Uj Előre, 1923. november (19. évfolyam, 4060-4089. szám)

1923-11-01 / 4060. szám

PROLE­T­A­R L­E­V­E­L­E­K OLVASÓINK BEKÜLDÖTT ÍRÁSAI Puhítanak a szénbárók Kent Ralphston, Pa., 1923 okt. Tisztelt Szerkesztőség! Tudatom magukat arról, hogy itt a Penna-i szélmező­kön 2—4 napot dolgozunk csak. Úgy látszik, a bánya­társaságok mesterségesen csökkentik a puhaszénterme­lést és ezáltal vagy a szén­­drágításra, vagy bérlevágás­ra törekednek. Az utóbbit valószínűnek veszem, mert ez részükre jó trükk és azt mondják, hogy nincsen erder, tehát nem kell dolgoztatni. Így kiéheztet­nek bennünket, hogy leen­gedjünk az árakból. A bérle­vágást így készítik elő. Az embernek, ha kis esze és szeme van, láthatja, hogy pl. akik sztrájktörők voltak, azokat ma is mindenféle ürüggyel dolgoztatják 5—6 napot hetenkint és sokunk szeptember 1-től 4 napnál többet nem dolgozott. Persze, a mostani munka­­viszonyok mellett nagy be­­­­folyása van a bornak, mun­­kám­nak és a pénzvesztegetés­nek is. Azt hiszem, nem tévedek, s ha azt mondom, hogy a bá-­ nyáknál a buszok 90%-a sze­­­reti az italt, sokuknak közü­lük menyecske (feleségünk)­­ vagy a munkádnak a lánya kell. Tudatom még arról is,­­ hogy ritkán múlik el egy szü­reti vagy más mulatság, , hogy a K K Klánok olyankor­ 300 yardra égő keresztet nem állítanának föl. H aláirás i­gény proli, mégis annyira be vannak a papi maszlagnak hódolva, hogy nem vagyok képes két év óta a hájat a fe­jükről lefőzni. Annyit már elértem náluk, hogy Horthy és Héjasról elismerik, hogy gyilkosok. Ugyanúgy nem akartak unionról hallani. Ma már tudják, hogy a proletá­­riátus és kapitalimus nem le­het jó barát és hogy a mi fegyverünk a sztrájk! De ha kell, kiragadjuk a kapitalizmus kezéből a fegy­vert és amikor öntudatra éb­red a proletáriátus, vállvetve —■ vallás és nemzeti különb­ség nélkül— el fogja seperni a föld színéről a korhadt rendszert, stb. Szóval mind­ezeket megérttettem­­velük, csak a bigottságot nehéz megtörnöm, de remélem, idő­vel észhez fogom őket hozni. Ami legnagyobb eredményt elértem, az, hogy most egy éve a református pap és a je­lenlegi gróf Széchényiné ak­cióból kifolyólag meggyőz­tem őket, hogy ez humbug. A Verhovayiak egylete itt is levélileg fel volt híva Szé­­chényinétól, hogy legalább is minden tag egy dollárt ado­mányozzon a magyarországi szegényeknek. Én ellene vol­tam és előadtam, hogy ha se­gíteni akarnak, ne a Horthy­­k­eréket, de a zalaegerszegi, stb. proletárokon segítsünk. 1916 óta én a militariz­­m­usnak megbízhatatlan em­bere voltam. A háborúban részt vettem, mint tüzérségi őrmester. Egy alkalommal, 1916 tavaszán sok volt a bor a kocsma és más élelmi cikk. Kértem a kapitányt, hogy én kiosszam a legénység között. A válasz az volt: “nem való parasztnak a csokoládé.’’. Az én válaszom pedig: “igen, a paraszt csak dögleni jó!” Ettől kezdve ellensége va­gyok a naplo­pő heréknek. Igen szeretnék előfizetőt szerezni, de még mindig pap­hivő ez az itteni pár magyar. De puhítom őket. Vagyok evtársi üdvözlettel Alexander F. --------o--------­----------o---------­ Csendélet Schwabek portáján Sp. Bethlehem, 1923. okt. 26. Tisztelt Szerkesztő ,elvtárs!