Építésügyi Szemle, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1970-10-01 / 10. szám

II I VHLLHLHI I OHtl/HLMI VMO DR. KOVÁCS LÁSZLÓ Az ÉTK feladata a műszaki tájékoztatás terén Ismeretes, hogy az építésügyi ágazat egyetlen tá­jékoztatási bázisintézete, amely főfeladatként a műszaki-gazdasági tájékoztatással foglalkozik, az Építésügyi Tájékoztatási Központ (továbbiakban: ÉTK). Tevékenységének és további főbb felada­tainak meghatározása előtt tekintsük át röviden a mai intézmény kialakulásának előzményeit. Az ÉTK jogelődje 1950-ben alakult, s így a felsza­badulás után létrehozott tájékoztatási intézmé­nyek között a legrégebbiek közé tartozik. A meg­alakulásától napjainkig több változáson és nagy fejlődésen ment keresztül. 1950-ben, mint az Épí­tésügyi Minisztérium Építőipari Könyv- és Lap­kiadó Vállalata alakult meg, amelynek feladata idővel dokumentációs tevékenységgel és építő­ipari nyomtatványellátással bővült. 1954-ben ÉM Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalattá alakult át, jelentős mértékben csökkentve a könyvkiadói tevékenységet. Mivel egyre jobban előtérbe kerültek a dokumentációs feladatok, 1960-ban Építésügyi Dokumentációs Irodává szer­veződött és leadta a nyomtatványellátó feladat­kört. Újabb 6 év után jelentős fejlődés­ következett be az intézet életében. A hazai és külföldi eredmé­nyek gyors elterjesztése, felhasználásuk elősegí­tése az építésügyi tájékoztatási tevékenység megszervezését tette szükségessé. 1966-ban en­nek feltételeként és végrehajtó szerveként jött létre az ÉTK. A létrehozó - a maga idejében — korszerű, mindenre kiterjedő miniszteri utasítás alapvetően megváltoztatta az ÉTK munkáját, ki­szélesítve feladatkörét, ami természetesen szerve­zeti változásokkal is járt. A minisztérium által biztosított feltételek között az ÉTK valamennyi tevékenysége jelentősen fejlődött. Ez a fejlődés megkönnyítette az új gazdasági mechanizmusra való áttérést, melynek során költségvetési szerv­ből önálló gazdálkodási szervvé vált. Lehetővé vált, hogy egyre szélesebb körben kielégítse a felmerülő igényeket. A gazdaságirányítás új rendszerének tájékoztatási követelményei A világban végbemenő gazdasági és társadalmi változások, a technika és tudomány gyors fejlő­dése, valamint a több, jobb és olcsóbb termelés­re való törekvés mindenütt magával hozta a tá­jékoztatási munka szerepének növekedését. A tő­kés országokban már korábban, a szocialista or­szágokban — így hazánkban is — néhány éve került a tájékoztatás előtérbe. Nálunk különösen az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése és bevezetése sürgette és egyre jobban sürgeti egy egységes tájékoztatási rendszer és szervezet ki­alakítását népgazdasági szinten, és ebből követ­kezően az építésügyi ágazatban is. A tájékoztatás alapvető feladata: alapozza meg a különböző szinten hozandó döntéseket, járul­jon hozzá a szelektált és speciális információk nyújtásával a legoptimálisabb döntések megho­zatalához. A gazdasági irányítás új rendszerének alapvető dokumentuma, az 1966. május 25-én közzétett MSZMP határozata már kiemeli a gazdaságveze­tés döntéseihez szükséges információk jelentősé­gét és fokozott igénybevételét. A megvalósítás érdekében kiadott Irányelvek pedig az informá­ciós rendszernek külön fejezetet szentelnek, és tartalmi meghatározására is számos direktívát adnak. A hivatkozott Irányelvek szerint alapvető követel­mény, hogy a döntések minden fokon megbízha­tóak és megalapozottak legyenek. A döntések megalapozásához megfelelő információkra van szükség, amelyeket az irányító szervek és a válla­latok belső adatszolgáltatásán,­­a statisztikai adatokon, a pénzügyi számviteli­ információ ada­tain túlmenően az úgynevezett külső információk biztosítják. Ezek között az egyik kiemelkedő he­lyet a műszaki-gazdasági fejlődésre vonatkozó szakirodalmi tájékoztatás tölti be. Az irányelvek az információkat igénylő szervek két fő csoport­ját különböztetik meg: a központi szerveket és a vállalati szerveket. Természetes, hogy a két dön­tési szint más és más információra támaszkodik elhatározásainak meghozatalában. Egy dologban azonban azonosak: az új gazdasági mechaniz­musban mindkét döntési szinten központi feladat­ként a műszaki fejlődés meggyorsítása szerepel. Ezt mindenek előtt korunk tudományos-technikai forradalma teszi szükségessé. A vázlatosan ismertetett általános követelmények után tekintsük át röviden az ÉTK jelenlegi tevé­kenységét, szolgáltatásait és a műszaki tájékoz­tatás továbbfejlesztése terén fennálló feladatait. 313

Next