Uj Előre, 1922. június (18. évfolyam, 3548-3578. szám)

1922-06-23 / 3571. szám

•PRÁGAI PROLETARIÁTUS A KAPITA­LISTÁK TORKÁRA TETTE A KÉST Ha a vasipari kapitalisták nem engednek, ál­talános sztrájk az egész köztársaságban.­­ Semmi bérleszállítás, az eddig levont bérek visszafizetendők Prága városa még nem volt olyan drámai tömegszínj­átéli színhelye, mint az általános sztrájk napján.. Európaszerte hi­res a prágai dolgozók 1905. évi választójogi tüntetése, amelyen százezres tömegektől feketéllettek a prágai utcák s a tüntetés elemi ereje rövid hetek után kikényszeritette az általános vá­lasztójogot. A választójogi tüntetés gigászi arányai eltörpülnek a pénteki tüntetés mellett s a tüntető százezrek követelései is önerőben különböztek az 1905. év demokratikus jelszavaitól. Prága dolgozói pénteken tiszta proletárkövetelésekért emelték fel szavukat és öklüket. A prágai dolgozók pénteken kést he­lyeztek a kapitalisták torkára. Ez a nap határkövet jelent a ~­a­l­lásnak nem lehetett véget látni. A rendőri sajtóiroda 150.000 főre becsülte a tömeget, de bizo­nyos, hogy 200.000-nél is na­gyobb volt. Nem volt nehéz megállapítani, hogy a tüntető tömeg nemcsak külsőleg, de meggyőződésében is egységes volt. Egységes: el­szántságában a kapi­talista rend ellen. Beszédesen bizonyították ezt a fölvonulásnál vitt táblák föliratai, amelyekből a rendőrsé­gi jelentés a következőket em­líti meg: “Le a kapitalizmus diktatú­rájával!” “Háborút a paloták­nak, békét a kunyhóknak!” “Hirdessétek ki az egész köztár­saság munkásságának általános sztrájkját!” A legjobban tanúskodik azon­ban a prágai dolgozók harcos hangulatáról a sztrájk napján tartott gyűléseken elfogadott határozat, amelynek az egész köztársaság dolgozóira nézve sorsdöntő és útmutató fontossá­ga van. A határozatot ezért a következőkben, teljes szövegé­ben közöljük: Nagy-Prága összes szakszer­vezeteinek munkássága a hu­­szonnégyórás általános sztrájk alkalmával tartott gyűléseken kijelenti, hogy a vasmunkások harcát saját harcának tekinti és mindent meg fog tenni, ami ere­jéből kitelik, hogy megakadá­lyozza béreik leszállítását. Szak­­szervezeti vezetőink meghagyja, hogy, ha a vasipari vállalkozók nem vonnák vissza bérleszállí­­tási diktátumukat, tegyenek meg nyomban minden előkészületet az egész köztársaság összmun­­kásságának általános sztrájkjá­hoz és használjanak föl minden eszközt ennek a sztrájknak leg­végső kiélezése céljából. A tün­tető munkásság ünnepélyesen s nyomatékossn kifejezi, hogy egyetlenegy munkaszakmában sem enged meg bármiféle bérle­­szállítást és követeli, hogy a munkáltatókkal a mai napig megkötött összes szerződések, amelyekben a munkások a rész­letharc következtében bérleszál­­lítások elfogadására kényszerül-,csehszlovákiai dolgozók történe­tében. Ezen a napon forrottak össze egyetlen megesmmisítő erejű hadseregbe a kommunista, szociáldemokrata, nemzeti Szo­cialista, pártonkívüli dolgozók. 