Uj Előre, 1923. május (19. évfolyam, 3879-3909. szám)

1923-05-29 / 3907. szám

NÉPGYÜLÉS HATÁROZOTT VASÁRNAP * BETHLEHEM! SEGÉLYAKCIÓRÓL Bizottság fogja a részleteket megtárgyalni. — A munkásság ellenzi, hogy bármely Horthy-intézmény kezébe juttassák a pénzt (Az Uj Előre kiküldött tudósítójának jelentése) BETHLEHEM, május 27. — A so. bethlehemi magyar kolóniában mindég élénk és nagyszabású mozgalmak szoktak lefolyni. A közelmúltban, amikor még gyönge és szervezetlen mozgalmi élete volt az itteni munkásságnak, a társadalmi mozgalmakat nagyobbára a polgári elemek — sokszor a papok és jobbmódú kereskedők — irányították oly módon, hogy ezek a mozgalmak nem képviselhették a bethlehemi dolgozó magyarság, a bérmunkások felfogását. Emlékszem a háború alatt a Dal- ésönképző Körben rendezett március 15-iki ünnepélyt, amelynek szónokai közt egyleti vezérek és papok is voltak, csak azért akadályoztatták meg némelyek, mert a Dal- és önképző Kör munkástagjai e sorok íróját hívták meg szónoknak. Ugyanakkor agitáció folyt a “speechless” banketten a Hűség Liga érdekében, amelyet a Szabadság képvvselője propagált. A magyar munkások akkor kezdtek szervezkedni, mert látták, hogy a polgári elem még a saját ügyében is tehetetlen. Akkor is a munkásság képviselője mentette meg a helyzetet és azóta többször bizonyították be Bethlehem magyar munkásai, hogy a szervezetnek erkölcsi ereje tisztítólag hat a bethlehemi magyar közéletre minden akcióban. Ma már más a helyzet, mint volt 6-8 évvel ezelőtt. Akkor még a vonatnál fogták el a radikális előadót az acélgyári spiclik, ma már a Társalgó és Betegsegélyző, a Dal- és Önképző Kör tagjai és a vezetőség liberális munkástagjai örömmel üdvözlik a munkásság képviselőjét, a munkássajtó megbízottját. Így történt most vasárnap is, amikor a Magyar Házban hirdetett népgyűlésen a helybeli munkásszervezetek tagjaival megjelent a Munkáspárt és az Új Előre központi képviselője, hogy meghallgassa a tárgyalást, melynek célja volt eldönteni: mi történjék azzal a pénzzel, amelyet pár évvel ezeelőtt a magyarországi özvegyek és árvák részére gyűjtöttek Bethlehem munkásai. A népgyűlést sajtóban és plakátokon hívta össze a Társalgó és Betegsegélyző Egylet, melynek agilis elnöke Szilágyi Géza négy óra tájban nyitotta meg a tanácskozást. Rust Béla mint a gyűlés jegyzője működött. Néhány skrupulusabb felszólaló — így Berkovics Jenő, a helybeli hetilap újdonsült “szerkesztője” — szerette volna, ha a népgyűlés korlátozza a felszólalásokat. Ez nyilván arra célzott azzal, hogy “az adakozók beszélhessenek csak”, hogy aki eljött, azok közül ne mindenki szólalhasson fel. A gyűlés azonban máskép vélekedett s igen helyesen tárgyalásba fogott. Az elnök — konstatáljuk — dicséretes pártatlansággal és valóban derék jóindulattal engedte folyni a tárgyalást. Sokan szólaltak fel és azzal az indítvánnyal szemben, hogy “küldjék a pénzt” ($900 —$10004) a megyék főispánjainak, a munkások kifejtették, hogy ez képtelenség s ilyet nem is szabad gondolni. Semmiféle Horthy-szervre nem bízhatjuk a pénzt, ha valóban proletárszegényeket akarunk segíteni. A munkásság részéről indítvány létetett (Molnár József), hogy mivel a Munkáspárt pontosan ellenőrzött segélyakiót vezet a magyarországi bebörtönzöttek és családjaik segélyezésére, adassék ez a pénz ennek a bizottságnak. A Dal- és önképző titkára, Szabó Mihály okos érveléssel mutatott rá arra, hogy ma máskép nem is rendelkezhetnének a pénzzel, csak a munkásság megbízható