Uj Előre, 1932. március (28. évfolyam, 6825-6851. szám)

1932-03-01 / 6825. szám

2 oldal_____________________________________________________________UJ EL­ŐRE Proletár háborút a tőkés háború ellen! A Kommunisták Csehszlovák Pártja hadat üzent a parlament­ben az imperialista háború ellen Gottwald elvtárs csehszlovák kommu­nista képviselő, a Kommunisták Csehszlová­kiai Pártja nevében febr. 4-én hatalmas beszé­det mondott a prágai parlamentben, a forra­dalmi proletárság polgárháborúját üzenve meg az imperialista rabló háborúk ellen és a Szovjet Unió, valamint a kínai szovjetek vé­delmére. Gottwald elvtárs beszédében töb­bek között a következőket mondotta: ‘A cshes­zlovák parlamentnek állítólag nincs semmi dolga­ De a távol keleten háború dúl már és a csehszlovák kormány itt Prágá­ban a japán kormány képviselőivel tárgyal, hogy sok millió értékben fegyvereket és há­borús anyagot szállítson Japánnak. Prágába jöttek Miljakov és Kerensky és arról tanács­koznak itt felelős kormányképviselőkkel, hogy miképpen szervezhetnének provokáció­kat a Szovjet Unió ellen nyugat felől is. Benesh ur ügynökei Moszvában szerveznek provokációkat, új Sarajevókat. De a cseh­szlovák parlamentet mindez „ nem érdekli,” nem tartotta még szükségesnek, hogy ezek­hez az eseményekhez csak egy szót is szóljon. Kint éhség, nyomor és munkanélküliség, Kár­­pát-Ukrajnában, a német vidékeken, az érc­hegység környékén, mindenütt, az éhségtől halnak, hullanak el az emberek s ugyanakkor a kormány­hatóságok újabb Freiwaldauval fenyegetőznek. (­Freiwaldauban sortüzet ad­tak az éhségtüntetőkre és több munkást meg­öltek). Mindez természetesen teljesen meg­egyezik a csehszlovák parlament­­ politikai vonalával. A távoT keleten háborút vezetnek, dörög­nek az ágyuk, robbanak a bombák és kattog­nak a gépfegyverek. Ott a háború ismét való­di háború, minden rettenetével. Mennyi ideje is annak, hogy Massaryk “százéves békéről” beszélt? Mennyi ideje is annak, hogy Massaryk segéde, Benesh­ur megdönthetetlen béke­garanciákról csevegett, amiket a ‘‘Népszövetség” és a “békeszerző­dések” biztosítanának? Mi azt mondjuk a szocialista munkássok­nak “Mily gyakran nyugtatgatnak bennete­ket a vezéreitek és tartanak titeket vissza a harctól az imperialista bábom ellen és úgy állítják be a kommunista fölhívásokat, mint puszta ijesztő frázisokat!” Íme, így készítik elő az imperialisták és szoci­álfascista lakája­ik a háborút. Békéről beszélnek és háborúra szervezkednek­. Mi azt mondjuk, hogy ami jelenleg már folyamatban van a távol keleten, az a leg­­rablóbb háború, amit a történet nem valaha látott". Ez a kezdete az új világháborúnak, egy új világfölosztásnak, a többi imperialista nagyhatalom szeme láttára és hozzájárulásá­val és a Népszövetség védnöksége alatt. A Népszövetség itt nem mondott csődött. A Népszövetség éppen ennek és minden háború­nak a vezetésére alakult szervezet és aki azt mondja, hogy ebben a vonatkozásban a Nép­­szövetség csődöt mondott, az hazudik. Miért adják beleegyezésüket az imperia­lista hatalmak mindahhoz, amit Japán meg­kezdett Kínában? Erre választ ad az, hogy Japán akcióját főleg két irányzat erősíti. Mindenek előtt a Szovjet Kína leverésére való törekvés és másodszor a Szovjet Unió leverésére irányuló égő vágya minden imperi­alista