Építők Lapja, 1968 (63. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-02 / 1. szám

SOG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ ÉPITŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1968. JANUÁR 2. Szolnok megyében felkészültek a télre „A Szolnok megyében dol­gozó építőipari vállalatok tervszerűen és nagy gonddal készültek fel a téli hónapok szervezett kihasználására. In­tézkedéseik biztosítják a munkások lehetőség szerinti teljes és gazdaságos foglal­koztatását, s gondos védelmét, az időjárás viszontagságai el­len” — állapították meg a me­gyebizottság decemberi ülé­sén, amikor értékelték a me­gyebizottsághoz tartozó válla­latok és a megyében dolgo­zó két nagy budapesti válla­lat mélyépítő főépítésvezető­ségének felkészülését. Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 2709 fizikai dolgozójá­nak teljes foglalkozta­tását tervezi. Huszonnyolc nagyobb munka­helyre készült részletes téli organizációs terv és ötven gőz, illetve melegfejlesztő beren­dezést, 300 kályhát szállítot­tak ki az építkezésekre a téli munkahelyek levegőjének temperálására, a víz, a kavics és beton melegítésére. Ném fogja zavarni a tél a központi beton és habarcsüzem folya­matos munkáját sem. Különös gondot fordítottak az építés alatt álló közel 900 lakáson dolgozók munkafel­tételeinek megteremtésére, mert ez az alapja annak, hogy a vállalat 1968-Ъап, Гепм­­állása С 1л a legtöbbet, ezer lakást adhasson át. A Megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata szá­mos kis munkahelyen dol­gozik a megyében. Ezek kö­zül 34 munkahelyen terem­tették meg a téli munka fel­tételeit kályhafűtéssel, a nyí­lások­­ fóliával, nádpallóval történő elzárásával. A Betonútépítő Vállalat szolnoki főépítésvezetősége 100 százalékos foglalkoztatást biztosít. Már az éves üteme­zésnél gondoltak a télre. A MÁV pályaudvar rekonstruk­ciójánál még a tél beállta előtt elkészültek a töltések és az alapépítmények munkála­taival, s a téli hónapokban végzik el a vágányfektetés és a hét barakkból álló felvonu­lási telepük áthelyezését. A Közlekedési Építő Válla­lat Szolnok megyei főépítés­vezetősége kedvezőtlenebb helyzetben van. A Vegyimű­vekben és a Száj­olban levő munkahelyükről tartós hideg esetén kénytelenek a létszám 30 százalékát fagyszabadság­­ra küldeni. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Kovács Pál elvtárs, szakszervezetünk szer­vezési osztályának vezetője is, aki többek között a követke­zőkre hívta fel a figyelmet: a szakszervezeti bizottságok, illetve reszort Ы zo­ttságok ügyeljenek arra, hogy a nőket lehetőleg a me­leg munkahelyeken fog­lalkoztassák. A fagyszabadságra küldés-­­­nél minden esetben vegyék­­ figyelembe a szociális szem­pontokat. Ellenőrizzék, hogy azok, akik télen veszik ki szabadságukat megkapják-e a nekik járó pótszabadságot. Nagyobb gondot kell for­dítani — hangsúlyozták a fel­szólalók — a speciális téli munkavédelmi és egészségügyi felvilágosító munkára. A síkos utak okozta balesetek, a füst­mérgezés elleni védelemre, a sötét munkahelyek kivilágí­tására. A következő szempontok kell hogy vezéreljék a válla­latok műszaki, gazdasági ve­zetőit és a szakszervezeti bi­zottságokat — mondotta ki a megyebizottság: a dolgozók teljes és gazdaságos foglal­koztatása, a szociális, munka­­védelmi és egészségügyi felté­telek megteremtése mellett. Schmidt Tibor Trösztök helyett egyesülés Nagyobb önállóságot nyújt az új szervezeti forma December végén megszűnt a Tégla- és Cserépipari, vala­mint a Kő- és Kavicsipari Tröszt, s január 1-től a két iparág vállalatai a korábbi­nál lényegesen nagyobb ön­állóságot nyújtó szervezeti formában, egyesülésekben dolgoznak tovább. Az egyesülések feladatait szabályozó társasági szerző­déseket az elmúlt napokban írták alá a vállalatok igazga­tói. A Kő- és Kavicsipari Egyesülést 42 bányával ren­delkező hat vállalat alakítot­ta meg, a Tégla- és Cserép­ipari Egyesülésben