Előre, 1921. június (17. évfolyam, 3194-3222. szám)

1921-06-11 / 3204. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR: érrm •W. $8.00 Félém an»« $4.00 NEW YORK, N. Y. 88 FIRST STREET tiLirgoiiii Orchard 4927-4928. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK! | VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!] Megjelenik minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes­­ szám ára: 12. 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. VOL. XVH. ÉVF. No. 3204. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. SATURDAY (SZOMBAT), JUNE 11, 1921. Súlyos aggodalmak gyötrik Gompersnek leghűbb csatlósait MINDENT ELKÖVETNEK, HOGY A VÉN RÓKÁT ISMÉT MEGVÁLASSZÁK A hadnagyokkal szemben erős ellenagitáció van folyamatban DENVER, január 10. Azok a hírek, hogy Gompers Sámuel ellen, aki most az A. F. of L. elnöke, erős ellenagitáció folyik és hogy komoly kilátások van­nak a megbuktatására , nagy aggodalomba ejtette a légi gárdát. Ez a régi gárda most azon erőlködik, hogy annyi szavaza­tot biztosíthasson Gompers új­raválasztására, hogy a 40-ik terminus a vén Samunak biz­tosítva legyen. A delegátusnak nagy szám­ban gyülekeznek az ország minden részéből és előrelátható, hogy ez a konvenció népesebb lesz az 1912-iki rochesteri kon­venciónál is, amelynél eddig na­gyobb n­em volt a Federation életében. Akkor M. S. Hayes, az Inter­national Typographical Union elnöke szaladt Gompers ellen és mintegy egyharmadát kapta az összes szavazatoknak. Gompers­nek akkor azzal sikerült a ma­ga számára többséget biztosí­tani, hogy “leleplezte”, hogy a Hayes mögött álló és őt támo­gató ‘‘radikálisok” ugyanazok a “romboló elemek,” amelyek kívülről az egész Federation el­len fordulnak. A trükk sikerült és a vén Sámuel újra elnök lett. Gompers és hívei most is ar­ra készülnek, hogy harcot indí­tanak — bizonyára változatos­ság kedvéért — a “bolseviki” törekvések ellen és aki Gömpel­­sék ellen lesz, azt biztosan meg­teszik “bolsevikinek.” A dele­gátusok elé Szovjet Oroszorszá­got festik le ijesztő például, ne­hogy olyan átkozott “bolseviki” elnököt válasszanak, aki “oda­­sülyeszti ezt az országot is, ahol ma Oroszország fetreng.” A gompersisták bizalma azonban nem igen nagy lehet, mert más lehetőségekről is be­szélnek. Azt mondják, hogy a 72 éves vezér bukás esetén ‘‘menyasszonyával” kénytelen lesz kenyér után látni. (Ez is valótlanság, mert az öreg jól megszedte magát minden oldal­ról.) A den­veri konvencióra meg­történtek az előkészületek és a vezetőség különvonaton,­­ az összes jelentésekkel fölszerel­ve, már szintén Denverbe érke­zett.­­ A világ legnagyobb függő hídja PHILADELPHIA, június 10. A pennsylvaniai és new jersey-i mérnöki kar egyesí­tett hídosz­­tályának kiküldött bizottsági jelentése szerint, a világ legna­gyobb függőhídját Philadelphia és Camden között tervezik, amely a Deleware folyó áthi­dalására szolgálna. A legna­gyobb támaszköz 1750 láb és a két part közötti távolság több mint másfél mérföld lenne. A mérnöki kar jelentése sze­rint, a hidat 1926 július 4-én már át lehetne adni a forga­lom számára. Az említett nap ugyanis a Daclaration of Inde­pendence aláírásának 150-ik év­fordulója lesz, amikor egy vi­lágkiállítást is terveznek Phila­delphiában. A kapitalizmus a nagy alko­tásokat szereti összekapcsolni olyan történelmi dátumokkal, amelyek fontos határpontot je­lentettek fejlődésének