Építők Lapja, 1961 (59. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 1. szám

AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐ­ANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA SZAKSZERVEZETÜNK XXVIII.KONGRESSZUSA UTÁN Szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa, amelyen 364 küldött és több mint ezer meghívott vett részt, igen alaposan és sokoldalúan tárgyalta meg a szakszervezet három év alatt végzett munkáját. A kongresszus megállapította, hogy iparágaink nemcsak mennyiségileg teljesítették túl a tervet, a bűnöség is számot­tevően javult és kedvezően nőtt a termelékenység. Ennek eredményeképpen nőtt dolgozóink keresete, életszínvonaluk emelkedett. A dolgozókról való gondoskodás eredményei ki­­elégítőek. A nehéz fizikai munkák többségét gépesítettük, az egészségre ártalmas munkakörökben csökkentettük a munka­időt és megfelelően gondoskodtunk a szociális és egészség­­ügyi viszonyok javításáról is. Mindezek dolgozóink fokozott megbecsülését mutatják. Eredményeinkhez nagyban hozzájárult dolgozóink szocia­lista öntudatának és a párt iránti bizalmának növekedése, melyet a VII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményein túlmenően számos tény igazol. Mindent egybe­vetve tehát, mikor kongresszusunk, számbavette a három év alatt végzett tevékenységet, joggal állapíthatta meg: szak­­szervezetünk eredményesen harcolt a hároméves terv felada­tainak végrehajtásáért és nagy része van abban, hogy ipar­ágaink megteremtették az ötéves terv sikeres megkezdésének feltételeit. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk tehát, hogy kong­resszusunk betöltötte feladatát, mert mind a központi veze­tőség beszámolója, mind a küldöttek reálisan értékelték az elért eredményeket, s őszinte segíteniakarással tárták fel az észlelt hibákat. Küldötteink mély felelősségérzettől áthatva arra törekedtek, hogy az elmúlt három év tapasztalatait, ta­nulságait felhasználva, olyan javaslatokat tegyenek, amelyek segítségével szakszervezetünk még eredményeseben tudja majd megoldani az elkövetkező évek feladatait. Ez a törekvés tükröződik kongresszusunk határozatában is, amely felöleli mindazokat a kérdések­et és feladatokat, amelyeknek megoldása hatékonyabbá és eredményesebbé teszi szakszervezetünk munkáját minden területen. Ennek azonban első és alapvető követelménye, hogy a szervezett dolgozók alaposan megismerjék a kongresszus határozatának minden pontját, mert csak így tudnak tevékenyen részt venni megvalósításában. Mi tehát a teendő? Megyebizottságunknak, szakszervezeti bizottságainknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kongreszuson részt vett kül­döttek aktíva- és bizalmi értekezleteken, s a különböző üzemi rendezvényeken részletesen tájékoztassák a dolgozókat a kongresszus munkájáról, a határozatról, melyben a kongresz­­szus megjelölte a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat, tennivalókat. Feladataink ugyanis ez évben sokkal nagyobbak lesznek, mint az elmúlt esztendőben voltak. A Minisztertanács által jóváhagyott 1961. évi népgazdasági terv szerint 1961-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot fordít lakásépítke­zésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be, nem is beszélve az ipari és mezőgazdasági építkezések nagy számáról. A kulturá­lis beruházások közül a legfontosabb a mintegy 900 általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. Az építőanyag­­iparnak 8,5 százalékkal kell emelnie termelését, hogy kielé­gíthesse az építőipar megnövekedett anyagigényeit. A bútor­iparnak 9,9 százalékkal több bútort kell gyártania, mint az elmúlt évben. Reális feladatok ezek, de teljesítésük megkívánja, hogy minden iparágunkban lendületes és jól szervezett munka folyjék. Ezt