Uj Előre, 1925. március (21. évfolyam, 4524-4554. szám)

1925-03-14 / 4537. szám

PAULINE PARISRA KÉSZÜL Írta: HENRI LAVED­AN. Rose Pauline. — Huszonegy éves. Loupené, varrónő. — Hatvan esztendős. Szín : Poitiers, Rose Pauline la­kása. Bútorozott szoba. Két nagy, nyitott utiláda... A szé­keken szoknyák, alsóruhák és egyebek. Az ablaknál Loupené varr. Pauline! Meglesz időben, Loupené ? Loupené: Hogyne, kisasz­szony. Pauline: Nem fogok maga miatt megkésni! Loupené: Dehogy, kisasz­szony. Pauline: Mert holnap reggel utazni akarok, biztosan... Loupené: Tudom. Minden készen lesz. A nadrágjai, in­gei... Pauline: És a fűzővédőm? Loupené: Azok is. Pauline: Hálisten ! Ez a jó Loupené! Loupené (duzzogva): Ez a jó Loupené! Ez a jó asszony ! ...Még ki is csúfolja. Ma utol­jára varr önnél... De persze, ezzel ön nem törődik... Nem bánkódik... Párisba megy... Minden egyéb mellékes. Nem igaz? . Pauline: Már az igaz, nagyon szeretem, hogy Párisba me­­gyek... szörnyen szeretem... De mégis, sokszor sajnálni fo­gom magát. Loupené (vállát vonogatva): Ugyan ne mondja! Pauline: De igen. Mert olyan dolgos varrónőt, meg aztán olyan ügyeset... nem tudom, találok-e megint? Loupené: Terringette, nem dicsekszem, kisasszony, hanem igen könnyen megeshetik, hogy nem talál. Olyan az én szemem meg a tűm, hogy együtt járnak, az ám, mondhatom. Hatvan esztendős vagyok, de úgy felújí­tom még a csipkét, ahogy ke­vesen. Pauline: Vagy senki. Loupené: A kisasszony híze­leg. Ha nem tudja, mit? Az ön fehérneműinél csak az érdem fe­le az enyém ; van a mi mester­ségünkben olyan ruha, amivel több örömünk van, mint a töb­bivel : a csinos fiatalok ruhája. Másnak a nadrágját, ha épp oly finom is, épp oly szövésű is, nem tudom olyan szépen, olyan jó szívvel kifodrozni. Pauline: Miért? Loupené: Mert nem szere­tem őket. Lám, a polgármester­né mellénykéi... Semmit sem mondanak. De ön... Pauline: Engem szeret? Loupené: Igen. A kisasszony tetszik nekem. Olyan kedves, mint a neve. Azért, nem is ta­gadom, fáj, hogy elmegy... Ar­ról nem is szólva, hogy... Pauline: Miről? Loupené: Semmiről. Pauline: Hallgasson csak meg, Loupené. Loupené: Nos, kisasszony. Pauline: Gondoltam valamit. De el ne hamarkodja. Fontol­ja meg, mielőtt nemet mond. Loupené: Valami elképzelhe­tetlen dolog lesz ! Pauline: Éppen nem. Mért ne jönne maga is Párisba? Loupené: Én ? Pauline: Maga. Loupené: No hát! Nem meg­mondtam, hogy valami lehetet­lent süt ki! Én? Párisba? Pauline: Az, az. Loupené: Elhagyjam Poi­tiers-t? Loupené: Nem Poitiérs-ről van szó, de Párisról. Mit csi­nálnék én ott? Pauline: Varrna. Amit itt is csinál. Loupené: És a megrende­lőim? Pauline: Azok is lesznek, majd én szerzek magának.