Előre, 1921. július (17. évfolyam, 3224-3253. szám)

1921-07-22 / 3244. szám

FATIME hercegnő Afghanisz­­tánból pottyant ide, Ameri­kába. Fatime hercegnő nagyon okos nő, mert érti a módját an­nak, hogyan kel­lóvá tenni az egész amerikai polgári sajtót és hogyan lehet népszerűséget sze­rezni egy aranygyűrűvel az­­ orrában. “Fatime, az afghanisztáni ki­rályi család vérbeli tagja, egy eleven, félvad hercegnő és kísé­rete”­­— ilyen címek alatt írtak hasábokat az angol lapok a “hercegnőről”, akinek nem az ujján, hanem az orrában volt átütve egy arany rárócska. Az afghanisztáni csoda, aki­ről még az Amerikai Magyar Népszava is egy teljes oldalt kö­zölt, most aztán bebizonyította, hogy nemcsak Hylant és Ber­két, nemcsak az angol riporte­reket, hanem még az afghanisz­táni diplomáciát is az orránál fogva vezeti. Az arany­karika ugyan Fatime hercegnő orrában van, azért mégis ő vezeti egész Amerika újságolvasó közönsé­gét az orránál fogva. EGY AFGHÁN herceg diplomá­ciai küldetésben érkezett Washingtonba. Ez a diplomata, aki nem hord karikát az orrá­ban, kijelentette, hogy nem is­meri Fatime hercegnőt és hogy az afghán királyi család nem küldött Amerikába ilyen nevű hölgyet sem karikával az orrá­ban, sem anélkül. Az angol la­pok tudósítói persze most hosz­­szúra nyúlt orral lógnak a bisi­mázstól, hogy egy ismeretlen dáma — akinek karika van az orrában és aki “hercegnő” — ilyen csúfosan az — orruknál fogva vezette őket Hylan pol­gármesterrel együtt, ahol a kari­kás­ orrú Fatime hercegnőt ál­lítólag ünnepélyesen fogadta. Mi a különbség? Fatime “her­cegnő” vagy egy valódi herceg­nő, karikás­ orrú vagy piszeor­­ru, egyre megy. Arra jók, hogy az ostoba burzsoákat becsapják és az orruknál vezessék. ARTHUR IRWIN ügyes base­ball manager váratlan ha­lála kiderítette azt a tényt, hogy a termetes öreg urnak szabály­szerű és törvényes két felesége volt, két egész családja: fiai és leányai. Az egyik család New Yorkban, a másik Bostonban tartózkodott és 35 éven át nem tudott egymás létezéséről. Irwin kétlaki életet élt. Hol New Yorkban, hol Bostonban jelent meg és mindenütt “ott­hon” volt. Két fia már 24 éves és a többi gyermekei is már fel­nőttek. Az öregnek — úgy lát­szik — elég jövedelme volt a ba­seball üzletből, hogy jó mód­ban eltarthatta mindkét család­ját. MIT FOG most a kapitalista törvény csinálni ? Ez fo­gas kérdés, mert mindkét öz­vegy teljes joggal követeli a ha­gyatékot és óhajtja az Irwin ne­vet a maga és törvényes gyer­mekei részére tovább biztosíta­ni. A kapitalista házassági jog szerint ezen a helyzeten még bölcs Salamon sem segíthet. Mu­száj törvényen kívül helyezked­ni, ami precedensül szolgálhat. A BURZSOÁ erkölcs tótágast áll a mai társadalomban. Ilyen bukfencek nem ritkák és ezek azt bizonyítják, hogy a­míg a mai nemi és családi vi­szony a magántulajdon alapján álló jogrendszer által formuláz­­tatik, mindig kétes értékű lesz e viszony jogfolytonossága. Az erkölcsi alapról beszélni sem le­het, mert a polygámia nem ta­lál bele a mai képmutató erköl­csi rendbe. Ma a burzsoázia nem két, hanem többnej­űség­­ben él. HILLQUIT MÓRIC, az ameri­kai szocialista párt vezére és szénnagykereskedője szerencsé­sen megkapta az útjához szük­séges reklámot. Olyan csönd­ben gőzölt el New Yorkból, hogy • éppen csak a Tribune, szocialis­tabarát, de kommunista és íor­­(Folytatás a 2-ik oldalon..