Uj Előre, 1922. június (18. évfolyam, 3548-3578. szám)
1922-06-23 / 3571. szám
•PRÁGAI PROLETARIÁTUS A KAPITALISTÁK TORKÁRA TETTE A KÉST Ha a vasipari kapitalisták nem engednek, általános sztrájk az egész köztársaságban. Semmi bérleszállítás, az eddig levont bérek visszafizetendők Prága városa még nem volt olyan drámai tömegszínjátéli színhelye, mint az általános sztrájk napján.. Európaszerte hires a prágai dolgozók 1905. évi választójogi tüntetése, amelyen százezres tömegektől feketéllettek a prágai utcák s a tüntetés elemi ereje rövid hetek után kikényszeritette az általános választójogot. A választójogi tüntetés gigászi arányai eltörpülnek a pénteki tüntetés mellett s a tüntető százezrek követelései is önerőben különböztek az 1905. év demokratikus jelszavaitól. Prága dolgozói pénteken tiszta proletárkövetelésekért emelték fel szavukat és öklüket. A prágai dolgozók pénteken kést helyeztek a kapitalisták torkára. Ez a nap határkövet jelent a ~allásnak nem lehetett véget látni. A rendőri sajtóiroda 150.000 főre becsülte a tömeget, de bizonyos, hogy 200.000-nél is nagyobb volt. Nem volt nehéz megállapítani, hogy a tüntető tömeg nemcsak külsőleg, de meggyőződésében is egységes volt. Egységes: elszántságában a kapitalista rend ellen. Beszédesen bizonyították ezt a fölvonulásnál vitt táblák föliratai, amelyekből a rendőrségi jelentés a következőket említi meg: “Le a kapitalizmus diktatúrájával!” “Háborút a palotáknak, békét a kunyhóknak!” “Hirdessétek ki az egész köztársaság munkásságának általános sztrájkját!” A legjobban tanúskodik azonban a prágai dolgozók harcos hangulatáról a sztrájk napján tartott gyűléseken elfogadott határozat, amelynek az egész köztársaság dolgozóira nézve sorsdöntő és útmutató fontossága van. A határozatot ezért a következőkben, teljes szövegében közöljük: Nagy-Prága összes szakszervezeteinek munkássága a huszonnégyórás általános sztrájk alkalmával tartott gyűléseken kijelenti, hogy a vasmunkások harcát saját harcának tekinti és mindent meg fog tenni, ami erejéből kitelik, hogy megakadályozza béreik leszállítását. Szakszervezeti vezetőink meghagyja, hogy, ha a vasipari vállalkozók nem vonnák vissza bérleszállítási diktátumukat, tegyenek meg nyomban minden előkészületet az egész köztársaság összmunkásságának általános sztrájkjához és használjanak föl minden eszközt ennek a sztrájknak legvégső kiélezése céljából. A tüntető munkásság ünnepélyesen s nyomatékossn kifejezi, hogy egyetlenegy munkaszakmában sem enged meg bármiféle bérleszállítást és követeli, hogy a munkáltatókkal a mai napig megkötött összes szerződések, amelyekben a munkások a részletharc következtében bérleszállítások elfogadására kényszerül-,csehszlovákiai dolgozók történetében. Ezen a napon forrottak össze egyetlen megesmmisítő erejű hadseregbe a kommunista, szociáldemokrata, nemzeti Szocialista, pártonkívüli dolgozók. 