Uj Előre, 1922. március (18. évfolyam, 3456-3486. szám)

1922-03-10 / 3465. szám

TIZENKILENC HALÁLRAÍTÉLT POLITIKAI FOGOLY NEVE NEM SZEREPEL A KICSERÉLENDŐK LISTÁJÁN BÁRMIKOR KVÉGEZTETHETI ŐKET A FEHÉR RÉMURALOM HÓHÉRBÍRÓSÁGA Kér kiszabadítását is hivatalosan szabotálják a magyar hatóságok. Nagy József volt vörös katona kivégzésével kapcsolatban módunkban volt betekinteni abba a hivatalos listába, amely a magyar börtönökben levő és Oroszországnak szerződés szerint átadandó politikai foglyok névsorát tartalmazza. A hivatalos cserefogoly listából állapítottuk meg, hogy az Egerben kivégzett Nagy Józsefet Oroszországnak a magyar kormánynyal kötött szerződés dacára végezték ki, amennyiben Nagy József a fogolylistán, nem mint, először írtuk 269. sorszám alatt, hanem a 240- ik tétel alatt szerepel. Nagy Józsefen kívül még legalább 10 olyan Magyarországon halálraítélt politikai fogoly van, akinek neve a kicserélendők listáján áll, de akiket a magyar kormány, éppen úgy, mint Nagy József volt vörös katonát, tetszés szerint bármikor kivégezheti. Kéri Pált nem akarják kiadni Oroszországnak. A cserefoglyok listájára felvett halálraítéltek között ,149. sorszám alatt szerepel Kéri Pál neve is. Kéri Pálnak az eredeti megállapodás szerint a második transzporttal kellett volna már Oroszországba utaznia, az igazságügy miniszter rendeletére azonban Kérit visszatartották és a második transzport elindulása után hat héttel összeállított harmadik fogoly transzportba sem osztották be. Nyilvánvaló, hogy Kéri kiszállítását a magyar hatóságok tudatosan és tendenciózusan szaboltálják. Halálraítéltek, akik nem szerepelnek a listán. Sokkal borzalmasabb és bizonytalanabb azoknak a politikai foglyoknak a sorsuk, akiket a statáriális bíróságok halálra ítéltek, de akik nem szerepelnek a kicserélendők listáján. Ezek között a halálraítélt foglyok között vannak olyanok, akiknek ügyében a bíróság a fogolylista elkészítése után ítélkezett, de számosan vannak olyanok is közöttük, akiket valamilyen okból nem vettek fel a Szovjetoroszországba szállítandó politikai foglyok közé. A magyarországi börtönökben szenvedő és kicserélendők fogolylistáján nem szereplő foglyok névsora a következő: 1. Klein Imre (Margit-körúti katonai fogház), 2. Bancsó László (Gyűjtőfogház) . 3. Bezsó Károly (Szolnok). 4. Chudi Ferenc (Pestvidéki törv. fogh.). 5. Fritz Kálmán (Szolnok.) 6. Fekete Lajos (Esztergom vagy Gyűjtőfogház). 7. Gyurics Mihály (Szolnok vagy Gyűjtőfogház). 8. Győri János (Gyűjtőfogház) . 9. Harján József (Pestvidéki törv. fogh.). 10. Katona György (Pestvidéki törv. fogh.). 11. Klein Ignác (Kalocsa). 12. Miklóssy György (Esztergom). 13. Novák Kálmán (Pestvidéki törv. fogh.). 14. Sarló Sámuel földműves (Pestvidéki vagy Gyűjtőfogház). 15. Schön Sándor (Vácz). 16. Taufer Lajos (Sopron). 17. Zubek Lajos (Szolnok). 