Építők Lapja, 1968 (63. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-02 / 1. szám
SOG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ ÉPITŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1968. JANUÁR 2. Szolnok megyében felkészültek a télre „A Szolnok megyében dolgozó építőipari vállalatok tervszerűen és nagy gonddal készültek fel a téli hónapok szervezett kihasználására. Intézkedéseik biztosítják a munkások lehetőség szerinti teljes és gazdaságos foglalkoztatását, s gondos védelmét, az időjárás viszontagságai ellen” — állapították meg a megyebizottság decemberi ülésén, amikor értékelték a megyebizottsághoz tartozó vállalatok és a megyében dolgozó két nagy budapesti vállalat mélyépítő főépítésvezetőségének felkészülését. Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 2709 fizikai dolgozójának teljes foglalkoztatását tervezi. Huszonnyolc nagyobb munkahelyre készült részletes téli organizációs terv és ötven gőz, illetve melegfejlesztő berendezést, 300 kályhát szállítottak ki az építkezésekre a téli munkahelyek levegőjének temperálására, a víz, a kavics és beton melegítésére. Ném fogja zavarni a tél a központi beton és habarcsüzem folyamatos munkáját sem. Különös gondot fordítottak az építés alatt álló közel 900 lakáson dolgozók munkafeltételeinek megteremtésére, mert ez az alapja annak, hogy a vállalat 1968-Ъап, Гепмállása С 1л a legtöbbet, ezer lakást adhasson át. A Megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata számos kis munkahelyen dolgozik a megyében. Ezek közül 34 munkahelyen teremtették meg a téli munka feltételeit kályhafűtéssel, a nyílások fóliával, nádpallóval történő elzárásával. A Betonútépítő Vállalat szolnoki főépítésvezetősége 100 százalékos foglalkoztatást biztosít. Már az éves ütemezésnél gondoltak a télre. A MÁV pályaudvar rekonstrukciójánál még a tél beállta előtt elkészültek a töltések és az alapépítmények munkálataival, s a téli hónapokban végzik el a vágányfektetés és a hét barakkból álló felvonulási telepük áthelyezését. A Közlekedési Építő Vállalat Szolnok megyei főépítésvezetősége kedvezőtlenebb helyzetben van. A Vegyiművekben és a Szájolban levő munkahelyükről tartós hideg esetén kénytelenek a létszám 30 százalékát fagyszabadságra küldeni. A beszámolót követő vitában felszólalt Kovács Pál elvtárs, szakszervezetünk szervezési osztályának vezetője is, aki többek között a következőkre hívta fel a figyelmet: a szakszervezeti bizottságok, illetve reszort Ы zottságok ügyeljenek arra, hogy a nőket lehetőleg a meleg munkahelyeken foglalkoztassák. A fagyszabadságra küldés-nél minden esetben vegyék figyelembe a szociális szempontokat. Ellenőrizzék, hogy azok, akik télen veszik ki szabadságukat megkapják-e a nekik járó pótszabadságot. Nagyobb gondot kell fordítani — hangsúlyozták a felszólalók — a speciális téli munkavédelmi és egészségügyi felvilágosító munkára. A síkos utak okozta balesetek, a füstmérgezés elleni védelemre, a sötét munkahelyek kivilágítására. A következő szempontok kell hogy vezéreljék a vállalatok műszaki, gazdasági vezetőit és a szakszervezeti bizottságokat — mondotta ki a megyebizottság: a dolgozók teljes és gazdaságos foglalkoztatása, a szociális, munkavédelmi és egészségügyi feltételek megteremtése mellett. Schmidt Tibor Trösztök helyett egyesülés Nagyobb önállóságot nyújt az új szervezeti forma December végén megszűnt a Tégla- és Cserépipari, valamint a Kő- és Kavicsipari Tröszt, s január 1-től a két iparág vállalatai a korábbinál lényegesen nagyobb önállóságot nyújtó szervezeti formában, egyesülésekben dolgoznak tovább. Az egyesülések feladatait szabályozó társasági szerződéseket az elmúlt napokban írták alá a vállalatok igazgatói. A Kő- és Kavicsipari Egyesülést 42 bányával rendelkező hat vállalat alakította meg, a Tégla- és Cserépipari Egyesülésben pedig 191 gyárat