Építők Lapja, 1956 (54. évfolyam, 1-43. szám)
1956-01-02 / 1. szám
1958. január 7. Építők lapja A VOI elnökségének határozata a szakszervezeti tagsági díjak mértékének leszállításáról az új osztályos tagdíjrendszer bevezetéséről és a szakszervezeti tagok előnyeiről A szocializmus lerakásáért folyó harcban a dolgozók érdekében kifejtett széleskörű tevékenységük nyomán a szakszervezetek hatalmas szervezeti erővé fejlődtek. Ma már soraikba tömörítik a munkások és az alkalmazottak túlnyomó többségét. Az iparági szervezkedés végrehajtásával a szakszervezetek szervezetileg megerősödtek és széles aktívahálózat épült ki, amely egyre eredményesebben valósítja meg a rá háruló teendőket. Szakszervezeteink széleskörű tevékenységüket azért tudják ellátni, mert munkájukban a dolgozó tömegekre támaszkodnak és szervezeteikben a társadalmi munkások tízezrei működnek önkéntesen és áldozatkészen a dolgozók érdekében, az új társadalmi rend győzelméért. Az ipari tanulók, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók havonként 2 forint tagdíjat fizetnek. Azok a dolgozók, akik csak jogfenntartás céljából (fizetésnélküli szabadság, stb) tagjai a szakszervezetnek, továbbá nyugdíjasok, s a nyugdíjaztatásuk után is a szakszervezet tagjai maradnak, havonként 3 forint tagdíjat fizetnek. A fizetendő tagdíj összegének megállapítása érdekében a szakszervezeti tagokat a keresetüknek megfelelő tagdíjfizetési osztályba kell besorolni. A besoroláshoz a szakszervezeti tag féléves keresetének havi átlaga szolgál alapul, az alapfizetés, prémiumok és pótlékok, illetve a mellékfoglalkozásként rendszeresen végzett munkák díjazásának a figyelembevételével. A besorolásnál a teljes keresetet, tehát nem a levonások után fennmaradó összeget kell figyelembe venni. A besorolás a szakszervezeti tag beleegyezésével történik és a bizalmi javaslatára az üzemi, illetve a műhelybizottság végzi mindet év december és június havában. A besorolást év közben csak akkor lehet megváltoztatni, ha mi és gazdasági munkájukkal nagyobb méréyben járulnak hozzá népi demokráciánk erősítéséhez, mint a szervezeten kívüli dolgozók, tehát indokolt, hogy nagyobb megbecsülésben részesüljenek. Ezért a Szakszervezetek G szagos Tanácsának Elnöksége — egyetértve a szakszervezeti tagság körében megérett gondolattal — lehetségesnek tartotta a szakszervezeti díjak csökkentését, a tagok előnyeinek a kiterjesztését. Ezek alapján a SZOT elnöksége az 1955. októberében tartott ülésén a szakszervezeti tagok megbecsülése jegyében a következő határozatot hozta: Az elnökség 1956. január 1- től csökkenti a szakszervezeti tagdíjak mértékét és a magyar szakszervezeti mozgalom múltjából ismert, jól bevált osztályos tagdíjfizetési rendszert lépteti életbe. A tagdíjfizetési osztályokat és a tagdíjfeltételeket az alábbiak szerint állapítja meg: a szakszervezeti tagot munkahelyváltozás miatt más szakszervezeti alapszervezethez igazolják át. A szakszervezeti tag a táppénzes állományát követő hónap elsejétől a táppénzes állomány ideje alatt csak a táppénznek megfelelő tagdíjosztály szerint fizet tagdíjat. A tényleges katonai szolgálatra bevonult szakszervezeti tag — a katonai szolgálat ideje alatt — nem fizet tagdíjat. A tartalékos katonai szolgálatra bevonult szakszervezeti tag pedig — a bevonulást követő hónap elsejétől — a katonai szolgálat ideje alatt csak a katonai illetményének megfelelő tagdíjosztály szerint fizet tagdíjat. A szakszervezeti tagtól csak a besorolás szerinti tagdíjat szabad elfogadni és a tagdíj minden