1922 május 22-én létrejött Prágában a dolgozók egységes harci frontja. Méltóságteljes, fegyelmezett sorokban sietett a munkásság az elhagyott munkahelyekről a gyűlések színhelyére. A sztrájk teljes volt. Az élet a kávéházakban, vendéglőkben, hivatalokban, az utcán teljesen megszűnt. Egyes profitéhes kiskereskedők és kisiparosok megkísérelték ugyan boltjaik nyitvatartását, de az első sztrájkoló munkáscsoport megjelenése elegendő ■ amit, hogy a sztrájkbontó rögtön bezárja boltját. Reggel tizennégy helyen volt gyűlés, amelyek mindegyike a dolgozók végső elégedetlenségét, törhetetlen harci szándékát mutatta. Több gyűlésen a tanítók szövetségének kiküldöttje is fölszólalt és a tanítók teljes szolidaritásáról biztosította a sztrájkoló munkásságot. A szociáldemokrata szónokok, többszöri kísérlet ellenére, egyetlen gyűlésen sem tudtak szóhoz jutni. A gyűlések után megkezdődött a tüntető menet fölsorakozása. A külvárosokból, mellékutcákból órákhosszat ömlött a tömeg, a tüntetés színhelyének tervezett tér percek alatt elégtelennek bizonyult a tüntetők befogadására, rövid idő múlva pedig a környező mellékutcák, terek, körutak szintén zsúfolásig megteltek a szakadatlanul fölvonult munkássorokkal. Az ipari munkásságon kívül teljes számban jelentek meg az uniformisos postások, a villamos vasút alkalmazottai, a városi alkalmazottak és a tanítók, a pénzintézeti tisztviselők, vasutasok, soffőrök és sok olyan foglalkozási ág, melynek tagjait ritkán lehet munkástüntetéseken látni. Az együttes tömeggyűlést nem lehetett megtartani, mert a tervezett helyet és környékét elöntötték a tömegek és a fölvonultók, revízió alá vétessenek és a bérleszállítás idejétől levont bérösszegek a munkásoknak visszafizettessenek. Ezért Nagy-Prága összes szakszervezetének munkássága fölhívja a bányászokat, textilmunkásokat, üvegipari munkásokat és a bérleszállítás által érintett összes szakmák munkásait, hogy ha a vasipari kapitalisták a megállapított időpontig nem vonnák vissza követelésüket, készüljenek valamennyien az egész proletárosztály által vívott nagy harcra. Teljes szolidaritásunkat nyil- tvánítjuk a munkanélküliekkel szemben és követeljük a munkás ellenőrzés bevezetését, amelynek engedélye és jóváhagyása nélkül üzembeszüntetés vagy üzemredukció nem lesz megengedhető. A jelenlegi gazdasági válság legjobb megoldásának a Szovjet Oroszországgal való kapcsolatok azonnali fölvételét tartjuk. Követeljük a parlament azonnali összehívását és az összes munkáspárti képviselőket tesszük felelősekké azért, hogy a köztársaságnak Szovjet Oroszországgal való gazdasági és politikai kapcsolatait lehetővé tegyék és a burzsoá képviselőket erre rákényszerítsék. Harcos forradalmi szolidaritásra és egységre hívjuk föl az egész köztársaság összmunkásságát. Minden bérleszállítás ellen! A kapitalista diktatúra és a tőkés oligarchák abszolutizmusa ellen! A banktőke és vállalatainak a kisajátításáért! Éljen a proletariátus győzelme ! A köztársaság összes dolgozói teljes harci készenlétben várják a harcra szólító parancsot. Bizonyos, hogy a köztársaság egyetlen dolgozója sem fog elmaradni forradalmi fegyelemben, öntudatban, harckészségben Nagy- Prága dolgozói mögött, GUATEMALA új külföldi kölcsönt keres. Az Egy. Áll. millióit az ellenforradalom már felemésztette. Philadelphia magyar munkásainak figyelmébe ! A MUNKÁSPÁRT MAGYAR SZEKCIÓJÁNAK 26-ik osztálya 1922 június hó 25-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel az IFJÚSÁGI EGYLET HELYISÉGÉBEN, 1229-131 N. 6th Sz. NAGY NYILVÁNOS Népgyűlést rendez. Tárgy: A kapitalista osztály világgazdasági válsága és a munkásosztály helyzete. Magyar előadó: ÉBER LÁSZLÓ New Yorkból. Angol előadó: Az angol osztálytól. Munkástársak és Munkástársnők! Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a mai nagy munkanélküliségiatt mindenki gondolkozik és keresi az okát, hogy miért is van ez így, és meddig tart még ez így. A munkásság véleményben három részre oszlik: az egyik része azt mondja: nem is lesz már jó világ többé soha és így nyugodtan tűr és szenved tovább. A másik része azt mondja: majd a hágai világkonferencia mindent meghoz és lesz jó világ. A harmadik része azt mondja és hirdeti: lesz jó világ a munkásmilliók részére, csak akarni kell. Fogjunk össze és változtassuk át a társadalmat a mi részünkre. Azzal mindenki tisztában van, hogy a kapitalista osztály elérte fejlődésének a legmagasabb fokát, már négy éve, hogy egyik világkonferencia a másikat éri és mégsem találták meg a megoldást. Akik a maguk, gyermekeik és a munkástestvéreink jövője felett tudnak gondolkozni, azokat felkérjük jöjjenek el erre a isténgyűlésünkre és hallgassák meg, hogy mit kell tennünk. A munkásminink felszabadításáért A munkáspárt MaE-var ” ultik tisztálva. ' * . .«-.-A . - ., 7 .7. ’’ Vja ” - "Y^ •• ’.■''JfC.':'" .. . "-4 «. UJ ELŐRE nmmmtismBmmmmKKf.: r i n rt i nwin n»m iiyum mm —mimémwi m iw ii—i Kísértetek Irta: BALÁZS BÉLA. II. A lelki és szellemi életnek van valamilyen áthatatlansági törvénye. Bizonyos dolgok egymást kiszorítják helyükből, mert egyszerre és együtt el nem férnek. Ezzel a törvénnyel még nem foglalkozott rendszeres tudomány, de bizonyos, hogy a szellem áthatatlanabb az anyagnál és helyét “elfoglalja”, bárha nem is a térben. Teszem a kísértetlátás is ilyen el-nem-férésnek következménye. Mert van a léleknek — mondottam — egy adott kiterjedése, amely össze nem szorítható és ha nem fér bele a “természetes” életbe, az asztrálsik felé repeszt utat magának. Ez az áthatatlanság magyarázza E. T. A. Hoffmann meséinek és pszichológiájának megváltozott viszonyát egymáshoz. A romantikus duskalandu, bonyodalmas históriák előtt Warther-típusú érzelmes regények voltak divatban. Meséjük, fabulájuk ezeknek alig volt. Mert mi is történhetik egy “karthausi” szerzetessel és egy “hagyományait” iró beteg Fannyval? Annál terjedelmesebb volt bennük a lélekfestés. Az adott helyet ez foglalta el: belső élmények, érzelmek részletes lírai története. Ám minél gazdagabban bonyolódik később a regények “külső” története, kalandokat szaporító fabulája, annál inkább szorul vissza, szűkül és egyszerűsödik a belső életrajza. A mese és a benne szereplő alakok fordított viszonyban vannak egymáshoz: tarka mesében szimpla alakok. Vagy fabula, vagy figura. Az áthatatlanság törvényénél fogva. Ez igy volt akkor és igy volt Dosztojevszkyig. Azóta nem igy van. Már Dosztojevszkynél éppen viharos változása rengeteg sokadalma a történésnek mutatja, festi a lélek dús sokrétűségét. A história gazdagodása itt már nem szegényíti a lelket. De ez nem bizonyság ama áthatatlansági törvény ellen. Mert Dosztojevszky világában többé nem két különböző, egymástól idegen matéria a külső életben való történés és a lélek belső eseménye. Nem is jól mondtam, hogy Dosztojevszky históriái festik, “ábrázolják” a lelket. Nem ábrázolják, hanem megvalósítják. Az ő fabulája nem “képe” a léleknek, hanem tettbe született teste. Dosztojevszky nem érezte többé az empirikus életet menthetetlenül idegennek a lélektől, nem érezte “más anyagnak”, amely kiszorítja, önmagába viszszaszorítja, egy csak lírai rejtett bensőségbe fojtja a lelket. Ez Dosztojevszky nagy forradalmi