Építőmunkás - Építők Lapja, 1950 (48. évfolyam, 1-23. szám)
1950-01-01 / 1. szám
4. oldal Tíz hónap alatt több mint félmillió forint segély Életszínvonalunk a szocializmust építő népi demokráciánkban napról-napra, lépésről-lépésre emelkedik, melynek következtében mindennapi életünkben egyre hatalmasabb eredményeket mutathatunk fel. Ebben a hatalmas munkában nem kis szerepe van a szakszervezeteknek. Hogy azonban közelebbről is tájékoztassuk a szaktársakat szakszervezetünknek a segélyezés terén történő munkájáról, szükségét látjuk annak, hogy beszámoljunk azokról az eredményekről, melyek a nagy építőmunkás-család belső életében ezen a téren előadódnak. 1949. II. 1-től az egységes segélyezésre való áttérés óta hatalmas összegek kerültek kifizetésre, mely ugyancsak fényes bizonyítéka annak, hogy ma a szaktársak életében előforduló fontos eseményeknél (házasság, szülés, temetkezés és indokolt esetekben rendkívüli segély), a szakszervezet anyagi támogatást nyújt. Az alant felsorolt adatokkal szeretnénk az e téren kifejtett munkánk eredményeit szemléltetni: Házassági segély 1653 esetben 289.107.— Szülési segély 2087 esetben 136.340.50 Halotti segély 541 esetben 62.979.— Rendkívüli segély 137 esetben 10.820.— Rokkantsegély____1263 esetben 43.647.— összesen: 5681 esetben 542.893.50 Ismertetve az eddig elért eredményeket, végezetül beszámolunk arról az újabb eredményről, melyet a szakszervezeti »rokkant« segélyek terén tapasztalhatunk: 1949. XII. 14-én tartott Központi Elnökségi ülés határozata értelmében a rokkantállományba vett szaktársaink eddigi járadékát 1950. X. 1-től a duplájára emeltük, hogy ezeknek a szaktársainknak az életkörülményein szövetségünk anyagi helyzetéhez mérten javítsunk. Az elnökség ezen határozata bizonyítja, hogy szakszervezetünk nem feledkezik meg a régi harcos szaktársakról, akik évek hosszú során át hűségesen kitartottak a MEMOSz mellett és akik hozzánk tartozásukat a munkásmozgalomban való részvételükön kívül, tagságuk fenntartásával is bizonyították. Elmondottaink bizonyítják, hogy fontos a szakszervezeti tagság és érdemes a tagság épségben tartására vigyázni. Öreg szaktársaink hűsége élő példaképül szolgálhat minden öntudatos építőmunkásnak. Nem vitás, hogy az út, mely eddigi eredményeinkhez vezetett nehéz volt és nem egyszer áldozatos munkát követelt tőlünk, de szilárdan kell állnunk, mert csak következetes munkával tudjuk eddig elért eredményeinket megtartani és azokat fokozni, melyhez természetesen szükséges az, hogy minden öntudatos építőmunkás hozzájáruljon munkánk minél jobb- előreviteléhez, mely mindanynyiunk közös célját, a szocializmus felépítését szolgálja. A Népszava újdonságai A. Zápotocky: Uj harcosok sorakozója. A baráti Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének regénye a cseh munkásmozgalom hőskorából. Ara fűzve 15.50. kötve 20 forint.A »József Attila«-pályázat díjnyertes írásai. Ara 6.50 forint. Fehér Klára: Az »Előre« "őrs pályát választ. A gyárak, az üzemek életének megismerésére, a munka szeretetére tanítja a gyermekeket ez a színes, érdekes ifjúsági regény. Bech Judit rajzaival. Ara kötve 10 forint. Z. Perlja: A gépek története. Az ember munkaeszközeinek története a kőbaltától a modern gépóriásokig. Sok képpel, ábrával. Ara 8.50 forint. Abramov: Kis villanymotorok házi készítése. Játszva tanít a villamosság gyakorlati ismerésére ez a kitűnő szovjet ifjúsági műszaki könyv. Sok képpel, ábrával Ara 7.50 forint. Abramov: Kis gőzgépek házi készítése. Hogyan lehet egyszerű eszközökkel jólműködő kis gépeket készíteni. Sok képpel, ábrával ára 6.50 forint. Az elektromosság világa. A tudományos megismerés mellett az elektromosság gyakorlati alkalmazásának óriási területeire vezet el ez a közel 300 oldalas könyv. 