államnak. Kínában a tartományoknak egész soro­zata van egy hatalmas területen, több, mint 100 millió lakossal, ahol a Szovjetek uralma a­latt fölszabadultan élnek és építeni kezde­nek. Ezek a Szovjetek napról napra egyre hatalmasabb arányokban terjeszkednek, úgy az imperialisták, mint a hazai kínai burzsoá­zia, a Kuomintang uralom nagy rémületére­ A rettegés Szovjet Kínától, a rettegés a kí­nai proletárságtól, a rettegés a kínai forra­dalomtól, ez az egyik alapok, amiért az ös­­­szes kapitalisták megegyeznek a japán hábo­rús vállalkozással, ha egyébként az egymás haját tépik is közben s lesik, mikor vethetik magukat egymásra a zsákmányok fölött. A második alapok a megegyezésre Ja­pán és valamennyi imperialista hatalom közt, az a tény, hogy a Kína elleni háború élét már ma másodsorban a Szovjet Unió ellen irányítják. Harbint és a Szovjet kelet kínai vasutakat már el is vágták és további provo­kációkra készülnek. Shanghai elfoglalása és Nanking bombá­zása bonyolítja a helyzetet egyelőre annyi­ban, hogy ott már összeütközhetnek az impe­rialista hatalmak a közvetlen kínai zsákmá­nyon. DA^sem változtat a két fenti alapo­kon. BizARR, hogy Japán akciója Shang­­haiban, Nankingban belevágott az amerikai, angol, francia imperializmus húsába is. De késégen kívül áll ennek ellenére, hogy Japán ezáltal két el­­lenfelével, Amerikával és Angli­ával szemben bizonyos előnyöket érjen el ott, ahol érdekeik “egyenlőek” volnának. Japán teljes szabad kezet akar Mandzsúriában, vég­leg meg akarja azt tartani és szabad kezet akar a Szovjet Unió ellen. Hogy ezt elérhes­se, elfoglalja Shanghait csak azért, hogy azu­tán visszaadása ellenében Amerikától és Angliától annál nagyobb és biztosabb enged­ményeket és végleges jogokat kapjon Mand­zsúriára, Mongóliára. Az imperialisták minden törekvése elle­nére a legnagyobb akadály a Szovjet Unió elleni provokációban a Szovjet Unió követke­zetes békepolitikája- Ez az azután, ami az imperialisták Beneshtől Láváiig, Kramartól a fehér­orosz banditákig, mind zavarba hoz­za. Ez az, ami dühbe hozta őket és dühükben kivetették a r­yitt kártyát az asztalra. És ma már egészen nyíltan beszélnek a főcélról, a szovjet területek elfoglalásáról • Japán által. Miljukov Prágában van és többek közt a ‘‘Ve^er” cím­ű lapnak adott nyilatkozatában a következőket mondta: ‘‘A japán érvekben az van benne, hogy elfoglalják az orosz területeket a tengerpar­tok és Sacchalin között. Az elfoglalás lehet közvetlen (ha Japán saját erőivel magának fogl­alja el), lehet közvetve (amikor saját ma­gát egy az az elfoglalt területen fölállított bábkormány neve mögé dugja.) De ez nem változtat a dolgon. A japánok szándéka az hogy kedvező körülmények közt megnyissák az utat maguknak egész a Bajkál tóig és a Szovjet Uniót visszaszorítsák a Bajkál tón túl­ra.’ Ez nyilt beszéd, amelyhez, dr. Kramar csehszlovák nagytőkés azt teszi hozzá, hogy reméli, a japánok eljutnak egész a Krím fél­szigetig, hogy az ő villáját is, mint idegen érdekeket megvédjék a szovjet barbárok elől. De az imperialista urak Prágában, London­ban, Tokióban, Rómában és Ne­w Yorkban ne felejtsék el Stalin elvtás szavait: “MI NEM AKARUNK­ SEMMI IDEGEN TERÜLETET, DE NEM IS ENGEDÜNK ÁT SENKINEK EGY TALPALATTNY­IT SEM, A SZOVJET FÖ­LDBŐL SENKINEK.” És e mögött a ki­jelentés mögött nemcsak 165 millió szovjet proletár, hanem az egész világ minden dolgo­zója, száz és száz milliónyi ott áll.Mi tehát a további tanúság a jelenlegi eseményekből a távol keleten? Az, hogy ha nem volna Szovjet Unió és nem vona Szovjet Kína, már ma a derekán állnánk az uj világ­háborúnak a világ uj fölosztása fölött. És emlékezzetek arra hogy mit csevegtek a nem­zetközi imperialisták és szociálfaseisták a “vörös imperializmusról,” amely ‘‘hódítani” akar. És nézzétek’ mi a tény! Ma az egyetlen erő és tényező, amely akadályozza az új vi­lágháborút, amely vasakarattal kitart minden provokáció ellenére a béke mellett, annyira, hogy az imperialisták tajtékoznak már e mi­att a dühről, az a Szovjet Unió. És az imperi­alisták azt üvöltik erre, még orcátlanabb pro­vokációval a Szovjet­­­unió ellen, hogy “gyá­va.” Eddig “vakmerő békezavaró, vörös hó­dító imperializmus” volt a nagytőkés bandi­ták számára a Szovjet Unió. Most, hogy bé­két és nem, egyáltalában nem ‘‘vörös imperi­alizmust” akar, “gyávának” mondják. Lép­jenek csak Szovjet földre a banditák, törje­nek be és ők borítsák föl a békét, majd meg­kapják a választ a “gyávaság” vádjára a Vörös Hadseregtől! A hazudozás, tajtékzás és semmi ellenére nem lehet többé a két tényt eltörülni. Egyik az, hogy az imperialisták indították meg is­mét az új világháborút Kínában. A másik, hogy a Szovjet Unió rendületlenül kitart a fcék­e mellett, amíg a banditák­ területére be nem törnek. Semmi komédiával a tényt eltö­rülni nem lehet, hogy itt a veszély az új há­borúnak egész Európára való kiterjesztésére. Nem változtat ezen semmi genfi komédia sem, ahol szociáldemokraták is sürögnek, fo­rognak és segítik a népcsalást, mintha ‘‘bé­két” akarnának-Mi kommunisták mindezzel szemben ki­nyilatkoztatjuk a következőket: A DOLGOZÓ NÉP NEM FOG MENNI FOSZTOGATNI! A DOLGOZÓ NÉP NEM FOG MENNI GYILKOLNI! A dolgozó nép menni fog TÜNTETNI A KENYÉRÉRT ÉS SZABADSÁGÉRT­ A dolgozó nép menni fog EGY MÁS FAJTA HARCBA, AMELY EGYE­DÜL VEZET KI A JELEN KAPITALISTA VÁLSÁGBÓL A dolgozó nép menni fog tün­tetni, sztrájkolni legelemibb jogaiért, a bér­­levágások, rendőrterror ellen. A dolgozó nép NEM FOG MENNI A SZOVJET­UNIÓ ELLEN! A dolgozó nép menni fog AZ IMPERIALISTÁK ELLEN ÉS A SZOVJET­UNIÓ, A KÍNAI SZOVJETEK VÉDELMÉRE. Ki a fehér­gárdistákat Csehszlovákiából! HARCOT, PORLETÁR HÁBORÚT AZ IMPE­RIALISTA HÁBORÚ ELLN! EL A KEZEKET A SZOVJET­UNIÓRÓL ÉS SZOVJET KÍNÁRÓL! ÉLJEN A HARC A KENYÉRÉRT, MUN­KÁÉRT, FÖLDÉRT ÉS SZABADSÁGÉRT! Mooney anyja és a new yorki proletárok NEW YORK: A 84 esztendős mrs. Mooney, Tom Mooneynak az anyját több ezer munkás várta a new yorki Grand Central pályaudva­ron. A vonat 9.30-kor jött be. William Z. Foster a Trade Union Unity League titkára és Luis Engola, az International Labor De­fense titkára fogadták. Mrs. Mooney Califor­­niából jött New Yorkba az I.L.D. hívására. Az orvosa azt mondta neki, hogy az utazása életveszélyes lehet, de mrs. Mooney azt vála­szolta, hogy a fia megmentése végett, az I.L. D. hívására még fél halva is elmegy. Mikor mrs. Mooneynak azt mondták, hogy a körü­lötte lévő nagy tömeg mind munkás és, hogy ötöt jöttek üdvözölni csak rebegni tudott. “A munkások, őh a munkások” mondotta. A sztrájkoló tóipari munkások