Uj Előre, 1926. január (22. évfolyam, 4829-4859. szám)

1926-01-01 / 4829. szám

gRéBL NAP&4 ÍRJA. BASKY LAJOS Világ Proletárjai Egyesüljetek Minden Hatalmat a Munkásoknak Entered a» itcond cleat matter Auruet T, III)., at the Poet Office of New York. N. T„ under the Aet of March Írd 1171. VOL. XXII. ÉVFOLYAM. No. 4829. — NEW YORK. PÉNTEK, JANUÁR 1, 1926. EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT. 3 HATÓ volt az a múltkori t­rténet a Prentice-gyerek- i*. Nem emlékszünk már egész pontosan a históriára, de úgy rémlik, mintha az egyetem­­ről kidobták volna és búbánatá­­ban elment lakatosinasnak. A szomorú történetnek itt vége sza aolt, de mi rendületlenül várt­uk a folytatását. Mindjárt éreztük, hogy a dráma befeje­zetlen. A hős vétkezett, valami disznóságot csinált az egyete­men. A hős a vétekért a drá­mai szabályok értelmében meg­­bűnhődött, az egyetemről kido­­batott. A hős levezekelte a bűnt, lakatosinaskodott. Meg voltunk hatva, de tudtuk, érez­tük, hogy az utolsó felvonás hiányzik: az a felvonás, méh­ben a hős, miután le­vezekelte bűnét, megbocsátást nyer és is­mét felemelkedik. Vártuk a har­madik felvonást annál is in­kább, mert a Prentice-gyerek elég jól választotta meg a nagy­papáját az öreg Rockefeller sze­mélyében. * A DRÁMA utolsó felvonását Bijour bíró írta meg egy törvényszéki rendelet alakjá­ban. Ez a rendelet kötelezi az Equitable Trust Companyt, hogy bocsássa Prentice mániát rendelkezésére azt a három és félmillió dolláros alapítványt,m­elyet Rockefeller nagyapa tett 1­17-ben leánya, Mrs. Prentice,­ s unokája, a Prentice-gyerek avára. Az Equitable Trust Company eleget tett a törvény­­zéki utasításnak és a Prentice­­cereknek, a lakatosinasnak, ti­­mhét milió dollár ütötte a mar­kát. * FALÁN három és fél millió dollár, nem pedig tizenhét millió dollár, — mondod erre,­ nyájas olvasóm. Én pedig, nyá­jas íród, azt mondom ismét, hogy tizenhét millió dollár, há­­­rom és fél millió dollár alapit­­ány, tizenhárom és fél milliós dollár pedig munkabér, ez öss­­zesen tizenhét millió dollár. * ,'E PERSZE nem hiszed, hogy tizenhárom és félmillió dol­­i munkabért kapott Prentice, lakatosinas, arra a két napra, amíg inaskodott. Én se hiszem, annál is inkább, mert a Prentice gyerek inaskodása abból állt, hogy kapott egy lakatot megta­­rtás végett, azonban két napi c inlódás után annyira elrontot­ta, hogy a bősz kirúgta őt és utá­na vágta a lakatot is. De azért ez a tizenhárom és fél millió dollár, melyet az alapítványon elül kapott, mégis munkabér." Ez az a bizonyos meg nem fize­­­tt m­unkabér, mely az olas­­­­oknak járt volna, melyet mi az olajtruszt profit a kisajátított és a Pren­­­eknek adott a három és u.­­ió dollárnyi részvény­­lék ml. *­Z HULLASSÁTOK hát köny­nyeseket a Prentice gy­erek orrán. Mégse lesz belőle la­­tatosin iS. Bizonyos, hogy ez­­t m­i is léha, parazita életet fog­­ni. Sők disznóságot fog elkö­­etni, de amig az olajmunkások forgalmasan és türelmesen ro­molnak, a Prentice gyerek mil­­ó, szaporodni és sokasodni fog ”. ---------------------­ -szar­ozta a “fogfájás Pershinget. WASHINGTON, dec. 31. - rshing tábornok, a tacna icai bizottság elnöke, útnak lult Washington felé. A foga a náborus mészárosnak, mondják. A valóságban áll Street elégedetlen a mun­­kával. DŐJÁRÁS. . ."''"