összeköttetéseinek felhasználásával. Ilyen értelemben érvelt Pálinkás János, a helybeli szervezet titkára is. A Társalgó részéről Rust és Szilágyi, továbbá Uj és mások szólaltak fel oly értelemben, hogy egy szűkebb bizottságot válasszon a népgyűlés, amely legközelebbi csütörtökön tárgyalja és eldönti, hogy miképen és hogyan fordítassék a pénz a magyar munkásszegények támogatására. Szabó Mihály indítványára Szilágyi elnök felkérte a Munkáspárt Magyar Szekciója és az Új Előre szerkesztőségének jelenlevő képviselőjét — e sorok íróját — hogy a munkásszervezetek és munkássajtó álláspontját ismertesse e kérdésben. A szíves felszólításra kifejtettem, hogy úgy mint a múltban, a jelenben sem bízhatunk az urak és a polgári lapok meg apapok “segélyakcióiban”. A Hűség Liga pénzével, a pelenka-mozgalommal, a Pedrowakcióval, a Berkó-Marcinkó dollár és csomag-akcióval, a Kereskedelmi Kamara és más úri akcióval egyáltalán proletárt, munkást, falusi szegényembert, szegény gyermeket, munkás özvegyet, apátián árvát nem segítettek. Az úri akciók, a polgári pénzgyűjtések részben egyéni célokat (Berkó Marczinkó, Barna Bertalanakciók) részben a Horthy-rendszer támogatását jelentették, amire Bethlehemben senki — a fehér ügynökökön kívül — sem Éber László. HJlJElYÉi! AZ ÖSSZES VONALAKRA §| EREDETI ÁRBAN PÉNZKáíLDESt AZ AMERICAN EXPRESS || COMPANY UTJÁN ^ g§ közjegyzői) Munkák Gyors Elintézése H HERRMAN ARTHUR | First Ave., Cor. 67th Str. 11 NEW YORK Nyitva minden este 9 óráig, ff! Sárga Sátán (JOHN BARLEYCORN) Irta: JACK LONDON Fordította: BARTOS ZOLTÁN (Folytatás.) — Skiért nem írja le mindezeket a jövendő ifjak és nők üdvére? — kérdezte Charmán. — Miért nem írja le, hogy segítse az anyákat, testvéreket, feleségeket azon az útón, amelyen haladniok kell. — Egy Alkoholista Emlékiratat — nevettem gúnyosan — vagy inkább John Barleycorn nevetett, mert ott ült velem szemben, tetszetős, emberbaráti fölbuzdulásom alatt és a John Barleycorn fogása, hogy gúnyossá változtatja a mosolyt, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. __Nem —•- mondta Charmán ügyet sem vetve John Barleycorn nyerseségére, amint azt már megtanulta a legtöbb nő. — Maga nem alkoholista, nem iszákos, csak egyszerűen szokás sós ivó, aki jól kiismerte John Barleycornt, hosszú éveken át érintkeztek egymással, írja le és nevezze el: Alkoholos Emlékeknek. II. FEJEZET. Mielőtt megkérdezném, meg kell kérnem az olvasót, kisérjen teljes szimpátiával és minthogy a szimpátia már megértés, kezdje azzal, hogy megért engem, megérti, akinek és amit írok. Elsősorban is én időszaki író vagyok. Nincs szervi hajlamom az alkohol iránt. Nem vagyok ostoba. Nem vagyok disznó. Ismerem az ivás játékának abc-jét és nem vesztettem el ítélőképességem az ivásban. Sohasem kellett engem vinni az ágyba. Nem is dülöngélek. Röviden: normális, átlagember vagyok, normális, átlagos módon iszom, ahogy már az ivás megy. És ebben van a lényeg. Azt akarom leírni, hogyan hat az alkohol a normális átlagemberre. Nincs szavam a mikroszkopikusan jelentéktelen túlzó, a mániákus ivó mellett, vagy ellen. Az ivóknak, általánosságban, két típusa van. Vannak férfiak, akiket mindenki ostobáknak ismer, akiknek nincs képzelőtehetségük, agyukat át meg átrágták a merev álcák. Akik szétvetett, ingó lábakkal járnak, beleesnek rendesen a csatornákba és akik deliriumuk lázában kék egereket és rózsaszínű elefántokat látnak. Ez az a típus, amely a vicclapokat táplálja. A másik fajta ivónak élénk a képzelőtehetsége, látomásai