életében. Az angol bányászok sza­vaznak a bányabárók feltételei felett LONDON, június 10. —A sztrájkoló szénbányászok de­legátusai a tegnapi konferen­cián elhatározták, hogy a szén­bányatulajdonosoknak leg­újabb feltételeit, melyeket a legutóbbi, a kormány képvise­lete nélkül lefolyt konferencián a bányászok képviselői elé ter­jesztettek, az összes bányake­rületekben szavazás alá bo­csátják. Az új feltételek mi­benlétét nem bocsátották nyil­vánosságra, de már abból a tényből, hogy a feltételeket szavazásra bocsátják, követ­keztetni lehet, hogy a bánya­bárók nagy engedményeket­­tettek. Mexikó elutasította az Egyesü­lt Államok új előterjesztését A SZERZŐDÉS POLITIKAI ZÁRADÉKA KÉPEZI AZ AKADÁLYT. Újabb módot fognak keresni a megegyezésre. MEXICO CITY, június 10. — Obregon egy ma nyilvánosságra hozott nyilatkozata szerint Mexi­­­­co és az Egyesült Államok kor­­­­mánya közötti szerződést, amely­­­­nek aláírása az Obregon kormány felismerésének a feltétele lenne, a­­ mexicói kormány nem fogja alá­­íírni. Az elnök vonakodott a megje­lent sajtó képviselőit fogadni, de­­ magántitkára, Fernando Torre­­blanca kijelentette, hogy a kor­mány által nem régen nyilvános­ságra hozott nyilatkozatához sem­mi újabb hozzáfűzni való nincsen és a helyzet azóta nem változott. A külügyminiszter egy továb­bi nyilatkozata szerint, az Egye­­­sült Államokkal való kereskedel­mi szerződés megkötése kívána­­tos lenne, de az Egyesült Álla­mok olyan természetű egyez­ményt terjesztettek elő, amelyet aláírni a mexicói elnöknek nem áll hatalmában. A szerződésnek kereskedelmi és politikai záradé­ka van. Az első bizonyos válto­zásokkal elfogadható, de utóbbi Mexico alkotmányába ütközik. Dacára Obregon kijelentésé­nek, hogy­ az egyezményt nem ír­hatja alá, Washington bízik ab­ban, hogy megegyezést fognak találni, mert az előterjesztett egyezmény nem volt ultimátum­szerű és ha Obregon elnök találni tud valami más megoldást, Hard­ing elnök mindent el fog követni, hogy egyezményt kössenek és el­ismerjék Obregon kormányát. A szovjetek új ajánlatot tesznek Amerikának LONDON, június 10. — Washington D. Vanderlip, a­ki tegnap érkezett ide Szo­­vjetoroszországból, kijelen­tette, hogy a szovjet kor­mány hajlandó két haditen­gerészeti bázist átengedni Amerikának a szibériai part­vidéken, amelyeknek birto­kában Amerika uralná az egész Csendes-óceánt, ha en­nek fejében Amerika keres­kedelmi szerződést köt Szo­­vjetoroszországgal. (Miután Vanderlipnek már sok­­ olyan kijelentést adtak a szájába,­­ amelyeket ő maga később megcá­­sfolt, ezt a kijelentést is fentartás­­sal kell fogadni.) _____ Ezer kommunistát Haler várost az vetett börtönre a angol Édesapátok német feh­ér terror ostrom alá vették ______ ______ A KOMMUNISTÁK ÁLTALÁ­NOS AMNESZTIÁT KÖ­VETELNEK. A szocialisták négy forradalmárt ítéltek halálra. BERLIN, június 10. A német kommunisták hatalmas kam­pányt indítottak a márciusi forra­dalomban való részvétel miatt le­tartóztatott s az áruló szocialis­ták rendkívüli vérbírósága által súlyos börtönbüntetésre elítélt kommunista munkások szaba­­don bocsátása érdekében. A kommunista párt hivatalos lapja, a Rote Fahne (Vörös Zász­ló) kimutatást közöl arról, hogy a “szocialista” kormány pribék­jei milyen büntetéseket róttak ki azokra a munkásokra, akik fegy­vert mertek fogni, hogy a német munkásságot megszabadítsák a kapitalizmus igájától. Ez ideig