pedig 191 gyárat üzemeltető 11 vállalat fogott össze. Mindkét egyesülés fontos feladata, hogy vállalatai részére kidolgozza és egyeztesse az alapvető módszereket, s összehangolja a bányakuta­tást, feltárást. Az egyesülések tájékoztatják vállalataikat a termékek hazai és külföldi piacának helyzetéről, egyezte­tik a vevőszolgálati munkát, és ellátják a nemzetközi együttműködéssel, munka­­megosztással, valamint az ex­port-importtal kapcsolatos feladatokat. A Tégla- és Cserépipari Egyesülés feladatköre bővebb, mert gondoskodni kell az ipar­ág gyorsított fejlesztését szolgáló beruházások elő­készítéséről lebonyolítá­sáról, s ennek megfelelően kell in­tézni a vállalatoknál képződő fejlesztési alapok egy részé­nek közös kezelését és fel­használását is. A falazó és tetőfedő­ anyaghiány miatt ugyanis a tröszt irányításával, még tavaly megkezdődött mintegy 40 téglagyár re­konstrukciója. Indokolt tehát, hogy ez a gyorsított beruházá­si feladat továbbra is egy kéz­ben maradjon. Ez lehetővé te­szi, hogy elsősorban azokat a gyárakat korszerűsítsék, ame­lyeknek körzetében a legna­gyobb a tégla- és cserépkeres­let. Az a cél tehát, hogy a szükségletek kielégíté­se határozza meg a fej­lesztést, s ne az egyes vál­lalatoknál keletkező fej­lesztési alap, amely a gyáranként különbö­ző műszaki feltételek és a termékek egységes ára miatt inkább csak az egyébként is korszerű üzem bővítésé­re adna lehetőséget. Kísérleti ház épült Újpesten Az Építésügyi- és Városfej­lesztési Minisztérium műszaki fejlesztési programja alapján 9 emeletes kísérleti lakóház épült Újpesten, a Munkásott­hon utcában. A 23-as Építő­ipari Vállalat csepeli előre gyártó telepén készített nagy panelekből szerelték össze a házat. Ezek a panelek a szoká­sos három-négy helyett hat méter hosszúak, tehát na­gyobb területet határolnak, így a lakások alaprajzi beosztásá­ban szabadabb kezet kaptak a tervezők. S miután a válaszfa­lak egy része könnyű előre gyártott elem, és viszonylag egyszerű az áthelyezése — ké­sőbb maguk a lakók is meg­változtathatják a szobák mé­reteit. Újdonságot jelent Buda­pesten az ablakok alatti ele­mek lángszóróval kezelt hom­lokzati felülete. Ez a réteg ugyanis tufakő, amely a láng hatására megolvad és zöldes­fekete mázzal, üvegszerű be­vonattal fedi be a panel felü­letét. Rendkívül tartós ez a bevonat, de egyelőre drága. Az Építéstudományi Intézet azon­ban tovább kísérletezik, hogy az égetés nagyüzemi módszeré­nek kialakításával gazdaságos­sá tegye ezt az eljárást. A kísérleti ház valamennyi lakásában nappali szoba is épült, mert az előírt átlagos lakásalapterülettel úgy gazdál­kodtak a tervezők, hogy a nap­pali szoba mér­eteinek javára szűkítették a pihenőhelyet, te­hát nem hálószobákat, hanem csak hálófülkéket alakítottak ki. Az 59 lakásos ház lakóinak és látogatóinak kényelmét szol­gálja a kaputelefon, a szokásos szolgáltató építményeken — felvonó, központi szemétledo­bó, gyermekkocsi-tároló stb. — kívül pedig a földszinten já­tékszobát építettek a gyerme­keknek. A 25-ös vállalat dolgozói már az utolsó simításokat vég­zik a kísérleti házon, s még a napokban sor kerül a műszaki átadásra, januárban pedig a költözködésekre is. ÓESZTENDEI SZÁMVETÉS Nyereséggel zárják az évet — Akadnak még kihasználatlan lehetőségeid Mit kérnek a dolgozóktól Az óesztendő utolsó napján kerestük fel Neiner Jánost — az ÉVM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató­ját — s arra kértünk tőle vá­laszt: hogyan zárják az évet és milyen tervekkel vágnak neki 1960-nak.