Építők Lapja, 1953 (51. évfolyam, 4-44. szám)
1953-10-19 / 34. szám
Az Építők SE országos felnőtt ökölvívó bajnoksága után... Október 10—11-én rendezte meg az Építők SE ezévi felnőtt egyéni ökölvívó bajnokságát a SZOT-verseny kiírása alapján. A bajnokságon valamennyi budapesti és vidéki építőipari sportkör ökölvívó csapata részt vett. Az egyes új csoportokban az alábbi eredmények születtek: LÉGSÚLY: 1. Hajmási Aurél (Bp. Gyárépítők), 2. Szabó Miklós (Miskolci Építők). HARMATSÚLY: 1. Barta Ottó (Magyar Gyárépítők). 2. Bráz István (Hídépítők). PEHELYSÚLY: 1. Jónás László (Magyar Gyárépítők). 2. Németi László (Hídépítők). KONNYOSOLY: 1. Gigler János (Magyar Gyárépítők). 2. P. Kiss József (Hídépítők). KIS VÁLTÓS OLY: 1. Szigeti Antal (Bp. Gyárépítők). VÁLTÓSOLY: 1. Molnár István (Miskolci Építők). 2. Bombera Béla (Magyar Gyárépítők). NAGYVÁLTÓSOLY: 1. Gergely Ferenc (Békéscsabai Hídépítők), 2. Hajna György (Békéscsabai Építők). KÖZÉPSÚLY: 1. Murvai József (Bp. Gyárépítők), 2. Szőrös István (Magyar Gyárépítők). FÉLNEHÉZSÚLY: 1. Scibik József (Hídépítők). NEHÉZSÚLY: 1. Barna Ferenc (Magyar Gyárépítők). Nagy csalódást okozott a Sztálinvárosi Építők ökölvívóinak gyenge szereplése, valamint egyes versenyzőinek távolmaradása. Így elsősorban Avar László kisváltósúlyú, Mészáros harmatsúlyú és Puli légsúlyú versenyzők távolmaradása okozott hiányt. A versenyen résztvett sztálinvárosi versenyzőkön meglátszott a rossz, illetve rendszertelen felkészülés, ami elsősorban az ottani sportkörnél történt edzőcserének tudható be. Általában megállapítható más csapatoknál is, hogy a versenyzők nagyobb részének előkészítése hiányos volt, erőnlétük nem volt megfelelő. Az edző elvtársak fogják eseményebben és rendszeresebb munkára a versenyzőket. Ne csak a ,,népszerűségre” törekedjenek, hanem elsősorban és mindenekelőtt arra, hogy a versenyzők erőnléte megfelelő legyen, technikája állandóan fokozódjék. Az országos szakszervezeti csapatbajnokságok megrendezéséig még hátralévő időt versenyzőink szorgalmas, alapos edzésekre használják fel, hogy a bajnokság során minél több győzelmet szerezhessenek, s ezzel is öregbítsék az építőipari sportolók jó hírnevét. Október 3-án és 4-én zajlott le a Mátrában az Építők SE természetjáró sportolóinak első csapatbajnoksága Ezen a bajnokságon 16 csapat vett részt, 96 versenyzővel. A verseny útszakasza 19 kilométer hosszú volt. A versenyzőknek nehéz tereppel kellett megbirkózni, de szükséges volt, mert a SZOT természetjáró versenye - amelyen e versenynek legjobbjai képviselik majd az építők színeit — szintén komoly feladat elé állítja majd turistáinkat. » Újszerű volt ennél a versenynél az, hogy a versenyzőknek túratervet kellett készíteni, megjelölve abban, hogy egyik állomástól a másikig, mennyi idő alatt érkeznek meg. A tervben megjelölt idő túllépése hibapontot jelentett. A versenyen részvevők között 16-tól 60 évig, minden korosztály képviselője megtalálható volt. Voltak közöttük régi, sokatpróbált versenyzők is, így például a Budapesti Gyárépítők csapatában Holicza Róbert elvtárs és felesége, akik 47 óta versenyeznek együtt. A versenyen jól szerepelt többek között Nagy Zsolt, 16 éves építőipari tanuló is, aki mindössze egy éve versenyez és ez volt az