Uj Előre, 1931. február (27. évfolyam, 6658-6685. szám)

1931-02-01 / 6658. szám

2. oldal kevesebb is elég. A Washington Missionary College 2 leánydiákja nemes kísérletbe fogott. Ezek a ked­ves, Krisztus lelkéből fakadt, üde, 67 éves leányzók olyan menüvel próbálkoztak egy hé­ten át mely heti két dollárba kerül. Nem többe. Egy hétig éltek ezen a kí­sérleti koszton és azt állítják, hogy soha az életben nem érez­ték oly jól magukat. Két dollár 7-tel elosztva az napi 29 centnek felel meg. Ét­rendjük a következő volt: Reggeli: Szilva, zab tejjel, rántott krumpli, vajpótlék és tej. Ebéd: Sült krumpli, zöldsé­ges szósz, sárgarépa sült, spe­nót, káposzta, vaj és kenyér. Vacsora: Pattogatott kuko­rica, egy savanyú alma és tej. Még három hétig szándékoz­nak ezen a kísérleti koszton él­ni. Hát kedves lányok a kísér­letezéssel törüljetek ki a sze­meteket sírva. Ti keresitek a legolcsóbb és legegyszerűbb amerikai életmódot? Aztán a 29 centből való élést még egy­szerűnek is nevezitek? Nohát ez nem áll. 29 centből már fejedelmi módon lehet él­ni egy nap. Ha tudni akartok valamit a kísérletezésről, akkor gyertek hozzám. Míg ti 29 centből él­tek egy nap, nekem 29 cent elég egy héten. Idefigyeljetek az én menüm­re: HÉTFŐ. Reggeli Először is hónapok óta nem hiszek a reggelizésben. A reg­gelizés veszélyt rejt magában: el találok hízni és jelenleg nem rendelkezem pénzzel, hogy új ruhát vehessek. Én különben is csak délben kelek fel és ez már­is automatikusan elejti a reggelit. Ebéd: Egy zsemle ,02. Egy retek .................­—.02c Vacsora ! Ami a vacsorát illeti, ebben a tekintetben én zseniális meg­oldást találtam. Én tudniillik vacsora előtt fekszem le. Hétfői kiadás összegez­­ve „.....04c. KEDD. Reggeli: Ugyanaz mint, hétfőn azaz Ebéd 1 ugorka (savanyu vagy­­..................—00c. ecetes) ...........i......­*­I zsemle .............—­­02c Vacsora: lásd’ hétfő.—­00c keddi kiadás összegezve—­.04c SZERDA, Reggeli: Ami a keddi vacsoráról maradt Ebéd: Egy mákos kifli Egy pohár sós viz 1 csuinggam...... Vacsora: (Lásd péntek.) Szer­dai kiadás összege —­03c. Egy Cent Takarítás. CSÜTÖRTÖK. Reggeli: Egy kis torma...........—­02c. Ebéd: Egy kis torna -00c. Pohár víz és szilvasz.—­02c. Vacsora: Ebédről maradt szilva­magok­­.....—.........—-00c. Csütörtöki kiadás össze­gezve ......................—­04c. PÉNTEK: Böjtnap. Ez legalább heti egyszer gyakorlandó. Orvosi szakkönyvek tucatjaival tu­dom igazolni, hogy milyen fon­tos a böjt a szervezetre. Kiadásom tehát egyen­lő ___________...__—00c SZOMBAT: Ez az én napom. Amerikai ünnepnap. A macskát már ko­ra reggel elzavarom a szeme­teskannákról és gondoskodom arról, hogy egész napra bő ele­delem legyen. Kiadásom tehát........