Előre, 1921. május (17. évfolyam, 3163-3193. szám)

1921-05-04 / 3166. szám

4 Magyar munkásmozgalom írta: KIRÁLY ALBERT. A termelés fokozása a legnagyobb gondja a kis Ma­gyarországi Szakszervezeti Ta­nácsnak. A forradalmak alatt de­­mokratikusabbá fejlődött, min­den szakszervezet arányosan vá­lasztott küldötteiből állt a nagy szaktanács. A bukás után, alkal­mazkodva a változott viszonyok­hoz, visszafejlődött és egy pár emberből álló klikk kaparintotta kezébe a vezetést azzal az indo­kolással, hogy a forradalom ide­­jén beállt változás nem érvényes, nem szabályos kongresszus út­ján jött létre. Ma ez a nagynevű kis klikk teljesen távol áll a ma­gyar munkásosztály akaratától és vágyától. A Szakszervezeti Értesítő már­cius 1-iki vezércikke, tehát hiva­talos megnyilvánulása a terme­lés fokozása érdekében veri a dobot. Jászai bácsi megállapítja, hogy “a munkanélküliekről nem is szólva, még azok is éheznek és nélkülöznek, akik becsületes és szorgalmas munkát végeznek, s ezzel az állami és társadalmi kon­szolidációt szolgálják.” Ez az éhezve dolgozó becsületes mun­ka Horthyország rabszolgatar­tóinak jólétéért van. Ennek a rabszolgamunkásnak a fokozá­sán, a Horthyország konszolidá­cióján töpreng Samu bácsi és megállapítja, hogy: “Mindenki érzi, hogy a háború alatt elpusz­tított javak pótlása esetén meg­szűnne a mai nyomorúság és drágaság.” Hát bizony! A sok volna, lenne, hogy és hátha után Samu bácsi várja a nyolcadik nagy csodát, de a javak pótlása csak nem akar bekövetkezni, a kapitalista termelés, még a Hor­­thy-féle rabszolgarendszerű ter­rorkapitalizmus is csak züllik, pusztul. Miként lehetne a kapi­talista termelés züllését, pusztu­lását megakadályozni, ezen ke­sereg Samu bácsi és azt mondja: “hogy a világháború utóbajai az emberiség nagy részét nehéz próbára teszik.” Hej, kutya vi­lág! Hát a pipa sem szelet, a pi­­paszurkálók sem olyanok, mint régen. A kapitalista termelés fokozá­sának problémáján nem kell so­kat töprengeni, nem kell ahhoz sok fáradtság, Samu bácsi előve­szi a németországi és a német­ausztriai szaktanácsok hivatalos közlönyeit, van ott elég recept a kapitalista termelés “helyreállí­­tására”, “újraépítésére”, a “ter­melés fokozására”. Nem lehet eléggé csodálni azt a szorgalmat és leleményességet, amellyel a szakszervezeti vezetők a kapita­listák segítségére sietnek. Nép- LLOYD SABAUDO VOM Ab «.STATE STREET,­­N­CW YORK UIT1 KE DTTALIA május 4-én, Regina DTtalia május 28-án. Ausdca naagryobb nikremig »idlO Je*ryeBs If válthatott, & patalia ataa*fi»k l3!& '»*» h&rt kapnak CUNARDANCHOR Leg­na.^yobb, leggyorsabb és leg­finomabb hajók a világon. Kitűnő bánásmód. Van helyi ügynökség az ön városában is. Magyarországba, Romániába és Czechno-Szlovákiába direct Direkt Trieszten és Fiumén át CALABRIA MÁJUS 17. PANNÓNIA JUNIUS 4. II. o. »200. III. o. »125. Add »5. MAURETANIA MÁJ. 12 AQUITANIA MÁJUS 24. (45,­47 tonnás) bank a kapitalizmus megvételére tervezett gazdálkodás (Plan­wirtschaft) és a földgáz. Megta­lálja a Szakszervezeti Értesítő is a helyes nyomot. Ami jó Stinnes- és Noske-országnak, az jó lesz Horthy—Miákitséknak is. A Szakszervezeti Értesítő sze­rint: “E­mitt az olcsóság, amott pedig a magas valuta miatt szü­netel a termelés.” “Ezek kétség­beejtő