* 1» ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy éni 88.08 Félévre 84.80 NEW YORK, N. Y. 38 FIRST STREET Orchard 4927-4928. [igjrojgTHATALMAT A MUNZJlSO~£NAJ£1 | |F|P | VILÁG FBQLffiTi&IAI, gGlYmjSStl Megjelenik minden n&p, VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes 00 * imám ára: V 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. VOL. XVII. ÉVF. No. 3244. XEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. ’ FRIDAY (Péntek), JULY 22, 1921. ROVÁS Fatime hercegnő. Kettős család, Hillquit Móric, Einstein. BELSŐSZILÉZIA KÉRDÉSE ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG KÖZÖTT ÚJRA VÁLSÁGOSSÁ TETTE A HELYZETET Az angolok bizalmatlanok a lengyelek és a fran­ciák iránt. AMERIKA NEM VÁLLALKOZIK A KÖZVETÍTÉSRE “Keleteurópa láthatárán összeverődtek már a háború viharfellegei.” True translation filed with the Post-master of New York on July ’»'% 1521, as required by the Act of October 4, 1917. Paris, július 21. — A francia hivatalos köröket meg­döbbentette az a válasz, melyet az angol kormány adott Franciaországnak arra az ajánlatára, hogy újabb szövetsé­ges csapatok küldessenek Felsősziléziába. Bizonyos politi­kai körökben az angol-francia viszonyt egyenesen válságos­nak tartják. Azt mondják, hogy a francia kormány nem szá­mított a jegyzéknek éles, rideg hangjára. A francia lapok szerint Lloyd George elhamarkodva cselekedett, amikor visszautasította a francia kormánynak csapatok küldésére vonatkozó ajánlatát. Azt hiszik, hogy más lett volna az an­gol jegyzék, ha Lloyd George bevárta volna a szövetséges fő­biztosok jelentését, melyben egyhangúlag ajánlják a csapa­tok haladéktalan küldését. __________________ LONDON, július 21. Miután az angol kormány úgy döntött, hogy Felső-Sziléziába nem szük­séges több csapatot küldeni, míg a franciák ragaszkodnak legalább még egy divíziónak a küldéséhez, a helyzet annyira kiélesedett, hogy jól értesült körökben azt válságosnak neve­zik. Azt állítják, hogy ha nem sikerül valamelyes kompromisz­­szumot létrehozni, negyven­­nyolc órán belül teljesen nyílt lesz a szakadás Anglia és Fran­ciaország között. Anglia a legutóbbi jegyzéké­ben ismét követelte a főtanács egybehívását a felsősziléziai kér­dés tárgyalására, azonban Fran­ciaország a követelést újra visz­­szautasította. Közben a fran­ciák folyton azt hangoztatják, hogy Németországnak módjá­ban van jól fegyverzett és ele­gendő számú csapatot Felső- Sziléziába küldeni és a lengyel s a szövetséges haderők nem volnának velük szemben elég erősek. A franciák tehát hala­dék nélkül akarják szaporítani a népszavazási hadsereg szá­mát, míg Anglia nem hajlandó komolyan venni a “német vesze­delmet”. Sziléziában a helyzet nem biz­tató. Az angolok attól tarta­nak, hogy a lengyel haderők Korfanty párisi látogatása után megújítják a harcokat és azok­nak súlyos következményei lesz­nek. A Figaro szerint arról van szó, hogy Németország és Len­gyelország között a háború ki­törése elháríttassék, mert a há­borúba belekeverednének más nemzetek is, azonkívül Oroszor­szág sem igen marad tétlenül. A sziléziai kérdés már háttérbe szorított ismét minden más kér­dést. Valamennyi európai kor­mány fél a következményektől. Attól tartanak, hogy lángbabo­­rul egész Kelet-Európa. Az Egyesült Államok kormá­nyánál több, a sziléziai kérdés­ben érdekelt európai kormány érdeklődött aziránt, hogy