-ült, kissé ühébb idő várha A NÉMET HADSEREGFŐPARANCSNOK ÉS CSICSERIN EBÉDE MIATT HARAGSZIK AZ ANGOL DIPLOMÁCIA BERLIN, december 31. — A berlini diplomáciai körök szájtátva vették tudomásul, hogy a német hadseregfőparancs­­nok, Seeckt tábornok, a külügyminisztérium tudta és beleegye­zése nélkül együtt ebédelt Csicserin elvtárssal, a Szovjet Unió külügyi népbiztosával. Az összejövetel Csicserin kezde­ményezésére történt. Most a diplomáciai körök még jobban meg vannak rökönyödve, mert a berlini angol nagykövet ki­jelentette, hogy az ilyen akciók “veszélyeztetik a jelenlegi ba­rátságos viszonyt,” mely Ang­lia és Németország között van Állítólagos hivatalos infor-­­­mációk szerint Csicserin azt­­ mondotta volna a német főpa-­­ rancsnoknak, hogy Anglia töb­­é­bé nem a “hatalmi egyensúly”­ politikáját folytatja, hanem­­ azon dolgozik, hogy Németor­szágot F­ranciaország elen játsza ki, miközben a locarnoi szer­ződés leple alatt mindkettőt a szovjetek elleni eszköznek hasz­nálja fel. Csicserin állítólag azt is mondotta volna, hogy reméli, miszerint a német hadsereg nem vesz részt abban a harcban, melyet Anglia a szovjetek ellen fog indítani. És ha részt vesz, akkor nem az angol oldalon vesz részt. A Vossische Zeitung egyik cikkében az angol felzúdulásra válaszolva, megkérdi, hogy mi köze van az angol nagykövet­nek ahhoz, hogy Csicserin kivel ebédel Berlinben? Tizenöt magyar falu teljesen elpusztult Békésben háromszáz tanya hever romokban. Irtózatos nyomor lesz a katasztrófa következménye.­ tasztrófa hatása. •WW~WW.W­­*W. BUDAPEST, december 31. Az árvízkatasztrófa egyre pusztítóbb arányokat ölt és a vízrajzi intézet jelentése szerint a katasztrófa még egyre fokozódik. Naponta huszonöt millió kubikméter víz zuhog át az or­szágon. A Maros és Szamos után most a Tisza kezd óriási mértékben kiönteni. Egyelőre Tokaj környékén pusztít a Ti­sza kiöntése, de félnek attól, hogy a nagy Alföldet is elönti. Tokaj környékén minden föld víz alá került. A szőlők nagy ré­sze teljesen elpusztult. Némely­ helyen, ahol a jég megtorlódott, 120 méter magas jégtorlaszok keletkeztek. Közben a Duna is áradni kezd és ennek a kiöntésétől is tartani lehet. Borzalmas pusztítást vitt vég­hez az árvíz különösen Bihar és Békés megyékben. Tizenöt falu és város telje­sen romokban hever. Három­száz tany­a egészen elpusz­tult. A Maros és a Szamos környékén levő falvak és vá­rosok víz alatt állnak. A há­zak egymás után omlanak BERLIN, december 31. — A Rajna mentén a helyzet egyre veszedelmesebb lesz. Coblenz, Duisburg és Treves környékén a Rajna kiöntött. Egész falvak kerültek viz alá. . A lakosság menekül­ össze. 1. A kormány katonaságot, köz­tük tüzérséget rendelt ki a jég­torlaszok fölrobbantására. Ne­héz haubitz-ágyukkal lövik és dinamittal robbantják a torla­szokat. Hogy a katasztrófa kö­­­­­­vetkeztében beálló rettenetes el­­­keseredést hamis mederbe ve-­s­zessék, tovább terjesztik a hí­reket, hogy a románok bocsátot­ták az árvizet Magyarországra. Ezzel irredenta célra is föl akar­­­ják használni a katasztrófát, másrészt a társadalmi belső kö­vetkezményeket akarják elhárí­tani. Miután az országban Horthy­­ék rablógazdálkodása és