alapotok, amelyek a valu­takérdés rendezésével szűnnek meg.” Szóról-szóra így! E nagy­stílű közgazdasági megállapítás és jasslás után a Szakszervezeti Értesítő azt írja, hogy “minde­­nekfelett a széntermelés fokozá­sára lenne szükség.” Ha volna lenne, és ha a lenne nem volna, akkor lenne szén is. De nincs. És jönnek a szaktanácsok.., “na­gyobb menyiségű külföldi szén behozataláról kellene gondos­kodni, vagy pedig az ittlevő ener­giákat kellene jobban kihasznál­ni.” Ez a vágy a fontos. Ezt a szaktanácsot különféleképen ér­telmezik. Horthyék ezt a taná­csot megfogadták és alaposan kihasználják az energiákat: mi­­litarizálták a bányákat, a bizal­mi férfi­rendszert megszüntették, a bányabárók legrettenetesebben kizsákmányolják “az ittlévő energiákat”, a bányamunkásokat. A Szakszervezeti Tanács és a kötelékébe tartozó Bányamun­kás Szövetség ehhez az állati ki­zsákmányoláshoz segítséget nyújt, így is kevés a szén. A szakértők véleménye alapján Sa­mu bácsi azt ajánlja, hogy a Du­nát pont 44 méterre duzzasszák meg, lesz akkor vizierő és ha ez sem lesz elég, akkor akad meg a Magyar Alföld gyomrában egy kis jó földgáz is. A helyzethez illő: felhívni a közfigyelmet a vizierőkre és a földgázra. Valóban, a kapitalis­ták és cselédjeik fejvizének le­­csapolásával, a magyar forradal­mi munkásság föld alá fojtott akaratának robbanásával lehet csak a szocialista termelés kon­szolidációját megkezdeni. Addig pedig ál az, amivel a Szakszerve­zeti Értesítő vezércikke végző­dik: “Financiális (profit!) kér­dések miatt hiúsulnak meg a leg­szebb tervek. Az ipari munkás­ság munkahiány miatt kénytelen nyomorogni. Szakképzett mun­kások, akiket alig lehetne helyet­tesíteni, azon törik a fejüket, hogy miként lehetne kivándo­rolni” — és ezt a helyzetet iga­zolja két sor­­, mint a cenzúra aláírása. Harc a kollektív szerződés ellen. A kollektív szerződés Prok­­rusztes ágyába gyömöszölt nyomdai munkások lázadnak a kollektív szerződés ellen. Nagy szó! A nyomdászszervezet veze­tősége a “Typographia márci­us 25-iki számában elismeri, hogy szép számmal vannak olya­nok, akik a kollektív szerződés megszűnését kívánják. A kollek­tív szerződés ellen és mellett fo­lyó harcban három csoport véle­ményét fogjuk összeegyeztetni, hogy ebből a nyomdai munkások megfelelő következtetéseket von­janak le: 1. A nyomdai munkások véle­ménye: A kollektív szerződés a kapitalizmus mai válságának idején már nem felel meg. A húsz éves kolektív szerződés eredmé­nye, hogy a nyomdai munkások anyagilag teljesen tönkremen­tek. A hétéves háború jó kon­junktúráját a munkáltatók arat­ták le, a rossz konjunktúrát a munkások szenvedték. A nyom­dai munkás családjával együtt lerongyolódott, gyermekei ruha és cipő nélkül! A kollektív szer­ződést a nyomdászszervezet egy­kor azért köthette, mert a nyomdai munkások többségét megszervezte, a szervezetlen ki­sebbséget a kollektív szerződés erejével kényszerítette be a szer­vezetbe. A munkáltatók ehhez hozzájárultak, mert a kollektív szerződés alapot teremtett a munkavállalásra, kalkulációra, ami egészen magyarosan azt je­lenti, hogy már előre meg tudták állapítani, hogy mennyi lesz a profit. A Balkánháború előtt a kapitalizmus nagy fejlődést ért el. Az árhullámzás nem volt órá­­ról-órára