—.00c. Hátra van még a vasárnap. VASÁRNAP: A reggelt ilyenkor áhitatos ima mellett a templomban töl­töm, kérve istent, hogy tovább­ra is tartsa felettünk áldó ke­zét és tartsa meg az országot további jólétben. Ámen. Ebédre megeszem egy almát a szegény munkanélküli alma­árusok javára és így hozzájá­rulok az ország nehéz helyzeté­nek megjavításában is .05 cent Vacsorára m­e­g­i­­szom egy kávét egy fogpiszkálóval ................05 cent Szegények közt ki­osztok ...........................04 cent .14 cent Heti kiadásom tehát kerek 29 cent Súlyom annyi mint 63 font. Csekély száz fontot veszítet­tem affeletti bánatomban, hogy köztársaságunk derék elnöke és polgármesterünk mily nehéz helyzetben van e kritikus idő­ben. Jelenleg tervezetet és menüt készítettek, mely még további csökkenést tesz lehetővé az amerikai életszínvonalban. Hő vágyam a heti 7 cent megélhetési költség kivívása és azt hiszem eddigi sikereim Hoover elnök mélységesen méltányos gazdaságos rend­szerével tökéletesen megfér­nek Itt kereken kijelentem, hogy ellene vagyok a magasabb élet­­színvonalnak, mert az harcot igényel; a harc káros a szer­vezetre, azonkívül növeli az ét­vágyat, melyet az én heti 29 centes amerikai tervezetem nem tud kielégíteni. Akinek ez nem tetszik az menjen vis­­­sza Moszkvába. Ami a missziós lányok élet­módját illeti, a túlságosan pa­zar, gazdag és korai elzsíroso­­dásra vezet. Krumpli, pattogatott kuko­rica, savanyú alma túlságosan táplálék. Helyettük szilvamag, tök­mag, kenyérhéj, általában az én étrendem ajánlatosak. Egyben ajánlom, hogy ét­rendemnek “100 percentes Amerikai Életmód” nevet ad­janak. . Egy kiaszott legionista. (írta Martin Stone.) .02c.­­.00c —02c. ........00c. ...—01c. Munkanélküli induló Irta: BAKÓ JÓZSEF Tartjuk azA u­cákat Korgó gyomorral. Bőséges kirakat Bennünk csak vért fonal. Munkás kenyeréhez miért nincs most vaj Jótékonyság-konyhán sok ám a tolvaj. Hosszú kenyérsorok alamizsnát várva. Állnak ezrével ott az utcába! Rendőrök vigyázzák, hogy ne essen bajuk. Jótékonyság-konyhán vannak nagy tolvajok, A sok nagy közt első a z üdvnek Serege, Mennydörgős menykő ütne már bele. Fújják a trombitát borzasztó ricsajjal, A szent seregnek minden tagja tolvaj. Börtönből kerültek a társadalomba. “Kutyából nem lesz szalonna. Ebre bízott hájtól kopog hát a szemünk. Egyedül a harc segítő eszközünk. Éhező seregek, tartsunk mindig össze. Sorsunk intézését vegyük a kezünkbe. Emeljük fel öklünk a tolvaj bandára. Menjenek a pokolba Jótékony konyhára. U­J ELŐRE A kapitalista civilizáció gyöngye: Kenyérsorok a gyermekek részére. Gyermekek a USSR-ban Ai­ amerikai burzsoá folyó­iratból, a BieCall magazinból vesszük ezt a cikket, amely érdekes fényt vet a Szovjet Unióban véghe merüít hatalmas átalakulásra és­­ a tömegek helyzetére. .Helen Christina IJenet, burzsoá újságírónő írta ezt a cikksorozatot, burzsoá lapban jelent meg, vagyis a cikkben inkább­ ellenséges túlzásra, semmint jóakaratra lehet számítani. A sok szov­­jetgyalázó rágalmazó cikk után, amik a kapitalista saj­tóban megjelentek, nézzük meg, mit ír egy olyan bur­­zsoá újságíró, aki csak kissé is hűen akarja visszaadni a tapasztalatait. A gyermekek gondozására nemcsak a nagyobb városok­­ban fektetnek súlyt, hanem hasonló munka történik az or­szág minden részében. Ha nem hiszik nekem, jöjjenek el ve­lem a Red Presnia kerületbe, amit azért hívnak így, mert a fáradalom idejében itt a vér szó legszorosabb értelmében patakokban folyt az utcán, ahol a rombolás óriás mérvű volt, hogy még ma is, 13 évvel a for­radalom után még mindig a ledöntött épületek romjai kö­zött visz az