Előre, 1921. április (17. évfolyam, 3133-3162. szám)

1921-04-22 / 3154. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR­­B fiy érv . . . $8.00 Félévre $4.00 NEW YORK, N. Y. 88 FIRST STREET m iriomii Orchard 4927-4928. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK! A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! Megjelenik­ minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes szám ára:2. 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. ■e?1! VOL. XVII. EVF. No. 3154. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. FRIDAY (PENTEK), APRIL 22., 1921. A BÁNYAMUNKÁSOK SZÖVETSÉGE NEM AKAR TÁRGYALÁST KEZDENI A BÁNYABÁROK MEGBÍZOTTIVAL Az újabb ajánlatot csupán a munkások megté­vesztésére készítették. A KORMÁNY TOVÁBB FOLYTATJA KÖZVETÍTÉSÉT A pénteki nagygyűlés küldöttei a harc folyta­tását óhajtják. . LONDON, ápr. 2. — A bá­nyamunkások szövetségének­­i tisztviselői kijelentették, hogy a bányatulajdonosok ajánlata az új tárgyalásokra vonatkozó­lag egyáltalán semmi újat sem tartalmaz és csupán más sza­vakba foglalja a rég ismert dol­gokat. A szövetség tisztviselői kereken visszautasították az új tárgyalásokra vonatkozó aján­latot. A visszautasítás nem érte meglepetésszerűen a bányatu­lajdonosokat, mert maguk is tudják, hogy ajánlatukban sem­mi olyasmi sincs, amely a tár­gyalásra új alapot nyújtana. Frank Hodges, a bányász union központi titkára, a pén­teki értekezlet előkészítésével van elfoglalva és az újságírók­nak csupán azt a nyilatkozatot tette, hogy a tisztviselők eluta­sító határozata után nincs mit mondania. Mindaz, ami történ­ni fog, a munkások küldöttei­nek akaratából fog történni és így semmi oka sincs bármilyen nyilatkozattal a küldötteket be­folyásolni. A sztrájk egyáltalán nem ve­szít elejéből, amit leginkább bizonyít, hogy újabban több gyár zárta le az üzemét, mert nem bir szénhez jutni. A szén­hiány a kormányt arra bírta, hogy Londonban a szén szét­osztását saját ellenőrzése alá vegye és meggátolja azt, hogy a nép hosszú sorokban órá­kon keresztül hiába várakozzon szénre. Egyelőre a szétosztó te­rületeket a kormány számára fentartott szükség-szénből lát­ják el. Ezeket a készleteket csak a legvégső esetben szok­ták igénybe venni. A háború alatt csak gyűjtötték a tarta­lék szenet, azonban nem nyúl­tak hozzá. A nép lelkiállapota azonban arra bírta a kormányt, hogy ebből a tartalékból juttas­son a szegényebb néposztály­­nak. A kormány számolva annak lehetőségével, hogy a sztrájk a közeli napokban nem fog befe­jezést nyerni, hirdetmények út­ján készíti elő a lakosságot és kilátásba helyezi a közös kony­hák használatát azok számára, akik nem tudnak szenet szerez­ni, hogy ételüket meg bírják főzni. Míg a kormány és bányatu­lajdonosok azon tanácskoznak, hogy miként lehetne a bányá­szokat megpuhítani, addig a welsh-i bányászok, akik a bá­nyászok zömét képezik, olyan javaslatokat fogadtak el, hogy a harcot vinni kell és nem sza­bad másról beszélni, mint a bá­nyászok eredeti követeléséről. A welsh-i bányászok szerint a harcot vinni kell a győzelem fe­lé még akkor is, ha ez a győze­lem nem jönne is meg, de a bá­nyászoknak, akik magukra ma­radtak, meg kell mutatni, hogy olyan erőt képviselnek, amely­­lyel szembeszállni