vannak. A legkellemesebb fölpezsdüléssel egyenesen, természetesen jár, nem dülöngél, nem esik le, pontosan tudja, hol van és mit csinál. Nem a teste, hanem az esze részeg. Ragyoghat vele, vagy megnyilatkozhatik, mint jóbarát, vagy szellemeket, kísérteteket, fantomokat láthat, amik kozmikusak, loikisak és a szillogizmus formáját öltik magukra. Ebben az állapotban leplezik le az élet legegészségesebb illúzióit és szomorúan szemlélik a szükségszerűség vasláncát, amelyet szellemi nyakára vertek. Ez a John Barleycorn legteljesebb hatalmának órája. Könnyű belegurulni az árokba, de rettenetes istenítélet, hogy valaki egyenesen álljon a lábán, ingadozás nélkül és tisztában legyen vele, hogy az egész világegyetemben csak egy szabadsága van: siettetheti halála napját. Az ilyen embernek ez a tiszta logika órája (amelyhez hasonló sok jön), tudja, hogy csak a dolgok törvényeit ismerheti meg, az értelmüket soha. Ez a veszedelmes óra. Lábait megveti az után, amely a sír felé vezet. Minden világos előtte. A sok hiú fejtörés a halhatatlanságért, csak a lélek ijedt félelme a haláltól, amit a képzelet háromszoros átka korbácsol föl. Nincs meg a halálösztönük. Hiányzik belőlük a meghalni akarás, mikor eljön a halál ideje. Ámítják magukat azzal, hogy kijátsszák a játékost és megnyerik a jövőt, míg a többi állatot a sír sötétjében hagyják, vagy a krematórium megsemmisítő hőségében. De ő, a tiszta logika órájának embere, tudja, hogy ámítják, kijátsszák saját magukat. Egyik esemény olyan, mint a másik. Semmi sem új a nap alatt, még az epekedő-vetekedő gyönge lelkek játéka sem: — a halhatalanság. De ő tudja, ő tudja, amint ott áll lábain egyenesen, ingadozás nélkül. Húsból és borból való törékeny gépezet, azért van, hogy foltozgassák az isteni és testi tudományok doktorai, végül aztán bedobják a lomtárba. Természetesen, mindez lelki betegség , életbetegség. A büntetés, amit az eszes ember kell hogy fizessen John Barleycomnak. Az ostobák büntetése sokkal egyszerűbb, könnyebb. Leisszák magukat a sárga öntudatlanságig. Kábultan alszanak és ha álmodnak, álmaik zavarosak, homályosak. De az eszes emberhez a tiszta logika könyörtelen spektral-okoskodását küldi el John Berleycorn. A germán filozófusok sápkóros szemével nézi az életet és minden vonatkozását. Keresztül lát minden illúzión. Átértékel minden értéket. Isten: — rossz, az igazság, — csalás, az élet — tréfa. Hideg nyugalommal fölépített magaslatáról — egy isten bizonyságával — gonosznak látja az egész világot. Feleség, gyermekek, barátok szégyent és csalást jelentenek logikájának fehér fényénél. Átlát rajtuk és amit lát, az mind gyöngeség, tartalmatlanság, közönségesség, sajnálatraméltó. Nem bolondítják őt többé. Nyomorult kis egocentrikus lények, mint minden kis földi teremtmény, végigröpködik a maguk egyórás májusi lepketánc életüket. Nincs szabadságuk. A véletlen játékai. Ilyen ő. Világosan látja mindezt. Csak azzal a különbséggel, hogy megelőzheti a halála napját. Ami nem jó az embernek, aki arra teremtetett, hogy éljen, szeressen és szeretkezzék. Igen, öngyilkosság, lassú, vagy gyors, hirtelen fölbuzdulással, vagy fokozatos elhatározással, hosszú éveken át: a bér, amit John Baleycom követel. Soha egy barátja sem kerüli ki a neki járó, jogos fizetést. II. FEJEZET: ötéves voltam, amikor először részegedtem le. Egy forró, nyári napon történt, apám szántott a xvezőt. Hazulról küldtek, vagy fél tűéiföldnyiről, hogy vigyek neki egy vödör sört, — aztán vigyázz, ki ne