Uj Előre, 1925. július (21. évfolyam, 4646-4676. szám)

1925-07-07 / 4652. szám

Natból, Napra ÍRJA.BANKY LAJOS A MÚLTKOR jóízűen elspeku­lált Berkó, hogy honnan veszik ezek a kommunisták a pénzt lapjaik kiadásához. Pél­dául a magyar kommunisták, csak “háromszázötvenkilencen vannak” és mégis napilapot ad­nak ki. Honnan veszik a pénzt ?­ És kiokoskodta, hogy bizonyára Moszkvából kapjak. ILYEN megtisztelő feltevés senkinek se jutna az eszébe,­­ ha arról volna, szó, hogy Berkó úr honnan veszi a pénzt lapja kiad­ásához. Senkinek se juthat eszébe, mert mindenki tudja, hogy mindenféle kétes üzletek­ből veszi a pénzt, melyek annyi­ra kétesek, hogy már egyáltalán nem is kétesek. Csakhogy most nem arról van szó, hogy Berkó úr honnan veszi a pénzt, hanem arról, hogy mi honnan vesszük. Berkó úr Moszkva felé sandít. SÚLYOS költséggel jár egy na­pilap kiadása és talán nem árulok el kiadóhivatali titkot, ha bevallom ,hogy lapunk defi­citje havonta rámegy vagy ezer dollárra. Már csak azért se kell suba alatt tartanom a dolgot, mert a kiadóhivatal nagy zajt csap vele. Hogy honnan vesz­­szük a pénzt ennek a deficitnek a fedezésére, azt is elárulom. A Lehigh, völgyi és a new yorki népünnepélyeken, melyeknek jö­vedelmét az Új Előre deficitjei­­nek fedezésére fordítjuk, megje­lent úgy szűken számítva is há­rom-négyezer magyar munkás. Csupán ennek a két népünne­pélynek a jövedelme három­négy hónapra fedezni fogja la­punk deficitjeit. Reméljük, Berkó úr most már megvan nyugtatva és meg van elégedve, hogy honnan vesszük mi a pénzt lapunk kiadásához. CALLES elnökkel Durango mellett elakadt a vonat. A legjobb karban tartott vonattal is megeshet, hogy néha elakad. Hát még ha nincs jó karban tart­va. Calles vonatáról a vizsgálat megállapította, hogy nem volt jókarban tartva. Nem pedig azért, mert a munkások, akik­nek a javítási munkákat végezni kellett volna, nem végezték el. Azért nem végezték el, mert sztrájkolnak. Azért sztrájkol­nak, mert Calles megtiltotta ne­kik a szervezkedést. Azért tiltot­ta meg nekik a szervezkedést, hogy könnyebb legyen levágni * * bérüket és a vasútbárók számá­ra biztosítani lehessen a ‘‘méltá­nyos” profitot. Mi mindent meg nem tud az ember egy kis hírből, mely úgy kezdődik, hogy “Calles elnök­kel Durango mellett elakadt a vonat”. Még azt is megtudja az ember, hogy a mexicói de­mokrácia nagyon hasonlít az amerikai demokráciához. CSEKÉLY húszezer dollárba került darabja azoknak a­­ páncélos autóknak, melyekkel a new yorki rendőrség felszerelé­sét kiegészítették. Ezeket az au­tókat sok mindenre lehet hasz­nálni. Vasúti összeütközés ese­tén átalakítható mentőkocsivá. Tűz esetén segítséget nyújthat a tűzoltóknak. S ami mindenek­­felett fontos, “zavargások ese­tén nagy tömegeket tudnak le­gázolni.” Húszezer dollár valóban nem nagy összeg ilyen kitűnő gépe­zetért. Csak egy piketvonalat gázoljon le, már megérte az árát a kapitalistáknak. TIZENH­ÉT havi­ fennállás után elárverezték a Herrin He­­rald-ot, a klanisták lapját. Az elárverezéssel a klán elveszítet­te utolsó fegyverét is Herrin­­ben. A szervezett bányászok ezeknek a gunmeneknek az ural­mát is összetörték. Harc a nyílt műhely ellen Az International Tailoring Company munkásai már közel egy hete sztrájkban állnak. A sztrájkolók soraiban erős fegye­lem uralkodik, és a munkáltatók minden igyekezete a sztrájkolók megtörésére eredménytelenül végződött. Az International Tailoring Company minden áron megsze­retné semmisíteni a United Gar­ment Workerst, hogy azután nyílt műhelyben annál könnyeb­ben zsákmányolhassa ki a tehe­tetlenül kiszolgáltatott munká­sokat. 