Uj Előre, 1933. szeptember (31. évfolyam, 7450-7477. szám)
1933-09-01 / 7450. szám
OLDALL_________________________________________________UJ EU - RE VASÁRADAT", írta: SZERAFIMOVICS Az oszlop szélén haladó lovasok is nevetni kezdtek, oda-odanéztek a gramofonra, amely vadul, eszeveszetten öntötte ki magából a röhögést Halk nevetés szaladt végig a sorokon, aztán a lovasok maguk is úgy kezdtek nevetni, mint a gramofon és a röhej beárasztva a sorokat és túlhaladva őket, mind messzebb és messzebb terjedt. Elért a lassan menetelő gyalogsághoz, hol felnevettek, nem tudva miért — oda már nem is hallatszott a gramofon; röhögtek az első soroktól megfertőzve. A nevetés feltartózhatatlanul gördült tovább a hadoszlopon. — Mi az ördögért röhögtök? — De már a következő pillanatban nevettek a kérdezők is, rázták a fejüket, a karjaikkal hadonásztak, forgatták a fejüket. — Az apja dugja az orrod alá... Már az egész gyalgoság nevetett, a trón nevetett, nevettek a menekültek, nevettek az anyák is, tébolyodott rémülettel a szemeikben — húsz kilométeres hosszúságban, a kerekek meg nem szűnő éles zakatolása közepette, nevetett az egész hadoszlop. Amikor a nevetés elért Kozsuchhoz, ez elsápadt, egyszeribe sárga lett, mint a cserzett birkabőr; elsőízben látták elsápadni. — Mi történt? Az adjutáns nehezen tudta elfojtani kitörőfélben levő nevetését és azt mondta: Az ördög tudja! Megnézem, mi van velük. Kozsuch kitérte kezéből a nagajkát, nyeregbe vágta magát és irgalmatlanul belevágta a lóba. A lesoványodott ló lassan lépdelt lelógó füleivel, a nagajka kezdte felvérezni az oldalát. Nagy nehezen ügetésbe fogott, köröskörül nevettek az emberek. Kozsuch kitépte kezéből a nagajkát, nyeregbe vágta nek, de összeszorította a fogait. Végre elérte a nevetéstől guruló elővédet. Csúnyán elkáromkodta magát és korbácsával belevágott a gramofonba. — Csend! A gramofon-lemez nyögött egyet, aztán elhallgatott. S a hallgatás elfojtva a nevetést, végigszaladt a sorokon. És megint csak az ezerhangú, ezerszer visszhangzó megőrülésig határtalan zakatolás, recsegés, robaj. Sivár sziklák sötét fogazata övezte az éhező országutat, Valaki mondta A hágó! A müut kígyószerűen lefelé kezdett ereszkedni, Hány ? XXX — Öt. ’ Iztró és sivár volt az erdő, az ég, a távoli hegyhát Egymás mellett? Egymás mellett A felderítő járőr kubáni lovasa, verejtékcsapta arccal, nem fejezte be, amit mondani akart; habzó lova kétségbeesetten küzdött a legyekkel, rázta szép fejét és ki akarta magát tépni lovasa kezéből. Detroit és vidéke munkásainak figyelmébe! Az I. W. O. és a Munkás Szövetség Detroiti Kerülete SZEPTEMBER 3.-ÁN, VASÁRNAP este 8 órakor a MUNKÁS OTTHON- ban (8419 Vanderbilt Avenue) Társas Vacsorával Egybekötött NAGY KABARÉT RENDEZ, AZ “ÚJ ELŐRE” JAVÁRA SZÍNRE KERÜL A “Keresztelés” Ezenkívül több zeneszám, ének és szavalatok A vacsora és az előadásra a jegy előre váltva 40 cent, a pénztárnál 50 cent A BRONXI MUNKÁS DALÁRDA és az I. W. O. 1029-IK OSZTÁLYA nagyszabású PIKNIKET rendez SZEPTEMBER 3.