üzemeltető 11 vállalat fogott össze. Mindkét egyesülés fontos feladata, hogy vállalatai részére kidolgozza és egyeztesse az alapvető módszereket, s összehangolja a bányakutatást, feltárást. Az egyesülések tájékoztatják vállalataikat a termékek hazai és külföldi piacának helyzetéről, egyeztetik a vevőszolgálati munkát, és ellátják a nemzetközi együttműködéssel, munkamegosztással, valamint az export-importtal kapcsolatos feladatokat. A Tégla- és Cserépipari Egyesülés feladatköre bővebb, mert gondoskodni kell az iparág gyorsított fejlesztését szolgáló beruházások előkészítéséről lebonyolításáról, s ennek megfelelően kell intézni a vállalatoknál képződő fejlesztési alapok egy részének közös kezelését és felhasználását is. A falazó és tetőfedő anyaghiány miatt ugyanis a tröszt irányításával, még tavaly megkezdődött mintegy 40 téglagyár rekonstrukciója. Indokolt tehát, hogy ez a gyorsított beruházási feladat továbbra is egy kézben maradjon. Ez lehetővé teszi, hogy elsősorban azokat a gyárakat korszerűsítsék, amelyeknek körzetében a legnagyobb a tégla- és cserépkereslet. Az a cél tehát, hogy a szükségletek kielégítése határozza meg a fejlesztést, s ne az egyes vállalatoknál keletkező fejlesztési alap, amely a gyáranként különböző műszaki feltételek és a termékek egységes ára miatt inkább csak az egyébként is korszerű üzem bővítésére adna lehetőséget. Kísérleti ház épült Újpesten Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium műszaki fejlesztési programja alapján 9 emeletes kísérleti lakóház épült Újpesten, a Munkásotthon utcában. A 23-as Építőipari Vállalat csepeli előre gyártó telepén készített nagy panelekből szerelték össze a házat. Ezek a panelek a szokásos három-négy helyett hat méter hosszúak, tehát nagyobb területet határolnak, így a lakások alaprajzi beosztásában szabadabb kezet kaptak a tervezők. S miután a válaszfalak egy része könnyű előre gyártott elem, és viszonylag egyszerű az áthelyezése — később maguk a lakók is megváltoztathatják a szobák méreteit. Újdonságot jelent Budapesten az ablakok alatti elemek lángszóróval kezelt homlokzati felülete. Ez a réteg ugyanis tufakő, amely a láng hatására megolvad és zöldesfekete mázzal, üvegszerű bevonattal fedi be a panel felületét. Rendkívül tartós ez a bevonat, de egyelőre drága. Az Építéstudományi Intézet azonban tovább kísérletezik, hogy az égetés nagyüzemi módszerének kialakításával gazdaságossá tegye ezt az eljárást. A kísérleti ház valamennyi lakásában nappali szoba is épült, mert az előírt átlagos lakásalapterülettel úgy gazdálkodtak a tervezők, hogy a nappali szoba méreteinek javára szűkítették a pihenőhelyet, tehát nem hálószobákat, hanem csak hálófülkéket alakítottak ki. Az 59 lakásos ház lakóinak és látogatóinak kényelmét szolgálja a kaputelefon, a szokásos szolgáltató építményeken — felvonó, központi szemétledobó, gyermekkocsi-tároló stb. — kívül pedig a földszinten játékszobát építettek a gyermekeknek. A 25-ös vállalat dolgozói már az utolsó simításokat végzik a kísérleti házon, s még a napokban sor kerül a műszaki átadásra, januárban pedig a költözködésekre is. ÓESZTENDEI SZÁMVETÉS Nyereséggel zárják az évet — Akadnak még kihasználatlan lehetőségeid Mit kérnek a dolgozóktól Az óesztendő utolsó napján kerestük fel Neiner Jánost — az ÉVM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját — s arra kértünk tőle választ: hogyan zárják az évet és milyen tervekkel vágnak neki 1960-nak. Tervünket számításunk szerint mintegy nyolcmillió forinttal teljesítjük túl, eleget téve lakásátadási kötelezettségünknek, valamint a kiemelt beruházásokon előírt feladatoknak. Ami az új esztendőt illeti : munkánk nagy részét még kitölti a korábbi években kötött szerződések teljesítése. Ez azt jelenti, hogy a már megkezdett munkák mellett az új gazdasági mechanizmus adta szabad munkavállalási