Építők Lapja, 1964 (64. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-06 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-­FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIV. ÉVFOLYAM, X. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1964. JANUÁR 8. Nem baj ha fagy lesz A dolgozók 80 százaléka télen is dolgozik Az újszegedi munkahelyen hiába kerestük Erhardtékat. A huszonöt fős betonozó bri­gád már reggel hatra elké­szítette a termálvízgyűjtő állomás ,­ száznegyvenest köb­méteres vasbeton „sapkáját". Aztán hazamentek a mun­kásszállásra, hogy kipihen­jék az éjszaka fáradalmait. — Hideg éjszakájuk volt —­ mondta valaki. — De a „nádkunyhóban”— mutatott az egyik segédmun­kás a tetővel és oldalfal­lal ellátott betonkeverő közé]­pontra — bárki ingujjra­­ vetkőzhet. Tizennyolc fok­­ meleg van. A munkahely tőkésítéséről. Facz Ferenc művezető a következőket mondotta: — Tizenkét őrá® műsza­kokkal oldottuk meg a fo­lyamatos betonozási mun­kát. A kényes betonszerke­­szetet pedig állvánnyal vet­tük körül és nádpadlóval, ponyvákkal takartuk le. . A meleg levegőt négy termo- Ventillátor szolgáltatja. A közelben található hőforrást is felhasználjuk a beton gő­zöléséhez. Útban a lakótelep felé Szani látván főmérnök ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói közül csupán "száz­­huszan vannak jelenleg fagy­­szabadságon. A tervek sze­rint a téten is foglalkoztatni akarják a fizikai dolgo­zók több mint nyolcvan százalékát. Csak azokon az építkezé­seken szünetel a munka, ahol nem kifizető a tévesítés. Ezek­ről a kis munkahelyekről azonban az emberek zömét áthelyezték a szegedi klini­kák belső tatarozásához. Kö­zel­ százhúsz munkahelyen­ fo­­­­lyik zavartalanul a termelés. A napokban , huszonnyolc munkát adtak át, a beruhá­zóknak és ezeken a helye­ken jelenleg a hiánypótlást végzik a szakemberek.­­ A téli munka feltételei­nek megteremtése érdeké-­­­ben több mint 21 ezer négy­zetméter fóliát vásároltunk — mondotta. — Ponyvából öt, nádpallóból 18 ezer négy­zetméter áll rendelkezésünk­re. Szénből, kokszból három­ezer tonnát raktároztunk­ fel. Három lokomobil, hét boj­ler, háromszázötven vas­kályha, korszerű olajtüzelé­sű készülék és hőlégfúvó gondoskodik a munkahelyek fűtéséről. Közben megérkeztünk az új lakótelepre. A toronydaruk, a habarcs és betonkeverő központok teljes­­kapacitással működtek. — „Kibéreltük” a lakóte­lep leendő központi kazán­ját, s az meleggel látja el az átadásra kerülő épülete­ket — mondotta Mészáros István művezető. Így aztán a szakipari munkások s a mi dolgozóink is közpon­ti fűtés mellett dolgoz­nak. Ez a magyarázata annak, hogy az ogyesszai lakótelep épít­kezésen egyetlen egy dol­gozó sem ment el fagysza­­badságra. Szenti Sándor huszonki­lenc fős kőműves szocialista brigádvezető is megerősíti Mészáros szaktárs szavait. — Nem panaszkodhatunk. A műszaki vezetők megterem­tették a téli munka felté­teleit. Aztán mi magunk is azon fáradoztunk, hogy az elvégzett munkánkat ne érje. kár. Még karácsonykor is bejöttünk fűteni. Nincs is fagykárunk. Óvári György művezető Lenin körúti munkahelyén a kotrógép segítségével se­rényen folyik a földkiterme­lés. — Ha kiássuk az alapot, akkor befedjük a píncegöd­­r­öt és megkezdjük a beto­nozási munkát — tájékozta­tott bennünket. A sátortető alatt nem érezzük majd a tél hidegét. S mivel jelenleg csak harminc­­ főt foglalkoz­tatunk, a tél derekán újabb munkaerőket várunk az épít­kezésre. A Szegedi Gumigyár épít­kezésen azonban nem volt ilyen nyárias a hangulat. Bár az építésvezetőség nagy erő­feszítéseket tett, hogy meg­tartsa a létszámot, sajnos a tél áthúzta számításukat. Több mint negyven főt kel­lett nagyszab­adságra küldeni.