18. Paksi József (Gyűjtőfogház) . A kicserélendők listáján ezenkívül nem szerepel egy halálraítélt (politikai) Női FOGOLY neve sem. Ez: 19. Berencz Anna (a szolnoki fogházban). Legközelebb Klein Imre kivégzése van soron, de éppen úgy megtörténhetik az is, hogy a magyar kormány jóváhagyásával Kéri Pál vagy valamelyik népbiztos életét oltják ki. ROKONAI SZIBÉRIÁBAN? Mi segítjük feltalálni rokonait Szibériában egy moskvai ügynökséggel való összeköttetésünk fontán, írjon vagy ha new yorki lakos, jöjjön személyesen d. u. 5 és 7 óra között. Foreign Press Publicity, Dept. K. 186—5th AVENCE, NEW YORK. OLCSÓ ÁRAK MELLETT LEGGYORSABB LEGBIZTOSABB PÉNZKÜLDÉS AmericanUnionBank Németh János elnök FŐÜZLET FIÓK 10 E. 22d St. 1597 2d Ave. A Bankpalotában NEW YORK CITY. A new yorki magyar munkásifjúság tánc- és kabaré-estélye Minden öntudatos magyar ifjúmunkás vegye figyelembe azt a nagyszabású estélyt, melyet az AMERIKAI MAGYAR IFJÚMUNKÁS SZÖVETSÉG NEW YORKI OSZTÁLYA a legjobb művészi erők és műkedvelők közreműködésével 1922. MÁRC. 18-ÁN, SZOMBAT ESTE első ízben rendez a magyar ifjúság tömörítése céljából a MUNKÁS OTTHON NAGYTERMÉBEN 350 EAST 81st STREET Lugosi Béla, Thury Róna, Serly Lajos, Darvas Károly, Elek Mária, Márki Kálmán, R. Tóth Ferenc, Portsák László, Hollós Szilárd és az Előre Műkedvelő Kör legjobbjai lépnek föl. A Szabadság Munkás Dalárda teljes számban fellép. TÁNCHOZ Zöldessy zenekara játszik. BELÉPTI PÍJ 50 CENT. A bridgeporti magyar nők vasárnapi hangversenye Kedves, megértő nők egy csapata gondolt egyet — és már meg is indult a munka. Összetoborozták a legjobb műkedvelőket, akik tudásuk, tehetségük legjavát adták annak a nagy, intelligens, öntudatos közönségnek, amely megjelent a Rákóczi Hallban, hogy elhozza cserébe szeretett adóját, a nekünk annyira drága, szenvedő orosz testvéreinknek. Szép volt... Meghatóan gyönyörű érzés volt végigtekinteni azon a táboron,amely ki tud már emelkedni az elfogultság, az előítéletek, a türelmetlenség s a babonák lélekölő igájából. S ez a tábor nagy, váratlanul impozáns volt. Annál örvendetesebb ezt leszögezni, mert a papok hivatalosa fújta ellene rozsdás kürtjéből nyíltan, gyűlölködő riadóját. A gazdái meg titokban... Kit is említsünk először... ? Vegyük azokat, akik megindították a dolgot. Mrs. Győri, Mrs. Deutsch, Gyenes Lidia, Gáspár Piroska, Mrs. Szenes, Mrs. Hornyák és Mrs. Herman. Sándékosan hagytuk Mrs. Hermant utolsóul, hogy megmondhassuk, mennyire fáradhatatlan buzgalommal működött és az ő megszokott ügyességével az éltető lelke volt a nemes ügynek. A műsor és az előadás mindenkit kielégített. A Szabadság Munkás Dalárda pompás, harmonikus énekei, a két kis színdarab szereplőinek gyakorlott összjátéka kifogástalan volt. Jacubik Jolánkának kellemes orgánuma van szavaláshoz. Szenczi Bözsike és Hintz Ambrus ének és tánc duetje szenzációs volt. Még hivatásos művészeknek is becsületére vált volna. Nikodem Margitka szépen fejlődött technikájáról tett tanulságot zongora játékával, amelybe sok érzést is vitt be. Fekete Vilma, ez a kis szőke baba, a hegedű jövendőbeli királynője...? (vagy talán ezt meg se mondjuk, hogy el ne bízza magát) Tény, hogy fiatalsága dacára már ura annak a négy kis húrnak, amelyben, mint a költő mondta: annyi érzés, annyi bánat. Hajlékony ujjai nyomán az édes bús magyar dallamok színes virágai zsongtak füleinkbe. Meglepő JÖN! Freddy Freed. JÖN! vj Előre ÁRFQLYAMJEGYZÉSEK 1000 magyar korona .... $1.80 1000 osztrák korona.. . *1.25 1000 csehszlovák korona $16.60 1000 jugroszláv korona ... $3.90 1000 román lei .................