a rendkívüli törvény­székek 400 kommunista munkást, összesen 1500 évi súlyos fegyház­­ra, 500 munkást 800 évi fogházra, 8-at életfogytiglani börtönre s 4 kommunistát halálra ítéltek. Míg a munkásságot eláruló szo­cialisták ilyen gyalázatos bünte­téseket mértek ki a forradalmi munkásokra, addig Brandlert a Kapp-puccs egyik vezérét, mind­össze öt évig terjedő internálás­ra ítélték el, mint politikai fog­lyot. A kommunisták ennek az íté­letnek alapján általános amnesz­tiát követelnek az összes foglyok számára, akiket a márciusi forra­dalomból kifolyólag ítéltek el. A német kommunisták ki fog­ják nyitni az osztályharc foglyai­nak a börtönkapuit, mert nem kér­vényezéssel, aláírások gyűjtésé­vel s hasonló módszerekkel küz­denek a foglyok szabadonbocsá­­tásáért, hanem forradalmi tömeg­akciókkal. Az amerikai munkás­ság is csak akkor fogja megnyit­ni foglyainak börtönkapuit, ha erre az útra tér rá.­ A kérvények, az elnökhöz küldött határozati javaslatok jók a papírkosár részé­re, — de semmi egyébre. ----------------­ OLVASÓINKHOZ Ezelőtt négy évvel az Előre napilap nagy áldozatok árán megindított egy képes heti­la­pot: az ELŐRE KÉPES FO­­LYÓIRAT­ot, amellyel a szo­cialista nevelést, az ismeretter­jesztést akartuk intenzívebben szolgálni. Az idén ötödik év­folyamába lépett az Előre Ké­pes Folyóirat és több ezer ol­vasó szívesen látott családi he­tilapja lett a folyóirat. Az általános pangás, a nehéz viszonyok elviselhetetlen ter­het róttak a folyóirat kiadásá­val a lapvállalatra, amely te­hertől szabadulni kellett, mert másképp a napilap sínylette volna meg. A folyóiratot ed­dig is ráfizetéssel adta ki a vál­lalat s ezt tovább nem bírta. Tekintettel az Előre súlyos anyagi helyzetére, az Előre Ké­pes Folyóirat kiadását a június 12-iki számmal bizonytalan időre felfüggesztjük. Azoknak az előfizetőinknek, akiknek az előfizetésük még nem járt le, a megfelelő időre az Előre na­pilapot fogjuk küldeni. A new yorki előfizetők, akiknek a na­pilapot nem küldhetjük, a le nem járt előfizetés összegének megfelelő értékű könyveket kaphatnak kárpótlásul az Elő­re Könyvkereskedéstől. AZ ELŐRE A­LAPBIZOTTSÁG, A NÉMETEK ÉS A LENGYE­LEK KÖZÖTT MÉG MINDIG FOLYIK A HARC. A szövetségesek szaporítják had­erőiket Felső-Sziléziában. True translation filed with the Post master of New York on June 10th, 1921, as required by the Act of Octo­ber 4. 1917. BERLIN, junius 10. Az angol előnyomulásnak Sziléziában nin­csen semmi komoly akadálya. Azoknak az angol csapatoknak egy része, amelyek Glewitzet megszállták, most Königshuette ellen vonul, melynek elfoglalása csak órák kérdése. Egy másik angol csapat Tar­no­­­witz felől vonul Lublinitz ellen.­­ Ideérkező hírek szerint Inns­bruckból kétezer főnyi olasz se­reg indult el Szilézia felé. Az an­gol csapatok Ratibor környéké­ről visszaszorították a lengyele­ket és ostrom alá vették Ratibort is. Zemkowitz mellett a németek és a lengyelek között ismét har­cok folynak. A németek tizen­két halottat és huszonnyolc sebe­sültet veszítettek. Az angolok Gross Stanitzból kiindulva szélesítik a semleges zónát a németek és a lengyelek között. Ratibort és a szomszé­dos Naehe várost az ágyutű­z megrongálta és úgy a németek,­ mint a lengyelek közül számosan estek el és sebesültek meg. A­ német ágyuk lövegei összetörtek­ egy lengyel páncélos vonatot­ Lukasine mellett. A lengyelek felszólították ultimátumban a