oktalanság. A welshiek harcias nyilatkoza­taikat megmagyarázzák, hogy ők nem tekintik a sztrájkot ha­talmi kérdésnek, azonban nem zárkóznak el az alól, ha a har­cot a bányatulajdonosok azzá akarják fejleszteni. A welsh-i kerület küldöttei olyan irányú javaslatot visz­nek magukkal, amely szerint minden tisztviselő eltávolítandó a szövetség éléről, aki a bán­­nyatulajdonosokkal egyezséget ajánl. Hogy az ország népe a bá­nyászokkal van, azt semmi sem bizonyítja jobban, minthogy az ország legtekintélyesebb püs­pökei nyíltan a bányászok mel­lett foglalnak állást. Pedig köz­tudott dolog, hogy a papságnak jó szimata van és­­ az mindig oda húz, ahol több­­erőt sejt. Általában az országban más­ról sem beszélnek, mint a bá­nyászok pénteki kongresszusá­ról, amely már most előre veti fényét és abban foglalható ösz­­sze, hogy harc a végső győze­lemig. A kormány egy utolsó erőfe­szítést próbál, hogy valahogy tanácskozásra hozza össze a küzdő feleket, azonban az ed­digiek azt bizonyítják, hogy nem sok eredménnyel. ------------------­ Amerikai szivattyúk tisztít­ják most a francia tárnákat Az auzini, délfranciaorszá­gi híres bányák, amelyeket 1918-ban elöntött a víz, most már helyre vannak állítva. A legalsó tárnát tegnap tiszto­gatták ki. Azt hiszik, hogy ez az üzem a termelést 20 száza­lékkal fogja fokozni. A szivattyúzást 14 hónap­pal ezelőtt kezdték meg és a legtökéletesebb amerikai gé­peket használták. Anzinben vannak a világ legmélyebb bányái és a németek vissza­vonulásuk előtt elárasztottak­ az összes tárnákat vízzel. A lengyel olajforrásokat a franciák kapják meg PARIS, április 21. Rövidesen aláírásra fognak kerülni azok a szerződések, amelyeknek értel­mében a leggazdagabb lengyel­­ olajforrások kizsákmányolási jo­­­gát francia tőkések fogják meg­kapni. Általában azt hitték,­­ hogy Lengyelország Nagy-Bri­­­­tanniának ígérte az olajforrása­­ikat, mert a lengyel kormány An­­­­gliától kapott a legutóbb is na­­­gyob kölcsönt. Franciaország előtérbe jutása ezért nagy meg­lepetést keltett. ■----------------­ Az Aaland szigeteken nem tartanak népszavazást STOCKHOLM, április 21. - Egy genfi távirat jelenti, hogy a népliga bizottsága, amely a Balti-tengeri Aaland szigetek hovatartozandósága tanulmá­nyozására lett kiküldve, úgy döntött, hogy nem tart népsza­vazást a sziget lakossága kö­zött. A népliga a bizottság je­lentése alapján dönti el, hogy a szigetek Svédországé vagy Finnországé legyenek. A szige­tek a volt orosz birodalomhoz tartoztak. Valószínű­, hogy a bi­zottság tanulmányozásánál arra jött rá, hogy a lakosság Szovjet Oroszországhoz való csatlako­zás mellett szavazna, azért ej­tette el a népszavazást. A porosz mriniszterelnök benyújtotta lemondását BERLIN, április 21. Herr Stegerwald, akit a porosz par­lament csak a legutóbb neve­zett ki porosz miniszterelnök­ké, beadta lemondását. Kine­vezését egyébként hivatalosan nem is jelentették. Herr Stegerwald a porosz képviselőházhoz intézett leve­lében kijelenti, hogy tudomá­sa szerint a képviselők egy ré­szének nincsen ínyére az ő ki­nevezése és ezért a leghelye­sebbnek azt tartja, ha megbí­zatásáról lemond. (Stegerwald a porosz képvi­­selőház Közép-pártjához tar­tozik. A háború alatt az élel­miszerellátási minisztérium­ban