­­ Tervünket számításunk szerint mintegy nyolcmillió forinttal teljesítjük túl, eleget téve lakásátadási kötelezett­ségünknek, valamint a kiemelt beruházásokon előírt felada­toknak. Ami az új esztendőt il­leti : munkánk nagy részét még kitölti a korábbi években kö­tött szerződések teljesítése. Ez azt jelenti, hogy a már meg­kezdett munkák mellett az új gazdasági mechanizmus adta szabad munkavállalási lehető­ségekkel csak rendkívül kor­látozott mértékben tudunk él­ni. Ilyen körülmények között a termelést csupán hat-nyolc százalékkal tudjuk növelni, s ezt a termelékenység fokozá­sával, a műszaki szervezés és irányítás további javításával, a munkaidő jobb kihasználá­sával próbáljuk megvalósíta­ni. — Hallhatnánk valamit a műszaki fejlesztéssel kapcso­latos terveikről? — A lakásépítkezéseket na­gyobb részben kohóhalosalak­­ból és nagyblokkokból, kisebb ■ mértékben pedig UNIVÁZ szerkezetű elemekből oldjuk meg. De korszerű előregyár­tott elemekből építjük fel majd az ipari létesítményeket többek között a Ceglédi ÉVIG, a Kecskeméti Gépelemgyár, a Bajai Kismotorgyár üzemeit. A Kecskeméti Fémmunkás Vasszerkezeti Gyár bővítését a Korda-féle acélszerkezettel építjük fel. A megnövekedett feladatok­ szükségessé teszik a vállala­tunk kecskeméti telepének korszerűsítését, a munkaigé­nyes rakodások gépesítését, valamint a raktárak összevo­nását. A központi telep felújí­tására öt évet irányoztunk elő, s az ÉGSZI-vel már megálla­podást kötöttünk a fejlesztési tervek kidolgozására. A kész dokumentációt 1968 nyarán kapjuk kézhez. — Milyen arányú bérfejlesz­tést terveznek és hány nap nyereségre számítanak? — Az 1968. évi eszközará­nyos nyereséget hat százalékra tervezzük, ami a kifizethető részesedést az 1967. évihez vi­szonyítva csaknem húsz szá­zalékkal növeli. A jövedelme­zőség fokozására felülvizsgál­tuk az idei állóeszköz-állo­mányt és a rendelet adta lehe­tőségeken belül túladunk a felesleges és korszerűtlen álló­eszközökön. A vállalat bérszintjét — az 1967. évi bázishoz viszonyítva — 1,5 százalékkal kívánjuk növelni. Amennyiben a terve­zettnél gazdaságosabban dol­gozunk, úgy módunkban lesz többet adni. A munkások dif­ferenciáltabb bérezését haté­konyan elősegíti, hogy az ed­digi egysoros tarifarendszer­rel szemben, amely csak szak­­képzettséget differenciálta, most a kétsoros tarifarend­szert alkalmazzuk. Ez azt je­lenti, hogy figyelembe vehet­jük a munkakörülményeket is, így ennek mérlegelésével ál­lapíthatjuk meg a munkások bérét — Figyelembe vették-e a vállalati sajátosságokat az új kollektív szerződésben? — Igen. Például meghosz­­szabbítottuk az anyagi felelős­séggel járó munkakört betöl­tők, valamint a törzsgárdata­­gok felmondási idejét. Mun­kaidőkeretünket is a dolgozók érdekeinek messzemenő mér­legelésével állítottuk össze. A részesedési alap felosztásáról szóló fejezetben is kifejezésre juttattuk a régi dolgozók meg­becsülését, amely a szolgálati évek alapján számított jelen­tős növelő tényezők formájá­ban jut kifejezésre. Növeltük a munka és védőruha juttatá­sokban részesülők körét, ugyanakkor a tapasztalatok alapján csökkentettük egyes szakmákban a kihordási időt. — Hogyan oldják meg a műszakiak és munkások szak­mai képzését? — A műszakiak oktatására jelenleg is fenntartunk egy is­kolát, ahol csaknem száz mű­vezető készül a jövő évi vizs­gákra. A szakmunkáshiány enyhítésére különböző szak­mákat több mint háromszázan sajátítanak el vállalatunknál. Tervbe vettünk olyan szak­munkások úgynevezett máso­dik szakmára való betanítását (cserépkályhásokat, hőszigete­lőket stb.), akiket nem tudunk egész évben rendszeresen fog­lalkoztatni. — Milyen célokat tűztek ki a munkaversenyben részt ve­vők elé? — A gazdaságosabb terme­lés érdekében a létesítmények határidő előtt történő átadása mellett a minőségileg kifogás­talan munkát jelöltük meg feladatként. A munkaverseny­ben kimagasló teljesítményt elérő dolgozókat a jövőben a szokottnál magasabb összeg­gel jutalmazzuk — mondotta befejezésül Neiner János igaz­gató. Forrai János Mozaiklap-csiszoló­gép Pelle Olivér gépészmérnök, a Pécsi Betonárugyár dolgo­zója, a mozaiklap-gyártást fejlesztő új csiszológépet szer­kesztett. A vállalkozásra az üzem növekvő termelési fel­adata ösztönözte. A jelenlegi évi 10,5 millió lap helyett ugyanis 1970-ben 15 millió darabot