utunk a gyerme­kek nappali telepéhez és az anyák és csecsemők klinikájá­hoz. Az épület főbejárójához jobb út vezet, de egy jó újság­író mindig hátulról igyekszik valahová bejutni. “Miért nem tisztították még el a romokat” — kérdeztem később “Nem volt még rá időnk” felelték. Erre nem volt idejük, de arra sokkal fontosabb do­logra — otthont építeni a gyer­mekek részére, arra igen. Az egészséges gyermekeket hoz­zák ide minden tíz napra or­vosi vizsgára. Ha az anyák dol­goznak, egész napra itthagyják a gyermekeiket. Ha a gyere­kek még szopósak, akkor a gyárból annyiszor mehetnek el egy nap, ahányszor csak szük­ség van rá, anélkül, hogy ezért a fizetésükből valamit is le­vonnának. A Szovjetben a gyermekek ápolása fontosabb mint a gyári munka és ezért ezt részesítik előnyben. Három éves korukig a gyer­mekek az Egészségügyi Osz­tály közvetlen felügyelete alatt állanak. Ezután pedig a Köz­­oktatásügyi bizottság is gya­korol felügyeletet felettük.­­ Azok a látogatók, akik mint én, az amerikai közoktatási rendszerhez vagyunk szokva, csodálkozva nézzük a sok kü­lönböző iskolát és óvodát. Ha egy gyár vagy kollektíve gaz­dasági hasznot csinál, vagy pe­dig külön alapja van, akkor ezt a társadalmi munkára for­dítja. A munkások iskolát vagy klubbot építhetnek belőle, a­mely aztán annak a kormány szakosztálynak a felügyelete alatt áll, amihez hozzátartozik. Mindegyik jól vezetett gyár­nak van gyermek játszó­tere, iskolája, klubjai, házai és ter­mei mozi és színelőadásokra. ■ A városokban manapság a gyermekeknek negyven száza­léka napi otthonokban és óvo­dákban van. Hatvan százalé­kuk pedig ott van az anyjuk­nál mint minden más ország­ban mindaddig, amíg nyolc évesek nincsenek — ennél a kornál kezdődik az iskola­kötelezettség Szovjet Oroszor­szágban. Sok iskolában , óvo­dák rendesen a gyárakhoz tar­toznak. Leningrádban megvizsgál­tam egy külvárosi köziskolát. Az épület gyönyörű volt. 1600 héttől tizenhat évesig terjedő növendék járt ebbe az iskolába és sehol a világon nem láttam egészségesebb, jobban megter­mett gyermekeket mint itt. Érdekes megemlíteni, ezeket a gyermekeket olyan rendszer szerint nevelik, ami Chicagó­ban vette­­ kezdetét. 1904-ben egy orosz mérnök Alexander Zylenko ott lakott a Hull Ház­ban és olyan mély benyomást gyakorolt ara az ott végzett munka, hogy egy pár más orosz érdeklődését... felkeltve hason­ló mintaóvodát állított fel Oroszországban. De a cár ide­jében a nép nevelését veszé­lyesnek tartották a trón ré­szére és amikor Zyknko Louise Schlegel és Staniszlaus Shats­­kyval egyetemben egy kísérle­tező iskolát és munkásklubo­kat, munkásiskolákat szerve­zett, amelyet ötszázan látogat­tak, a cár elrendelte az elfoga­tásiakat és az iskolák, klubok bezárását. Mikor a bolsevikiek jutottak hatalomra, akkor is­mét felállították ezeket az is­kolákat és elnevezték őket az Oktatás Kísérletező Állomá­sainak. Innen származott az a terv, amelyet ma már minden mun­kásiskolában használnak, az úgynevezett project vagy kom­plex rendszer, amit mi is hasz­nálunk­­ itt Amerikában a leg­­előrehaladottabb kísérleti isko­láinkban. Ez alatt a rendszer alatt nincsenek felvételi vagy előrehaladási vizsgák. Amikor a kis Iván az iskolába megy, akkor tanulmány­ozza a többi gyermekek életét az egész vilá­gon. Ez az ő komplexe, vagy­is ez iránt mutatja ő a főérdek­lődést, ahogyan kezd felnőni, a kép kezdi el tanulmányozni a három nagy emberi komplexet, vagyis főérdeklődést — Mun­kát, Természetet és az embe­rek egymáshoz való viszo­nyát a történelem, földrajz, tudomány, közgazdaság, poli­tika, irodalom és a művésze­ten keresztül. De mielőtt elhagytam Orosz­országot azt hallottam, hogy ezt a rendszert egy még előre­­haladottabbal fogják kicserél­ni. Erre elmentem megkérdez­ni Stanislaus Shatskyt, hogy mi is ez az ú­j nevelés? És kétszer annyi pénzünk van, mint ezelőtt, ami azt je­lenti, hogy egy billió dollárral több pénzt kaptunk a népneve­lésre. Ebből száz millió dollárt olyan új épületekbe fogunk be­lefektetni, amihez fogható is­kolaépületeket az egész vilá­gon nem lehet­ találni. Zylenko tervezte őket. Életiskolákat fo­gunk felállítani minden fajta korúak részére. Két fajta is­kolák lesznek: Combinat és gyári iskolák. A Combinat is­kolákban teljes nevelést fog­­unk kapni. A közösség egész életének, a központja az isko­lákban lesz. Ezek az emberi közösség valódi laboratóriumai lesznek. A tanítók fel fogják szólítani azokat az embereket, akik valamilyen dologban spe­ciális képzettséggel rendelkez­nek, hogy segítsenek az okta­tásban. A formális tantermek meg fognak szűnni. Irodalmat a könyvtárban a könyvek kö­zött fogják tanítani, a zenét a hangverseny­teremben, a fes­­tőművészetet a képcsarnokban és így tovább. 13 éves koruk­tól kezdve az összes gyerme­kek termelő munkát fognak végezni az iskola műhelytermé­­ben vagy pedig a farmokon a gyárak és a kollektívák veze­tése alatt. A munkáj­ukért fize­tést fognak kapni és a termelé­süket el fogják árusítani, de azért tovább fognak tanulni. Ahogy kezdenek felnőni, a te­hetségeket fel fogják fedezni és külön technikai iskolákba küldeni őket mint jelenleg te­szik. A gyári iskolák ugyanen­nek a tervnek a módosítványai szerint fognak működni. De mindezek alatt egy uj lélektan­nak az alapja rejlik. Maga amerikai, a maga oktatását a tulajdonjog szerint végezték. Mi ez ellen a lélektan ellen har­colni fogunk. Ugy látszik igen hitetlenül nézhettem rá, mert így foly­tatta : Maga nem veszi azt észre, de maga mindent azon a birtok­lási érzéken keresztül néz, amit magában beleneveltek. Nézze ezt az íróasztalt. Maga azt aszerint nézi, hogy a ma­gáé-e ez az asztal, vagy pedig másé. Maga mindent eszerint lát, mert így lett nevelve. Mi pedig mindent társadalmi be­állításban fogunk feltüntetni. Szerintünk ez asztal egy társa­dalmi hasznos cikk, nem ne­kem, vagy magának, hanem mindenkinek. Ez egészen más lélektan és teljesen más férfia­kat és nőket fogunk így felne­velni A legtöbb gyermek nyáron a Pioneer-táborba megy. 1922- ben mindössze 4,000 pioneer volt, 1923-ban egy millió, ma pedig majdnem minden városi és sok millió falusi gyerek is közibük tartozik. A pioneerek hidalják össze a városi gyermeket a falusiak­kal, ők mindenben együttmű­ködnek a felnőttekkel a Szov­jet Oroszország felépítésében. A pioneerek voltak az elsők, akik­ tisztasági hetet