mun­káspolitikája következtében e­d­­dig is rettenetes nyomor ur­a­­kodott, beláthatatlan lesz a 1 s­­záz és százezrek jutnak koldusbotra, lesznek földön­futókká. A kormány kénytelen némi látszatsegítséget adni, de az a bekövetkező nyomort alig fogja csak valamivel is enyhíteni. Ed­dig száz millió koronát szava­zott meg a kormány gyors­se­gélyre. Ez nem több, mint 1430 dollár. Ennél többet költenek Horthy kormányzói háztartásá­ra is. De­­nekik százezer ma­gyar dolgozó pusztulása nem fontos. Árviz Német-, Francia- és An­golországban is. Hollandiában is áradás kezdődik. • PARIS, december 31. — A Szajna és más falvak kezdenek kilépni medreikből. Nagy terü­letek kerültek víz alá. A kár már eddig is igen nagy. LONDON, december 31. A Themse az olvadás következté­ben fenyegetően áradni kezd. Áradnak a többi folyók is. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi napokban szakadatlanul esett az eső. Sietve óvintézke­déseket tettek az árvízkatasztró­fa megakadályozására. Brit-olasz imperialista szövetkezés LONDON, december 31.— A külügyi hivatal hevesen ’’cáfolja” azt a hírt, mintha Nagy-Britannia Olaszország szövetségét keresné egy Tö­rökország elleni egységes fel­lépésre Mosul kérdésében. Chamberlain nemrégiben tárgyalt Mussolinival a har­ci egyezség felől Rapalloban. Unionok egymásután szállanak síkra a szovjet delegációért Még Sigman is kénytelen dezavuálni őket Green alattomos támadá­sa a Szovjet Unióba külden­dő munkásdelegáció ellen éppen az ellenkező hatást váltotta ki, mint amire ő szá­mított. Nemcsak az amerikai munkásság összessége uta­sítja vissza felháborodottan Green támadását, hanem ma­gukban az A. F. of L. unio­­nokban is egyre terjed a han­gulat a delegáció mellett. Miután az International Ladies Garment Workers Union new yorki központi Joint Board-ja és a lokálok állást foglaltak Green ellen és a delegáció mellett, maga Sigman is kényszerítve látta magát Green ellen nyilat­kozni. Ugyancsak Green ellen nyilatkozott Philipp Um­­staedter, a nyomdászunion 51-ik számú lokáljának elnö­ke is, akit pedig nem lehet megvádolni azzal, hogy vala­mi nagy ellensége volna Greennek és politikájának. “A delegáció kérdéséről a munkások tömegei máské­pen gondolkoznak, mint Green — mondotta Umstaed­­ter — és így Green állás­pontja tarthatatlan. Polgári politikusok kezdenek máské­pen gondolkozni és megítélni a helyzetet a Szovjet Union­­ban. Kénytelenek elismerni a szovjetek konszolidáltsá­­ságát. Green kevesebb ítélő­képességet tételez föl a unio­­nokról, amikor nem akarja őket odaengedni, hogy hely­ben győződjenek meg az igaz­ságról? Green ezt nem tilt­hatja meg a unionoknak. És ha ennyire lebecsüli a union tagokat, azok tudni fogják, hogyan gondolkozzanak ez­után Greenről”. Nyilatkozott még Heyman és Zimmermann, a Ladies Garment Workers Union ve­zetői is és kijelentették, hogy minden erővel a delegáció minél előbbi összehozásán fognak dolgozni. A reakciósok elsikkasztják a carpenterek követeléseit A “közönség” és a pénztröszt tetszése előbbrevaló mint a munkások érdekei! — Egy érdekes konferencia a fehér asztal alatt. — Miért kap­tak szavazati jogot az ácsok? (Az Új piere munkáslevelezőjének jelentése) A new yorki carpenterek tízezrei foglaltak állást