kell előállítania a gyárnak, ami feltétlenül új gépek beszerzését kívánja. Tekintettel azonban arra, hogy az iparágban használa­tos csiszológépeket tőkés or­szágokból kell behozni, ez nagy terhet jelentene. A berendezés kivitelezésé­ben közreműködtek a fiatal műszakiak klubjának mérnök és technikus tagjai. A prés és érlelőgépsorhoz csatlakozó új csiszoló próbaüzemelése jól si­került. Míg az eddigi koron­gos csiszolók műszakonként 1000—1500 lapot munkáltak meg, Felle Olivér konstruk­ciója 3000 darabot csiszol. Nagy érdeme, hogy teljesen zárt és így abszolút baleset­­mentes vele a munka. A mozaiklap-gyártással fog­lalkozó testvérgyárak már­is tíz csiszológépre jelentették be igényüket. Töltésátfúró gép Az Építők Műszaki Klubja érdekes bemutatóra hívta meg a közelmúltban az érdekelt szakembereket. Az osztrák Böhler cég mutatta be üzemi próba közben út- és töltésát­fúró berendezését. A készülék 40—50 méter töltés átfúrásá­nál több napos munkát taka­rít meg, ugyanis nem kell az útburkolatot, töltést, vasúti, vagy árvédelmi gátat megbon­tani. A berendezés, miután a kitűzött talajt átfúrta, vissza­­menetben műanyag csövet he­lyez a furatba, amely akár vízvezetékként szolgál, vagy benne különböző kábeleket is el lehet helyezni. Korszerű légkondicionáló berendezéssel kísérleteznek Az Építéstudományi Intézet Diószegi úti központjában új típusú hőmennyiség-szabályozó egységek áramlástani össze­tevőit vizsgálják. Az új rendszerű fűtést szabályozó berende­zés minden eddiginél pontosabban biztosítja a kívánt hőmér­sékletet. Kiválóan alkalmazható az ipar számos olyan terü­letén, ahol a hőmérséklet ingadozásai károsan befolyásolják a termelést. Az új berendezés után máris sokan érdek­lődnek. Családi ház faforgács-lapból legjobb kihasználását biztosí­tó épületek prototípusait. Az ezeken végzett vizsgálatok iga­zolták az előzetes számításo­kat Egy 900 négyzetméter alapterületű mezőgazdasági épületet két hét alatt, egy 150 személyes üdülőt — a SZOT balatonkenesei üdülőtelepén — hat hét alatt szereltek össze. Az Országos Tervhivatal kez­deményezésére készített, 120 négyzetméter alapterületű ikerlakóház három szobából, fürdőszobából és a hozzá­való mellékhelyiségekből áll Szándvicsrétegezésű, 80 milli­méter vastagságú külső falai­nak szigetelő tulajdonsága az 520 milliméter vastagságú tég­lafalakéval azonos. Az elemek könnyen szállíthatók, két em­ber bárhol összeszerelheti őket. Az alapozás házilag el­végezhető. A költség 10—29 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos építési módnál. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem építéstani tanszéké­nek közreműködésével össze­állítottál­ az új „építőanyag” Condos piackutatást végeztek A Tokodi Üveggyárban, ahol hatvan fajta és ezen be­lül körülbelül 100 féle cikket gyártanak, már az elmúlt év első felében megkezdték a piackutatást, hogy alaposan felkészülhessenek 1968-ra. Számba vették bel- és külföldi vevőik igényeit, és azt, hogy ennek alapján melyik termé­kükből kell növelni, illetve csökkenteni a gyártást. Növe­lik egyebek között az opálbu­ra gyártását, öt opálműhely mellé saját erőből két újabbat szerveztek. Az opálbura gyár­tására házilag átalakított fél­automata gépet is munkába állítanak, így idén már telje­sen ki tudják elégíteni az igé­nyeket. Akadt azonban olyan termé­kük is, mint az ampullák gyártására szolgáló üvegcső, amelyből a kereslet korábbi helytelen felmérése miatt nemcsak felesleges kapacitás­sal, hanem felesleges készlet­tel is rendelkeztek. A piacku­tatás során most Bulgáriában találtak vevőt a teljes üveg­cső termelésére. Megkezdik az ólomüveg csövek gyártását is az Egyesült Izzó részére. Ezzel üvegcsőhúzó berendezésük szabad kapacitását teljesen le­kötötték. A gondos piackuta­tással 1963. évi 150 millió fo­rint értékű termékükre már gazdát találtak és meg is kezdték a szállítási szerződé­sek kötését

Next

/
Thumbnails
Contents