né­meteket, hogy Tarnowitzban be-t csássák szabadon a lengyel fog­lyokat. Hoefer tábornok, a német csa­patok parancsnoka, Oberglogau­­ban a Vossische Zeitung tudósí­­tójánk kijelentette, hogy Glei­­witznek az angolok által való megszállása, véleménye szerint,­ tisztázza a felsősziléziai helyze­tet és véget veti a lengyel láza­dásnak. Azt hiszi, hogy a láza­dás leverésére elegendő számú csapat érkezett és csak ott van kilátás komolyabb harcokra, ahol­ a lengyeleknek tüzérségük van. Hoefer kijelentette azt is, hogy­ a szövetségesekkel egyetértésre­ tud jutni, mert nyílt kártyával játszik, olyannyira, hogy haditer­veit Henneker angol tábornoknak átadta. “Azt hiszem, — mondot­ta, — csakis így lehet gyorsan és minél kevesebb áldozat árán pa­­cifikálni Felső-Sziléziát.” Az Oppelnbe vezető utakat olasz és angol csapatok tartják­ megszállva. Az angolok Oppeln-­ ben központosították tüzérségü­ket és innen küldik az egyes ütem i­geket a kijelölt helyekre. Hen-­­neker tábornok megérkezése óta erélyesen vezeti a hadművelete­ket s kilátás van arra, hogy ha­marosan helyreállítja a békét. PÁRIS, június 10. Dr. Mayer­ ném­et nagykövet megjelent a kül­ügyi hivatalban és magyarázatott adott, hogy miért támadtak meg a németek egy francia csapatot­ tegnap Felső-Sziléziában. Mayer­ azt a felvilágosítást adta, hogy új támadás tévedésből történt, a né­­­metek lengyel felkelőknek nézték a francia csapatot. (3) Lengyelország nem fogadja be az emigránsokat DANZIG, jan. 10. A len­gyel kormány rendeletet adott ki, mely szerint emig­ránsokat nem fognak többé bebocsájtani. Kivételt csak a politikai üldözöttekkel fog­nak tenni. A rendelet július elsején lép érvénybe. Japán hadianyagot halmoz fel a csendes óceáni szigeteken MELBOURNE, Ausztrália, június 10. A képviselőházban tegnap meginterpellálták a kormányt arra a jelentésre vo­natkozólag, hogy Japán nagy­mennyiségű katonai és tenge­részeti felszerelést halmoz fel a Marshall és Carolin szigete­ken. Cook miniszterelnök vá­laszolva az interpellációra ki­jelentette, hogy nincs hivata­los tudomása a dologról s így nem tudja sem megcáfolni, sem megerősíteni a hírt. A lefegyverzésnek a japán sajtó szerint Amerika az akadálya AMERIKA HATALMAS ERŐ­DÖKET EMEL A CSENDES ÓCEÁNON A Csendes óceán uralmáért elő­őrs harcok folynak TOKIO, június 10. — A Fiji Shimpo újság foglalkozva a le­fegyverzés kérdésével és ezzel kapcsolatban az amerikai-japán viszonnyal megállapítja, hogy Amerikának nincs komoly és őszinte szándéka a lefegyver­zésre a békére, mert hajóépíté­­si programja, a csendes óceáni partvidéken épülő hatalmas erő­dök s ázsiai politikája mind azt bizonyítja, hogy összeütközést keres Japánnal. Japán nem akar beavatkozni Amerika jogaiba az amerikai kontinensen és Ja­pán megköveteli Amerikától is, hogy ismerje el Japán jogait Szibériában, Kínában és a Déli tengeren. A Yomi-Uri-Shimbun című újság pedig a Csendes óceán fö­lötti uralomért folyó harcnak jellemzi az Amerika és Japán közti feszültséget. A harc még kezdő stádiumában van és egy­előre csak az “előőrsi” állások­ért folyik. Amerika védelmi vonalait ki­tolta Haitii-ra, Guam-ra és meg akarja fojtani Japánt a Nap­­sziget fölötti ellenőrzéstől. Ezek az apró csatározások csak elő­jelei a közeledő nagy harcnak, amely kikerülhetetlenül ki fog törni, hogy eldöntse: ki uralja a Csendes óceánt és az ázsiai piacokat. OSAKA, Japán, június 