vál­lalkoznék-e a közvetítésre ebben a kérdésben, mely ismét háború­val fenyegeti Európát. London­ban kizártnak tartják, hogy Amerika beleavatkozik a kér­désbe addig, amíg a helyzet oda nem fejlődik, hogy tényleges há­ború kitörése következik be. (3) —--------------­HAVERHILL, Mass., július 21. Az itteni cipőgyárak mun­kásai tiltakozó sztrájkot kezd­tek, mert a 14 gyárban még mindig nem állapították meg a darabmunka-béreket. A sztráj­kolók, köztük igen sok munkás­nő, gépeiknél maradtak és ide­jüket varrással, kötéssel és be­szélgetéssel töltötték el. Orosz áruszállítmány érkezett Németországba BERLIN, július 21. A hábo­­rú kitörése óta első ízben érke­zett Németországba orosz szál­lítmány. Ez bizonyítéka annak, hogy a német-orosz kereskedel­mi egyezmény nem csak papí­ron létezik, hanem való tény is. Len, kender és szőrmeszállítmá­­nyokat várnak a közel­jövőben Oroszországból. Berlinben orosz társaságok irodákat nyitottak és árumintá­kat mutatnak, amelyet Oroszor­szág szállítani tud. -----------------­ A kobei hajógyári sztrájk felrázta a japán munkásokat A TOKIÓI FEGYVERGYÁRI MUNKÁSOK ÁLTALÁNOS SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK Egy szövetségbe tömörül az egész japán munkásság TOKIO, július 21. — A leg­utóbbi sztrájkokkal s zavargá­sokkal kapcsolatban, feszült vi­szony van kifejlődőben a mun­kásság és a kormány között. A katonaság kiküldése a kó­bei hajógyári munkások sztrájk­jának az elnyomására, harci hévvel töltötte el a japán mun­kásokat, akik egy tokiói titkos gyűlésen egy tervet fogadtak el, amelynek alapján a japán törvényekkel dacolva, amelyek nem ismerik el a munkásszer­vezeteket, egy szövetségben fogják egyesíteni az egész ja­pán munkásságot. Ugyancsak a gyűlésen elhatározták, hogy ha nem kapják meg a bérfel­emelést és a rövidebb munka­időt, általános sztrájkba men­nek Tokióban, amelyben körül­belül kétszázezer munkás vesz részt. Az agitációban vezető szere­pet töltenek be az állami fegy­vergyárak munkásai, akiket fölháborított az, hogy a had­ügyminiszter nem is fogadta küldöttségüket, amely a köve­teléseket akarta előterjeszteni és a munkásoknak szilárd elha­tározását tolmácsolni, hogy kö­veteléseikért a legvégsőkig me­nő harcra is készen állanak. A tokiói fegyvergyári munkások előkészületeket tesznek, hogy tíz fegyvergyárban egyszerre általános sztrájkot kiáltsa­nak ki. Új perfelvételt kérnek a Sacco-ügyben DEDHAM, Mass., julius 21. BELGRÁD, július 21. Az al- Norfolk megye felsőbíróságán dán kormány 18-tól negyven ma a Sacco és Vanzetti-per újra évig általános mozgósítást ren­­való felvételét terjesztették elő. Kőlt el, hogy a mirditák, — egy Saccot és Vanzettit azzal vádolt keresztény törzs — felkelését ták, hogy 1920 április 15-én So. elnyomja. Braintree-n egy cipőgyár pénz­! A mirditák független köztár­­tárosát és egy őrt meggyilkol­­saságot kiáltottak ki és egy lak és kiraboltak. Az esküdt­ Marcus Dioni nevezetűt válasz­­bíróság elsőfokú gyilkosság el­­tottak meg köztársasági elnök­­követésében vétkesnek mondott nek.