Energiagazdálkodás, 1972 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

04 A levegőszennyezési problémák megoldási módjai egyes országokban A levegőszennyezés korlátozására irányuló tevékenységek országonként nagyon különbözők. A programok azonban általában három típuscso­portba sorolhatók. 1. Az elsőnél feltételezik, hogy az atomerőművek terjedése, kombinálva a fosszilis tüzelőanyagok okozta szeny­­nyezés csökkentésére alkalmas ismert módszerekkel elegendő lesz arra, hogy a légszennyezés ne emelkedjék elvisel­hetetlen szintre. Erre Anglia és Franciaország mutat­nak példát. A szabályozásért felelős kormány­­szervek és a közüzemek a legutóbbi időkig hallgatólagosan feltételezték, hogy a rendelkezésre álló technológia [magas kémények, elektrosztatikus leválasztók] elegendő lesz az átmeneti problémák megoldására. Franciaországban és az Egyesült Királyságban eleinte nem túl nagy érdeklődés mutatkozott e kérdések iránt, mivel arra számítottak, hogy az atomerőművek szerepe úgyis előbb­­utóbb dominálóvá válik a villamos­energia-termelésben. Az utóbbi időben azonban, úgy látszik, hogy az atom­erőművek költségeinek növekedése, az üzembe helyezések késedelmei és a közvélemény nyomása módosíthatj­a az illetékesek magatartását e téren. Nagy-Britannia csekély érdeklődése és fejlett technológiája ellenére az APCO [Air Pollution Control Office , Levegő Szennyezés Szabályozási Hiva­tal, korábban NAPCA1 ] és az Egyesült Királyság kapcsolata hasznosnak bi­zonyult. Az angliai törekvések első­sorban az USA-ban alkalmazott mész­köves mosásos eljárás továbbfejlesz­tésére és a fluidizált ágyas tüzelési rendszer bevezetésére irányultak. Az APCO Franciaországgal tájékoz­tatási vonalon tart kapcsolatot. 2. A második programtípus fel­tételezi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatával járó szennyezés korláto­zására fejlettebb módszereket kell ki­dolgozni, függetlenül az atomerőmű­vek terjedésétől. Ezt az álláspontot fogadták el az USA-ban, ezt tükrözi széleskörű programjuk is. Az NSZK, Japán és a Szovjetunió nagy mennyiségű villamosenergiát termel fosszilis tüzelőanyagot használó hőerőművekben és ezért szándékaik közel állanak az USA-ban kidolgozott átfogó programhoz. Az APCO az irányító kormányszerv az USA-ban a szennyezés korlátozás fejlesztésének kérdéseiben. 1967-ben megindították az S02 emisszió csökkentési programot az iparral és más érdekelt szervekkel kar­öltve. E tervek megvalósítására 1970 folyamán 45 millió S-t fordítottak. 1968 óta 1,5 millió S-t költöttek a pernye és más finom szemcsék kiszűré­sére szolgáló berendezések terveinek javítására. A füstgáz tisztításra szánt összeg túlnyomó részét a mészköves mosásos eljárás fejlesztésére fordítot­ták. Az NSZK ez irányú tevékenységét a szénipar is támogatja. A munka fő célja az erőművek levegőszennyezés leküzdésére alkalmas eljárások kifej­lesztése a lehető legrövidebb időn be­lül. A német program a szóba jövő lehe­tőségek közül kiválaszt néhányat és azokkal nagyméretű kísérleteket gyor­san kíván elvégeztetni. Ez ellentétben áll azzal a módszerrel, amelyet az USA-ban alkalmaznak, ahol az intéz­kedési tervek számos megközelítő elj­á­­rás széleskörű értékelésén alapulnak. Japán kiadásai az SD2 csökkentésére tekintélyesek még akkor is, ha az USA mércéjével hasonlítjuk össze. Leg­többet költenek a) az olajlepárlás nehéz maradékainak kéntelenítésére, b) a Mitsubishi mangánoxidos száraz szorpciós folyamatra és c) a Hitachi­­féle szén szorpciós eljárásra. A költsé­gek tetemesek, mert a kísérleteket ipari [üzemi] méretben folytatják mindhárom eljárásra és ezek további kiszélesítése várható. 