változó, a nyomdai munkások egy bizonyos életszín­­vonalat érhettek el. A háború óta pedig az árhullámzás mindig elérhetetlenül felfelé hullámzott és a kollektív szerződés munka­bérei alulmaradtak. A kapitaliz­mus válságából keletkezett gaz­dasági válságok idején a nyom­dai munkások keze meg volt köt­ve, nem védekezhetek munka­adóik kizsákmányolása ellen, ez­ért sokkal nagyobb mértékben szenvedtek a válság idején, mint az egyéb munkások. Ma a kol­lektív szerződés csak a munka­­vállalást, a profitot követeli, a nyomdai munkásság nyomorát csak súlyosbítja. Aki ma a kol­lektív szerződést akarja, az a ka­pitalisták zsoldjában áll! Le a kollektív szerződéssel! 2. A nyomdászszerevezet hiva­talos véleménye. “Álláspontunk az, hogy a kol­lektív szerződésnek nemcsak­­ normális időkben, hanem most is be kell válnia. Egy szempontot kell a szerződő feleknek figye­lemre méltatni. Még­pedig azt, hogy a kollektív szerződés lénye­ge mindkét félre biztosítva le­gyen. A kollektív szerződés lé­nyege a munkaadókra nézve az, hogy a nyugodt kalkulációt és a zavartalan termelést biztosítja, a munkásokra nézve pedig, hogy a konjunktúra hullámzását és rosz­­szabbodását túlságosan nem sza­bad megérezniök. A magunk ré­széről vállaljuk, hogy a nyom­dai munkásság a kollektív szer­ződésben válalt kötelezettségé­nek megfeleljen. Ezzel szemben szabadjon remélnünk, hogy ez a jövőben a főnökségnél is igy lesz. És a jövőben több megértéssel találkozzunk. És ha így lesz, a nyomdai munkásság hittel és meggyőződéssel áll a kollektív szerződés mellé.” (Typographia, 1921. március 25.)­­ A legújabb hírek szerint a görög csapatok Kis-Ázsiában offenzívát indítottak Kemal pasa csapatai ellen, kezdet­ben sikereket értek el, de a török nacionalisták hamaro­san ellentámadásba mentek át és megállították a görög támadást. Ezek mögött a hírek mö­gött a francia keleti politiká­nak, a törökökkel való meg­békélés, a sévresi béke reví­ziója politikájának teljes csődje rejtőzik. Mindenki em­lékszik még rá, hogy a fran­cia kormánysajtó mekkora lármát csapott Venizelosnak a választásokon szenvedett veresége alkalmából arra a konfliktusra, mely Anglia és Franciaország között tört ki Konstantin király visszahívá­sa alkalmából. Arról volt ugyanis szó, hogy a franciák­nak kapóra jött Venizelos ve­resége és Konstantin vissza­hívása, mert így a görög nép “hűtlenségével” és “hálát­lanságával” indokolhatták meg azt a régi tervüket, hogy a Görögország számára nagy előnyöket biztosító­ sévresi bé­két revízió alá vegyék, meg­egyezést keressenek a török nacionalisták vezérével, Ke­mal Pasával ,aki nyílt ellen­tétben állott az antantnak la­kájszolgálatokat teljesítő kon­stantinápolyi kormánnyal. A Kemallal való megegye­zésre azért volt szüksége a francia imperializmusnak, hogy lehetetlenné tegye Szov­­jetoroszország számára a ke­leti népek szabadságmozgal­maival való szövetkezést. A trónjára visszakerült Kon­stantin király hiába erősít­­gette, hogy ő folytatni fogja megbukott elődjének, Venize­losnak antant-politikáját, hi­ába bizonygatta, hogy haj­landó folytatni a török na­cionalisták ellen Kis-Ázsiá­ban indított politikát, a fran­cia imperializmus, hajthatat­lan maradt, ragaszkodott a sévresi béke revíziójához, mert az ő