­ta ki őket. ATHÉN, július 21. Felső Az új perfelvételt azzal indo- Albániában nemrég kikiáltott kolják, hogy az esküdtbíróság Mirdita Köztársaság elnöke. Ítélete nincs összhangzatban a Marcus Djoni külügyminiszter­­i törvénnyel és a nyert bizonyíték­­ré való megválasztását nyilván­­ kokkalá­nosságra hozta. Argentína nem közvetít Panama s Costa Rica közt BUENOS AIRES, július 21. Az argentinai kormány eluta­sította Panamának ama kérel­mét, hogy közvetítsen közte és Costa Rica között a határellen­tétek ügyében. Mint ismeretes, néhány ezer négyzetméternyi területről van szó, amelyet az amerikai bíró­­­ság Costa Rica-nak ítélt oda , amelyről azd­ijran Panama nen­­ hajlandó lemondani. Március­ban már háborúra is került i­­ sor, amelynek Amerika bele­­avatkozása vetett véget. Most , békés után akarják elintézni a­­ viszályt, de még nem sikerült­­közvetítőt találni. Általános mozgósítás Albániában A görög csapatok A bányatulajdonosok elfoglaltak fontos emberei képezték a vasúti csomópontot m­i­n­gó­i rendőrséget A HARMADIK GÖRÖG HAD- A BÁNYATISZTVISELŐK VA­ SEREG BEVONULT ESKI­­SHEHR-BE. Várják a török előnyomulást Konstantinápoly ellen. HORTHYÉK CSÖNDBEN MEGNYERIK AZ AMERIKAI MAGYAR VEZÉREKET A KURZUS-PROPAGANDA SZÁMÁRA Az egyik magyar bankház után most már a má­sik is szolgál. KISS EMIL SZEREPE A KURZUSBAN Hegedűs Lóránt amerikai útját a “Jövő” állí­tása szerint Kiss készíti elő­ Néhány cikkben már rámutattunk arra a propagandára és új módszerre, ahogyan Horthyék újabban hozzáláttak az amerikai polgári közvélemény megdolgozásához. Említet­tük már, hogy a Williams College valakinek hathatós köz­benjárására meghívta gróf Teleky Pált, a kurzus volt mi­niszterelnökét egy sorozatos politikai előadásra. Ez a misz­­szió — nyilvánvaló a programból is —„igen alkalmas arra, hogy a magyar kurzus politikáját ,„jó színben” tüntesse fel a legjelentősebb faktorok előtt. A fehér terror megtanulta, hogy­­közvetlenül — különösen a magyarok közt — képtelen pro­pagandát csinálni. A papok és bankárok, de különösen a két magyar polgári napilap és több kisebb szemétlap, mindent elkö­vetnek ugyan a Horthy-uralom “népszerűsítésére”, az Előre éber őrködése folytán azonban nagyon kevés eredményt érhet­nek el. A magyar kurzusnak azonban mégis szüksége van az ameri­kai magyarság tömegére; szük­sége van az amerikai magyar­ság anyagi és erkölcsi támoga­tására, amit eddig sem Huszár Károly, sem Halmay Elemér, sem Teleky Pál és mások nem tudtak megnyerni. Azonban Horthyék nem azért vették bérbe szőröstül-bőröstül az Amerikai Magyar Népszavát és a clevelandi Szabadság­ot — a többi kis szennyes nem igen számít — hogy tétlenkedjenek. A fehér szerkesztők közvetlenül és közvetetten megjárták Hor­­thyországot. A süket dr. Cserna Endre, a “Szabadság” szerkesz­tője, most tért vissza kurzus­missziójából, az Amerikai Ma­gyar Népszava főügynöke, dr. Kuthy Zoltán pedig most tart Horthyország felé, ahonnan már kezdi küldözgetni “leve­leit”, azokat a honfibánattól és malaszttól csöpögő útleíráso­kat, amelyekkel bemaszlagolja majd a hiszékeny magyarokat a magyar “jogrenddel”. A Nép­szava egy másik főembere pedig most járja Európába az utat és kötözi-bogozza a “viszonyt” a magyar kurzussal. Ez az úr Schwabach Alfréd ügyvéd, aki­ről a bécsi magyar sajtó is meg­emlékezett. Az Előre már közölte a Bécsi Magyar Újság nyomán Gábor Andor tollából azt a cikket, a­mely “Schwabach bácsi” címen elmondja, hogy a magyar ban­kár mit művelt a kurzus igazo­lására. Alig jelent meg a cikk az Előrében, egy buzgó Schwa­­bach-hivatalnok — nem tudjuk, ja saját szakállára vagy gazdája­­ utasítására —­ felhívta szerkesz­tőségünket és megmagyarázta, hogy nem “Schwabach bácsi”,­­hanem Alfréd úr van odaát Hor­­thyéknál. Megkérdezte azt is, várjon kompetensnek tartjuk-e , a bécsi forrást és Gábor Andor cikkét azokban a dolgokban, a­­­miket “Schwabach bácsiról” kö­zölt. Mi kijelentettük, hogy: igen. [Teljesen megbízunk a Bécsi Ma-­­gyar Újság Gábor Andorjában még akkor is, ha történetesen­­tévedt volna a személyben és nem az öreg Schwabach, hanem­­az ifjabb, Schwabach K. Alfréd,­­az Amerikai Magyar Népszava (“jogi tanácsadója” udvarolt a­­ fehér terror gyilkosainak.