^.70 Ezen árakba a költségek nincsenek beszámitva. Hajófenek, k.íjelgiffl, óhaza tér, kihozatal.* ügyek pontos és lelkiismeretes elintézése. 8cJ£Sz 1. AVE. & 72-IK ST., j| NEW YORK. en pompás élvezet volt Mrs. Sears éneke. Erőteljes, meleg hajlású coloratúrja még abban a süket teremben is remekül érvényesült. Kellemes, iskolázott hangja van Mrs. Krausnak is és szép volt Mrs. W. Linden éneke és zongora játéka. Somogyi Elemér műdalai is nagyon tetszettek. Kedves dolog volt, Wm. Lift gyermekzenekarának fellépte. Alapos készültségükkel tanáruk hozzáértését bizonyították. Bihari Sándoré, a mi “Biharaiké” volt a rendezés és konferálás érdeme. Ez utóbbit is szokott ötletességével végezte. .....1. Horthy szövetkszése a francia hadiiparra! Megnyerni igyekszik a francia railitarizmust. A “Pester Lloyd” tudósítója beszélgetést folytatott a magyar pénzügyminiszterrel arról az egyezségről, amelyet a magyar kormány a Schreider- Creuzot céggel kötött. A szerződés a csepeli nemzetközi szabad kikötő építésére vonatkozik. A magyar állam és a francia pénzemberek részvénytársaságot létesítenek 100 millió korona alaptőkével; ebből az öszszegből a francia pénzcsoport 40 százalékot fog kifizetni készj pénzben, míg az állam 60 százalékkal fog az alaptőkéhez hozzájárulni. A kikötő az állam tu-tlajdona marad, azonban a rész- érvénytársaság 50 évre szólój üzemkedvezményt kap. Ennek is az üzletnek nagyon fontos poli fstikai vonatkozásai vannak. A j . Schneider-Creuzot cég a világ jj egyik legnagyobb hadiipari érdekeltsége és a francia militarizmus gazdasági exponense. Horthyék ezzel az üzlettel a francia militarizmus támogatását igyekeznek megnyerni politikai céljaik számára. Istentelen egy ország ez az Amerika, — mondja a chicagói törvényszék elnöke Kiderül, hogy a polgári törvénykezésnek is annyi köze van az Istenhez, mint a papoknak. Rickham Scanlan chicagói bíró az orvosi szövetség előtt beszédet tartott, amelyben kifejtette, hogy a bíróságok kezdik elveszíteni egyik leghatalmasabb eszközüket, az istent. A rendőrök ugyan még megvannak és ez is sokat jelent, de mégis csak szörnyűség, hogy ezután már mindinkább nélkülözni kell a törvénykezésben azt a segítő erőt, amit az emberek-nek az istenbe vetett hite jelentett. A régi amerikai otthon vallásosságával a legbiztosabb védőeszköz volt a bűntényekkel szemben, ami sajnos, most már kisebb mértékben van meg; az emberek már nem akarnak hinni az Istenben, és ez még nem is lenne olyan nagy baj, de a magántulajdon szentségében se hisznek. És ez a tudat annyira belefásult a bíró szívébe, hogy a “visszaesésen” siránkozva, szerencsésen be is fejezte előadását. Ebből az előadásból mi is meríthetünk