öntsd! — volt a búcsúfigyelmeztetés. Ahogy visszaemlékszem, a vödör zsirosbödön volt azelőtt, fölfelé erősen szélesedő, fedélnélküli edény. Amint baktattam előre, a sör kiloccsant belőle és végigcsorgott a lábamon. És amint baktattam, gondolkoztam. Nagyon jó lehet. Vájjon miért nem engedik soha otthon, hogy igyam? Más dolgokat is jóknak találtam, amiből a nagyok nem adtak nekem. Akkor hát ez is jó. A nagyokban lehet bízni, ők tudják. És a korsó nagyon tele is volt. Kiloccsant a lábamra és a földre ömlik. Miért prédáljam el? És senki sem fogja tudni, hogy ki öntöttem-e, vagy megittam? Olyan kicsi voltam, hogy csak úgy bánhattam el a vödörrel, ha leültem és az ölembe vettem. Először lehörpintettem a habot. Nagyot csalódtam. Nem jöttem rá a nagyszerűségére. Valószínűleg nem a habban van. Megyjegyzem, nem ízlett. Aztán eszembe jutott, hogy láttam a nagyokat, amint elfújták a habot, mielőtt ittak. Beletemettem arcom a habba és hörpintettem egyet az alatta lévő sűrű folyadékból. Egy csöppet sem volt jó. De még mindig ittam. A nagyok tudják, mit csinálnak. Tekintettel kicsiségemre, hogy ölembe tartottam a vödröt, úgy kortyogtam belőle, visszafojtott lélegzettel, arcom fülig habba temetve — nagyon nehéz volt megállapítanom, mennyit iszom. Lehajtottam, mint valami orvosságot, undorodó sietséggel, hogy már túl legyek az istenítéleten, összeborzongtam, mikor megállottam és elhatároztam, hogy a jé iz csak ezután jön majd. Többször megpróbáltam a hosszú, félmérföldes után, aztán elcsodálkoztam, milyen sok sör hiányzik. Eszembe jutott, hogy láttam már állott sört fölfrissíteni habbal, beledugtam egy vesszőt és addig kavartam a maradékot, amíg a vödör színültig lett habbal. Az apám semmit sem vett észre. Kiürítette a vödröt a verejtékes földmivelő mohó szomjúságával, visszaadta és ismét munkához látott. folytatjuk»?' . . ■. . .... * UJ ELŐRE Gyilkolt a roeblingi gyártelep mozdonya SÖTÉT VOLT AZ UDVAR ÉS A VONAT ELÜTÖTTE GALLINGER BALÁZST. Roeblingi tudósítónk nagy szerencsétlenségről számol be. A drótgyár bűnös urait magyar munkásvér kiontása terheli. Sötét, jeltelen és világítás híjával volt a telep sínátjárója és ez egy fiatal munkáséletet kivánt áldozatul. Gallinger Báláz® 28 éves munkást 1928 május hó 18-án éjfél után 2 óra 20 perckor a roeblingi gyár telepének udvarán az ott tolató vonat kerekei halálra gázolták. A szerencsétlenség áldozata át akart menni a vasúti síneken. Mellette voltak bátyja: Gallinger József és Molnár Pál munkástársa. Az átjáró mellett semmi fényjelzés nem volt és így a közeledő vonatot nem vehette észre Gallinger. Kísérői észrevették a szerencsétlenséget, de már nem segíthettek az áldozaton. A vonat kerekei kegyetlenül megcsonkították és derékban ketté metszették. A szemtanuk leváltásaira megállították a különben csendesen haladó vonatot. De már késő volt minden, Gallinger Balázs ott feküdt a véres síneken haldokolva. A mozdonyvezető és sütő eltűntek a sötét éjszakában és nem is mutatkoztak hajlandó. A bethlehemi magyarság csak a munkásszegényeket akarja támogatni, tehát olyan kezekre kell bízni a gyűjtött pénzt, amelyek elérnek a dolgozókhoz, a nyomorgókhoz. Erre pedig csak maguk a munkások, s azok szervezetei, segélyakciói alkalmasak. A megválasztott bizottság megbízható bethlehemi magyarokból — nagyrészt munkásokból — áll és hihető, hogy e tekintélyes összeggel nem fogja semmikép sem segíteni a kurzust s csatlósait, hanem a munkások segélyakcióján keresztül — a magyar proletárszegényeket, a