Építők Lapja, 1961 (59. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 1. szám
AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA SZAKSZERVEZETÜNK XXVIII.KONGRESSZUSA UTÁN Szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa, amelyen 364 küldött és több mint ezer meghívott vett részt, igen alaposan és sokoldalúan tárgyalta meg a szakszervezet három év alatt végzett munkáját. A kongresszus megállapította, hogy iparágaink nemcsak mennyiségileg teljesítették túl a tervet, a bűnöség is számottevően javult és kedvezően nőtt a termelékenység. Ennek eredményeképpen nőtt dolgozóink keresete, életszínvonaluk emelkedett. A dolgozókról való gondoskodás eredményei kielégítőek. A nehéz fizikai munkák többségét gépesítettük, az egészségre ártalmas munkakörökben csökkentettük a munkaidőt és megfelelően gondoskodtunk a szociális és egészségügyi viszonyok javításáról is. Mindezek dolgozóink fokozott megbecsülését mutatják. Eredményeinkhez nagyban hozzájárult dolgozóink szocialista öntudatának és a párt iránti bizalmának növekedése, melyet a VII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményein túlmenően számos tény igazol. Mindent egybevetve tehát, mikor kongresszusunk, számbavette a három év alatt végzett tevékenységet, joggal állapíthatta meg: szakszervezetünk eredményesen harcolt a hároméves terv feladatainak végrehajtásáért és nagy része van abban, hogy iparágaink megteremtették az ötéves terv sikeres megkezdésének feltételeit. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk tehát, hogy kongresszusunk betöltötte feladatát, mert mind a központi vezetőség beszámolója, mind a küldöttek reálisan értékelték az elért eredményeket, s őszinte segíteniakarással tárták fel az észlelt hibákat. Küldötteink mély felelősségérzettől áthatva arra törekedtek, hogy az elmúlt három év tapasztalatait, tanulságait felhasználva, olyan javaslatokat tegyenek, amelyek segítségével szakszervezetünk még eredményeseben tudja majd megoldani az elkövetkező évek feladatait. Ez a törekvés tükröződik kongresszusunk határozatában is, amely felöleli mindazokat a kérdéseket és feladatokat, amelyeknek megoldása hatékonyabbá és eredményesebbé teszi szakszervezetünk munkáját minden területen. Ennek azonban első és alapvető követelménye, hogy a szervezett dolgozók alaposan megismerjék a kongresszus határozatának minden pontját, mert csak így tudnak tevékenyen részt venni megvalósításában. Mi tehát a teendő? Megyebizottságunknak, szakszervezeti bizottságainknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kongreszuson részt vett küldöttek aktíva- és bizalmi értekezleteken, s a különböző üzemi rendezvényeken részletesen tájékoztassák a dolgozókat a kongresszus munkájáról, a határozatról, melyben a kongreszszus megjelölte a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat, tennivalókat. Feladataink ugyanis ez évben sokkal nagyobbak lesznek, mint az elmúlt esztendőben voltak. A Minisztertanács által jóváhagyott 1961. évi népgazdasági terv szerint 1961-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot fordít lakásépítkezésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be, nem is beszélve az ipari és mezőgazdasági építkezések nagy számáról. A kulturális beruházások közül a legfontosabb a mintegy 900 általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. Az építőanyagiparnak 8,5 százalékkal kell emelnie termelését, hogy kielégíthesse az építőipar megnövekedett anyagigényeit. A bútoriparnak 9,9 százalékkal több bútort kell gyártania, mint az elmúlt évben. Reális feladatok ezek, de teljesítésük megkívánja, hogy minden iparágunkban lendületes és jól szervezett munka folyjék. Ezt célozza szakszervezetünk XXVIII. kongresszusának határozata is, amikor felhívja a vezetők és dolgozók figyelmét az elmúlt esztendőben elkövetett hibák kijavításának módjára De felhívja figyelmüket arra is, hogy minden területen biztosítani kell a tervfegyelmet, meg kell akadályozni a pazarlást a népgazdaság és saját érdekeinkkel ellentétes fegyelezetlenségeket, lazaságokat. Az 1961. évi népgazdasági terv szerint a nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest 7 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő, s a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Tovább emelkedik tehát dolgozóink életszínvonala, jóléte. Ennek azonban alapfeltétele, hogy — mint kongresszusunk határozata is hangsúlyozza —, iparágaink, de különösen az építőipar vezetését, szervezetét, műszaki felkészültségét magasabb színvonalra kell emeljük. Mert életszínvonalunk növelésének fő eszköze a munka termelékenységének emelése s ezt csak a fenti intézkedésekkel, a munkaverseny jó megszervezésével a bevált újítások széles körben való elterjesztésével, az önköltséget drágító veszteségidők megszüntetésével lehet biztosítani. Éppen ezért fontos, hogy mind a dolgozók, mind a gazdasági és műszaki vezetők alaposan tanulmányozzák szakszervezetünk XXVIIl. kongresszusának határozatát, mert nagy segítséget ad a vállalati intézkedési tervek kidolgozásához, végrehajtásához is. Az elmúlt három év munkájának tapasztalatait, tanulságait, s az ötéves terv során iparágaink előtt álló feladatokat figyelembe véve, készült a határozat s jelöli meg a szakszervezet és tagságunk feladatait. Megyebizottságainkon, szakszervezeti bizottságainkon és a szakszervezeti bizalmiak, aktívak jó munkáján múlik, hogyan tudjuk a dolgozókat mozgósítani a határozatban foglaltak végrehajtására, s a végrehajtás ellenőrzésére. A kettő ugyanis szorosan összefügg egymással. Ha jól oldjuk meg ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot, akkor nem marad el az eredmény. Mert ne feledjük el: minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. S ez vonatkozik XXVIll. kongresszusunk határozatára is. LIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1961. JANUÁR 6. ARAM FILLÉR Elnyerték a szocialista brigád címet A 41. számú Építőipari Vállalatnál jelenleg 13 munkacso-port küzd a szocialista brigád címért. • Közülük a 17 tagú Jankovics lakatosbrigád, a 10 fős Sza-badados asztalosbrigád, valamint a 4 fős Gere asztalosbrigád ez év novemberében nyerte el a büszke szocialista brigád címet! ■ A három brigád a kitüntető oklevelet november 7-én, a ♦ Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepén kapta meg, majd a vállalat vezetősége a pártszervezettel és a szakszervezettel közösen vacsorát adott a brigád tagjainak tiszteletére. ♦ Az összejövetel baráti légkörben zajlott le, a vezető-ség sok sikert, szerencsét és egészséget kívánt a brigád tag- jainak. (A 41. számú Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága leveléből.) # - ■ - « ♦ Szakszervezetünk székházában rendezett hagyományos szilveszteri esten 1400 építő-, fa- és építőanyagipari dolgozó vett részt családjával és jó hangulatban búcsúztatta el az óévet . Szilveszteri estünkön megjelentek dr. Münnich Ferenc, Apró Antal, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Brutyó János elvtársak is és sokáig együtt szórakoztak az építőmunkásokkal. Van-e elegendő korszerű és gazdaságos lakástípusterv ? Széleskörű vita folyik ma a lakásépítkezésekről és nem ok nélkül, hiszen ez a kérdés nagyon sok embert érint. A vitatkozók egy részének véleménye szerint a korszerű és gazdaságos sorozatgyártáshoz nincs elegendő típusterve az építőiparnak. Megkértük Katona József