900 munkás sztrájkol A sztrájkban körülbelül kilenc­száz munkás vesz részt, nők, fér­­­fiak vegyesen. A munkáltatók­­ egy körlevelet bocsátottak ki,­­ melyben többek között ezt ír­ják: “A társulat megszakított­­ minden összeköttetést a szerve-­ zettel és a munkásokat csakis­­ egyénenként hajlandó munká­ba állítani. Ellenkező esetben, nem vesz róluk tudomást.” Da­cára ennek, a munkások szilár­--------o-------­IDŐ­JÁRAS. Derült idő vár­ható. Minden Hatalmai a Munkásoknak VOL. XXI. ÉVF. No. 4652. NEW YORK Világ Proletárjai 8 Egyesüljetek L—— ...I Xat*r«4 u «Im BIU4T Ac«T>«t t. IMI. M fl» T—t Oft!#« M W«w Tork. ti. T. »•«« th, •* Marak M, 1*7*. KEDD, JULIUS 7, 1925. EGYES SZÁM ARA 3 CENT A szkeb toborzó Bér kószáváAz angol kormány nem akar tárgyalni a szovjetekkel Megírta vasárnap az Új Előre, hogy a közundornak ér­­endő Amerikai Magyar Nép­szava sztrájktörőket toboroz az International Tailoring Com­pany számára. A teljesen er­kölcsi pocsolyába sülyedt Nép­szava négy hasábos hirdetések­ben csalogatja a munkásokat sztrájktörésre és nem rajta mú­lik, hogy csak alig egy-két szkeb jelentkezik a napokon ke­resztül közölt fehivásokra. Van állják a harcot, mert meg­vannak győződve róla, hogy csakis szervezetten képesek szembeszállni a munkáltatók ha­tártalan kizsákmányolásával és csakis egyesült erővel tudnak harcolni a bérlevágások és más­­ merényleteke ellen. Sarkokon rendőr őrzi ezt a “rendet.” A képen látható rendőrök őrzik a Berkó álta szállított sztrájktörőket. Per­sze szkek csak egy-kettő akad Berkó sztrájktörő hirdetései­nek leleplezése után a magya munkások nem mennek lépre­ Képünk az International Tailoring Company épülete előtt piketelő, sztrájkoló sza­bókat mutatja be. Ide küldi az elvetemedett Amerikai Magyar Népszava a magyar munká­sokat sztrájktörőknek. Dacára a minden aljasságra kész Berkószava szkeb tobor­zásának, a szabók sztrájkja szilárdan áll és közeledik a győze­lem felé. Képünk a Webster Hall előtt gyülekező sztrájkolókat ábrázolja. Rendőrök őrzik a sztrájk­törőket A nagynehezen összetobor­­zott szkebeket állandóan rendőrök és detektívek őr­zik. Minden egyes sztrájktö­rőt egy detektív vagy rendőr kíséretében külön texte-ekben visznek haza. Az International Tailoring Company pert indított a union ellen és tiltóparancso­kat vesz ki a sztrájkolóknak a megfélemlítésére. A társulat nagyon hamar rá fog jönni arra, hogy mind­ez nem képes megtörni a harcra kész szabók sorait és hogy soha sem fog nekik si­kerülni megsemmisíteni a munkások szervezetét. K. L. Új vadeljárás az olajbárók ellen Vallatják az oroszlánvadászt is ______ Washingtoni távirat szerint, a szövetségi ügyészség új vád­eljárást fog indítani a cheyen­­nei törvényszéken a teapot­­domei olaj­panama ügyében. Ezúttal a kormány kezében sú­lyos terhelő bizonyítékok van­nak nemcsak Fali volt belügy­miniszter és annak ve­je, Ever­hart ellen, hanem Sinclair olaj­báró és Mr. Osler ellen. Ez az utóbbi Osler, aki egyike volt a legfőbb végrehajtóknak az oljapanamában, arról hires, hogy midőn világhirhedt kor­mánypanama titkai napfényre kerültek, tanácsosabbnak látta hirtelen “oroszlán vadászaira” menni Afrikába. Közben visz­­szatért Kanadába s most ott idézte meg a főtörvényszék vallomástételre. A bizonyítékok egy