Uj Előre, 1928. január (24. évfolyam, 5549-5579. szám)

1928-01-05 / 5553. szám

6. CIdal MINDEN HAIAIMAT^AAÄIINKXSOKNAIC UJ ELŐRE Cnt«r«4 u »Mord elua matter Ausuat 1, 1»I1, «t th« Peat Offlo* *t «W Torit, K, I. «ndar th« Aot of March Ird, 1»T». “,ty ***«»» »uMlafc«« «*«rr day ln th« y«ar by th« UJ Bldr« Publtahi«# J C«^. !*•., tl Pirat Str««t, Now York, N. T. I , National Sd'tloa, Published Daily, Bxoept Sunday. 'IBLtCPHONK: ORCHARD «337—I. LOUIS TOTH. ManasrM. j iubscrfptlon rates: On« year Jfl.OO; six meatus 33.00; three months »n* month 6—.75.—New York City: On» year $3.03.—Foreign oouatrts« On« year $11.00; six months $0.00; three months $3.50. I I1NOLE COP1K3, DAILY I CENTS, SUNDAY t CENTS. |( tlfcdja as tv minden napján as UJ Előre Publishing Co., Ino. 33 fllS street. New York, N. T. KilOftsetcat Arak; E«ry írre $«.00 (New Yorkban $».00); hat hónapra $•.*♦$ ' három hónapra $1.75; egy hónapra $—.76. — Külföldre; E»y évre $13.0*1 hat hónapra $6.00; három hónapra $3.50.­­ • EGYES SZÁM­ÁRA: HÉTKÖZNAP 3 CENT. VASÁRNAP 6 CENT. Minden cheek, money order, stb., az alábbi névre állítandó MI “ÚJ ELŐRE”: 33 FIRST STREET. NEW YORK, M. T. , A KÉTSZÁZHUSZONNYOLCAK Az Egyesült Államok Internal Revenue Bureauja, (jöve­delmi hivatal) kimutatja, hogy 1927-ben 21-gyel szaporodott azoknak a száma, akiknek jövedelme eléri s meghaladja az egy millió dollárt. Számuk így összesen 1927 végén 228. Ezek kö­zül van 14 olyan, akiknek személyes jövedelme meghaladja az öt millió évi tiszta jövedelmet. Ezek a Morganok, a Rockefel­lerek, a Fordok és a többi tizennégyek, akik az óriási trösztök élén állanak és monopóliumot biztosítva maguknak, fosztogat­ják az Egyesült Államok százmilliós népét. Ezek a 228-ak és 14-ek Amerika és lassan az egész világ igazi urai. A nemzetközi kapitalizmus legnagyobb bandita fő­nökei, akik duvadakként fosztják úgy az Egyesült Államok né­pét, mint az egész világot, ahol csak megjelennek. Ezeknek a kormánya, ezeknek az eszköze a washingtoni kormány; ezek érdekében mozgatják az egész állami gépezetet, hogy ők szaba­don rabolhassanak, pusztíthassanak. Ezek érdekében történik itt minden. Hitványul hazudják, hogy az Egyesült Államok kormánya a népből, a nép által és a népért van. Dehogy. A kétszázhuszonnyolcakból, a kétszázhuszonnyolcak által és a kétszázhuszonnyolcakért. Ez a valóságnak megfelelő, ha meg akarjuk jelölni az Egyesült Államok igazi alkotmányát. És amíg a kétszázhuszonnyolcak és a tizennégyek száma, ha csak 21-gyel és 7-tel is szaporodik, mint a 228-aké és a ti­­zennégyeké szaporodott 1927-ben, ugyanakkor százezrekkel és milliókkal szaporodott a 228-ak által kifosztottak és tönkretet­tek száma. A munkásosztály hatalmas rétegei nyomorodtak el egyre nagyobb mértékben. A bérlevágások, a fokozott speed, rosszabb munkaföltételek, rettenetes munkanélküliség, amely mind föltétele a milliós rablók számbeli és vagyonbeli gyara­podásának, egyre mélyebbre lökik le a dolgozók tömegeit a hír­hedt “amerikai életszínvonalról”. A bányászok féléves kizárá­si­, a passaici szövők leverése, a coloradói bányászokra leadott s­or­­tizek, injunk­tionok az egész amerikai munkásmozgalom , hel, börtön, gázbomba, kozákhad, tank és gépfegyver — mi­ndez a kisérő jelensége és borzalmas muzsikája a 228-akról álő nagytőkés jelentésnek. És Greenék ahelyett, hogy kíméletlen osztályharcot indí­tanának a tisztogató 228-ak ellen, újév ü­dvözletükben még fo­kozottabb “osztályegyüttműködést”, azaz, még