számára a volt szö­vetségesnek, Görögországnak feláldozását megérte az, hogy a másik oldalon gyöngíti Szov­jetoroszországot. Anglia eleinte ellenszegült ennek a tervnek. Persze nem a görög nép, vagy Konstan­tin iránti rokonszenvből, ha­nem azért, mert Anglia nem egyezhetett bele a sévresi bé­ke revíziójába, nem mondha­tott le Törökország felosztása árán szerzett új imperialista zsákmányáról, az Indiával való összeköttetést biztosító területekről. A sévresi béké­nek az a revíziója, amelyet a török nacionalisták követel­tek és amelybe a franciák hajlandók lettek volna bele­menni, Anglia számára tehát lehetetlen volt. Ezt azonban nem lehetett nyíltan bevallani. Mert a nyílt bevallás a francia-angol "el­lentét megoldhatatlanságá­nak bevallását jelentette vol­na. Az angolok tehát arra tö­rekedtek, hogy a megoldást elhalasszák, hogy látszólag engedményeket tegyenek a francia álláspontnak csak az­ért, hogy lényegében annál szilárdabban álljanak a saját maguk imperialista érdekei­nek az álláspontján. Egy ilyen formai enged­mény volt az, hogy az ango­lok elfogadták azt a francia javaslatot, amely szerint a “keleti kérdés” elintézése céljából Londonban konfe­renciát tartsanak, amelyre meghívták a sévresi béke re­víziójában közvetlenül érde­kelt feleket, a török naciona­listáknak és a görögöknek a képviselőit is. A londoni konferencián az­tán “megoldották” a “keleti kérdés”-t. Hogy hogyan si­került ez a “megoldás,” azt mutatják a közeli Kelet leg­újabb eseményei: Szovjet­­oroszországnak és Kemalék­­nak nemrégiben megkötött szövetsége egyrészt, a görög imperialistáknak újból meg­indított offenzívája másrészt. A francia tervből, Kemal­­nak Sovjetoroszország ellen való kijátszásából nem lett semmi. Nem lehetett belőle semmi azért, mert ezen terv megvalósításának előfeltétele az lett volna, hogy Anglia fel­áldozza imperialista érdekeit a francia imperializmus ked­véért. Hiába haragudott Franciaország a “hűtlen” gö­rögökre, hiába vetett szerel­mes pillantásokat Kemalék­­ra, mindennek meg kellett hiúsulnia azon a tényen, hogy a görög burzsoázia az angol imperializmus természetes Kis-Ázsiában, míg a török na­cionalisták természetes ellen­ségei. Konstantinnak folytatnia kell a kiűzött Venizelosnak politikáját, mert ez a politi­ka a görög burzsoázia politi­kája. Venizelosnak azért kel­lett megbuknia, mert a görög dolgozó nép megelégelte az imperialista politikát, meg­elégelte a háborút, mert a görög katonák a kisázsiai frontokon elégedetlenkedtek, lázongtak és tömegesen de­zertáltak, mert a görög pro­­letariátus, a dolgozó paraszt­ság nem akarta tovább szol­gálni a görög és angol bur­zsoázia imperialista érdekeit. És most Konstantin király, a­ki annak köszönheti vissza­­lését, hogy a görög nép több­sége megelégelte Venizelos imperialista politikáját, szin­tén azt a politikát folytatja. Offenzívát indít Kis-Ázsiában a törökök ellen, vállalja Ve­nizelosnak az angol imperia­lizmussal szemben vállalt la­kás kötelezettségeit. A görög-török háború az angol politikának a franciá­val szemben való diadalát je­lenti. De jelenti azt is, hogy örök időkre befellegzett an­nak a tervnek, amely Kis- Ázsiának az antantimperializ­­mus kizsákmányolása ellen lázadó paraszttömegeit el akarta szakítani