Uj Előre, 1931. szeptember (27. évfolyam, 6673-6698. szám)

1931-09-04 / 6676. szám

4 oldal SARLÓ és KALAPÁCS Trianon! írja: SZÁNTÓ JÁNOS őrt áll fölötte a francia imperializmus, a modern Shylock, A pénzemet akarom! Ne beszélj a pénzem ellen Megesküdtem, hogy meg lesz a pénzem, így beszélt Shylock és ugyanezt teszi a francia impe­rializmus. De ezt tette minden győzelmes osztályállam a történelem folyamán. A görög Nagy Sándor éppen úgy ragaszkodott a hadisarchoz, a területhóditáshoz, mint a né­met Bismarck. És ki ne emlékezne a hires latin közmondás­ra: “Jajj a legyőzöttnek.’ Jajj a legyőzöttnek — mióta osz­tályállam, ellentétes érdekekre bomló feudalista-kapitalista állam létezik a földön. Jajj a szegénynek, a gyengének, az elnyomottnak , a munkásnak. Mert nehogy azt higyje valaki, hogy Trianon az urak terhe. A hadisarcot mindig a szegényeknek kellett előizzadni a rendes szolgálaton felül saját uraiknak, akik átadták a győzőknek. Ők maguk köz­ben éppen úgy dőzsöltek, mint azelőtt, éppen úgy pezsgőz­tek, duhajkodtak, bitangkodtak, mint azelőtt. Az urak — ebben az esetben a magyar urak — épp azért folytatnak látszatharcot Trianon ellen mert szeretnék a maguk részére megőrizni a dolgozó osztályok által előizzadt szupraprofito­­kat, mert szeretnék megszerezni a maguk részére Erdély, Felsőmagyarország, Bácska dolgozóinak kizsákmányolási jo­gát. És ha hadisarcot kell fizetni, akkor a magyar uralkodó osztály nem a saját zsebébe nyúl, nem a milliomos vagyono­kat terheli meg, de elvonja még a száraz kenyeret is a dol­gozók éhségtől kicserepesedett szája elől. S röhögve mondja: Trianon! Trianon! Mit fog csinálni ezek után a magyar uralkodó osztály ! Talán ezentúl nem fogja használni kifogásnak a magyaror­szági tömegek előtt, mikor éhendöglésre­­ kényszeríti őket munkanélküliséggel, uzsor­aadókkal, boletával, leventekín­­zással, bérlevágással? Talán nem fog többé idejönni magyar Amerikába bolondítani a kivándorolt magyar munkásságot és megnyerni annak rokonszenvét a saját rendjének támo­gatására “ ’rianon” cégére alatt? Elképzelhető ez? Nem és százszor va­­n. Túl jártasak a magyar úri bitangok a mun­­kásnyúzáso­n, munkásbolondításban, semhogy az örök hű­séget be­tartsák a francia Monsieur részére. A francia bankárok követelték feltételeik teljesítését 25 millió dollár kölcsön ellenében, így hát a magyar urak kitették a “francia­barát” Károlyi Gyulát a kirakatba. No, de mirevalók volnának az úgynevezett “ellenzéki” pártok. A Friedrich Istvánok, a Rassay Károlyok és főleg a kapitalisták szemefényei — a szocdem Peyerek, Miáku­sok? Még a vak is látja, hogy ezek fogják örökölni a Trianon el­len folytatott “küzdelmet.” No, meg aztán: tehet a magyar kormány arról, hogy az úristen megteremtette az Endresz és Magyar nevű “ha­­zafiságtól” majd megszakadó repülőket? A francia imperializmus által kitartott szajha, dehogy is fogja csak a franciák részére őrizni a szüzességét.” Ki ád többet érte? — ez lesz az egyik irányvonal. Gyere ba­bám, hisz úgyis sötét van — a második. Nem is én voltam a bokorban, hanem a sógorasszony — ez lesz a harmadik. A többi elvet, erkölcsi szabályt és irányvonalat talán nem is érdemes felsorolni. De Trianon