Uj Előre, 1929. május (25. évfolyam, 6031-6060. szám)

1929-05-01 / 6031. szám

7. oldal Harcra hív a Kommunista Internacionale Május 1-én (Folytatás az 1-ső oldalról) bíztak. Nem lehet elég erős kifejezést találni a második internacionálé vezetői ellen, akik az őket követő munká­sokat bevitték a háború vér­­tengerébe. S ahelyett, hogy megvédelmezték volna a kö­vetkező generációt a háború borzalmaitól, amint azt ígér­ték, előkészítették az angol és amerikai imperialisták­­ közti háborút, mely sokkal véresebb lesz, mint az utolsó háború volt. A fegyverkezési láz egyre magasabbra emelkedik. A hadseregeket mechanizálják. A légi, tengeri és szárazföldi haderők hadgyakorlatai na­pirenden vannak, épúgy mint 1914-ben. A Csendes-óceán nemsokára vértenger lesz.­­ Az elkövetkezendő háború pusztításaihoz képest az el­múlt háború rémtettei el fog­nak törpülni. A mai fejlett technika pusztító eszközei­nek felhasználásával, a mér­ges gázok igénybevételével, egész városokat egyik napról a másikra temetővé változ­tatnak át. A harctér és a hát­térben levő civil lakosság­­ közti kü­lönbség el fog tűnni. A háború kitörését hátrál­tatja a világ burzsoáziának azon félelme, hogy a munkás­katonák a kezükbe nyomott fegyvert ellenük fogják fel­használni, hogy az imperia­lista háborút polgárháborúvá változtatják át. Félnek a­­ Szovjet Unió forradalmi ha­tásától is. A Szovjet Unióra úgy tekintenek a munkások, mint egy fénylő csillagra, a­melyet a kapitalisták gyűlö­let fekete felhője vesz körül. A világ burzsoáziája fő fel­­adatának tűzte ki maga elé a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságnak a föld színéről való elsöprését, hogy azután szabad kezet kapjon a világ újra felosztá­sára. Ezért fegyverzik fel Románia, Lengyelország, Lit­vánia, Finnország fascista bandáit, hogy egy adott jelre közös támadást intézzenek, a többi imperialista hatalmak támogatásával a világ első munkás köztársasága, a Szov­jet Union ellen. Ezért áskálódik Anglia Af­ganisztánban, Kínában és a többi ázsiai országokban,­­ hogy előkészítse a támadást a munkás és paraszt köztár­saság ellen. A Szovjet Unió puszta léte halálos veszedel­met jelent a kapitalista rend­szerre, ezért akarják azt — megfojtani közös erővel. Azt mondották nektek,­­ hogy a háború befejezésével a nemzetek le fognak fegyve­rezni. Ezzel szemben a tény az, hogy a pacifizmus és a lefegyverzés köpönyege alatt minden ország burzsoániája állig felfegyverzett ellenfor­radalmi hadsereget szervez, melynek első és legfontosabb­­ feladata az ország munkásai­nak a gúzsban tartása. Ma angol katonák halomra lövik Bombay utcáin az imperia­lizmus ellen lázadó­­ indiai munkásokat. Tegnap angol és amerikai hadihajók tüzet okádtak a kínai munkásokra, holnap a fascista Reichswehr csapatokat fogják a lázadó német munkások leverésére kivezényelni. Csak a vak nem látja azt, hogy a nemzetközi burzsoázia, háborúra készül akkor, mikor felépíti fascista hadseregét, melynek segítsé­gével leveri a belföldi mun­kások és a gyarmati népek minden megmozdulását, mint az első lépés a háború meg­kezdésére. Amikor a frontra küldték a munkásokat, a második in­ternacionálé vezérei azt ha­zudták neki, hogy szociális jogaik megvédéséért kell,­­ hogy harcba menjenek. Majd ha visszajönnek, egész más viszony lesz a munkás és a munkáltató között, és mit látunk most? Van-e egyetlen olyan kapitalista or­szág is, ahol ne lábbal tipor­nák a munkások legelemibb jogait? Az ‘ipari demokrácia’ örve