csináltak. Zsákokat vettek magukhoz és felszedték a hulladékot az ut­cáról. Az Ukrajnai Szovjet­köztár­saságban az 1929-es pioneer konferencián a gyerekek ön­ként ajánlkoztak az Írástudat­lanság kiküszöbölésében segí­teni. Nem könnyű dolog egy öreg földmivest irni-olvasni ta­nítani, akinek soha létében toll nem volt a kezében. Gyak­ran már az első lecke után el­kedvetlenedik és abba akar­ni hagyni. De ezek az ifjú pionee­rek nem csüggedtek el olyan könnyen. Fáradhatatlanul buz­­gólkodtak és az első kampá­nyukban 18,000 férfit és nőt tanítottak meg olvasni és írni, így bánnak Oroszországban a gyermekekkel. A csecsemők­re a legféltőbb gonddal ügyel­nek, a nyolctól tizennégy éves gyermekeket olyan terv szerint nevelik, ami a mi tanítói szak- Ne égjen az ” Nemrégiben az a szenzáci­ós jelentés járta be a világ­sajtót, hogy dr. Ferdinand Ringer bécsi vegyésznek évek hosszú kísérletezése után sikerült az úgynevezett “örök-gyufát” fölfedezni. Az “örök-gyufa” éppen olyan könnyen kezelhető és éppen olyan kitünően alkalmas a tö­meghasználatra, mint a kö­zönséges gyufa, mivel a nagy­sága ugyanaz, szintén dör­zsölés által gyullad. De a használat után azonnal elolt­ható és vagy hatszázszor új­ra meggyujtható. Kétségkí­vül ez egy olyan nagyszerű fölfedezés, hogy mindenki jo­­gosan föltételezheti, hogy az egész világon lelkesedéssel fogják fogadni. Aki azonban ilyen optimisz­­tikusan gondolkozott, az meg­feledkezett arról, hogy mi az is­ten akaratából létrejött kapita­lista rendszerben élünk, amely rendszerben a termelés nem az emberi szükségletek kielégíté­sére, hanem csakis a létező leg­nagyobb profitszerzésre irá­nyul.­ Ennek a közismert igaz­ságnak a bizonyítására nézzük meg, hogyan cselekedett Krueger hatalmas gyufa világ­a tröszt az “örök­ gyufa” fölfede­zésének a hírére, mely a profit­ját veszélyezteti. A Berliner Abendzeitung új­sághoz intézett levelében a föl­találó leírja, hogy körülbelül másfél évvel ezelőtt, amikor az “örök­ gyufa” fölfedezése még csak az első kísérleti stádiumá­ban volt, két úr környékezte meg a föltalálót,­akik a fölfede­zés eladását akarták közvetíte­ni. A tárgyalások folyamán ki­derült, hogy ez a két úr a svéd gyufatröszt képviselője volt, a­kik arra akarták a föltalálót rá­venni, hogy mutassa be előttük a fölfedezését Dr. Ringer visszautasította úgy ezt, mint azt az ajánlatot, hogy részvénytársaságot ala­kítsanak a fölfedezés kipróbá­lására. A berlini patentiroda 1929 elején jóváhagyta a fölfedezés patentjét. Két szakértő úgy ta­lálta, hogy a gyufa kifogástala­nul működik, nem robbanékony és minden tekintetben kitűnően használható. Számos más ellen­őrző szakértő szintén megerősí­tette ezt az ítéletet. Ennyi az előzményekből. A föltaláló minden elutasítá­sa ellenére, a hatalmas svéd gyufatröszt egy pillanatra sem feledkezett meg erről az “örök­gyufáról”, amely a profitját ve­szélyeztette. És alig jelentek meg a világsajtóban hírek erről a gyufáról és arról, hogy min­den tekintetben alkalmas a tö­megszükséglet kielégítésére, Krueger gyufatrösztjének a sajtóprostituáltjai azonnal megkísérelték úgy föltüntet­­ni a fölfedezést, mintha telje­­sen értéktelen lenne. Legelőször