200 képnél, szövegen kívüli táblákkal. Ara fűzve 30.—, kötve 38.— forint. Népszava, a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalata Budapest, VII. Erzsébet-1 körút 17. Telefon 220-026, 223-447. ÉPÍTŐMUNKÁS Kádereink elméleti színvonalának emelése Pártunk Politikai Bizottsága 1949 október 30-án határozatot hozott az elméleti színvonal emelésének szükségességéről. A határozat megjelenésével majdnem egyidőben Pártunk segítsége meg is mutatkozott a mi iparágunkban is., Budapest területén hathetenként folyamatosan mintegy 50 építőipari párt és a. b. funkcionáriust részesít hathetes pártiskolában. A vidéki építőipari munkahelyek számára ugyancsak hasonló számban adja meg a lehetőséget Pártunk a hathetes iskolán való részvételre. Széles alapokon indította meg Pártunk a pártszemináriumokat alap- és haladáfokon, a Párt építőipari alapszervezeteinél. Ezeken a szemináriumokon üzemi bizottsági tagjaink és egyéb szakszervezeti aktíváink tömegei előképzettséget nyernek. Az alap- és haladószemináriumokon kiváló előmenetelt tanúsító kádereink továbbképzésükre lehetőséget a hathetes párt- és szakszervezeti iskolán nyernek. Messzemenő támogatást nyújt Pártunk a szakszervezetünk központjában dolgozó funkcionáriusok képzéséhez is azzal, hogy lehetővé tette, hogy az egyéni tanulás tanfolyamaiban minden funkcionáriusunk részt vehet. Iparágunkban, szakszervezeti központunkban folyó pártoktatásnak nemcsak általános célkitűzései vannak, bár mindenekelőtt kommunista vezető típusokat kíván nevelni, ugyanakkor azonban legmesszebbmenő célja az oktatásnak az is, hogy a sajátos építőipari problémák megoldásához termelődjön ki megfelelő vezető réteg, figyelembe véve a szakszervezetünk feladatát a szocializmus építésében, az ötéves tervben.Az ötéves népgazdasági terv új, hatalmas feladatokat állít Pártunk elé, amelyeket csak olyan Párthoz hű, s ügyünk győzelmeiben biztos káderekkel lehet megoldani, akiknek eszmei, politikai és szakmai felkészültsége a szocializmus építése minden akadályán győzedelmeskedik« — mondta Rákosi elvtárs. Pártunk felhívása, Rákosi elvtársnak az építőiparra történt korábbi útmutatása ugyan nagy változást eredményezett kádereinknek a tanuláshoz való viszonyában, de Rákosi elvtársunk figyelmeztetését minél gyakrabban fel kell, hogy elevenítsük kádereink előtt. Fel kell, hogy elevenítsük minél gyakrabban, például azt, hogy szakszervezetünk vezetői, az üb. tagjai nem foglalkoznak eléggé a Szovjetúnió által nyújtott tapasztalatok megismerésével. Kevesen tanulmányozzák vezetőink és aktíváink közül azokat a fordításokat, amelyek a szovjet ipar magasabbrendű szervezésével, termelésével foglalkoznak. Pedig mint ilyen, a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle és hasonló irodalmak bőséges anyagot szolgáltatnak a tervszerű munka, a tervszerű gazdálkodás ismertetésére. Ha ezeket a szakszervezeti vezetők nem ismerik kellően, úgy nem is