első önálló versenye. A versenybizottság a következő végeredményeket állapította meg: I. Mélyépítőtervező 2. sz. csapata 142, II. Mélyépítőtervező 1. sz. csapata 680, III. Budapesti Gyárépítő 1. sz. csapata 746, IV. Út- és Vasúttervező 2. sz. csapata 766. V. Építőgép- és Gépesítéstervező csapata 1526, VI. Üt. Vasúttervező 1. sz. csapata 1674, VII. 42. Tröszt 2562 hibaponttal. A versenyt feladták a Budapesti Magasépítő csapatai és a Budapesti Gyárépítők 2. sz. csapata. A verseny rendezése, kisebb hibáktól eltekintve — fonak mondható. A jobb teljesítmények elérésében azonban gátolta a versenyzőket a gyenge felszerelés, műszer, tájoló, magasságmérő stb. pontatlansága. Az országos sportkörelnökségnek a jövőben arra kell törekednie, hogy az ilyen nehéz versenyekre a csapatok teljes felkészültséggel rendelkezzenek és megfelelő felszereléssel is el legyenek látva. A 21. Tröszt konyhájában ! Élelmezési vezetőnek lenni egy nagyüzemnél — nem tartozik a leghálásabb foglalkozások közé... Lapunk hasábjain ismételten heyet adtunk a dolgozók véleményének az üzemi konyhák működéséről, ezúttal a másik felet, egyik üzemi konyha vezetőjét szólaltatjuk meg. M Még egy 3—4 tagú család igényeit, ízlését sem lehet mindennap maradéktalanul kielégíteni, hát még sokszáz, százféle koszthoz szokott emberét!" — magyarázza Sebessy Ödön, a 21. tröszt élelmezési vezetője, akinek naponta 900 ebédről és 100—150 vacsoráról kell gondoskodnia. (Hogy milyen hatalmas mennyiséget jelent ez, egy-két számadattal is megvilágíthatjuk: levesből étkezésenként 450, főzelékből 360 litert főznek, egy-egy alkalomra 5 mázsa burgonyát tisztítanak meg és 140 kg tésztát főznek ki!) Sokkolt nehézséggel kell Sebessy elvtársnak és az üzemi konyha 17 dolgozójának megbirkóznia azért, hogy a központban ebédelő 320—350 és a munkahelyeken étkező 550—600 dolgozó igényeit a lehetőségekhez képest minél tökéletesebben kielégítsék. Kezdjük a sort a konyhán. Bár a tisztaság szempontjából még egyszer sem merült fel komolyabb kifogás, sok nehézséget okoz a csatornázás és a szellőztetés hosszú idő óta vajúdó kérdése. (Ez a probléma azonban állítólag a közeljövőben megoldódik.) Komoly gondot és sok többletmunkát jelent — az ételeket melegen tartó edények hiányában — az ebédeknek és vacsoráknak a 22 munkahelyre történő szállítása és tálalás előtti újramelegítése. Sebessy elvtárs elmondta, hogy már 2 éve harcol megfelelő edényekért, mindezideig azonban hiába... Igen sok nehézséget okoz és gyakran az egy héttel előbb öszszeálott étrend felforgatását teszi szükségessé az a körülmény, hogy a jóelőre megrendelt nyersanyag sokszor elkésve, vagy egy áll titán nem érkezik meg. Ilyenkor legtöbbször nemcsak az aznapi menüt kell megváltoztatni, hanem a következő napiakat is, nehogy egyhangúvá váljék az étrend. Egyébként már az eredeti étrend összeállítása is komoly gondot jelent, mert — mint Sebessy elvtárs mondja — lehetőleg a legnépszerűbb ételeket igyekeznek „műsorra tűzni”. (Kérdezősködésünkre kiderült, hogy a pörköltfélék és a sülttészták örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, viszont a főtt tésztákért nem lelkesednek túlságosan a dolgozók.) A 21. tröszt konyháján külön még arra is gondot fordítanak, hogy a fizikai