-ÁN, VASÁRNAP AZ EDENWALD ERDŐBEN Gulyás és hüsitő italok lesznek ÚTIRÁNY: Vegye a Westchester Railroad-ot a 133ik utcánál a Deyer Aveig — 2 blokk az erdő ________________ Bukásról siránkozik a Szabadság ANNÁL HATALMASABB ERŐVEL KELL AZ ÚJ ELŐRÉT MÉG NAGYOBBÁ TENNI '‘Szomorú híreket hallunk' című aug. 26-ki vezércikkében bukást jelent be a “Szabadság” című legnagyobb és legrégibb amerikai magyar ellenforradalmi lap. Az “egész amerikai magyar sajtó” bukó helyzetét, végtelenül súlyos anyagi helyzetét, amely, nem tagadják, az “ő rovásukra is megy”. Azaz éppen a saját bukójüknek ilyen formában helyrevaló bejelentése ez. Ha ők buknak, bukik és buknak mások is. A sülyedő hajó kapitányaihoz hasonlítják magukat, akik “készek együtt sülyedni a hajóval”. Különbb portékával, mint ják a sülyedő eddig, mondfascista sajtókapitányok, nem szolgálhatnak, annál is inkább, mert “nemcsak ígéretekkel, hanem készpénzzel is akarják fizetni” — magukat. Nem vádolnak senkit, hogy ideromlott a helyzet s végső ítapogatózással az amerikai magyarság felé nyújtják ki kezüket, illedelmes színészi mozdulattal visszarántva azután még, mondván, hogy ha “van is módja talán arra” az amerikai magyarságnak, “hogy segítsen, a négy évig tartó küzdelemben elfásult és csupán a mindennapi falat kenyér iránt érdeklődik”. Végül a bukó hős drámai sóhajával visszapillantanak a történelembe, a római Máriushoz hasonlítva magukat, aki miután saját maga seregeivel szétrombolta Carthagot, Észak- Afrika akkori legnagyobb városát, sírva fakadt a város romjai fölött. Legvégül Zrínyi, Dobó és Jurasics Miklós “szellemével azt kérik, hogy “megérdemelnénk annyit, legalább magyar testvéreink ne rugdossanak bennünket”. Miután előzőleg utal arra, hogy azok rugdossák őket, akik “nem polgárai az új hazának”. A Szabadság Mariusai tehát hősi gesztussal bukást jelentenek, annak az előző bejelentésnek nyomán, hogy W. Hopkins már bukottan és nem hősi kapitányként elmenekült a sülyedő hajóról. Mrs. Cherna hős-kapitányként átvette ugyan a sülyedő hajó kormányzását, de úgy látszik, hogy Marius Varváry, Dobo-Gond és Zrinyi-Muzslal és nem igen bízhatnak női kapitányukban sem, ha ilyen előzetes gyászjelentést tesznek. Az ideromlott helyzetért nem okoznak senkit. Dehogy is okoznak és hogy az ő buki bizonyítanák, helyzetük, amelyet maguk is menthetetlennek mondanak, része az egész kapitalista Carthago bukó helyzetének. És dehogy is okozzák különösen saját magukat, egész fekete, munkásellenes fascista voltukkal együtt. E helyett utolsó lélegzetükkel is azt a fascista és ellenforradalmi munkát végzik, amiért nekik is, előbb-utóbb egész kapitalista Carthagojukkal bukniok kell: ők rúgnak egyet az amerikai magyar dolgozókon, az amerikai magyar dolgozókat denunciálják, “akik nem polgárai az ut Szának”. Ez volt és ez marad bukásukban is az ő ellenforradalmi lényegük fascista indulója. Nyílt fascista terror uszítás már ez a bevándoroltak ellen. Ezt adták és adják a Miért is buknak hát? Bukóban a Szabadság, nem is csak azért, mert válság van, bomlóban az egész rendjük. Nem is csak azért, mert Mr. Hopkins pénzügyileg csődbe jutott. Pénzügyileg súlyos helyzete van másoknak is, a pénzügyi rendszer csődje és bomlása nyomán. Pénzügyileg súlyos helyzete volt és van szakadatlanul a forradalmi sajtónak is. Mert a munkásokat éppen ezek a fascista csatlósok se áttették nyomorba dönteni. Amiért buknak, az az elnyomó