estben egyetlen osztályos tagdíjbélyeg alkalmazásával fizethető. A szakszervezeti tagságisal járó előnyök a táppénz és a segélyek folyósításában A munkabér 75 százalékának megfelelő táppénzt 1956 január elsejétől csak az a dolgozó kaphat, aki legalább két éven át megszakítás nélkül állami, vagy szövetkezeti munkáltatónál dolgozik, legalább egy éve tagja a szakszervezetnek, illetőleg három hónapnál több tagdíjhátraléka nincs. Átmenetileg 1956. június 30-ig 75 százalékos táppénz jár annak a szakszervezeti tagnak is, akinek a tagdíjhátraléka három hónapnál több, de az egy évet nem haladja meg. Azok a dolgozók, akik nem tartoznak ezekbe a kategóriákba, csak 65 százalékos táppénzt kapnak. A szakszervezeti tagságon alapuló szülési és temetési segélyek megállapítását és folyósítását 1956. január elsejétől össze kell kapcsolni a társadalombiztosítási anyasági és temetési segélyekkel. Ennek Aki az alapösszegnek a társadalombiztosítási törvényben előírt feltételeivel nem rendelkezik, de legalább egy évre szakszervezeti tag, az csupán a táblázat szerinti különbözetre jogosult. A szakszervezeti tag a legutóbbi besorolás szerint megállapított osztály alapján részesülhet a felemelt segélyben, illetve különbözetben. A nyugdíjasok a nyugdíjaztatásukat megelőző utolsó hat hónapban fizetett tagdíjosztály szerint jogosultak segélyre. A SZOT elnöksége felhatalmazza a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központot, hogy a táppénz, valamint az anyasági és temetési segélyigény szempontjából az érdemegfelelően a szakszervezeti tagnak járó anyasági (szülési) és temetési segélyt a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ illetékes szervei folyósítják. Ezek alapján 1956. január elsejétől a segélynek két fokozata van: alapsegély és felemelt segély. Felemelt anyasági, illetve temetési segélyre csak azok a szakszervezeti tagok jogosultak, akik a társadalombiztosítási törvényben előírt feltételeken kívül a táblázatban meghatározott tagsági idővel rendelkeznek, illetve három hónapnál több tagdíjhátralékuk nincs. A felemelt segély összegét úgy kell kiszámítani, hogy a törvény által meghatározott alapsegélyhez az alábbi táblázatban felsorolt összegeket kell hozzáadni: kell dolgozók szakszervezeti tagságát ellenőrizze. A szakszervezet a rendkívüli segélyeket közvetlenül folyósítja. A rendkívüli segély mértéke 100 — 400 forintig terjedhet. Kivételesen indokolt esetben a szakszervezeti elnökség — egyénenkénti elbírálás alapján — ennél nagyobb összegű segélyt is folyósíthat, de ennek az öszszege sem haladhatja meg az 1000 forintot. A tagdíj- és a segélyezési rendszer megváltoztatásával a házassági segély megszűnik. 1956. január elsejétől a fizetett szabadságok idejére 50 százalékos vasúti kedvezményre csak azok jogosultak, akik legalább három havi folyamatos szakszervezeti tagsággal rendelkeznek. Anyasági segély: A szakszervezeti tagság, a szervezett dolgozók társadalmagdíjfizetési A szakszervezeti tag A tagdíj osztály keresete összege I. — 600 5.— Ft II. 601— 900 7,— Ft III. 901—1200 10.— Ft IV. 1201—1500 14.— Ft V. 1501—2000 18.— Ft VI. 2001—3000 26.— Ft VII. 3001—4000 38.— Ft VIII. 4001— felett 50.