utópiája. Ezért olyan fantasztikusak Dosztojevszky regényei. Mert minél igazabb és teljesebb lelket élesztenek külső cselekvésekbe, annál valószínűtlenebbek és furcsábbak az adott társadalmi rendet tekintve. Dosztojevszky már nem tudott belenyugodni abba, ami Hoffmann számára változhatatlan, természetes állapot volt, hogy ami a szellemmel történik, az csak szellemekkel történhetik. A Hoffmann-korabeli társadalom fojtogatón lelketlen “rendje” áthidalhatatlanul idegen volt a léleknek — ezért a mesék világába emigrált az élni. A társadalom kiszorította a lelket a kísértetek közé. De ugyanezen áthatatlansági törvény erejével Dosztojevszky utópiája a környező társadalom rendjét tolta félre, földi emberek közt játszó és éppen azért “valószínűtlen” történeteivel. Az ilyen utópia már nem egészen “negatív forradalom.” Ez a különbség a romantikus fantasztikum és a Dosztojevszky-féle fantasztikum között. Minden romantika teljes rezignációt jelent a környező élet adottságaival szemben. (Mert csak kísértetek tudnak változtatni rajta és ezer igazi ördögre van szükség, hogy egy főudvarmester parancsának ellene szegülhessen az ember.) A romantikusok elméleti hívők és praktikus hitetlenek. De Dosztojevszky hite — quia absurdum — gyakorolt hit. Azonmód, ahogy az emberek ,távolodnak tőlünk — közeled- nek a szellemek. Áthatatlanság ez. E. T. A. Hoffmannál kezdődik, teszem, a gépromantika. Mindenttudó óraművek, embernyi értelmességű automaták csodálatos masinériái izgatták a fantáziáját. Mert Hoffmann kora a technika nagy föllendülésének heroikus tavasza volt. A gép lehetőségei határtalan perspektívákba nőnek. De a rohamosan fejlődő technikával megindul az indusztriálódás is. A jó technika föllendülésének heroikus tavaszán” kikél a gyári proletariátus szomorú vetése: a munkás, aki a nálánál tudósabb és fontosabb gépnek egy hajtó kerekévé alacsonyul. Mikor a gépből szinte már ember lett , akkor az ember kezdett géppé válni, és bizony mind a két jelenség egyformán kísérteties. Áthatatlanság ez. Hoffmann már közelíti a szellemek országát. Már behozza őket a jénai kispolgári lakások empire-bútorai közé. De még csak vendégül, mint látogató idegeneket. Messziről jöttek és messzire mennek és ütjük keresztezi bár az emberi élet útjait, de embersors és tündérsors keveredik — nem vegyül. A kisértet benyit szobádba, de csak úgy, mint az idegen vándor, aki útközben betér. Nem hozzád jött és főképen — nem belőled. Hoffmann kisértetei tulhatnak, transcendensek. Ezért nem is félelmesek nagyon. Megnyugtató meseszük van. Mert olyan vérfagyasztóak már Edgar Poe kisértetei? Mert I Poe nem mesél. Nincs is soha komplikált fabulája. Egy jelenésről ad hírt és a kisértetet, amelyet Poe szobádba küld, nem vezeti tovább a továbbszövődő mese, külön kisértetsors nem kapcsolja más szellemtestvérek - hez: — te vagy a testvére. Nincs szellemország, amely elválasztja tőled, amelybe vissza fog térni, nem ttkozban szállt meg nálad. Te hozzád jött, rád néz, veled : van dolga és ... ez a nagy irtó- zat —• belőled jött. Edgar Poe kisértetei már imminensek. Dosztojevszky kisértetei még imminensebbek. Ivan Karama-sov ördöge — talán — már csak hallucináció. A mítoszból, úgy- látszik, pszichológia lett. De csak látszatra. Mert a lélek vi-lága tágult és sok minden, ami “túlvilági” volt, most belül kekerült a körbe és immanens lett. Igaz, hogy