osztálypolitikájuk, fascista voltuk és ellenforradalmi sajtó szerepük. Magyar munkások teremtették és tartották fönn a Szabadságot és a többi lapot. Azokon élősködnek létezésük óta a fascista Mariusok. Mégis ezeket a magyar munkásokat vezették félre szakadatlanul. Ezeket segítették elnyomni és leverni most újból az üzemekben, mint Neményi-Markus teszi Youngstownban. Ezeket tartották és tartják kontroljuk, fascista basauralmuk alatt az egyletekben és egyházi szervezetekben a Faragók, Vasasok, Dezsők Vitálisok, Vasváryak. Ezeket itatták félszázadon át a mindenkori magyarországi, vagy amerikai uralkodóosztály ellenforradalmi mérgével, ideológiájával, hogy jó rabszolgákként tarhassák meg őket, akiken azután élősködhettek a Berkók-Csernák, Robotok is. Ezeket Muzslaiküldték odahaza háborús mészárszékre, meghalni a magyar grófokért. Ezeket terelgették itt Amerikába a Wall Street iránti “Hűség Ligába”, ezért dúsan fizetett jó lakásokként. És ezeket segítenek most is, élen éppen a Szabadsággal, elnyomni, leverni ismét a kapitalista osztály új nagy támadásával, NIRA-jával, készülő új háborújával hazudva, bizonyítva, hogy az jó, csak nyeljék le ismét az amerikai magyar munkások is. De az amerikai magyar munkások sem hajlandók többé ezt lenyelni, az egész amerikai munkásosztállyal együtt. Az amerikai magyar dolgozók egyre nagyobb tömegei ébrednek arra az osztálypolitikára amelynek fascista portásai és sajtó ügynökei közt ott volt és ott van a Szabadság is. Ezért van az elsősorban és nemcsak azért, mert pénzügyi okokból fizetni nem bírnának többé, hogy ezrével hagyják ott a Szabadságot és fascista lapokat. Ezért is nem lehet többé még egyszer félmilliót Szabadság részvényekben összeharácsolni tőlük. Nem lehet többé Horthy szobrokkal 40,000 dollárokat összeszedni. Nem lehet többé MIRA bolondítással sem félrevezetni őket. Ezért van bukó helyzetben a Szabadság és az amerikai magyar reakció. De hiába volna azt mondani, hogy már meg is buktak. Csak további kemény, szívós harc, osztályharc utján könnyen meg is buknak. Mögöttük még a rendszer, amelynek fizetett szolgái. Mögöttük a Horthy és amerikai kapitalista, osztály, amely értékeli és támogatja a nyelvi fascista sajtót. Szívós életük lehet még. Jön még a fascizmus is, amelynek nyílt napokban indulóját csak a játszotta a Szabadság, a Hitler zászlót bontva ki a Horthy és amerikai zászló mellé a “bolsevizmus zászlajával szemben”. De mindez sem menti meg őket a bukó helyzettől, ha az amerikai magyar dolgozók, az olvasók, a tömeg nem állnak többé a háta mögött. Ha nem sikerül őket többé a Horthyék-Roosevelték, s későbbem a fascizmus háborújába fogni Még vannak ott, maradtak ott a hosszú évtizedeken át a Szabadság-méregtől átitatott, de a maguk munkásvoltában becsületes dolgozók. Akiknek nincs munkájuk, kenyerük. Vágják a bőrét, viszik a fedelet a háza felől. S akiket a Szabadság segített idejuttatni. Akiket ő támadott mindig háziba. Akiket a youngstowni acélgyárakban a reményiek, a Szabadság fascista tejtestvérei terrorizálnak. Akiket az egyletekben kontrolálnak még mindig. De mégis ott bírják még őket tartani, mert mi nem végeztünk elegendő munkát, hogy réges-régen ott hagyták volna. Majd ha mindezeket