Virág Benedek: Magyar századok 2. 1301-1437 (Buda, 1816)
*3a XIV. S záz a d. Esztergomi Lector és Decretumok doktora. A’ Római Jegyző könyv szerént, köz szolgálatért, ígért 3,4°° arany forintot. Anno dóm. 1394- idővel Kardinálságot is nyert. A’ Királynak főbb dolgai imezek : V. Károly Franczia Királyhoz követségbe küldötte Istvánt, Zágrábi Püspököt, Zudár Pétert, Slavoniai Bánt, és Podló Simeont, nemes Urat. Tudnillik őszreházasítani akarta Katalin leányát annak fiával Lajossal, megy jószágul oda ígérte Szicíliát, Neápolt, Apuliát, Kalabriát, a’Szalernói és Sz. Angyal-Hegyi herczegségeket, Folkalquertet, és Pedemontumot ’s a’ t. minden jusokkal egyetemben, mellyekkel Ő birhatna , vagy Ő neki kellene bírnia : lenne Ő közöttök, országaik, és maradékaik között is, örök ’s fenbonthatatlan szövetség: a’ Követek eskünnének az Öleikére, ’s köteleznék lettét minden igéretinek betellyesítésére. Budán, Apr. Jldikán, 13/4- így Lajos eljegyzette ugyan leányát, de a’ házasságból semmi sem lett, mert Katalin még ezen esztendőben meghalt. E’szövetség mind a’ Venetusok, mind a’ Neápoli Királyné ellen (ide arányzott leginkább) nagy hasznára lehetett volna. A’ Követek Párisba indúltak, Lajos Kassára utazott, hová a’ Lengyeleket is öszvehívta. Az vala szándéka, hogy azon Országot, melly a’ régi alku szerént csak ii örököse lehetett, megnyerné leányainak is. A’ mire így jutott, földeiktől bizonyos adót kívánt esztendőnként. Ezen adózástól, mond Dlugosz, a’ Püspökök , Bárók, Nemesek mint valamelly pestistől és szolgaságtól irtóztak , kérték Lajost, hogy kímélné meg őket és szabadságaikat. A’ Király men