­­ A fiatal vöröshaj­ú Schwabach bizonyára nem a mi és a Gábor Andor szép szemeiért ment át­­ Budapestre, hanem bizonyos­­ ügyek és célok elérésére, ame­ True translation filed with the Post­master of New York on July 01. 1921. as required by the Act of October 4. 1917. KONSTANTINÁPOLY, jul. 21. Averoff görög csatahajóról szikratávirat érkezett, hogy a görög hadsereg tegnap reggel bevonult Eski-Shehr-be. Miután a görögök további elő­nyomulásuknál annak a veszély­nek volnának kitéve, hogy a tö­rökök előnyös állásaikból állan­dó támadásokat intéznének el­lenük, a szakértők véleménye az, hogy a görögök legnagyobb valószínűség szerint megálla­podnak Eski-Shehr-nél. Ez esetben a nacionalisták előrelát­hatólag Konstantinápoly felé nyomulnak előre, hogy arra kényszerítsék a görögöket, hogy haderejük zömét a brussai front­ra vessék át, ahol ezideig a törö­kök szilárdan ellenálltak a gö­rög támadásoknak. Egyidőben taktikai szempontból a törökök más pontokon is támadásokat intéznek. Eski-Shehr város 27 mért­­földnyire fekszik északkeletre Kutaiatól, amelyet a múlt hé­ten foglaltak el a görögök. Igen fontos vasúti gócpont, amely Scutarival, Angorával és Ko­­niehhel van összekötve. LONDON, július 21. Rómá­ból jelentik, hogy Duilló olasz csatahajó Konstantinápolyba ment az olasz hajóhad megerő­sítésére. Más több olasz hadi­hajó szintén készen áll az elin­dulásra. Legújabb máltai je­lentések szerint úgyszólván az­­ egész angol földközi-tengeri­­flotta Konstantinápoly közelé­be van összpontosítva, hogy közbelépjen, ha a nacionalisták előnyomulása fenyegetné a sem­leges zónát, vagy magát Kon­stantinápolyt. (1) ----------------­ LASZTOTTÁK KI AZ ÁLLAM­RENDŐRSÉG EMBEREIT. A sátortábor elleni támadást egy nappal előbb hirdették. WASHINGTON, július 21. — Brockus kapitány, a west virgi­niai állami kozákság parancsno­ka, ma szembesítés után beis­merte a szenátusi vizsgálóbi­zottság előtt, hogy az általa szer­vezett önkéntes állami rendőr­ség soraiba a széntársulatok embereit vette be, akiket a bá­nyatisztviselők arra kijelöltek és olyan kereskedőket és tanult embereket fogadott fel, akikről tudta, hogy megbízhatók és “a törvény és rend oldalán álla­nak”. Beismerte, hogy egyetlenegy farmert vagy szervezett vas­utast — habár néhány száz ilyen volt kéznél — sem foga­dott fel csapatába. “Láthatják — mondotta Houston — a bányász szakszer­vezet ügyésze Kenyon elnöknek­­­— hogy Brockus olyan embere­ket ruházott fel az államrend­őrség hatalmával, akik a brá­nyászoknak halálos ellenségük és a törvény és rend megvédésé­nek az ürügyével a bányászok­ra uszították őket.” I­ Brockus augusztus végén ér­­­kezett West Virginiába és szep­­­temberben már a rendőrséghez­­ment, dacára annak, hogy a tör­vények szerint két évig kell az álamban tartózkodnia, mielőtt­­ valaki rendőri szolgálatba lép­het. Az állam főügyésze erre­­ vonatkozólag ki