­­ Mint az Uj Előre híradója,­ a proletárhirszolgálat, sorá­ban a következő esetről szár múlok be: Október 26-án virradatra a “Bull and Bush” társaság­hoz munkára mentem mint asztalos. Azzal a hírrel fogad­tak bennünket ácsokat, hogy ma aligha fogunk dolgozni, mert valaki feltörte a szer­számbódét és az ott talált szerszámládákat feltörve, megdézsmálta valamennyit. Megnéztük a ládákat és azt tapasztaltuk, hogy csak olyan szerszámokat vittek el, amelyekre betörésekhez, volt szüksége valakinek. Elvitték az acél- és vas­vágókat, acél­­fűrészeket, kis és nagy fúró­kat, vésőket és ilyesmit.. De még fel sem eszméttünk a kár megbecsüléséből, már jött a jelentés, hogy bizonyos helyeken megtalálták a szer­számokat, így a Main Street­­en a Krausz-féle vasáru üz­letben, a mellette levő piano­­üzletben, egy A. M. C. fűszer­­üzletben és egy 5—10 centes üzletben, ahova az ellopott szerszámokkal betörtek. Min­denünnen a pénztárt ürítet­ték ki. Az 5—10 centes üzlet­ben rajtav­esztettek, mert a pénztár kirablása következ­tében egy csengőt hoztak mű­­ködésbe, amiről nem tudtak és az őr közeledtére autón el­menekültek. Az összes szer­számokat azonban, a helyszí­nen hagyták. Hogy honnét mennyit vittek el, most meg nem tudom, de a vizsgálat to­vábbi eredményeiről értesíte­ni fogom az elvtársakat. Maradtam elvtársi üd­vözlettel Tudósító: -------------------­ Téritóm­anka Pa. bányapléz, 1923. okt. 24. Tisztelt Szerkesztő elvtárs! Levelükből értve, kérdik, hogy lapunk képviseletét el­vállalnám-e. Nagyon szíve­sen megtenném, ha volnának magyarok ezen a plézen, de az egész összmagyarság 10, azaz tíz család. Ez egy ágból származva, sajnos, mind szó­ Ismét a kórház-akció Belleville, N. J. 1923 okt. 29 Tisztelt elvtársak! Az elmúlt hetekben már beszámoltam a newarki fehé­rek mozgolódásairól, ugyanis hogy a Munkáspárt és a test­vérszervezetek munkáját gá­tolják, vagy megakadályoz­zák, egy úgynevezett kórház­egyletbe akarják csoportosí­tani a newarki magyar mun­kásokat. A newarki magyar munká­sok azonban nem nagyon si­ettek jelentkezni, azért az urak egy ki­s stiklihez folya­modtak, összehívtak egy alakuló­­gyűlést és meg is alakultak. Díszelnököt, elnököt és igaz­gatókat választottak. Az igaz­­gatók között a fehér terro­risták itteni képviselőin kí­vül, eg­ypár becsületes mun­kás ember nev­e is szerepel. A Newarki Magyar Mun­kás Otthon elnökének, Mol­nár elvtársnak a neve is az igazgatók közt volt. Ez a kö­rülmény egy öntudatos mun­kásnak szemet szúrt és utána járt a dolognak, azonban egy kevésbé öntudatos munkás esetleg azt gondolja, ha az is az igazgatók között van még sem lehet valami rossz dolog az az akció. A dolog idáig rendben vol­na, azonban Molnár elvtárs kijelentette, hogy neki sem­miről sem volt tudomása és a nevével jogtalanul visszaél­tek. Kezdetnek ez épen elég­­: azok a jóhiszemű munkások akik esetleg beléptek a fehér reakciónak ezen kórház­ egy­let név alá rejtőző szerveze­tébe, levonják a tanulságom és faképnél hagyják őket. Egy öntudatos munkás. -------------------­Tegnap elfelejtetted bekülden a három kérdésre a vá­­ . Jászt, ma ne felejtsd el. New York a gyermeksanyargatás ellen! Letagadhatatlan tény az ame­rikai gyermekmunka, a zsenge fiúk és lányok kizsákmányolása. Már mindenki tudja, hogy Mi­chigan rénaföldjein, Florida osz­trigatelepein, Pittsburgh, Beth­lehem és a többi acélpokolban, a bányákban és a szövőgyárak­ban, az eastsidei háziműhelyek­­ben — mindenütt izzadnak nap­estig, vagy éjfélig a “boldog” amerikai gyermekek. Százezrével sínylődnek a yorkvillei, harlemi, manhattan­­downtowni s brooklyni gyerme­kek a házbéruzsora miatt az egészségtelen nyomorlakások­­ban. Élelem nélkül járnak ezré­vel az iskolákba, testüket vé­kony vagy rongyos ruha födi.­­ Mit tegyünk? Az Egyesült Államok legfőbb törvényszéke, az iparbárók kí­vánságára, megengedte, hogy­ a gyermekeket a munkahelyekre lehessen vonszolni. Mint a fel­nőtt munkásságot, a gyermeke­ket is bérrabszolgákká engedte tenni. A washingtoni politikusok szemet hunytak a legfőbb tör­vényszéknek eme szörnyű cse­lekedetére. Udvariasan szót emelnek néha-néha, de úgy, hogy még az Egyesült Államok fővárosában, még a Fehér Ház­ban sem hallja meg senki hang­jukat. Mit tegyünk? Mindezideig az ifjúság szer­vezetei, egyesületei sem tilta­koztak a gyermekek életének e szörnyű kálváriája ellen. Az úgynevezett gyermekmunka el­leni “jótékonysági” egyesületek az adományokon kívül mit sem tettek, nem próbálkoztak a hely­zeten változtatni. Tudunk tenni! Napnál világosabb, hogy a tűrhetetlen gyerm­ekkizsákmá­­nyolás ellen elsősorban a mun­kásfiúk és munkáslányok serege kell, hogy megmozduljon. Az ifjúság különböző egyesületei­nek kell megmozdulni. Egy ily tömeges megmozdulás hamaro­san magával ragadja a felnőtt munkások szervezeteit is és az ország szervezett munkásságá­nak támogatásával egy hatal­mas akció indul meg Amerika gyermekeinek védelme érdeké­­ben. Az Amerikai Ifjúmunkás Szö­vetség, amely az Egyesült Álla­mok fiatal dolgozóit és a mun­kásgyermekeket eddig is tízez­rével mozgatta meg, hogy öntu­datra ébredjenek, most nagyje­lentőségű­ akcióba kezdett. Min­den ifjúsági egyesületet, a mun­kás-fiatalság minden tömegtá­borát megmozgatja, hogy kelje­nek a gyermekek védelmére. New Yorkban , az Amerikai Ifjúmunkás Szövetség 14 osztá­lya legutóbbi értekezletén elha­tározta egy nagy new yorki kon­ferencia összehívását. Az ifjú­munkások tudatában vannak an­nak, hogy csakis a szervezete­ken, egyesületeken keresztül le­het hatása, eredménye a konfe­renciának. Ezért fölszólítja az összes ifjúsági szervezeteket, egyesületeket egy november 18-án, vasár­nap, a Labor Templeben (243 East 84th St) tartandó kon­ferenciára, amelyen New York ifjúságának a gyermekmunka elleni nagy ak­cióját fogják a küldöttek meg­beszélni. Minden szervezet, egyesület, amely részt vesz konferencián, két-két küldöttel képviselheti magát és ha több osztálya van, jogos további két-két megbízott küldésére. Föl, New York dolgozó ifjai! Képviseltessétek magatokat szer­vezeteiteken, ifjúsági egyesüle­teiteken keresztül a konferen­cián! Amerikai ifjúmunkás- és gyermekmozgalom New York. A new yorki ma­gyar ifjúmunkások legutóbbi gyűlésükön elhatározták, hogy a “Young Worker”-t, az ame­rikai dolgozó ifjúság hivatalos havilapját, az újságsztendeken el fogják helyezni. Minden if­júmunkás vegyen részt ebben a munkában. Ugyanezen a gyű­lésen 15 dollárt szavaztak meg az Országos Magyar Propagan­da Bizottság támogatására. Pénteken, november 2-án este Proletkult-estély lesz a Mun­kás-Otthonban. Bethlehem, Pa. Pénteken, november 2-án este 7.30 órai kezdettel fontos napirenddé van gyűlés a Munkás-Otthon­ban. hel vehet részt. A magyar nyelvű amerikai ifjúmunkás­­mozgalom legutóbbi súlyos pro­bániáinak megoldása érdeké­ben rendkívül fontos, hogy az ifjúmunkások mennél több vá­­­rosból képviseltessék magukat­­ küldöttekkel, vagy megbízot­takkal.v_____ * Youngstown, O. A helybeli öntudatos férfi és női magyar munkások tevékeny gyermek­mozgalmat folytatnak. Vasár­­naponkint iskola van a gyer­mekek részére. Rendszeres ta­nítás folyik a gyermekiskolá­ban, 25 rendes hallgató van már és egy komolyan dolgozó tanítónő. Az ifjúmunkások igen helyesen, a legnagyobb ro­konszenvet igyekeztek meg­nyerni az ottani ifjúság tábo­rában, aminek az az eredmé­nye, hogy befolyásuk egyre nő a youngstowni magyarság tár­sadalmi életében. A pártkongresszus. A Mun­káspárt magyar szekciójának decemberi kongresszusára min­den magyarnyelvű ifjúmunkás csoport teljes jogú küldöttek- ELISMERETLENülL írta: GÁBOR ANDOR. Lassanként gyarapodnak az egyre fejlődő európai demok­ráciában azok az országok, me­lyek — mily egyszerű — a kommunista pártot “nem is-­­merik el” pártnak és a válasz-­ tásaikon, ha még tartanak vá­lasztásokat, szó nélkül mellő­zik a kommunistákat. Azt mondtam, hogy lassanként gyarapodnak az ilyen orszá­gok? Na, nem is valami las­san. Minden két-három hónap­ban jelentkezik egy demokrá­cia, amely kitalálja, hogy ép­pen elég párt van kommunista párt nélkül is, hát tegyük fél­re a kommunista pártot. Tet­szik emlékezni: Magyarország kezdte, 1919 őszén. .. Aztán, ha nem csalódom, Jugoszlávia következett, majd a derék Ro­mánia lépett a sorba. Majd Spanyolország és legújabban Bulgária. Nem beszélek azok­ról az országokról, ahol a kom­munistát ugyan agyonütik, de azért meghagyják neki azt az örömet, hogy kommunistának nevezze magát, mint például Olaszországban. Ezek a szelí­­debb demokráciák. S én csak az erélyesebb demokráciákról beszélek, amilyenek a magyar vagy a jugoszláv vagy a bol­gár. (Mert ha demokráciákról van szó, akkor isten ellen való vétek Magyarországot kihagy­ni! Ott is demokrácia van, csak épen a demokráciának egy mostanságos vállfája, amelynek igazán nem kell szá­g­yelnie magát a román vagy a szerb demokrácia mellett­. A legjobban, kérem szere­tettel, a bolgár demokrácia csinálta amely a maga válasz­tásaira két pártról mondta ki, hogy nincsenek a világon: a paraszt pártról és a kommu­nista pártról. A paraszt párt­ban Bulgária lakosságának hatvan-hetven százaléka tö­mörül, a kommunista pártban pedig húsz-harminc... Tessék elvégezni az össze­adást (nem nagyon nehéz) és azonnal kiderül, hogy ők nem számítanak, ne is jöjjenek sza­vazni, mert a véleményük úgy­is mellékes, ellenben felszólí­tották a választók tíz percent­­jét, hogy gyorsan adja le sza­vazatát egész Bulgária nevé­ben , ha a kilencven száza­léknak eszébe jutna, hogy a demokrácia alapelve a többség uralma a kisebbség felett, ak­kor ezt nagyon fölösleges de­mokrata alaptételt furkóval verik és puskával lövik ki a fe­jéből. Minek következtében a paraszti és kommunista Bul­gáriának a választáson olyan polgári és szociáldemokrata “többsége” lesz, mint a pinty. Hát nem nagyon szimpla ez? De igen. Olyan szimpla, mint ami­lyen 1917-ben az volt, hogy a háborút folytatni kell, mert hi­szen antantéknál és középha­­talmaknál egyaránt “minden­ki” a háború folytatását, a mindenáron való győzelmet akarta. Mindenki. Csak az a pár tízmillió ember nem, aki­ket a háború kicsit meghalni küldött. Ez a pár tízmillió ■ azonban nem jött számításba,­­ mert ezek katonák, dolgozók voltak, tehát választói és sza­vazói joggal nem rendelkeztek, ennek következtében nem le­hetett megtudni tőlük, hogy ők nem okvetlenül akarnak megdögleni a lövészárokban. Aztán, 1918-ban kiderült, hogy hogyan állunk azokkal a mindenkikkel, akik olyan bor­zasztóan sürgősen rá akarnak feküdni holtan a különböző ha­zák oltárára. De addig ment a dolog. Na­­­gyon hirtelen és nagyon egy-­­szerre kezdett nem menni...