Előre, 1921. július (17. évfolyam, 3224-3253. szám)

1921-07-02 / 3224. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy évra $8.90 Félért­ $4.00 NEW YORE, N.Y. S3 FIRST STREET TILIPHOliaill I Orchard 4927-4928. VOL. XVII. ÉVF. No. 3224. D’Annunzio követői újra szervezkednek a jugoszlávok ellen MEG AKARJÁK AKADÁ­LYOZNI A BAROSS-ÖBÖL ELSZAKÍTÁSÁT FIUMÉTÓL D’Annunzio hívei szabotálják a városi kormányzatot. FIUME, július 1. D’Annun­zio kapitány hívei ismét szervez­kednek a városban, hogy készen álljanak minden eshetőségre. Az olasz poéta már felszólította a harcra volt Tu­veit, akik megala­kítottak egy új szervezetet. D’An­nunzio kiáltványban szólította fel a légionáriusokat az akcióra s többek közt azt mondotta ne­kik: “A légionáriusok és az ar­­chitik napja ismét elérkezett és ismét egyesülnünk kell nagy fel­adatunk végrehajtására.” Az olasz pártvezérek szabotá­zsa megakasztotta a városi kor­mányzat működését és az ügyek intézését Foschini­ tábornok, az olasz csapatok parancsnoka vet­te át. Az a hír, hogy a Fiume és Su­­sak közt levő Baross-kikötőt ki­veszik Fiume város ellenőrzése alól és jugoszláv ellenőrzés alá helyezik, Fiuméban nagy izga­tottságot keltett. Eze­k a kikö­tőnek a birtokát a jugoszlávok már régebben követelik és ha kö­vetelésük teljesül, Fiume, mint kikötőváros, sokat veszít jelentő­ségéből. A légionáriusok azt mondják, hogy a kikötő elveszí­tése Fiume megfojtását jelente­né és ezt, ha kell, erőszakkal is meg fogják akadályozni. Egyéb­ként valamennyi fiumei pártnak az a véleménye, hogy a kikötő elveszítését meg kell akadályoz­ni, bár a rapallói szerződés ezt a kikötőt J­uggszláviának ítélte. D’Annunzio azt mondja kiáltvá­nyában, hogy légiói kitűzték az olasz lobogót a Baross-kikötőben s tizenhat hónapon át megvédel­mezték. Ha szükség lesz rá, is­mét meg fogják védelmezni. A fiumei pártvezérek felszólí­tották híveiket, hogy ne hordja­nak magukkal fegyvereket, mert amilyen izgatott a hangulat, a legkisebb összeütközés is véres harcokra vezethet. Legutóbb egy fegyveres összeütközésnek hét áldozata volt. ----------------­ Elfogadásra ajánlják a sörellenes tör­vényt WASHINGTON, július 1. — A Willis­ Campbell sörellenes törvényjavaslatot a szenátusi albizottság tárgyalta és kedve­ző jelentéssel elfo­gadásra aján­lotta azt. Az igazságügyi albizottság bizonyos változtatásokat vég­zett a szövegben, de a három főpontot, ahogy azokat a kép­viselőházban elfogadták, nem változtatták meg. A v­áltoztatások értelmében nagyobb védelemben részesül­nek a­­zok a gyárosok, szállítók és fogyasztók, akik ipari alko­hol el­adásával és előállításával foglak­koznak. A sörre vonatkozó pontot, amely annak gyártását eltiltja, válto­­zatlanul hagyták. A prohi­­bici­ós tilalmat kiterjesztették Ha­waiira és a Virgin-szigetek­­re is. .­­Stirling szenátor, az albizott­­ág elnöke, kijelentette, hogy a sövezetet valószínűleg kedden erjesztik be a teljes bizottságh­­oz és ha az nem változtatja meg, akkor a szenátus szavazás alá veszi. Ha a módosításokat újból hozzá adnák, akkor a ja­vaslatot összeegyeztetés végett ismét a képviselőházhoz fogják beterjeszteni.­­ [minden HATALMAT A MUNKÁSOKNAK! ] [mÁG PROIJSTAKJAJ, EGYESÜLJETEK!