küldöttsége egy csokor vér vörös rózsával várta. Több más munkás küldöttség volt jelen. A hatalmas csarnokban a munkások éljenzése messze viszhangzott. A vasúti munkások oda jöttek mrs. Mooneyhoz és biztosították hogy vele vannak. A kapitalista riporterek ellepték az egész szálodát, melyben mrs. Mooney meg­száll. Az első kérdésük az volt, hogy meg-e látogatja Walker polgármestert? Mrs. Mooney csak a vállát húzta. “Nem tudom” válaszolta- Ebből megérthettek mindent. Mrs. Mooney mondotta még, hogy egy bányász­nak a felesége és a férje bányában szerzett betegségben fiatalon halt el. Ő maga nevelte fel három gyermekét, dolgozva értük. — • ‘ ‘Tom 15 esztendeje van a kapitalista börtönbe, mert a munkásokat meg akarta szervezni. Ez volt az egyedüli bűne. — Mond­ta az ősz haja törődött öreg asszony. — Meg­tudom érteni, mit éreznek a scottsboroi néger fiuknak a szülei mikor az ő gyermekeiket akar­ják az akasztófára hurcolni. Öreg vagyok, de harcolni fogok fiam szabadságáért és a scottsboroi fiaik szabadon bocsájtásáért.’ Este az óriási terjedelmű Bronx Coles­­tu­mban tartott az I.L.D- tömeg­gyűlést. Mrs. Mooney vörös virágok között ült. A munká­sok nagy tömegei, kik Tom Mooney szabadon boc­sájtásáért annyiszor tiltakoztak, meleg szeretettel vették körül a 3000 mértföldet uta­zott töpörödött asszonnukat. Mikor mrs. Mooney bejött mindenki állva fogadta. Ha­talmas hurrá rázta meg az épületet. Mrs. Mooney nem érezte jól magát és amit el akart mondani azt leírta. A tömeg nem akart meg­szűnni éljenezni. Mrs­ Mooey elmondta, hogy Tom Mooney csak a munkásoktól vár­hatja a kiszabadítását,csak a munkások azok, melyek arra fogják kényszeríteni a kaliforni­ai buszokat, hogy nyissák meg a fiának bör­tön kapuit. Csak a munkások azok, akik a scottsboroi fiukat kiszabadítják, újra csak a munkások lesznek azok kik a kentuckyi bá­nyászokat fogják kiszabadítani és csak ők fognak minden osztályh­arcos foglyot kihozni a kapitalisták börtönéből. Mrs. Mooney elis­meréssel adózott az I.L.D.-nek azért az orszá­gosan vezetett rendszeres munkáért, melyet Tom Mooney kiszabadítása érdekében foly­tat. Az I.L.D. minden városban, minden köz­ségben tömeg­mozgalmat fog indítani, tömeg­gyűléseket fog tartani Tom Mooney kiszaba­dítása érdekében- Munkásnők segítse,*rré van szükség, hogy megsemmisítsük a sztrájktörést AZ AMERIKAI DOLGOZÓ ASSZONYOKHOZ “Minden sztrájknak meg­van a sztrájktörője”. De még soha olyan nyíltan mint sztrájktörők nem álltak előt­tünk az uralkodó oszály laká­jai (Department of Labor), mint a szövő sztrájkja esetében. munkások Ennek különösen bizonyítékát szol­gáltatták a lawrencei (Mass) esetbenMiután a helyi sztrájk törési fogások mind felsültek, a Department *of Labor táv­irati parancsban rendelte el a sztrájkvezető Murdoch, Devine és Berkman deportá­lásra való fogvatartását. A Department of Labor e­­zen első sztrájktörési akció­ja a lawrencei szövőmunká­soknak a munkatúlhajtás el­len vezetett sztrájkjára nyú­lik vissza. Említett sztrájk a National Textil Workers U­­nion által lett vezetve. Mi­után a munkások részbeni győzelemmel — három köve­telés közül kettőt teljesítenek visszatértek munkájukhoz, a három agitátor is szabadláb­ra lett helyezve egyenkénti 5000 dolláros biztosíték elle­nében. A börtönön kívül mind­egyik