tekinté­lyes részét a Continental Trad­ing Company könyveinek ada­taiból halászta ki a szövetségi nyomozó iroda. Az adatok állí­tólag százezres tételekben mu­­taták ki hogy miként szereztek milliókat a csaló államférfiak és telhetetlen olaj­bárók a nem­zeti olajföldek elkótyavetyélé­se alkalmával. Új amerikai követ SWAMPSCOTT, Mass, Joh­n Coolidge elnök John B. Stet­sont nevezte ki Amerika új len­gyelországi követének. Leleplezéstől félnek az imperialisták. — Chamberlain a francia kor­mány szövetségét keresi. LONDON, július 6. — Az angol kormány­­ még nem kapta meg Csicserin külügyi nép­biztos jegyzékét, melyben a szovjet kormány felszólítja az angol kormányt bizottság kine­vezésére, hogy az a szovjet kormány bizottsá­gával közösen tárgyalja az angol kormány vádjait vagy panaszait, de azért az angol kor­mány máris úgy döntött, hogy nem hajlandó ilyen tárgyalásra. Chamberlain külügyminiszter ezt a döntést ma bejelentette a parlamentnek és azzal in­dokolta, hogy ilyen tárgyalás esetleg még fe­szültebbé tenné a viszonyt a két kormány kö­zött. A tény az, hogy az angol kormány fél a leleplezéstől. Ilyen tárgyalásból csak az de­rülhetne ki, hogy a kínai nép függetlenségi harcát nem a szovjet kormány idézte fel, ha­nem az imperialista hatalmak rablása. A Labor Party képviselői kérdést intéztek­­ a külügyminiszterhez, hogy mit szándékozik tenni a kormány a kínai követelésekkel. Chamberlain a kérdésekre nem volt hajlandó felelm. PÁRIS, július 6. — A francia kormány fon­tolóra vette az angol kormánynak azt az aján­latát, hogy a két kormány egységesen lépjen fel a szovjet kormánnyal szemben és egyide­jűleg szakítsák meg a diplomáciai összekötte­tést. A francia kormányban meg is volna a hajlandóság, azonban attól tart, hogy Fran­ciaország érdekeinek súlyosan árt, ha a diplo­máciai összeköttetést megszakítja a szovjet­kormánnyal, de a német és az olasz kormány tovább is fentartja az összeköttetést. A fran­cia kormány csak akkor tartja hatásosnak az akciót, ha sikerülne bevonni a német és az olasz kormányt is, amire semmi kilátás nincs. Összeomlott a FRANCIA FRONT. A riffek áttörték a francia­­ vonalat. — Guillaumat tá­bornokot nevezték ki új fő­parancsnoknak. /­­■ PARIS, július 6. — A fran­cia seregek Marokkóban oly­­súlyos helyzetbe kerültek a riffek offenzivája következ­tében, hogy a kormány, amely ez ideig állandóan si­mította s takargatta a ma­rokkói vereségeket, kényte­­­­len volt beismerni, hogy a­­ helyzet Marokkóban felette veszélyes a franciákra nézve. Abd­el Krim csapatai áttör­ték a francia vonalakat s az áttörésnek első legsúlyosabb következménye az lett, hogy azok a bennszülött törzsek is, amelyek ez ideig még tá­mogatták a franciákat a rif­fek elleni harcukban, átpár­toltak a felkelőkhöz s most azokkal közösen harcolnak a franciák ellen. A franciák helyzetét különösen az teszi­­ kritikussá, hogy rövidesen várható az összes többi benn­szülött törzsek átpártolása is, mely esetben menthetet­­­­lenül felbomlik az egész marokkói front. A kormány ■ már ma beismeri, hogy a ■ kelet-marokkói front a rif­­­­fék sikeres támadása követ­keztében teljesen felbomlott. .•­ Hogy a helyzet annál is­­ sokkal veszedelmesebb, a ■j mennyire azt a francia kor­­­rmány beismeri, kitűnik az ,­­ Lyautelv tábornoknak, a­­­­ marokkói francia csapatok ,­­ főparancsnokának a jelenté­­­­­séből, aki azonnal való csa­­­­­patmegerősítéseket követel,­­ ellenkező esetben nem vál­lalja a további felelősséget a k­ várható katasztrófáért.