ellen, minden sperialista szerződés, a nem­zeti kisebségek elnyomása ellen igen­is kell, hogy folyjon a harc. Minden nemzetnek joga van saját nemzeti létéhez, minden nemzetnek joga van az elszakadásig menő önrendel­kezési joghoz. Minden nemzetnek joga és kötelessége saját belátása szerit dönteni sorsa fölött. A kapitalizmus alatt ez persze nem valósítható meg. A kapitalista rendszer az elnyomáson, kizsákmányoláson, rabláson alapszik s ha ezt elvonnák alóla, kártyavárként dől­ne össze. Ezért kell milliószámra éhenhalni a kínai kulinak, ezért gyilkolják bombavető repülőgépekkel a szabadságért küzdő indiai parasztokat és egyiptomi fellahókat. Ezért söprik gépfegyverrel Belga Kongó benszülötteit. Ezért nyomják el MINDEN kapitalista államban a nemzeti kisebb­ségeket, ezért szenvedés és nyomor osztályrésze magyar testvéreinknek Csehországban, Romániában, Jugoszláviá­ban, — mint ahogy nyomor és szenvedés volt a csehek, ro­mánok, szerbek sorsa a háború előtti nagy Magyarországon. A kapitalizmus kizsákmányoláson alapszik. Gyarmati népek, nemzeti kisebbségek és az összes dolgozók kizsák­mányolásán és elnyomásán. Amíg kapitalizmus létezik, addig lesz jajj, könny, éh­halál, háború és pusztulás, — mert ez a kapitalista rend lényege! A Szovjetunióban hetven különböző nemzetiség béké­sen és boldogan él egymás mellett és közös erővel építi a szocializmust. Tizenhárom évvel ezelőtt esett meg először a történelemben hogy 160 millió ember között szétverte a bolseviki foradalom a válaszfalakat. Megszűnt minden ki­zsákmányolás és elnyomás — mert megszűnt a cárizmus, a kapitalizmus. Az orosz paraszt együtt dolgozik a mongol paraszttal. Az ukrán munkás a kirgiz munkással. Paraszt és munkás Ez a kézben halad előre a szocializmus felé A háború előtti Oroszországban véres nemzeti villongá­sok folytak le. Ma a nemzetek gőzerővel építik saját nem­zeti kultúrájukat — a szocialista^ nemzetközi kultúra alapját. A háború előtti Oroszországban kancsuka és kozák­­szablya pergett az orosz munkás hátán. Most jajj azoknak, akik munkerőt mernek kizsákmányolni, embervéren akar­nak nyerészkedni. A SZOCIALIZMUS MEGSZÜNTETI NEMCSAK A KA­PITALIZMUST — DE A NEMZETI ÉS EGYÉBBFAJTA KIZSÁKMÁNYOLÁST! A magyar munkások sorsa még kutyább lesz Károlyi Gyula alatt, mint volt Bethlen István diktatúrája idején. Persze, nem azért, mintha Bethlen István gróf kisebb vér­szopó lett volna, mint Károlyi Gyula. De Károlyi Gyula még jobban el fogja nyomni a magyar tömegeket, mert a fran­cia Monsieur KAMATOKAT és TÖRLESZTÉST követel a UJELÖRE HÜ1W € E c lü 135 Ofisrs to ee usíd OMlV OM UVErtPLO\eJ> Sm»KíN/<5* WORK6ÄS! ny oroér oé (J0V£R.HHE> ílhí ßüdk, Csak munkanélküliekre és sztrájkolókra Jöjjetek, jó fiuk! . NEGYVENEZER FRANCIA VASMUNKÁS MÁSFÉL HETES KÉNYSZERSZABADSÁGA “Hogy a személyzet sza­badságra mehessen, az igazga­tóság elhatározta, hogy 10 napra bezárja az üzemeket.” Ilyen felhívások jelentek meg a múlt héten a nagy páris­­környéki vasüzemekben. A Citroennél 14,000, Renaultnál 20,000, a Saoneet Rhonenál 2,000 Sámsonnál 800, Bleriot­­nál 800, tehát kb. 40,000 ki­zsákmányolt került így az utcára, kényszer­szabadság címen Szabadságolás Bizonyos, hogy­ a­ nagy autógyárak