nyújthatnak szemléletet, segítséget azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkájukat kell, hogy tervszerűség övezze. Kádereink elvi és politikaiképzettségük hiányosságai miatt nem tudnának azon feladataiknak sem eleget tenni, hogy a nagy tömegeket mozgósítsák Pártunk célkitűzéseinek végrehajtására. Ahhoz, hogy a nagy tömegek öntevékenysége folyton növekedjen, annak elősegítéséhez az szükséges, hogy kádereink elég alaposan tudják ismertetni a nagy tömegek előtt, a mindennapi munkájuk messzebbmenő célját. A tömegek felé menő felvilágosításunkat kádereink csak úgy biztosíthatják, ha elméleti politikai képzettségük terén lépést tartanak a munkásosztály ügyének előrehaladásával, az események szakadatlan fejlődésével, ha felismerik, hogy a marxizmus-leninizmus tudománya élő valóság és ha kádereinken keresztül behatol a tömegekbe, hatalmas anyagi erővé válik Nemcsak a világtörténelem kiemelkedő szakaszaiban, látjuk ezt az igazságot, hanem a Szovjetunió egész fejlődésében, a marxistaleninista Párt által vezetett népi demokráciák fejlődésében, tervgazdálkodásukban, a sztahanov munkamódszer alkalmazásában, a munkaverseny eredményeiben s végsősorban az egész magyar nép életformájának hatalmas fejlődésében. A szocializmus építésének elvi és gyakorlati ismereteit azonban kádereink nem ismerhetik meg, csak az írásos anyag szövegének tanulásával. Különösen akkor nem, ha azt elég mélyen nem gondolják át, ha azt nem vonatkoztatják a fejlődés különböző szakaszaira és a napi feladatok megoldására. A marxistaleninista irodalom tanulmányozása mellett többet kell tanulni kádereinknek a gyakorlati munkából, — mint pl. a jól előkészített vb.-értekezlet — ahol a végrehajtásra váró feladatokat megvilágítják politikai és elvi jelentőségében is, s megvilágosul minden résztvevő előtt a dolog értelme is. Úgy is mondhatjuk, hogy így van öntudat a munkában, ami erőt és lendületet ad a munka végrehajtásához. Ezt követve megbeszéléseink, értekezleteink nemcsak puszta értekezletek lesznek, hanem olyan hasznos foglalkozások is, amelyek alapos iskolák is egyben a lenini-sztálini bolsevik munkamódszerek elsajátítására. Munkamódszerünknek ez a stílusa egyre fokozottabban nyilvánvalóvá teszi kádereink előtt, hogy munkánk csak akkor és csak olyan mértékben kezd kommunista munkamódszerré válni, mint amilyen mértékben azt tudatosítani és célirányosítani is tudjuk. Kádereink csak akkor tölthetik be hivatásukat, ha a kommunista munkamódszert megfelelő módon a széles dolgozó rétegek felé is alkalmazni tudják, ha a dolgozókra háruló feladatokat össze tudják kötni az olyan felvilágosító munkával, amely meggyőzőleg hat, amely nyomán a dolgozók önkéntes kezdeményezése bontakozik fel. Kádereink eddigi munkamódszereit ki kell egészíteni az ellenőrzés jelentőségének ismereteivel is. Az ellenőrzés rendszerének munkánkba való bevezetése messzemenő fejlődést biztosít előrehaladásunkban. Ismerni kell kádereinknek azt a fogalmat, hogy a bolseviki ellenőrzés nem annyit jelent, hogy a bajokat megállapítja, hanem elsősorban azt jelenti, hogy az ellenőrzés olyan rendszere munkánknak, mely megelőzi a bajok bekövetkezését és biztosítéka a szocialista tervszerűség győzelmének. T. L. — Gál Istvánnak hívnak, honvéd vagyok, határvadász. Sztálin nevével már nagyon sokszor találkoztam az életemben. Az első három