­­. Az elmúlt hónapokban, amikor még zavartalanul be­tonozhattunk volna, elfogyott a kavicsunk. A vas miatt is egy hónapot késtünk. Ter­ven aluli, létszámmal küsz­ködtünk a nyáron. Ezek a tér­­nyezők miatt a fontos roe­­­­nolit munkákat, nem tudtuk­­ időre elvégezni — panasz­­­­kodott Forgó László taiva­­j­zető.­­ A nyolcvanezer légiköb­­i­méteres nagy csarnok fű­tését a tervek szerint egy mozdony­kazánnal szeretnék­­ megoldani. Ez azonban alig­ha fog „nyarat" teremteni A hatalmas, 12 ezer négyzet­méter alapterületű csarnok­ban viszont elfértek volna azok a fon­tos építőipari gépek, melyek hóval borítva rozsdásodnak a szabad­ban. Röviden ezt tapasztaltuk a szegedi építkezéseken, aho­l a dolgozók többsége megelé­ged­éssel nyilatkozott a vál­lalat vezetőiről, a szakszer­­­vezeti bizottságról, akik té­­r­­en is biztosították a munka feltételeit. Forrai János BOLDOG ÚJ ÉVET Szakszervezetünk székházában rendezett hagyományos szilveszter esten 1400 építő-, fa- és építőanyag ipari dolgozó vett részt családjával és jó hangulatban búcsúztatta el az óévet. AZ EREDMÉNYEK NYOMÁBAN Ha summázni akarnánk a Közlekedés Építő Vállalat ez évi munkáját, bizony volna dolgunk elég. Címekben elso­rolni sem könnyű. Itt van pél­dául elsőnek­­a budapesti As­­toria-aluljáró építése, amit az építők kilenc hónappal hama­rább adtak át, rendeltetésének. Jelentősen gazdagodott a földalatti vasút építésének programja is 1963-ban. Az ütemhez képest, 10 százalékos tervtúlteljesítést értek el. A miskolci Szinva forrás vízművének felépítésével az ország második legnagyobb városának vízellátását oldot­ták meg. Nagyobb munkáik közé számít Kecskemét csator­názása, és a Budapest—Komá­romi úti csatornázási munka, amely Rákospalota vízellátá­sát biztosítja. — Semmit sem tévedett a felsorolásban.. — mondotta a ■házigazda, Elek András igaz­gató. — Azonban úgy vélem, hogy a nagyobb munkák meg­említésével egyetemben nem ártana néhány szót szólni a vállalat tervéről és annak tel­jesítéséről. Tervünk 1963-ra több mint négyszázmillió fo­rint volt. Éves termelési ter­vünket 99 százalékra, ter­melé­kenységi tervünket ugyancsak 99 százalékra teljesítettük. Az elmúlt évi rendkívüli tél kö­vetkeztében első negyedévben több mint 20 millió forint le­maradásunk volt, s ez fokozó­dott a második félévben. Nem tudtuk idejében megkezdeni több nagy építkezésünk előké­szítő munkálatait. — Szeretnénk, ha az igaz­gató elvtárs elmondaná, ho­gyan vált lehetővé ennek a súlyos lemaradásnak a pótlá­sa? — A lemaradás pótlását közüggyé tettük. Ezt úgy ér­tem, hogy a lehető legszéle­sebb körben, a pártszervezet­tel, az szb-vel, a dolgozókkal megvitattuk azokat az intéz­kedéseket, amelyek a hiányok pótlását célozták. Az intézke­dési terv alapján készültünk fel például a téliesítésre, amellyel kapcsolatban elmond­hatom: csaknem 4000 dolgo­zónkból alig 250-en vannak fagyszabadságon, s ezeknek a munkásoknak egy része, ma­ga kérte a vállalatot, hogy fagy­szabadságra mehessen. Ugyanakkor a fagyszabadság­­ra küldött 250 ember túlnyo­mó része olyan vidéki mun­kahelyről történt, ahol nem probléma pótlásuk. — Milyen nagy objektumo­kon dolgoznak ebben az esz-­­­tendőben? — Tovább folytatjuk és egy-­­­re nagyobb mértékben, a föld­alatti vasút építkezését. A Ba­ross téren elkészül a felszíni állomás, az aluljáró rendszer, és a mozgólépcső lejtaknája. Folytatjuk a többi között Kecskemét csatornázását, Mis­kolc vízellátásának bővítését, utak, csatornák, gázvezetékek építését. A mezőgazdaság üzemanyag-ellátása érdekében bővítjük a szajoli telepet.