kizsákmányoltjai nem kívánnak jobbat, mint a racionalizációtól meggyö­tört testüket kissé megpihen­tessék. Nem tíz napra, hanem hetekre volna szükség, persze az éhbérből erre egyáltalán nem telik. Ezek a kényszer­­szabadságok egy krízisnek a jelei. hatalmas Hasonló szabadságokat a kapitalizmus már hónapok zsákmányoltak óta ad a ki­százezreinek. Szabadságot, mikor a munkás­nak egy vasa sincs, lakbére fizetetten, kenyérre is alig van pénze. Akkor, amikor a javeli javeli nagyur, Citroën, egy futó mosollyal milliókat ve­szít a deauvillei kaszinóban, akkor ugyanennél a Citroën­­nél két hónap alatt 25 napot álltak az üzemek, — történ­nek az egész vonalon a bér­letörések. Például Citroënnél a 192-es atelierben az órabé­reket á fr 10-ről 6.50-re szál­lították le. A Gnome és Rhone- üzem­ben a 13. kerületben munkást szabadságoltak 2,000 tíz napra, Genevilliersben a Chenard ü­zemben dolgozó 3,000 mun­kásnak adták tudtára, hogy augusztus 15-től szeptember ■1-ig szabadságolva lesznek. Ezzel párhuzamosan a rész­leges elbocsáj­tások és bérle­­törések folytatódnak. Lyonban, a Berliet üzem­ben nyolc napra elbocsáj­tot­ták a munkásokat. Ugyan­úgy most is több ezer mun­kást dobnak az utcára, mit­­sem törődve azzal, hogy amúgy is éhbérért dolgozó munkások miből fognak meg­élni a nyolcnapi kényszersza­badság ideje alatt. Akárcsak Ford vagy a töb­bi detroiti autókirályok, KÜZDELEM A HARCOSAINKÉRT WASHINGTON, Pa., szept.­­• A National Miners Union és az ILD vezetésével hatal­mas védelmi kampány söpri végig Washington járást a sztrájkoló és a dolgozó bányá­szaik, acélmunkások, dolgozók és munkanélküliek résztvéte­­lével Nagy tömegtiltakozást vál­tott a bányabárók bíróságá­nak azon törekvése, amellyel ártatlanul 55 sztrájkoló bá­nyászt, a piketvonal legjobb harcosait és úgy NMU, mint a sztrájk vezetőit a börtönbe akarja juttatni. Különösen nagy felháborodást keltett az a páratlanul zsarnoki önkény­­­kedés, amellyel Leo Thomp­son és még 9 más bányászt találtak bűnösnek hamis vá­dak alapján a canonsburgi ügyben. Az ILD és a NMU külön utasításokat bocsájtott ki ön­magyar uralkodó osztálytól. Az pedig nem lesz hajlandó be­­lenyúlni a saját kincstárába, hanem a dolgozók bőréből fogja kivasalni a szükséges pénzösszegeket. A magyar nép Magyarországon éppen úgy, mint Ro­mániában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, akkor fog véglegesen felszabadulni, ha egyszer s mindenkorra lerázza magáról a kapitalista igát. MEGTEREMTI A MÁSODIK, DICSŐSÉGES MAGYAR SZOVJETKÖZTÁRSASÁGOT! Amerikai magyar munkások! Verjétek ki egyletetekből, szervezeteitekből a magyar banditák lakájait, akik “Tria­nonról” mernek nyafogni előttetek. Mondjátok meg, hogy a magyar grófok, a magyar kapitalisták, a magyar urak fe­lelősek Trianon minden nyomoráért, a magyar nemzeti ki­sebbségek szenvedéseiért. És ha Endresz—Magyar vissza merne jönni közibétek — tanítsátok meg, hogy ti mit értetek “Igazságot Magyar­­országnak” alatt. VOND£^HAIAlAiAl(| UJ E1 )A MUNKÁSOKNAK .