­­ A kormánynak ma reggel­­ kellett volna rendkívüli gyű­­ö­tésének lenni a marokkói helyzet megtárgyalására, a­melyet azonban Briand tá­­­­volléte miatt estére kellett­­ elhalasztani. A nap folya­­­­mán Painleve miniszterel­­­­nök, Doumergue elnök s Guillamont tábornok, a raj­nai seregek­­ parancsnoka hosszas tárgyalásokat foly­tattak, amelyeknek eredmé­nyeképpen Painleve minisz­terelnök javasolni fogja a­­ kormánynak, hogy Lyautey­­ helyett Guillaumat táborno­kot nevezze a marokkói se­regek főparancsnokává. A keményszén árát a széntröszt diktálja A keményszén 70 százalékát 8 társaság termeli .A sztrájk csak újabb áremelést jelent a kö­zönségnek­’ mondja a hivatalos jelentés WASHINGTON, július 6. — A Federal Trade Commis­sion jelenti, hogy a keményszén termelés 8 társaság kezében lévén, annak árát ez a tröszt szabja meg. A “keményszénipar valósággal monopolizálva van.” És ez ellen a monopolizálás el­len össze kell fogni a közönségnek és a kormánynak egyaránt. Kimutatja a jelentés, hogy a 8 egymással kapcsolatban lé­vő társaság minden versenyt lehetetlenné tesz, miután a termelés 70 százaléka a kezük­ben van. A többi 30 százalékát a kitermelt szénnek 100 egy­mástól független társaság ál­lítja elő. Ezek a független tár­saságok képtelenek az árak megszabásába beleszólni­. “A képviselőház törvényho­zó erejétől függ, hogy a ter­melési költségek megállapítá­sa mellett a szén árát meg­szabja. Mert nem tűrhetjük, hogy a közönséget ellenőrzés nélkül kifosszák a széntársa­ságok.” Igen érdekes ez a hang a szövetségi hivatal részéről. Ép­pen most, amikor a kemény­szén bányászok megüzenték a harcot a bányabáróknak. Azon­ban rögtön érthetővé válik az egész jelentés akkor, ha a je­lentéshez fűzött megjegyzést is elolvassuk. “Különösen időszerű ennek a kérdésnek megoldása most, amikor a keményszénipar ha­talmas sztrájk előtt áll. Mert egész bizonyos az, hogy egy esetleges sztrájk esetén a bá­nyatulajdonosok csak nyerhet­nek, mivel a sztrájk következ­tében megcsappant szénmeny­­nyiséget magas áron adva el, a kellő hasznot úgyis megszer­zik.” Ebből tehát mindenki, aki a jelentést olvassa, azt a követ­keztetést vonja le, hogy nem kell sztrájkolni, mert abból úgyis csak a bányabáróknak lesz hasznuk és a közönség mindenféleképen ráfizet. A közönség csak várja nyugodtan meg a képviselőház törvényt hoz a bányabárók uzsorája el­len és ugyanakkor tiltakozzon az ellen, hogy a munkások bér­­javítást követeljenek. Ez a je­lentés célja. Amundsent óriási ünnepség­ keretében fogadták ma Oslóban Ezrek várták megérkezését. OSLO, Norvégia, julius 6. — Roald Amundsen sarkutazó és társai ma érkeztek meg Norvé­gia fővárosába. Ezrek várták az expedíció megérkezését és im­pozáns ünnepségben részesítet­ték Amundsent és útitársait." Oslo nem látott ilyen nagy­szabású ünnepséget 1908 óta, amikor Fridtjof Nansen érke­zett meg a sarkvidékről. Amundsenék repülőgépen ér­keztek meg a fővárosba. ------------------­TIZENNÉGY léghajó indult versenyrepülésre tegnap.­­A ver­senyt a francia aero klub rende­zi. MA KÖZÖS PÁRTGYŰLÉS NEW YORKBAN A párt Központi Végrehajtó Bizottságának rendeletére, az összes new yorki párttagoknak MA, KEDDEN ESTE KÖZÖS GYŰLÉSE lesz a Manhattan Lyceumban (66 East 4th Street.) Igen fontos ügyek kerülnek a tagság elé. Fel­szólítjuk a magyar pártosztályok tagjait, hogy teljes szám­ban legyenek jelen. ■ -

Next