Embernevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1946-01-01 / 1-2. szám

1946­ január—február II. évfolyam, 1 —2. szám Szerkeszti: KEMÉNY GÁBOR — Főmunkatárs: BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ A MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK FOLYÓIRATA Pestalozzi az első tanító, aki jóvátette a népközösség ellen elkövetett legnagyobb igazságtalanságot, a nevelési igazságtalanságot. Ő teremtette meg a Szegények iskoláját, az Általános iskola ősét. A peda­gógusok demokratikus tábora sohasem feledi el ezt a hősi gesztust és a hálából továbbmegy egy lépéssel. Olyan iskolát kíván terem­teni, mely nem ismer szegényt és nem ismer jómódút, amelyik minden gyermeknek lelki meggazdagodást fog nyújtani. Talán Pestalozzi is így gondolta ezt, de korának reális viszonyait mérle­gelve, még nem merte kimondani. TANULMÁNYOK§ A nekünk való Pestalozzi 1. 1927-ben, tehát halála százesztendős fordulójának évé­ben szép emléket kapott Pestalozzi Fritz Ernst tollából, Pesta­lozzi : Leben und Wirken címmel. Könyvének fejezetcímei nagyon jellegzetesek, mondhatnám szimbolikus jelentőségűek. A sír­iratáról vannak kölcsönvéve. E sírirat szerint s az emlékező tudós szerint egyaránt, Pestalozzi Neuhofban a szegények meg­­mentője, Lienhard és Gertrud c. művében a nép prédikátora, Stanzban az árvák atyja, Burgdorfban és Münchenbuchseeben az új népiskola megalapítója, Yverdunben az emberiség neve­lője. Valahogy a pedagógia történetébe beleillesztve is találó ez a kép, úgy ahogy Michalet igen szellemesen meg is állapítja : Rabelais királyt nevelt, Montaigne fejedelmet, Locke és Rousseau nemes embert, Pestalozzi az emberiséget. Az egykori magyar emlékezők kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanezt a Pesta­­lozzit gyászolják 1927-ben. Ismétlem, szimbolikus jelentőségű­nek érzem ma, 1946-ban, tehát Pestalozzi születésének két­­százados fordulóján a sírizatos tételeket és azok variánsait. Szépek, helyénvalóak voltak halottas beszédekül, de temetésre valók. Ha Pestalozzi él és a mi szemünkben is élőalak számba !

Next