ŐRE Entered »• second cl«.ss matter May It, 1931 at the Post office Osts* land. O. under the act of March 3rd 1379. Published every dav In the rear bv the Dl Előre Publlshlnr Co., 3491 Buckeve Rrt.. Cleveland. O. Teleohone Cedar T119-7119 Gubscrlntlon rates One year 38 elz months 33 three monthe 31.30 One month 30 cents. Cleveland-Cltv one vear IS Fordern enntrles fine year 312 81x months l( Slnsrle conies Daily 3 cent Eundav 3 eent Kladla as év minden nácién as ül Előre Publ. Co. Inc.. 9403 Buckeve Rá. Előfizetési ér eev évre 38 félévre 33 neerved évre 31 30 és aerv hóra 30 «. Külföldre est évre 312 fél évre 38 nezvedévre 13 Érven szám éra Bétkoznan 3 cent Vasérnan 3 cent Minden csekk és mnnev order as alébbl névre éllltandé ki "UJ ELŐRE” 9408 BUCKEYE RD., CLEVELAND, O. KOMMUNISTA ÚJSÁG NYUGATON A szolidaritás napját a Labor Day helyébe írta: ROBERT DUNN. A legszívélyesebb bátorítással üdvözöljük a nyugati elv­társaink fáradozásait egy munkás heti­lap , a WESTERN WORKER megalapítására. Égető szükség van egy ilyen újságra. A városi és a farmmunkások növekvő harciasság jeleit mutatják. A spon­tán sztrájkok a mezőgazdasági munkások és a szervezett sztrájkok a konzervmunkások, gőzmosoda és hajós munká­sok, stb. soraiban, amelyekben a filippinó, kínai, mexcoi és fehér munkások ezrei vesznek részt, bizonyítják a forradal­mi szervezkedés lehetőségét. Denvertől a tengerig sokkal gyorsabban terjed a munkanélküliek mozgalma mint sok keleti városban. A munkások egyre nagyobb számban for­dulnak vezetésért a forradalmi unionokhoz és a Kommunis­ta Párthoz. A pártunk a jelen pillanatban számottevő akti­vitást fejt ki; a Nyugaton küzd a munkanélküliek mozgal­mának a kiépítésére segélyért és biztosításért; kampányt folytat a mezőgazdasági, konzerv és a többi munkások meg­szervezésére a bérlevágások elleni harcra; küzd a terror el­len Portland, Los Angeles és Oaklandon; harcol a krimina­­lista törvények visszavonásáért; küzd az imperialista há­borús készülődések ellen. Mindezek a kampányok eredmé­nyesebbek lehetnének, ha a pártunknak a Nyugaton is len­ne egy lapja, amely segítene a szervezésben, vezetésben és a különböző tevékenységek összevonásában. A WESTERN WORKER nagy segítségére lesz a párt napilapjainak, mint a Daily Worker és az Új Előre és a többi nyelvű lap. Nagy segítséget jelent, épp úgy, mint a már meglevő Southern Worker. Tekintve a nagy távolságo­kat, a napilapok nem érkeznek meg olyan hamar, hogy a mindennapi követelésekért folyó harcokban a teljességig ki lehetne őket használni. A kommunista lapok nemcsak neve­lik a munkásokat, hanem szervezik is. Ezt a célt a legjob­ban úgy érheti el, ha alaposan és közvetlenül foglalkozik az eseményekkel. Az egyre szélesedő harcok és a napilapjaink kis terjedelme következtében nem vizsgálhatunk meg olyan alaposan minden helyi kis eseményt, mint amennyire szük­séges volna. Pedig erre nagy szükség van, mert ezáltal emeljük a tömegek elméleti és szervezeti színvonalát ma­gasabbra. Mindezeknél fogva nagy szükség van a WESTERN WORKER-re. Felszólítunk minden elvtársat és munkástár­sat, támogassák úgy technikailag, mint pénzbelileg tőlük telhetőleg a Western Workert. 3,000 dollárra van szükség, még az első szám megjelenése előtt, ha létezését biztosítani akarjuk. Adjunk meg minden támogatást részünkről, hogy ezt az új fegyvert minél előbb a forradalmi munkásmozgalom szolgálatába állíthassuk­ le az A. F. of L.