­­ Megjelenik minden nap, VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes O szám­ára. iLv* 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. .... ^1PW»I iTTTT^i í TTWr «.Pl... II >IEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. T SATURDAY (Szombat), JULY 2, 1921. ! Hoefer tábornok a­­ kivonulásra szóló­­ szerződést aláírta JÚLIUS 5-ÉRE BEFEJEZIK A NÉMETEK FELSŐSZILÉ­­ZIA KIÜRÍTÉSÉT. Folyamatban van már a lengye­lek visszavonulása is. OPPELN, július 1. Hoefer tábornok, a német önkéntesek pa­rancsnoka, ugyanolyan szerző­dést írt alá, amilyet a szövetsé­gesek a lengyel felkelők vezéré­vel írattak alá a megszállott te­rületek kiürítésére vonatkozólag. A visszavonulás már múlt szer­dán kezdődött és jul­­l­ ére befe­­kezdődött és július 5-ikére befe­jezést nyer. A lengyelek Gleiwitztől és Zabrzetől már Hindenburgig vo­nultak vissza. A szövetségesek­ három bizottságot alakítottak,­­ mindegyik bizottság három szö­vetséges tisztből áll s ezek a bi­zottságok ellenőrzik, hogy a ki­ürítés tényleg megtörtént-e. Ma a németek kezdték meg a vissza­vonulást az egész vonalon, ki­véve Felsősziléziának északnyu­gati és délnyugati két kerületét. Július 2-án a lengyelek Reuthe­­nig vonulnak vissza, azután úgy a németek, mint a lengyelek egy­idejűleg folytatják a visszavonu­lást, úgy hogy július 5-én már úgy a lengyel, mint a német csa­patok Felsőszilézia határain kí­vül lesznek. A szövetségesek napról-napra ellenőrizni fogják a visszavonu­lást és megteszik a szükséges in­tézkedéseket, hogy a visszavo­nuló csapatok nem léphetik át a határokat és ha akár a lengyelek, akár a németek megszegik a szer­ződést, Heneker angol tábornok meg fogja akadályozni, hogy a csapatok visszatérjenek a más elhagyott pozícióikba. Gleiwitzbe a lengyel felkelők egyik páncélos vonata berobo­gott s a felkelők megszállták a város központját, kirabolták a vasúti állomást, magukkal vitték az ott levő lokomotív alkatrésze­ket. A harc folyamán két nőt agyonlőttek, négy német megse­besült. A lengyelek, amikor visszavonultak, magukkal vitték sebesültjeiket. Oppeln közelében teljesen helyreállott a nyugalom. A kö­zeli falvakban vannak még csa­pattöredékek, azonban többnyi­re fegyvertelenek. Némely há­zon még lengyel zászló leng és némelyik állomáson is még a lengyel címer­­van. A lengyel felkelők egyik vonatán egyenru­hás csapat érkezett és szétosz­lott. A lengyel laktanyák már üresek s a gépfegyver-fedezékek már be vannak temetve. Az őr­járatok már eltűntek az ország­­utakról, melyeken azelőtt lépten­­nyomon igazolásra szólították fel az utasokat. Katonai zendülés Kínában HONKOW, július 1. — Ma érkezett hírek szerint, zendülő kínai csapatok ezrekre menő embereket öltek meg. A zendülő csapatok az álta­luk megszállott területről me­nekülők vonatját gépfegyver­­tűz alá vették és ez alkalommal 1500 személyt lőttek agyon. Honkowban tartózkodó kül­földiek sietve hagyják el a vá­rost, mivel félnek, hogy a lá­zadás ott is ki fog törni. Az itt tartózkodó ezer főnyi japán katonaság azt a parancsot kap­ta, hogy maradjon a helyén és készüljön elő a védelemre. A helyzetet az idézte elő, hogy a katonaság nem kapta meg­ a zsoldját és kevés az éle­lem. Azt sem tudják, hogy tu­lajdonkénen ki a kormány feje.