Energiagazdálkodás, 1972 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1972-02-01 / 2. szám
04 A levegőszennyezési problémák megoldási módjai egyes országokban A levegőszennyezés korlátozására irányuló tevékenységek országonként nagyon különbözők. A programok azonban általában három típuscsoportba sorolhatók. 1. Az elsőnél feltételezik, hogy az atomerőművek terjedése, kombinálva a fosszilis tüzelőanyagok okozta szenynyezés csökkentésére alkalmas ismert módszerekkel elegendő lesz arra, hogy a légszennyezés ne emelkedjék elviselhetetlen szintre. Erre Anglia és Franciaország mutatnak példát. A szabályozásért felelős kormányszervek és a közüzemek a legutóbbi időkig hallgatólagosan feltételezték, hogy a rendelkezésre álló technológia [magas kémények, elektrosztatikus leválasztók] elegendő lesz az átmeneti problémák megoldására. Franciaországban és az Egyesült Királyságban eleinte nem túl nagy érdeklődés mutatkozott e kérdések iránt, mivel arra számítottak, hogy az atomerőművek szerepe úgyis előbbutóbb dominálóvá válik a villamosenergia-termelésben. Az utóbbi időben azonban, úgy látszik, hogy az atomerőművek költségeinek növekedése, az üzembe helyezések késedelmei és a közvélemény nyomása módosíthatja az illetékesek magatartását e téren. Nagy-Britannia csekély érdeklődése és fejlett technológiája ellenére az APCO [Air Pollution Control Office , Levegő Szennyezés Szabályozási Hivatal, korábban NAPCA1 ] és az Egyesült Királyság kapcsolata hasznosnak bizonyult. Az angliai törekvések elsősorban az USA-ban alkalmazott mészköves mosásos eljárás továbbfejlesztésére és a fluidizált ágyas tüzelési rendszer bevezetésére irányultak. Az APCO Franciaországgal tájékoztatási vonalon tart kapcsolatot. 2. A második programtípus feltételezi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatával járó szennyezés korlátozására fejlettebb módszereket kell kidolgozni, függetlenül az atomerőművek terjedésétől. Ezt az álláspontot fogadták el az USA-ban, ezt tükrözi széleskörű programjuk is. Az NSZK, Japán és a Szovjetunió nagy mennyiségű villamosenergiát termel fosszilis tüzelőanyagot használó hőerőművekben és ezért szándékaik közel állanak az USA-ban kidolgozott átfogó programhoz. Az APCO az irányító kormányszerv az USA-ban a szennyezés korlátozás fejlesztésének kérdéseiben. 1967-ben megindították az S02 emisszió csökkentési programot az iparral és más érdekelt szervekkel karöltve. E tervek megvalósítására 1970 folyamán 45 millió S-t fordítottak. 1968 óta 1,5 millió S-t költöttek a pernye és más finom szemcsék kiszűrésére szolgáló berendezések terveinek javítására. A füstgáz tisztításra szánt összeg túlnyomó részét a mészköves mosásos eljárás fejlesztésére fordították. Az NSZK ez irányú tevékenységét a szénipar is támogatja. A munka fő célja az erőművek levegőszennyezés leküzdésére alkalmas eljárások kifejlesztése a lehető legrövidebb időn belül. A német program a szóba jövő lehetőségek közül kiválaszt néhányat és azokkal nagyméretű kísérleteket gyorsan kíván elvégeztetni. Ez ellentétben áll azzal a módszerrel, amelyet az USA-ban alkalmaznak, ahol az intézkedési tervek számos megközelítő eljárás széleskörű értékelésén alapulnak. Japán kiadásai az SD2 csökkentésére tekintélyesek még akkor is, ha az USA mércéjével hasonlítjuk össze. Legtöbbet költenek a) az olajlepárlás nehéz maradékainak kéntelenítésére, b) a Mitsubishi mangánoxidos száraz szorpciós folyamatra és c) a Hitachiféle szén szorpciós eljárásra. A költségek tetemesek, mert a kísérleteket ipari [üzemi] méretben folytatják mindhárom eljárásra és ezek további kiszélesítése várható. 