dolgozott, később a jóléti bizottság tagja lett.) Haywood részt vesz a szakszervezetek moszkvai gyűlésén MOSZKVAI É­R­T­E S­Í­TÉS SZERINT SZERDÁN ÉR­KEZETT A VÁROSBA Az út fontos jelentőséggel bír a munkásmozgalomra. CHICAGO, április 21. William D. Haywood, az I. W. W. volt központi titkára március 30-án indult el Moszkvába, hogy részt­­vegyen a Harmadik Internatio­nale által összehívott ipari szer­vezetek kongresszusán, amely július 1-én fogja tanácskozásait megkezdeni. Haywoodon kívül az I. W. W. még másik hat de­legátust küldött a tanácskozásra. Haywood elutazását abból az alkalomból hozták nyilvánosság­ra, mert a hatósági közegek azt állították, hogy bujdosik és nem akar jelentkezni börtönbünteté­sének megkezdésére. Haywood elutazását az I. W. W. vezetősége érthető okokból nem hozta nyilvánosságra, azon­ban mivel biztonságban megérke­zett Moszkvába, semmi ok sem áll fenn az elutazás titkolására. Haywood nem csupán mint delegátus fog szerepelni, hanem azokra az okokra is ki fog ter­­jeszekdni, amelyek azt eredmé­nyezték, hogy az I. W. W. súlyos támadásokban részesítette a Harmadik Internationale-t. A je­len pillanatban még korai lenne Haywood útjához bármilyen kommentárt fűzni, azonban hisz­­szük, hogy Haywood útja az amerikai munkásmozgalom szá­mára nagyon jelentős mozzanat és annak eredményezni kell az amerikai for­­dalmi eelmek egye­sülésének gyors sikerét. A Harmadik Internationale kö­rül csoportosuló erők sokkal több súlyt képviselnek, minthogy az I. W. W. továbbra is el tudná magát szigetelni attól, hogy bele ne kapcsolódjék abba a gyűrűbe, amelyet a munkásság alkot a ka­pitalista termelés megdöntésére és a kommunista termelés meg­szervezésére. Haywood útja azt jelenti, hogy az I. W. W. szakítani kénytelen a Sandgrinizmussal, amely elég hosszú ideig diszkreditálta őt. Automobil a folyóban TRENTON, N. J., április 21. Tegnap délután a Sanch­an fo­lyóban megtalálták Gilbert R. Lowe automobilját és a kalapját, amiből arra következtetnek, hogy a helybeli gyár e hivatalno­ka folyóba veszett A rendőrség kutat a holtteste után Már megint ‘kiderül’ valami a Wall streeti robbanás ügyében A HALÁLKOCSI KOCSISÁT VÉLIK FELISMERNI A TITO LIGI-BEN. Flynn fespicli nagyon buzgó a jutalom miatt. William J. Flynn, az igazság-­­ ügyi hivatal nyomozó osztályá- I nak főnöke úgy nyilatkozott teg­nap Washingtonban, hogy a Scranton, Pa.-ban elfogott Tito jLigi fény­képében két tanú, akik­­a múlt év szeptemberében történt Wall streeti robbanás alkalmával­­a helyszín közelében voltak, fel­­i­­smerték a halálkocsi vezetőjét. Flynn óvatosan kijelenti, hogy dacára az előleges felismerésnek, eddig nem hajlandó az elfogott olaszt szorosan azzal vádolni, hogy része van a robbantásban, a­míg a felismerő tanuknak alka­lom adatik, hogy­ Scrantonba utazhassanak és ott láthassák Ligi-t. Ha a tanuk nem mehet­nének, akkor Ligi-t New Yorkba hozzák. Egyelőre szigorúan őr­zik az állítólagos bombaszekér kocsiját és szigorú vallatás alatt tartják az ügy felderítésén fára­dozó szövetségi ügynökök. Az egyik vallató detektív, P. J. Ahearn, azt mondja, hogy Li­­gi katonaszökevény, vagyis a kö­telező jelentkezést elmulasztot­ta. Ligi vallomása szerint sem­mit sem tud a Wall streeti rob­banásról. Azt