1922 május 22-én létrejött Prá­gában a dolgozók egységes har­ci frontja. Méltóságteljes, fegyelmezett sorokban sietett a munkásság az elhagyott munkahelyekről a gyűlések színhelyére. A sztrájk teljes volt. Az élet a kávéházak­ban, vendéglőkben, hivatalok­ban, az utcán teljesen megszűnt. Egyes profitéhes kiskereskedők és kisiparosok megkísérelték ugyan boltjaik nyitvatartását, de az első sztrájkoló munkás­csoport megjelenése elegendő ■ amit, hogy a sztrájkbontó rögtön bezárja boltját. Reggel tizennégy helyen volt gyűlés, amelyek mindegyike a dolgozók végső elégedetlensé­gét, törhetetlen harci szándékát mutatta. Több gyűlésen a taní­tók szövetségének kiküldöttje is fölszólalt és a tanítók teljes szo­lidaritásáról biztosította a sztráj­koló munkásságot. A szociáldemokrata szónokok, többszöri kísérlet ellenére, egyet­len gyűlésen sem tudtak szóhoz jutni. A gyűlések után megkezdő­dött a tüntető menet fölsorako­­zása. A külvárosokból, mellék­utcákból órákhosszat ömlött a tömeg, a tüntetés színhelyének tervezett tér percek alatt elégte­lennek bizonyult a tüntetők be­fogadására, rövid idő múlva pe­dig a környező mellékutcák, te­­­rek, körutak szintén zsúfolásig megteltek a szakadatlanul fölvo­­nult­­ munkássorokkal. Az ipari munkásságon kívül teljes szám­ba­n­ jelentek meg az uniformisos p­ostások, a villamos vasút alkal­­­­mazottai, a városi alkalmazottak és a tanítók, a pénzintézeti tiszt­viselők, vasutasok, soffőrök és sok olyan foglalkozási ág, mely­nek tagjait ritkán lehet munkás­tüntetéseken látni. Az együttes tömeggyűlést nem lehetett megtartani, mert a tervezett helyet és környékét el­­öntötték a tömegek és a fölvonu­l­tók, revízió alá vétessenek és a­­ bérleszállítás idejétől levont bér­összegek a munkásoknak vissza­­­­fizettessenek. Ezért Nagy-Prága összes szak­­szervezetének munkássága föl­hívja a bányászokat, textilmun­kásokat, üvegipari munkásokat és a bérleszállítás által érintett összes szakmák munkásait, hogy ha a vasipari kapitalisták a meg­állapított időpontig nem vonnák vissza követelésüket, készülje­nek valamennyien az egész pro­letárosztály által vívott nagy­­ harcra. Teljes szolidaritásunkat nyil- tvánítjuk a munkanélküliekkel szemben és követeljük a munkás ellenőrzés bevezetését, amelynek engedélye és jóváhagyása nélkül üzembeszüntetés vagy üzemre­dukció nem lesz megengedhető. A jelenlegi gazdasági válság legjobb megoldásának a Szovjet Oroszországgal való kapcsola­tok azonnali fölvételét tartjuk. Követeljük a parlament azonnali összehívását és az összes mun­káspárti képviselőket tesszük fe­lelősekké azért, hogy a köztársa­ságnak Szovjet Oroszországgal való gazdasági és politikai kap­csolatait lehetővé tegyék és a burzsoá képviselőket erre rá­­kényszerítsék. Harcos forradalmi szolidari­tásra és egységre hívjuk föl az egész köztársaság összmunkás­­ságát. Minden bérleszállítás ellen! A kapitalista diktatúra és a tőkés oligarchák abszolutizmusa ellen! A banktőke és vállalatainak a kisajátításáért! Éljen a proletariátus győ­zelme ! A köztársaság összes dolgozói teljes harci készenlétben várják a harcra szólító parancsot. Bizo­nyos, hogy a köztársaság egyet­len dolgozója sem fog elmarad­ni forradalmi fegyelemben, ön­tudatban, harckészségben Nagy- Prága dolgozói mögött, GUATEMALA új külföldi kölcsönt keres. Az Egy. Áll. millióit az ellenforradalom már felemésztette. Philadelphia magyar munkásainak figyelmébe ! A MUNKÁSPÁRT MAGYAR SZEKCIÓJÁNAK 26-ik osztálya 1922 június hó 25-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel az IFJÚSÁGI EGYLET HELYISÉGÉBEN, 1229-1­31 N. 6th Sz. NAGY NYILVÁNOS Népgy­űlést rendez. Tárgy: A kapitalista osztály világgazdasági válsága és a munkás­­osztály helyzete. Magyar előadó: ÉBER LÁSZLÓ New Yorkból. Angol előadó: Az angol osztálytól. Munkástársak és Munkástársnők! Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a mai nagy munkanél­küliség­­­iatt mindenki gondolkozik és keresi az okát, hogy miért is van ez így, és meddig tart még ez így. A munkásság véleményben három részre oszlik: az egyik­ része azt mondja: nem is lesz már jó világ többé soha és így nyugodtan tűr és szenved tovább. A másik része azt mondja: majd a hágai világ­­konferencia mindent meghoz és lesz jó világ. A harmadik ré­sze azt mondja és hirdeti: lesz jó világ a munkásmilliók részé­re, csak akarni kell. Fogjunk össze és változtassuk át a társa­dalmat a mi részünkre. Azzal mindenki tisztában van, hogy a kapitalista osztály elérte fejlődésének a legmagasabb fokát, már négy éve, hogy egyik világkonferencia a másikat éri és még­sem találták meg a megoldást. Akik a maguk, gyermekeik és a munkástestvéreink jövője felett tudnak gondolkozni, azokat felkérjük jöjjenek el erre a isténgyűlésünkre és hallgassák meg, hogy mit kell tennünk. A munkásmi­nink felszabadí­tásáért A m­unkáspárt MaE-var ” u­ltik­ tisztálva. ' * . .«-.-A . - ., 7 .7. ’’ Vja ” - "Y^ •• ’.■''JfC.':'" .. . "-4 «. UJ ELŐRE nmmmtismBmmmmKKf.: r i n rt i nwin n»m ii­yum mm —mimémwi m iw ii—i Kísértetek Irta: BALÁZS BÉLA. II. A lelki és szellemi életnek van valamilyen áthatatlansági tör­vénye. Bizonyos dolgok egymást kiszorítják helyükből, mert egy­szerre és együtt el nem férnek. Ezzel a törvénnyel még nem fog­lalkozott rendszeres tudomány, de bizonyos, hogy a szellem át­­hatatlanabb az anyagnál és he­lyét “elfoglalja”, bárha nem is a térben. Teszem a kísértetlátás is ilyen el-nem-férésnek követ­kezménye. Mert van a léleknek — mondottam — egy adott ki­terjedése, amely össze nem szo­rítható és ha nem fér bele a “ter­mészetes” életbe, az asztrálsik felé repeszt utat magának. Ez az áthatatlanság magya­rázza E. T. A. Hoffmann mesé­inek és pszichológiájának meg­változott viszonyát egymáshoz. A romantikus duskalandu, bo­nyodalmas históriák előtt War­­ther-típusú érzelmes regények voltak divatban. Meséjük, fabu­lájuk ezeknek alig volt. Mert mi is történhetik egy “karthausi” szerzetessel és egy “hagyomá­nyait” iró beteg Fannyval? An­nál terjedelmesebb volt bennük a lélekfestés. Az adott helyet ez foglalta el: belső élmények, ér­zelmek részletes lírai története. Ám minél gazdagabban bonyoló­­dik később a regények “külső” története, kalandokat szaporító fabulája, annál inkább szorul vissza, szűkül és egyszerűsödik a belső élet­rajza. A mese és a benne szereplő alakok fordított viszonyban vannak egymáshoz: tarka mesében szimpla alakok. Vagy fabula, vagy figura. Az áthatatlanság törvényénél fogva. Ez igy volt akkor és igy volt Dosztojevszkyig. Azóta nem igy van. Már Dosztojevszkynél éppen viharos változása renge­teg sokadalma a történésnek mu­tatja, festi a lélek dús sokrétűsé­gét. A história gazdagodása itt már nem szegényíti a lelket. De ez nem bizonyság ama áthatat­lansági törvény ellen. Mert Dosztojevszky világában többé nem két különböző, egymástól idegen matéria a külső életben való történés és a lélek belső eseménye. Nem is jól mondtam, hogy Dosztojevszky históriái festik, “ábrázolják” a lelket. Nem áb­rázolják, hanem megvalósítják. Az ő fabulája nem “képe” a lé­leknek, hanem tettbe született teste. Dosztojevszky nem érezte többé az empirikus életet ment­hetetlenül idegennek a lélektől, nem érezte “más anyagnak”, a­mely kiszorítja, önmagába visz­­szaszorítja, egy csak lírai rejtett bensőségbe fojtja a lelket. Ez Dosztojevszky nagy for­radalmi utópiája. Ezért olyan