörös hadseregé, az az államkincstáré volt, azaz, hogy a vörös hadsereg az állam hadserege volt. A nemzetgyűlési kisgazdák úgy látszik, enyelik a pariparablási rendeletet is. Itthon a falukban azok a kisgazdák. A monarchista mozgalom jól fejlődik. A svájci alapból az itteni monarchista komité legutóbb 1,500 000 frankot adott ki nekik, azonkívül a svájci Kurír, akit annak idején még Chum szerződtetett, akár útban van, hogy onnan újabb pénzt hozzon. A csehországi propaganda alig hasonlítható ezzel össze, ami a kiadásokat illeti. Jó lenne, ha Windischgraetz kicsit takarékosságra és nagyobb tevékenységre intené őket. Windischgraetz a magunk kezébe akarta összesíteni a másik propagandát is, ezt azonban a miniszter úr, nagyon helyesen előre megakadályozta, mert ezzel csak el lett volna rontva a dolog. (folytatjuk.) » ----------------— LEZÁRT SZÖVŐGYÁR BOLTON, okt 16..— A Shnop Manufacturing Company az összes munkásokat elbocsátotta és a gyár bizonytalan ideig zárta marad. Az elbocsátást rendelés-hiánnyal indokolják. \ ‘ • 1