Építők Lapja, 1960 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-07 / 1. szám

AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐ­ANYAGIP­ARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Az új esztendő küszöbén ! Végére értünk az eseményekben gazdag 1959-es évnek, s most friss erővel, bizakodva vágunk neki az új esztendő­nek. Bizakodásunk forrása a szocialista országok — köztük hazánk —, elmúlt évben elért sikerei, melynek eredmé­nyeképpen világszerte tovább növekedtek a béke erői. Az elmúlt év jelentős nemzetközi eseményei közül kiemelke­dett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresz­­szusa, mely az egész világ előtt bizonyossá tette a szocializ­mus végleges győzelmét a Szovjetunióban. S a szovjet tudo­mány világraszóló eredményei, valamint hétéves tervének célkitűzései mindenkit meggyőztek arról, hogy a Szovjet­unióban megkezdték a kommunizmus építését. A másik jelentős nemzetközi esemény N. Sz. Hruscsov, amerikai látogatása volt, mely megtörte a hidegháború je­gét és reménykedéssel töltötte el az emberiséget, hogy békés úton is megoldható a nemzetközi feszültség enyhítése. Legjelentősebb belpolitikai eseményünk, pártunk VII. kongresszusa volt, mely felmérte az eddig megtett utat, s megjelölte dolgozó népünknek a szocializmus további fel­adatait. Népünk — köztük az építő-, fa- és építőanyag­ipari dolgozók is —, kifejezésre juttatta, hogy szilárdan so­rakozik elismert vezetője és győzelmes szervezője, az MSZMP mögött, mely szorosan összeforrt a néppel. S nem feledkezhetünk meg a Szakszervezeti Világ­­szövetség építő-, fa- és építőanyagipari szakszervezeti ta­gozatának székházunkban megtartott 111. nemzetközi kon­ferenciájáról sem, mely hosszú időre megjelölte a Szövet­séghez tartozó szakszervezetek számára az egységért, a kapi­talista ötszögök szakszervezetei és munkásai demokratikus jogaiért, a bérek, munkakörülmények, szociális jogok, va­lamint a békéért vívandó harc útját és módszereit. A nemzetközi politikai életben elért sikerek ösztönzőleg hatottak dolgozóinkra is. Iparágaink, vállalataink az 1959- es év befejeztével jelentős eredményekről számolhattak be, s ebben nem kis része volt a szakszervezet funkcionáriusai, aktívái, s tagjai tevékenységének. Az építő-, fa- és építő­anyagipari vállalatok nemcsak tervüket, a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat is túlteljesítették. S dolgo­zóink most tovább folytatják a nemes vetélkedést felszabadu­lásunk évfordulójának tiszteletére. Felszabadulásunk 15. évfordulóját ünnepli az ország ebben az esztendőben. S hogyan ünnepelhetnénk meg leg­méltóbban az évfordulót, mint úgy, hogy tovább fokozva a kongresszusi munkaverseny lendületét, több, jobb lakást, gyárat, iskolát, mezőgazdasági épületet, építőanyagot, bú­tort adunk népgazdaságunknak. Mert ne feledjük el: a köz gyarapításával saját boldogulásunkat segítjük elő. S ha jelentősen túlszárnyaljuk 1960-ban a hároméves terv utolsó évében az eredeti célkitűzéseket, második ötéves tervünk sikerét alapozzuk meg s a tizenötéves perspektivikus lakás­építési tervet, melynek végrehajtása során egymillió lakást adunk az országnak. A párt VII. kongresszusa megjelölte az utat az egyén és az egész társadalom további boldogulásához. Olyan célo­kat tűzött elénk, mint az életszínvonal további javítása, az ipar és a mezőgazdaság szocialista úton való továbbfejlesz­tése, dolgozó népünk műveltségének növelése. Mit jelent ez számunkra? 