természetes szövetségesüktől, az orosz proletárköztársaságtól. Görögország háborúja nem a görög nép háborúja, a gö­rög-török ellentét nem a gö­rög nép ellentéte Anatolia tö­rök tömegeivel, az angol­görög szövetség nem a görög népnek szövetsége Anglia im­perializmusával. A görög bur­zsoázia az, amelyik oly kész­séggel szolgálja az angol im­perializmust. A görög nép óriási többsége hamar be fog­ja látni, hogy Konstantin ki­rály visszahívása, Venizelos elűzése semmit sem változta­tott a helyzeten és nemsoká­ra ugyanazzal az elszántság­gal fog Konstantin és a görög burzsoázia ellen fordulni, mint amilyen elszántsággal fordult Venizelos ellen. A gö­rög dolgozók lázadása és for­radalma fogja csak keresztül­húzni Anglia imperialista szá­mításait, fogja megteremteni a görög és török népnek test­véri békéjét. De a görög for­radalom Franciaország szá­mításait is keresztül fogja húzni ,mert a III. Internacio­­nále keleti forradalmi front­ját a görög dolgozók tömegei­vel fogja meghosszabbítani. (Proletár.) Fehér m., — Bognár Gáspártól, Bu­dapest. Dr. Móricz Dezső Bálint, ref. lel­kész, — Jakab E. Rózsitól, Buda­pest. Palovits János, szül. 1887, Zsolna, — Lovász Jakabné Palovits Annától, Budapest. Löffler József, szül. 1858, Temes­­keresztes — Löffler Sáritól, Buda­pest. Öröm Ferenc, szül. 1863, Duna­­földvár, Hayek Péternétől, Budapest. Lövy (Löwy) Arthur, szül. 1883, szék. — Löwy Gyulától, Budapest. Isakona Miklós, detektív, született 1872, Nagykikinda, — Gombos Ró­zsitól, Budapest. Dankowszky Sándor, fényképész, szül. 1903, Ocsa, — Folkmer Gézá­tól, Budapest. Fedrich József, — Brunner Mi­­hálytól, Budapest. Kovács József, 52 éves, szül. Za­­laapáti, — Ifj. Kovács Józseftől, Bu­dapest. Sliga Jánosné Boldizsár Lina, szü­letett Pápán, — Boldizsár Lajostól, Budapest. Moskovitz Jenő, vendéglős, szül. 1884, Miskolc, Grosz Etel, szül. 1879, Miskolc, Volner Leóné Moskovitz Je­nő, szül. 1885, Miskolc, — Moskovitz Vilmostól, Budapest. Snelenperger József, szül. 1873, Maklár, — Hegyi Jánostól, Buda­pest. Nagy Rózsi, szül. 1880, Balmazúj­város, — Soós Lajosnétól, Budapest. Márton Sámuel, szül. Királyi, Bi­har m., Neuman Gézáné Márton Irén szül. Alsó-Dema, Bihar m., — Márton Mihálytól, Budapest. Mertl József, hentes, szül. 1887, Budapest, — Mertl Istvántól, Buda­pest. Leitner Jozefin, szül. Rákosliget, — Pekári Hubertné Sirkó Erzsébet­től, Kispest. Altmayer Ferenc, vasesztergályos, 40 éves, szül. Nagykikinda, Wuko­­vits Károly, vasesztergályos, 34 éves, szül. Budapest, — Altmayer Kara­lmtól, Budapest. Gaál Ferenc, szül. 1883, Nagysá­ros, Gaál János, szül. 1885, Nagy­sáros — Réz Ferencné Dávid Má­riától, Budapest. Bánóczy József, 38 éves, szül. Bu­dapest, — Nemoda Lajostól, Buda­pest Singer Albert, szíjgyártó, szül. 1871, Budapest, — Singer Rezsőtől, Budapest. Borbás Gyula, gépszerelő, szül. 1891, Budapest, — Borbás Jánostól, Budapest. Singer Sarolta, szül. 1880, Megyer Pusztán, Hajdú m., — Singer Her­­mintól, Újpest. Heinemann Arthur, szül. 1889, München, — Buchelt Máriától, Buda­pest. Pápay János, szül. 1852, Paks, — Pápay Ilonától, Budapest. Rosenberg Jakab, szül. 1852, Me­zőkövesd, — Rényi Izsótól, Buda­pest Pelle Peleskey Dezső, műlakatos, 45 éves, szül. Veszprém m. — Sei­del Györgynétől, Budafok. Sommer Sándor, kereskedő, szül. 1875, Miszla, Adler Adolf, szabó, szül. 1879, Varsád. — Adler Mórtól, Budapest. Neumann Adolf, szül. Bártfa, 75 éves, Grünberger Franc, borbély, 62 éves, szül. Ungvár, — Neumann De­zsőtől, Debrecen. Schäffer Ernő, szili. 