állítja, hogy no­vember óta van Scrantonban és azóta egy restaurantban dolgo­zott. Korábbi tartózkodásáról nagyon keveset tud a hatóság. Scrantonból érkező jelentések szerint Ligit a szövetségi ügynö­kök már 5 hónap óta figyelik és csak azért helyezték jelenleg le­tartóztatásba, mert most fedez­ték fel, hogy Scrantonban gyárt­ják azokat az ablak­súlyokat, a­mikhez hasonlókat a bombarob­banás után találtak. Az egész ügy igen zavaros. Sem a new yorki igazságügyi ha­tóság, sem a rendőrség nem tud vagy nem akar tudni a Scranton­ban letartóztatott egyénről. Azt mondják, hogy Ahearn detektív, aki az egész “fogás’-nak a hőse, direkt Flynn főnyomozó rendel­kezése alatt áll. És ha valamit közölni akarnak a dologról, ak­kor Flynn washingtoni irodájá­hoz kell fordulni. Valószínű, hogy egy buzgó fogdmeg nagyon szeretné a ju­talmat megszerezni és ezért in­tézte az újabb “fogás”-t. ■----------------­ A telefontársaság leszállítja a használati díjat Alig pár napja olvastuk, hogy a New York Telephone Co. fel akarja emelni a tele­fon­díjakat. Azt is hallottuk, hogy parlamenti vizsgálat in­dul meg a társaság ellen, most meg az a hír terjedt el, hogy leszállítja egy centtel a távol vidékre szóló 15 centes rátát. De csak a privát telefo­noknál, a többiek továbbra is 15 centet fizetnek. Öt gyermekével együtt menekült a halálba BÉCS, április 21. — A Krum­­bach falucskában lakó Heissen­­berger nevű szegény özvegy asszony tegnap megölte öt gyer­mekét s miután eltemettetésük­ről gondoskodott, öngyilkossá lett. A szerencsétlen asszony ré­mes tettére nagy szegénysége és családjának a szenvedései kényszeritették. A szenátus ratifikálta a columbiai szerződést WASHINGTON, április 21. A szenátus tegnap ratifi­kálta a columbiai szerződést, amely Panama felosztásának a következménye volt. A szer­ződés többek között arról in­tézkedik, hogy Amerika fizes­sen huszonöt millió dollárt a dél-amerikai köztársaságnak. A szavazás eredménye 69— 19 ellen volt, ami tizeneggyel több, mint amennyire a két­harmad többséghez szükség van. A beterjesztett módosí­tásokat kivétel nélkül elvetet­ték. A szerződés ratifikálása el­len 15 republikánus és négy demokrata szenátor szavazott. Japán nem hajlandó lemondani a csendes óceáni szigetekről A JAPÁN KORMÁNY A YAP SZIGET ÜGYÉBEN KÖVETI EDDIGI POLITIKÁJÁT. Amerikának háború árán sem szabad lemondani Yapról. True translation filed with the Post master of New York on April 21st, 1921. as required by the Act of Octo­ber 4. 1917. TOKIO, április 21. A Nichi- Nichi újság jelentése szerint a japán kormány tegnap elhatároz­ta, hogy nem változtatja meg a Yap szigeti mandátumra vonat­kozó eddigi politikáját, dacára az amerikai jegyzéknek. . A külügyi hivatal nem cáfolta s nem is erősítette meg a fenti jelentést s kijelentette, hogy a kormány csakis az amerikai kor­mánnyal történt kölcsönös meg­egyezés alapján fog hivatalos nyilatkozatot tenni a szigetre vo­natkozólag. A japán sajtó a mandátumok kérdésével foglalkozva különbö­ző hangokat pendített meg, de ál­talában az a nézet, hogy Ameri­kának az állásfoglalása nem indo­kolt. Amerika — a japán sajtó véleménye sezrint — vétójogot vindikált magának a szövetsége­seknek a német háborúval kap­csolatos ügyekben hozott