visszatért a saját u­­nion munkájához. . “A prosperitás visszahozá­­sa” jelszava alatt (a prospe­ritás visszahozása a gyártu­lajdonosok részére) a bérle­vágások sorozata lett a szövő munkásokra rákényszerítve. A National Textile Workers Union felhívást intézett a bérlevágás ellen irányuló sztrájkra. A Central Falls-i és Olneyville-i szövő munká­sok a felhívásra a leghősie­sebb sztrájkok egyikével vá­laszoltak. De közbelépett a Labor Dept. Immigration (ol­vasd deportation) Depart­ment és elfogatta az ameri­kai születésű Ann Burlach-ot deportálás végett. Mikor tö­megakció révén Burlach An­nát kénytelenek voltak sza­badon bocsájtani, Murdoch és Berkman lettek ismét letar­tóztatva deportálás végett. Ez amiatti félelemben lett ki­eszközölve, hogy a sztrájk Rhode Island-tól Massachus­­settsig képes terjedni. Az In­ternational Labor Defense azonban ismét megszervezte a munkásokat a deportálás ellen és ismét szabadlábra helyeztették­ a lefogottakat biztosíték ellenében. HARCOLJ A MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK URALMÁÉRT! Sztrájktörés a kormány hozzájárulásával Mikor 1931. októberében a National Textile Workers U­­nion megszervezte 23 ezer lawrencei szövőmunkással a sztrájkot, az Immigration De­partment visszavonatta a sza­badlábra helyezési döntést. Ez­zel megnyitotta az utat az American Federation of La­bornak, hogy a lawrencei sztrájkot eladják. Murdoch és­­ De­<ine e hó­napban lettek Skóciába de­portálva. A mi tiltakozásunk nem volt elég erős. Skóciában mindkét elvtársunk folytatni fogja munkásharcát. De az ő deportálásuk legyen figyel­meztetés a jövőbeni deportá­lások ellen. Ha mi nem szer­vezünk egy tömeges mozgal­mat a deportálás megszünte­tése érdekében, az uralkodó osztály az ily sztrájktörést átviszi állandó gyakorlatba. Meg kell akadályoznunk a külföldi munkások deportálá­sát. Követelnünk kell annak elismerését, hogy minden mun­kásnak joga van élni és dol­gozni az Egyesült Államok­ban. Legyen a jelszavunk: “a deportálásnak meg kell szűn­nie.” A dolgozó asszonyokhoz in­tézve e sorokat, teljes biza­lommal vagyunk az iránt, hogy a munkás asszonyok, a­­kik mindig a legjobb harcosai voltak a sztrájknak, vezetői voltak a sztrájknak, vezetői lesznek a deportálás ellen in­dítandó harcnak is. Előre, harcra a deportálás megszüntetéséért. Követeljé­tek az összes osztályharcos foglyok szabadlábra helyezé­sét. Segítsetek gyűjteni pénz­alapot, hogy harcunk kivihető legyen! Építsük az ILD.-t és a Be­vándoroltak­ Védelmi­ Taná­csát, építsük a nőmunkás moz­galmat! Tüntessünk március 8.-án, a Nőmunkás Napon! Fordította: Geller T. A New Yorki Magyar Sakk Kör a Metropolitan Chess League matchem­, múlt szombaton es­te a saját helyiségében, 350 E. 81st Str. aratta harmadik győzelmét. Első helyen áll a Marshall és Manhattan Clubokkal egye­tem­ben a Leagueban. Szép eredményeit annak kö­szönheti, hogy vezetői sorá­ban látjuk az osztály tudatos munkásokat, akiknek lelkese­dése egyéni érdekeknek nin­­csennek alávetve. 10 cent havi díj lehetővé teszi minden munkásnak, aki sakkozik vagy tanulni akar, hogy tagjává, váljon ennek az elismert Sakk Körnek. Munkások, lépjetek be tö­megesen ! Helyiség 350 E. 81st Str., a magyar Munkás Otthonban, A Sakk Kör Vezetősége. Szovjet film Chicagó­ban. Szenzációs filmet fog le­játszani Chicagóban az Inter­national Workers Order már­cius 3., 4. és 5.-én a Peoples Auditóriumban, 2457 W. Chi­cago Ave. alatt. A film bemutatja a föld alatti mozgalom eseményeit, miként szállítottak fegyvere­ket a cárizmus alatt. — A elme: TRANSPORT OF FIRE. FIGYELEM CLEVELAND WEST SIDEI MUNKÁS • ANYÁK! Már megnyílt a Pioneer is­kola. Minden vasárnap déle­lőtt 10-től 12-ig tartják az előadást, ahol munkás szel­lembe tanítják, a munkás szü­lők gyermekeit. A W.S.-i nő­­munkások felügyelete mellett, gondoskodva van a rendről. Hozd el a gyermekedet! Május elsejére készül Chicago Chicagóban született meg az a gondolat, hogy a nemzet­közi munkásság ünnepelje meg a munka napját. 1884-­­ben hoztak erre határozatot a szervezett munkások­ 4-ik konvencióján. 1932. május elsejét a harc jegyében szervezi a Május Elsejei Egységfront Konfe­rencia, amely március 13.án, d. e. 10 órakor a Peoples Au­ditóriumban, 2457 W. Chica­go Ave., lesz megtartva. Min­den munkásszervezet küldjön delegátust az előkészítő kon­ferenciára. TALÁLMÁNYA • Ikerétik elfimosd k­ánéra raevédénére ! IrtékeltNék­ tanárim­­ adok IN­­JTA LANTI. Fordul ion hozifim lilmlomm** SZENTMA IVAY és HILPERT Magyar hentesek nmttATSeter Hurka, kolbász, paprikás szalon­na Saját pácolt sonkák frissen kaphatók 1540 Second A­vonni New York (A 80 utcai ■•L” állomásnál) Tel. Regent 4-9124 LAKÁS KIADÓ 3 szoba, konyha, fürdő, ga­rage, meleg víz, fűtés $25.00 — 4123 Howlett Ave., Cleve­land, Tel. Melrose 4845 W. FIZESSEN ELő A "HTN­lCOMM,TNKT című folyóiratra, mely a Marxizmust Leninizmust tanítja elméletben és gya­korlatban, Kiadja az Egyesült Álla­­mok Kommunista Pártja ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE $2.00 Kedvező ajánlat: The Communist, egy évre $2.00 Az “ÚJ ELŐRE” egy évre $6.00 A kettőt eggyütt $7.-ért kapja meg Küldje be előfizetését: “ÚJ ELŐRE” PUBLISHING CO. 9403 Buckeye Rd. CLEVELAND. OHIO Tel Cedar 7112--7113 Látogassa ODA—VISSZA *205-tői feljebb meg a Szovjet Uniót! Ebben vonat szálloda és étkezés a Szovjet Unióig bennfoglaltatik Felvilágosításért írjon: World Tourists, Inc 80S Engineer Bldg Cleveland Ohio Telephone: Cherry 0017 "JESSEN, VÁLTSA MEG JEGYÉT azonnal és ne maradjon el a szezon legragyogóbb előa­dásáról. — Mr. J. A WHITNEY igazgatása alatt Jegyeket előre kizárólak a 72nd St. Play House pénztára árusit 350 E 72nd St. N.Y C Telefon: REgent 4—4139 és RHinelander 4—3806. Pénztár nyitva délután 1-től este 9.ig MILLER IRÉN bucsufelléptével és PÁSZTOR ETUS felléptével Március 6-án, vasárnap este 8:15-kor• ✓ színre kerül New Yorkban a 44th Street Theatre-ban (216 West 44th St., New York City) ‘Nótás kapitány’ nagy operett 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzé: FARKAS IMRE GYÖNYÖRŰ DÍSZLETEK Helyárak: $2.50 — $2.00 — $1.50 — $1.00 Március 4-én, pénteken Bridgeporton a Szent Lász­ló Hallban Március 5-én, szombaton Passaicon a Mokrai Hallban Szereplők: Biller Iván, Pásztor Etus Munkácsi Erzsi, Szé­­kely Stefi, Jávor Antal, B. Tóth József, Vincze Mihály, Pa­­taki Béla, Szántó Gáspár, Papp Sándor. — Dr Horvát Gyula vezényli a 10 tagú zenekart EUGENE O’NEIL, világhírű író tömegdrámáját MÁRCIUS Előadja: az East Sidei Előre Műkedvelő Kör az “Új Előre” javára SZENZÁCIÓS DÍSZLETEK

Next