sok régi ördögnek ; ma Freud professzor az ördög- fűzője. De ami démon volt, ami-kor még kívülről szállt meg, az 1 démon marad, ha bennünk fakad is föl. Kísértetek nem csak om-ladékvárakban, hanem omladéki lelkekben is járnak. És ez sokkal irtózatosabb. Rejtélyes járvány Queenslandban Queenslandban az orvosi körök egy rejtélyes betegséggel állnak tehetetlenül szemben, minek folytán kénytelenek voltak amerikai orvosokat hívni segítségül gyógyításának és okának meghatározására. A járvány kizárólag az agyat támadja meg és tizenöt megbetegedett egyén közül eddig tizenkettő meghalt. Leszállítják a portóköltségeket (?) Harding elnök a postaügyi miniszterrel a portóköltségek leszállításáról tárgyal. Következő lépés a postai alkalmazottak bérének leszállítása. Lehet-ekétség abban, hogy a tőkésállam kormánya profittöbbletet keres? A munkások elleni merénylet kedvéért a tarifaleszállítási akció komédiáját játsza le a kormány. S ha végre is hajtja, úgy véljük, nem a munkásembernek használ avval, aki évenként legfeljebb egy csomagot és öt levelet küld kedveseihez, hanem a tőkéseknek, akik tízezrévelküldik naponta a postaküldeményeiket: levélt, árut, sajtótermékeket és egyebet. Apró Hirdetések MUNKÁT NYER egyszeri közlés soronként 25 cent, háromszori közlés 60 cent. Egy sornak 5 szó számítandó. — LAKÁS, ELLÁTÁS KE-RESTETÉS és ELADÓ INGÓSÁGOK 15 szóig 45 cent; háromszori közlés $1.10. Tizenöt szón felül szavanként és naponként 3 cent. — ELADÓ VAGY BÉRBEADÓ FARMOK, INGATLAN.TÁRSAT KERES, ÜZLET ALKALMAK, OKTATÁS 20 szóig, egyszeri közlés $1.00; háromszor $2.75; hatszor $5.00. Minden további szó és nap 3 cent. — Iva- ,gyobb betűkből (10 pont) szedett hirdetésekért a fenti árak kétszerese számítandó. — APRÓ HIRDETÉSEK ÁRA ELŐRE FIZETENDŐ. Csak egy téves közlésért vállalunk felelősséget. — Apró hirdetések másnapra d. u. 5-ig vétetnek fel a kiadóhivatalban. Tel. Orchard 492*. A KIADÓHIVATAL CÍME: 33 EAST FIRST STREET, NEW YORK. M 3 szobás lakás bútorral és konyha- ELADÓ FARM ; felszereléssel átvehető. — 316 E. ----------------------70th Street. Megtekinthető este 6-9- 200 AKEROS DAIRY FARM más v Ízig. — Joe Lackelet miatt az összes felszereléssel, 13 tehén, 27 sertés és 3 lóval sürgö— -—--------------— sen eladó. Bővebb felvilágosításért _______ Írjon erre a cimre: LADITZKI, 146 UNION ST., POUGHKEEPSIE.^ N^Y. I VSrfrnláli ÍBElwifc^ MAGYAR MUNKAsI Tiuruidh ■fflgggKJ OTTHON EGYESÜLET Tel.: Rhinelander 3711. | •---------------------------—----------------—----------Nyitva este és vasárnap Is. L. , ■ ., ----------- . 25-től 800 WmmWmW 350 E. 81.t St., New York City , ,,, . helyiségei az első emeleten kétdollárig dödnek. Modern billiárd terem, tmrma , - Gyűléstermek szervezeteknek. Mu-VitUK hanglemezek iatsög és egyéb alkalmakra szín-Magyar hanglemezekben. Ra- paddal berendezett könyvtár a zsa Lajos, Környey, Berkes, magyarság részére. SIÓ, Bács. OLVASÓ ÉS KÖNYVTÁR NYITVA M. Goldsmith & Son reggel 16-tól este 5-ig ked- CXDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASARFirst A Ve., Cor. 78th St. NAP. — Tel.: Lenox 8307. xfBise óvja meg e.