Horthy-i börtönök politikai rabjait és azok nyomorgó özvegyeit és gyermekeit. HAJÓJEGYEK innen az óhazába,vagy az óhazából ide az összes hajóstársaságok hajóin eredeti, törvényes árak mellett kaphatók bankházunk hajójegyosztályában. A szükséges iratokat elkészítjük, pontos és megbízható felvilágosítást adunk minden utazási ügyben, írjon, vagy jöjjön személyesen. Bankórák reggel 9-től este 8-ig, hétfőn 9-ig, azon a napon. A kocsit, mely alatt a holttest feküdt, emeltyűkkel emelték fel és így szedték ki alóla az összeroncsolt hullát. Gallinger Balázs még csak két éve, hogy Amerika földjét meglátta. Szorgalmas, munkás ember volt, ki végig szenvedte a világháború összes kínszenvedéseit. Ezer és ezer halál leselkedett reá lépten-nyomon é® itt lett a munka áldozata. Az élet nagy háborújának posztján érte végzet a munka helyén, azért, mert gondatlan emberek nem szolgálnak kellő világítással a forgalmas gyárudvarokon. Gallinger nem volt öntudatos munkás, nem tartozott azok közé, akik harcolnak az ilyen rendszer ellen, amely halálba kergeti lelkiismeretlenül a proletárembert, amely rendszerben a munkásélete hitvány kavics. Vájjon Grósz plébános megmondotta-e a koporsónál, hogy kik a gyilkosai a megölt Gallingernek ? Rámutatott-e arra a lelkiismeretlenségre, amely kioltotta ezt az ifjú életet? ? Nem. A pap vigasztal és holnap újra a “felsőbbség és kenyéradó iránti alázatos engedelmességre” idomítja tudatlan híveit. 2300 voltos áram agyonütött egy szerelőt Andrew Loonis szerelőt, amikor L. Low egy telefonoszlop tetején dolgozott s megéri tett egy magas feszültség áramvezetéket, a 2300 volto áram agyonütötte. Öngyilkos rendőr John F. Goldpough rendőr a Gates Ave.-i rendőrállomás hálószobájában revolverével szivén lőtte magát. Azt hiszik, hogy gyógyíthatatlan betegsége vitte az öngyilkosságba. Ha kis babyje sir, nyugtalan és neue alszik éjjel, talán aas eledele az, ami a bajt okozza. Használjon Borden’s Eagle Tejet ebben a 13 esetben, használja at a tápszert, mely több erős és egészséges férfit és női nevelt, mint ász összes többi babytápanyagok együtt kivéve. , Eagle Tej a vezető tej 63 év óta. Orvosok melegen ajánlják, amikor az anyák teje nem kielégítő. Ha nem tudja, hogyan kell használni az Eagle Tejet, küldje be nekünk ezt a hirdetést és mi elküldjük önnek ingyen a tápláláshoz szükséges utasításokat, Baby Könyvet és más értékes utasításokat. THE BORDEN COMPANY Borden New York. HA PÉNZT KÜLD Magyarországra és az elszakadt részekbe. HA PÉNZÉT KAMATOZTATNI óhajtja biztos betétben. HA HAJÓJEGYET akar venni, hazautazás, vagy kihozatal végett, forduljon hozzánk a legteljesebb bizalommal. KISS EMIL BANKHÁZA 133 Second A venne, New York (A 8-Ik utca sarkän) Fenti Magyar Kereskedelmi tiaafe IdtArfilafon képviseld Ja A. M. Kir. Államvasutak Me^et* JefylrodAJénak klxtröluffoi képviselő*« r, 'JvERMEr ^ lOLETl oszTAIA AZ ANYAK ES GYER-i mekek egészségének GONDOZÁSÁRA E hasábon hétről hétre oly kérdéseket fogunk felvetni, melyek érdekesek és értékesek a várandós anyának és fiatal gyermekek anyáinak. A csecsemő gondozása és táplálása életbevágó kérdés az otthonra és a nemzetre, és azt hiszszük oly kérdés, melyet szabadon és őszintén kell tágyalnunk rendes időközökben.. XXII-IK CIKK. Tanácskozzék orvosával idejében. Háti bébi megbetegszik, azonnal orvost kell hívni és az anya vezessen feljegyzéseket a bébi hőmérsékletről, az ütőér veréséről, a lélegzésről, köhögésről, sírásról, a fájdalom jeleiről és a gyermek