dolgozók — ízlésüknek megfelelően — fűszeresebben kapják az ételeket... Sebessy elvtárs a beszélgetés során kijelentette: jól tudja, vannak még hibák, amelyeket meg kell és meg is lehet szüntetni. Amennyire a rövid beszélgetés során megismerhettük, meg vagyunk győződve arról, hogy minden tőle telhetőt megtesz a 21. tröszt élelmezésének további megjavítása érdekében. Hogy mennyire komolyan veszi hivatását, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy noha 15 éves közélelmezési gyakorlata van, beiratkozott a közélelmezési technikumra, hogy 4 évi továbbtanulás árán még jobb munkát végezhessen. JÓL SIKERÜLT KÖNYVÜNKÉT Az ünnepi könyvhét keretében sikeres könyvünkétet rendezett a Budapesti Magasépítés!* * Vállalat a békeúti munkás, szállásom. A kultúrteremben ízlésesen dekorált, ügyesen öszszeállított könyvkiállítást rendeztek. Október 8-án színes kultúrműsort tartottak. Ennek keretében Szatmári elvtárs, az építésügyi minsztérium kiküldöttje ismertette Chirkov: A téglafalazás szervezése című könyvét A központi színjátszócsoport itt és Petrov egyik szatirikus jelenetének előadásával igen vidám hangulatra derítette a résztvevőket. Ez a jókedv a műsor után rendezett táncmulatságon méginkább fokozódott. Az árokét sikerében nagy része van annak a lelkes, fáradhatatlan munkának, ami Takó Józsefné elvtárs, a vállalat kultúrfelelőse végzett. Téli építkezések legfontosabb munkavédelmi tudnivalói A személyek közlekedésére szolgáló utakon a havat el kell takarítani.* Ólmos, esős, fagyos és olvadásos időjárás esetén az utakat kaviccsal, salakkal, vagy homokkal kell felszórni. * A szabadban használt gépek környékét (ideértve a teherfelvonókat is) teljesen csúszásmentessé kell tenni a hó eltakarításával, valamint salakkal, vagy homokkal való felszórással. • A megcsúszás veszélyére való tekintettel, állandóan ellenőrizni kell, hogy a csúszást gátló lécek hiánytalanul fel legyenek erősítve a feljárók teljes szélességében. * A feljárókról, járdapallókról, állványpadozatokról stb. a havat munkamegkezdés előtt és munkafolyamat alatt is el kell távolítani és ezeket csúszástgátló anyaggal (homok, salak, hamu stb.) felkell szórni. * Az állványpadozatok átjárói (hídjai) legalább 3 tillából állítandók össze és védőkorlátot, valamint lábdeszlát kell alkalmazni rajtuk* Állványok, feljárók éste nem takarható nyílások körött olyan korlátot kell alkalmazni, mely megcsúszás veszélyével szemben fokozott védelmet nyújt. * Kazánfűtőként csak a kazán rendszerének megfelelő, érvényes fűtői vizsgával rendelkező személyt szabad beállítani. Gőzkazánokat csak abban az esetben szabad üzembe helyezni és üzemben tartani, ha érvényes használati engedéllyel el vannak látva. * A kazán biztonsági szerelvényeit üzemképes, kifogástalan állapotban kell tartani. A kazán biztonsági szelepeit az engedélyezett terhelésen túl semmi módon túlterhelni nem szabad. * A kazán gőzelvezető szelepét csak lassan és fokozatosan szabad megnyílni, hogy a gőz a tömlőt szét ne nyomja, a bérén■ dezést tönkre ne tegye és sérülést ne okozzon. Azokban a helyiségekben, amelyekben munka folyik, csak olyan szárító- és fűtőberendezést szabad használni, melynek füstgázait a szabadba kivezetik. • Azokban a helyiségekben, ahol — zárt