tanulságot és pedig azt, hogy minden egyes biró született pap és minden pap alkalmas lenne egy-egy Landis-nak a helyét betölteni. Egyik kutya, másik eb. Elakadt a magasvasul Tegnap este kigyulladt a Palms and Sohn-féle gabonaraktár. A tűz következtében több, mint 180,000 bushel gabona tönkrement és a vállalat több mint 100,000 dollár kárt szenvedett. A tűz következtében a harmadik Avenue magasvasutjának közlekedése percekig fenn akadt és az utasok ezrei hiába vártak arra, hogy hazamehessenek. AZ ISTENEK SZOMJAZNAK — vörös Törvényeit_l és ha visszajön, mondja meg hogyan fogadták! Blaise polgártárs leült a pultra, megfricskázgatta nankin-nadrágját, hogy lehulljon róla a dohánypor és szelid szánakozással nézett Gamelinre. — Engedje meg, hogy egy tanáccsal szolgáljak, festő polgártárs: ha meg akar élni, hagyja hazafias kártyáit, forradalmi jelképeit, Herkuleseit, hidráit, bűnt üldöző fúriáit, Szabadság-génuszait és fessen nekem csinos lányokat. A polgárok új életre való vágya megszelidül idővel és a férfiak mindig szeretni fogják az asszonyokat, csináljon viruló, rózsás nőket, kicsi kézzel, kicsi lábbal. És verje fejébe, hogy többé senki sem érdeklődik a Forradalom iránt és hallani sem akarnak róla. Évariste Gamelin egyszerre tüzesedni kezdett: — Hogyan! Többé hallani sem akarnak a Forradalomról?. .. A szabadság behozatala, seregeink győzelmei, a zsarnokok megbüntetése oly események, amelyek a késő utókort is csodálatba ejtik! Bennünket hogyan ne lepnének meg?... Hogyan? A sans-coulotte Jézus szektája tizennyolc századot élt és a Szabadság vallása el fog pusztulni alig négyévi fönnállása után? — Ön álmok között él, én pedig az életben! — szólott fölényem Ivan Blaise. — Higgye el, barátom, a Forradalom untat, túl sokáig tart. ötévi lelkesedés, ötévi ölelkezés, öldöklés, szónoklás, Marseillaise, vészkongatás, “lámpavasra a mágnásokkal”, lándzsára tűzött fejek, asszonyok az ágyuk mellett, vörös-sipkás szabadságfák, fölvirágozott diadalkocsin fehérruhás leányok és ag—. AZ ISTENEK SZOMJAZNAK —--—- - *--- --------------------—.s szony úgy remélte, hogy hamarosan rá fogja erre szorítani. Egyszerre állott meg tűjével és töprengéseiben. — Évariste polgártárs, — szólott — csak úgy szeretném ezt a kendőt, ha maga is szeretné. Rajzoljon kérem egy mintát. Addig úgy teszek, mint Penelope: kibontom, amit távolléte alatt csináltam, ás Évariste komor rajongással válaszolt: — Elvállalom, polgártársnő. Rárajzolom Harmodius pallosát, virágfüzérek közt egy kardot. Elővette ceruzáját, kardokat és virágokat rajzolt abban az egyszerű és kimért stílusban, melyet szeretett. És kifejtette nézeteit: — Az új életre kelt franciáknak — mondotta —► el kell vetni a szolgaság minden maradványát: a rossz ízlést, a rossz formákat és a rorisz rajzot, Watteau, Boucher, Fragonard zsarnokoknak és rabszolgáknak dolgoztak. Munkáikban sem a helyes stílus, sem helyes rajz, sehol természet, sebés igazság.Maszkok, bábok, ccomák,majzmolások. Az utókor majd megveti néha munkáikat. Száz év múlva padláson pusztulhatnak Watteau megvetett képei. 