3. A korlátozási program harmadik típusát alkalmazzák a nem említett többi országban, ahol főképpen a pillanatnyi helyzet felmérésével foglalkoznak és annak alapján kísérlik meg legsürgősebb feladataik intézését. Ezekben az országokban általában egymással össze nem hangolt kutatási és fejlesztési programot bonyolítanak le olyan laboratóriumokban, amelyek az ország energiaforrásaival, a közegészséggel, a villamosenergia-termeléssel, bányászati problémákkal kapcsolatosak, vagy egyéb, a levegőszenynyezés csökkentésén kívül álló feladatok megoldásáért felelősek. Olaszországban az ENEL fejlesztési tervei a közvélemény erős ellenállásába ütköznek. A Pó völgyében, ahol szükség van a villamos energiára és ahol bőven áll víz az ipar rendelkezésére, a levegő szennyezése már kifogásolható szintet ért el. Az ENEL igyekszik kimutatni, hogy az erőművek viszonylag csekély mértékben szennyezik a levegőt, ha magas kéményeket építenek. Az ENEL-nek nincs saját aktív fejlesztési programja. Lengyelországban felismerték, hogy szükség van a jelenlegi szabályozási képességeik fokozására. A villamosenergia-ipar kutatóintézete az „Energopomiar” koordinálja a fejlesztési programot. Az APCO fejlesztési kérdésekben együttműködik ezzel a csoporttal . Csehszlovákia fő ipari körzetét három oldalról hegyek övezik és a meteorológiai viszonyok csaknem optimálisak a szennyezés összefogására. Az ország ez irányú erőit a fluidizált ágyas tüzelőberendezésekre, a mészkő injektálás és a szemcsés szennyező kiszűrés legkorszerűbb módszereinek megvalósítására koncentrálták. Az APCO és Csehszlovákia felelős intézményei szorosan együttműködnek. (Power Engineering, 75. p. 2. sz. 1971. p. 42—45.) Nagyfeszültségű szigetelők védelme szennyeződés ellen A nagyfeszültségű, szabadtéri szigetelők védelmére elterjedten használják a szilikonzsírt. A Midland Silicones Ltd. angol cég most olyan különleges szilikonzsírt hozott forgalomba, amely kiváló adhéziós és elnyelő tulajdonságai révén rendkívül alkalmas a szigetelők védelmére. A „Megasil A”-nak nevezett szilikonzsír használata egyszerű és számottevő idő-, valamint költség-megtakarítással jár. A „Megasil A” szilikonzsír elnyeli és magába zárja a légköri szennyező anyagok [pernye, korom, cementpor, lebegő vegyi anyagok és aeroszolok] részecskéit és nagy villamos ellenállású felületet képezve megelőzi a sugárzást, illetve kis ellenállású kúszókisülési utak kialakulását. A „Megasilm” nagy mértékben taszítja a vizet; a szigetelő felületére kerülő eső, harmat és egyéb nedvesség különálló cseppekben legördül a szigetelőkről és így megelőzi villamosán vezető, összefüggő vízfilm kialakulását. A szilikonzsír kefével, ronggyal, vagy kézzel könnyen felkenhető és kiváló tulajdonságai —50 °C és -1-200 °C között változatlanok. (Energy International, 8. k. 2. sz. 1971. p. 25.) T. G. 1 NAPCA : National Air Pollution Control Administration [Országos Levegőszennyezés Szabályozási Hivatal ] Európa legnagyobb tápszivattyúja Egy 430 MW teljesítőképességű hőerőmű részére rendelt a svájci Sulzer cégtől tápszivattyút a Mannheim Nagyerőművek RT. A hatlépcsős tápszivattyú 1370 21 °C hőfokú vizet képes óránként 4015 m magasra szállítani. Teljesítőképessége kereken 25 000 LE 5770/ perc fordulatszám mellett. Ez a szivattyú a legnagyobb teljesítőképességű, melyet ez ideig Európában készítettek. Hajtását egy BBC kondenzációs gőzturbina végzi. (Energie, 22. p. 1970. 9. sz. p. 289.) R. S. A gázfűtés elterjedése az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaság háztartásainak kereken 6 %-a gázfűtésű. Ez lényegesen meghaladja azt a korábbi elképzelést, mely 1980-ra 7 %-ra jósolta a gázfűtéses háztartások részarányát. A gázellátású háztartásoknak így 17,2 %-a gázzal fűt, ezeknek tehát gáz az egyedüli hőforrása. Előreláthatóan az elosztó gázhálózatoknak földgázra történő teljes átállításával a gázfűtés elterjedése még inkább gyorsulni fog. (Gaswärme International, 1969/9. sz.) K. L. : Energiagazdálkodás XIII. évf. 2. sz.