az osztrák sajtó­ban jelentek meg különböző hí­rek arról, hogy a gyufa büdös, nagy füstöt gerjeszt, tűzveszé­lyes, hogy nem is lehet annyi­szor meggyújtani s egyéb ilyen hazugságok. Mikor pedig a tö­megek körében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult utána, Kruegerék megkezdték a pro­­pagandát mind szélesebb me­derben kiterjeszteni, hogy leki­csinyeljék és értéktelennek ál­lítsák be dr. Ringer találmá­nyát, mely rengeteg pénzt spó­rolna meg az emberek részére. Az “örök­ gyufa” esetéből is láthatjuk, hogy a kapitalizmus napról-napról nagyobb béklyók­kal akarja megakadályozni az emberiség előrehaladását, mértéktelen profitvágy követ­­­keztében rengeteg értékes ta­lálmány marad fölhasználatla­nul. Kétségkívül bizonyos, hogy ha dr. Ringer elfogadta volna a svéd gyufatröszt ajánlatát, ak­kor ma gazdag ember lenne, de viszont a találmánya örök időre ott lenne eltemetve a svéd gyu­fatröszt páncélszekrényeiben. Ennek az esetnek a kapcsán emlékeznünk kell az Osram-cég esetére, amely köztudomás sze­rint nemrégen megvásárolta egy “örökké égő villanykörte” patentjét csupán azért, nehogy a feltaláló a gyártásával kiszo­rítsa a jelenlegi kitűnő profitot hozó, kevés ideig tartó villany­­körték használatát. Az “örökké égő villanykörtéről” azóta sem hallunk semmit. Ma még job­ban fönnáll a kapitalizmusra az a megállapítás, mint ezelőtt: megakadályozni minden olyan lépést, ami az emberi haladást elősegíti, ha az profitot veszé­lyezteti. értőik szerint a legelőrehala­­dottabb rendszer az egész vilá­gon és a gyerekek a szabad idejüket olyan tevékenységek­kel tölthetik el, amiben benne van a társadalmi és politikai tevékenységekben­ aktív rész­vétel is. Bármit is mondjanak róluk, Szovjet-Oroszország nagyon jól ügyel a gyermekeire.” Addig szól a burzsoá újság­­írónő cikke. Minden változta­tás nélkül közöltük le és a cikk­hez nem is kell kommentár.­­ Mindazok a burzsoá írók, akik csak valamiképen is az igazat kísérlik meg megírni Szovjet- Oroszországról, kénytelenek olyan képet festeni róla, ami a kapitalista “paradicsomot” minden tekintetben messze túl­szárnyalja. Szavazzatok az ujjlenyomato­zás, regisztrálás és bevándorol­tak fényképes igazolványa el­len. Válasszatok delegátusokat a helyi konferenciákra a beván­doroltak védelmére! Kultureste Chicagóban A Chicagói Munkás Klub Női Csoportjának rendezésében tar­tott sorozatos kulturesték kö­zül a legközelebbi február 3-án, kedden este 8 órakor lesz a Mun­kás Klub nagytermében. A kul­­turelőadás ezúttal rendkívül ér­dekes lesz “Irodalom és forrada­lom” címen. FELHÍVÁS! NAGY Könyvkiárusítás az Uj Előre új helyi­ségében, 35 E. 12 St. A könyvek 40 százalék 8-ik emelet árengedménnyel lesznek kiárusítva A legújabban megjelent “Monde” kiadású könyvek­­nél 20% az árengedmény. A könyvek minden nap megtekintetek. Angol és magyar könyvek kerülnek kiárusításra. Hozza el ismerőseit is. TELEFON: REGENT 4659 alapítva 11MM NICHOLAS T. BROWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 First A­ve Közel a 69-ik utcához New York üih Gyönyörűen felszerelt modern kápolna. Felekezetre való tekintet nélkül. Nappali és éjjeli szolgálat bárhová.

Next