célozza szakszervezetünk XXVIII. kongresszusá­nak határozata is, amikor felhívja a vezetők és dolgozók figyelmét az elmúlt esztendőben elkövetett hibák kijavításá­nak módjára De felhívja figyelmüket arra is, hogy minden területen biztosítani kell a tervfegyelmet, meg kell akadá­lyozni a pazarlást a népgazdaság és saját érdekeinkkel ellen­tétes fegyelezetlenségeket, lazaságokat. Az 1961. évi népgazdasági terv szerint a nemzeti jövede­lem 1961-ben az 1960. évihez képest 7 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő, s a munkások és alkalmazottak reáljövedel­me mintegy 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Tovább emelkedik tehát dolgozóink életszínvonala, jóléte. Ennek azonban alapfeltétele, hogy — mint kongresszu­sunk határozata is hangsúlyozza —, iparágaink, de különösen az építőipar vezetését, szervezetét, műszaki felkészültségét magasabb színvonalra kell emeljük. Mert életszínvonalunk növelésének fő eszköze a munka termelékenységének emelése s ezt csak a fenti intézkedésekkel, a munkaverseny jó meg­szervezésével a bevált újítások széles körben való elterjesz­tésével, az önköltséget drágító veszteségidők megszüntetésé­vel lehet biztosítani. Éppen ezért fontos, hogy mind a dolgozók, mind a gaz­dasági és műszaki vezetők alaposan tanulmányozzák szak­­szervezetünk XXVIIl. kongresszusának határozatát, mert nagy segítséget ad a vállalati intézkedési tervek kidolgozásához, végrehajtásához is. Az elmúlt három év munkájának tapasz­talatait, tanulságait, s az ötéves terv során iparágaink előtt álló feladatokat figyelembe véve, készült a határozat s jelöli meg a szakszervezet és tagságunk feladatait. Megyebizottságainkon, szakszervezeti bizottságainkon és a szakszervezeti bizalmiak, aktívak jó munkáján múlik, ho­gyan tudjuk a dolgozókat mozgósítani a határozatban foglal­tak végrehajtására, s a végrehajtás ellenőrzésére. A kettő ugyanis szorosan összefügg egymással. Ha jól oldjuk meg ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot, akkor nem marad el az eredmény. Mert ne feledjük el: minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. S ez vonatkozik XXVIll. kongresszusunk határozatára is. LIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1961. JANUÁR 6. ARA­­M FILLÉR Elnyerték a szocialista brigád címet­­ A 41. számú Építőipari Vállalatnál jelenleg 13 munkacso-­­port küzd a szocialista brigád címért. • Közülük a 17 tagú Jankovics lakatosbrigád, a 10 fős Sza-­­­badados asztalosbrigád, valamint a 4 fős Gere asztalosbrigád­­ ez év novemberében nyerte el a büszke szocialista brigád cí­­­­met! ■ A három brigád a kitüntető oklevelet november 7-én, a ♦ Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepén­­ kapta meg, majd a vállalat vezetősége a pártszervezettel és a­ szakszervezettel közösen vacsorát adott a brigád tagjainak­­ tiszteletére. ♦ Az összejövetel baráti légkörben zajlott le, a vezető-­­­ség sok sikert, szerencsét és egészséget kívánt a brigád tag-­ jainak.­­ (A 41. számú Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti­­ bizottsága leveléből.) # - ■ - « ♦ Szakszervezetünk székházában rendezett hagyományos szilvesz­teri esten 1400 építő-, fa- és építőanyagipari dolgozó vett részt családjával és jó hangulatban búcsúztatta el az óévet . Szilveszteri estünkön megjelentek dr. Münnich Ferenc, Apró Antal, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Brutyó János elvtársak is és sokáig együtt szórakoztak az építőmunkásokkal. Van-e elegendő korszerű és gazdaságos lakástípusterv ? Széleskörű vita folyik ma a lakásépítkezésekről és nem ok nélkül, hiszen ez a kérdés nagyon sok embert érint. A vitatkozók egy részének véle­ménye szerint a korszerű és gazdaságos sorozatgyártáshoz nincs elegendő típusterve