­ ­A képviselők elfogadták Porter és Knox békeállapotot proklamáló javaslatát Az angol kabinet a japán szövetség megújítását óhajtja A SZÖVETSÉGET BIZONYOS MÓDOSÍTÁSOKKAL MEG FOGJÁK ÚJÍTANI A sajtó támadása a konferencia titoktartása miatt LONDON, július 1. — A bi­rodalmi konferencia ma dél­utáni ülésén tovább tárgyalta az angol-japán szerződést. Az ülés befejezése után mégis az a hír terjedt el, hogy a szövetség megújítására nem hoztak hatá­rozatot s semmi más elintézést nem nyert. A délutáni ülésen Massey, Új Zeeland miniszterelnöke, a szövetség megújítása érdeké­ben tartott beszédet. Utána In­dia delegátusa, a kutsii maha­radzsa tartott beszédet és a kér­dést indiai szempontból vizs­gává, kijelentette, hogy Indiá­nak nincsen kifogása a szövet­ség megújítása ellen egy sza­kasza kivételével, amely ki­mondja, hogy abban az esetben, ha Indiát megtámadják, Japán köteles segítségére menni. Ez a kijelentés nagy meglepetést keltett, amit a Maharadzsa az­zal magyarázott, hogy az indiai kiküldöttek azon a véleményen vannak, hogy Anglia és India képesek szövetségesek segérté­­se nélkül is védekezni. Lloyd George vezette az ülést, összefoglalta a szerződés mellett és ellen elhangzott ér­veket és a további tárgyaláso­kat elhalasztotta. A szerződés katonai szakaszainak a kikap­csolási kérdését nem vetették még föl a konferencián. A konferencián történteket titokban tartják és a kormány a szokásos rövid hivatalos je­lentéseit sem közli a sajtóval. Amennyire a helyzetet meg le­het ítélni, valószínű, hogy a szerződést jelenlegi formájában nem fogják megújítani és bár­milyen formában is legyen az megújítva, Kanada nem fogja magára nézve kötelezőnek elis­merni; ebben a kanadai javas­lat fog határozni. A kanadai elnök hangsúlyoz­ta a tegnapi konferencián, hogy a szerződés megújítása esetén azt a határozott záradékot kell, hogy tartalmazza, mely szerint a szerződésben foglalt rendelke­zések és kötelezettségek nem vonatkoznak a birodalmi ré­szekre mindaddig, amíg parla­mentjeik azokat nem ratifikál­ják. Hasonló szakasza van az angol-francia szerződésnek is s a kanadai elnök megígérte a kanadai parlamentnek, hogy ezt a szakaszt a japán szerződés­ben is keresztül fogja vinni. A “Pall Mall Gazette” és a “Globe” azt állítják, hogy az an­gol kabinet az angol-japán szö­vetség megújítása mellett dön­tött és csak bizonyos előterjesz­tett változások vannak megfon­tolás alatt, amelyek különösen Amerikával és Indiával szem­ben való állásfoglalásra vonat­koznak. A külügyi hivatalban ma ki­jelentették, hogy valószínűtlen, miszerint a kormány már elha­tározta volna az angol-japán szerződés megújítását, valószí­nűleg csak ajánlatot tettek a birodalmi konferencián. A londoni Times szerint lord Birkenhead lord­ főkancellár vé­leménye szerint, ha az angol­japán szerződés formai felmon­dását elmulasztják a szükséges egy évi határidőn belül, akkor a szerződés automatikusan to­vábbra is érvényben marad. A Times szerint a miniszter­­elnök helyzete sokkal könnyebb, mert elég ideje marad, hogy eb­ben a kérdésben — hosszabb tárgyalások és megbeszélések után — a helyes megoldást megtalálhassa. A sajtó erősen kikelt a biro­dalmi konferencián történtek titokban tartása miatt. A Times erős támadást intéz s azt mond­ja: “A népek szabadságát el­fojtó reakciós kamarilták sem őrizték