alatt elrabolják a mun­kások sztrájkjogát, mint azt a Ruhr-vidéki vasmunkások­kal tették. Németországban az iparbárók, a szocdem, Fül­ler kormány­­ védőszárnyai alatt milliószámra az utcára dobhatják a munkásokat. De ha a dolgozók harcba mennek éhbérük egy-két pfennigeni felemeléséért, akkor az egész államhatalmi apparátust­­ mozgósítják ellenük. A mun­kások sztrájkjogát, melyet a dolgozók hosszú és nehéz küz­delmek árán vívtak ki ma­guknak a tizenkilencedik szá­zadban, a szocdemek segítsé­gével elrabolják most tőlük. Egy évszázaddal akarják a tőkések visszavetni a mun­kásokat.­­ Az államhatalmi szerv rendőrhatalommá vál­tozott át, mely a Morgan­­bankház utasításai szerint jár el. Az uralkodó osztály öröm­mel üdvözli a szocdemek sze­repét, kiknek pártját “sem­leges” pártnak nevezett el, mely hivatott vitás kérdések­ben dönteni. Az “ipari demo­krácia” nyílt fascizmussá vál­tozik át. Egyes országokban, mint Olaszországban és Jugo­szláviában már a gyülekezési szabadságot is megvonták, a­míg más országokban, mint Angliában, törvényekkel kor­látozzák azt. Amerikában és úgy, mint Európában és a gyarmati or­szágokban is minden lehetőt elkövetnek, hogy a szakszer­vezeteket “kampány uniók”­­ká változtassák át. A kom­munistákat tömegesen zár­ják ki a szervezetekből, hogy így megtörjék a munkások ellenállását és a munkásszer­vezeteket fascista szerveze­tekké alakítsák át. A nyolc órás munkaidőt is eltörölték. Míg a Szovjet Unió munkásai csak hét és hat órát dolgoznak, addig a kapitalista országok munká­sait tíz-tizenkét órás munka­időre kényszerítik. A kapita­lista racionalizálás rettenete­sen kizsákmányolja a mun­kásokat. A termelés mecha­­nizálása géprészszé sülyeszti le a munkást, mely csak nö­veli a gyárosok profitját és a munkások százezreit az utcá­ra dobja. Tizenötmillió munkanélkü­li zájja a világvárosok utcáit. Ez a sokat hangoztatott Hoo­­ver-prosperitás egyik része, melyre oly büszkék a szoc.­­dem­ vezérek. A Hoover-pros­­peritást, a gyárosok és ban­károk prosperitását, a mun­kásosztály életszínvonalának leszorításával, a munkások kizsákmányolásának fokozá­sával, a latin amerikai népek elnyomásával az ázsiai kulik csontjainak a kiszipolyozásá­val érték el. Ez az a prosperi­tás, amiért a világ munkássá­ga vérét ontotta, éhezett, vér­zett négy éven keresztül? Ez az a prosperitás, mely a jövő nemzedékre vár, ha a papok és a második internacionálé vezérei által megáldott Szov­jet Union elleni háborút meg­vívja a munkásság? Amikor titeket a háborúba küldtek, hogy a szurongatok győzelme a demokrácia győ­zelmét jekenti az összes kapi­talista országokra.— Micsoda csúfság! Az Ígéret és a hideg valóság közt mily különbség! Az egész világ kapitalista osz­tálya elfogadta és alkalmaz­za a cári terror eszközöket. Európa felén dühöng a fehér terror. Soha azelőtt nem lé­tezett az, hogy harcos mun­kások ellen olyan kegyetlen ítéleteket hozzanak,­­ mint most. A munkások vezéreit büntetlenül gyilkolják. Kí­nában, Indiában és Indoné­ziában patakzik a kiontott forradalmi munkások vére. Németországban, Franciaor­szágban, Angliában és Ame­rikában a nyílt fascizmusra érik a helyzet. A szocdemek, mint rendőrbesúgók szerepel­­nek világszerte. A kapitalis­ták börtönei zsúfolásig telve a rendszer ellen lázadó mun­kásokkal. A polgárháborúk­ban szokásos eszközöket hasz­nálja a burzsoázia a munká­sok sakkban tartására, így fest a háború utánni hires demokrácia. Világ munkásai, szegény parasztjai és elnyomott