— Ft Tagdíjfizetési Tagsági idő (év) osztály 1—5 6—10 11—20 21 és több I. 120 130 150 170 II 130 140 160 200 III. 140 150 170 230 IV. 150 160 180 240 V. 160 170 200 250 VI. 170 180 220 270 VII. 180 200 240 300 VIII. 200 220 260 340 temetkezési segély: I- 130 200 240 300 II- 190 210 250 320 III. 200 230 270 340 IV. 210 240 280 360 V. 220 250 300 380 VI. 240 270 320 410 VII. 270 300 360 450 VIII. 300 330 400 500 A tehetetlenség, a hanyag munka következménye. A Nógrád megyei Építőipari V. igazgatója és üzemi bizottsága a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiknek csak 30 százalékát teljesítette Nem hiába szoktuk hangoztatni, hogy az üzemi kollektív szerződés érzékeny tükör. íme, most is megmutatta, hogy milyen munkát végzett a Nógrád megyei Építőipari V. igazgatója és üzemi bizottsága. Csupán vállalásaikat kellett sorra felraknunk az esztendő végi számvetés mérlegére. Jancsó Kázmér igazgató elvtárs kötelezettséget vállalt arra, hogy a vállalt termelési tervét december 25-ig teljesíti. Nem teljesítette; a salgótarjáni állami áruház épületét december 31. helyett december 10-én átadják. Nem adták át; a kollektív szerződésben megjelölt hat épületátadási határidő közül mindössze kettőt tartottak be. A mulasztásokat ezernyi okkal tudják indokolni: túlzott volt a terv, szűkek a határidők sta. Néhány, általuk soha nem hangoztatott okot elárul azonban a kollektív szerződés is. Vállalta az igazgató, hogy a tervfelbontás révén az előreutalványozást biztosítja. Szakszervezetünk megyebizottsága nemrégiben állapította meg, hogy a brigádok csak ritkán kapják meg előre a munkautalványokat. Az egyösszegű utalványozást pedig meg sem kísérelték. S hogyan tartják nyilván a sztahanovistákat, hogyan értékelik a kitüntetések eléréséhez szükséges teljesítményeket? Október, november hónapban senkit nem terjesztettek fel „kiváló”, vagy „szakma kiváló dolgozója” kitüntetésre. Nem születtek talán ezekre érdemesítő eredmények? Nem ez a hiba. A Verebély- és a Domonkos-brigád tagjai a megyebizottsághoz voltak kénytelenek fordulni segítségért, mert az építésvezetőség nem küldte be szabályosan a vállalati központba teljesítményüket és a termelési értekezlet jegyzőkönyvét. Az üzemi bizottság tevékenységéről sem fest dicsérendő képet a kollektív szerződés mérlege. Az ÜB termelési bizottsága nem ellenőrzi a tervfelbontás elkészítését, a munkautalványok kiadását , mert nincs is termelési bizottság. • Nem értékelik a műszaki dolgozók versenyét. Az ÜB nem szervezte meg a bérbizottságot és így természetesen nem is láthatja el feladatokkal. A bizalmiak nem vizsgálják meg negyedévenként a munkahelyeken az igazolatlan mulasztások és a munkafegyelem általános alakulását. Saly Gusztáv VB-elnök elvtérs teljesen tájékozatlan a munkavédelemben, mert nem kíséri figyelemmel a baleseti statisztikát. Nem jelennek meg tudósítások az élenjáró munkásokról, mérnökökről és technikusokról a vállalat üzemi híradójában, mert a híradó hónapok óta nem jelenik meg. A kitüntetett és jól dolgozó munkások sem olvashatják eredményeiket, mert a vállalat majdnem száz munkahelye közül csak néhány rendelkezik versenytáblával. Nem rendezték meg a vállalati sakkbajnokságot. Kulturális előadást csak nagy ritkán tartanak a munkahelyeken és a szállásokon. E jelentős feladatok megvalósítására pedig kötelezettséget vállalt az OB a kollektív szerződésben. Nem, nem, nem! Sajnos, eléggé negatív ez a mérleg. Akár az igazgató, akár pedig az ÜB kötelezettségvállalásait és azok eredményeit tettük a serpenyőbe. A Nógrád megyei Építőipari V. igazgatója és üzemi bizottsága ebben az évben a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiknek alig 30 százalékban tettek eleget. S különösen elgondolkoztató, hogy főként azoknak a feladatoknak nem tettek eleget, melyek végrehajtásához nem pénz, hanem csupán lelkes munka, vagy kötelességérzet kellett. Sály elvtéri munkatervek nyzőkönyvek tucatjaivál igyekszik bizonyítani, hogy a' üzemi bizottság annak ellenére sem volt tétlen, hogy a kol- lektív szerződés tükrében munkájuk ennyire eredménytelen. Mégis választ várnak a vállalat dolgozói erre a kérdésre: valójában hogyan dolgozott az ÜB 11 tagja? Mert a munkatervek csak azt mutatják, mit kellett volna tenniök. A kollektív szerződés mérlege azonban azt is mutatja, hogy mit nem tettek meg. Ebben nem anyagi, vagy más kívül álló okok, hanem saját tehetetlenségük, hanyagságuk és nemtörődömségük gátolta őket. Gépies felsorolás helyett — részletes jellemzést! Ma már több ezerre nőtt azoknak a száma, akik valamilyen kitüntetésnek a büszke tulajdonosai, tagjai az élenjáró munkások hadseregének. De — sajnos — sokan vannak olyanok is, akiket kizártak ebből a csapatból, mert méltatlanul kapták a megtisztelő sztahanovista, kiváló dolgozó, vagy szakmai kiváló dolgozója címet. Hogyan történhetett ez meg, hiszen a rendelet szerint a munkahelyekről csak a termelési értekezlet határozata nyomán, a kollektíva véleménye alapján küldhetik el a felterjesztéseket az építésvezetők, vagy a munkavezetők? Csakhogy — bármilyen furcsán hangzik is — a termelési értekezleteken a legtöbb esetben nem vitatják meg, vagy csak nagyon keveset beszélnek arról, hogy megérdemli-e valaki a kitüntetést. Ez annak a következménye, hogy a munkahelyi vezetők, akik a termelési értekezleteket tartják, nem jellemzik a javaslatba hozottak munkáját. Csupán azt közlik, hogy mennyi volt az elért százalék az eltelt hónapban, így érthető, hogy a szavazás is csak gépies lehet. A Győr megyei Építőipari Vállalat 304 lakásos építkezésén például egyik alkalommal — ebédidő alatt — Kiss Mihály technikus vezette le a termelési értekezletet. A beszámoló mindössze húsz percig tartott, de ebből tizenötöt a számok felsorolása tett ki. Még a sztahanovista szintet elérőket is csak a „számok tükrében” mutatta be — nem is volt egy mákszemnyi vita sem felterjesztésükkel kapcsolatban. Más volt a helyzet a Békés megyei Építőipari Vállalat központi telepén, ahol a művezető jellemezte a kollektíva előtt Szász János és Sós Jenő vasbetonszerelőket. Amikor ismertette, hogy a munkafegyelemben mindig példát mutatnak, többen közbeszóltak: „Olyan eset is volt, amikor távolmaradtak és nem igazolták elmaradásukat”. A vita eredménye az lett, hogy elutasították a javaslatot, mert jól megvizsgálták, hogy vajon megérdemlik-e az élenjárókat megillető kitüntetést? Parázs vita kerekedett a Pécs-meszesi építkezésen is, ahol Domsics János építésvezető Ugrin segédmunkást véleményeztette a kollektívával. A feltételeket teljesítette és emiatt nem volt vita. Viszont a főbizalmi szemére vetette néhány hibáját, utána még többen is felszólaltak. Végül javasolták ugyan, de hasznos volt ez a bírálat, mert Ugrin szaktárs kijavította fölemlített hibáit. Íme, ezek az esetek is bizonyítják, hogy a munkások szívesen bocsátkoznak vitába a sztahanovista felterjesztések alkalmával, ha a vezetők részletesen beszélnek a javaslatba hozott dolgozók munkájáról. Ahol ezt megteszik, ott nem gépies a szavazás és a kollektíva csak azokat engedi az élenjáró munkások közé, akik valóban meg is érdemlik. FALBORÍTÓ OPÁL-ÜVEGLAP kísérleti gyártását kezdték meg a Miskolci üveggyárban. A különböző vastagságú és színű présért üveglapok feleslegessé teszik a meszelést, a falat évente kétszer szappanos-vizes ruhával kell lemosni. Búcsújárás a „könnyező" építésvezetőhöz „Még egy-két ilyen tömeglátogatás és akkor