Embernevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1946-01-01 / 1-2. szám
1946 január—február II. évfolyam, 1 —2. szám Szerkeszti: KEMÉNY GÁBOR — Főmunkatárs: BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ A MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK FOLYÓIRATA Pestalozzi az első tanító, aki jóvátette a népközösség ellen elkövetett legnagyobb igazságtalanságot, a nevelési igazságtalanságot. Ő teremtette meg a Szegények iskoláját, az Általános iskola ősét. A pedagógusok demokratikus tábora sohasem feledi el ezt a hősi gesztust és a hálából továbbmegy egy lépéssel. Olyan iskolát kíván teremteni, mely nem ismer szegényt és nem ismer jómódút, amelyik minden gyermeknek lelki meggazdagodást fog nyújtani. Talán Pestalozzi is így gondolta ezt, de korának reális viszonyait mérlegelve, még nem merte kimondani. TANULMÁNYOK§ A nekünk való Pestalozzi 1. 1927-ben, tehát halála százesztendős fordulójának évében szép emléket kapott Pestalozzi Fritz Ernst tollából, Pestalozzi : Leben und Wirken címmel. Könyvének fejezetcímei nagyon jellegzetesek, mondhatnám szimbolikus jelentőségűek. A síriratáról vannak kölcsönvéve. E sírirat szerint s az emlékező tudós szerint egyaránt, Pestalozzi Neuhofban a szegények megmentője, Lienhard és Gertrud c. művében a nép prédikátora, Stanzban az árvák atyja, Burgdorfban és Münchenbuchseeben az új népiskola megalapítója, Yverdunben az emberiség nevelője. Valahogy a pedagógia történetébe beleillesztve is találó ez a kép, úgy ahogy Michalet igen szellemesen meg is állapítja : Rabelais királyt nevelt, Montaigne fejedelmet, Locke és Rousseau nemes embert, Pestalozzi az emberiséget. Az egykori magyar emlékezők kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanezt a Pestalozzit gyászolják 1927-ben. Ismétlem, szimbolikus jelentőségűnek érzem ma, 1946-ban, tehát Pestalozzi születésének kétszázados fordulóján a sírizatos tételeket és azok variánsait. Szépek, helyénvalóak voltak halottas beszédekül, de temetésre valók. Ha Pestalozzi él és a mi szemünkben is élőalak számba !