-ben szer­vezett munkások speed up­­olására, bérletörésre, szkenne­­lésre. Tipikus példája az ez évi Labor Day-i fecsegések­nek a Brotherhood of Rail­road Trainmen elnökének, M. A .F. Whitneynek kinyomta­tott beszéde, aki egyike az el­ismert “legprogressívebb” munkásvezéreknek az or­szágban, ő a feje annak az egyletnek, amelyiknek nem­rég a “deportáló” Doak volt törvényhozó ügynöke. A Federated Press három egész oldalt bocsájtott Mr. Whitney rendelkezésére a för­medvényekre, az “1931 évi Labor Day” címmel. Azzal kezdi, hogy a “közeledő tél­nek a gondolata a hátát bor­zongatja”, amit követ egy nyájas ajánlata, “közönséges nép”-nek értve alatta a mun­kásságot. Közli velünk, hogy “ha a tőkések elfogadtak vol­na egy felvilágosodott politi­kát”, akkor ezek a dolgok ma rendben volnának. De egy kicsit később felvilágosít ben­nünket, hogy vannak kapita­listák, akik már fogadtak el ilyen politikát Ennél a pont­nál hőskölteménybe tör ki a jól ismert stagger szisztém dicséretére.* Ez nem egyébb advertajzolásnál a több Kel­­log korn flakes és Squibbs fog­krém eladásához. Whitney be­mutatja e cégeket minősíthe­tetlen dicsérethalmazával. Ha nem őrült, akkor tudnia kell, mind a kettő százszázalékos unionellenes és azokat a har­cos munkásokat, akik üzemi újságot oszto­ttak szét gyárkapukban, a rendőrökkel a tartóztatták le. Bejelenti, A Labor Dayt először 1882 ben vetették fel New York­ban és 1884-ben választották szeptember első hétfőjét, mint hivatalos munkásnapot az American Federation of Labor. 1903-ban egy erőteljes támadást­­ intéztek a harcos elemek az AFOL ellen, hogy változtassák meg a Labor Dayt szeptemberről május el­sejére, mint a többi országok munkásságának valódi ünnep­napjára. De Samuel Gompers és masinája lehetetlenné tette ezt a modalmat. A Labor Dayt törvénybe iktatták el, megelőzőleg 1872 ben Alabamában, egy reak­ciós államban, amit aztán gya­korlatba ültettek más államok­ban is. 1892-ben az Egyesült Álla­mok Kongresszusa nyilvání­totta ünnepnapnak, amíg az államok többsége törvényes ünnepnek mondta ki 1872-től 1894-ig. Ez a hivatalos napja az A. F. of Labornak, amikor “elismerését fejezi ki a világ az amerikai iparnak.” Körül­belül ez az egész, amit vala­nek a tömegtiltakozásnak a legeredményesebb megszerve­zésére. “Követeljük az összes elfo­gott bányászok és szimpatizá­lók azonnali szabadonbocsáj­­tását” címmel a kérvények ezreit körözik a bányászok kö­zött. A kérvényeken az is rajta van, hogy “ezek a sztrájkoló bányászok, a Na­tional Miners Union tagjai, ártatlanok, nem követtek el semi bűnt. Szervezkedtek és harcoltak az éhhalál ellen,­­ a jobb megélhetésért. Követel­jük a bányászok szervezkedé­si, sztrájk és eiketelési jogát, a bírósági tiltó parancsok és a rendőrség önkényes közbe­lépésének az eltörlését. Minden NMU lokál e héten külön gyűlést tart delegátu­sok választására szept. 6 án Washington, Pa.-ban, a Mil­lers Hallban megtartandó tö­megvédelmi konferenciára.­ Támogassuk a bányászok védelmének és a sztrájkolók­­nak a harcát a segélyezés fo­kozásával. — Adományainkat küldjük az alábbi címre: Penn—Ohio Miners Relief Committee, room 205, 611 Penn Ave., Pittsburgh, Pa. ha hivatalosan megengedtek az A. F. of L. Unióknak. 