tárgyalási titkaikat oly féltékenyen, mint az úgyneve­zett nyílt diplomácia és a de­mokratikus jogok tanítványai, akik most a Dowing streeten összegyűltek.” A sztrájkban álló mészárosok hat céggel kiegyeztek A NAGYOBB CÉGEK AZON­BAN MÉG MINDIG EL­­LENTÁLLNAK Sztrájktörőket szereztek be más városoktól A június 10-ike óta folyó new yorki és brooklyni mészá­rosok sztrájkja a nagy hús­­pakoló cégek ellen a union tiszt­viselői kijelentése szerint, győ­zelemmel fog végződni, ha a sztrájkolók pontosan teljesítik kötelességeiket és a rokonszen­vező munkásság támogatja azt azzal, hogy nem vásárol azok­nál a henteseknél, akik hús­készleteiket a sztrájktörőkkel dolgozó cégeknél szerzik be. A brooklyni 211-ik unió je­lentése szerint, a Morgan Ave­nuen levő Gobel húsvágó cég­nek sikerült sztrájktörőket föl­venni és az üzemet tovább foly­tatni. Ha a uniónak sikerülni fog ennek a cégnek az ellenál­lását megtörni, akkor biztos a győzelme. A new yorki 177-ik mészáros unió valamivel kedvezőbb hely­zetben van, mert már hat ki­sebb cég rögtön a sztrájk kitö­rése után, elfogadta a unió fel­tételeit és azóta a Singer Com­pany 3257 3rd Avenue, a Der­by Company 75 Street és First Avenue nagyobb cégek is behó­doltak. Sztrájk folyik még Otto Stahl 105 E. 126 Street s nyolc más nagyobb cégnél. A két független uniónak kö­rülbelül 1500 tagja van sztrájk­ban, mert heti bérüket két dol­lárral le akarták szállítani és a munkaidőt 8 óráról tízre akar­ták fölemelni. A pakolótársaságok sztrájk­törőiket többnyire más váro­sokból szerezték be a nagy élel­mezési vállalatoktól. ----------------­ Rendőrséget küldenek St. Johnba a sztrájk miatt ST. JOHN, július 1. A New Brunswick Gas Company alkal­mazottai sztrájkba léptek és en­nek következtében az egész vá­ros világítás nélkül van. A gáz­készlet teljesen kifogyott s a közúti forgalmat is be kellett szüntetni. A munkások bérle­vágás ellen sztrájkolnak. A török előnyomulás nyugtalanságot kelt a szövetségeseknél GÖRÖGORSZÁG KONSTAN­TINÁPOLY MEGSZÁLLÁ­SÁVAL FENYEGETŐZIK Brussiloff vezeti a támadást Konstantinápoly ellen. T*ue translation filed with the Post master of New York on July 1. ls#2l, as required by the Act of Octo­ber 4, 191*. ATH­ÉN, július 1. Konstan­tinápolyi távirat jelenti, hogy a­­szövetséges megbízottak között nagy nyugtalanság uralkodik s nacionalitsáknak Ismid félszige­ti előnyomulása folytán. Az eseményt a török újságok még alaposan meg is nagyították s igy természetesen nagy szenzá­ciót keltett a török fővárosban. A szövetséges megbízottak sű­rűn konferenciáztak s arról érte­sültek, hogy a görögök vissza­vonulása esetén Kemal pasa csa­patai meg fogják szállni az Is­mid—Konstantinápolyi vasútvo­nalat. A görög megbízott, aki részt vett a tanácskozásokon, ki­jelentette a szövetséges képvise­lőknek, hogy a görög haderők elfoglalják Konstantinápolyt az esetben, ha Kemálék fenyegető hadműveleteket tesznek. PARIS, július 1. Briandhoz közelálló forrásból jött értesülés szerint az angolai kormány biz­tosította Franciaországot, hogy csapatai nem vonulnak Konstan­tinápoly ellen s kerülni fogják az összeütközést a szövetséges csa­patokkal. BERLIN, július 1. A Közép- Európában szétszórt orosz me­nekültek feszülten figyelik a bolshevik-török nacionalista