a ti­zenkét dollár napibér és az ötnapos munkahét mellett. A progresszív carpenterek rögtön és nyíltan megmond­ták, hogy a követelések ki­küzdésének elengedhetetlen feltétele a reakciós vezérek kibuktatása, mert amíg a carpenter union fölött a re­akciósok uralkodnak, a car­penterek követelődzhetnek, a követelődzésbe akár bele­kékülhetnek,, de kapni nem fognak semmit — a reakciós vezérek el fogják sikkaszta­ni a követeléseket. Mindjárt a legelső tárgya­lás igazolta a progresszívek jóslatát. Kedden volt az első tárgyalás a bószok és a Dis­trict Council között. A bó­szok kegyesen fogadták a re­akciós vezéreket, akiket a kegyes fogadtatás annyira meghatott, hogy meghatott­ságukban mindjárt megfe­ledkeztek az ötnapos munka­hétről. . . (Alapos a gyanúm, hog­y a feledékenységen a meghatottságon kívül még egy ok volt, az, hogy a re­akciós vezérek már megcsi­nálták saját maguknak az ötnapos munkahetet, tehát számukra a munkaidő k­éré­­se már el van intézve.­ A reakciósok szeretnek alapos, egész munkát végez­ni. Ha már elkezdtek feledé­­kenykedni, be is akarták azt­ fejezni. Befejezésül megfe­ledkeztek a hire and fire rendszerről is, nem akarták a buszok jókedvét megron­tani azzal a követeléssel, hogy a fölvétel és az elbocsá­tás fölött a munkások gya­korolják a kontrolt. Csupán a pénzről nem fe­ledkeztek meg a reakciósok. Természetükben van, hogy a pénzről sohase feledkezze­nek meg. De nem minden kö­rülmények között ragaszkod­nak a pénzhez. Például, ha az a pénz béremelés volna a munkások számára, megható önzetlenséggel lemondanak róla. A tizenkét dollár mun­kabérből bevezetésül mind­járt elengedtek egyet. Még egyet kellett volna elenged­niük, hogy teljesen üres kéz­zel térjenek vissza a carpen­­terekhez. Ez azonban, tekin­tettel a progresszív mozga­lom növekvő erejére, nem lett volna taktikus, tehát a másik dollár elengedését Smith kormányzó egyeztető bizottságára ruházták át. Megegyeztek a buszokkal, hogy az a bizottság ejtse el a két dollár béremelésnek második felét. Ennek a gyalázatos, sze­mérmetlen árulásnak végte­lenül jellemző a megokolása. Azzal okolják meg árulásu­kat, hogy a “közönség” meg­­botránkoznék, ha a carpen­terek tizenkét dollár napszá­mot és ötnapos munkahetet kapnának, azonkívül a pénz­trösztnek sem tetszenék a dolog és nem adna kölcsönt a buszoknak az építkezésre. Minthogy a “közönség” d­ósok a kapitalista la­pok és a pénztröszt tetszé­sét a munkások érdekei fölé helyezik. Mit szóltak ehhez, carpen­terek? Van-e kedvetek még a reakciósokra szavazni? Ugye, hogy nincs? De nem baj, a reakciósok gondoskod­nak szavazatokról. Szavazati joggal ajándékoz­ták meg a hajóácsokat. A District Councilban a re­(Folyatatás a 3-ik pladlon) Lewisnak nincs követelése a check-off kivételével a sztrájkoló bányászok számára a közös konferencián A bányabárók követelései közül még csak a békéltető bizottságot utasítja vissza A bányabárók és a bányászvezérek közös konferenciáján Lewisék olyan gyors egymásutánban mondanak le a sztrájko­lók követeléseivel, hogy az A. F. of L. elnöke, Green, ma meg­ismételte azt a jóslatát, hogy a sztrájkot a bányászszövetség vezérei tíz napon belül lerendelik. A konferencia harmadik napján Lewis már csupán egy követeléshez