az építkezést a máriabesnyői, máriapócsi és más ismert búcsújáró helyek közé fogják sorolni.” A Hídépítő Vállalat győri vasútállomás építkezésének dolgozói tehették volna ezt a kijelentést december 15-én és nem is ok nélkül. Ezen a nevezetes napon ugyanis nem kevesebben, mint tizenhárman látogattak a munkahelyre a vállalat pesti központjából ellenőrizni a „könynyező" építésvezetőhöz. Németh János a DECS, Németh József a könyvelési osztály, Boros Ferenc az anyagosztály részéről. A látogatók között volt Rankl Tivadar, a számviteli osztály, Szállási Elemér, a kalkulációs osztály, Pálinkás Márton, az újítási osztály és Kroinheim Lajos, az ellenőrzési osztály vezetője, Mák András munkavédelmi megbízott, Déri Hugó területi előadó, Ascher Kálmánné pénzügyi előadó, Gyapai Miklós a technológiáról, Krasznai Kálmán ügyész és Hock István, a kalkulációs osztály munkatársa. Nem vagyok babonás, de egy nap tizenhárom ellenőr egy építkezésen az egyiptomi álmoskönyv szerint sem jelent jót. Nem kétlem, hogy mindannyian segítségnyújtás céljából mentek az építkezésre, azonban úgy vélem, kicsit későn, és kicsit sokan. Persze lehet, hogy úgy vélik, jobb későn, mint soha és az építkezésre, mely például novemberi tervét csak 37,6 százalékra teljesítette és a béralapot is túllépte, valóban ráfér a támogatás. De nem lehetne ezt másképpen csinálni?. .. Tégla Berci 3 Előregyártó téli mozgócsarnok a siófoki kenyérgyár építkezésen Furcsa alkotmány tűnik az ember szemébe a siófoki kenyérgyár-építkezésen. A telep végében, az előregyártó tér darupályájának szerves folytatásaként hatalmas, bunkerszerű építmény hívja fel magára a figyelmet. Vezényszó hangzik s még embert sem látni, akik tolnák, pedig az alkotmány megindult a sínen, s aztán újra megáll. Négy kis csilleajj kerekein gurul. Olyan, akár egy óriási doboz. Nádpallókból szerkesztették össze s akkora, hogy egy egész brigád kényelmesen tud dolgozni alatta. Oldalt is fedett, véd a széltől és a hidegtől, sőt nagyobb fagy esetén melegíteni is lehet benne a levegőt. Afféle mozgócsarnok ez, a szépen, gondosan megtervezett előregyártó tér egész szakaszán használni tudják. Ugyanis hatalmas méretű gerendákat és födémpaneleket kell készíteniök a télen, itt ez teszi ki a téli foglalkozás zömét. Előrelátóan, ütemezték így a munkálatokat már az ősszel, óráskor megkezdték a felvonulást. Tímár Jenő építésvezető és Tóth István főmunkavezető szervezőkészségét dicséri az a tény is, hogy a munkálatok eddigi szakaszán csupán tőlük független okok miatt állott elő 30 000 forint költségtöbblet a beruházó terhére, mert a gépek üzemeltetése hálózati vezetékre volt tervezve, ezt azonban a késői megrendelés miatt nem készíthették el, így házi villanytelepet kellett beállítaniuk. Több ésszerűsítéssel viszont — mely hivatásszeretetükből fakad — komoly megtakarításra van kilátás a továbbiak során. Különösen az előregyártási eljárás módosításánál tűnik ez ki, mint már arról egyik októberi számunkban is hírt adtunk. Ugyanis betonsablonokból öntik ki az elemeket, így készítették már az első födémpanelleket, sőt néhány gerendát is. A minőségük kifogástalan, pedig zsaluzódeszkát sem használnak. A téglabetétes, gömbvassal is megerősített sablonoknak már híre van a Dunántúlon, az ajkai építők is meglátogatták a munkahelyet tapasztalatszerzés céljából. A sablonok ellenállnak a daru szakító erejének is, Ajkán is, s az újabb hírek szerint Gyöngyösön is építenek kenyérgyárat. Hasznos lenne értékesíteni az itt szerzett tapasztalatokat mindkét helyen.