10. — A helyi kereskedelmi kamara határozati javaslatot fogadott el, hogy kérvényt intéz a kor­mányhoz a célból, hogy tegye meg a kezdeményező lépéseket egy lefegyverzésre vonatkozó konferenciának az egybehívásá­­ra Anglia és az Egyesült Álla­mok bevonásával. (A japán kapitalistáknak épp úgy nem komoly szándékuk a lefegyverzés, mint az ameri­kaiaké, még ha őszintén akar­nák is, akkor sem tudnák vég­rehajtani, mert a fegyverkezés a kapitalista rendszer ellent­mondásaiból folyik. Amíg a ka­pitalizmus el nem pusztul, lesz fegyverkezés és lesz háború.) --------------­ Törvényjavaslat a bukási törvény módosítására WASHINGTON, június 10. — Mayer London “szocialista” kép­viselő törvényjavaslatot nyújtott­­be a csődtörvény módosítása­ira. Ez a javaslat a munkások béreire és letétjeire vonatkozik és azokat akarja megvédeni a gyáro­sok és tulajdonosok fizetésképte­lensége esetén. London kijelen­tése szerint óriási összegre rúg az a veszteség, amely a munkássá­got bukások miiatt éri. ________ AZ ANGOL-FRAN- SZÖVETSÉGET FELBOMLASZTJÁK AZ ELLENTÉTEK Az angol és francia érdekek ellentétbe kerültek minden kérdésben. A viszály miatt valószínűvé vált a nemzetek li­gájának a felbomlása is. , True translation filed with the Postmaster of New York on June 10th, 1921, as required by the Act of Octo-ber 4, 1917. PARIS, június 10. — Európa jelenlegi diplomáciai hely­zete rendkívül válságos. A látszólagos nyugalom csak a vi­hart megelőző szélcsendet jelenti. Az angol-francia vi­szonynak a válsága felbontással fenyegeti az egész politi­kai helyzetet s ennélfogva nagy jelentősége van az Egyesült Államokra, sőt az egész világra. A válság a végső ered­ményben vagy külön angol-francia szövetséget hoz létre, vagy teljesen függetleníti egymástól ezt a két országot. Jelenleg a két ország a szakítás előtt áll. Két év óta feszült a hangulat közöttük, bár egymással kooperáltak. Je­lenleg a helyzet olyan, hogy nem lehet elképzelni egyetlen kérdést sem, melyben érdekeik össze ne ütköznének. Ami Európát illeti, Franciaország a lengyelekkel rokonszenvez, Anglia a lengyelek ellen fordult, Franciaország szlávbarát, Anglia szlávellenes, Franciaország nem akarja elismerni a­­ szovjeteket, Anglia már elismerte, Franciaország Lengyel­­­­országnak, Anglia pedig Németországnak akarja adni Felső­­sziléziát. Franciaország gyanakszik Németországra és szi­gorúan végre akarja hajtani a versaillesi békeszerződést, Anglia ellenben engedékenységet tanúsít Németország iránt. A közel keleten Franciaország görögellenes s a török érde­keket mozdítja elő, kifejezetten ellensége Feisul emirnek, aki Anglia eszköze Szíriában a franciák ellen. Mind a két ország konszolidálni akarja Európát, de az­ért nehéz volna elképzelni egyetlen kérdést, amelyben meg tudnának egyezni. Ebben a helyzetben Német­ország taktikája önként adódik. Rendszeresen és folyton törek­szik az angol-francia viszály fokozására. A francia államfér­fiak azt állítják, hogy a néme­tek a londoni megegyezést An­gliának azon ígérete ellenében fogadták el, hogy Anglia támo­gatni fogja Németországot Felsősziléziában és a Rajna mentén. Németország eleget té­ve kártérítési kötelezettségei­nek, most követeli Felsőszilé­ziát, a rajnai szövetséges vám­vonalak eltörlését, a rajnai ki­kötők kiürítését, a bajor és po­rosz gárdák lefegyverzésére a halasztást, olyan követelések, amelyeket Franciaország nem hajlandó