nyílások mellett — kokszkosarakban tüzelnek, sem tartózkodni, sem aludni nem szabad, mert az égéstermékek halálos mérgezést okoznak koksz kosárral fűtött helyiségekben, vagy ezek közvetlen közelében csak állandó szellőztetés esetén szabad dolgozni, aludni azonban szellőztetés mellett sem szabad. • A begyújtott koksz kosaraknak lejtőn, vagy lépcsőn való szállításához megfelelő hosszúságú rudakat kell használni. A rudakra ütközőket kell felszerelni, hogy a kosár a dolgozóra recsússzék. SZOVJET TAPASZTALAT NYOMÁN: Vízágyúval mozgatják a földet a Vízépítő Vállalat csepeli munkahelyén Vállalatunk csepeli munkahelyén most alkalmazzuk először a hidromechanizációs módszert. Ez a földmunka egyik leggazdaságosabb módja, s lényege, hogy vízágyú fejti az anyagot, amely vízzel hígítva, csöveken távozik el a munkahelyről. A munkát tavasszal kezdtük meg. A föld száraz kiemeléséhez szükséges gépek nem álltak rendelkezésünkre, ezért Nagypál Sándor főmérnök a vízágyúval való eljárás mellet döntött mert az adottságok megvoltak (víz a közelben, a kiemelendő anyag, homok, maximálisan 0,5 milliméteres szemnagysággal). Az eljárás módszerét a szovjet tapasztalatok és a szakirodalom felhasználásával Nagypál Sándor főmérnök, Kenderessy János főépítésvezető, Prepeliczai György és Rajnai Frigyes okleveles mérnökök dolgozták ki. Az eljárás a következő: A Dunaparton 2 db 48 lóerős Csepel-Diesel motorral (egyik tartalék) hajtott egylépcsős szivattyú percenként 4,5 köbméter és 30 méter nyomómagasságú vizet ad. Ezt a vizet 300 milliméteres csővezeték viszi a 740 méter távolságban elhelyezett gépházba. Itt 2 db 60 lóerős, négylépcsős, 120 m nyomómagasságú centrifugális szivattyú a vízágyú részére percenként ezer liter vizet szolgáltat. A vízágyú kiardánosan két síkban mozgatható, körül fordítható. Tizenkét atmoszférás vízsugár támadja és lazítja alulról a homokot, amely nagy rétegekben szakad le. Az így keletkező zagy (vízzel, iszappal elegyített homok) paraibola keresztmetszetű vaslemezcsatornán haladva jut az előre elkészített aknába, a zsompba. A csatorna esése 3 százalékos. Az eredetileg 60—70 százalékos zagyot a vízágyúnál 3,5 köbméter víz hígítja, amely egy másik csövön keresztül jutoda. Ezután körülbelül 20 százalékos zagy folyik a zsompba. A vízágyút ellátó cső a zsomp felé is leágazik és az esetleges túl sűrűvé vált zagyot a zsompban magasnyomású vízzel hígítja. A zsompba iszapszivattyú szívócsövei nyúlnak be. Kettő darab 25 lóerős, vagy a mellette elhelyezett 50 lóerős iszapszivatttyú emeli át a zagyot a kijelölt depóméba. A szivattyúk, melyek jó, vagy rossz állapotán nyugszik az egész rendszer működése , 1400-es fordulatszámmal működnek és nagyon gyorsan kopnak. Kezdetiben ez sok bajt okozott. Most már a motorházakat külön cserélhető béléssel látták el, a kanalakat különleges anyagból készítik, a hegesztés svájci elektrodákkal történik, az alakrészek állandóan készenlétben vannak. Száz üzemóra után kiveszik a kanalakat, s újra hegesztői. (Eleinte már 50 üzemóra alatt tönkrementek.) Bélésésére körülbelül 500 üzemóra után szükséges. A kiemelt zagy a kijelölt depóniában leülepszik, a mélyedés lassan feltöltődik. A fölül elterülő tiszta vizet részben úgy használják fel, hogy 2 db 30 