dönté­sei felett. Japán nem adhat vá­laszt Amerikának oly követelé­seire, amelyeknek úgy is a szö­vetségesek legfelsőbb tanácsa elé kell kerülniük, amelynek Japán maga is tagja. Ha a nagyhatal­mak úgy döntenének, hogy Ja­pán m­ondjon le mandátumáról, Japán kénytelen volna meghajol­ni a döntés előtt, de a japán kor­mánynak sikerülni fog elejét ven­ni az ilyen döntésnek, hivatkoz­ván a szövetségesekkel még Ame­rikának a háborúba valő beavat­kozása előtt kötött szerződései­re, melyek biztosítják számára az egyenlítőtől északra fekvő csendes-óceáni szigeteket, vala­mint arra a tényre, hogy Japán a békekonferencián lemondott több fontos követeléséről a harmónia érdekében. MEMPHIS, Tenn., április 21. Daniels volt tengerészeti minisz­ter itt tartott beszédében kijelen­tette, hogy Amerikának még há­ború árán sem szabad lemonda­nia a Yap szigetekről. Amerika feladná összes elveit, melyekért a világháborúban harcolt, ha meg­engedné, hogy egy nemzet ellen­őrizze a csendes-óceáni szigetet, amelyen Amerikát a Kelettel ösz­­szekötő kábelek áthaladnak. “Nem szabad arra néznünk, hogy mibe kerül, még ha háború­ba is, — mondotta Daniels, — de semmi körülmények között sem engedhetjük meg, hogy Ja­pán megkapja a szóban forgó jogokat”. „ (1) NÉMETORSZÁG HARDING ELNÖKÖT szólítja föl a közvetítésre A KÁRTÉRÍTÉSI ügy kérdésében Az Egyesült Államok elnöke határozná meg az összeget. A VILÁGBÉKE ÉRDEKÉBEN SEGÍTSÉGET KÉR Minden döntést betű­ és szellem szerint teljesít Németország1. BERLIN, ápr. 21. — A német köztársasági kormány­­tegnap este hosszas és beható tanácskozás után elhatározta, hogy tekintettel arra az általános veszélyre, amely fenye- t­geti Európát és a világbékét abban az esetben, ha a fran­­cciák a német ipart és gazdaságot teljesen tönkretevő tervei­­t ken keresztülviszik, arra kéri Harding elnököt, hogy bírja rá a szövetségeseket az ő közvetítésének és döntésének az elfogadására. A német nép teljesen az Egyesült Államok­­elnökének a kezébe adja magát és kötelezi magát a döntés­­minden pontjának szellemben és szó szerint való meg­­­­tartására. A német külügyminiszter a berlini amerikai megbízott­nak, Diesel ügyvivőnek adta át a jegyzéket azzal a kérelem­mel, hogy juttassa el sürgősen a washingtoni kormányhoz. Az Amerikának szóló jegyzék 200 szóból áll és azt még tegnap este kábelezték meg Washingtonba. Azt mondják, hogy ez az okmány egyike a legfontosabbaknak, amely va­laha a német külügyi hivatalt elhagyta. Simmons német külügyminiszter kijelentette, hogy ő a kormány és az egész német nép nevében szólott a jegyzék­ben és arról értesítette a “testvér-köztársaságot”, hogy min­den ellenvetés, kifogás vagy feltétel nélkül Németország hajlandó magát alávetni annak a döntésnek, amit Harding hoz. Az ország teljesíti a kiszabott feltételeket és megfizeti utolsó centig a kártérítést és minden olyan egyéb összeget, amelyet Harding elnök az ügy átvizsgálása után jogosnak és méltányosnak ítél. Az elnök döntését — mondotta Simmons — a német kormány betű szerint, minden félremagyarázás nélkül tel­jesíti. Simmons állítólag azt is kijelentette volna, hogy a né­met “testvér-köztársaság” kormánya által azért fordult oly sürgős kérelemmel az Egyesült Államokhoz, hogy megvédje Európa és