általános kinézéséről. Jegyezze fel, hogy mennyi és mennyi és milyen táplálékot fogyasztott el, mennyi vizet ivott a székelés mennyiségét és minőségét, a vizelés mennyiségét, hányást, vagy bármily szokatlan jelt A székelésből és a vizeletből egy mintát el kell tenni, hogy az orvos láthassa. Az orvos rendeléseit vigyázattal és pontosan teljesíteni kell. Az anya jegyezze le egy ív papírra az idt, amikor e rendeléseket teljesíti és az eredményt és bármiféle szokatlan körjelet. Ha jinn lehet orvost kapni, akkor az ápolásnál a következő szabályokat tartsa be: A gyermeket ágyban kell tartani, míg a hőmérséklete 99.5 fok. Ha súylos betegségben szenvedett, akkor maradjon egy hétig az ágyban azután, hogy a hőmérsékete normái!» (98.5—191.5 F.) volt 94 óráig. A betegségek következményeit nagyrészt meg lehet akadályozni, ha az ápolást kitolja a lábbadozási időre is. A bébijét erősnek és egéészségesen kell tartani. A bébi egészsége és fejldése nagyrészt a tápláléktól függ. Csecsemőjét naponta fürdesse és rendesen táplálja. Ha nem tudja bébijét szoptatni, akkor próbálja meg a Borden's Segle tejet. A legkitűnőbb csecsemő táplálék—gazdag tehén tejből és finom porcukorból készül—spzeciálisan bébik részére. Minősége és egyformasága miatt az orvosok mindenzt ajánlják. Számos nemzedéken át az amerikai anyák ezrei Borden’s Eagle tejen nevelték fel gyermekeiket. Tették ezt azért, mert a barátaik ’Eagle tejet ajánlottak és mert nagyon kielégítőnek találták. * Tt ‘ 1 Tény az, hogy abban az időben, amikor a gyermekek gyorsan nőnek, rosszul vannak táplálva. Úgy tűnik fel, mintha elég táplálékot fogyasztanának el, míg a tény az, hogy az eledelük nem nyújt nekik elegendő táplálékot. Nemrégiben kísérletet végeztek iskolásgyermekek között, melynek eredménye azt bizonyítja, hogy az Eagle tej nagyon hatásos a rosszul táplált gyermekek gyógyításánál. Minden gyermeknek szüksége van arra az energiára, melyet az Eagle tej nyújt. Fiatal gyermeknek minden nap két evőkanál Eagle tejet kell, adni háromnegyed csésze hideg vízben feloldva. A délelőtti vagy délutáni étkezésnél adja neki. Idsebb gyermekek jobb szeretik ginger alá, gyümölcslével vagy habart tojással keverve. Olvassa el ezen cikkeket figyelmesen mineden héten és őrizze meg őket, hogy a jövőben használhassa. (HIRD.) ------—0------- Orvosa azt mondta, hogy idegrázkódása van. Kimondja, hogyan gyógyította ki ett** magát otthon. Én azt a levelet írom’’ Írja Mr. Arthur H. Rosenthal, Rosedale-ből, Wis. “hogy tudassam, hogy milyen nagyszerű eredményeket értem el a Nuga-Tone használatával. Az én orvosom azt mondja idegrázkódásom van és hogy fel kell hagynom munkámmal. Ez lehetetlen volt és így ért csak tovább is dolgoztam és folyton gyengébbé lettem. Nem tudtam aludni éjjel és nagyon fáradt, voltam. Testsúlyom kevés volt folyton. Miután vettem öt Nuga-Tone tablettát a legcsodásabb éjjeli pihenésem volt és két üveg használata után most teljesen kigyógyultam ebből az idegbajból.“ Nuga-Tone gazdag foszfor tartalomban, amely csendesít, táplálja és erősíti a gyengét és rendbe hozza a rossz idegzetű szisztémát. Kísérelje meg személyesen és gyök*rödjön meg felőle. Egy egész havi kezelés csak $1.00. Nuga-Tone-t minden jó drugista árusít — egy biztos garancia mellett, hogy meg lesz elégedve, vagy vissza kapja a pénzét) (lásd a biztosítót minden üvegen) vagy postán is küldjük, ha előre beküldi az összeget National Jbabora- Vory-h©z 1034 S. Wabash Averillo, Chid****, iimit előre beküldve. (JVird.)