korlátlanabb fosztogatási szabadságot hirdetnek a kétszázhuszonnyolcak­nak. Mert ezt teszik, amikor a borzalmasan kizsarolt tömege­ket osztályegyüttműködésre szólítják föl. Egyetlen szavuk nincsen ebben az üzenetben a pennsylvaniai és coloradói bá­nyászokkal szemben elkövetett betyárságok ellen. Egy szó sin­csen arról, hogy a munkásság feladata a szervezetlen milliók megszervezésével, minden meglévő szervezet fokozottabb föl­készültségével indítani harcot a nagytőkés gonosztevők ellen. Ellenkezőleg: az osztályegyüttműködéssel még fokozottabb ki­zsákmányolásnak nyitni meg az útját. Az Egyesült Államok öntudatos munkásságára vár a fel­adat, hogy megkezdje a komoly harcot az egyre nagyobb ará­nyú kizsákmányolás ellen. Osztállyá szervezni Amerika mun­kásságát, megteremteni a maga politikai képviseletét is a La­bor Party formájában, minden erőt összpontosítani a harcban levő bányászok támogatására, minden erőt mozgósítani az in- J­unctionok visszaverésére s az egész amerikai munkásosztályt egységes harcba vezetni a kétszázhuszonnyolcak rablóuralma ellen. Ebben a harcban mindig az első sorokban voltak és lesz­nek a kommunisták, a proletariátus egyetlen forradalmi párt­jának, a Workers (Communist) Partynak vezetése alatt. A Horthy Ellenes Liga hatalmas tömeg­­gyűlést rendez január hó 8-án Passaicon Passaic, Garfield, Clifton magyarsága! Miért vannak pogromok Magyarországon? Miért nincs szólásszabadság, gyülekezési- és sztrájksza­badság? Hogyan lehet az amerikai magyarságnak támogatni a Ma­gyarországon, Jugoszláviában, Romániában élő magyar test­véreit szabadságjogaik eléréséért? Ezekre a kérdésekre válaszolnak a “LIGA A N­ORTHYZ­­MUS ELLEN” szónokai a MORRAY HALLBAN (159 Fourth Street, Passaic) tartandó TÖMEGGYŰLÉSEN, • amely 1928 január hó 8-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel lesz. Szónokol?: Dr. Büchler Sámuel, New York állam volt főügyész -he­lyettese. Gellért Hugó, a “New York World” művésze. Bálint Imre, író. Lesz szlovák szónok is. Belépődíj nincs.­­ Egész Passaic és környéke magyarsága vonuljon töme­gesen január hó 8-án a Makray Hallba! Január 15-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel lesz a Liga a Horthyzmus Ellen egyletközi kongresszusa a new yorki Central Opera House kristálytermében (67th St. és 3rd Ave.) Mind­en egylet küllte ki delegátusait. UJ ELŐRE A tél beköszöntött a Metropolisba Riport az East Sideról és West Sideról Lengyelországból jöttek. És Svédországból és Romániából. Megérkeztek Ellis Islandra. És patra szálltak a Batterynél. A hasító, dermesztő hideg­ben, bevándorolt csoport érke­zik az ígéret Nagy Városába. A kapitalista világ fővárosa most különösen rosszul fogad­ja proletár “vendégeit”. A rokonok és barátok szétvi­szik őket. Hamarosan majd ott lesznek a gyárak előtt és a munkanélküliek padjain, a par­kokban. ★ Milyen jó meleg van a sub­­wayban. Az első percekben. A­mikor a csikorgó hidegből a rohanó, egymást tipró ember­árral besodródsz a földalatti városba. De hideg annak, akik ott ter­til el az éjszakákat. Egy éjsza­kát a másik után. Hónapokat. [ Egy egész telet. Testvér! Nem lehet megbo­csátani Kapitalista Ameriká­nak, hogy munkából kitaga­dottjai a subwayban, lócákon elnyúlva töltik a teleket. ★ A Bowery ma különösen élénk. Az emberek futnak.Vagy egy helyben topognak. Fáznak. Minden negyedik-ötödik em­ber felsőkabát nélkül topog, vagy futkos a Boweryn. Egyszerre csak tömeg torló­dik össze. Mi