a világ érdekeit és a békét. A német kormány a jegyzék elküldése előtt majdnem éjfélig tanácskozott a dolog felett. BERLIN, ápr. 21. —Német körökben nincsenek tisztában azzal, hogy a kormány min­den előzetes informálás nél­kül vagy Washingtonból jövő biztatásra szánta-e el magát erre a lépésre. A kártérítési ajánlatokra vonatkozólag nyilatkozik a Frankfurter Zeitung, amely összeköttetésben áll a külügyi hivatallal. Ez az újság azt ír­ja, hogy a német kormány ajánlatait a szakszervezeti­­ szövetséggel folytatott tanács­kozások után tette meg, és a­mely oda céloz, hogy Német­ország összerejéből nem ké­pes előteremteni a restaurá­cióhoz szükséges pénzt kül­földi kölcsön nélkül. BERLIN, ápr. 21. — A Norddeutsche Allgemeine Zei­tung, amelynek Hugo Stinnes a tulajdonosa, azt a véle­ményt mondja a szövetsége­sek újabb követelésére, hogy a német bank aranykészletét adják át antant ellenőrzés alá, miszerint emögött az a Franciaország áll, melynek egyetlen célja Németország teljes gazdasági bukásának előidézése. Azt írja ez a lap, hogy abban az esetben, ha a német nemzeti bank arany­­tartalékát lefoglalják és ahhoz nyúlnak, akkor ez az arany megszűnt biztosítéka lenni a német gazdasági élet­nek. Az újság megemlíti, hogy Németországnak 20 milliárd értékű bankjegye van külföl­dön adósságának fedezésére és 95 milliárd az összes kül­földi követelés. A jelenlegi­­aranykészlet értéke 1090 mil­lió márka, ami 18 százalékos biztosítéka a német bankje­gyeknek. Ha ezt az aranybiz­­tosítékot elviszik, a bankje­gyek teljesen értéktelenekké­­válnak, az árak rémületesen felszöknek és a katasztrófa minden vonalon be fog követ­kezni. Nemcsak a belső ipar és gazdaság fog tönkremenni, hanem az export is, ami felbo­rítja egész Európa gazdasági egyensúlyát. WASHINGTON, ápr. 21. — Az Egyesült Államok politi­kája Németországgal szemben változatlan. Az új kormány­zat nevében Hughes külügy­miniszter március 29-én adott válasza még most is fe­di a kártérítési ügyben elfog­lalt álláspontot, amely Német­országot teszi felelőssé a há­ború anyagi és erkölcsi ká­ráért. Azóta, amikor a német kormány felvilágosítást kérő jegyzékére a válasz megada­tott, az amerikai álláspont nem változott és a németek részéről sem érkezett újabb memorandum. Diesel berlini amerikai diplomáciai megbí­zott felhatalmazást kapott ar­ra, hogy szükség esetén ismé­telje meg változtatás nélkül Hughes-nak március 29-iki jegyzékében kifejezett állás­pontját. --------------------­ A columbusi börtönben 600 rab mérgezést kapott COLUMBUS, O., április 21.— Az állami fegyházban az ebéd el­fogyasztása után 600 rab rosszul lett. A gyors orvosi segély meg­gátolta a nagyobb katasztrófát. Az étel vegyi vizsgálata után megállapították, hogy a rosszul­­létet mérgezett sárgarépa fo­gyasztása idézte elő. Az összes rabokat beszállítot­ták a kórházba, ahol a városból nagyszámú orvos segédkezett a betegek kezelésében, akik már túl vannak a veszélyen. A múlt hetekben az ohioi árva­házban fordult elő hasonló mér­gezés, azonban akkor azt állítot­ták, hogy a sárga répát az árvák az intézeten kívül fogyasztották el. A mostani nagyarányú mér­gezés azt bizonyítja, hogy súlyos mulasztás forog fenn az állami intézetek étkezésének ellátása kö­rül.

Next