az építőiparnak. Megkértük Ka­tona József elvtársat, a Típus­tervezési Intézet­ vezetőjét, hogy válaszoljon néhány ezzel kapcsolatos kérdésünkre. — Mi az igazság abban, hogy nincs elegendő típusterv? — Ez a vélemény valószínű­leg azon alapul, hogy a múlt év elején meglevő, mintegy 420 típustervet a párt, a miniszter­­tanács és az ÉM kollégiumi határozatai nyomán az ÉM műszaki fejlesztési főosztályá­nak közreműködésünkkel felül kellett vizsgálnia. A munka során kiderült, hogy sok típus­tervet, mert elavult, teljesen el kell vetni, de a megmaradot­­takat is kisebb vagy nagyobb mértékben át kell dolgozni. Bizonyára ekkor tűnt úgy a véleményezőknek, hogy nincse­nek típustervek. Pedig ebben az időben is folytak építkezé­sek típustervek alapján, Íriszen számos túlhaladott forma egy ideig még érvényben maradt. Ugyanekkor az új tervek már gyors ütemben készültek, bizo­nyos előtervezéssel, annak a figyelembevételével, hogy az új technológiák alkalmazása a közeljövőben mennyire szé­lesedik. Jelenleg földszintes épületekhez 33 közműves és 15 közmű nélküli, emeletes épüle­tekhez pedig 40 különféle típusterv van készen. Azért ennyi, mert a jelen átmeneti időszakban hagyományos fala­záshoz, téglablokkos építéshez, kohóhabsalak blokképítéshez és az úgynevezett „D”-jelű, könnyű, nagyméretű tégla fel-, használáshoz egyaránt kellett típusterveket készítenünk. — Mennyire elégítik ki ezek a tervek a jövendő lakók igényeit? — Úgy hiszem erről nem elsősorban nekünk kellene nyilatkoznunk. Azonban, ha a típuslakásokban lakók, vagy az óbudai kísérleti lakótelep látogatóinak a véleményeit összegezzük, megállapíthatjuk, hogy a típustervek funkcioná­lis megoldása sikert aratott. Csupán a helyiségek kis mére­teit kifogásolták sokan, rész­ben jogosan, részben, mert kicsit megszokták az emberek a régimódi nagy helyiségeket Kormányzatunk az észrevéte­lek jogos részét elfogadta és a lakások átlag 43 négyzet­méterenkénti alapterületét 48 négyzetméterre emelte fel. Új típusterveink már erre a mé­retre készülnek. Terveink funkcionális megoldását kül­földön a KGST II. kongresszu­sa után rendezett tervkiállítá­son is jónak minősítették. Emellett persze még vannak problémáink, például az étke­zés helyével, a vidéken külö­nösen kedvelt úgynevezett la­kókonyhák méretezésével, el­helyezésével kapcsolatban. Ezek kialakításán is dolgozunk. — Melyek az új terveik főbb technológiai jellemzői? — Legfőbb elvünk, hogy ne csak formájában, de tartalmá­ban is modernül, gazdaságo­san tervezzünk. Ebben az új anyagoknak és szerkezeteknek van nagy jelentőségük. A 25/4960-as miniszteri utasítás a modultávolság előírásával a födémek egységesítését tette lehetővé a minisztérium és a vállalatok pedig a függőleges tartószerkezetek, a 800 kilo­grammos középblokkok és az 1600 kilogrammos nagyblokkok gyártásával és első elhelyezé­seivel segítették munkánkat. Tervezésnél ugyanis gyakorlati tapasztalataikat teljes bizton­sággal felhasználhattuk. Előze­tes számításaink szerint az így elkészített háromszobás, központi fűtéssel, gázzal el­látott lakások nettó építési költsége egyenként több mint 20 ezer forinttal kevesebb az ötéves tervben előirányzott átlagos nettó lakásépítési költ­ségnél.