$sségét, amely modern tudó* ----------— mányok szerint a legiro dalmi párt szervezési kérdései *w 113 pénzügyi helyzete nem mellék- New York AUTO SCHOOL kérdés, amit pillanatok alatt el 43 w 133 st . New York, N Y. lehet intézni, de meg bizonyo- Tanuljon ki soffőrnek vagy gé_. , ,____ r j , r . pésznek és biztosítson magának Y* .ar)D, nogy a forradalmi part könnyű, állandó és szép megélhe- "ik, “írésv munkássáb-a ti.m irmhil- tést. A túlzsúfolt gyárat cserélje AlDí egész munkássága nem merül fel a fő frlS3 levegővel. Tandíjunk set ki abban, hogy nem intéznek *Fei» mérsékelt és a tanulási időt . . . mintegy 4 hét. Garantáljuk & egyebet, mint csak szervezés- ticense-t és gondoskodunk jó ál-prhnilrn, tízHrechrot- lásról. — Nyitva van egész nap és technikai KerneeSKet. esténként is. Vasáárnap d. u. 1-ig. Az elvtársak nem tudnak le — Magyarul tanítunk! — s zokni arról a rossz tulajdonság■ól, hogy a félnyolcra hirdetett ■ beadásra csak kilenc órakor I ÁJ e m f 0 ^ csalódni önnek el, egy-egy osztlygyülés I ^ C m 1 LhdlOUIU, azután azzal múlik el, hogy a 8 ha tőlünk vásárol piknikre hány jegyet adtunk el-il/®Pd VICTOR | hogy megbeszéljük a legközelebb I h e S 7 é 10-lí pikniket és viszatekintsünk az I V" simult piknikekre. Fölolvassuk gépet, 1 múlt Ülés jegyzőkönyvét és Többnyelvű lemezek nagy Tillao- S Rég néhány jegyzőkönyv fölol- * vasása suhogjon el fejünk fölött. * Méhány ügyrendi vitát bonyolit- SZÍVÓS Testvérek sunk le és amikor végre fél 11 I ,ao 3rd st- KKW york city íra körül elértünk arra a pontra, hogy végre valamilyen aktuális ' . golitikai kérdésről vitát indít- t I L T M L M lassúnk, akkor a politikai kér- L. W I IIi L II I v rés helyett azt tárgyaljuk, hogy Ezen kiválóan érdekes és tanulsá tárgyaljuk-e a politikai kér- «“t r *tantelést; ez a kérdés jobban izga- hbel olvasandó. Nagy fontossággal , , , . , , bi úgy házasulandók, mint olyaomira hozza az elvtársakat es azokra, akik boldogtalan házasságárórval co vperorsak tormpeveteo ban élnek Részletesen foglalkozik targyaias vege Csak természetes, minden férfi és női ideggyenge— nem lehet más, minthogy ne séggti leírja az emlékező gyenge- j § , . 7 ■ om okait; egyáltalán elősorol :argyai Ilink, minden előforduló betegséget és t , *'i i'aa. a' annak mikénti gyógyítását. Az Jó volna, ha nagy, jól látható íráskor (Epilepsia) betegségnek, hosszasága attól függ, hogy nennyit beszélnek róla. mm JgySuBíl ------Kétségtelen, hogy egy fórra..............i. _i- - - -_-.-_-.-r ‘ Használjon FONTOS - NEM FONTOS ÉK ! Néhány elvtárs azt hiszi, hogy i hólyag- gyógy* árak ki?,* i szervezői munka jósága, vagy I gyuladas|| »n p-Ob.^New York létükkel tölinnnk macninkmk o valamint gyógyításnak, külön lapjeinkkel lennnek magunknak a van szentelve. aha bélyegben egyzőkönyvbe, hogy a pikniké 16 cent, ajánlva 25c. Kiadva a KAAA NÉMET GYÓGYINTÉZET írt, hogy a megadhassa a »6-tot — erkölcsileg és anyagilag Bejegyezve 1800-ban, összhangban — a tárgyalásra de nem a pik- a kongresszusi ■ törvényekkel. •1 1 t-t 1- a. HIVATKOZZÉK AZ UJ ELŐRÉRE okekről való tárgyalásra. u|P SZILÁGYI & COMPANY 1500 FIRST AVENUE, A 82-IK UTCÁNÁL NEW YORK, N. Y. TKLEFON: RHIATELAXDEIt 7187 S ° A* DanoteVek Varrógépek HAUCU-EMIEA iloRden raktáron, | Nyitra minden nap I dollárM heti rémletre is elé4iznik — este 10 óráig. — 11 .................. ... .......... —R.H-1 ■ -H—■■ I >» . -a HOSSZABBÍTSA meg az életet Ép fogak jó egészséget jelentenek mérsékelt árak és MINDEN MUNKÁÉRT jótállás. Bridge-munkák 22 kar. aranyból, szájpadlás nélkül. Arany, platina, porcelán és ezüst tömések. Foghúzás érzéstelenítéssel.