né­pei! Számotok sok millió. — Míg a kapitalisták csak ma­roknyi, ők azonban szerve­zettek. Ha ti is megszervez­kedtek, legyőzhetetlen erőt képviseltek, mely képes for­radalmi megmozdulásával el­söpörni a föld színéről a ki­zsákmányoláson, elnyomáson igazságtalanságon alapuló kapitalista társadalmi rend­szert, mely egyik véres hábo­rúból a másikba taszítja a dolgozók millióit. A második internacionálé a kis burzsoá­zia és a számbelileg jelenték­telen munkásarisztokrácia szervezetévé változott át. A második internacionálén kí­vül állnak a szervezetlen­­ munkásmilliók, melyek vagy ösztönösen lázadnak a ki­zsákmányoló rendszer ellen, vagy követik a Kommunista Párt céltudatos vezetését. A munkások fokozottabb ki­zsákmányolása, a mai impe­rialista korszakban a kapi­talista ellentétek kiélesedé­se, a gyarmatok nyílt kirab­lása új forradalmi harcokra serkenti a munkásokat, sze­gény parasztokat és az elnyo­mott gyarmati népeket. Új sztrájkhullám söpör vé­gig a kapitalista országokon, mely a munkások radikalizá­­lódásának a jelképe. A Ruhr­­vidék vasmunkásai, Francia­­ország, Lengyelország és az Egyesült Államok szövői,­­— India és Columbia lázadó munkásai mind az elnyomot­tak harckészségéről tesznek tanúságot. Az emberi társa­dalom története a gyarmati népek forradalmi mozgalmá­nak a fejezetébe lép, a­mely egyesülve az imperialista or­szágok munkásainak a meg­mozdulásaival, alá fogja ásni a kapitalista társadalmi rend alapjait. Az új forradalmi mozga­lomnak még csak a kezdetén vagyunk, de már most megál­lapíthatjuk, hogy eltér ez az összes edigiektől abban, hogy míg a múltban a forradalmi harcok főleg csak Európára szorítkoztak, addig ma világ­méreteket öltenek azok. A vi­lággazdaságban előálló újabb válság forradalmi helyzetet teremthet számos előrehala­dott imperialista országban. Az elkövetkezendő válság­­ végzetessé válhat a kizsák­mányolási rendszerre. — A munkások, akik már látják­­ a kapitalista rend stabil vol­­■­tának ideiglenes és ingadozó­­ voltát, nem nézik többé kar­ba tett kezekkel a kapitalista racionalizálást és a háborús előkészülődést. Egyre inkább támadásba mennek át a vé­dekezésből. Egyre inkább a Kommunista Internacionálé zászlaja alá sorakoznak fel a kapitalista rendszer elleni harcra. A Kommunista Inter­­nacionálé harcol a dolgozók bizalmának a megnyeréséért, hogy azok aktív támogatásá­val forradalmi harcok árán felszabadíthassa őket. Ez a harc nemcsak a kapitalista osztály ellen, de a második internacionálé ellen is folyik, melynek vezérei a barrikád másik oldalán harcolnak. Nincs még egy olyan szer­vezet, mint a Kommunista Internacionálé, mely oly bát­ran a tömegek élére merne állni, és felvenni a harcot a mindennapos követelésekért és a végső cél kiküzdéséért egyaránt. Nincs még egy szer­vezet, mely egyesíteni tudná a világ minden részén lévő elnyomottal­ harcát egy kö­zös harcvonalon. A Kommu­nista Internacionálé a világ munkásmozgalmának forra­dalmi vezére, melynek veze­tése alatt győzni fognak a­­ nemzetközi kapitalizmus fe­lett. Elvtársak! Legyen ez a Május Elseje az osztályharc napja. Ne úgy ünnepeljük azt meg, ahogy a hatalmon levők szeretnék:­­ egy-két teremben gyűlésre összejőve, hanem a munká­­­­sok általános munkabeszün­­ tetésével és utcai tömegde­monstrációval. A burzsoázia mindenhol készül a munká­sok megtámadására. Erre a célra mozgósítja a rendőrsé­get. Mi munkások is mozgó-­­sítsuk erőinket és tüntessünk a háborús készülődések, a ra­­cionizálás, a