1898-ban a festőnövendékek vázlatokat rajzolnak majd Boucher képeire. Dávid megmutatta az utat: ő az antikhoz közeledik, de még nem elég egyszerű, nem elég nagy, nem elég tiszta.Művészeinknek még sok titkot kell ellesni a herculanumi frízekről, a római domborművekről és etruszk vázákról. Sokáig beszélt az antik szépségről, aztán visszatért Fragonardra, akiről visszafojthatatlan gyűlölettel beszélt. — Ismeri-e polgártársnő? Eledre intett, hogy igen. -29 3. Oldal HELYEZZE EL BETÉTJÉT Bankházam betéti osztályában, ahol pénze a legteljesebb biztonságban van és 4 százalékot kamatoz. Pénzküldés Postán és Táviratilag KISS EMIL BANKHAZA 133 Second Ave., New York A FASTI MAOTAB KERTSZCEDICLMI BANK KIZÁRÓLAGOS KAPUZSKDÓJJC. MÁRCIUS ME KÖZELEDIK ÉS jó ajánljuk, hogy adóbevallási ívének kitöltését ne halogassa. ] * Jöjjön ma vagy holnap irodánkba és az ön megelégedésére ! ! intézzük el ezen ügyét. Úgyszintén rendelkezésére állunk !0 minden pénzküldési, közjegyzői, kihozatali, hazautazási és : * hajójegy ügyekben. Pontos és gyors jutányos kiszolgálás. j Nyitva este is. j | ATLANTIC EXCHANGE % 1329—3rd Avenue «76-ik utca sarok. j Hej elentötte szemét a könny, mikor az üdvözlő beszédeket meghallotta a nemes gróf... M ' —— Hull a könnye, a hulla könnye. Egy, a nyilvánosság kizárásával megjelenő vidéki lapocska írja Széchenyi gróf pittsburghi látogatásáról: “Két dolgot most már egészen bizonyosan tud az amerikai magyarság Széchenyi gróf felől. Az egyik az, hogy jó ember. A szeretethajó ezt mindennél kézzelfoghatóbban bebizonyította. A másik, hogy a kört jó magyar ember. Ezt most láttuk meg, amikor magyarságát nemcsak a szavain láttuk megnyilvánulni, hanem azokban a könnyekben is, amelyek csaknem mindenütt megjelentek a szemében. Amikor a szeretethajóról beszéltek az üdvözlő szónokok, elfutotta a gróf szemeit a könny (bizonyára, mert a pénzét sajnálta é s szemmel láthatólag alig talált szavakat, mikor reá került a beszéd sora. A pittsburghi református templomban, amikor felzendült a hatalmas orgona és a templomot zsúfolásig megtöltő nagy tömeg ajkáról felhangzott az Isten áldd meg a magyart fenséges dallama, akik közel állottak a grófhoz, látták, hogy, akkor is elfutotta a könny a szemeit. Benne is megremekgett a magyar szív, amikor az idegenbe szakadt testvérek ajkáról felzendülni hallotta a nemzet imádságát: Hozz reá vig esztendőt... — semmi más nem volt akkor, csak magyar ember, csak magyar ember, idegenbe szakadt gyermeke egy vérző nemzetnek, testvére annak a seregnek, amely imádságával az eget ostromolja.” Jól imádkoztak a kurzisták: ‘ ‘hozz reá vig esztendőt”, a vig esztendő megvan, Horthyék dicsőségesen uralkodnak és Széchenyi az ő prófétájuk, azaz követük. Mindehhez azonban megjegyezzük, hogy a könnyező grófról egy ízben sem írták még a lapok, hogy akkor is elérzékenyült volna, amikor az általa képviselt fehér banditák erőszakot követtek el a proletárasszonyokon, férjeikben pedig kipróbált fehérvári bicskáikat forgatták meg.