elő­nyomulást Anatóliában s azon a nézeten vannak, hogy az oroszok és nacionalisták el fogják foglal­ni Konstantinápolyt. Politikai meggyőződésükre való tekintet nélkül, mind azt remélik, hogy Brussiloff tábornok fogja vezetni a Konstantinápolyt elfoglaló hadsereget. Brussiloff hadseregével most Sivastól nyugatra van, körülbe­­lül 450 mértföldnyire Konstan­tinápolyból (Brussiloff — egy­kori cári tábornok az 1916-os of­­fenzíva vezetője — vezette a Vö­rös Hadseregnek Lengyelország elleni offenzíváját is.) LONDON, július 1. Cecil B. Harmsworth külügyi államtit­kár, amikor kérdést intéztek hoz­zá, hogy igaz-e, hogy Csicserin orosz külügyi népbiztos Angolá­­ba ment, hogy a nacionalista kor­mányt a szövetséges javaslat el­vetésére bírja, kijelentette, hogy a kormány Konstantinápolyból származó értesülései szerint Csi­cserin tényleg Angolában van. ----------------­ (1)­ ­ A SZENÁTUSBAN IS BIZTOS MÁR A TÖBBSÉG A JAVASLAT SZÁMÁRA Hitchcock szenátor a béke kérdését még min­dig elintézetlennek tartja. Flood képviselő attól fél, hogy a németek vissza­követelik elkobzott vagyonukat. True translation filed with the Postmaster of New York on July 1, 1921, as required by the Act of Octo-ber 4, 1917. WASHINGTON, julius 1. — A képviselőház elfogadta a kö­zös konferenciának azt a javas­latát, amely kimondja a Német­országgal és Ausztriával való békeállapotot. A szenátus szombat estére valószínűleg szintén jóváhagy­ja a központi hatalmakkal való békeállapotot. Ezután már csak Hardig aláírása hiányzik, hogy a békeállapot tényleg helyreálljon. A képviselőház hosszabb vita nélkül fogadta el a békerezolu­­ciót 263 szavazattal 59 szó elle­nében. A demokrata pártnak sok tagja is a többséggel szava­zott. A javaslatot rögtön át­utalták a szenátushoz, ahol Lodge szenátor, a külügyi bi­zottság, elnöke, Knox szenátor kérelmére, azonnal előterjesz­tette, de a szenátusban a javas­lat nem került még szavazás alá. Flood képviselő, aki a képvi­selőház külügyi bizottságában a kisebbséget képviseli, a javaslat ellen beszélt s idézte Hughes külügyi államtitkárnak ezelőtt három évvel tartott beszédét, mely szerint a békekötés joga az elnököt illeti és a Kongresz­­szusnak csak jóváhagyási joga van, a Kongresszusnak nincs jo­ga olyan javaslatot elfogadni, mely békeállapotot proklamál. A demokraták nevében Flood kifogásolta azt is, hogy a javas­latból hiányzik egy szakasz, mely jóváhagyja a német és osz­trák polgárok birtokának eladá­sát amerikai polgároknak. Kije­lentett Flood, hogy a volt birto­kosok kísérletet fognak tenni, hogy birtokukat törvényes úton szerezzék vissza. “New Yor­kon, —­ mondotta, — a németek már az ügyvédek százait bízták meg, hogy indítsanak peroket birtokaik eladásának megsemmi­sítésére”. Hitchcock szenátor, a demo­kraták szószólója a külügyek­­ben, amikor a rezoluciót a sze­nátus megkapta, kijelentette, hogy a javaslat elfogadása az Egyesült Államokat egy lépés­sel sem viszi közelebb a békéhez. Az adminisztrációnak még min­dig dönteni kell a kérdés felett, hogy elfogadja-e a versaillesi bé­keszerződést, vagy külön békét köt-e Németországgal. Táma­dást intézett a többség ellen az­ért is, hogy négy hónapig hozzá­­halasztotta ennek a kérdésnek az elintézését. “Ennek a halasztásnak egyet­len