ragaszkodott, a check-off rendszer fentartásá­­hoz, s kijelentette, hogy a töb­bi követelés nem lesz akadálya a békének. A bányabárók kö­vetelései közül pedig csupán azt utasítja még vissza, hogy a bérek szabályozása békéltető bizottságra ruháztassék. Ilyen körülmények között érthető a konferencia közös nyilatkozata, mely szerint “a konferencia megegyezett ab­ban, hogy a békét meg kell és meg is lehet kötni és a konfe­­rencia nem fog eredménytele­nül feloszlani.” Az eredmény a bányászok kijátszása, a bányászok élet­színvonalának további leszorí­tása és a bányászszövetség to­vábbi meggyöngítése lesz. A bányászvezérek három nap alatt belátták, hogy “a közvélemény nem tűrné a kon­ferencia eredménytelen felosz­lását, tehát a békét minde­n­áron meg kell kötni.” Nem te­ték hozzá, hogy a békekör árát a bányászok fogják me­fizetni, ezt azonban már a pá­nyabárók és a kapitalista­­­pok tudják, tehát megállapít­ják a saját hangulatuk hogy az nagyon optimisztiki A huzalkodást még egy id­ő folytatni fog a leány ".W ' * Kína visszaveti a tőkés kárérítést Visszaküldte Peking az impe­rialisták csekkjét. PEKING, december 31. — A kínai külügyi hivatal utasította shanghai­ ügyvivőjét, hogy uta­sítsa vissza külföldi imperialis­ták 75,000 dolláros csekkjét, a­mellyel a shanghaii vérengzést akarják “kárpótolni”. A kínai kormány nem tartja kielégítő­nek a minden magyarázat nél­küli csekk-kiutalást. LONDON, december 31. — Csang Cse Lin állítólag egy csa­pattest élén megindult Dél felé, hogy támadást intézzen Feng, a keresztény tábornok ellen. Ez ideig nem került a sor ösz­­szeütközésre. Négyezer dollár nyugdíjat kap Hylan A Board of Estimate évi 4 ezer 205 dollár 99 cent nyugdí­jat szabott meg Hylan volt polgármester számára, a ka­pitalisták s saját zsebe érdeké­ben kifejtett tevékeny műkö­dése elismeréséül. BUDAPEST, dec. 31. — Az Általános Magyar Hitelbank 50 millió dolláros kölcsönt vett föl egy amerikai pénzcsoport­tól. Kétezer új előfizetőt Január elsején indul meg az Új Előre új kampánya. Január elsejétől számított négy héten, belül kétezer új előfizetőt kell szerezni az Uj Előrének. Kétezer új proletárt kell fel­sorakoztatni február elsejéig az Uj Előre mö­gé. Kétezer proletárt kell megszabadítani a polgári lapok karmaiból. Kétezer robotost kell elhódítani az ellenségtől. A múlt kampányunkban kétezerötszáz új előfizetőt szereztek az Uj Előre fáradhatatlan terjesztői. Pedig akkor még az Uj Előre előfi­zetési ára nyolc dollár volt egy évre. Ma már hat dollárért juttathatjuk el lapunkat a prole­tárok kezébe. És ez a tény nagyban megköny­­nyíti az új előfizetők megszerzését. Az egy hónapos kampány alatt felvehetünk két hónapos előfizetéseket is egy dollárért.­­ Egész biztosra vesszük, hogy az, aki egyszer az Új Előrét olvassa, azt többé ki nem adja a kezéből. A két hónap alatt minden proletár tisztában lesz azzal, hogy itt Amerikában csak egyetlen magyar napilap van, amely csak a munkások érdekében harcol, mely megalkuvás nélkül száll síkra a munkásosztályért, mely előtt semmi sem szent, semmi sem fontos, egyedül a munkásosztály érdeke és ez az UJ ELŐRE. Munkára fel Uj Előre olvasói. Gyűjtsétek a munkástestvéreiteket az Uj Előre köré. Két­ezer uj előfizetői *-' hét alatt.

Next