­­ A vállalat általánosan el­ismert jó munkájához hogyan járul hozzá az itt kialakult légkör? — Hétéves igazgatóságom tapasztalatai alapján elmond­hatom — mondta Elek And­rás —, hogy a jó­­munka alap­ja az emberekben való biza­lom és a jó kollektív szellem kialakítása. Nos,, nálunk e ket­tővel nincs baj. A kollektíva jelentős része törzsi gárda. Pél­dául nemrég ment nyugdíjba tőlünk három fizikai munkás, kiváló dolgozó, akik 14—15 éve, tehát a vállalat megalaku­lása óta nálunk dolgoztak. A sajtó gyakran ír szocialista és más brigádjainkról, mint pél­dául a Rácz, Schwarcz és Fe­­renci-brigádról. Baráti, köz­vetlen­ kapcsolat van a fizikai és a műszaki dolgozók között. Arról is gondoskodunk, hogy megfelelő számú ösztöndíjas műszaki kádert neveljünk ma­gunknak, a­kik ugyancsak hasz­nos alkotórészeivé válnak a kollektívának. — Befejezésül csak annyit: magam é® a vállalat egész kö­zössége nevében mondhatom, hogy az idei tervünknek reá­lis műszaki és emberi alapja van. Mi a magunk részéről az­zal az ígérettel köszöntöttük az új esztendőt, hogy az idén is tartjuk helyünket az élvo­nalban. Kő Tamás Új tervek, új gondok 1964-ben Befejeződött az új év első­­ műszaki tanácskozása. Az első­­­i munkanap legjelentősebb ese­ménye után így beszél az , élénk vitájú összejövetelről | Gyebrovszki László, a Sza- J­bölcs megyei Építőipari Vál­­l­­alat igazgatója: | — Építésvezetőink részére intézkedési tervet készítet­tünk. Az elmúlt évben a leg-­­­több elmarasztaló szó az el- ,­­­odázott átadási határidők­­ miatt volt. Az idén ezen úgy segítünk, hogy részlet intéz­kedési tervet dolgozunk ki ja­nuárban az építőmesteri, szak-­­ ipari részlegeknek, akik köte­­­­lesek az előírt terminusokat­­ betartani.­­ — Az elmúlt esztendőben Hollóházától C­sengerig, több­­ mint 200 munkahelyen dol­­­­goztunk és csak 5 munkahe­lyet nem tudtunk átadni. Fá­jó, hogy ezek éppen, a leg­­­­fontosabb nyíregyházi építke­zések voltak: a 300 ágyas tbc­ , szanatórium, az SZTK-rende­­lőintézet, a megyei tervező­­intézet, a saját 250 személyes­­ munkásszállónk, valamint a Petőfi utcai nagyblokkos la­kástömb. Az idén 4500-ra nő a válla­lat dolgozóinak száma és ez­zel együtt természetesen a termelési érték is mintegy 15 százalékkal emelkedik. 1964-­­ ben 430 millió forint a tervük és az egy főre eső termelési­­ érték meghaladja a 150 ezer­­ forintot. Tizenhat százalékkal emelkedik a munka termelé­kenysége, javarészt újítások, a korszerűbb termelési módsze­rek útján. 25—30 olyan mun­kagépet kapnak, amely gyor­sítja­­a munkát többek között autódarut, betonkeverőt és habarcskeverő gépet, földtö­mörítőt, földkotrót. Az elmúlt évben 300 lakást adtak át, az idén 500-n­ál is több nagyblokkos családi ott­hont építenek. A megye 60 községében 228 létesítményt adnak át az idén. Hatvanöt millió forinttal töb­bet építenek be, mint 1963- ban és mindössze négy-öt mű­szakival bővült a létszám. Ez az új év első és legnagyobb gondja Szabolcsban Legalább 20 műszaki ember, javarészt művezető,­­technikus kellene. 