Hellenbranth János: Szarvas várossáról értekezett ugyan azon város százados ünnepi alkalmatosságára Hellebranth János, hites ügyés és jegyző (Pest, 1822)

­( 4 )­ írják azok, a’ kik Szarvast a’ mai mód szerént Szarvasnak írják, ’s annak neveztetését az ezen helyen lappangani szokott sok Szarvas - vadtól származtatják, mivel azoknak az állítások, a’kik azt bizonyos Szarvas nevű, ’s hajdanában itten tanyázott Török Bassától neveztetni kivánják, mint valóságos mese, hitelt nem érdemel. §• 2. H­e­ly­h­eztetése: Szarvas, Békés Vármegyében a’ Körös vize partján nagy rónaságon helyheztetve lévén, nap­keletről Endrőd Helységével 2 1/2, délről Szen­tes Várossával 1 1/2, napnyúgotról Szent An­drás és Ötsöd Helységeivel 1 1/2, éjszakról pe­dig Mező-Túr várossával 3 mértföldnyi távol­ságban határos, ’s éppen azon a’ helyen fekszik, a’ hol a’ régi Szarvas állott vala , úgy mindazon­által, hogy nagyobb kiterjedése ’s nevekedése miatt, az eggyik fele a’ Kákái, a’ másik pedig a’Hal­ász Telki pusztára már ki nyúlik. §• 3. R­ég­i és új V­ólt­a. A’ Históriából tudjuk, hogy Szarvas régi időkben ollyan erősség volt, mint a’ Gyulai vagy a’ Szolnoki vár. Ezen Várnak négy falai úgy voltak épitve, hogy a’ világ­­ részeire néztek, ’s a’ vár udvarának közepe éppen ott volt, a’ hol most az Evang. nagy Templom áll. A’ mi a’ régi Szarvast illeti, az bizonyos, hogy 1500-dik körűl Szolnok és Gyula között fenn állott, a’mint ez a’ Losdige Magyar-Török

Next