lóerős egylépcsős centrifugás szivattyúval további hígító vízként a vízágyú közelében a zagyba jut, részben pedig, a vízszint esetleges túlságos emelkedésével, az eredeti nyomócsövön át a két szivattyú visszanyomhatja a Dunába. A vízágyúval, folyamatos munka esetében napi 800 köbméter föld, homok kiemelése érhető el. Ez az eljárás 20 kubikos munkáját pótolja és köbméterenként 5 forint megtakarítás mutatkozik. Ez is az eljárás gazdaságosságát bizonyítja. SZÉCSI ERNŐ okleveles mérnök Hídépítő Vállalat építők lapja Építőipari dolgozók ,,Rózsa Ferenc" kultúrotthona műsora 1953 október 19-től 25 ig: 20 kedd. Színházteremben: negyed 6, fél 8. „Királylány a feleségem” című francia filmvígi íték. Olvasóeremben: 6-kor a Nemzeti Színház ismertető előadása az ,,Uborkafa" és a „Volpone” című darabokról. 21. szerda. Színházteremben: negyed b fél 8. ..Gyöngyvirágtól a lombhullásig’”című magyar film. 24. szombat. Színházteremben: fé: 8. „Jaj, de jó!’ vidám szórakoztam műsor. Fellépnek: Latabár K., Bölcsi T., Salamon B„ Túrái . Lathatár A., Angyal N. Gy., R'/fai E., Marietta, Heltai A . Fellegi T. Kossuth Tüzértiszti Iskola zenekara, vez.: Pongrácz O. Olvasóteremben: 5. „Vidám műsoros délután ’ a Dózsa György út 25. sz. általános ■ fiúiskola szülői munkaközössége rendezésében Fellépnek: Labár Kálmán. Latabár Árpád. ifj. Latabár Kálmán. Latabár Kati, Habos László, EDOSZ művészegyüttes stb. 25. vasárnap. Színházterem- B*n: 4. fél 8. ..Jaj, de jó!* — vidám szórakoztató műsor. A színházteremben tartandó előadásokra jegyek az üzemek, vállalatok közönségszervezőinél, valamint a kultúrotthon pénztáránál válthatók. Könyvtári órák: szerda, csütörtökön délután 5-8 óráig, vasárnap délelőtt f-től 1 óráig. • Kultúrotthon igazgatósága. AZ ÉPÍTŐK LAPJA KÉPESKÖNYVÉBŐL: Sóvári az „áldozatos” A fiatal Kovács Jancsi után Sóvári Antal — vagy ahogyan az építkezésen nevezték — ,.Sóvári tata" következett. A „tata” felállt, rántott egyet nadrágszíján, köhécselt egy keveset, majd a termelési értekezlet részvevőinek feszült figyelme közben rákezdte: — Én, Sóvári Antal, már régirégi szervezett munkás vagyok. Az itt jelenlévők nagy többsége még, engedd meg kerék ... pelenkában járt, amikor én már őt álltam az elvek mezején és áldozatot áldozat után vállaltam meggyőződésemért!... Én olyan áldozatos ember vagyok, elvtársak, hogy... Az CB-elnök itt közbeszólt szerényen, hogy Sóvári elvtárs lehetőleg a termelési kérdésekről beszéljen, de a Ja'a" nem hagyta zavartatni magát. . . Szóval én olyan áldozatos ember vagyok, hogy. .. izé... a mozgalomban nem is neveztek másképpen. . mint a ,.bát,.,„ Sóvári”. Sok építőmunkás azért nevezte el újszülött fiát Antalnak, mert hát engem is annak neveznek. Ha nem volna természetem a túlzott szerénység, hát elmondanék még néhány nevezetes esetet az életemből... A túlzott szerénység azonban úgy látszik ezen a délutánon sztrájkolt Sóvári „tatában", mert a teremben lévő nagy falióra már a második negyedórát ütötte, de a „tata” tetteinek és érdemeinek felsorolása mellett még szót sem ejtett a versenyről s arról, hogy ki patronálja a fiatal szakmunkásokat. Tudni kell ugyanis, hogy ez most a legégetőbb kérdés. Az üzemi bizottság többek között azért hívta össze a termelési értekezletet, hogy megvitassák: milyen segítséget nyújtsanak a normáljukat nem teljesítő dolgozóknak. Balogh elvtárs, az OB-elnök, tehát ezzel a féleérthetetlen célzással vetett gátat Sóvári szóáradatainak: — Tehát hány fiatal patronálását vállalja, Sóvári szaki?