lehetőségekkel csak rendkívül korlátozott mértékben tudunk élni. Ilyen körülmények között a termelést csupán hat-nyolc százalékkal tudjuk növelni, s ezt a termelékenység fokozásával, a műszaki szervezés és irányítás további javításával, a munkaidő jobb kihasználásával próbáljuk megvalósítani. — Hallhatnánk valamit a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos terveikről? — A lakásépítkezéseket nagyobb részben kohóhalosalakból és nagyblokkokból, kisebb ■ mértékben pedig UNIVÁZ szerkezetű elemekből oldjuk meg. De korszerű előregyártott elemekből építjük fel majd az ipari létesítményeket többek között a Ceglédi ÉVIG, a Kecskeméti Gépelemgyár, a Bajai Kismotorgyár üzemeit. A Kecskeméti Fémmunkás Vasszerkezeti Gyár bővítését a Korda-féle acélszerkezettel építjük fel. A megnövekedett feladatok szükségessé teszik a vállalatunk kecskeméti telepének korszerűsítését, a munkaigényes rakodások gépesítését, valamint a raktárak összevonását. A központi telep felújítására öt évet irányoztunk elő, s az ÉGSZI-vel már megállapodást kötöttünk a fejlesztési tervek kidolgozására. A kész dokumentációt 1968 nyarán kapjuk kézhez. — Milyen arányú bérfejlesztést terveznek és hány nap nyereségre számítanak? — Az 1968. évi eszközarányos nyereséget hat százalékra tervezzük, ami a kifizethető részesedést az 1967. évihez viszonyítva csaknem húsz százalékkal növeli. A jövedelmezőség fokozására felülvizsgáltuk az idei állóeszköz-állományt és a rendelet adta lehetőségeken belül túladunk a felesleges és korszerűtlen állóeszközökön. A vállalat bérszintjét — az 1967. évi bázishoz viszonyítva — 1,5 százalékkal kívánjuk növelni. Amennyiben a tervezettnél gazdaságosabban dolgozunk, úgy módunkban lesz többet adni. A munkások differenciáltabb bérezését hatékonyan elősegíti, hogy az eddigi egysoros tarifarendszerrel szemben, amely csak szakképzettséget differenciálta, most a kétsoros tarifarendszert alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy figyelembe vehetjük a munkakörülményeket is, így ennek mérlegelésével állapíthatjuk meg a munkások bérét — Figyelembe vették-e a vállalati sajátosságokat az új kollektív szerződésben? — Igen. Például meghoszszabbítottuk az anyagi felelősséggel járó munkakört betöltők, valamint a törzsgárdatagok felmondási idejét. Munkaidőkeretünket is a dolgozók érdekeinek messzemenő mérlegelésével állítottuk össze. A részesedési alap felosztásáról szóló fejezetben is kifejezésre juttattuk a régi dolgozók megbecsülését, amely a szolgálati évek alapján számított jelentős növelő tényezők formájában jut kifejezésre. Növeltük a munka és védőruha juttatásokban részesülők körét, ugyanakkor a tapasztalatok alapján csökkentettük egyes szakmákban a kihordási időt. — Hogyan oldják meg a műszakiak és munkások szakmai képzését? — A műszakiak oktatására jelenleg is fenntartunk egy iskolát, ahol csaknem száz művezető készül a jövő évi vizsgákra. A szakmunkáshiány enyhítésére különböző szakmákat több mint háromszázan sajátítanak el vállalatunknál. Tervbe vettünk olyan szakmunkások úgynevezett második szakmára való betanítását (cserépkályhásokat, hőszigetelőket stb.), akiket nem tudunk egész évben rendszeresen foglalkoztatni. — Milyen célokat tűztek ki a munkaversenyben részt vevők elé? — A gazdaságosabb termelés érdekében a létesítmények határidő előtt történő átadása mellett a minőségileg kifogástalan munkát jelöltük meg feladatként. A munkaversenyben kimagasló teljesítményt elérő dolgozókat a jövőben a szokottnál magasabb összeggel jutalmazzuk — mondotta befejezésül Neiner János igazgató. Forrai János Mozaiklap-csiszológép Pelle Olivér gépészmérnök, a Pécsi Betonárugyár dolgozója, a mozaiklap-gyártást fejlesztő új csiszológépet szerkesztett. A vállalkozásra az üzem növekvő termelési feladata ösztönözte. A jelenlegi évi 10,5 millió lap helyett ugyanis 1970-ben 