a magyar munkások, egyleti tagok is otthagyják, mindezeket beszervezik az öntudatos munkások a NIRA ellen harcoló forradalmi unionokba, a Kommunista Pártiba, Munkanélküli Tanácsokba, a a magyar téren a munkások egyetlen harcos szervezetébe, a Munkás Szövetségbe, az International Workers Orderba, majd ha mindezek is a fascista Szabadság, Népszava, Magyar Újság, Neményi-Himler lapok helyett a maguk, a munkások érdekeit védő munkássajtó, az Új Előre előfizetői, olvasói, a saját táboruk, a munkásosztály katonáivá válnak, akkor bizonyosan megbukott a Szabadság és az egész magyar fascista reakció. Ez a lehetőség itt van az ő bukó helyzetükben. Föl erre a legnagyobb föladatra a szept. 3-4-ki körzeti konferenciákon és után! Hogyan gazdálkodnak Dezsőék a Bridgeporti Szövetségben Dezső bankjába helyezik el az egleti pénzt. — De a tagoknak még a törvényes betegsegélyt sem adják ki Sunyi kerteléssel megint a Szövetség jegyzőkönyve a félévi igazgatósági gyűlésről — tükre a basauralomnak, milyenformán intézik a tradíciós vezérek, magyar Amerika egyik legnagyobb és legöregebb egyletének ügyeit. A legfontosabb ügyeknél, ahol az egyszerű tag is betekintést szeretne tenni az egylete sorsát illetőleg, rövid semmitmondó megjegyzéssel intézik el Lebozsáék és Valkóék, nehogy valaki meglássa , mi történik a kréta körül. A tagoknak nem kell mindent tudni, fontos, hogy Valkó és Dezső János tudja, miről van szó. Ha valamelyik osztálytitkár, vagy tag, mégis le akarja a leplet húzni a kok’erságokról, még az igazgatósági gyűlésen is rányomják a bélyeget Dezsőék, hogy az “ilyesmit nem lehet közölni a hivatalos lapban”. Mehetnek a tagok a sóhivatalhoz panaszra. Amiért ily cudarul rakják rá a hangfogót az egyleti ügyekre az urak, azért kénytelen a munkássajtó, időről-időre informálni a 99 százalékig munkásokból álló tagságot. De nézzük, hogyan jön ellentétbe Dezső János főelnök saját magával az elnöki jelentésben: “A 6 százalékos kamatot a múlt évben még mind a befektetések után megkaptuk. A kölcsönök úgynevezett amortizációs kölcsönök, melyek után nemcsak a kamatot kell fizetni, hanem rendszeresen törleszteni kell a kölcsönt is. Ez évben már egyesek nemcsak a törlesztést nem tudják fizetni de még a kamatot sem.” Ugyanabban az elnöki jelentésben, már később azt állítja Dezső: “A 6 hónapi gazdálkodásnak az eredménye sikeresnek mondandó.” Nem tudhatjuk, mit ért Dezső sikeres gazdálkodás alatt, ha még az is sikeres gazdálkodás, ha már nemcsak a tőketörlesztés nem jön be, hanem még a kamat sem. De a tagok hagyják csak Dezsőre, mint ahogy az igazgatóság ráhagyta újból egy évre, hogy intézze továbbra az egylet értékpapírjainak adásvételét. Persze Dezső elválasztja az ingatlan befektetéseket a bond-befektetésektől, hogy milyen nagyszerűen adta-vette az új bondokat és fél év alatt azok sikeresek is. Hogy később milyenek lesznek a bondok 1970-ben, vagy a jövő évben, azt el fogja felejteni a tagság és éppen úgy meg fogja mondani Dezső hogy tévedett, mint Neményi megmondta abban az időben. Fontos az, hogy Dezső János a west sidei bank alelnöke és a Bridgeporti Szövetség főelnöke, ugyanakkor a Szövetség vagyonkezelője, egyben igazolója is, működhessen. A konvenció