3. A korlátozási program harmadik típusát alkalmazzák a nem említett többi országban, ahol főképpen a pillanatnyi helyzet felmérésével foglal­koznak és annak alapján kísérlik meg legsürgősebb feladataik intézését. Ezekben az országokban általában egymással össze nem hangolt kutatási és fejlesztési programot bonyolítanak le olyan laboratóriumokban, amelyek az ország energiaforrásaival, a köz­egészséggel, a villamosenergia-terme­­léssel, bányászati problémákkal kap­csolatosak, vagy egyéb, a levegőszeny­­nyezés csökkentésén kívül álló fel­adatok megoldásáért felelősek. Olaszországban az ENEL fejlesztési tervei a közvélemény erős ellenállásá­ba ütköznek. A Pó völgyében, ahol szükség van a villamos energiára és ahol bőven áll víz az ipar rendelkezé­sére, a levegő szennyezése már kifo­gásolható szintet ért el. Az ENEL igyekszik kimutatni, hogy az erőmű­vek viszonylag csekély mértékben szennyezik a levegőt, ha magas kémé­nyeket építenek. Az ENEL-nek nincs saját aktív fejlesztési programja. Lengyelországban felismerték, hogy szükség van a jelenlegi szabályozási képességeik fokozására. A villamos­­energia-ipar kutatóintézete az „Ener­­gopomiar” koordinálja a fejlesztési programot. Az APCO fejlesztési kér­désekben együttműködik ezzel a cso­porttal . Csehszlovákia fő ipari körzetét há­rom oldalról hegyek övezik és a mete­orológiai viszonyok csaknem optimáli­sak a szennyezés összefogására. Az ország ez irányú erőit a fluidizált ágyas tüzelőberendezésekre, a mészkő injek­tálás és a szemcsés szennyező kiszűrés legkorszerűbb módszereinek megvaló­sítására koncentrálták. Az APCO és Csehszlovákia felelős intézményei szorosan együttműköd­nek. (Power Engineering, 75. p. 2. sz. 1971. p. 42—45.) Nagyfeszültségű szigetelők védelme szennyeződés ellen A nagyfeszültségű, szabadtéri szige­telők védelmére elterjedten használják a szilikonzsírt. A Midland Silicones Ltd. angol cég most olyan különleges szilikonzsírt hozott forgalomba, amely kiváló adhéziós és elnyelő tulajdonsá­gai révén rendkívül alkalmas a szigete­lők védelmére. A „Megasil A”-nak ne­vezett szilikonzsír használata egysze­rű és számottevő idő-, valamint költ­ség-megtakarítással jár. A „Megasil A” szilikonzsír elnyeli és magába zárja a légköri szennyező anyagok [pernye, korom, cementpor, lebegő vegyi anyagok és aeroszolok] részecskéit és nagy villamos ellenállású felületet képezve megelőzi a sugárzást, illetve kis ellenállású kúszókisülési utak kialakulását. A „Megasil­m” nagy mértékben taszítja a vizet; a szigetelő felületére kerülő eső, harmat és egyéb nedvesség különálló cseppekben legördül a szige­telőkről és így megelőzi villamosán vezető, összefüggő vízfilm kialakulá­sát. A szilikonzsír kefével, ronggyal, vagy kézzel könnyen felkenhető és ki­váló tulajdonságai —50 °C és -1-200 °C között változatlanok. (Energy International, 8. k. 2. sz. 1971. p. 25.) T. G. 1 NAPCA : National Air Pollution Control Administration [Országos Levegőszennyezés Szabályozási Hivatal ] Európa legnagyobb tápszivattyúja Egy 430 MW teljesítőképességű hő­erőmű részére rendelt a svájci Sulzer cégtől tápszivattyút a Mannheim N­agyerőművek RT. A hatlépcsős tápszivattyú 1370­­ 21 °C hőfokú vizet képes óránként 4015 m magasra szállítani. Teljesítő­­képessége kereken 25 000 LE 5770/ perc for­dulatszám mellett. Ez a szivattyú a legnagyobb teljesítőképes­ségű, melyet ez ideig Európában készí­tettek. Hajtását egy BBC kondenzá­ciós gőzturbina végzi. (Energie, 22. p. 1970. 9. sz. p. 289.) R. S. A gázfűtés elterjedése az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaság háztartásainak kereken 6 %-a gáz­fűtésű. Ez lényegesen meghaladja azt a korábbi elképzelést, mely 1980-ra 7 %-ra jósolta a gázfűtéses háztartások részarányát. A gázellátású háztartá­soknak így 17,2 %-a gázzal fűt, ezek­nek tehát gáz az egyedüli hőforrása. Előreláthatóan az elosztó gázhálóza­toknak földgázra történő teljes át­állításával a gázfűtés elterjedése még inkább gyorsulni fog. (Gaswärme International, 1969/9. sz.) K. L. : Energiagazdálkodás XIII. évf. 2. sz.

Next