Szirmai Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete II. rész (Buda, 1810)
1423- Nagy- és Kis-Ladányt, Ladányi Tamás bírta , kinek Kis-Ladány határon termett szénáját Báthory Tamás , és Mihály felégették. 1425. Nagy-Ladánynak, és Hódosnak határt választott bírák által megkülömböztettek Pálfalvay István , Nagy Ladányi Tamás, és Piskárkossy György között. 1451. Szilának Kis-Tárkányi Miklós Mátyás fia hitvessének, és nevetlen aszszonynak Vetéssy István feleségének rész adatott benne. 1449. Ladányi Tamás új királyi adomány mellett birtokában megerőssíttetett. 1544. Pálfalvai Buryan Lászlónak, és 1640. Remetey Lörincznak , és Lászlónak Kis-Ladányba , 1609. Macskássy Mihálynak Nagy-Ladányba , 1602. Némethy Jánosnak is Nagy - Ladányba rész jószág királyi adománnyal adatott. Azért ezen helység régenten Nagy- és Kis-Ladányra osztatott. §. 101. Madarász falú, régenten széjjel szórva, most egyenes három úttzára épültt 200. telkes, Ó-Hitü , és Sváb gazdák lakják, helyben Papjok , Templomok az Oláhoknak, a’ Svábok Erdődre járnak Templomba, a' Gróf Károlyi ház bírja; határja sovány, víz állásos, cserjés, most tisztíttatik, K'óm'özu nevezetű patak foly rajta, amelly az Erdődi határon veszi eredetét, és a’ Bomorodban négyen. Piattza Erdőd, és Szathmár. 1492. Móré György bírta, a ki két Török fejekkel rakott szekerekkel jött Budára a’ Királyhoz, mellyért Szörényi Bán lett, a mint Isthvánffy írja. 1565. Belgrádi Bán vólt, és a’ Rákos mezei híres végezésnek alá írta a’ nevét. Maradéki nagy Urakkál lettek.