­­ Loupené: Ön? Kit ismer ön Parisban? Hisz még Párist ma­gát se ismeri? Pauline: Hohó, tizenöt napig voltam már Párisban, a kiállí­táskor. A Vezúv-szállóban lak­tunk. Loupené: Tizenöt nap, vagy semmi... ez egyre megy. Pauline: Jó, jó... azonban a barátomnak Párisban nagy is­meretsége van. Majd az ő út­ján ... Loupené: Az ön barátjának sok egyéb dolga van. Ne be­széljünk erről, különben sem volna értelme. Pauline: Ejnye! Csak nem azt mondja, hogy nincsenek ne­ki magasrangú ismerősei! Tud­ja, hogy minek nevezték ki? Loupené: Nem tudom. Pauline: Titkárnak a földmi­­velési minisztériumba. Loupené: Mi a szösz! És önt elviszi magával Párisba? Pauline: Igen. Eleinte nem akarta. Aztán rászánta magát. Boldog is vagyok. .És ő sem hara­gszik, mert itt kell hagynia Poitiers-t. Jól lakott a prefek­­turai tanácsoskodással. Loupené: Az ön barátja igen kedves. Világért se mondanám az ellenkezőjét. De a többi urak is, akiket önnél láttam, kis asszony, valamennyien igen kedvesek voltak. Pauline: Oh! A többiek! Ma­ga tudja, Loupené! Egészen tisztessége... Loupené: Csak tisztelői vol­tak? Ugyan menjen! Pauline: Szavamra. Csak tár­saság volt.. . vadásztársai... Udvarlók, semmi más. De ő, ő az igazi. Loupené: Elvégre az ön dol­ga. Mindenki úgy rendezkedik be, ahogy akar. Pauline: Hagyjuk ezt... Mind­ebből m­ég nem tudom, mert nem akar Párisba jönni. Loupené: Azért. Pauline: Miért? Loupené: Mert nem szeretem Párist. Pauline: Lehetséges ez? Loupené: Lehetséges. És pedig annyira, hogy, ha hinne nekem. .. De nem fog bolond­nak tartani ? Pauline: Csak mondja. Loupené: Nos hát, ha hinne nekem,­ nem menne... Pauline: Párisba? Loupené: Igen, oda. Itt ma­radna Poitiers-ben velem. Pauline: Köszönöm. Ezt jól kigondolta! Loupené: Mit csinál majd Párisban ? Pauline: De hiszen megmond tam: ott lakom -.. Loupené: Barátjával ? Pauline: Nem. De nem mesz­­sze tőle. Ugyanabban a kerület­ben. Loupené: Hát aztán? Ez még nem minden! Pauline: Mit mond? Loupené: Lássuk csak. Be­széljünk nyíltan, kisasszony én fiatal, csinos, szép termete pici lába van. . . S mit visz ma­gával? Ábrándokat. Pauline: Micsoda ábrándo­kat? . Loupené: Minek játszsza az ártatlan falusit? Ön megért en­gem. Ábrándozik a jövőről... gazdagságról... mindenről? Ugy­e? A barátja igen szere­tetreméltó, már három év óta szép kis fixumot ad önnek... De végre is nagyon jól tudja, hogy ez nem tart el örökké?­.. Hi­st éppen mogt mondta el, hogy mindjárt nem akarta ma­gával vinni. Aztán, aztán mást gondolt... Ez annyit jelent, hogy egyszer mégis csak ott­hagyja önt. Pauline: Soha. Loupené: Vagy ön őt. Pauline: Soha. Loupené: Ne mondja, hogy:­­soha. Az életben nincs “soha”. Bizony el fognak válni. Meg­lesz. Akkor — így gondolja el most a kisasszony — következ­nek a kalandok... nagyurak... gazdag Fenségek... és bársony és selyem és ékszer... amiért érdemes mindezt végigcsinálni. Ugy­e? Pauline: Nos? Hát aztán. Loupe mama, hát aztán? Ha ál­modoznám néha-néha