/ Sóvári tata feldúlt arccal fakadt ki: — Mit nem követelnek egy ilyen magamfajta embertől. Ezekkel a mindennapi feladatok,kal a fiatalokat kell megbízni, nem pedig engem, aki már évtizedekkel ezelőtt megmutattam, hogy tudok áldozatot hozni. 1953 október 19 Hogyan szórakoznak a miskolci „Béke-szállás" dolgozói A miskolci „Béke-szállás'’ lakói igazán nem mondhatják, hogy’ nincs módjukban szórakozni, művelődni. Gyarmati elvtárs, a Rákóczi Ferenckultúrotthon igazgatója úgy nemezi be a különbözőműsorokat, hogy egy nap se maradjon üresen. A szállás mintegy kétezer dolgozója heti ötször mehet játékfilm előadásra. Ezeket a filmeket maguk a dolgozók választják ki, előzetes közvéleménykutatás alapján. A film megtekintése egyszer hetenként díjtalan. Szeptemberben 3 kultúrotthonban a következő filmek kerültek bemutatásra: ..Nyugati övezet”, „Nagy muzsikus”, „Nincs béke az olajfák alatt”, „Harcokban edződöd”, „Farkasvér”, „Hajnal a haza felett”, „Elítélt falu”, „Kék kardok", „Két krajcár reménység”. Ezeket a filmeket mintegy 6500-an nézték meg. De vegyük csak egy hét napjait alapul. Szeptember 21-én mozi, 22-én kuddélután, 23-án mozi, 24-én fiatalok klubdélutánja: sakk, dominó, asztaliteniszverseny, 25-én mozi, 26- án műsoros táncest, 27-én mozi I« (HMM ■■ *»■••■■■ és a famn bemutatása után ismét táncest. Ezenkívül ismeretterjesztő előadások és a könyvtár minden nap a dolgozók rendelkezésére áll. Akik nem látogatják a kultúr-, otthont, azoknak műsort közvetít az otthon rádióállomása. Száznégy hangszóró vezi a szobákba a vidámság hangjait. A napokban elkészül az új kultúrépület, amelyben külön sakk-, dominó-, olvasó stb. szobák lesznek. Remény van arra is, hogy filmfelvevő gépet kapnak, amellyel a munka, a sport, vagy kultúrálés eseményeit lehet majd megörökíteni és többször levetíteni. Bővülni fog a tánccsoport, ugyanígy a tánczenekar is. A színjátszócsoport és a csasztuskabrigád mellé pedig most szerveznek egy énekkart. Ennek 3’ létesítésére 15 ezer forintot fordítanak. Mindezek bizonyítják, hogy a Békeszálló dolgozóinak az egésznapi munka után megvan a lehetőségük a szórakozásra és a szellemi felfrissülésre. Ott, ahol az egyhavi kulturális kiadások 41 ezer forintot tesznek ki, nem lehet panaszkodni, hogy nincs mód a fejlődésre! Festőbál lesz november 7-én A 12/2. Épületfestő és Mászoló Vállalat, valamint az építőipari vállalatok festő dolgozói a hagyományos festőbálra készülnek, amelyet 1953 november 7-én tartanak meg az építőipari dolgozók Rózsa Ferenc kultúrotthonának öszszes helyiségeiben. építők lapja. Szerkeszt! a Szerkesztő Bizottság Kiadja az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedésügyi Minisztérium X. főosztálya és az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete Szerkesztőség: Bp. VI. Sztálin tér 16. Telefon: 428—192. 421—759 csekkszámlaszám: 00.878.001—8 Példányszáma: 34.100 Szikra Lapnyomda. Budapest. Vill., Rökk Szilárd utca 6. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály