Energiagazdálkodás, 1978 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

Gázzal működtetett hőszivattyú strandfürdő céljára A svájci atomerőművek áram­­fejlesztése Atomerőművek 1976. évi áramfejlesz­tési statisztikája Ezt a hőszivattyús berendezést Dortmund város közművállalata épít­tette a Wellinghof-ban levő strand­fürdő részére. A gázhőszivattyúknak, melyek a „környezetkedvező” gáz mellett a szabad levegőnek, továbbá a működtető gázmotor távozó égés­termékeinek melegét is hasznosítják, a velük elérhető energiamegtakarítás révén bizonyos esetekben jövőt jósol­nak. Az ilyen berendezés a bevitt energiának 180—235%-át hasznosítja, míg a konvencionális kazánberende­zésnél tudvalévően ez csak átlagosan 85%-ra történik, így a gázhőszivat­­­tyús berendezéssel fűtőanyagban mintegy 60% körüli megtakarítás ér­hető el. Az említett strandfürdőberen­dezés óránkénti hőteljesítménye 600 000 kcal (700 kW), annak évi gáz­­fogyasztása 120 000 m3 gáz; a hagyo­mányos kazánban ehhez 2 és félszer annyi, vagyis kereken 300 000 m3 gáz kellene. A berendezés működése röviden a következő: A külső levegő a hűtő el­­gőzölögtetőjében 2 °C-ra hűl le. Az így felszabaduló meleget a hűtőközeg ve­szi fel, mely azután a kompresszorba, ahol a kompressziós folyamat révén 50 °C-ra melegszik fel, majd a konden­zátorba kerül. Itt a hűtőközeg kb. 26 °C-ra hűl le és a felszabadított me­leget a fürdővíznek adja át. A fürdő­víz így állandóan 24 °C körüli hőmér­sékleten tartható. A hűtőközeg-komp­resszort hajtó hathengeres négyütemű gázmotor teljesítménye 112 lóerő (83 kW). A motor hűtővizének, úgyszin­tén a motor égéstermékeinek melegét szintén a fürdővíz melegítésére hasz­nosítják. (Brennstoff—Wärme—Kraft 6/1977. száma) 2600 MW-os atomerőmű épül Iránban Ez a két 1300 MW-os blokkból álló atomerőmű a Perzsa-öbölnél Busher város közelében épül. A reaktorok nyo­mottvizes rendszerűek. Az üzembe he­lyezést 1980, illetve 1981-re tervezik. Az atomerőmű megépítésére a nyu­gatnémet Erőműépítő Egyesülés, a Kraftwerk Union (KWU) kapott meg­bízást, amely elvállalta az egész infra­struktúra megvalósítását is. Ennek ke­retében az eddigiekben már lakások, családi házak, kórház, iskolák, uszoda, üzletek létesültek. Az építési területen a villamosenergia-szükségletet 22 MW összteljesítményű Diesel-gépek látják el. Az ivó- és használati víz biztosításá­ra napi 3500 m 3 teljesítményű tenger­víz sótalanító berendezést is létesítet­tek. (Atomwirtschaft-Atomtechnik 2/1977. száma) Svájcban három atomerőmű van üzemben. Ezek közül a Beznau—I 1969-ben, a Beznaud II 1971-ben, a Mühlberg helynevű pedig 1972-ben ke­rült üzembe. Villamos teljesítményük 350, 350 és 310 MW. Az első két erőmű reaktora nyomottvizes, a harmadiké forralóvizes rendszerű. Az atomerő­művek üzembe vételük óta 1977 már­cius végéig 16, 14 és 11 TWh (milli­árd kWh) villamos energiát fejlesztet­tek. (Atomwirtschaft-Atomtechnik 2/1977. száma) Növekszik az Európai Gazdasági Kö­zösség dúsított urán behozatala A dúsított urán import az Egyesült Államokból és a Szovjetunióból 1975- ben 82%-kal volt több az 1974. évi­nél. Az Egyesült Államokból 757 580 kg, a Szovjetunióból 67 645 kg, össze­sen 825 225 kg dúsított uránt hoztak be, ez 21584 kg U—235-nek felel meg (91,2% amerikai és 8,8% szovjet im­port). Ezenfelül importáltak Nagy- Britanniából is. A dúsított uránt leg­nagyobbrészt uránhexafluorid (UF­) alakjában