utasította a tisztikart, hogy vegye ki a west sidei bankból egy részét a betéteknek és ne legyen ott sem több 20-25 nál és mi történt?ezer dollárTessék megnézni a hivatalos lapot, 13 formában, címen és néven, közel 50,000 dollárig van a west sidei bank képviselve a Szövetség pénzét illetőleg. Van azonban a jegyzőkönyv szerint, egy Fekete Jánosné megcsonkult tag, aki ujját vesztette, még egy hónapi segélyt kér, de azt már elutasította a tisztelt igazgatóság, hogy nem jogosult. Ennél az ügynél, újból hajlandó az igazgatóság — ha kell perelni is, vagy még fellebbezni is, mint a Pintya, West Va.-i ügyben, hogy többszáz dollárt kidobjon az egylet, nem mérvadó. Fontos az, hogy ezen szerencsétlen tag ne kapja meg az egyhónapi betegsegélyt. Helyes az is a központi igazló uramék szerint, hogy még azon tag is köteles fizetni a betegsegélyre szóló havidíjat, aki többet betegsegélyt nem kaphat már. Milyen jogon köteleznek az urak valakit valamire, ha neki semmi joga többet nem lehet? Miért nem kötelezik Dezsőék az eszkimókat is a havidíj fizetésre és a segélyt kezelni pedig bízzák magukra az urak a West Side bank körül. Rettentően szemfülesek az urak akkor is, ha kölcsön korlátozásról tudatja őket az áfa tag kölcsönt, hiszen már sokszáz dollárt befizetett egy letébe, hogy most mikor meg van szorulva legalább talán orvosi költségre, vagy talán a házát licitálják el, no erre nem adnak Dezsőék. ők jobbnak látják ha befektetik a pénzt papirrongyokba, vagy beteszik a pénzt Dezső bankjába ott az jobb helyen van a Jánosok szerint. Évtizedek óta serkentették a tagokat, hogy csak fizessenek, majd öregségükre lesz támaszuk és most? Nincs pénz semmire, csak ha a Dezső bankjának van arra szüksége. Van azután egy egylet mely tényleg a munkások érdekében akar cselekedni és a rettentő nehéz gazdasági helyzethez mérten szállitotta le a havidijakat a munkás lapos erszényéhez viszonyítva, mit tesznek Vitális Boldi- 3 bank csukott be egy nap alatt Bridgeporton (Folytatás az 1-ső oldalról nyörködhetik annak szépségeiben. Az amerikai magyarságnak ama férfiai (értsd egyleti basák. Szerk.) akik az országos testületek élén vannak, nehéz munkát fejtenek ki, hogy az amerikai magyarság virágoskertjét tisztántartsák, szorgalmas társadalmi munkájukkal öntözgetik, a gazt gyomlálják, hogy az amerikai összmagyarság örömét lelje benne és élvezze a virágait.” E költői szóvirágot az egyleti basa a szerte az országban lévő tagoknak a félrevezetésére szánta, mig a bankár és egyleti vezető urak zöldhasú dollárokat gyomláltak a saját zsebük számára. Mit tegyen az egyleti tagság? A bankbecsukásokért, az országos és helyi egyletek, egyleti tagok és magyar munkások nehezen összekuporgatott pénzének elvesztéséért elsősorban felelős egyleti basák voltak azok, akik a Chicagói Nagygyűlés ellen kígyót békát kiabáltak Míg Chicagóban és utána a becsületes egyleti tagság megfeszitett erővel dolgozik az egyletek és egyleti tagság megmentésén, addig a Dezsők, Vargák és a többiek az egyletek és egyleti tagság ellen szőtték bűnös terveiket. A bridgeporti magyar egyleti tagságnak azonnal akcióba kell fogni arra, hogy az egyleti osztályok pénzét, egyleti tagok és minden munkás betétjét megmentsék. A