fantasztikusak Dosztojevszky regényei. Mert minél igazabb és telje­sebb lelket élesztenek külső cse­lekvésekbe, annál valószínűtle­nebbek és furcsábbak az adott társadalmi rendet tekintve. Dosztojevszky már nem tu­dott belenyugodni abba, ami Hoffmann számára változhatat­­lan, természetes állapot volt, hogy ami a szellemmel történik,­­ az csak szellemekkel történ­hetik. A Hoffmann-korabeli tár­sadalom fojtogatón lelketlen “rendje” áthidalhatatlanul ide­gen volt a léleknek — ezért a mesék világába emigrált az élni. A társadalom kiszorította a lel­ket a kísértetek közé. De ugyan­ezen áthatatlansági törvény ere­jével Dosztojevszky utópiája a környező társadalom rendjét tol­ta félre, földi emberek közt ját­szó és éppen azért “valószínűt­len” történeteivel. Az ilyen utópia már nem egé­szen “negatív forradalom.” Ez a különbség a romantikus fantasztikum és a Dosztojevsz­­ky-féle fantasztikum között. Minden romantika teljes rezig­­nációt jelent a környező élet adottságaival szemben. (Mert csak kísértetek tudnak változtat­ni rajta és ezer igazi ördögre van szükség, hogy egy főudvarmes­­ter parancsának ellene szegül­hessen az ember.) A romanti­kusok elméleti hívők és prakti­kus hitetlenek. De Dosztojevsz­ky hite — quia absurdum — gyakorolt hit. Azonmód, ahogy az emberek ,távolodnak tőlünk — közeled-­ nek a szellemek. Áthatatlanság ez. E. T. A. Hoffmannál kezdő­dik, teszem, a gépromantika. Mindenttudó óraművek, ember­­nyi értelmességű automaták cso­dálatos masinériái izgatták a fantáziáját. Mert Hoffmann ko­ra a technika nagy föllendülésé­nek heroikus tavasza volt. A gép lehetőségei határtalan per­spektívákba nőnek. De a roha­mosan fejlődő technikával meg­indul az indusztriálódás is. A j­ó technika föllendülésének heroi­kus tavaszán” kikél a gyári pro­letariátus szomorú vetése: a munkás, aki a nálánál tudósabb és fontosabb gépnek egy hajtó kerekévé alacsonyul. Mikor a gépből szinte már ember lett ,­­ akkor az ember kezdett géppé válni, és bizony mind a két je­lenség egyformán kísérteties. Áthatatlanság ez. Hoffmann már közelíti a szel­lemek országát. Már behozza őket a jénai kispolgári lakások empire-bútorai közé. De még csak vendégül, mint látogató idegeneket. Messziről jöttek és messzire mennek és ütjük ke­resztezi bár az emberi élet útjait, de embersors és tündérsors ke­veredik — nem vegyül. A kisér­tet benyit szobádba, de csak­­ úgy, mint az idegen vándor, aki útközben betér. Nem hozzád jött és főképen — nem belőled. Hoff­mann kisértetei tulhatnak, trans­­cendensek. Ezért nem is félel­mesek nagyon. Megnyugtató meseszük van. Mert olyan vérfagyasztóak­­ már Edgar Poe kisértetei? Mert I Poe nem mesél. Nincs is soha komplikált fabulája. Egy jele­nésről ad hírt és a kisértetet, a­­melyet Poe szobádba küld, nem vezeti tovább a továbbszövődő mese, külön kisértetsors nem kapcsolja más szellemtestvérek­ -­ hez: — te vagy a testvére. Nincs­­ szellemország, amely elválasztja­­ tőled, amelybe vissza fog térni, nem ttkozban szállt meg nálad. Te hozzád jött, rád néz, veled : van dolga és ... ez a nagy irtó-­­ zat —• belőled jött. Edgar Poe­­ kisértetei már imminensek.­­ Dosztojevszky kisértetei még­­ imminensebbek. Ivan Karama-­­­sov ördöge — talán — már csak­­ hallucináció. A mítoszból, úgy-­­ látszik, pszichológia lett. De csak látszatra. Mert a lélek vi-­­­lága tágult és sok minden, ami­­ “túlvilági” volt, most belül kek­e­rült a körbe és immanens lett.