1960-ban csaknem 44 ezer új lakást kell iparunknak építenie, nem beszélve az ipari, me­zőgazdasági, szociális és kulturális létesítmények sokaságá­ról. Felépítésükhöz sokkal tőbb cement, tégla, előregyártott elem kell, mint az elmúlt esztendőben. S ki kell elégítenünk az új lakásokba költöző lakók, az újonnan felépített isko­lák és egyéb létesítmények bútor és berendezési szükségle­teit is. 1960-ban 10 százalékkal több bútort termelünk, mint 1959-ben, s még ez sem elegendő, hiszen a fejlődéssel együtt nő az ország és tízmilliónyi lakosának igénye. Ahogy nép­gazdaságunk elkészíti nagy terveit, ugyanúgy elkészítik a családok is saját terveiket, amelyben az új lakástól, csalá­di háztól kezdve, az új bútorig, sok minden szerepel. S vá­gyaink teljesülését, a népgazdaság nagy terveinek megva­lósításával segíthetjük elő. A felszabadulási munkaverseny sikere tehát az 1960-as év győzelmeinek, további gyarapodásunknak záloga is. S ezt a fejlettebb technika alk­almazásával, a jó munkaszervezés­sel, az önköltség csökkentésével, az újítási mozgalom fej­lesztésével, a dolgozók szakmai és általános műveltségének növelésével is elő kell segítenünk. Mindezekre tehát na­gyobb gondot kell fordítaniuk ebben az esztendőben a gaz­dasági és szakszervezeti vezetőknek. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy terveinket meg is valósítjuk, hiszen a népek közötti bék­és együttműködés lehetőségei nagyobbak, mint valaha. Megerősödött a béke­mozgalom az egész világon, s reméljük, hogy a tavaszi csúcstalálkozó közelebb hozza a megvalósuláshoz a világ embereinek békevágyát. Szakszervezetünk elnöksége az új esztendőben a szak­szervezet valamennyi tagjának az építő-, fa- és építőanyag­ipar minden dolgozójának és családjuknak erőt, egészséget kíván terveink megvalósításához. A megye legjobbjai A Hajdú-Bihar megyei Építő Vállalatok között a kongresszusi munkaverseny értékelésénél októ­ber hónapban vállalatunk nyerte el az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának és a szakszervezetek megyei tanácsának vándorzászla­ját. Vállalatunk munkahelyei szét­szórtak és Hatrú-Bihar megyére kiterjedőek, mégis olyan terme­lési feladatokat oldottunk meg, ami felsőbb szerveinkből is elis­merést váltott ki. A kongresszusi verseny lendü­letét tovább fokozva, úgy dolgo­zunk, hogy a vándorzászlót vál­lalatunk véglegesen elnyerje. Szakszervezeti bizottságunk ezért felhívással fordult vállalatunk dolgozóihoz, hogy a kongresszusi versenyt felszabadulási verseny­ként tovább folytatva dolgozzanak az 1950-as évi megnövekedett ter­melési feladatok teljesítéséért s hazánk felszabadulásának II. év­fordulójára újabb sikereket ér­jünk el a termelés frontján. (Szebeni Gyula sz. b. titkár levelé­ből Hajdú-Bihar megy­ei Tanácsi Építőipari V.) LVI­. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1960. JANUÁR 7. ARA: 10 FILLÉR Eredményesen dolgoztunk A Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo­zói a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny­­során az év elején 14 brigádot ala­kítottak s vállalásaikkal és azo­k végrehajtásával el­ősegí­tették a tervek teljesítését. Az újonnan alak­­tt terme­lőszövetkezetek részére a vál­lalat 16 db. istállót épített. A verseny lendülete lehetővé tette, hogy a 16 db. istállót többségében határidő előtt adják át rendeltetésének. A vállalat dolgozói novem­ber és december hónapban összesen 308 lakást fejeztek be. Ezek közül az oroszlányi bányászok 103, a tatabányai­ak 66, a sárisápiak 50, a táti bányászok pedig 20 lakást kaptak. Átadásra került to­vábbá Nyergesújfalun 68 la­kás, a viscosagyári és az Eternit Művek dolgozói ré­szére. A szakmunkás létszám biztosítása érdekében a vál­lalat vezetősége mozgalmat indított, melynek keretében szakmunkásbrigádok segéd­munkásokat tanítanak be a szakmunkák végzésére 36 hónapi együttes munka és sikeres vizsga letétele után a segédmunkás szakmunkás oklevelet, a brigád tagjai pe­dig minden egyes átképzett dolgozó után az igazgatói alapból 500 forint pénzjutal­mat kapnak. Így enyhül a szakmunkás­hiány, csökken a munkásvándorlás s mind­ezek eredményeként pedig emelkedik a termelékenység. Skerlanitz Ottó tudósító, Komárom megyei Állami Építőipari V. Komárom