importálták. A felhasználás főként könnyűvizes reaktorokban tör­tént, ezért a dúsítás foka 4% alatti. Nagy dúsítású uránt csak kis mennyi­ségben importáltak kutatási célú re­aktorok számára. (Brennstoff — W­ürme­r Kraf­t 10/1976. száma) Atomerőművek az Amerikai Egyesült Államokban Az amerikai energiakutatás és -fej­lesztés hivatalos szervének, az Erda (Energy Research and Development Administration) legújabb adatközlésse szerint 1976 közepén az Egyesült Ál­lamokban 238 nukleáris egység volt üzemben, állt építés, illetve tervezés alatt a következő megoszlásban és tel­jesítményekkel: Üzemben 60 reaktor 41 257 MW; építés alatt 93 reaktor 97 421 MW; tervezés alatt 85 reaktor 98 294 MW, összesen kereken 237 000 MW teljesítménnyel. (Brennstoff—Wärme­r Kraft 11/1976. száma) Drágul az amerikai urándúsítás A költségek emelkedésének kiha­tására az Erda az urándúsítás árát emelni kényszerült. Az ún. bontási munkaegység árát 48,80 dollárról előbb 59,20,majd 1976. január elején 60,95 dollárra emelték. A bontási munkaegység várható jövőbeni árát 76 dollárra adják meg. (Brennstoff— Wärme — Kraft 1/1977. száma) Az 1976. évi nukleáris villamos ener­gia fejlesztésére vonatkozó alábbi ada­tok a nyugati világ atomerőműveire vonatkoznak, mivel Kína, a Szovjet­unió, a Német Demokratikus Köztár­saság, Bulgária múlt évi adatai még nem ismeretesek. Ezen államok nélkül a világ 15 államának 140 atomerőmű­vében összesen 385 287 GWh (millió kWh) villamos energiát fejlesztettek. A megelőző 1975. évben 15 állam 127 atomerőműve 321 944 GWh-t fejlesz­tett. Az 1976. évi fejlesztésből növekvő sorrendben az első hat állam fejlesz­tése a következő volt: Egyesült Álla­mok 198 630; Nagy-Britannia 36 799; Japán 36 689; Német Szövetségi Köz­társaság 24 705; Franciaország 18 240 és Kanada 18 015 GWh. Európa 9 államának 1976 végéig üzembe került 58 atomerőművében (adatok hiányában Bulgária, az NDK és a Szovjetunió nélkül) 1976. évben összesen 126 417 GWh villamos energi­át fejlesztettek. A legtöbbet változat­lanul Nagy-Britanniában fejlesztettek, a fentiek szerint 36 799 GWh-t, utá­na az NSZK következik 24 705 GWh­­val, Franciaország fejlesztése 18 240, Svédországé 15 992, Olaszországé pe­dig 3797 GWh volt. Az Európai Gaz­dasági Közösség tagállamaiban 1976- ban az összes — hagyományos és nukleáris — villamosenergia-fejlesz­­tés az előző évhez képest 8%-kal 1052,1 TWh-ra (milliárd kWh) emel­kedett. A fejlesztésben a hagyomá­nyos erőművek 81,3; az atomerőmű­vek 8,1; a vízerőművek 10,4 és a geo­termikus erőművek 0,2%-kal vettek részt. (Atomwirtschaft—Atomtechnik 3 / 1977. száma) Újabb nyugatnémet atomerőmű került üzembe Ez a Brunsbüttel helynevű új atom­erőmű az Elba folyó jobb partján épült és Stade helynevű atomerőmű után a második, amely az NSZK északi térségének villamos energiával való ellátására szolgál. Az erőmű vil­lamos teljesítménye 805 MW, reak­tora forralóvizes rendszerű. Az erőmű 1976 októberében érte el a teljes ter­helését és az eredményes próbaüzem után az erőművet építő Kraftwerk Union (KWU) 1977 februárjában hasz­nálatra átadta. Az atomerőmű építé­sének költségét 2/3-ad részben a Ham­­burgische Elektrizitäts—­ Werke és 1/3-ad részben a Norddeutsche Kraft­werke az északi országrész e két nagy áramszolgáltató vállalata fedezte. (Atomwirtschaft —Atomtechnik 4/ 1977. száma) К. I. О. 227 Energiagazdálkodás XIX. évf. 5. szám

Next