Építésügyi Szemle, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1970-10-01 / 10. szám
II I VHLLHLHI I OHtl/HLMI VMO DR. KOVÁCS LÁSZLÓ Az ÉTK feladata a műszaki tájékoztatás terén Ismeretes, hogy az építésügyi ágazat egyetlen tájékoztatási bázisintézete, amely főfeladatként a műszaki-gazdasági tájékoztatással foglalkozik, az Építésügyi Tájékoztatási Központ (továbbiakban: ÉTK). Tevékenységének és további főbb feladatainak meghatározása előtt tekintsük át röviden a mai intézmény kialakulásának előzményeit. Az ÉTK jogelődje 1950-ben alakult, s így a felszabadulás után létrehozott tájékoztatási intézmények között a legrégebbiek közé tartozik. A megalakulásától napjainkig több változáson és nagy fejlődésen ment keresztül. 1950-ben, mint az Építésügyi Minisztérium Építőipari Könyv- és Lapkiadó Vállalata alakult meg, amelynek feladata idővel dokumentációs tevékenységgel és építőipari nyomtatványellátással bővült. 1954-ben ÉM Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalattá alakult át, jelentős mértékben csökkentve a könyvkiadói tevékenységet. Mivel egyre jobban előtérbe kerültek a dokumentációs feladatok, 1960-ban Építésügyi Dokumentációs Irodává szerveződött és leadta a nyomtatványellátó feladatkört. Újabb 6 év után jelentős fejlődés következett be az intézet életében. A hazai és külföldi eredmények gyors elterjesztése, felhasználásuk elősegítése az építésügyi tájékoztatási tevékenység megszervezését tette szükségessé. 1966-ban ennek feltételeként és végrehajtó szerveként jött létre az ÉTK. A létrehozó - a maga idejében — korszerű, mindenre kiterjedő miniszteri utasítás alapvetően megváltoztatta az ÉTK munkáját, kiszélesítve feladatkörét, ami természetesen szervezeti változásokkal is járt. A minisztérium által biztosított feltételek között az ÉTK valamennyi tevékenysége jelentősen fejlődött. Ez a fejlődés megkönnyítette az új gazdasági mechanizmusra való áttérést, melynek során költségvetési szervből önálló gazdálkodási szervvé vált. Lehetővé vált, hogy egyre szélesebb körben kielégítse a felmerülő igényeket. A gazdaságirányítás új rendszerének tájékoztatási követelményei A világban végbemenő gazdasági és társadalmi változások, a technika és tudomány gyors fejlődése, valamint a több, jobb és olcsóbb termelésre való törekvés mindenütt magával hozta a tájékoztatási munka szerepének növekedését. A tőkés országokban már korábban, a szocialista országokban — így hazánkban is — néhány éve került a tájékoztatás előtérbe. Nálunk különösen az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése és bevezetése sürgette és egyre jobban sürgeti egy egységes tájékoztatási rendszer és szervezet kialakítását népgazdasági szinten, és ebből következően az építésügyi ágazatban is. A tájékoztatás alapvető feladata: alapozza meg a különböző szinten hozandó döntéseket, járuljon hozzá a szelektált és speciális információk nyújtásával a legoptimálisabb döntések meghozatalához. A gazdasági irányítás új rendszerének alapvető dokumentuma, az 1966. május 25-én közzétett MSZMP határozata már kiemeli a gazdaságvezetés döntéseihez szükséges információk jelentőségét és fokozott igénybevételét. A megvalósítás érdekében kiadott Irányelvek pedig az információs rendszernek külön fejezetet szentelnek, és tartalmi meghatározására is számos direktívát adnak. A hivatkozott Irányelvek szerint alapvető követelmény, hogy a döntések minden fokon megbízhatóak és megalapozottak legyenek. A döntések megalapozásához megfelelő információkra van szükség, amelyeket az irányító szervek és a vállalatok belső adatszolgáltatásán,a statisztikai adatokon, a pénzügyi számviteli információ adatain túlmenően az úgynevezett külső információk biztosítják. Ezek között az egyik kiemelkedő helyet a műszaki-gazdasági fejlődésre vonatkozó szakirodalmi tájékoztatás tölti be. Az irányelvek az információkat igénylő szervek két fő csoportját különböztetik meg: a központi szerveket és a vállalati szerveket. Természetes, hogy a két döntési szint más és más információra támaszkodik elhatározásainak meghozatalában. Egy dologban azonban azonosak: az új gazdasági mechanizmusban mindkét döntési szinten központi feladatként a műszaki fejlődés meggyorsítása szerepel. Ezt mindenek előtt korunk tudományos-technikai forradalma teszi szükségessé. A vázlatosan ismertetett általános követelmények után tekintsük át röviden az ÉTK jelenlegi tevékenységét, szolgáltatásait és a műszaki tájékoztatás továbbfejlesztése terén fennálló feladatait. 313