megyei Építőipari V. nyergesújfalui Eternit lakó­telepén dolgozik Kozma Pongrácz kőműves brigádja. A fiata­lokból álló brigád a kongresszusi verseny során kiváló eredményeivel tűnt ki. Harcban a „szocialista brigád cím elnyeréséért falatnál, amikor a vállalatve­­zetőség kiadta ezzel kapcso­latos felhívását, jól áttekint­hető értékelési rendszert dol­gozott ki és a brigádmozgal­mat a vállalati munkaverseny szerves részévé tette. Kovács László is brigádja azonnal jelentkezett a felhí­vásra. Korábbi hét főből álló brigádjukat két szaktárssal kiegészítették. U­tána elsősor­ban újításokra, új eszközök alkalmazásra törekedtek. A brigád felosztotta tag­jai között, hogy egyes munkálatokkal kapcsolat­ban ki milyen újításon vagy új módszeren törje a fejét és ha a fiatalabbak nem bol­dogultak a rájuk rótt fela­dattal az idősebbek segítettek nekik. így került sorra, hogy egy kiselejtezett esztergapa­dot célgéppé alakítottak át és megszerkesztettek egy auto­matikus lamellafűzőt. Maga a brigádvezető egy kombi­nált fúró-maró készüléket alkotott élpálya marásához (kapott is érte 1475 forint újítási díjat). Kiss Elemér csapágyperselyfúró - készülé­ket szerkesztett és 449 forint újítási díjban részesült. Ri­­móczi Sándor olyan befogó készüléket alakított ki, amely­­lyel több csövet egyszerre le­het vágni. A Kovács brigád tehát a szocialista brigádokra vonat­kozó SZOT irányelvek első pontját, hogy „ ... ésszerűsí­tésekkel, újításokkal és a technika fejlesztésével, a munkafolyamatok jó meg­szervezésével érjenek el sike­reket céljaik megvalósításá­ban ...” végrehajtotta, de ugyanekkor megvalósította az irányelveknek azt a pontját is, amely egymás baráti és elvtársi megsegítésére vonat­kozik. Nem feledkeztek meg ugyanakkor az irányelvek egy másik pontjáról sem. A bri­gád ugyanis egyöntetűen vesz részt a politikai oktatásban, együtt mennek szakszer­vezeti taggyűlésekre, va­­lemennyien olvasnak, de együtt láthatók a válla­lati ünnepségeken is. Az elsoroltak következté­ben ma már nagy tekintélye van a Kovács brigádnak. A szocialista brigád címért fo­lyó verseny eléggé elterjedt az ÉM Fűtőberendezési Vál­lalatnál. Tizenegy brigád kö­zel száz tagja, a fizikai dol­gozóknak csaknem egy ne­gyede törekszik arra, hogy brigádjával elnyerje a kitün­tető címet. Legjobbnak azon­ban a Kovács brigádot tartja mindenki. Munkájuk, maga­tartásuk például szolgál a többi dolgozóknak, brigádok­nak. (pacsay) Van az ÉM Fűtőberende­zési Vállalatnál egy 9 főből álló esztergályos brigád, amely többféle jutalomra is esélyes. Első lehet a brigá­dok részére kiírt versenyben, ez maga is jelentős jutalom­mal járhat. A 34 főből álló esztergályos csoport, amely­nek ők a törzsgárdája elnyer­heti a telep legjobb munka­­csoportja címet is. Részesei lehetnek a legjobb telep szá­mára kiírt jutalmazásnak, él­üzem jutalomnak és folytat­hatnánk a felsorolást. A brigád az elmúlt fél­év folyamán 17 újítással közel 55 ezer forint meg­takarítást ért el és több, mint 5 ezer forint juta­lomban részesült. Minek tulajdoníthatók ezek a lehetőségek és eredmények? Annak, hogy Kovács László esztergályos brigádja múlt év július óta következetesen harcol a szocialista brigád cím elnyeréséért. Eddigi si­kereik e harc során szület­tek. A szocialista brigád címért folyó verseny a második fél­év elején lendült előre a vál- Akik már 1959-ben elérték­­­ az 1960-ra tervezett termelékenységet Az Építésügyi Minisztérium 9. sz. Kő- és Kavicsipari Igaz­gatósága irányítása alatt 9 mélyépítési kőbánya vállalat, 2 építőkőfejtő vállalat és egy kavicsbánya vállalat dolgozik. Az iparigazgatóság 12 válla­lata tehát fontos építőanyagok­kal látja el a népgazdaságot. Nagyon sok múlik azon hogy mennyit termel a kő- és kavicsbányászati ipar, mert jó vagy rossz munkájától függ elsősorban a mély- és magas­építő-ipar egész évi