Energiagazdálkodás, 1972 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

FORDÍTÁSI SZEMLE A legújabban elkészült energiagazdálkodási tárgyú for­dítások alábbi címjegyzékében x-szel jelöljük azokat, amelyek nem az OMKDK-ban készültek, s így azoknak ábráiról az OMKDK fotómásolatot nem tud szolgáltatni. Az x-szel jelölt címadat fordítás másolatának rendelésénél a jobb oldali hatjegyű számot, a többi címnél pedig a jobb oldali hatjegyű számon kívül a bal oldali betű és számkombinációs jelet is fel kell tüntetni. I. 16379/70 424 130 Feladatok és számítási alapok a szeméttüzelés­hez I. 17840/70 423 896 Az éghető gázok robbanási határának meg­állapítása nomogramok és robbanási három­szög segítségével. X 423 717 A tüzelőanyagipar fejlesztésének kérdései. I. 17566/70 423 573 Különféle éghető gázok összehasonlító égés­technikai vizsgálata, különös tekintettel a földgázra való átállásra. I. 17214/70 423 540 Közepes nyomású önszívó égők földgáz elégeté­sére. X 426 082 A különböző gáz-levegő és gőz-levegő robbanó­keverékek gyulladása és égése. I. 18529/70 A levegő osztott bevezetése függőleges ciklon tűztérbe. I. 18524/70 Az áramlás és a mértani arányok közötti össze­függés a ciklon tűztér izotermikus egyfázisú modellezésénél. TI. 5379/70 Áttérés szénről olajra vagy gázra? I. 20505/70 Vezérlőberendezés olaj- vagy gázégő üzem­anyagszelepekhez. Fsz. 1168/70 Gázégők szerkesztési elvei. I. 18067/70 Rövidrángú gáz-pakura égők üzemeltetésének eredményei. I. 13013/70 Gázkészülékek füstgázelvezetése. I. 19591/70 Füstnélküli fluidizációs hamvasztóberendezés. I. 20504/70 Olaj adagoló-szabályozó olaj tüzelő-berendezés­hez. X Gázminőség-vizsgáló berendezések. 426 714 424 340 426 786 423 977 424 267 424 887 424 546 425 313 424 291 422 591 Nagyobb és tartósabb csúcsfo­gyasztási időben a többletigények ki­elégítését a hagyományos szivattyús tározóművek látták el. Ez a feladat ma már gázturbinák segítségével is meg­oldható, ha a folyamatba préslevegő tárolót iktatunk be. A 1. ábra egy­szerű gázturbinás folyamatot ábrázol, melyben pl. a gázturbina segítségével fejlesztett 83 MW-ból csak 33 MW kerül a hálózatba, mert a kompresszor 50 MW-ot az égőkamra levegőjének komprimálására használ el. Ha azon­ban, mint azt a 2. ábra mutatja, áram­fejlesztésre egy motorgenerátort épí­tünk be, amelyik mind a gázturbiná­hoz, mind a kompresszorhoz oldható ten­gelykapcsolóval kapcsolódik és egy préslevegő tároló is be van a rendszer­be iktatva, úgy a teljesítőképesség az előbbi kb. háromszorosára emelkedik. A kis terhelésű periódusban ugyanis a fölösárammal táplált motorgenerátor a turbina lekapcsolása mellett, mint motor üzemelteti a kompresszort, mely a nyomott levegőt a levegőtárolóba szállítja. Csúcsidőben viszont a komp­resszor­ kapcsolódik ki és a gázturbina kapcsolódik a motorgenerátor tenge­lyére és teljes teljesítőképességét a hálózatra adja, miután a gázturbina a szükséges levegőmennyiséget a prés­­levegő tárolóból megkapja. A lehető­leg állandó levegőnyomás fenntartása céljából a levegőtárolót egy magasan elhelyezett víztartállyal kötik össze csővezeték segítségével. Míg a 1. ábrán vázolt berendezés csak rövid idejű csúcsfogyasztás esetén vehető igénybe, addig a 2. ábrán lát­ható összeállítás nyolc óránál hosszabb ideig is gazdaságosan használható ki 250 MW teljesítőképességig. (Energie, 22. p. 1970. 9. sz. p. 272— 274.) B. S. Háromszoros teljesítőképességű gázturbina 1. ábra (346) Energiagazdálkodás XIII. évf. 2. sz. 96

Next