­­ Tájékozatója azt jelenti, hogy most már a típustervek közül minden a legteljesebb rendben van? ■— Ezt nem állít­juk. Csupán az a véleményünk, hogy az ötéves terv első időszakának építéseihez a típustervek már megvapnak. Ez azonban csak egy része a típustervek kor­szerűsítése állandó munkájá­nak, mely intézetünknek a többi tudományos kutató­­intézettel együtt folyamatos feladata. Most készülnek pél­dául a nagyblokkos és paneles kísérleti prototípus épületek tervei és az ÉM műszaki fej­lesztési irányelveinek meg­felelő további kísérleti tervek, blokképítésű óvodák, iskolák, bölcsődék stb. tervei. Kísérle­tezünk az öntött építési mód­szerek alkalmazásával is. Ér­tékelésük után készülnek majd el az ezeknek megfelelő típus­tervek. Ami pedig a típuster­vek alkalmazását illeti, meg kell mondani, hogy e téren még sok a nehézség. Elsősor­ban az úgynevezett adaptálás­ra gondoljunk. Terveink sze­rint egy településen átlag leg­alább tíz háznak kellene épül­nie, hogy az építési időt jelen­tősen rövidítő szalagszerű épí­tési módra is sor kerülhessen. Azonban nagyon sok helyen 1—2 ház épül és így számos típustervet egyenként kell adaptálni. A típusterveket te­hát elsősorban csak koncent­rált, összehangolt beruházások során lehet jól­­ felhasználni. Aztán ott van a típustervezés­sel gyakran összekevert tipizá­lás kérdése, vagyis az, hogy a típustervek anyagait, például a beépített bútorokat, konyhai, fürdőszobai berendezési tár­gyakat és más alkotóelemeket idejében szabványosítsák, hogy elkészítsék ezeknek is a 15 éves lakásfejlesztési tervhez iga­zított gyártási programját. A tipizáláshoz kell sorolnunk az építőiparon belüli anyagkészí­tést, a típustervekkel kapcso­latos kivitelezési munka meg­szervezését, a berendezés üzemeltetését, hogy csak né­hány fontos tipizálási tényezőt említsünk. Mindezt hosszú lánchoz hasonlíthatjuk. Ha ebből csak egy láncszem kiesik, akkor az egész lánc nem húz. Mi a magunk egy láncszemnyi munkáját szeretnénk jól el­végezni. Röviden, dióhéjban ezek a válaszok hangzottak el. Kinek van igaza, azoknak-e, akik hiányolják a típusterveket és alkalmazásukat, akik keveslik az e téren történteket, vagy az ellenkezőjét állító miniszté­riumi és tervezőintézeti szak­embereknek, ez ma még nem dönthető el véglegesen. Végső soron az fogja eldönteni a kér­dést, hogy hány embert fognak boldogítani az ötéves terv és a tizenötéves lakásfejlesztési terv megvalósítása során a jelenleg tervekben létező típus­lakások. Pacsay Vilmos Több mint százötven dolgozó tanu­l a hejőcsabai cementgyárban A Hejőcsabai Cement- és Mészmű szakszervezeti bizott­sága még a nyár folyamán elbeszélgetett a továbbtanuló szaktársakkal, hogy időben elhárítsák a tanulásokat gát­ló akadályokat. A gondos munka eredménye: az isko­láztatási bizottság, amely a szakszervezet segítségével vé­gezte munkáját, több mint százötven dolgozó továbbta­nulásának feltételeiről gon­doskodott. Általános iskolá­ba 93, közép- és felsőiskolába 48, egyetemre és főiskolába pedig 11-en járnak. Az isko­lai oktatáson kívül könnyű­gépkezelő és lakatos tovább­képző tanfolyamot szerveztek, ahol szintén zavartalanul fo­lyik a tanulás. Novemberben a munkás­­akadémia keretén belül kez­dő német nyelvtanfolyamot is szerveztek, amelynek 30 hall­gatója van. A szakszervezeti bizottság a legutóbbi ülésén tárgyalta az iskolába járók helyzetét Ezen az ülésen sok szó esett arról, hogy az iskolába járó dolgozóknak a műszakcsere gondot okoz és gátol­ja őket a tanulásban. Többen tanulnak nehéz körülmények között, mégsem panaszkodnak. Ami­kor ezt a szakszervezeti bi­zottság észrevette, javaslattal fordult a pártszervezethez és a vállalatvezetőséghez, hogy szervezzék meg megfelelően a műszakcserét azoknak, akik esti iskolába járnak. Rendszeres kapcsolatot tar­tanak fenn az iskola igazga­tóságával is, így minden re­mény megvan arra, hogy a tanulók létszáma nem csök­ken, sőt mások is kedvet kapnak a tanulásra. Hiszen mint láthatják, a vállalat ve­zetői mindenben segítik az öreg diákokat. | Boldog és eredményekben gazdag | 1 ,• „ | 1 | új esztendőt kíván az | 1 1 építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar | ® | ® minden dolgozójának | i i | a szakszervezet elnöksége ®. _ 1 .iiäS®®®HEB®®B!iii»)SS®S®S®0BE!'!l!)®i®MsES®aBä!>!ij)ii]|Sig(ir||ggj}

Next