eredmé­nye Az MSZMP KB-nak március 6-i felhívásához a kei- és kavicstermelő ipar dolgozói egyöntetűen csatlakoztak. Min­den kő- és kavicsbányász — munkás és vezető egyaránt — tudta, hogy a mély- és magas­építő ipar dolgozóinak verseny­felajánlása csak akkor való­sítható meg,­­ha elegendő kö­vet és kavicsot termelünk a felajánlások teljesítéséhez. Az iparág egész éves teljes termelési tervét november végére már 9 százalékkal túl­teljesítette és az 1958-as év hasonló időszakához mérten 13,2 százalékkal, a hároméves terv 1959. háromnegyed évére előirányzott termelékenységi tervnél pedig 11,9 százalékkal jobb a tényleges termelékeny­ség. Az 1960-ra eső 6,7 száza­lékos termelékenység növeke­dést tehát az iparág 1959-ben túlteljesítette. Ugyanezt mondhatjuk el az önköltségről is, ezért joggal bízhatnak dolgozóink abban, hogy az 1959. évi nyereség­­részesedés is nagyobb lesz, mint az 1958. évi átlagos 14 nap. Az iparág az 1959. évi magas eredményeket előrelátó, gon­dos munkával biztosította Egész sor komoly műszaki fej­lesztési munkákat hajtottunk A pártkongresszus tiszteleté­re vállaltuk, hogy az eredeti éves terven felül legalább 10 százalékkal több építőanyagot termelünk ki és még 1959-ben elérjük az 1960-ra tervezett termelékenységet. A többlet­­termelésre szóló versenyválla­lást a legfontosabb termékek­re tettük: zúzottkőre, tömb­kőre és kavicsra. Az iparág dolgozói a kong­resszusi versenyben odaadó, lelkes munkával nagyszerű eredményekt értek el. Az ere­deti éves tervet október hó végére, a pártkongresszus tisz­teletére vállalt versenytervet pedig november végére teljesí­tettük. Amit az ipar december hónapban termelt, az már mind a terven és a felajánlá­son felüli termelés! November hó végéig a követ­kező eredményekkel dolgoz­tunk (a legfontosabb cikkeket mérve): végre — legtöbbet saját rezsi­ben végzett beruházás útján —, ami nemcsak az 1959. évi, ha­nem az ezt követő évek maga­sabb termelését is biztosítja. Ma már 50 százalékban gépe­sítettük a bunkózás pakolást, a legnehezebb fizikai munkát Új, nagy teljesítményű kőtörő berendezések kerültek beépí­tésre Zalahalápon és Szobon, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Javítottunk dolgo­zóink lakáshelyzetén is a leg­fontosabb üzemekben, mint Szobon és Uzsabányán, ahol új szép munkáslakásokat épí­tettünk. Eredményeink arra kötelez­nek, hogy a jövőben még jobb munkát végezzünk. Tovább folyatjuk az ipar gépesítését, hogy minél több, olcsóbb és jobb anyagot biztosítsunk a mély- és magasépítő ipar ré­szére és egyúttal megkönnyít­­hessük dolgozóink munkáját. Ez évi feladataink nagyob­bak, mint a múlt éviek és to­vábbra is becsületes és jó munkával akarjuk építeni magunk és családunk boldo­gabb jövőjét. Petróczi János iparigazgató éves terv éves teljesítése versenyterv XI. 30-ig zúzottkő tő 3 630 000 4 000 000 4 010 000 tömbkő ms 6 655 7 055 7 326 kavics m.­ 1 600 000 1 750 000 1 750 000 Határidő elüti A Vasútépítő V. éves ter­vét 16 nappal előbb, decem­ber 16-án teljesítette. A ver­senyt tovább folytatják fel­­szabadulásunk évfordulójá­nak tiszteletére. Az Aszfaltútépítő V. de­cember 10-én teljesítette éves tervét. A többtermelésre tett felajánlásukat pedig decem­ber 17-ig 2 százalékkal tel­jesítették túl. Ebben az év­ben több mint 270 km utat építettek. ★ A II. ker. Tatarozó V. de­cember 15-én teljesítette éves tervét. A Bp. Magasépítő V. pedig december 19-re. Vállaltuk - teljesítettük A párt VII. kongresszusá­nak tiszteletére tett vállalá­sukat — a feszített éves ter­vünk teljesítését 285 millió forint termelési értékben — vállalatunk dolgozói decem­ber 14-én becsülettel teljesí­­tették. Dolgozóink a szocialista munka­verseny továbbfejlesz­tésével vállalták, hogy az év végéig még 16 millió forint értékű munkát végeznek el. (Finta ist­váll SZB-titkár le­veléből, Hídépítő V.)

Next