Kereskényi Gyula: Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata (Székesfehérvár, 1874)
Steplanovics jursum refectam.“ — „A ráczkevei görög conventnek eleinkbe terjesztett protokollumából, sőt az egyház falába betett márványkő feliratból láthatni, hogy az egyház már 1320-ik évben kifestetve. 1514 ik évben Mihály György és Janya guardiánok s egyházi gondnokok alatt e festés kijavíttatva, 1765-ik évben Stephanovics Isaias görög apát alatt megujítatva lett.“ Serbszky Narodny Liszt 1842 ik évről. Ez idegen nemzedék telepedése első éveiben más kedvezményben nem részesült, minthogy ment volt a barbár ellenség üldözései, zaklatásaitól, sorsa a többi jobbágyokétól nem különbözött. — Mit azonban tűrni nem akarának, különösen a görög keleti vallásnak, kiknek nemzeti hajlandóságuknál fogva a kereskedés főfoglalkozásuk lévén, Zsigmond királyhoz folyamodtak engedményekért, ki alatt némi szabadalmakban részesítettek. — Korvin Mátyás idejében a budai gyűlésen, mind a hadjáratokban s kereskedelemben hasznos birodalmi tényezők, a tized alól fölmentettek, sőt 1791. 27-ik törvényczikk következtében Magyarország s tartományaiban polgári jogokkal ruháztattak föl. E népfaj vallásos, a törvény, annak kiszolgáltatói s végrehajtói iránt tisztelet s hódolattal viseltetik, vendégszerető, barátságos, ebben alig ismer határt; bátor, elszánt, tűrő, de csak addig, mig sértve nem érzi magát; de sértsd meg őt, boszut forral, boszuja kiterjed nemcsak a sértő személyére, de annak rokoni, baráti, sőt nemzetbelijére is. Imát rebeg, de szivében boszut forral, évek során át tűr, szenved, nélkülöz, perezért, melyben sértett felét megboszulhatja, el lehet mondani e népről: „boszutok csak az ellen romjain hal meg.“ — Mint minden nép, nemzet, úgy az ill érben*) is megvan a nemzeti büszkeség, mint minden nép, úgy ez is az őskor homályában keresi eredetét. *) Illyrek alatt értetnek 1) a nem egyesült óhitü ráczok, *2) a vendek, 3) a római kath. és óhitű dalmaták, 4) a magyarországi kath. sokáczok és bunyeváczok, 5) a szerbek, 6) a bosnyákok.