speed-up beve­zetése, a munkabérek csök­kentése, a munkás szerveze­tek szétrombolása, az áruló szocdemek, a fascista reakció, is a sztrájkjog eltörlése ellen és­ a Szovjet Unió, a Kommunis-t ta Internacionálé mellett. Szólítsuk fel ezen a napon,­ a munkásokat, kizsákmá- j nyolt és elnyomott paraszto­lj­kát, a gyarmati népek millió­­j­a­it, hogy készüljenek fel új kapitalizmus elleni végső ro-­ hamra. Szólítsuk fel a kato-­ namundérba bujtatott mun-' kásokat, hogy fordítsák k­j fegyvereiket a saját burzsoá-­­ ziájuk ellen és segítsenek­­ megdönteni ezt a társadalmi­ rendszert és felépíteni a­­ munkások és szegény parasz­tok társadalmát. Adjuk tudo­mására a világ burzsoáziájá­nak ezen a napon, hogy éle­tünkkel védjük meg a világ munkásainak egyetlen orszá- j­gát a Szovjet Uniónt. Éljen Szovjet India! Éljen a Világ Szovjet Kor­­mánya! Világ munkásai, sorakoz- ■ zatok föl a Kommunista In-­ ternacionálé zászlaja alá! Éljen Május Elseje, az osz­tályharc ünnepe! Le a háborúval! Éljen a Szövetséges Szo­cialista Szovjet Köztársaság! Éljen a világ munkásainak proletárdiktatúrája! A Kommunista Inter­national Központi Végrehajtó Bizottsága. Tömeggyű­lés Bridgeporton a Rákóczi Hallban Csütörtökön tiltakoznak a bridgeporti magyar munkások 500 dollárjuk elsikkasztása ellen Az úgynevezett “egyletközi bizottság” néhány horthyista tagja elhatározta, hogy az egyleti tagság pénzéből küldik ki a munkások ellenségeit a buffaloi Nemzetgyűlésre. Az egyletek 500 dollár értékű liberty bondjaikat adják el, hogy kiküldhessék önmagukat a magyar fascisták buffaloi gyűlésére. Ez ellen tiltakoznak a bridgeporti magyar munkások most csütörtökön este 8 órakor. A LIGA A HORTHYZMUS ELLEN által rendezendő NYILVÁNOS TILTAKOZÓ NÉPGYŰLÉSEN, amely a NAGY RÁKÓCZI HALLBAN LESZ. Szónokok: Dr. Büchler Sámuel, volt helyettes főállam­­ü­gyész, New York város jogtanácsosa és Meyer Gusztáv, a Liga egyik vezetője. TÖMEGESEN LEGYENEK OTT A BRIDGEPORTI ÉS KÖRNYÉKI MAGYAR MUNKÁSOK.____________________ KOVÁCS ERNŐ VENDÉGLŐJE * A MUNKÁSOK KEDVENC TALÁLKOZÓ HELYE.­­ 1497 YORK AVENUE 79 és 80-ik utcák között NEW YORK __________ Ízletes ételek és hűsítő italok kaphatók. Phone: Spring 2604-2605 IMPERIAL PAPER & TWINE GO. 121 PRINCE STREET NEW YORK CITY ÖN TÁMOGATHATJA A PÉKMUN­KÁSOKAT, HA VÁSÁROL ÉS AZ ITT LÁTHATÓ KENYERET SZERVEZETI JELVÉNYT A KENYÉREN KÖVETELI! AMALGAMATED FOOD WORKERS PROGRESSIVE HUNGARIAN RESTAURANT BANKETT HALL EzeUítt az “Oriental” Jó kiszolgálásra nagy gondot fordítunk. Speciális árak délutáni bun­kó és bridge partykra. Modern kényelemmel föl­szerelve. Eljegyzési, házassági, ban­kett és más alkalmakra. HERMAN STRULL személyes vezetése alatt 2011 West North Avenue Chicago, 111. TELENFON: HUMBOLDT 13­6 A chicagói west sidei magyar­ság kedvelt találkozó helye! FIGYELEM! CHICAGÓIAK! FIGYELEM! Az Egyetemes Védelmi Bizottság 7. Számú Csoportja VASÁRNAP, MÁJUS 5-ÉN a­­ WICKER PARK HALL nagytermében, 2040 W. N. Ave. Nagyszabású Májusi Ünnepélyt rendes SZILÁGYI LÁSZLÓ rendezése mellett. ------ Színre kerül: “FOROG VAGY NEM FOROG" című parasztkomédia. Hatalmas műsor Chicago leghíresebb művészeinek felléptével BELLEPTIDIJ 75 CENT. Az osztálytudatos munkások tömeges megjelenését várva: A Bizottság NAGY BÚCSÚ HANG­VER­SENY URBAN BÉLA URBAN BÉLA május 17-ÉN PÉNTEK ESTE 8.05-KOR NAGY HEGEDŰ HANGVERSENYE 1929 MÁJUS HÓ 17-ÉN A KIMBALL HALL­BAN, Wabash Are, és Jackson Bird. URBAN BÉLA június 1-én indul EURÓPÁBA, hogy ta­nulmányait — YSAYE — világhírű hegedűművész veze­tése alatt befejezze. URBAN BÉLA jelenleg 17 éves és a chicagói magyarság­ által is előnyösen ismert DORAZIL E. jeles zenetanár, a Cosmopolitan Zene Conservators igazgatójának szakszerű vezetése alatt 9 évi gyakorlat után fejlődött azon művészi tökélyre, amely garantálja ragyogó művészi jövőjét. URBAN BÉLA, aki már 8 éves korában elragadta a chica­gói magyarságot, nagy reményekre jogosító precíz játé­kával, DORAZIL JÓZSEF zongora­művész társaságában indul EURÓPÁBA, hogy tanulmányai befejezése után, mintegy ÚJ CSILLAG, a magyarság büszkesége, hódítsa meg hegedűjével a világot. Tisztelettel kéri a zenekedvelő magyarság szives párt­fogását. A RENDEZŐSÉG. A haláltól, — az öregségtől a szegénységtől, — a betegségtől FÉLNEK EGY NAGY TUDÓS MEGÁLLAPTÁSA SZERINT MANAPSÁG AZ EMBEREK LEGJOBBAN SOK MILLIÓ ember szenved vesebajtban és nem veszi észre, csak akkor, ami­kor a baj már nagyon komollyá válik. A vesebaj alattomos, sokáig észrevétlenül lappang és komolyan akkor rohanja meg az embert, amikor legkevésbbé várja. Ha a háta fáj, ha dereka táján éles vagy tom­pa fájdalmakat érez, ha fejfájás gyötri, szédülés­ben vagy kimerültségben szenved, ha ideges és ki­merült, ha zavaros, sötétsárga vagy piroska át­látszó a vizelete, ne várjon újabb jelekre. Bizo­nyos, hogy veséi segítségre szorulnak. Komoly vesebajok megelőzhetők Y­E­N-D­I­K által. YEN-DIK segít rendbehozni a veséket, megtisztítani a veséket a felhalmo­zott savaktól, felesleges anyagoktól és mérgektől. Igyon egy csésze YEN-DIK-et reggel és este. A YEN-DIK ritka gyógy­füvek összetétele s csodálatos hatása van. A YEN-DIK ép úgy elkészítendő, mint a közönséges tea. Egy csészére való teá­hoz vegyen egy evőkanálnyi YEN-DIK-et és vízben főzze meg. A YEN-DIK egyedüli készítője és árusítója a PARTOS C. MIKLÓS elnök­lete alatt álló Cornel Drug Stores, Inc. — 1 kanna 1 dollár, 6 kanna 5 dollár. — A YEN-DIK kizárólag a PARTOS C. MIKLÓS vezetése alatt álló CORNEL­­PATIKÁKBAN kapható. 112 West 42nd Street, 6-ik Ave mellett: 9 East 45th Street, 5th Avenue mellett; 2292—3rd Avenue, 12öth Street mellett; 668—8th Avenue, 42nd Street sáriién; 321—6th Avenue, 20th Street sarkán; 423—4th Avenue, cor. 29th Street. 202 W. 40th Street, a 7th Avenue mellett: 1 NEW YORK. CITY LEVÉLBENI MEGRENDELÉSEKNÉL VÁGJA KI ÉS TÖLTSE KI AZ ALÁBBI SZELVÉNYT: CORNEL DRUG STORES O FAST 45th STREET, NEW \ ORK DEPT. E. A. Mellékelek .......................-t, melyért ké­rek elmemre ui cm re .............. . . . kanna VL X-CIKUT küldeni. Név ............. ................................................................................... Utca és szám .............................................................................. Város ...................*......................*.................. ----------* EGY MÁSIK NAGY INTÉZMÉNY PARTOS C. MIKLÓS ELNÖKLETE ALATT Tel. Rhinelander 7794. ALEX HERBST Delicatessen, Grocery és tej áruk. — Legjobb ma­gyar importált áruk. 340 E. 77th Street (1 és 2. Ave között) New York City Ha szép és jó munkát akar jutányos áron, keresse fel JOE KLEIN FESTŐ és PARÍROZÓ ÜZLETÉT, aki tíz havi törlesztésre is elkészíti a munkát Buckey Wall Paper Co. 2628 WOODHILL ROAD, CLEVELAND, OHIO 41/2 kamatot fizetünk betétek után ne­gyedévi elszámolás mellett Hazautazok írjanak honánk felillágronitásért. Forduljon boa- Bánk símélyesen vagy levélben RUTTKAY JENŐ BANKHÁZA 106 Are. B, New York IKI.EFOPn ORCHARD 3737-28

Next