1918 ban az A. F. of L. jelszava erre a napra az volt, hogy “Megnyerni a háborút a sza­badságért.” 1931ben körül­belül 10,000,000 munkanélkü­li munkás élvezi ezt a szabad­ságot — éhezve. Megnyerték azt a háborút, ami az A. F. of L. legtöb urait kormány­állásba juttatta. Most nagyon kedves a labor bürokraták szivének a Labor Day. Szeretik a kövér fiuk, miután ez törvényes labor day és minden, ami törvényes, elő­nyös a részükre. Ez éppen el­lenkezője annak, amit az eu­rópai és gyarmati tömegek fejeznek ki a május elsei tün­tetésükkel, a nemzetközi ös­­­szetartást és harcot. Az A. F. of L. business union vezetői irtóznak a nemzetközi szótól és reszketnek még a gondola­tától is a munkások nemzet­közi összetartásának. Az ő nemzetközi “testvéri” érzé­sük ápolására szokásszerűleg küldenek delegátust a British Trade Union Congress évi ülé­sére. Minden­ki előtt tudott dolog, hogy ezek a delegátu­sok csak ridlera mennek az an­gol sörért és a hozzájuk illő, nevükkel ellátott aranyóráért, amit előkelően nyújt át az a társaság, amelyik elárulta az angol általános sztrájkot 1926-ban. A nemzetközi összetartás is Okay, mint Mathew Wolf ál­lítja, ha az a jobb népekkel történik, mondjuk egy nem­közi bankár bizottsággal, hi­vatásos hazafiakkal és az fehér gárdistákkal, harcolni a Szovjet Unió ellen. A sárga munkásvezérek az­ért is szeretik a törvényes szeptemberi ünnepnapot, mi­után ez alkalmat ad egy plat­formról beszélni a Tammany politikusokkal, republikánus buszokkal, rakéterekkel, ban­károkkal, katonatisztekkel és csuhásokkal, valamint más tekintélyes polgárokkal, akik képviselik a “köz” érdekeit.’­ A lényeges cél ebben az, hogy a speed­ek után meleg kéz­­szorítások között leülhesse­nek a tőke képviselőivel és elfogadtassanak egy “felvilá­gosodott politikát” a munká­sok megtévesztésére. Ezt a politikát szerződésben kötik ezek a cégek levágták a mun­kaidőt a termelés fokozása mellett, de nem mondja meg, hogy ez a speed up-nak kö­szönhető. Azt sem említi se­hol, hogy a bérek mind a két kompániánál alatta vannak, ami szükséges egy család fen­tartásához. De Mr. Whitney tovább megy és fuvola han­gon mondja: “Én hiszem, hogy ezen depresszió elmúltá­val jobb napok jönnek a dol­­­gozó tömegre.” Miért nézi a jövőt ilyen rózsásnak? Azért, hogy a kapitalisták jobban “értékeljék”­a mun­kát? Egész cikkében nincs egy hang a harcról. Greenék és Wolfék nem tudják jobban is­mertetni politikájukat, mint Whitney. Ez is tipikus Labor Day-i maszlag. De alig his­­­szük, hogy használni fog. Akármilyen szépen hangzik a sékerek beszéde az ez évi Labor Day-en, nem fogják bolondítani a munkásokat. Az ez évi Labor Dayt meg fogja ünepelni a munkásság, de más formában. Az ez évi La­bor Dayt úgy ünnepeljük meg, mint a Szolidaritás Na­pot a sztrájkoló bányászokkal és textil munkásokkal. Úgy fogjuk megünnepelni, hogy kiáltványt bocsájtunk ki az egész ország munkásságához a sztrájkolók támogatására, uniójuk kiépítésére. New York megünnepli­­ a munkássága Szolidaritás Napját hatalmas tüntetés ke­retében, a Starlight Amuse­ment Parkban, a Bronxban. A Szolidaritás Napja New Yorkban egy valódi Labor Dayt­ fog jelenteni,

Next