ezek fe­lől? Loupené: Ne tessék! Hát itt tartunk! Pauline: Mi rossz van ebben? Loupené: Oh! nem mondom én, hogy ebben valami rossz van, kisasszony. Pauline: Akkor hát mi baj? Loupené: Az, hogy ön csaló­dik. Rossz nyomon indul... Paris nem ezt adja... legalább többnyire nem ezt. Pauline: Mit tud maga erről? Loupené (abbahagyja a var­rást) : Mit-e? Figyeljen csak, kisasszony... De nehogy fül­lentsen. Nem hallott Tutu Klá­riról? Pauline: Tutu Kláriról? (Ne­vet.). Loupené: Igen, arról. Pauline: Nem én. Loupené: Dehogy nem. A császárság idejéből. (Befejezés holnap.) szegényedett hercegi családnak. A színésznő szerepében Jakab Józsefné, ez a sokoldalú m­űked­velő remekelt, Lujzika szerepé­ben Lőwy Ilonka varázsolja elénk a társadalom félszegsé­­gét, romlottságát felismerő, a házasságot közönséges üzletnek tekintésétől undorodó, pénzen vett rangot, előkelőséget meg­vető nőt. Lőwy Ilonka mint­­ színésznő is, bármely drámai­­ színházban megállná helyét. Kipián Károly a­­princ és Klein Márton az öreg herceg szerepében nyújtottak szép és­­ ügyes alakítást. Kisebb szerepekben kifogás­talanul játszottak Pesti Rózsi a szobalány, Asbóth Jolán, a báró kisasszony és Fábián Jenő mint inas. Játékuk megérdemli a di­cséretet. Utoljára — de nem utolsónak — hagytuk Fisher Lajost, aki mint Hugó bácsi, a báró üzlet­vezetője nyújtott higgadt­, öko­nomikus alakítást. Minden moz­dulata kifinomodott színészi ké­pességeinek eredője. Heisler Hugó mint súgó, és Szente Imre mint ügyelő járul­tak hozzá az este sikeréhez. K. L. A PRINC Vígjáték 3 felvonásban. Irta: GÁBOR ANDOR. Előadták a newarki műkedve­lők, a Munkás Betegsegélyző Szövetség nyolcadik osztályá­nak javára, 1925 március 7-én, szombat este a Munkás-Ott­honban. Zsúfolt ház nézte végig a mű­kedvelők szombat esti előadását és a közönség elragadtatással konstatálta, hogy a Princ mi­­lye­n érdekes, lebilincselően iz­galmas cselek­ményű színdarab, és a nyílt színen gyakran fel­hangzó taps legjobb bizonysá­gát nyújtotta­ annak, hogy a kö­zönség élvezi az előadást és méltányolja a műkedvelők — valóban elismerést érdemlő ■— játékát. A szereplők közül természete­sen első­sorban kell említeni Kreszl Ferdinándnét, ezt a cso­dálatos tehetségű asszonyt, aki a mama szerepében művészi tö­kéletességű alakítást­­ nyújtott, arcjátéka, mimikája a legéret­tebb színésznőre vall. Trauner Antal, a rendező, az apa szerepében klasszikus ala­kítást ad. Műkedvelői pályafu­tásának jelentős állomása ez a szerep. Van a darabnak két kényes, nehéz alakja, amelyeknek meg­jelenítése igen nehéz feladatot ró a szereplőre. Az egyik: a szí­nésznő, a princ állítólagos sze­retője, a másik Lujzika, a báró, leánya, kit a dúsgazdag, rangra­­ vágyó apa címért ad el egy el-A NEWARKI MUNKÁS OTTHON 1925 március 14-én, szombaton este 8 órakor a Mun­kás Otthonban (37—16 éve.) tánccal egybekötött nagy Ka­baré estélyt rendez. Belépti dij 35 cent. Kitűnő zene. (Hird.) AMERIKÁBAN ELŐSZÖR! március hó 21-án, szombat este pont 8 órakor A Munkáspárt 13. oszt. NEWARK, N. J. rendezésében a MUNKÁS OTTHON-ban, (37 — 16 éve.) A POLIP Gyagyovszky Emil 4 felvo­­násos társadalmi színműve. Belépőjegy előreváltva 50 c. A pénztárnál 60 cent. ELŐADÁS UTÁN TÁNC­­ UL ELŐRE GÁBOR ANDOR SZÍNDARAB AZ ELŐRE MŰKEDVELŐ KÖR 1925. ÉVI ÁPRILIS HÓ18 SZOMBATON ESTE 8 KOR A HECKSCHER SZÍNHÁZBAN, Fifth Ave., a 104—105-ik utcák között SZÍNRE KERÜL: AZ ÚT 5 felvonás. Utójátékkal. Irta: GÁBOR ANDOR. Rendező: KLEIN SIMON AZ “UJ ELŐRE” JAVÁRA! Jegy előreváltva $1.00. --------- A pénztárnál $1.25. LÓNYAY EGYLET TAVASZI BÁLJA 1925 ÁPR. 11 LYCEUM HALL (E. 86th St. & 3rd Ave.) EGY TELJES KÖNYVTÁR A LEGTÖBB TAGGAL MEGJELENŐ EGYLETNEK Jegy ára előreváltva 75 cent war tax-el és ruhatárral. A pénztárnál $1.00. ZÖLDESSY ZENEKARA JEGYEK KAPHATÓK: Varga és Erős patika. E. 79th St. és Ave. A; Kerekes könykereskedésében, 1464 Third Ave.: Ruttkay Bankházá­ban. 101 Ave. B és Hoffman virág- Üzletében, 79th St. és Second Ave 1925 ÁPR. 11 y-rvNAIWW- xtxxxzxxx :axrxxxxxzxrxtxxxv rxxxxxxxxxxxx n xxxx xxzxj A NEWARKI MUNKÁS OTTHON 1925 március hó 14-én, szombaton este 8 órakor A MUNKÁS OTTHONBAN. 37 —16 éve.. TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT NAGY KABARÉ ESTÉLYT BELÉPTIDU 35c. RENDEZ. KITŰNŐ ZENE fxxxxxzxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxszxxxxxxxxxxxxxx: | TANULJUNK! OLVASSUNK! ---------------------------------------TV PROLETÁR KÖNYVKERESKEDÉS | 33 First Street New York, N. Y. | |LEGJOBB TANÍTÓMESTER|­­ * . Könyv | SWANTE ARRHENIUS A világok keletkezése .. 75c LAMPERT Származástan ................. 75c­­ J. H. FABRE A skorpió öngyilkossága 75c ' PATER WALTER A renaseance ............. 75c I ■'STWALD Felfedezők nagy emberek 75c 'ÖLSCHE A jövő embere ................ 75c MILYEN A MI AMERIKÁNK? MEGISMERHETI Lassen J. Das Andere Amerika című könyvéből (német nyelven) Ára kötve 50 cent. Fűzve 40 cent, RENDELJE MEG AZONNAL CLEVELANDI FIÓK IRODA: 4309 LORAIN AVENUE A» estet vezető: ERDEI MIHÁLY. East oldalán előfizetéseket felveszi CitAS. ZALA ECKER­S«31 llud­cffc Road. — Telephone! Barfield 4957. MUNKÁT NYER — FÉRFI [GYAKORLOTT KAPTATÓK állandó munkát nyernek, 66c. páronkint. [ Érdeklődjön Vámosnál, Stylebullt Shoe Co.. 91 Ingraham St. Flushing , és Knickerbocker Avenuek közelé­ben, Brooklyn, N. Y. Dr. WINTER W. MIKLÓS Értemért legjobb «Magyar FOGORVOS 400 E. 78th St.! Első Ave. sarkán Specialista k­snuzásban. — Mérsékelt árak. — Telefon: Ras Melander 6553. PAPP MIKLÓS: Ügyvéd és Jogtanácsos 1983 W. 25th St., Cleveland, O. Tel.: Lincoln 5278. Tel.: Lenox 6993. KENESSEY MARGIT ZONGORATANÁRNŐ a Budapesti Zeneakadémia módszera szerint oktat iskolájában kezdőket és haladókat. 