elvtársat, a Típustervezési Intézet vezetőjét, hogy válaszoljon néhány ezzel kapcsolatos kérdésünkre. — Mi az igazság abban, hogy nincs elegendő típusterv? — Ez a vélemény valószínűleg azon alapul, hogy a múlt év elején meglevő, mintegy 420 típustervet a párt, a minisztertanács és az ÉM kollégiumi határozatai nyomán az ÉM műszaki fejlesztési főosztályának közreműködésünkkel felül kellett vizsgálnia. A munka során kiderült, hogy sok típustervet, mert elavult, teljesen el kell vetni, de a megmaradottakat is kisebb vagy nagyobb mértékben át kell dolgozni. Bizonyára ekkor tűnt úgy a véleményezőknek, hogy nincsenek típustervek. Pedig ebben az időben is folytak építkezések típustervek alapján, Íriszen számos túlhaladott forma egy ideig még érvényben maradt. Ugyanekkor az új tervek már gyors ütemben készültek, bizonyos előtervezéssel, annak a figyelembevételével, hogy az új technológiák alkalmazása a közeljövőben mennyire szélesedik. Jelenleg földszintes épületekhez 33 közműves és 15 közmű nélküli, emeletes épületekhez pedig 40 különféle típusterv van készen. Azért ennyi, mert a jelen átmeneti időszakban hagyományos falazáshoz, téglablokkos építéshez, kohóhabsalak blokképítéshez és az úgynevezett „D”-jelű, könnyű, nagyméretű tégla fel-, használáshoz egyaránt kellett típusterveket készítenünk. — Mennyire elégítik ki ezek a tervek a jövendő lakók igényeit? — Úgy hiszem erről nem elsősorban nekünk kellene nyilatkoznunk. Azonban, ha a típuslakásokban lakók, vagy az óbudai kísérleti lakótelep látogatóinak a véleményeit összegezzük, megállapíthatjuk, hogy a típustervek funkcionális megoldása sikert aratott. Csupán a helyiségek kis méreteit kifogásolták sokan, részben jogosan, részben, mert kicsit megszokták az emberek a régimódi nagy helyiségeket Kormányzatunk az észrevételek jogos részét elfogadta és a lakások átlag 43 négyzetméterenkénti alapterületét 48 négyzetméterre emelte fel. Új típusterveink már erre a méretre készülnek. Terveink funkcionális megoldását külföldön a KGST II. kongresszusa után rendezett tervkiállításon is jónak minősítették. Emellett persze még vannak problémáink, például az étkezés helyével, a vidéken különösen kedvelt úgynevezett lakókonyhák méretezésével, elhelyezésével kapcsolatban. Ezek kialakításán is dolgozunk. — Melyek az új terveik főbb technológiai jellemzői? — Legfőbb elvünk, hogy ne csak formájában, de tartalmában is modernül, gazdaságosan tervezzünk. Ebben az új anyagoknak és szerkezeteknek van nagy jelentőségük. A 25/4960-as miniszteri utasítás a modultávolság előírásával a födémek egységesítését tette lehetővé a minisztérium és a vállalatok pedig a függőleges tartószerkezetek, a 800 kilogrammos középblokkok és az 1600 kilogrammos nagyblokkok gyártásával és első elhelyezéseivel segítették munkánkat. Tervezésnél ugyanis gyakorlati tapasztalataikat teljes biztonsággal felhasználhattuk. Előzetes számításaink szerint az így elkészített háromszobás, központi fűtéssel, gázzal ellátott lakások nettó építési költsége egyenként több mint 20 ezer forinttal kevesebb az ötéves tervben előirányzott átlagos nettó lakásépítési költségnél. Tájékozatója azt jelenti, hogy most már a típustervek közül minden a legteljesebb rendben van? ■— Ezt nem állítjuk. Csupán az a véleményünk, hogy az ötéves terv első időszakának építéseihez a típustervek már megvapnak. Ez azonban csak egy része a típustervek korszerűsítése állandó munkájának, mely intézetünknek a többi tudományos kutatóintézettel együtt folyamatos feladata. Most készülnek például a nagyblokkos és paneles kísérleti prototípus épületek tervei és az ÉM műszaki fejlesztési irányelveinek megfelelő további kísérleti tervek, blokképítésű