1964 jelszava Szabolcsban: az építési határidők betartása! Az elmúlt esztendő jó tanul­ság volt. Okultak be­le. Nyékládháza és Bélapátfalva nem lehet még egyszer az éves tervlemaradás egyedüli okozója. Mert akárhogy is vesszük, a tavalyi 97—98 szá­zalékos éves tervteljesítés a rendszertelen anyagellátás miatt történt. Persze ebben jórészt belső vállalati szerve­zetlenségek is közrejátszot­tak. Az idén ez nem fordulhat elő. Ezt beszélték meg, erre tettek határozott ígéretet és dolgoztak ki, olyan felbontott részl­nt-i­n­téz­kedési terveket, amelyek kizárják a tavalyi kellemetlen meglepetéseket. Szeretnénk hinni, hogy a szabolcsi építőipari vállalat vezetői állják az év eleji ígé­retet. Gregor Pál Az 1964 évi sikerekre! Egész télen dolgoznak A 43-as ÁÉV­ Árpád-hídfői lakótelep építkezésén Kísérleti lakóház Szegeden Szegeden téglablokktoók sze­reltek össze egy kísérleti há­zat, amelyben a szokástól el­térően az emeleti födémeket is előregyártott üreges tégla­elemből készítették. Ez a mód­szer gazdaságosabbá teszi a Szeged környéki lakásépítke­zést, mivel a helyi anyagok­ból is korszerű módon dolgoz­hatnak építők és nem kell messziről szállítani az előre­­sigárzott betonelemeket. DUPLÁJÁRA EMELKEDIK a termelés a Romhányi Cse­­répkályhagyárban, ahol múlt­­ év augusztusa óta működik az­­ ország leghosszabb — 59 mé­teres — a­lagú­t­keme­ncéje. A gyárat másfél év óta bővítik, és a munkálatokkal a jövő év végére készülnek el. Az építkezés befejeztével több mint kétszeresére növek­szik majd az üzem termelése,­­ a jelenlegi évi 3700 tonnáról * 7600 tonnára. Helytálltak az ifjúsági brigádok Értékes helyezéseket értek el a megyei versenyben A szokatlan tél okozta ká­rok pótlása, a nagyfokú lét­számhiány arra késztette vál­lalatunk vezetőségét,­ hogy a meglevő erőforrások minél gazdaságosabb kihasználása útján biztosítsa az­ éves la­kásátadási tervek maradékta­lan teljesítését. E cél érdeké­ben a múlt évi két ifjúsági brigáddal szemben ez évben 19 ifjúsági brigádot hoztunk létre, hogy ott segítsenek a fiatalok, ahol munkájukra a legnagyobb szükség van. Az ifjúsági brigádok köré­ben nemes vetélkedés indult, melyet segítettek a KISZ he­lyi és megyei szervei is. A­­KISZ megyebizottsága az 1963. III. negyedévi terv teljesítésé­re versenyre hívta többek kö­zött a megye építőipari válla­latainak ifjúsági brigádjait is. A verseny során, mint köve­telmény volt a forintterv tel­jesítése, a szombati é­s vasár­napi műszakon való részvétel, a társadalmi munka, a gépek jobb kihasználása, az igazolat­lan hiányzás, a baleset csök­­­kentése stb. Vállalatunk részéről a ver­senyben részt vett: Szloboda Mihály 240 fős komplex kőmű­­vesbrigádja, Fodor András 58 fős kőműves vegyesbrigádja, I Kerekes­ András 18 fős kőmű- I­ves vegyebrigádja, Spisák Ist-­­­ván 23 fős lakatosbrigádja, I Dvorszki István 8 fős lakatos- i brigádja, Deres László 4 fős fűtésszerelőbrigádja. A bevezetett­ brigádok mun­kájának értékelése során Szlo­boda Mihály 240 fős komplex­­brigádja I. helyezést (3000 Ft), Spisák István 23 fős lakatos­­brigádja III. helyezést (2000 Ft) és Fodor András 58 fős kőműves vegyesbrigádja VI helyezést (1000 Ft jutalom­mal) ért el. Emléklapot Ke­rekes András, Dvorszki Ist­ván, Perge Tibor és Deres László brigádja kapott. A lenti példa mutatja, hogy érdemes volt jól dolgozni, mert a népgazdaság, a válla­lat, de az egyén is jól járt. Az erkölcsi elismerés, az anyagi megbecsüléssel párosulva ser­kentse még jobb munkára if­júsági brigádjainkat, végez­zék­ el a rájuk bízott feladato­kat, alkalmazzák az új techno­lógiai eljárásokat. Legyenek élharcosai a folyamatos terme­lés szervezésének ott, ahol arra a lehetőségek adva vannak. Az 1964. év során induló if­júsági brigádversenyben még több brigád vegyen részt, még több kőműves, ács, vasbeton­szerelő, lakatos, víz-, fűtés-, gázszerelő, burkoló,­ festő és mázoló fiatal küzdjön az első­ségért. Szabó Lajos (Megjelent a Miskolci Építő­munkás decemberi számában)

Next