­­ Igaz, hogy sok régi ördögnek ; ma Freud professzor az ördög- f­űzője. De ami démon volt, ami-­­­kor még kívülről szállt meg, az 1 démon marad, ha bennünk fakad­­ is föl. Kísértetek nem csak om-­­­ladékvárakban, hanem omladék­­i lelkekben is járnak. És ez sokkal­­­ irtózatosabb. Rejtélyes járvány Queens­­landban Queenslandban az orvosi körök egy rejtélyes betegség­gel állnak tehetetlenül szem­ben, minek folytán kényte­lenek voltak amerikai orvo­sokat hívni segítségül gyó­gyításának és okának meg­határozására. A járvány kizárólag az agyat támadja meg és tizenöt megbetegedett egyén közül eddig tizenkettő meghalt. Leszállítják a portóköltsé­geket (?) Harding elnök a postaügyi miniszterrel a portóköltségek leszállításáról tárgyal. Kö­vetkező lépés­­ a postai alkalmazottak bérének le­szállítása. Lehet-e­­kétség ab­ban, hogy a tőkésállam kor­mánya profittöbbletet keres? A munkások elleni merény­let kedvéért a tarifaleszállí­­tási akció komédiáját játsza le a kormány. S ha végre is hajtja, úgy véljük, nem a munkásembernek használ av­val, aki évenként legfeljebb egy csomagot és öt levelet küld kedveseihez, hanem a tőkéseknek, akik tízezrével­­küldik naponta a postakülde­ményeiket: levélt, árut, saj­­­­tótermékeket és egyebet. Apró Hirdetések­­ MUNKÁT NYER egyszeri közlés soronként 25 cent, háromszori közlés­­ 60 cent. Egy sornak 5 szó számítandó. — LAKÁS, ELLÁTÁS KE-­­­RESTETÉS és ELADÓ INGÓSÁGOK 15 szóig 45 cent; háromszori köz­lés $1.10. Tizenöt szón felül szavanként és naponként 3 cent. — EL­ADÓ VAGY BÉRBEADÓ FARMOK, INGATLAN.­TÁRSAT KERES,­­ ÜZLET ALKALMAK, OKTATÁS 20 szóig, egyszeri közlés $1.00; há­romszor $2.75; hatszor $5.00. Minden további szó és nap 3 cent. — Iva- ,­gyobb betűkből (10 pont) szedett hirdetésekért a fenti árak kétsze­rese számítandó. — APRÓ HIRDETÉSEK ÁRA ELŐRE FIZETENDŐ. Csak egy téves közlésért vállalunk felelősséget. — Apró hirdetések­­ másnapra d. u. 5-ig vétetnek fel a kiadóhivatalban. Tel. Orchard 492*.­­ A KIADÓHIVATAL CÍME: 33 EAST FIRST STREET, NEW YORK. M 3 szobás lakás bútorral és konyha- ELADÓ FARM ; felszereléssel átvehető. — 316 E. ----------------------70th Street. Megtekinthető este 6-9- 200 AKEROS DAIRY FARM más v Íz­ig. — Joe Lacke­­let miatt az összes felszereléssel, 13 tehén, 27 sertés és 3 lóval sürgö­— -—--------------— sen eladó. Bővebb felvilágosításért _______ Írjon erre a cimre: LADITZKI, 146 UNION ST., POUGHKEEPSIE.^ N^Y. I VSrfrnláli ÍBElwifc^ MAGYAR MUNKAsI Tiuruidh ■fflgggKJ OTTHON EGYESÜLET Tel.: Rhinelander 3711. | •---------------------------—----------------—----------­Nyitva este és vasárnap Is. L. , ■ ., ----------- . 25-től 800 WmmWmW 350 E. 81.t St., New York City , ,,, . helyiségei az első emeleten két­dollárig dödnek. Modern billiárd terem, t­mrma , - Gyű­léstermek szervezeteknek. Mu-Vit­UK hanglemezek iatsög és egyéb alkalmakra szín-Magyar hanglemezekben. Ra- paddal berendezett könyvtár a zsa Lajos, Környey, Berkes, magyarság részére. SIÓ, Bács. OLVASÓ ÉS KÖNYVTÁR NYITVA M. Goldsmith & Son reggel 16-tól este 5-ig ked- CX­DEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASAR­First A Ve., Cor. 78th St. NAP. — Tel.: Lenox 8307. xfBise óvja meg e.