óvodák, iskolák, bölcsődék stb. tervei. Kísérletezünk az öntött építési módszerek alkalmazásával is. Értékelésük után készülnek majd el az ezeknek megfelelő típustervek. Ami pedig a típustervek alkalmazását illeti, meg kell mondani, hogy e téren még sok a nehézség. Elsősorban az úgynevezett adaptálásra gondoljunk. Terveink szerint egy településen átlag legalább tíz háznak kellene épülnie, hogy az építési időt jelentősen rövidítő szalagszerű építési módra is sor kerülhessen. Azonban nagyon sok helyen 1—2 ház épül és így számos típustervet egyenként kell adaptálni. A típusterveket tehát elsősorban csak koncentrált, összehangolt beruházások során lehet jól felhasználni. Aztán ott van a típustervezéssel gyakran összekevert tipizálás kérdése, vagyis az, hogy a típustervek anyagait, például a beépített bútorokat, konyhai, fürdőszobai berendezési tárgyakat és más alkotóelemeket idejében szabványosítsák, hogy elkészítsék ezeknek is a 15 éves lakásfejlesztési tervhez igazított gyártási programját. A tipizáláshoz kell sorolnunk az építőiparon belüli anyagkészítést, a típustervekkel kapcsolatos kivitelezési munka megszervezését, a berendezés üzemeltetését, hogy csak néhány fontos tipizálási tényezőt említsünk. Mindezt hosszú lánchoz hasonlíthatjuk. Ha ebből csak egy láncszem kiesik, akkor az egész lánc nem húz. Mi a magunk egy láncszemnyi munkáját szeretnénk jól elvégezni. Röviden, dióhéjban ezek a válaszok hangzottak el. Kinek van igaza, azoknak-e, akik hiányolják a típusterveket és alkalmazásukat, akik keveslik az e téren történteket, vagy az ellenkezőjét állító minisztériumi és tervezőintézeti szakembereknek, ez ma még nem dönthető el véglegesen. Végső soron az fogja eldönteni a kérdést, hogy hány embert fognak boldogítani az ötéves terv és a tizenötéves lakásfejlesztési terv megvalósítása során a jelenleg tervekben létező típuslakások. Pacsay Vilmos Több mint százötven dolgozó tanul a hejőcsabai cementgyárban A Hejőcsabai Cement- és Mészmű szakszervezeti bizottsága még a nyár folyamán elbeszélgetett a továbbtanuló szaktársakkal, hogy időben elhárítsák a tanulásokat gátló akadályokat. A gondos munka eredménye: az iskoláztatási bizottság, amely a szakszervezet segítségével végezte munkáját, több mint százötven dolgozó továbbtanulásának feltételeiről gondoskodott. Általános iskolába 93, közép- és felsőiskolába 48, egyetemre és főiskolába pedig 11-en járnak. Az iskolai oktatáson kívül könnyűgépkezelő és lakatos továbbképző tanfolyamot szerveztek, ahol szintén zavartalanul folyik a tanulás. Novemberben a munkásakadémia keretén belül kezdő német nyelvtanfolyamot is szerveztek, amelynek 30 hallgatója van. A szakszervezeti bizottság a legutóbbi ülésén tárgyalta az iskolába járók helyzetét Ezen az ülésen sok szó esett arról, hogy az iskolába járó dolgozóknak a műszakcsere gondot okoz és gátolja őket a tanulásban. Többen tanulnak nehéz körülmények között, mégsem panaszkodnak. Amikor ezt a szakszervezeti bizottság észrevette, javaslattal fordult a pártszervezethez és a vállalatvezetőséghez, hogy szervezzék meg megfelelően a műszakcserét azoknak, akik esti iskolába járnak. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az iskola igazgatóságával is, így minden remény megvan arra, hogy a tanulók létszáma nem csökken, sőt mások is kedvet kapnak a tanulásra. Hiszen mint láthatják, a vállalat vezetői mindenben segítik az öreg diákokat. | Boldog és eredményekben gazdag | 1 ,• „ | 1 | új esztendőt kíván az | 1 1 építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar | ® | ® minden dolgozójának | i i | a szakszervezet elnöksége ®. _ 1 .iiäS®®®HEB®®B!iii»)SS®S®S®0BE!'!l!)®i®MsES®aBä!>!ij)ii]|Sig(ir||ggj}