323 E. S3rd S'I.. NEW YORK CITY. Telefonáljon a város részéből bármely FRANK G. M­NN TE­RZETES-RENDEZŐHÖZ 39­4 S­urain Avenue, Cleveland. 9. a Turn Hallal szemben UNION AMBULANCE Telefon: MELROSE 1940 HAZAI ÜGYVÉD Minden óhazai ügyben közbenjár. Ingyen tanács adatik Itteni éz óhazai ügyekben. Szakértő huzal válóperekben. Fordítások minden nyelven. Dr. L. BERNSTEIN 1645 SECOND AVENUE NEW YORK. 86-ik és 86-ik utcák között, tekédé* liiimitmmj» d. u. 3 és 6 óra között. Kedden, csütörtökön s somba­ton este 8 óráiig. TELEFON: LENOX 7276. Dr. ORWAN GYULA FOGORV Oä^ ° "rend e?öjá t 968 LEXINGTON AVENUE (70­—71-ik utcák között) helyezte. ’telephone, Rhinelander 739« Chicagói Magyar Orvos Dr.Lö­winger ernő '■"'-’-’"T. __, ** összes orvosi tidományok tudora. Cím: 455 W. 11-tól f it-’ Cfclen*r°- in- Hendel: D. a. nan d | S e?te 6­30-től 8-ig. Vasár­­ló d. e. 10—­-ig. Tel.: Diversey 872». Mrs. PILÁT, szülésznő ajánlja magát «* elvtársnők fi­gyelmébe. Lakás cím: 330 East 79th Street. Tel. N­­hinelander 3010. ■ _ . V­­WWVVVW Mrs. PECZE 24 éves gyakorlat­tal biró, az óhazá­ban végzett, oklev. szülésznő és masszírozónő Kéri a munkástársnők pártfogását 217 E. 66th Street é0-ik és 3-ik Ave. között, NEW YORK telefon Rhinelander 0­75­.J. Mrs. SZIKSZAY Okleveles Ma­gyar szülésznő 311 78th ST., NEW YORK Telefon: Rhinelander 114S. Magyar Munkás Otthon Egyesület 350 E. Slst St., New York City Helyiségei az első emeleten kez­­­d-w,'sík' -V!ü,dera billiárd terem Gy­űléster­mek szervezeteknek. Mu­latság és egyéb alkalmakra szín­paddal berendezett nagyterem, va­lamint könyvtár a magyarság ré-NYITVA rÉ5gELS 9-TÖLYK­aTE tfö/sssfe ar?S. viiKAGYI MAGYAR ÜGYVÉD j n ..1» ! f • Hite« ügyvéd uOttilCD LajOS )i jogtapslcsos elvállal mindennemű köz-, váltó és büntető ügyet, órák napoyira este 8-ig. Szerdán este 6-ig. Va­sárnap délelőtt 10-től 12-ig. 157­ M. tiál**ead St., az emeleten. Telefon: Dive rsey 3134.III ■^■■■1 ,»-===— Phone Lenox 6018 DR. I. J. FRIEDMAN MAGYAR FOGORVOS 230 E. 8«tb ST., NEW YORK CITY ; [I I ............ n. > j CÍMVÁLTOZÁS SUMMA FRIED közismert magyar ügyvéd és jogtanácsos új irodája 1­144 East 86th St. Ajtó 4. Hivatalos órák d. e. 9-től este 6-ig Tel. b­utterfield 8268 LABOR TEMPLE ^in­­ MUNKÁS ÖXKÉPZŐ EGYLET* Nagy termek gyűlések és bálok tar­­­­tására. Ingyen könyvtár d. u. 2-től ■ este 10-ig. — Telefon: Lenox 1060. Terjesszétek az “Uj Előrét” Triupon New Yorkban ráportként a kö­vetkező pártlapok jelennek meg: Uj Előre (magyar) 83 past 1st Street. N. Y. Volkszeitung (német) 15 Spruce Street. Freiheit (zsidó) 47 Christie Street. Novy Mir (orosz) • 231 E. I4th Street Ukrainan Daily News (ukrán) 602 East Hth Street. Lithuanian Daily Laisve (litván) 4 6 Ten Eyck St., Brooklyn, N. Y 1 CHICAGÓBAN: Daily Worker (angol) 1113 W. Washington Blvd. Magyar Munkások Szállítója KAUFER’S EXPHKSS and MOVING VANS 1548 Second Ave., New York 80-81. utcák közt. Tel. Lenox 0567 Az Új Előre olvasóinak 10 szá­zalék árkedvezmény V.M^.n'......... ■■»—■■■■ J Polachek Zoltán HH I intés szabadalmi ügyvéd és mér­nök, személyes segítségben része­sít minden magyar feltalálót. — Jöjjön személyesen, vagy írjon ■■■ INGYEN tanácsért. Cím: ^ Wslsk 70 Wall St., New York ygjff A'V'/WWN'vWWVWV.WWWWS^WWWV • /f ■ .. .­­■■■■ » Aki JÓL és OLCSÓN akar venni I annak i ZIVKOVICH-hoz kell menni 140N Atf. A, New York, V. Y mert ott kapható az igazi impor- I I tált liptói tűrő, lekvár, paprika, i­mák, dió és más egyéb fűszer és delicatessen áru. Vl----------- - Varrógépek SONORA éa COLUMBIA DANODO gépek részletre Szilágyi & Co., 1580-lst Ave Megjöttek az UJ LEMEZEK Nagy raktár plano­­rollokban. Beszélőgépek pa­tent áron. Kérjenek gazdag magyar árjegyzéket _ . k. I A­.HÉAS LAJOS 1463 Firat Avenue, New York a 76. és 77-ik utcák között. ROO E. Olst ST. Hes. 401 E. Olst St. Tel.: Lenox 3410. Tel.: Lenox 5822. Életmentő Ezen kiválóan értéke* é* tanul­ságé* könyv mindkét nem Inai akár fiatal, akár öreg, figyelemmel olvasandó. Nagy fontossággal úgy házasulandók, mint ilvánokra akik boldogtalan házasságnál él­nek. Részletesen foglalkozni min­­den férfi és női ideggyengeségge­ leh­isz az emlékező gyengeség oka­­it, egyáltalán elősorol minden elő­­forduló betegségét és annak mi­kénti gyógyításit. Az Éskór (Eps. tepsiai betegségnek valamint «VA. gyitásnak külön lap van siebtel. NÉMET GYÓGYINTÉZET által, 684 Union Ave., Vrvr Verh . kuruzslás meggátlása céljából Bejegyezve 1860-ban, összhangban a kongresszusi törvényekkel HIVATKOZZAK AZ UJ EBÖRÉRE 5. oldal APRÓ HIRDETÉSEK MUNKÁT NYER­t egyszeri közlés soronként 25 cent, háromszori köz­­lén sornonként 65 cent. Egy sornak 5 szó számítandó. LAK­ÁS, ELLÁTÁS, ELADÓ, INGÓSÁGOK — egyszeri közlés soronként 20 cent. Háromszori közlés 50 cent, bérbeadó farmok, ingatlan, társat keres, üzleti al­kalmak. OKTATÁS — egyszeri közlés soronként 25 cent. Há­­romszori közlés soronként 65 cent. NAGYOBB BETŰKKEL (10 point) szedett hirdetésekért a fenti árak kétszerese számíttatik. EGYLETI SOROS HIRDETÉS 15 cent soronként. Egy sornak öt szó számít­ható. A legkisebb hirdetésért három sornak az ára fize­tendő., Nagyobb betűkkel (It) point) szedett hirdetésekért a fenti árak kétszerese számíttatik. APRÓ HIRDETÉSEK ÁRA előre fizetendő. Csak egy téves közlésért vállalunk felelősséget. APRÓ HIRDETÉSEK MÁSNAPRA este 5 óráig vétetnek fel a kiadó­hivatalban, 3a East First St. — Telephone: ORCHARD 4028. A kiadóhivatal címe: 33 FIRST STREET, NEW YORK hirdetések másnapra este 6 óráig. A vasárnapra szóló apró­hirdetések szombaton este 6 óráig vehetők fel. TELEPHONE: ORCHARD 4927—4928.

Next