lehet? Valami szenzációsan olcsó kiárusító ütötte volna fel a ta­nyáját a Bowery egy sarkán? Vagy a medicinás ember be­szélne portékája csodahatásá­ról? Nem. Ezért ma nem állnak meg a Bowery nyomorultjai. Valaki elájult. A hidegtől. Vagy az éhségtől. Vagy mind­kettőtől. Fölemelik és beviszik a Had­ley Rescue Hallba. Dörzsölik. Rázzák. Egy kis meleg levest öntenek a szájába. Egy kis moonshine is kikerül a hátsó zsebből. A Bowery szolidaritá­sa felülkerekedik. Ki tudja, holnap őt, vagy ezt, vagy pedig amazt, ugyanígy hozhatják be i. Bowery valamelyik képmuta­tó misszionáriusához. A Union Square lócainak még ilyenkor­­ is van lakója. Mintha odafagytak volna a pa­dokhoz. Félni a hüléstől? Már nincs mit. Az életük fele már kifa­gyott belőlük. Még amikor jár­káltak. És már nem járkálhat­nak. Mert elfáradtak halálig. A fagy zsibbasztja, demneszti, majd csonttá merevíti testü­ket. És még mosolyognak is. Mintha álmodnának. Melegről. Lakásról. Ételről. Barátról. És a fagyott ember holttes­tét elviszik. Szépen. Csendben. Feltűnés nélkül. Nem jó propaganda ez ... ★ Csak pár lépés a Greenwich Village. Kispolgárok. Álművé­szek. Irodalompártoló elhízott nagykereskedők. És egy pár igazi művész, aki hitelbe eszi át magát a télen. A tél itt már elviselhetőbb... És feljebb, a gazdagok üve­­nuein, ahol télre le vannak sze­gezve, deszkázva ajtók, abla­kok. Nehogy valamely fagyló­­dó munkanélküli menhelyet keressen az előcsarnokban. Hol vannak uraik? Talán Floridában. Talán Californiá­­ban. Talán a Riviérán. Jó he­lyen. Ahol a Metropolisban most fagylódók és megfagyot­tak és éhenhalódók kis verejté­kéből élik­ a burzsujok nyará­nak örömeit. Ilyen a Metropolis télen . . . Amikor a kései tél beköszönt a Kapitalista Világ Fővárosába... K. L. Ellis Island, a Sóhajok Szigete Ahol Greenwich Village elválik az East Sidetól... MAGYAR PROLETÁRLEVELEK A SZOVJET­UNIÓBÓL (Alább pár részletet köz­lünk egy levélből, amely Le­­ningrádról érkezett ■ Marika János"*" elvtársunkhoz egy Schneider nevű elvtárstól, a­ki hosszabb ideje dolgozik a Szovjet Unionban. Schnei­der elvtárs levele majdnem teljes egészében a tízéves , szovjet évfordulón szerzett­­ benyomásairól szól és arról a lelkesedésről, amelyet az­­ váltott ki, hogy az amerikai­­ magyar proletárok egy vörös zászlót küldtek a moszkvai Magyar Klubnak. A levél egyes részletei itt következ­­i neki­­k “Kedves Másika elvtárs! Na­gyon örültünk, amikor hallot­tuk, hogy az amerikai magyar proletárok milyen lelkesedéssel­­ gondolnak az orosz munkások s a Szovjet Unió tízéves jubileu­mára.. Igen könnyek jöttek a szemükbe a büszke örömtől, a­­­mikor hallottuk, hogy messze idegenben levő magyar testvé­­­­reink hülyén bátran és elszán­tan harcolnak a világforrada­­­­lomért. A magyar proletárok mindenütt előljárnak a harc­iban, bárhol éljenek is. “Sok-sok magyar proli sírt, a­mikor meghallották, hogy az­­ amerikai magyar elvtársak egy­­ vörös lobogót küldtek a moszk­vai Magyar Klubnak. Ez a zászló büszkén lobogott a 10-ik évforduló nagy ünnepélyén a moszkvai Magyar Klub épüle­tének az ormán.