­­ Na de mikor volt ez? Olyan­­ régen, hogy már szépen meg­ lehetett feledkezni róla - és az­­ államéletet megint el lehet­­ kezdeni egyszerűsíteni. Penzió­iba lehet küldeni belőle párto­­­kat. S a penzió alatt börtönt­­ és akasztófát méltóztassék ér­teni, mert amikor valahol ki­mondják, hogy nincs kommu­nista párt, ott csak be kell néz­ni a börtönökbe és föl kell néz­ni az akasztófákra s mind márt megláthatja a szemlélő, hogy a “mellőzött” párt tagjait ho­vá tették a polgári jogaik szü­neteltetése idejére. Minél jobban megyünk elő­re a demokrácia idejében, an­nál több helyről fogják jelen­teni az államéletnek ezt az egyszerűsítését. A­mikor a dolog már túl egy­­szerű lesz, akkor jönnek majd A­paily Worker. Az Ameri­kai Ifjúmunkás Szövetségnél 5000 dollárt kell előteremtenie az angol napilap megalapításá­hoz. A magyar csoportokba ez ideig csak a bethlehemi és new yorki csoportok végeztek munkát ennek érdekében. M van a többivel? IFJÚMUNKÁS KALAUZ Az Amerikai Ifjum­imkfis Szö­vetség országos központjánál, címe: .1009 ?s State Street, Room 214., Chicago, II. Az Országos Magyar Propaganda Bizottság, 23 First Street, New York City. Bethlehem, Pa. — Gyűlés minden pénteken este 7.30 órai kezdettel . Munkás Otthonban (1163 Mechani Street.) Bridgeport, Conn. — Állandó össze­jövetel a Munkás Otthonban (21 Spruce Street.) Chicago, XII. — Gyűlés minden pén­teken este 6 órakor az Aldina Hall­ban, 911 Center St. Cleveland, O. (East Side.) — Ál­landó összejövetel és gyűlés a Szab Habiban (8637 Buckeye Road.) Cleveland, O. (West Side.) — Ál­landó összejövetel és gyűlés a Mun­kás Otthonban. (4309 Lorain Ave.) Detroit,­ Mich. — Adminisztráció gyűlés minden hónap első csütörtö estéjén, 7.50-kor a Munkás Otthon­ban (Gould Avenue.) Állandó össze­jövetel a Munkás Otthonban. Easton, Pa. — Gyűlés minden va­sárnap délután 2 órakor a 398 Cana Street-i helyiségben. Milwaukee, Wis. — Gyűlés minden csütörtökön este a Munkáspárt he­lyiségében 7.30 kezdettel (Mille Hall, S­ik és State St. sarok.) New York City. — Állandó össze­jövetel a­ Munkás Otthonban. Gyüle minden pénteken este 7.30-kor a 6-c számú teremben (350 13. 81 St.) Newark, NT. 1. — Állandó összej­ö­vetel a Munkás Otthonban (67 — 1 Avenue.) South Beach, Inc. — Állandó össze­jövetel a Munkás Otthonban (121 Colfax Avenue.) PÉNZKÜLDÉS ÉS HAJÓ­JEGYÉRT FORDULJON E. SCHWARTZ MAGYAR KÖZJEGYZŐ pén­zküldő és hajójegy ügynökségéhez DollAr titululáb Aub­rikal Dollst­­rokbil, kifizetve Romániában, Cseh Szlovákiában, és az összes meg­szállott területen. 201 East 9th St., New York Tel. Orchard 6747 WOJEGYEK AZ ÖSSZES VONALAKRA EREDETI ÁRBAN PÉNZKÜLDÉS AZ AMERICAN EXPRESS­­ COMPANY ÚTJÁN KÖZJEGYZŐ! Munkák Gyors Elintézése HERMAN ARTHUR FIRST AVENUE Corner 67th Street, New York NYITVA MINDEN ESTE 6-IG. HALLÓ! Tagja vagy már az AMERIKAI MUNKÁSPÁRT ! ' ■-at*—tyr- -ray* EGYEDI'A MAGYAR FÉNYKÉPÉSZ CHICAGÓBAN CZVEIN GYULA 2947 LINCOLN AVENUE Southport Avenue közelében, Telephone Wellington 1405 CHICAGO, ILL. A CHICAGO! MAGYAROK KÖZPONTI BANKJA FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL! CSINÁLJON ÁLLAMI BANKKAL ÜZLETET, AHOL MAGYARUL BESZÉLNEK ÖNNEL. ÚTLEVELEK a hazai ügyek­, okiratok elin­­tézise, dollárkifizetések postán és kábel utján. Realestate mortgage-ot és más értékpapírokat veszünk és eladónk# FÉNZKÜLDES BANKJEGYEK a világ minden részébe a leg­olcsóbb árfolyam melett. HAJÓJEGYEK minder­ zónaira. Takarékbetétek 3% kamatozásra. — Visszafie­­tés bármikor felmondás nélkül! KAUFMAN STATE BANK ÁLLAMI MAGYAR BANK 114 N. LA SALLE STREET, CHICAGO, ILL. Hat magyar tisztviselő áll üzletfeleink rendelkezésére. Naponta reggel 9 órától esti 6 óráig, if JKUt/U Hétfőn és szombaton este 8 óráig. So.chicagoi képviselet: 9156 Exchange A ve. a komplikációk. És a Maxi lo­vának az esete. Amely már oly nagyszerűen megszokta a kop­lalást, hogy tíz napig kitűnően megvolt táplálták nélkül. Csak­ a tizenegyedik napon döglött meg a csodák csodája. A példa nem jó. Mert a vég­kép félretett dolgozók nem megdöglenek a folyamat vé­gén, hanem új életre támad­nak. A hallatlanul egyszerű pol­gári államéletből a polgári ha­lál következik s a dolgozók ál­lami élete. S minél gyorsabb az egysze­rűsödés, annál hamarabb. ----------------­AZ AMERIKAI MUNKÁS­PÁRT küzd Szovjetorszország mellett! CSATLAKOZZ HOZ­ZÁ! —2— KARÁCSONY! PÉNZKÜLDÉS Magyarországba és Ausztriába 25 dollárig bármely összeg után .......................?. 30 dollár után ........... 40 dollár után ...........................1.60 50 dollár után ......................... 100 dollár után ...........................4,00 és így tovább, mindig az átuta­landó összeg négy százaléka. ROMANIÁBA 5 százalék az átuta­lási dij és 30 dollárig bármely összegnél 1 dollár 50 cent. Elfo­­­gadunk pénzátutalást Jugoszlá­­­viába, Csehoszlovákiába és Európa bármely részébe. Ha valaki sürgönyileg akar dollár­­okat kifizettetni, ennek a költsé­ge Magyarországra 2 dollár, más országaikba 4 dollár. A sü­rgröny költsége a fenti díjakon felül, külön fizetendő. KISS EMIL BANKHÁZA 133 SECOND AVENUE (A 8- ik utca park*n. NEW YORK A Pent! Magyar Kereskedelmi Bank kizstroJagro* képviselője­ X~&zKIr. Xllamvasutak Me­netjegyb­ottájatnak kizáróla­­g­ o«i képviselője. MA OTA » c i p & s z r SKOVERA JÁNOS modern gépekkel felszerelt műhelye 412 W. North Ave., Chicago, TIL Chicagói magyar munkások ezt a műhelyt pártoljátok!­el AN­DA JÁNOS MAGYAR SZABÓ Elv&Ilal jRvitftst, alakítást, tlt&st és vasalást is. 153* Larrahee St., Chicago, 111. Telefon; Dlversey 3354 fisz- Chicagói Magyar Orvos rí­t ' . n **«11« Qi-vo* Dr.Lowinger Ernő6.,­­tudományok tudora. Cím: «55 w North Ave., Chicago, 111. Hendel: i. e. 11-től 1-ig, este 6.30-tól 8-ig. Vasár­nap i. e. 10—1­1 gr. Tel.: Diversey 8720 CHICAGÓI AI AGY AH tGlYfiD Hite» ilgyríd JogtaniCMi elvállal mindennemű feöv­ vágó és büntető ügyet. Orfik naponta­­öté­v-ig. Szadiin este 0-ig. Va­sárnap délelőtt 10-től 12-iff. 1577 N. clarsteati Stea­mr. emeleten, Telefon: Diversey 3134. 1,140 bevándorlót hoz a Leviathan New Yorkba érkezett jelentés szerint, a “Leviathan” hajó el­indult Southamptonból New York felé. A hajón 1140 beván­dorló van. A hajó nagyon rövid ideig időzött a southamptoni ki­­­­kötőben azért, hogy még a no­vemberi kvótába számítódjanak azok a kivándorlók, akik a “sza­bad demokrácia” hazájába jön­nek. Munkástárs, kitöltötted már a m­ai lapunkban megjelent­­ kérdőívet?

Next