elfogadható magyarázata, — mondotta Hitchcock, — csakis az, hogy az adminisztrációnak négy hónapon át kellett kínlód­nia, míg végre meg tudta szabni a saját külpolitikáját”. A kül­politika meghatározását az inga­dozás és bizonytalanság legjel­lemzőbb példájának tartotta. “Március negyedike előtt foly­ton az lebegett az adminisztrá­ció előtt, — mondotta, — hogy miként kössön békét Németor­szággal. A békekötésre két út van. Az egyik a versaillesi bé­keszerződés elfogadása, a másik egy külön békeszerződés Német­országgal. A javaslat nem intéz­kedik egyikről sem, tehát még mindig fennáll e két választás. Az a négy hónap, mely ennek a javaslatnak a megfogalmazásá­hoz és előterjesztéséhez kellett, egy lépéssel sem vitt közelebb bennünket sem a versaillesi bé­keszerződéshez, sem egy külön békeszerződéshez”. McCumber szenátor kérdést in­tézett Knox szenátorhoz, hogy a javaslat elfogadása esetén az idegen tulajdonok gondnokának joga lesz-e tovább is lefoglalni ellenséges idegenek vagyonát. Knox szenátor azt a választ ad­ta, hogy a javaslat szerint csu­pán az eddig foganatosított le­foglalások érvényesek, egyéb­ként remélte, hogy Amerika csakhamar abban a helyzetben lesz, hogy visszaadhatja a lefog­lalt vagyonokat, régi­ tradiciójá­­hoz híven, mely szerint az ellen­séges idegenek vagyonát csak addig vette át őrizetbe, amig a háború tartott s később vissza­adta tulajdonosaiknak, pontos számot adván annak kezeléséről. Reed szenátor kérdésére azt a választ adta, hogy a koneurencia által előterjesztett javaslat a béke helyreállításának a módjá­ban különbözött. A hadüzenet visszavonása és a békeállapot proklamálása ugyanazon ered­ményre vezetnek. Walsh szenátor azon az ala­pon kifogásolta a javaslatot, hogy az ellentétben van a fegy­verszünet feltételeinek az idegen tulajdonok megtartására vonat­kozó pontjaival. (3) -----------------­ A chicagói magtárak mun­kásai sztrájkba mentek CHICAGO, július 1. A chi­cagói magtárakban dolgozó mun­kások visszavetették a munka­adóknak a bérek leszállítására vonatkozó indítványát s holnap sztrájkba lépnek. Bár mindösz­­sze körülbelül csak­ ezer munkás lép sztrájkba, munkájuk szakjel­lege azonban olyan, hogy a ga­­bonaszállítás az egész chicagói kerületben meg fog bénulni. — A munkások tárgyalni sem akar­nak a bérlevágásról s rövidebb munkaidőt követelnek. Panamának át kell engedni a vitás területet Porto Riconak WASHINGTON, julius 1. — Hughes külügyi államtitkár jegyzéket intézett a panamai kormányhoz, amelyben utoljára fölszólítja, hogy adja át Costa Ricának a vitás területet, ame­lyet White amerikai bíró annak idején Costa Ricának ítélt oda. A jegyzéket Garay panamai követ továbbította kormányá­hoz. Ha Panama nem tesz eleget az utolsó fölszólításnak, akkor Amerika erőszakhoz fog nyúl­ni, hogy akaratát elfogadtassa Panamával. A nacionalisták szövetséget kötnek Afganisztánnal WASHINGTON, júlus 1. — A külügyi hivatal megkapta an­nak a szerződésnek a szövegét, amelyet a török nacionalista kormány kötött az afghanisz­­táni kormánnyal Moszkvában. A szerződésben az afghanisz­­táni kormány elismeri Török­ország vezető szerepét a moha­­medánság között, az angolai kormány pedig fegyveres tá­mogatásra kötelezi magát min­den imperialista támadás ese­tén.

Next