­­ “Nagyon szép ünnepélyt tar­tottunk mi is a leningrádi Ma­gyar Klubban. Annyian jelen­tek meg, hogy a terem kicsinek bizonyult. Amikor ezt a levelet í­rom, már beköszöntött a nagy orosz tél, amely éppen oly ra­­­gyogó itt, mint az orosz nyár. Szerettem­ volna, ha velünk lett volna, amikor az ünnepé­lyes fölvonulás lefolyt. Ilyet a történelem még nem jegyzett föl. Olyan óriási embertömeg vonult végig a városon, hogy azt hittem, a Newsky Prospect elsülyed a tömeg súlya alatt, a­mikor ott összegyülekezett. De olyan rend és fegyelem volt a fölvonu­s alatt és a menet oly művésziesen volt rendezve, hogy minden a legsimábban ment. “Éjjel élőképben mutatták be a Péter-Pál erőd bevételét, ahogyan az 1917-ben lefolyt. Láttuk megelevenedni azt az óriási harcot, amely akkor se folyt és hallottuk a Néván álló hajóágyuk dörgését, ahogyan az erődöt ostromolták, amely viszonozta a tüzelést. Aztán a cári palota előtt lefolyt harcot ismételték meg előttünk. Leír­hatatlan érzés fogott el, ami­kor láttam és elképzeltem a proletariátus hatalmas erejét, amelyet semmiféle reakció ma már és soha meg nem dönthet. Óriási erő van abban, amikor a fölszabadult munkásság egy szívvel-lélekkel küzd forradal­mának megvédelmezésére. “Amikor mindezt láttam, ar­ra gondoltam, hogy már nem sokáig kell várni, mert közel az idő, amikor a mi harcunk is el­jön, az utolsó küzdelem a vi­lágforradalom győzelme s min­den ország proletariátusa föl­szabadítja magát. Értesítem elvtársat, hogy az Új Előrét a Magyar Klubba ka­pom és kérem, értesítsen, hogy kinek küldj­em be az előfize­tést. Fiainak azt üzenem, hogy legyenek jó kommunisták,­­ mert ha valaha hazajövünk, azt hiszem, a mi gyermekeink lesznek azok, akik megmutat­ják, hogy külföldön hogyan és és harcol proletár a forradalmi fölszabadulásért. Ezek a gyermekek lesznek majd a magyar ifjúmunkás mozgalomnak az élén, mert ők a jövő generációnak a főoszlo­pai. Szeretettel üdvözöl minden­kit, forradalmi üdvözlettel Schneider és családja.” Munkában a magyar ideiglenes bányász segély - bizottság Január 14-én mulatságot tarta­nak a Munkás Otthonban . A hősiesen küzdő pennai, co­loradói és ohioi bányászok sztrájkját a magyar munkások­nak is szervezetten segíteni kell. Miként minden nyelvű csoport, a magyarok is megala­kítják a segély­bizottságukat, a­melynek feladata lesz az egyle­teket és egyéneket a munkába állítani. A napokban megalakult elő­készítő bizottság elhatározta, hogy még a hó folyamán nagy egylektöri konferenciát tarta­nak, amelyen a végleges se­gélybizottság meg lesz alakít­va. A konferencia időpontját s helyét rövidesen közöljük. Eddig a gyűlésig is azonban tenni kell valamit. Január 14- én, szombaton este a Munkás Otthon nagytermében műsoros mulatságot rendez a bizottság, amelyen bányász­szónokok fog­nak beszélni. Ezt a napot min­denki tartja fönn kellemes szó­rakozásra és a bányászok tá­mogatására. A ruhagyűjtést is megszer­vezték. Yorkvillében a Modern Bookshop lesz a gyűjtőhely. A tél hideget enyhíteni kell és mindenki juttassa el nélkülözn­ ­ ihető ruhaneműit. Bronxban, 708 Jackson Avenue alatt ve­­­­szik át az adományokat. A bizottság csak úgy végez­­t hét eredményes munkát, ha­­ minden magyar munkás támo­gatni fogja őket. Reméljük,­­hogy közel kétszázezer család­­szenvedése, a hidegbe taszított­­ gyermekek és asszonyok ezrei cselekvésre fog késztetni min­­den öntudatos munkást.