is adott egy végzést, de nem volt foganato­sítva, mert Brockus csak meg­tartotta az állását, a Williamson közelében levő Lick Creek sátortábor elleni raj­taütést már egy nappal előbb hirdette a charlestoni napilap,­­amelyet a bányatulajdonosok tartanak fenn. Hivatalos okmányokkal bizo­nyítják az elkövetett erőszakos­ságokat, egy sztrájkoló munkás meggyilkolását. Bizonyítják, hogy Brockus fenyegette és szi­dalmazta, az asszonyokat és a tábor felégetésével fenyegető­zött. A rajtaütés után készített fényképfelvételek megörökítet­ték a pusztításokat, amiket a rend és törvény őrei elkövettek Brockus beismeri, hogy kö­rülbelül 35 embert kellett elbo­csátania a rend és törvény őrei­ből a csapat szervezése óta, ré­szegesség és más súlyos kihágá­sok miatt.----------------­lyek előttünk még akkor sem lehetnek rokonszenvesek, ha Al­fréd és nem a “Schwabach bá­csi” követte el. A fehér terror valószínűleg már megnyergelte a zsidó ban­károkat nemcsak Budapesten és Bécsben, hanem New Yorkban és egész Amerikában. Megnyer­gelte a magyar zsidó bankáro­kat és vezéreket azért, mert ezek a zsidók és bankárok már nem félnek a kurzustól, nem félnek azért, mert jó üzletet le­het vele csinálni. Az antiszemi­ta kurzus csak a radikális zsidó és nem zsidó származású mun­kásokat, a liberális gondolkodá­sú intelek­tueleket üldözi és al­kalom­adtán kasztrálja, a jómó­dú és gazdag zsidó tőzsérekkel, bankárokkal, a magyar zsidó rabbinusokkal és a Lipótváros­sal már “fizető” fegyverszüne­tet, illetve herélési­ szünetet kötött. Minek herél­je a bankár zsidókat — gondolja a kurzus — amikor azoknak a zsebét sok­kal kifizetődőbb kiherélni! És most már ott van Magyarország és Amerika jól szituált magyar és zsidó vezéri gárdájának nagy része — tisztelet a nagyon ke­vés amerikai kivételnek — a fehér kurzus szolgálatában. Láttuk, — és hallottuk a kur­zus mellett nyilatkozni: dr. Ad­ler Illést, Polnay Jenőt, Schwa­bach urat, dr. Halmay Elemért; arról értesültünk, hogy Kiss Emil new yorki bankár is fényes üzlethez jutott a kurzus jóvol­tából és most már nem fél — kiséret nélkül — Budapesten “megjelenni”. Kiss Emil — és ide kell mind­járt gondolni az Amerikai Ma­gyar Népszavát is — a fehér kurzuslapokkal és Zerkovitz-cal egyirányú működése oda céloz, hogy Teleky után Hegedűs le­ránt, kurzusbeli pénzügyminisz­ter bejöhessen Amerikába pro­pagandát csinálni. Egy előző cikkünkben már je­leztük, hogy a Columbia-egye­­tem “meg fogja hívni” Hege­dűst “előadásra”. Úgy infor­máltak bennünket, hogy a “meg­­hívást” Zerkovitz Emil kurzus­­­­lovag és “minden piszkos lében­­­kanál’’ismeretlen egzisztenciáin­­“vezér úr” készítette elő. A Bécsben megjelenő “Jövő” cí­­mű napilap június 29 iki száma azonban szórul-szóra a követke­ző érdekes hírt közli Hegedűs útjával kapcsolatban: — HEGEDŰS LÓRÁNT AMERIKAI ÚTJA. Budapes­ti tudósítónk jelenti: A kur­zus-lapok nagy buzgalommal újságolták, hogy Hegedűs Ló­ránt pénzügyminisztert ame­rikai egyetem hívta meg, hogy ott pénzügyi rendszeré­ről előadást tartson. Ennek a meghívásnak a magyarázata a következő: Kis Emil new yorki bankár Hegedűs Lóránt úr révén fényes üzlethez ju­tott azáltal, hogy neki jutott az amerikai kivándorlók­ból­­(Folytatás a 2-ik oldalon.) Egy 35 év körüli férfi hullá­ját kihúzták a vízből a Wol­ol st., Astoria közelében. Személy­azonosságát nem sikerült meg­állapítani.

Next