tagság maga kell, hogy élére kerüljön egy széles alapon, minden egylet bevonásával elinduló akciónak. Azonnal lépéseket kell tenni, hogy Bridgeporton is kiépüljön az Amerikai Magyar Egyletek Országos Védelmi Szövetsége, a Chicagói Nagygyűlés vonalán. A Chicagói Nagygyűlés által elfogadott program többek között követeli, hogy az egyletek betétjeit azonnal mentsék fel a bankok. Egy centet se vihessenek el az egyletektől és tagságától. A bridgeporti egyleti tagságnak és minden magyar munkásnak össze kell fogni úgy, hogy a meginduló mozgalom élére becsületes egyleti tagokat tesznek és visszaverik az egyleti basa-bankárok fosztogató kísérleteit. Lautner János, Horthyország Két-három zsíros állás egy urnák, éhenhalás dolgozóknak Budapestről írják: A főváros törvényhatósági tanácsa a múlt héten tárgyalta Rassay képviselő által benyújtott indítványt az álláshalmozásokról Még a múlt évben történt, hogy egy bizottságot küldzsár, Daragó, Dezső János azzal a munkás betegsegélyzővel szemben? Denunciálják a hatóságok előtt ezen munkás intézményt. Dezsőék éppen úgy mint Daragó, meg a többi, intézkedéseket szavaztak meg az igazgatósági gyűléseken a Workers Order lehetetlenné tételére. Az International Workers Order a közelmúltban egyesült eggyé,több mint harminc ezer taggal. Ettől rettegnek és ezt választotta ki a reakciós klikk, aljas támadásainak központjaként. Aljas egy munka ugyan, de Boldizsár, Dezső, meg a többi séker mire nem vállalkozik? Az egyleti tagok kötelessége, hogy visszaverjék a galád támadásokat. Bridgeporti egyleti tag, telt ki, hogy részletes vizsgálatot végezzenek ebben az ügyben. E bizottság munkája azonban mindössze annyiból állott, hogy a kis jelentéktelen állású halmozókat írta ösze, ellenben nem írták össze azokat a nyugdíjas alpolgármestereket, tanácsosokat és sok más nagy kutyát akik magas nyugdíjat kapnak és ennek ellenére a fővárosnál vagy ennek üzemeinél jó fizetésű állást kaptak. Érdekes adatok kerültek ebben az ügyben napvilágra: Egy rendőrségi fogalmazó 1225 pengő nyugdíjjal a Beszkárínál vezértitkár, 11.400 pengő fizetéssel. Egy fővárosi jegyző 5000 pengő nyugdíjjal kap, az Autóbusz üzemnél további 4.184 pengő fizetést húz. Egy számtanácsos özvegye kap 3.996 pengő nyugdíjjat, most köztisztviselőnő és 4.496 pengőt kap. Egész sereg ilyen egyén van, akik különféle módon húzzák ki a koncot a húsosfazékból. TELEFON: MElrose 2908 HA GYÁSZÉRI HÍVJA FEL Bodnár A. Lajost a clevelandi magyarság legnépszerűbb temetésrendezőjét, a Nemzetközi Munkás Betegsegélyző W. Side-i 1015-ik osztály hivatalos intézetét. BODNÁR A. LAJOS ez után is felhívja a magyarok figyelmét Az egész intézmény újonnan át van alakítva. Gyönyörű balzsamozó szoba, nagy, tágas kápolna, levegő változtatóval ellátva. A család részére külön virrasztó szoba, úgyszintén külön, férfiak és nők részére. Mindezeket díjmentesen rendelkezésére bocsájtja a gyászoló közönségnek BODNÁR A.LAJOS nagy szaktudása és a legjobb kiszolgálás mellett is a legjutányosabb árt számit. Vendégeket szivesen fogad, látogassák meg a west sidei legmodernebbül berendezett intézetet. Magyarok szives pártfogását kéri. Tisztelettel Bodnár A. Lajos Túl. 3929 Lorain Ave. Cleveland, O.