$sségét, amely modern tudó* ----------— mányok szerint a legiro­­ dalmi párt szervezési kérdései *w 11­­­3 pénzügyi helyzete nem mellék- New York AUTO SCHOOL kérdés, amit pillanatok alatt el 43 w 133 st . New York, N Y. lehet intézni, de meg bizonyo- Tanuljon ki soffőrnek vagy gé­_. , ,____ r j , r . pésznek és biztosítson magának Y* .ar)D, nogy a forradalmi part könnyű, állandó és szép megélhe- "ik, “írésv mu­nkássáb-a ti.m irmh­il- tést. A túlzsúfolt gyárat cserélje AlDí egész munkássága nem merül­ fel a fő frlS3 levegővel. Tandíjunk set ki abban, hogy nem intéznek *Fei» mérsékelt és a tanulási idő­t . . . mintegy 4 hét. Garantáljuk & egyebet, mint csak szervezés- ticense-t és gondoskodunk jó ál­-prhnilrn, tízHrechrot- lásról. — Nyitva van egész nap és technikai KerneeSKet. esténként is. Vasáárnap d. u. 1-ig. Az elvtársak nem tudnak le­ — Magyarul tanítunk! — s zokni arról a rossz tulajdonság­■ól, hogy a félnyolcra hirdetett ■ beadásra csak kilenc órakor I ÁJ e m f 0 ^ csalódni önnek el, egy-egy osztlygyülés I ^ C m 1 LhdlOUIU, azután azzal múlik el, hogy a 8 ha tőlünk vásárol piknikre hány jegyet adtunk el-il/®Pd­ VICTOR | hogy megbeszéljük a legközelebb I h e S 7 é 10-lí pikniket és viszatekintsünk az I V" simult piknikekre. Fölolvassuk gépet, 1 múlt Ülés jegyzőkönyvét és Többnyelvű lemezek nagy Tillao- S Rég néhány jegyzőkönyv fölol- * vasása suhogjon el fejünk fölött. * Méhány ügyrendi vitát bonyolit- SZÍVÓS Testvérek sunk le és amikor végre fél 11 I ,ao 3rd st- KKW york city íra körül elértünk arra a pontra, hogy végre valamilyen aktuális ' . g­­olitikai kérdésről vitát indít- t I L T M L M lassúnk, akkor a politikai kér- L. W I IIi L II I v rés helyett azt tárgyaljuk, hogy Ezen kiválóan érdekes és tanulsá­­­ tárgyaljuk-e a politikai kér- «“t r *tante­lést; ez a kérdés jobban izga- hbel olvasandó. Nagy fontossággal , , , . , , bi­ úgy házasulandók, mint olya­omira hozza az elvtársakat es a­zok­ra, akik boldogtalan házasság­­árórval co vpero­rsak­ tormpeveteo ban élnek­ Részletesen foglalkozik targyaias vege Csak­ természetes, minden férfi és női ideggyenge­— nem lehet más, minthogy ne séggti leírja az emlékező gyenge- j § , . 7 ■ om okait; egyáltalán elősorol :argyai Ilink, minden előforduló betegséget és t , *'i i'aa. a' annak mikénti gyógyítását. Az Jó volna, ha nagy, jól látható íráskor (Epilepsia) betegségnek, hosszasága attól függ, hogy nennyit beszélnek róla. mm JgySuBíl ------­Kétségtelen, hogy egy fórra­..............i. _i- - - -_-.-_-.-r ‘ Használjon FONTOS - NEM FONTOS ÉK­ ! Néhány elvtárs azt hiszi, hogy i hólyag- g­yógy* ára­k ki?,* i szervezői munka jósága, vagy I gyuladas|| »n p-Ob.^New York létükkel tölinnnk macninkmk o valamint gyógyításnak, külön lap­jeinkkel lennnek magunknak a van szentelve. aha bélyegben egyzőkönyvbe, hogy a pikniké­ 16 cent, ajánlva 25c. Kiadva a K­AAA NÉMET GYÓGYINTÉZET­­ írt, hogy a megadhassa a »6-tot — erkölcsileg és anyagilag Bejegyezve 1800-ban, összhangban — a tárgyalásra de nem a pik- a kongresszusi ■ törvényekkel. •1 1 t-t 1- a.­ HIVATKOZZÉK AZ UJ ELŐRÉRE okekről való tárgyalásra. u|P SZILÁGYI & COMPANY 1500 FIRST AVENUE, A 82-IK UTCÁNÁL NEW YORK, N. Y. TKLEFON: RHIATELAXDEIt 7187 S ° A* DanoteVek Varrógépek HAUCU-EMIEA iloRden raktáron, | Nyitra minden nap I d­ollárM heti rémletre is elé4iznik — este 10 óráig­. — 11 .................. ... .......... —R.H-1 ■ -H—■■ I >» . -a HOSSZABBÍTSA meg az életet Ép fogak jó egészséget jelentenek mérsékelt árak és MINDEN MUNKÁÉRT jótállás. Bridge-munkák 22 kar. aranyból, szájpadlás nélkül. Arany, platina, porcelán és ezüst tömések. Foghúzás érzéstelenítéssel.

Next