1895, Miskolc, — Schäffer Ignáctól, Budapest. Király István, szül. Nagybecske­rek, Némethy Döme Dusán, pékmes-­ ter, szül. Csáková, — Némethy Bé­lától, Budapest. Weiner József, 65 éves, szül. Csata, Bars m., Deuchs Gusztáv, szül. 1879, Budapest, — Pollák Sándortól, Bu­dapest. Römmer Samuné Weiszberg ZAh, szül. Erdőbénye, — Kurmann Jó­zseftől, Budapest. Lamáts János, 60 éves, szül. Vas­­szécsény, Lamáts István, zenemű­vész, 30 éves, szül. Szombathely, — Radányi Adolftól, Budapest Deutsch Vilmos, 34 éves, szül. Tö­­rökkanizsa, — Deutsch Vilmostól, Budapest. Helberg Ferenc, 32 éves, szül. Nagykomlós, — Kele Mihálynétól, Budapest. Becker Ferenc, hentes, szül. Bács­almás, — Fittlung Józseftől, Buda­pest. Zinyik Anna, Gombás, Liptó­m, — Holdas Jánostól, Budapest. Cserefka István, kőfaragó, szül. Fehérkereszt, 54 éves, — Vajda Jó­­zsefné Sztraka Gizellától, Budapest Steiner Emil, szül. 1894, Tiszolc, — Hannák Vilmostól, Budapest. Morovitz József, 58 éves, szül. Nagysurány, Morovitz Mária, 27 éves, szül. Budapest, — Pigniczky Pálné Rajner Annától, Budapest. Franyó Mihályné Borsay Róza, szül. 1858, Nagybánya, Borsay Ká­roly, géplakatos, szül. 1863, Nagy­bánya, — özv.­Kozma Ferencnétől, Budapest. Loh Antalné Pohlen Mária, 32 éves szül. Nagykőrös, — Karczag Sán­­dornétól, Budapest. AMERICAN AND RED STAR LINES Közvetlen összeköttetés NEW YORK és HAMBURG között I-ső és Il-ik osztályú utasok részére. — Legkényelmesebb utazás Magyarországba a nagy és modern, dupla csavarú gőzösökkel: MINNEKHADA (uj) Csak N­L oszt. utasok részére: május 21. M ANCHURIA junius 2. MO N G O L junius 16. I A New York—Hamburg—Liban és Danzig POLAND.............Május 25-én. A harmadik osztályú utasok kényelmes ebédlőben étkezhetnek és pincé­rek szolgálják ki őket. Külön kabinok nők­ és gyermekek részére. Forduljon felvilág­osutssért­ő társaság központi Irodájához. 9 BROADWAY, NEW YORK TUST bármely meghatalmazott helyi örtynökséghez. 1 GÖRÖG-TÖRÖK HÁBORÚ | _________ _ ________ A munkáltató­ szervezet hivata­los véleménye: “Az adott gazdasági viszo­nyok között, amelyekben változ­tatni nem tudunk, a kollektív szerződés nyújtja a legtöbb előnyt a munkásnak és a sanya­rú viszonyok (t. i. a munkásra sanyarú!) lehetőségein belül a viszonylag legnyugodtabb kal­kulációs alapot a munkaadónak. ------------------­“NYUGAT”PRÓBAKÖTETE 1908—1920-ig megjelent váloga­tott számai egy vaskos kötetben, szép kiállításban jelent meg. Az összes nevesebb magyar írók munkája megtalálható a Nyugat­ban. Közöl verseket, elbeszélé­seket, regényeket, tanulmányo­kat, társadalomtudományi cikke­ket a legjobb magyar írók tollá­ból. Ady Endre halála napjáig szerkesztője volt a Nyugatnak és több értékes munkája található a folyóiratban. Egy kötet ára 40c. Postakölt­ség 10c. Kapható az Előre könyv­­kereskedésben, 350 E. 81st Sz., N. Y. MEGJELENT a “Proletár” 42—8-ik száma. Tar­talma: Mi lesz? — Jeremiás Püs­pök. Lengyel Gyula: Az angol szénbányászok kizárása. Révay:­­ Bonyodalmak a legitimizmus kö­rül. Hamburger: Kisbirtokos­­parasztság és vagyon váltság. “Kecskeméti határ körül.