teljesíteni. Franciaország felsősziléziai elít állásának legyőzése és a szövetségesek viszályának foko­zása végett Stresemann, a né­met nagykapitalista párt vezé­re, azzal az ajánlattal állt elő, hogy Franciaország csatlakoz­zon egy német-orosz kereske­delmi szövetséghez. A szövetsé­gesek főtanácsának ezen a kér­désen kívül tárgyalni kell a felsősziléziai kérdést, a rajnai helyzetet és a közelkeleti kér­dést. Ezekre a kérdésekre vo­natkozólag Anglia már meg­szerezte Japánt szövetségesé­nek és részben Olaszországnak a támogatását, míg Franciaor­szág csak az Egyesült Államok esetleges erkölcsi támogatására és Belgium tényleges támoga­tására számíthat. A főtanács konferenciája az ellentéteket még élesebbé fogja tenni. Franciaország politikai körei, amelyek aggodalommal tekin­tenek a jövőbe, azt tartják, hogy az angol-francia viszony­nak a kérdését véglegesen ren­dezni kell. Három irányzat ala­kult ki. Az elsőnek az élén Bri­­and áll, aki azt tartja, hogy Franciaország biztonsága kö­veteli az Angliával való szövet­ségiét még az esetben is, ha Angliáé a vezető szerep. A má­sodik irányzat, amely a parla­mentben rendkívül erős, csak az esetben akarja föntartani a szövetséget, ha Franciaország érdekei kielégítést nyernek. A harmadik irányzat azt tartja, hogy a szövetség minden kö­rülmények között káros lesz Franciaországra. Ez az irány­zat szívesebben látná a francia­német szövetséget, mely Fran­ciaország fenhatóságát biztosít­hatná az európai kontinensen. Az angol-francia viszály ki­élesedése előbb vagy utóbb for­málisan is fölbomlasztja a Nem­zetek Ligáját, amelyet máris megbénított. (2) ---------------■ Az angol kormány csökkenti a munkanélküliek segélyét LONDON, jan. 10. — A kormány egymás után igyek­szik szabadulni a magára vállalt fizetési kötelezettsé­gektől. Ama határozatát, hogy megszünteti a földmű­­velés termékek feletti ellen­őrzését, amelyre évenként 20- 30 millió font sterlinget fize­tett rá, követi az a rendelke­zése, hogy a munkanélkü­lieknek küldött segélyt csök­kenteni fogja. Tegnap tör­vényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, amely arról szól, hogy a munkanélküli férfiak heti segélyét 20 shil­lingről 15-re a nőket pedig 16-ról 12-re fogják leszállí­tani. (Az angol kormány maga alatt vágja a fát ezzel a ren­delettel; a munkanélküliek­­eddig is csak nyomorogtak a segély mellett s most amikor mindennek az ára száll fel­felé, a segély leszállítása az­­ éhínség szélére juttatja őket. A kormány maga alkalmazza a legjobb forradalmasító esz­közt.)­­ A farmerekre vonatkozó­­rendelet visszavonása miatt a messzebb látó polgári újsá­gok éles támadásokat intéz­nek a kormány ellen. Ugyan­azt az eredményt látják előre, amit a bányák feletti ellenőr­zés megszületése okozott: ál­talános sztrájk a földmíves munkások között, mely meg­adja a kegyelemdöfést a hal­dokló ango­l kapitalizmus­nak. A dolgozó elemeknek nyújtott támogatások vissza­vonásával az angol kapitaliz­mus sírját ássa az angol kor­­mány.------------------­­ ­ Anglia nem tett lépéseket Mexico elismerésére LONDON, június 9. A képvi­­selőházban hivatalosan bejelen­tették, hogy a mexicoi kormány a mexicoi kölcsönkötvényekkel rer­­delkező angol részvénytulajdono­sokkal szembeni kötelezettségei­nek elismerésére nem tett lépése­ket, ennélfogva az angol kor­mány sem tett lépéseket a jelen­legi mexicói kormány elismerésé­re.

Next