találkozás azonban örökké emlékezetes marad számomra. — Hat-hétéves lehettem, apám, anyám a Soroksáriúton az egyik malomban dolgozott. Apám esténkint az egész napi zsákolás után szédelegve járt haza. Anyám, aki már korábban elszabadult a munkából, éppen csak hogy elkészítette a rántást a gyenge leves alá. Soha nem ülhettem az apám térdére, soha nem játszhatott velem, lelkileg is megtörte az állandó robot. De azért néha láttam csillogni a szemét. Olyankor, amikor vasárnaponkint Újpestről, Pesterzsébetről, a munkásnegyedekből eljöttek hozzánk testvérei. Ültek a szobában, az asztal körül és beszélgettek. Kipirult az arcuk, nekihevült a szavuk. Az ilyen beszélgetéseken hallottam először Sztálin nevét. Úgy ejtették ki a szájukon, mint a szabadság, az emberi élet varázsigéjét. Én akkor még nem tudtam, miért van ez így. — Kilenc esztendős voltam, amikor egy vasárnap délelőtt apámmal elmentem egy nyirkos, dohos Lónyay utcai pincébe. Sokan voltak ott hozzánk hasonlók. Kopott, foltos volt a ruhájuk. Kis csoportokba verődve beszélgettek a gyárról, a keserves munkáról, a kevés munkabérről. Hirtelen abbamaradt a beszéd, mindannyian az összetákolt színpad felé fordultunk. Azon rövid jelenet játszódott le. A tőkésekről volt benne szó, akik korbáccsal jártak a görnyedt, szakadozott ruhájú munkások között. Ámde csúful jártak, mert egy titkos jelre az öntudatra ébredt munkások megtagadták a parancsot és elkergették. Az előadás után nehézszavú munkásember olvasott fel egy könyvből. Szavai nyomán mintha izzani kezdett volna a helyiség. A kezek ökölbe szorultak, az arcokon lángrózsák gyúltak. Arról beszélt, hogy Oroszországban megváltozott a világ régi rendje. A felolvasásban is Sztálinról volt szó. De az összefüggéseket én még mindig nem értettem. — Mint siheder egyszer ebédet vittem apámnak a malomba. Ott üldögéltek a raktárban a megtömött zsákokon, lassan kanalazták az ételt. Komótosan tördelték hozzá a falat kenyeret, mintha az evésen kívül más nem is érdekelte volna őket. Egyszerre azonban egyikük letette a földre az edényét. Felállott és baljóslatú léptekkel odaballagott a raktár ajtajához. Ott megállt, nekitámasztotta izmos vállát az ajtófélfának. Mintha csak éppen nézegette volna az udvart. Aztán izgalomtól átforrósodott hangon hátraszólt: »Lehet!« Félelmetes volt. Én reszkettem, hogy mi következik. Éreztem, hogy a rovta kis szó mögött valami felmérhetetlen húzódik meg. S valóban, apámék egyszerre megelevenedtek. Reszkető kezekkel kezdték bogozgatni a zsákok száján lévő zsineget. Mikor egyik,másik kinyílt, féltő mozdulattal kis levélkéket húztak elő az ingük alól. Gondosan kisimították őket, ifi-dugták a zsákba a magok közé, majd visszakötözték a spárgát. Én reszketve húzódtam félre az egyik sarokéig, onnan lestem őket. Csak mikor végeztek a szemmel láthatatóan igen fontos munkával, fordult felém a figyelmük. Megmosolyogták értetett arcomat és felvilágosítottak: »Ezek a zsákok a Szovjetunióba mennek. A magok között megírjuk Sztálinnak, jöjjön el hozzánk, szabadítsa fel a mi népünket is. Siheder voltam ekkor, napokig ólálkodtam a 11 aller-téri piacon, hogy valami pár filléres munkát kapjak. A nehéz terhek gyakran zúzták véresre az én vézna vállamat is. Akkor, ott a malomban, kezdtem felismerni, mi is ennek a névnek az igazi jelentősége. Igazán azonban csak akkor