15 millió darabot kell előállítania a gyárnak, ami feltétlenül új gépek beszerzését kívánja. Tekintettel azonban arra, hogy az iparágban használatos csiszológépeket tőkés országokból kell behozni, ez nagy terhet jelentene. A berendezés kivitelezésében közreműködtek a fiatal műszakiak klubjának mérnök és technikus tagjai. A prés és érlelőgépsorhoz csatlakozó új csiszoló próbaüzemelése jól sikerült. Míg az eddigi korongos csiszolók műszakonként 1000—1500 lapot munkáltak meg, Felle Olivér konstrukciója 3000 darabot csiszol. Nagy érdeme, hogy teljesen zárt és így abszolút balesetmentes vele a munka. A mozaiklap-gyártással foglalkozó testvérgyárak máris tíz csiszológépre jelentették be igényüket. Töltésátfúró gép Az Építők Műszaki Klubja érdekes bemutatóra hívta meg a közelmúltban az érdekelt szakembereket. Az osztrák Böhler cég mutatta be üzemi próba közben út- és töltésátfúró berendezését. A készülék 40—50 méter töltés átfúrásánál több napos munkát takarít meg, ugyanis nem kell az útburkolatot, töltést, vasúti, vagy árvédelmi gátat megbontani. A berendezés, miután a kitűzött talajt átfúrta, visszamenetben műanyag csövet helyez a furatba, amely akár vízvezetékként szolgál, vagy benne különböző kábeleket is el lehet helyezni. Korszerű légkondicionáló berendezéssel kísérleteznek Az Építéstudományi Intézet Diószegi úti központjában új típusú hőmennyiség-szabályozó egységek áramlástani összetevőit vizsgálják. Az új rendszerű fűtést szabályozó berendezés minden eddiginél pontosabban biztosítja a kívánt hőmérsékletet. Kiválóan alkalmazható az ipar számos olyan területén, ahol a hőmérséklet ingadozásai károsan befolyásolják a termelést. Az új berendezés után máris sokan érdeklődnek. Családi ház faforgács-lapból legjobb kihasználását biztosító épületek prototípusait. Az ezeken végzett vizsgálatok igazolták az előzetes számításokat Egy 900 négyzetméter alapterületű mezőgazdasági épületet két hét alatt, egy 150 személyes üdülőt — a SZOT balatonkenesei üdülőtelepén — hat hét alatt szereltek össze. Az Országos Tervhivatal kezdeményezésére készített, 120 négyzetméter alapterületű ikerlakóház három szobából, fürdőszobából és a hozzávaló mellékhelyiségekből áll Szándvicsrétegezésű, 80 milliméter vastagságú külső falainak szigetelő tulajdonsága az 520 milliméter vastagságú téglafalakéval azonos. Az elemek könnyen szállíthatók, két ember bárhol összeszerelheti őket. Az alapozás házilag elvégezhető. A költség 10—29 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos építési módnál. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem építéstani tanszékének közreműködésével összeállítottál az új „építőanyag” Condos piackutatást végeztek A Tokodi Üveggyárban, ahol hatvan fajta és ezen belül körülbelül 100 féle cikket gyártanak, már az elmúlt év első felében megkezdték a piackutatást, hogy alaposan felkészülhessenek 1968-ra. Számba vették bel- és külföldi vevőik igényeit, és azt, hogy ennek alapján melyik termékükből kell növelni, illetve csökkenteni a gyártást. Növelik egyebek között az opálbura gyártását, öt opálműhely mellé saját erőből két újabbat szerveztek. Az opálbura gyártására házilag átalakított félautomata gépet is munkába állítanak, így idén már teljesen ki tudják elégíteni az igényeket. Akadt azonban olyan termékük is, mint az ampullák gyártására szolgáló üvegcső, amelyből a kereslet korábbi helytelen felmérése miatt nemcsak felesleges kapacitással, hanem felesleges készlettel is rendelkeztek. A piackutatás során most Bulgáriában találtak vevőt a teljes üvegcső termelésére. Megkezdik az ólomüveg csövek gyártását is az Egyesült Izzó részére. Ezzel üvegcsőhúzó berendezésük szabad kapacitását teljesen lekötötték. A gondos piackutatással 1963. évi 150 millió forint értékű termékükre már gazdát találtak és meg is kezdték a szállítási szerződések kötését