­­ Az ideiglenes bizottság ne­­­vében: A. Kertész Segítség a sztrájkoló bányászoknak ! _____ PHILADELPHIA, jan. 4. — j IA Steinford Fur and Dying \ j Companynál dolgozó munkások körében mozgalom indult meg,, amelynek célja az, hogy az üzem munkásai támogassák a­­ sztrájkoló pennsylvaniai és co-­­­­loradoi sztráj­kólókat. Arra tö­­­­rekednek, hogy minden mun­kás egy órai munkabérét adja­­ oda a sztrájkolók támogatásá-­­­ra. Az így begyűlt összeget az­­ International Labor Defense­ útján fogják továbbítani. Az­­ akciót Grossman Jenő munkás­társunk, az Új Előre régi olva­sója kezdeményezte és szorgal-­ mazta.. Követendő példa a philai munkások eme megmozdulása, s­­amellyel minden műhely mun­­­­kásai segíthetnek a legna­gyobb nélkülözésekben szenve­­­­dő bányászokon. EGYRŐL-MÁSRÓL Írta: Lustig Imre Az újév beköszöntésével, minden kapitalista politikus nagyképűen nyilatkozatot adott ki. Mindegyik — kivétel nél­kül — a béke biztosítása mel­­lett foglalt állást. A magyar ipari munkásokat és földmíves szegényeket ter­ror alatt lenyűgöző kormány feje, Bethlen is nyilatkozott. Azon reményének adott kifeje­zést, miszerint “a magyar kor­mány a béke ösvényén el fog jutni a fennálló békeszerződé­sek revíziójához”. Miközben farizeus arccal eze­ket a szavakat mondotta, öt kocsirakomány elsőrangú gép­fegyvert fogtak le az osztrák határon, melyet Bethlen kebel­barátja, a munkás­gyilkos Mussolini küldött a magyar hadsereg részére, így leplező­­dött le a hazug Bethlen. Dwight F. Davis, az ameri­kai hadügyminiszter, másik mintaképe a kapitalista diplo­matáknak. Egy pár nap előtt beszédet tartott, melyben köve­telte, hogy a kormány gondos­kodjon arról, hogy az összes gyárakat pár nap leforgása alatt át lehessen alakítani — szükség esetén — muníciógyár­­tásra. Ugyanez a Davis beszé­det fog tartani az Országos Nő­szervezet előtt: “Miként lehet megakadályozni a háború kitö­rését” címmel. Mr. Davis jól tudja, hogy a mai rendszeren belül nem lehet megakadályozni a háború ki­törését. És Davis a legutolsó, a­ki valamit is tenne a háború el­hárítására. Mindez nem akadá­lyozza őt abban, hogy ne tart­son egy-két órás előadást a há­ború kitörésének a megakadá­lyozásáról. Míg a politikusok békéről prédikálnak és a háborúra ké­szülnek, az iparbárók és a ban­­­­károk fokozottabb prosperitást jósolnak és közben fokozzák a munkások kizsákmányolását, meghosszabbítják a munka­időt, levágják a béreket, meg­gyorsítják a munkát, emelik a profitjukat. CLEVELANDIAK! — TÁMO­GASSUK A BÁNYÁSZOKAT!! A sztrájkban álló, sokat nélkü­löző bányász testvéreinknek ruhára i­s van szükségük. Azok az east sidei . i munkások, akik bármilyen ruha­­i darabbal, vagy egyébbel akarják tá­­­­mogatni a. Bányászokat, hozzák el adományaikat az East Sidei Mun­­­­kás Otthonba, mely minden nap este 17-től 10-ig nyitva van. A kapitalisták profitjának emelkedésével emelkedik a munkanélküliek és az ipari bal­esetek száma is. Csak egyet említünk. A legretteneteseb­­bet. Az Egyesült Államok vak lakosainak 15 százaléka munka közben, ipari baleset következ­tében vesztette el szemevilá­­gát. Lewis H. Cams, a “Vaksá­got Megakadályozó Országos Szervezet” titkára megállapítá­sa szerint az ipari balesetekből kifolyó megvakulások legna­gyobb százalékát meg lehetne akadályozni. A bankároknak, a gyárosoknak, a buszoknak nem fontos a munkások szemevilá­­ga, élete. Részükre csak egy szent van: a profit. -----------------­ A balszárny győzött a belső vas- és bron­zmunkásoknál A belső vas- és bronzmunká­sok unionjában megejtett vá­lasztáson a balszárnyi jelöltek jöttek be többségben. Ennek a vezetőségnek a fel­adata a közelgő sztrájkot elő­készíteni, megszervezni a szük­séges gépezetet és felrázni a még meg nem szervezett mű­helyek munkásait. ----------------­ PASSAIC, FIGYELEM! Passaicon Ij Előre kap­ható minden reggel Schuster Candy és Stationery üzletében, 92 President St., Passaic, N. J.

Next