világosult meg az agyam, amikor 1945 január 14-én a Stühmer-gyár vágóhíd utcai telepén, ahol a nyilasok elöl bujkáltam, a szürke, piszkos téli hajnalban megpillantottam az első szovjet katonát. Sohasem felejtem el barátságosan mosolygó arcát, ölelésre táruló karját. Kiváncsi arcom láttán nevetve intett felém. Az iszákjából kenyeret, a zsebéből cigarettát kotort elő és felém nyújtotta. Akkor nem esett szó közöttünk Sztálinról, mégis tisztában voltam azzal, hogy. Ő küldte. Három találkozás egy névvel 1950 január 11 Országszerte emelkednek a kőművesek teljesítményei Az első nagy sztahanovista eredményt Magyarországon Pozsonyi Zoltán kőműves érte el a szovjet sztahanovisták tapasztalatai nyomán. Pozsonyi most ez országot járja, hogy átadja munkamódszerét építőmunkatársainak. A munkamódszerátadás nyomán sorra emelkednek a kőművesek teljesítményei. Diósgyőrben a falazási munkákról tartott bemutatót Pozsonyi Zoltán. Eredménye: a diósgyőri szereldében Szűcs István és Sztepka József kőművesek teljesítménye 160 százalékról 347 százalékra növekedett, a diósgyőri MÁVAG két kőművese, Szabó Ferenc Zsigmond és Búza Ferenc pedig több mint kétszeresére, 161 - ről 341 százalékra fokozta teljesítményét. Pozsonyi Zoltán ózdi látogatásának is komoly eredménye volt. Gyetvai János száz százalékkal emelte teljesítményét. A Városi Lakásépítő NV-nál Leskó József sztahanovista kőműves állandó teljesítménye Pozsonyi bemutatója óta a párkányfalazásoknál 350 százalék. A tapolcai építkezésnél, ahol Pozsonyi szintén bemutatta munkamódszerét, négy Sztahanov-brigád alakult. A brigád tagjai 3—400 százalékra teljesítik normájukat. Heti keresetük a tapasztalatátvétel óta 450—500 forintra emelkedett. Pozsonyi Zoltán legjobb eredményét Felsőgallán érte el, ahol munkamódszer átadás közben 2085 százalékos teljesítményt ért el. Ezzel a teljesítménnyel elnyertea szakma legjobb dolgozója« címét az építőiparban. Több mint 2 milliárd forint 1950 építkezéseire Építőiparunknak, amely a hároméves terv során elindult a fejlődés útján, az ötéves terv első esztendejében 2 milliárd 155 millió forint értékű építkezést kell elvégeznie. Ez az érték ötszöröse az 1948. évinek, ami szintén népgazdaságunk fokozatos és állandó erősödését bizonyítja. Már az első tervév feladatainak maradéktalan végrehajtása nagyobb arányú beruházásokat tesz szükségessé, amelyek növelik az építőipar kapacitását, megteremtik a nagyobb termelékenységű munka feltételeit. Ezért több mint 180 millió forintot fordítunk az építőipar fejlesztésére. Ebből 75 millió forintért a gépállományt szaporítjuk. A hároméves terv utolsó periódusában kétezer építőipari gépet szereztünk be. Ez a szám 1950 végére közel 3700-ra emelkedik. A nagyüzemi termelés egyik döntő eszköze az építési idő lecsökkentése. Ezt segíti elő az építkezés helyszíni szereléssé változtatása, amit csakis úgy érhetünk el, ha különböző épületelemek gyári úton való elkészítését, előregyártását az eddigieknél nagyobb mértékben fokozzuk. Az elmúlt évben már 5 tonnányi épületelemet készítettek el közel három és félmillió forint értékben. Az idén — részben a meglévő épületelemgyártó üzem kapacitásának kibővítésével, részben új üzemek létesítésével — ennek több mint tízszeresét, 62 tonna előregyártott épületelem járul majd hozzá az építési idő lerövidítéséhez és az önköltség csökkentéséhez.