“ Ber­nard Shaw: Oroszországi borzal­­­mak. Román bojárok fehér ter­­­rorja. És több tudományos cik­­­kek várniuk benne. Vegye meg még ma. Ára 10c. Kapható az Előre könyvkeres­kedésben, 350 E. Bist sz., N. Y. ILOSZ Magyarországi Levelek. Az alábbiaknak az Amerikai Vö­rös Kereszt Magyar Osztályánál Ma­gyarországból érkezett levelük van, kik azt az iroda helyiségében sze­mélyesen vagy levél útján átvehetik. Ha valaki ismerőst talál a kereset­tek között, szíveskedjék figyelmez­tetni. Cím: American Red Cross, Hungarian Section, 15 West 37th St., New York City. Blitz Samu, szül. 1877, Tolcsva, Zemplén m., Blitz Ignátz, szül. 1865, Tolcsva, Zemplén m., — Rein Ré­zsűitől, Budapest. Farkas Ádám, szül. 1887, Veleg. nz-l — 3-ik AVE. fió éa 81. utcák közt. Look for the Big Clock Vásároljatok Yorkvil­­le legrégibb üzletében Nagy választék mindennemű ajándéknak alkalmas éksze­rekben, olcsó árban. Javítások olcsón, pon­tosan eszközöltetnek. ESTÉNKÉNT IS NYITVA HÉTRŐL-HÉTRE szenzációsabb tartalommal és szebb kivitelben jelenik meg; az egyetlen amerikai magyar képes folyóirat, az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT INGYEN MUTATVÁNYSZÁ­­mot mindenki kaphat, aki cí­mét közli a kiadóhivatallal, a­hová az előfizetési díjak is küldendők ($3.00 egy évre.) 33 First Street, New York ÉRTESZTES! Ez után hozom nagyszámú rendelőim tudomására, hogy FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERMEMET 1506 First Avenue (78. és 79. Sz. között) helyez­tem át, ahol a mai naptól kezdve a nagyközönség ren­delkezésére állok. Minden igyekezetem, mint a múltban, úgy a jövőben is az lesz, hogy n. b. rendelőimet minden te­kintetben kielégítsem. ROZGONYI JÓZSEF fényképész: 4,6,8,10,12,14,16. AZ ILÉSI APRÓHIRDETÉ­SEMET Beadni. 25 CENTÉRT hirdethet az ‘‘Előre" MUNKÁT NYER rovatában én ezzel többet használ magának, mint ha bárhol másutt hirdetne, mert MINDEN MAGYAR munkás az "Előrét olvassa. Ne halassza el hirdetését minél előbb beküldeni. Olvassa el apró­hirde­tési feltételeinket. HA PÉNZT AKAR HAZA KÜLDENI hajójegyet venni, vagy bárminemű hazai ügyét elintézni, forduljon teljes bizalommal személyesen vagy levéli­­leg a régen ismert Rizsák Jánoshoz ezen a ¥ 41060.’­. RIZSÁK JÁNOS 127 SECOND STREET, PASSAIC, N. 3. ROTH SÁMUEL A HÍRES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ, feltalálója és kénaltója a nők legkedveltebb anépítő­zserének. • Afu­fi Liliom Orim, Szappan és Púdernek UJ GYÓGYTÁRÁBAN, az ELSŐ AVE és 85. utca sarkán GYÖNYÖRŰ FALINAPTÁRAKAT •ant ki magyar vevőinek és portaléinak. .Ne késsék el tehát ezen ritka alkalmat, hanem jöjjenek el, nézjenek széjjel és vásárol­janak mindent, amire csak szükségük van. Gyöny­örű és dús raktáram van piperecikkek és illatsze­rekből. Itteni és importált gyógyszerek és növényekből. Gyógy­táramban a Thermos és Kodak képviselete. Róth­ Liliom Órám, Szappan és Púder nagy adag postán KÉT DOLLÁR. Postai rendeléseket gyorsan és pontosan elintézünk. Volt gyógytárammal semmi összeköttetis­ iben nincsen. Rendeléseit Így címezze: RÉ Sámuel Megváltó Gyógytára 1637 First Ave., Cor. 85th St, New York, PKPARTINKSÍT K.

Next